A hazai energiagazdálkodás átfogó keretét - összhangban az Európa 2020 Stratégia céljaival - a Nemzeti Energiastratégia 2030 jelenti, amely célként fogalmazza meg az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelését. A részletes célokat és feladatokat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv és a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv tartalmazza. Az Energiahatékonysági Irányelv * a tagállamok számára egy közös keretrendszert hozott létre annak érdekében, hogy európai uniós szinten a közös célkitűzés, azaz 2020-ig a 20%-os energiahatékonyság elérése teljesüljön. E cél elérése érdekében 2013. április 30-ig minden tagállamnak meg kellett határoznia a 2020-ig teljesítendő indikatív energiahatékonysági célkitűzését. Magyarország a primerenergia felhasználáson alapuló indikatív energiahatékonysági célkitűzését a Nemzeti Energiastratégiában foglalt „közös erőfeszítés” forgatókönyv alapján 1113 PJ-ban határozta meg. Az ország energiafelhasználásának 40%-a az épületekhez köthető, főként a fűtéshez-hűtéshez. A hosszú távú, hatékony intézkedések végrehajtása céljából indult el a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Kiemelten fontos, hogy az ország energiaszükségletének kielégítése a környezeti szempontoknak is megfelelő módon történjen. A stratégiai terület hozzájárul továbbá az EU Duna Régió Stratégiájának végrehajtásához, kiemelten az energiával foglalkozó 2. prioritás területhez, melynek Magyarország társkoordinátora.
Magyarországon - természeti adottságai miatt - elsősorban a megújuló alapú hőtermelés kiaknázásában vannak nagy lehetőségek. Ezen belül hangsúlyosan a geotermikus energiában, valamint a távhőtermeléshez kapcsolódó biomassza alkalmazásban. A megújuló energiaforrások területén Magyarországon kívánatos jelentősebb hangsúlyt fektetni a decentralizált, lokális alkalmazásokra, különösen a napenergia vonatkozásában. A biomassza energetikai célú előállítása és hasznosítása során az ökológiai, környezetvédelmi, vízgazdálkodási szempontokat és hatásokat, illetve a biztonságos élelmiszerellátási, talajerő-utánpótlási és takarmánytermelési igényeket egyaránt figyelembe kell venni. A bioüzemanyagok esetében a második és harmadik generációs megújuló üzemanyagok gyártását és használatát kell előnyben részesíteni. A szélerőművek létesítése és működtetése során is el kell kerülni, illetve minimalizálni kell a természeti és táji értékekre gyakorolt hatásokat. A geotermikus energia fenntartható használata megköveteli a geotermikus energiát hordozó felszín alatti (hideg és termál) vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzését, vagyis azt, hogy ne termeljünk ki több vizet, illetve több korlátozottan megújuló hőenergiát, mint amennyi utánpótlódik. Ellenkező esetben meg nem engedhető vízszint-süllyedések és a hévíztárolók tartós lehűlése következhet be. A termálvizek geotermikus energia célú hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a használt víz megfelelő elhelyezésére.
| Cél | - 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65%-ra növelése és 10%-os teljes energiamegtakarítás elérése a környezeti szempontok figyelembevételével. |
2013. január 1-jével hatályba lépett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, amely a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetve és a magyar hulladékgazdálkodási ágazatot megújítva számos új fogalmat, elvet, célt és intézkedést vezetett be. A hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Az elsődleges cél a megelőzés, azonban, ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében az újrahasználatot, illetve az újrafeldolgozást kell alkalmazni, és csak legvégső esetben lehet a hulladékot elégetni vagy lerakni.
A részletes célokat és feladatokat az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a részét képező Országos Megelőzési Program tartalmazza. A stratégiai terület hozzájárul továbbá az EU Duna Régió Stratégiájának végrehajtásához.
Fő célkitűzések minden hulladékáramra vonatkozóan
| - Hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. | ||
| - Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a hasznosítás növelése (előnyben részesítve az újrahasználatot és az újrafeldolgozást). | ||
| - A nem hasznosítható hulladék szakszerű ártalmatlanítása. |
A fenti fő célkitűzések mellett az egyes hulladékáramokra vonatkozó további speciális célok
Települési szilárd hulladék
A keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségének tekintetében az elmúlt években (2012 kivételével) csökkenés figyelhető meg − ami részben a gazdasági válság következményeképpen fellépő megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhető - de a hulladék mennyiségének nagyságrendje az uniós tagállamokhoz képest még mindig magas és hasznosítása alacsony szintű, továbbá a keletkezett hulladék kezelése sem felel meg a kor színvonalának, az elvárásoknak.
| Célok | - Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése (2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer létrehozása a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában). | |
| - Az újrahasználat és a hasznosítás növelése (2020-ig a háztartásokból származó, illetve az ahhoz hasonló papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni). | ||
| - A környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése. | ||
| - A lerakással történő ártalmatlanítás arányának tartósan 40% alá csökkentése. |
Építési-bontási hulladék
Az építési-bontási hulladékok esetében jelentősen lecsökkent a lerakás aránya, és növekedett az anyagában történő hasznosítás (ideértve a feltöltést is) aránya. A következő időszakban a hulladéklerakási járulék bevezetésének eredményeképpen a lerakás arányának további csökkenése várható.
| Célok | - Az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának növelése (2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése). | |
| - Az építési-bontási hulladékok hulladéklerakóra jutásának elkerülése. |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok
A jövőben a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeknek csak kis része jelenik meg hulladékként, és mennyiségük várhatóan tovább csökken majd, egyrészt a mezőgazdaságban képződő biomassza energetikai célú hasznosítása, másrészt a komposztálás, biogáz előállítás növekvő jelentőségéből adódóan.
| Cél | - A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék hasznosítási arányának növelése. |
Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék
Az évente képződő hulladék mennyiségének közel harmada termelési hulladék és jelentős része lerakásra kerül.
| Célok | - Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással. | |
| - Gyűjtési, hasznosítási arányok növelése. |
Csomagolási hulladék
A képződött csomagolási hulladék mennyisége a gazdasági válság következtében kissé csökkent, a jövőben lassú növekedés várható.
| Cél | - Az elkülönített gyűjtés, hasznosítás és anyagában történő hasznosítás növelése. |
Biológiailag lebomló hulladék
Az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések valósultak meg a biológiailag lebomló hulladék hasznosítása érdekében, azonban jogszabályi kényszer hiányában, elsősorban gazdasági és társadalmi okokból a kiépült komposztáló kapacitás egy részét nem működtették maximális kihasználtsággal. A lerakott biológiailag lebomló hulladék mennyiségének csökkentése érdekében ugyanakkor további fejlesztések is szükségesek.
| Célok | - 2016. július 1-ig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az 1995. évi szint 35%-ra szükséges csökkenteni. | |
| - A hasznosítási kapacitások kiépítése, illetve fokozottabb kihasználása. |
Gumiabroncs hulladék
Hazánkban évente mintegy 35−40 ezer tonna gumiabroncs hulladék képződik, amelynek növekedése várható. A gumiabroncsok uniós lerakási tilalmának megfelelően a továbbiakban is biztosítani szükséges a gumiabroncs hulladék elkülönített gyűjtését és teljes mértékű hasznosítását.
| Célok | - Az újrahasználat előnyben részesítése. | |
| - A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és anyagában való hasznosítása. |
Veszélyes hulladék
A képződött veszélyes hulladék mennyisége az elmúlt években ingadozott. Viszonylag magas, de váltakozó mértékű az anyagában történő hasznosítás, és bár csökkenő, de továbbra is jelentős a veszélyes hulladékok lerakása. A hasznosítási arányok kötelezettségekben foglalt növekedése és a stagnáló, illetve enyhén növekvő fogyasztás eredményeként összességében a veszélyes hulladék keletkezésének mérsékelt csökkenése valószínűsíthető.
| Célok | - A veszélyes hulladék keletkezésének megelőzése, a károsanyag-kibocsátás minimalizálása. | |
| - A veszélyes hulladék gyűjtésének, hasznosításának fejlesztése. | ||
| = Az elem-, és akkumulátor hulladék 35%-os gyűjtése 2014-re. Az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50−75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni. | ||
| = Az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék esetében évente 4 kg/fő gyűjtése, illetve legkésőbb 2018-ra a gyűjtésnek el kell érnie a kibocsátott mennyiség 65%- át. | ||
| = 2014-re az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie. | ||
| - A veszélyes hulladék környezetre biztonságos módon történő ártalmatlanítása. |
Az IPCC első munkacsoportjának 2013. szeptember 27-én Stockholmban nyilvánosságra hozott jelentése 95%- os bizonyossággal állítja, hogy a 20. század közepétől mért melegedést (a globális felszíni átlaghőmérséklet 0,9 Celsius fokkal emelkedett 1901 és 2012 között) antropogén tevékenységek okozzák. A Jelentés áttekinti a felmelegedés emberekre és természeti környezetre gyakorolt hatását, illetve felméri a felmelegedés folyamatát mérséklő lehetőségeket. A szakértők többsége szerint a hőmérséklet emelkedésének elsődleges oka az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése. A klímaváltozás mérséklése érdekében globális szintű összehangolt cselekvésre van szükség.
A hazai vizsgálatok térségünkben is a melegedés tényét támasztják alá. A várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással, szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal jellemezhető. A magyarországi éghajlat megfigyelt és várható változásai alapvetően befolyásolják a kiemelten fontos természeti erőforrásokat, így a vizeket, talajokat, erdőket és a biológiai sokféleséget. A természeti erőforrásokban bekövetkező változások komplex társadalmi-gazdasági következményeket is eredményezhetnek, amelyek elsősorban az emberi egészségre, a mezőgazdaság alapfeltételeire, az épített környezetre, a közlekedésre, az energetikai infrastruktúrára, a turizmusra, valamint a katasztrófavédelemre gyakorolt hatások révén jelentkeznek. Mindezek következtében hazánk különösen érdekelt a klímaváltozási folyamatok káros hatásainak megállításában, csökkentésében, illetve a hatékony alkalmazkodásban.
Magyarország középtávú klímapolitikájának irányait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény alapján elkészített Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) jelöli ki. A NÉS magában foglalja az üvegházhatású gázok 2050-ig tartó kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó Hazai Dekarbonizációs Útitervet, továbbá a részét képezi a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, amely az éghajlatváltozás várható hatásainak, társadalmi-gazdasági-környezeti következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése.
A kibocsátás csökkentés mellett fontos eszköz a nyelő kapacitások bővítése is, azonban a környezeti folyamatok összetettsége miatt ezzel igen körültekintően lehet csak számolni. Az e téren meghatározó szerepet betöltő erdők ugyanis csak akkor tudják CO2 elnyelő szerepüket érdemben betölteni, ha ehhez a megfelelő ökológiai feltételek (terület, termőföld, ökológiai vízigény biztosítása, az életközösségek megfelelő ökológiai állapota) fennállnak. A klímavédelmi beavatkozások ugyanakkor nem vezethetnek újabb fenntarthatósági problémákhoz, más környezeti elemekre vagy más földrajzi térségekre történő átterhelésekhez. Például a mezőgazdasági alapú energiahordozók alkalmazása - klímavédelmi előnyeik mellett - esetenként az élelmiszerárakban, illetve az ökoszisztéma szolgáltatásokban is jelentkező visszahatásokra vezethet; más jellegű fenntarthatósági problémák merülhetnek fel egyes árvízvédelmi megoldások, illetve az atomenergia alkalmazása során is.
| Célok | - Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a természetes nyelő-kapacitások megerősítése révén (A Kiotói Jegyzőkönyv 2013−2020-ig terjedő időszakában az EU tagállamok által közösen vállalt, az 1990. évi ÜHG kibocsátási szint legalább 20%-os csökkentése az EU belső szabályozásának megfelelően.). | |
| - A klímaváltozáshoz való sikeres alkalmazkodás megvalósítása a nemzeti (természeti, humán, társadalmi és gazdasági) erőforrások készleteinek és minőségének megóvása érdekében; | ||
| - Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése, a megelőzési és alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottság növelése. |
Az agrárgazdaságnak fontos szerepe van a természeti értékek fenntartásában. A környezetbarát mezőgazdálkodási gyakorlat fő támogatási forrását az EU vidékfejlesztési célú támogatásai jelentik. A környezeti szempontok érvényesítését segíti a kölcsönös megfeleltetés komplex követelményrendszere. Az egyes természeti értékek megőrzésben jelentős szerepe van a Magas Természeti Értékű Területek Program folytatásának.
A környezeti erőforrások túlzott használatán, a környezetvédelmi szempontokat és a klímaváltozás hatásait figyelmen kívül hagyó, szakszerűtlen agrotechnika alkalmazásán és a környezettudatos gazdálkodás hiányán túl a művelés felhagyása is veszélyt jelenthet, a biodiverzitás csökkenését eredményezheti (pl. özönfajok betelepülése, allergén gyomnövények elszaporodása). Jelentős területeket érint a szél- és vízerózió, illetve a talajtömörödés, amelyek kedvezőtlen környezeti hatásuk mellett a gazdálkodás eredményességét is rontják. Bizonyos környezeti problémák a tápanyag-gazdálkodás hiányosságaiból (tápelem arányok kedvezőtlen alakulása) erednek.
Az agrárgazdaság szerkezete és ezzel összefüggésben környezeti hatása a vonatkozó EU szabályozás, támogatáspolitika és piaci viszonyok, valamint a társadalmi igények változása miatt átalakulóban van. A Program során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet átalakulása az agro-ökológiai adottságoknak megfelelően és a klímaváltozás hatásainak figyelembevételével történjen, és ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését.
| Célok | - A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése. | |
| - A természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése. |
A társadalom környezettudatosságának erősödéséből adódóan az utóbbi években megváltoztak az erdőkkel szemben támasztott elvárások. Az erdők gazdasági szerepének elismerése mellett előtérbe kerültek az erdő környezet- és természetvédelmi, közjóléti (egészségügyi, szociális, turisztikai) és esztétikai funkciói. A hazai erdőkhöz kötődő faj- és egyedszám azt jelzi, hogy az erdőknek kiemelt szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében.
Az ország erdősültsége 2012. év végén 20,8% volt (KSH és NÉBIH Erdészeti Igazgatóság adatai, 2013). A faállománnyal borított, vagy erdősítésre kötelezett terület 2013. január 1-i állapot szerint összesen 1 933,6 ezer hektár és folyamatosan nő. Az erdő 63%-án őshonos fafajok (pl. bükk, kocsányos- és kocsánytalan tölgy, cser, magyar kőris, hárs-, szil- és berkenye fajok), míg a terület többi 37%-án idegenhonos, vagy meghonosodott fafajok (fehér akác, vörös tölgy, egyes fenyők), illetve klónozott fajták (nemesnyárak) találhatók. Az erdővel borított terület növelése mellett a természetközeli erdőgazdálkodással megvalósított minőségi erdőszerkezet-átalakítás terén is jelentős előrelépés történt. Ennek során - ahol a helyi sajátosságok és környezeti adottságok alapján ez támogatható - az idegenhonos faállományok őshonos célállományokra való lecserélése kap hangsúlyt. Ezen kívül tovább folytatódik az Erdőrezervátum Program is, amelyben a természetes fejlődés során kialakult erdők szerkezete, felújulása, az erdőfejlődés ciklusainak feltárása, és a természetes bolygatások tanulmányozása kerülnek középpontba. Az erdők egészségi állapotának folyamatos nyomon követését az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) biztosítja, amely az erdőket ért biotikus és abiotikus károk monitorozása révén elősegíti a károsítók elszaporodásának előrejelzését és az ellenük való védekezés megszervezését. Az EMMRE mérései szolgáltatják többek között az erdők biodiverzitás potenciáljának értékeléséhez szükséges adatokat is.
Nemzetközi célokkal összhangban, az erdők összetett funkcióinak való megfelelés elősegítését szolgálja a Nemzeti Erdőprogram (2006−2015), amely hosszútávú célként a 27%-os erdősültség elérését tervezi. Ez, mintegy 35−50 év alatt további 680 ezer hektár új erdő telepítését jelenti. Az erdőtelepítés lehetőséget ad az agrárátalakulás során felszabaduló területek hasznosítására, amely a vidéken élők számára is foglalkoztatást biztosít. Az erdőtelepítésnek a szénmegkötés révén a klímaváltozás hatásainak csökkentésében és az eróziós folyamatok mérséklésében is jelentős a szerepe. Az energetikai célú ültetvények telepítése és a növekvő tűzifa igény és felhasználás során azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy mindez ne járjon a környezeti terhelések növekedésével, az erdőterületek mennyiségi (pl. illegális fakitermelés) és minőségi romlásával.
| Célok | - Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal). | |
| - Az erdők ökológiai, biodiverzitási értékének növelése. |
Ez a stratégiai terület elsősorban az ásványi nyersanyagokkal foglalkozik, tekintettel arra, hogy a többi természeti erőforrással való fenntartható gazdálkodás a Program más stratégiai területei alatt vannak kifejtve (pl. Vizeink védelme és fenntartható használata, Erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, Az agrárgazdaság, illetve az erdőgazdálkodás környezeti aspektusa, Genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése). Az 5.3.2. Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása fejezet tárgyalja a geotermikus energia kérdéskörét.
Magyarország természeti erőforrások tekintetében közepesen ellátott ország. Számos hazai ásványi nyersanyag tekintetében a világméretű globalizáció miatt látszólag ma már nincs termelési kényszer, de a nyersanyagok kutatása, számbavétele, megőrzése és fenntartható hasznosítása a nemzetgazdaság hosszú távú meghatározó érdeke. Hazai ásványvagyon potenciálunk - elsősorban az aggregátumok és egyéb építőipari nyersanyag vonatkozásában - jelentős, megfelelő gazdálkodással ki tudja elégíteni a hazai szükségletet.
Az ásványi nyersanyagok igénybevétele számos esetben a környezet terhelésével jár. Az ásványi nyersanyagok kiaknázása során a talajtakaró eltávolításával és a hasznosítható ásványi nyersanyagok felszínre hozatalával időleges beavatkozás történik a táj jelenlegi - többé-kevésbé természetes - állapotába. Fontos, hogy a bányászati tevékenységek során olyan technológiákat és művelési módokat használjanak, mint pl. a folyamatos, a bányaműveléssel lépést tartó tájrendezés, amely minimalizálja a beavatkozás hatásait, segíti az új ökológiai rendszerek kialakulását és területek újrahasznosítását. Emellett a közösségi nyersanyag politikával összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a reciklált (újrahasznosított) nyersanyagok fokozott igénybevételére. A jelenlegi és várható műszaki, környezetvédelmi és gazdasági tendenciákra tekintettel elkészült az Ásványvagyon-hasznosítás és készletgazdálkodási cselekvési terv, amely koncepcionálisan megalapozza az ásványkincsekkel történő ésszerű és fenntartható gazdálkodást. A hazai állami, vállalkozói és magán szféra biztonságos ásványi nyersanyagokkal való ellátása során a fenntartható fejlődés elveinek teljes körű figyelembevétele szükséges.
| Cél | - Az ásványi nyersanyagok kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk megelőzése. |
A közlekedés különböző mértékben, de a környezet minden elemére hatással van (levegő- és zajszennyezés, üvegházhatású gázok kibocsátása, az infrastruktúra kiépítésével összefüggésben az élőhelyek feldarabolása stb.), így különösen fontos a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok és alternatívák előnyben részesítése, ösztönzése. A városi közlekedésben mára kialakult zsúfoltság csak a felszíni közlekedésben részt vevő járművek számának csökkentésével és azzal egy időben a közösségi közlekedés javuló kínálatával, az utazási forgalom átterelésével valósítható meg. A közlekedési módok összekapcsolása a közlekedés hatékonyabbá tétele mellett a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentéséhez is hozzájárul.
A fenntartható közlekedési rendszer kiépítése hazánk geopolitikai helyzetéből adódóan csak hatékony makro-regionális együttműködés révén valósulhat meg. Az EU Duna Régió Stratégiája a közlekedéssel foglalkozó prioritásterület célkitűzései között egyértelműen deklarálja a fejlesztéspolitika fenntarthatósági szempontjait (pl. a Duna, mint ökológiai erőforrás, korridor, ivóvízbázis megóvásához és helyreállításához nemcsak a hazai, hanem a teljes folyószakaszon biztosítani kell a természetvédelmi, ivóvízbázis-védelmi, árvízvédelmi szempontok érvényesülését, a fejlesztések komplex tervezését és hatásvizsgálatát a hajózási fejlesztések és más beavatkozások során; a környezetbarát közlekedési módok közötti kapcsolódási pontok, intermodális kikötők fejlesztése).
| Célok | - A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés csökkentése (kiemelten a közlekedési eredetű légszennyezőanyagok (nitrogén-oxidok, kisméretű szálló por) kibocsátásának csökkentése). | |
| - A közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintő romlási folyamatok mérséklése, lehetőség szerint megállítása. | ||
| - A közlekedési-szállítási igények csökkentése, az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. |
A természetvédelem társadalmi szolgáltatásai a mindennapokban, az emberek számára megélhető módon a bemutatáson, szemléletformáláson és ökoturizmuson keresztül érhetők el. A „turizmusipar” egyre specializálódóbb igényei mind nagyobb mértékben termelik ki a turisták azon csoportjait, amelyek a természeti területek felé veszik az irányt. A természeti szépségek jelentős vonzerőt képviselnek, infrastruktúra nélkül azonban nem képeznek piacképes turisztikai terméket. A növekedésközpontú és haszonelvű gazdaságirányítás által elvárt fejlődésnek azonban korlátai vannak. A természeti értékekben gazdag (védett)területek gyakran éppen „elmaradott” vagy „hátrányos helyzetű” térségekkel esnek egybe, hiszen éppen a gazdasági hasznosítás szempontjából hátrányos helyzet (vízhiányos homokvidék, szikes terület, karsztos hegyoldalak, lápos-mocsaras vidék) következtében őrződtek meg a természeti értékek.
Az ökoturizmus fejlesztése különleges kihívást, egyben nagy lehetőségeket jelent a természeti értékek „kezelői” részére. Az ökoturisztikai attrakciók célja az épített és természeti környezet bemutatása, az adott település, térség szociokultúrájának megismertetése. Az ökoturizmus kínálati struktúrája több szempontból is speciális, hiszen nem kizárólagosan a kereslethez, a látogatók igényeihez kell, hogy igazodjon, hanem elsősorban a környezeti értékek védelméhez, az annak érdekében létrejövő és az a mellett kialakítható szolgáltatási elemekhez. A legnagyobb igény az egyszerűbb, természetközeli szállás, a tradicionális helyi ételek és a szakvezetés iránt mutatkozik. Növekszik az öko-védjegyek iránti érdeklődés is, melyek felmérések szerint (a velük asszociált minőségi garancia miatt) egyre fontosabb szerepet játszanak az ökoturisták befolyásolásában.
Az ökoturizmus célterületei nem kizárólagosan védett területekre esnek. A natúrparkok és más ökoturisztikai civil szerveződések aránya folyamatosan növekszik. Ezek általában önkéntes szerveződések, melyek a természeti értékek védelmén túlmutatva igyekeznek megőrizni az adott tájegység népi hagyományait (például tradicionális programok szervezésén keresztül) is. A natúrpark a természeti és az épített környezet összehangolt fejlesztésén alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogásával, önszerveződésével létrejött területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez. 2014-ben 8 natúrpark rendelkezik a névhasználathoz való környezetvédelmi miniszteri hozzájárulással. Az arborétumok és botanikus kertek is népszerűek (évi kétmilliós látogatószám).
| Célok | - Magas minőségű, élményszerű, interaktív és autentikus ökoturisztikai szolgáltatás biztosítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése a természetvédelmi szempontok sérelme nélkül (az ökológiai sokféleség, a környezeti állapot fenntartása). | |
| - A természeti értékek bemutatása, a lakosság folyamatos, aktuális információkkal való ellátása, a környezettudatos és egészséges életmód iránti társadalmi felelősségvállalás, a természeti-kulturális értékek védelme, megőrzése iránti elkötelezettség tudatosítása, kialakítása, erősítése. | ||
| - A helyi erőforrásokra építő hagyományos, helyi termékek és szolgáltatások kínálatának, ismertségének és az irántuk való keresletnek a bővítése. | ||
| - Az ökoturizmusból származó bevételek növelése és visszaforgatása a természetvédelembe és a helyiek számára. |
A Program stratégiai céljainak elérését a valamennyi stratégiai területtel összefüggő stratégiai eszközök segítik. Ezek közé tartozik a szemléletformálás, a terület- és településfejlesztés, valamint -rendezés, a tervezés, a szabályozás és ellenőrzés, az EU és nemzetközi együttműködés, a támogatás, illetve a kutatás-fejlesztés.
Az ember és a természet viszonyát hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. Az állampolgárok környezeti ismereteiről, készségeiről és hajlandóságáról készült felmérések azt mutatják, hogy értékrendjükben fontos szerepet tölt be a környezet, de az egyéni cselekvésekben még mindig csak ritkán jelenik meg a környezettudatos gondolkodásmód.
A környezeti szemléletformálás célja, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a szűkebb és tágabb környezetük állapotáról, a biológiai sokféleség értékéről és jelentőségéről, az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről és ismerjék az általuk is használt termékek, eszközök környezeti kockázatait, azok következményeit, a mérséklés és kezelés lehetőségeit, továbbá akarjanak tenni a környezet megóvása érdekében. Ismerjék meg és alkalmazzák a természeti erőforrásokkal való gondos bánásmód lehetőségeit (energia- és víztakarékosság, hulladékcsökkentés stb.).
A környezettudatos viselkedés elterjedését, a környezettudatos életvitel kialakítását, a lakosság és a döntéshozók széles körét érintő szemléletváltást segíti a mindennapi életben előforduló pozitív minták, példaértékű cselekvések támogatása, bemutatása, elismerése, illetve a környezeti szempontból helytelen viselkedés, közösségnek okozott kár számonkérése és társadalmi elítélése. A környezeti nevelés és oktatás a személyes példaadással párosuló ismeretátadáson keresztül, a képzés pedig a fenntarthatóságra neveléssel, az ehhez szükséges tudás átadásával ösztönzi a környezettudatos szemlélet alakulását annak érdekében, hogy az egyén képes legyen döntéseiben és életvitelében is alkalmazni, viselkedése szerves részévé tenni az elsajátított ismeretanyagot. A felsőoktatás a korszerű ismeretek létrehozásával, közvetítésével járul hozzá a fenntartható fejlődés biztosításához; kutatási és képzési tevékenységével pedig a társadalmi szemlélet, tudás alakításához, átörökítéséhez. Az ismeretek átadása és elsajátítása terén elengedhetetlen az összefüggések feltárását biztosító rendszerszemlélet; a természeti és társadalmi környezettel való életszerű, közvetlen kapcsolat kialakítása a gyermekekben, fiatalokban; a tanulást segítő tevékenységek gyakorlat orientáltsága, élményszerűsége és szemléletessége; a fenntartható társadalomhoz szükséges életvitel ismereteinek elsajátítása.
A környezeti nevelés és szemléletformálás területén a köznevelési intézmények mellett a közgyűjteményeknek (könyvtárak, múzeumok), közművelődési intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a médiának egyaránt szerepe van. A nemzeti park igazgatóságok szintén fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelésben, oktatásban, szemléletformálásban. A természeti értékek bemutatásában és a széles társadalmi rétegek, kiemelten a fiatalabb korosztályok szemléletformálásában nagy szerep jut a természetvédelmi ágazat és a társadalmi szervezetek által karbantartott, interneten elérhető honlapoknak, programoknak.
| Cél | - A környezet és természet ismeretén és szeretetén alapuló környezettudatos magatartás ösztönzése az oktatás és szemléletformálás minden területén, különös tekintettel a formális és nem formális oktatásra, valamint a médiára. |
Cselekvési irányok, feladatok
| Az oktatás területén a környezettudatosság erősítése érdekében úgy a működés, mint a szemléletformálás, képzés terén | |
| - A köznevelési intézmények működtetésében a környezettudatos szemlélet és gyakorlat erősítése. | |
| - A köznevelési intézmények minden típusában és az oktatás és nevelés teljes folyamata során a környezeti jelenségek és folyamatok megismertetésének erősítése, valamint ezek társadalmi és gazdasági összefüggéseit megismertető tantárgyak oktatása, az ismeretek tevékenység alapú, gyakorlati tapasztalatszerzéssel együtt járó fejlesztése, a környezeti célokat szolgáló kiegészítő pedagógiai tevékenységek szervezése, élménypedagógiai elemek erősítése, kihasználva a külső bemutatóhelyek (nemzeti parkok, gyűjteményes kertek, erdei óvoda, iskola) adta lehetőségeket. | |
| - A környezet- és oktatáspolitika, valamint az egészségpolitika összehangolása, együttműködés erősítése és közös programok végrehajtása az oktatásért és a környezetvédelemért felelős tárcák irányításával és részvételével a környezeti szemléletformálás érdekében, meglévő programok (pl. Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Iskola-Óvoda programok, versenyek és vetélkedők) további működtetése és továbbfejlesztése, valamint a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó tehetséggondozási programok támogatása. | |
| - A szakképzésben és felsőoktatásban a környezettudatosság és a fenntarthatósági szempontok további erősítése, a környezeti nevelés, természettudományos ismeretterjesztés szakspecifikus módszertani elemeinek beépítése a képzésbe, az alkalmazásukra irányuló tevékenységek, jó megoldások elterjedésének ösztönzése. | |
| - Környezeti továbbképzés és módszertani felkészítés pedagógusok részére. | |
| - Társadalmi szervezetek szerepének erősítése a környezeti oktatás, valamint a pedagógus továbbképzés területén. | |
| A társadalmi szemléletformálás területén a környezettudatosság erősítése érdekében úgy a működés, mint az ismeretátadás, képzés terén | |
| - Környezeti szemléletformálás a közszférában, illetve a médiában dolgozók számára. | |
| - Intézményi működés környezettudatosabbá tételének ösztönzése, alkalmazottak környezettudatosságának növelése. | |
| - A környezeti szemléletformáló és környezettudatosságot növelő tevékenységek támogatása. | |
| - Környezettudatos magatartásminták közvetítése, a fenntartható életmódot a gyakorlatban, működés közben bemutató „telephelyek” kialakítása, népszerűsítése, szemléletformálásba való bevonása. | |
| - Környezettudatosság növelésére irányuló kampányok, versenyek szervezése, kiadványok készítése. | |
| - Helyi természeti, környezeti értékek feltárása és megismertetése. | |
| - Az egyes szakterületeken belül a környezettudatosság gyakorlati érvényesítésének lehetőségeit bemutató szakmai, módszertani anyagok elkészítése, népszerűsítése, alkalmazása. |
A környezeti demokrácia és a környezeti tudatosság erősítése a nyilvánosság jobb tájékoztatását, döntésekben való részvételének elősegítését igényli, továbbá a stratégiai tervezés megfelelő színvonalának biztosításához is elengedhetetlenül szükséges az adott területre vonatkozó környezeti adatok ismerete. A lakosság és a civil szervezetek fokozódó érdeklődést mutatnak környezetük állapota és az ezzel kapcsolatos információk iránt. A környezeti ügyekben való aktív társadalmi részvételt számos jogszabályi előírás támogatja, ugyanakkor a gyakorlatban számos probléma tapasztalható (pl. adatokhoz való hozzáférés).
A természeti környezet összetett és dinamikusan változó rendszer, melynek megismerése a fenntartható fejlődés alapfeltétele. A környezetállapot és a természeti erőforrások értékelése, a környezeti folyamatok nyomon követése, a szükséges beavatkozások meghatározása, a környezetpolitika kialakítása és hatékonyságának mérése elképzelhetetlen jól működő környezeti információs rendszer és az arra épülő környezetstatisztika nélkül. A környezeti folyamatok minden környezeti elemre és a környezeti rendszerre vonatkozó egységes vizsgálatához és értékeléséhez megfelelő interdiszciplináris jellegű feldolgozás szükséges, melyet a környezeti adatokon alapuló térinformatikai rendszerek biztosítanak.
A környezet terheléséről és a környezet állapotáról rendelkezésre álló adatokat különböző környezetvédelmi szakrendszerek gyűjtik, amelyek összességét - a vízgazdálkodási alapadat nyilvántartás kivételével - alkotja az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (továbbiakban: OKIR). A Vízgazdálkodási Információs Rendszer (továbbiakban: VIZIR) a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának olyan rendszere, amely a társadalom vízzel kapcsolatos igényeire figyelemmel, az ezzel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat tartalmazza és kezeli. Az OKIR és a VIZIR fejlesztése nagymértékben hozzájárul a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény hazai végrehajtásához is. A környezeti károk megelőzése, a környezetet fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a már kialakult környezeti problémák kezelése érdekében szükséges együttműködés kialakításában vezető szerepet játszik az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET), amelyben Magyarország teljes körűen vesz részt.
A 7EAP is szorgalmazza, hogy a tagállamok a nyilvánosság számára hozzáférhetőbbé tegyék a tervek, programok és projektek környezeti (hatás)vizsgálata céljára összegyűjtött információkat, továbbá el szeretné érni, hogy egyszerűbbé, ésszerűbbé és korszerűbbé váljon a környezeti és éghajlatváltozási adatok és információk gyűjtése, kezelése és megosztása. A környezeti információs rendszerek kialakításával és továbbfejlesztésével szemben elvárásként fogalmazza meg, hogy a későbbiekben felmerülő témakörökkel kapcsolatos új információkat könnyen be lehessen építeni.
A környezeti mérőrendszerek, adatbázisok, információs rendszerek folyamatos fejlesztése mellett a jövőben is cél a környezeti információhoz való hozzáférés további biztosítása mind a passzív, mind az aktív adatszolgáltatás terén (döntéshozók, civil szervezetek és a lakosság részére egyaránt); részvétel lehetőségének biztosítása a környezeti ügyekhez kapcsolódó döntéshozatali eljárásokban; valamint a jogorvoslathoz való jog biztosítása, ha az ügyfélnek a fenti két pillérben foglalt jogai csorbát szenvednek.
Cselekvési irányok, feladatok
| A környezet állapotának és állapotváltozásának, valamint használatának figyelemmel kísérése adatok rögzítésén, nyilvántartásán, feldolgozásán és információk szolgáltatásán keresztül. | |
| - Mérő-, észlelő-, ellenőrző, monitoring és információs hálózatok működtetése: meglévő rendszerek működtetése és fejlesztése (OKIR, VIZIR, OLM, TESZIR, HIR, EPER-PRTR, CORINE stb.), felhasználóbaráttá tétele, az adatbázisok kapcsolódásainak és hozzáférhetőségének javítása, az adatok harmonizációja (tekintettel az INSPIRE, GMES, SEIS fejleményekre). | |
| - A valós társadalmi, gazdasági és környezeti hasznokat és költségeket tükröző minél teljesebb és pontosabb adatok biztosítása, az informatikai támogatottság növelése a stratégiai tervezés és a döntéshozatal megalapozásának erősítésére. | |
| - Adatbázisok naprakészen tartása, karbantartása, a valós idejű adatszolgáltatások további fejlesztése és kiterjesztése mind területileg, mind a környezeti témákat illetően. | |
| - Adatcserék lehetőségének fejlesztése a tárcák, a hazai hatóságok, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az EU tagállamai és az ENSZ között (többek között az EIONET hálózaton belüli együttműködésre és az ENSZ pán-európai régiójára kiterjesztett SEIS elvekre építve). | |
| - Együttműködés kiépítése, javítása a hálózatos intézmények között és más információs központokkal, információ birtokosokkal, információ felhasználókkal. | |
| - Környezeti adatok, információk közérthető formában történő nyilvánossá tétele, ismertségének növelése, elérhetőségének javítása, információátadást szolgáló események szervezése. | |
| - Az elektronikus környezetvédelmi ügyintézés alkalmazási lehetőségeinek bővítése. | |
| - A környezeti adatok, információk körét bővítő nem kormányzati kezdeményezések (monitoring, adatgyűjtés) ösztönzése, biztosítva ezen rendszerek átjárhatóságát, országos környezeti információs rendszerrel való kompatibilitását. | |
| A társadalmi részvétel erősítése érdekében az Aarhusi Egyezmény három pillérének minél teljesebb körű érvényesítése | |
| - A nyilvánosság számára a környezeti információk aktív és passzív szolgáltatása, a szolgáltatás színvonalának, a hozzáférés lehetőségének növelése, ügyfélbarát ügyintézés elősegítése, valamint az adatnyilvánossági szabályok és alkalmazásuk fejlesztése, egységes eljárásrend és útmutatók készítése, a társadalom környezeti informáltságának javítása. | |
| - Társadalmi részvétel további erősítése a környezeti ügyeket érintő döntéshozatalban. | |
| - A jogorvoslathoz való jog minél teljesebb érvényesítése, jogsegélyszolgálatok működtetése. | |
| - Az Aarhusi Egyezményből fakadó lehetőségek megismertetése a társadalommal, részvételi jogok és technikák oktatása a köznevelés keretében. | |
| Az információs rendszerek működtetése során keletkező környezetterhelés csökkentése | |
| - Az információs rendszerek működtetését ellátó szerverek, szerverparkok, adatközpontok által felhasznált energia révén a légkörbe jutó szén-dioxid csökkentése érdekében törekedni kell, hogy a hagyományos energia helyett - minél szélesebb körben - alternatív energia felhasználásával történjen a hűtés és működtetés. | |
A területfejlesztés és -rendezés, valamint a környezetvédelem kapcsolata igen sokrétű, de elsősorban a fenntartható terület- és földhasználat feltételeinek megteremtésére, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítására helyezi a hangsúlyt. Ez a szemlélet vonul végig az EU területi tervezési főbb dokumentumaiban is egészen az Európai Területfejlesztési Perspektívától (ESDP) napjainkig, a 2011-ben felülvizsgált Területi Ütemterv (Territorial Agenda 2020) dokumentumában foglaltakig.
A társadalmi, gazdasági tevékenységek - és némely esetben a környezetvédelmi fejlesztések is - különféle területi igénybevétellel és területhasználattal járnak. A területfelhasználás jellege, intenzitása, helye pedig visszahat a környezeti-társadalmi-gazdasági folyamatokra. A területhasználat mind időben, mind térben állandóan változó, dinamikus folyamata a környezeti elemekre, azok rendszereire sok esetben jelentős negatív hatással van (pl. szabad természetes felszínborítás csökkenése, talajok és a levegő szennyezése, élőhelyek feldarabolódása). A szabad talajfelszín jelentős és folyamatos csökkenése figyelhető meg mind az EU, mind hazánk esetében, ami megelőzhető a területek újrahasznosításával, a szennyezett területek kármentesítésével, valamint a zöldmezős beruházások korlátozásával.
A területhasználat feltételeit és szabályait - a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat egyaránt figyelembe véve - a területrendezési tervezés állapítja meg. A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is. A fenntarthatóságnak nemcsak országos dimenziója van, hanem a fenntarthatósági követelményeknek az egyes térségekre is teljesülniük kell. Ezt biztosítja a területrendezési tervek egymásra épülő rendszere.
| Cselekvési irányok, feladatok | |
| - A területrendezés során továbbra is fontos a természet- és környezetvédelmi szempontok érvényesítése. Ennek egyik ex-ante követelménye, hogy készüljön hozzá - jogszabályban előírt módon - környezeti vizsgálat. A területrendezési tervezés végső soron a fenntartható, természeti értékeket és erőforrásokat megőrző területhasználat biztosítását kell, hogy elérje. | |
| - A területet, mint természeti erőforrást kell kezelni. E szemléletben a kritikus állapotban lévő természeti erőforrások védelme érdekében normatív, korlátozó előírások bevezetésére, esetlegesen az erőforrás-felhasználás teljes tilalmára lehet szükség. Továbbra is elengedhetetlen a környezetkímélő, területtakarékos, az energia- és erőforrás-hatékonyságot szolgáló területhasználati módok támogatása. | |
| - A térségi szerkezet kialakítása során elő kell segíteni a természeti és táji értékek védelmét és az ökológiai hálózat fejlesztését. Ugyancsak fontos, hogy a területi szerkezet alakítása ne veszélyeztesse a felszíni vizek és a felszín alatti vízbázisok védelmét, illetve a talajok funkcióinak, termőképességének megőrzését. | |
| - Mind országos, mind megyei (és települési) szinten is fontos a területrendezéssel kapcsolatosan a tájterhelhetőség módszertanának felülvizsgálata és annak elterjesztésével a területi tervezés szakmai alapjainak elmélyítése, valamint a környezeti vonatkozások pontosabb figyelembevétele. | |
| - A területrendezési tervek érvényesülésének nyomon követése, illetve a monitoring-rendszer kiépítése, fejlesztése szükséges. Az eredményekből következtetni lehet a területrendezési tervekben előírt környezeti jellegű szabályok megfelelőségére, illetve a valós folyamatokra való tényleges ráhatására. | |
| - Az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) további felülvizsgálatai során a szabályozási tartalom módosítása a területhasználat és az éghajlatváltozás kutatások által feltárt összefüggései figyelembevételével. Az országos tervnek biztosítania kell a zöld infrastruktúra fejlesztés céljait (pl. az ökológiai folyosó fejlesztési célterületeit), a természet által a társadalom számára nyújtott javak figyelembevételét. | |
| - A Balaton és a Budapesti Agglomeráció területrendezési terveinek felülvizsgálata során a környezetügyi szempontok figyelembevétele. | |
| - A megyei területrendezési tervek OTrT-vel való összhangba hozása során törekedni kell arra, hogy az országos övezeteken túl olyan (egyedi) környezetorientált övezetek is meghatározásra kerüljenek az OTrT szabályozási keretei által biztosított keretek között, melyek a környezeti érdekeket megfelelően szolgálják. | |
| - Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak és az egyedi építmények helyének meghatározásakor a természetes élőhelyek, a termőföld és erdőterületek, mint természeti erőforrások további darabolódásának, igénybevételének mérséklése érdekében előnyben kell részesíteni a már meglevő műszaki infrastruktúrák mentén történő kijelölést. |
A településtervezés sokrétű és szerteágazó tevékenység, melynek célja − bizonyos korlátok közé rendezve − a település fejlődésének elősegítése. A településtervezés két alapvető ága a településfejlesztés és a településrendezés. A fejlődés tudatos elősegítése a településfejlesztés, amelynek elsődleges dokumentuma a hosszú távú koncepció és a középtávú, megvalósítás orientált stratégia. A településrendezés meghatározza, illetve szabályozza, hogy a fejlesztési elképzelések milyen konkrét területek igénybevételével és hogyan valósíthatók meg. Fentiek alapján a településfejlesztés és a településrendezés összefüggő, egymást feltételező rendszert alkot.
A fenntarthatóság elve megköveteli, hogy a települések a területtel, a termőfölddel és a biológiailag aktív felülettel takarékosan, ésszerűen gazdálkodjanak. A települések harmonikus fejlesztése, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének településfejlesztési, településrendezési eszközökkel való elősegítése a különböző nemzetközi szervezetek és az EU szakpolitikáiban is egyre hangsúlyosabb szerephez jut. Ezt mutatja az EU Városi Környezet Tematikus Stratégiája, a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta (2007), a magyar elnökség alatt elfogadott Budapesti Nyilatkozat, a 7EAP „az uniós városok fenntarthatóságának növelése” célja és a Városi Menetrend (Urban Agenda) kialakításának igénye is.
Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének egyik eszköze az önkormányzatok által végzett településrendezési tevékenység. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint a településfejlesztés és -rendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
A környezetvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzat településfejlesztési feladatai során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A településtervezés kifejezetten környezeti vonatkozású tervfajtája a települési környezetvédelmi program. A településtervezés fejlesztési ágában egyre nagyobb szerephez jut az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban: ITS) kialakítása, mely fontos környezeti aspektusokat is tartalmaz. A középtávra szóló ITS a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítása érdekében - a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében - meghatározza a szükséges beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését.
| Cselekvési irányok, feladatok | |
| - A megújított tervezési rendszer működésének nyomon követése, továbbfejlesztése. A települési tervezés mindenkori célja kell, hogy legyen az élhető, egészséges települési környezet létrehozása. A településrendezési szabályozás során a települési környezetminőség javulását szem előtt tartó előírások megfogalmazására van szükség, amelyek fontos feltételét jelentik a településen élők életminősége, egészsége és a település gazdasági versenyképessége javításának. | |
| - A természeti és környezeti szempontok figyelembevétele a településfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásakor. | |
| - A településfejlesztés során olyan - a környezet- és természetvédelem szempontjait integráló - területfelhasználási elvek lefektetése szükséges, melyek a települési környezetminőség javulását szolgáló települési térszerkezet, a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodás kialakítása és a települési ökoszisztéma szolgáltatások javítása irányába hatnak. A településfejlesztési projekteknél növelni szükséges a zöldfelületi arányokat. | |
| - A településtervezésnek (mind a fejlesztés, mind a rendezés tekintetében) − EU-s és hazai elvárások mentén − fel kell készülnie a klímaváltozás kihívásainak kezelésére és megfelelő várospolitikai eszközöket kell kialakítania. Ezek között kiemelendő pl. a zöldfelületi tervezés, a városi közlekedés csökkentése, a beépítettség növelésének visszafogása, valamint a vizekkel való gazdálkodás fejlesztése. | |
| - A fejlesztéseknél a zöldmezős beruházások helyett az alulhasznosított vagy hasznosítatlan barnamezős területeket kell előnyben részesíteni (ezzel is csökkentve a beépítettséget), a barnamezős területek funkcióváltásakor pedig elengedhetetlen az új zöldfelületek létrehozása. Ezeken a területeken a célzott területfelhasználás kialakulásáig ösztönözni kell azon átmeneti, ideiglenes hasznosítási módokat, amelyek javítják a biológiai aktivitást, a zöldfelületi intenzitást. | |
| - A településfejlesztés tervezése, a településfejlesztési koncepció és az ITS készítése során a jogszabályban foglalt követelmények érdemben történő teljesítése. A megyei tervekben megfogalmazott, a természet- és környezetvédelmi szempontokat rögzítő megyei irányelveket fokozottabban figyelembe kell venni a településrendezés során. | |
| - Meg kell határozni a területrendezési és építésügyi monitoring-rendszer településrendezési szegmensének fejlesztési feladatait, és a rendszert alkalmassá kell tenni a valós területhasználati folyamatok nyomon követésére, elemzésére, valamint a településrendezési jogszabályok érvényesülésének vizsgálatára. Nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszer folyamatos működésére és a visszacsatolás lehetőségének megteremtésére. | |
| - A Balaton parti területhasználati folyamatokat és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek érvényesülését nyomon követő rendszer teljes kiépítése. A tanulmánytervek felülvizsgálata a környezeti célok teljesítése érdekében. | |
| - A települési tervezés támogatása: útmutatók megjelentetése, szakmai anyagok elkészítése, a legjobb gyakorlatok felkutatása, képzések, workshopok, rendezvények szervezése az érintettek (főként települési önkormányzatok) részére. | |
| - Előrelátó, tudatos településfejlesztés: a települések adottságaira és lehetőségeire alapozott fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele, környezeti szempontból is összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és a településrendezési eszközök között. |
A környezetügyi stratégiai tervezési és végrehajtási feladatok ellátása csak akkor lehet eredményes, ha a szakterületek (környezetvédelem, természetvédelem, vízügy) tervezési tevékenységei összehangoltak, megfelelő kapcsolat van a különböző területi szintű tervek között és minden más - átfogó, ágazati, fejlesztési és területi - stratégia-alkotási folyamat is integrálja a környezetvédelmi szempontokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is teendőként fogalmazza meg a környezeti fenntarthatósági szempontok megjelenítését Magyarország stratégiai jelentőségű helyi és ágazati tervezési dokumentumaiban, valamint az ágazati szabályozásokban.
| Cselekvési irányok, alapvető feladatok | |
| - A Programhoz kapcsolódó környezetügyi témakörökben a korábbiakban készült stratégiai tervdokumentumok megújítása, illetve új stratégiák kidolgozása a környezet hatékonyabb védelme és az új kihívásokra való felkészülés érdekében. | |
| - A környezetügyet érintő átfogó, ágazati és területi stratégiai tervdokumentumok kidolgozása és megvalósítása során a környezeti szempontok integrálása. | |
| - A Program céljaihoz kapcsolódóan, a környezetvédelmi törvényben foglaltak szerint az egymásra épülő területi környezetvédelmi programok megújítása vagy megalkotása. | |
| - A stratégiai környezeti vizsgálat alkalmazásának fejlesztése (pl. kapacitásépítés, útmutatók kidolgozása). | |
| - Ökoszisztéma-szolgáltatás alapú értékelési módszertan alkalmazása a tervezési folyamatokban. |
A Program megvalósítása során biztosítani kell a kötelező uniós rendelkezések érvényre juttatását, illetve részt kell venni az új szabályozások kialakításában, természetesen a hazai sajátosságok figyelembevételével és a nemzeti érdekek védelme mellett. Számos uniós szintű politikai deklaráció alapján alapvető fontosságú a meglévő uniós joganyag jobb végrehajtása is. Emellett Magyarországnak részt kell vállalnia a nemzetközi környezetpolitika alakításában, hozzá kell járulnia az egységes uniós álláspont kialakításához és annak a nemzetközi fórumokon történő hatékony érvényesítéséhez.
Az uniós környezetvédelmi politika alapjait a környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A közösségi környezetpolitika keretét jelenleg a 2020-ig tartó 7EAP rögzíti. A program erősíteni kívánja a környezetpolitika szerepét abban a folyamatban, melynek végén olyan erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság jön létre, amelyben védelmet élvez a természeti tőke, a polgárok egészsége és jóléte. A program átfogó keretet ad a környezetpolitika 2020-ig tartó időszakára és kilenc célkitűzést határoz meg prioritásként az EU és tagállamai számára. A környezetvédelmi programhoz kapcsolódóan számos uniós stratégia, politika és cselekvési terv határoz meg a tagállamok által követendő irányokat. Ilyen előírásokat tartalmaz az Európa 2020 stratégia, ezen belül az uniós éghajlat-változási és energiaügyi csomag, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve, valamint az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés.
A 7EAP végrehajtása mellett számos olyan szabályozási területen várható előrelépés, amely alapvetően befolyásolja majd a hazai környezetpolitika fejlesztését és a jogalkotást, a közvetlenül alkalmazandó jogszabályok esetében pedig azonnal végrehajtandó feladatokat eredményez. Számos közösségi szabály jogalkotási folyamatának a lezárása is a következő években várható és a környezetpolitikát meghatározó uniós jogszabályok felülvizsgálata is szükségessé válik majd a Program végrehajtásának időszakában (pl. tematikus stratégia a levegőszennyezésről és az ehhez kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata; erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos szabályozás (hulladék), GMO köztermesztés).
| Cselekvési irányok, feladatok | |
| - Aktív részvétel az Európai Unió környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában, az új uniós környezetügyi szabályozások előkészítésében, az EU környezetvédelmet érintő döntés-előkészítő és döntéshozó fórumainak munkájában. | |
| - Együttműködés az uniós intézményekkel és a tagállamokkal a megfelelő döntés-előkészítés érdekében. | |
| - A Program megvalósításával kapcsolatban előírásokat tartalmazó más szakpolitikai rendelkezések folyamatos figyelemmel kísérése, annak érdekében, hogy a környezettel kapcsolatos kérdések a többi szakpolitikának - energiapolitika, közlekedéspolitika, agrárpolitika, halászati politika, gazdaság- és iparpolitika, kutatási és innovációs politika - is szerves részét képezzék, s ezáltal egységes, összefüggő, integrált megközelítés alakuljon ki. | |
| - Az EU meglévő környezetpolitikai joganyaga végrehajtási hatékonyságának javítása. | |
| - Részvétel a nemzetközi környezetpolitikára vonatkozó egységes uniós álláspont kidolgozásában és annak a nemzetközi fórumukon történő hatékony érvényesítésében. | |
| - A 7EAP megvalósításának és nyomon követésének elősegítése. | |
| - Az EU felé fennálló jelentéstételi kötelezettségek teljesítése. |
A környezeti, természeti és vízgazdálkodási problémák jelentős részét aktív nemzetközi együttműködéssel lehet csak hatékonyan megoldani, hiszen a szennyezések, környezeti hatások nem ismernek országhatárokat. A nemzetközi együttműködések hozzájárulnak a közös természeti értékek védelméhez és az erőforrások fenntartható használatához, az ország környezetbiztonságának erősítéséhez, a határon átterjedő szennyezések megelőzésével, illetve mérséklésével pedig a környezetállapot javításához.
A környezet-, természetvédelmi és határvízi együttműködés a szomszédos országokkal évtizedek óta szorosnak mondható. Mind a hét országgal van hatályos kormány- vagy tárcaközi egyezmény a környezetvédelmi együttműködésről és kormányközi a határvízi együttműködésről, amely meghatározza a közös munka kereteit és prioritásait. A vízügyi együttműködés hazánk nemzetközi kapcsolatrendszerének mindig is szerves részét képezte, az utóbbi években pedig a magyar diplomácia homlokterébe került, profiljának egyik meghatározójaként. Ennek fontos elemei a határvízi egyezmények, de emellett hazánk a Duna (és Tisza) szintű együttműködésben is vezető szerepet vállalt, illetve a világszintű vízügyi egyeztetések, konferenciák terén is egyre nagyobb szerepet kap.
Magyarország számára a környezetvédelem területén kiemelten fontos továbbá a regionális együttműködés, amelyre különböző szervezeteken keresztül kerül sor. A regionális együttműködés legszélesebb körű formáját az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) 56 tagállamára vonatkozó egyezmények (Aarhusi Egyezmény, Espooi Egyezmény, Genfi Egyezmény, Helsinki Határvízi Keretegyezmény és Határon Átnyúló Hatású Ipari Balesetekről szóló Egyezmény) jelentik. A regionális együttműködések közül történetét és aktivitását tekintve is kiemelkedik a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), amely az Európai Unión belüli regionális érdekérvényesítés esetében is kulcsfontosságú.
EU-tagságunkból többek között az is következik, hogy a sokoldalú nemzetközi programokhoz, megállapodásokhoz kapcsolódóan az EU-tagállamok egyeztetett állásponttal lépnek fel, együttműködnek a nemzetközi kötelezettségek teljesítésében, s egyes esetekben közös kötelezettségvállalást is tesznek. E folyamatban kiemelt figyelmet kell fordítani a magyar érdekek EU-n belüli hatékony képviseletére. Törekedni kell továbbá az EU harmadik országokkal megvalósuló programjaiban való részvételre (pl. EU-Kína Vízügyi Platform, EU Víz Kezdeményezés).
A globális környezetvédelmi együttműködés elsősorban az ENSZ szervezeti keretein belül valósul meg, ezen belül is főként az ENSZ Környezetvédelmi Program (továbbiakban: UNEP), valamint az egyes specifikus területekre létrehozott Többoldalú Környezetvédelmi Egyezmények (MEA) által. Fontos kiemelni a Rió+20 folyamatot, amely előreláthatólag meghatározza a 2014−2020 között időszakra a fenntartható fejlődés nemzetközi kereteit. Kiemelt feladat lesz a fenntartható fejlődés környezetvédelmi dimenziójának (és azon belül a vizek kérdéskörének) hangsúlyos megjelenítése az elkövetkező évek nemzetközi tárgyalási folyamataiban.
A magyar külpolitika keleti és globális nyitási politikáját követve egyre fontosabb partnerré válik Ázsia, azon belül is a Közel-Kelet és az arab országok, elsősorban a vízügyi együttműködés és az erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása területén.
Cselekvési irányok, feladatok
| A szomszédos országokkal folytatott együttműködés terén | |
| - A hagyományosan aktív és jó együttműködési kapcsolatok ápolása és fejlesztése, a környezetvédelmi együttműködésről szóló kormány- vagy tárcaközi egyezmények végrehajtása, illetve az esetleges fejlesztési lehetőségek feltérképezése. | |
| - A határvízi együttműködési tevékenység folytatása (pl. mintavételek és értékelés, rendszeres adatcserék, árvízvédelmi koncepciók, vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehangolása). | |
| - A határvízi bizottságok munkájának korszerűsítése (úgy a jogi, mint a szervezeti keretet illetően), hatékonyságuk növelése és folyamatos működésükhöz az anyagi források biztosítása. | |
| - A határvízi szerződések felülvizsgálata és szükség szerinti megújítása, korszerűsítése vagy új egyezmény kötése a jelenleg érvényes nemzetközi joganyaggal (pl. ENSZ EGB Határvízi Keretegyezmény, VKI követelményei) való összhang biztosítása érdekében. | |
| - Az egyes szomszédos országokkal fennálló vitás kérdések tisztázása, hosszú távú, megnyugtató megoldások elérése (pl. Drávára tervezett vízierőművek építésének tervével kapcsolatban). | |
| - Új területek felmérése és kijelölése, ahol érdemi együttműködésre van lehetőség a környezetvédelem és a természetvédelem területén. | |
| A regionális együttműködés terén | |
| - A Nyugat-Balkán országaival való szoros együttműködés folytatása és tapasztalataink átadása a környezetvédelem és vízügy területén is, amely biztosíthatja a csatlakozási tárgyalásaik során a környezetvédelmi fejezet sikeres kezelését. | |
| - A Visegrádi Négyek országai közötti rendszeres magas szintű és szakértői konzultáció fenntartása és a közös érdeklődési területek meghatározása. A regionális érdekérvényesítés további erősítése az EU folyamatokban a V4 formáció koordinált álláspontjain keresztül. | |
| - Részvétel a Közép-Európai Kezdeményezésben. | |
| - Aktív részvétel a Kárpátok Egyezmény és Jegyzőkönyveinek végrehajtásában és fejlesztésében. | |
| - A Duna Védelmi Egyezménnyel és az EU Duna Régió Stratégiával kapcsolatban vállalt vezető szerep fenntartása, az Egyezményből fakadó kötelezettségek, feladatok teljesítése. | |
| - Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által koordinált „Környezetet Európának” (Environment for Europe) folyamat támogatása. Az ezzel összefüggő ún. „Astana Water Action” keretében tett magyar vállalások teljesítése. | |
| - Aktív közreműködés az EU külkapcsolataival, aktuális nemzetközi ügyekben képviselt álláspontjának kialakításával foglalkozó testületei munkájában. | |
| Más országokkal és régiókkal fenntartott kétoldali megállapodások terén | |
| - A magyar-orosz kétoldalú környezetvédelmi és vízügyi együttműködés újraélesztése. | |
| - Az aktív magyar-közel-keleti és távol-keleti kapcsolatokban a vízügyi és környezetvédelmi együttműködési lehetőségek feltérképezése. | |
| - A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a víz- és környezetipari együttműködések ösztönzése. | |
| - Együttműködési lehetőségek feltárása további térségekben. | |
| - A környezetvédelmi és vízügyi érdekek érvényesítése érdekében információ és tapasztalatcsere a Külügyminisztériummal és a külképviseletekkel, továbbá kölcsönös képzések szervezése. | |
| A globális együttműködés terén | |
| - Hazai vagy az EU színeiben való részvétel az ENSZ égisze alatt folyó nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi együttműködésekben, valamint az ENSZ globális és regionális szervezetei tevékenységében. | |
| - A nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi egyezményekből, megállapodásokból, programokból adódó kötelezettségek, feladatok teljesítése és részvétel azok továbbfejlesztésében. | |
| - A Rió+20 Konferenciából adódó feladatok teljesítése, részvétel a megújított UNEP és újonnan létrehozott magas szintű politikai platform tevékenységében. | |
| - Részvétel az OECD keretében folyó környezetpolitikai együttműködésben. |
A környezetvédelmi jog a jogág sajátosságaira tekintettel különböző típusú szabályozási eszközöket kell, hogy alkalmazzon. Az elmúlt években kialakult gyakorlatot is figyelembe véve, a szabályozást alapvetően továbbra is a közvetlen (engedélyező-tiltó, korlátozó és azt ellenőrző) és a közvetetett (gazdasági ösztönző) módszerek kombinációjával lehet hatékonnyá tenni. Szükséges kiemelni a szabályozás és a végrehajtás közötti együttműködés jelentőségét, ugyanis az összehangolt közreműködés nélkül hatékony rendszer nem építhető fel. Erre tekintettel elengedhetetlen egy jól működő visszajelző rendszer kialakítása az ágazaton belül, amely a környezetvédelmi hatósági és igazgatási rendszer, valamint a szabályozás kidolgozásáért felelős szerv közötti kölcsönös kapcsolati elven alapul.
A szabályozás alapelvének továbbra is a széles társadalmi nyilvánosságnak kell lennie, amelybe nem csak a szabályozással érintett gazdálkodók és társadalmi szervezetek értendők bele, hanem a társadalmi egyeztetésről szóló törvényben foglaltak szerint a teljes érintett nyilvánosság.
A környezeti kihívásoknak megfelelő, integrált szemléletű, tudás-alapú kormányzás megvalósításához nélkülözhetetlen a Kormány által létrehozott környezetvédelmi ügynökség további működtetése. A Nemzeti Környezetügyi Intézet a környezetvédelem területén állapotfelmérés, értékelés, monitoring, szakpolitika és stratégia előkészítés, szabályozás és hatásvizsgálat feladatokat lát el, egyedülálló összekötő kapocs a környezettudomány és a kormányzás között.
| Cselekvési irányok, alapvető feladatok | |
| - Meg kell vizsgálni azokat a területeket, ahol a korábbi években az engedélyező típusú szabályozást felváltotta a bejelentési típusú szabályozás, hogy a módosítások beváltották-e a várt eredményeket, a vállalkozások számára lényeges könnyítést jelentett-e, továbbá nem befolyásolta-e hátrányosan a környezetvédelmi igazgatás ellenőrzési hatékonyságát. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen az állapítható meg, hogy nem jelentett hátrányt a bejelentési típusú eljárások bevezetése az ágazat ellenőrzési hatékonyságára nézve, úgy javasolt felülvizsgálni a jelenlegi engedélyköteles tevékenységeket, és ahol a közösségi szabályozás nem írja elő azt kötelező jelleggel, úgy célszerű ezen eljárások esetében is megvizsgálni a bejelentési típusú kötelezettség bevezetését. | |
| - A környezetvédelmi kárfelelősség rendszerében célszerű megvizsgálni, hogy a felelősség telepítésével kapcsolatos szabályok megfelelően hatékonynak bizonyultak-e abból a szempontból, hogy egy bekövetkezett környezeti károkozás esetén a felelős, vagy felelősök - beleértve a jogutódlásokat is - fellelhetők-e. | |
| - A szankciórendszer tekintetében különös figyelmet érdemel annak áttekintése, hogy bizonyos cselekmények járnak-e jogkövetkezménnyel, illetve a jogkövetkezmény súlya megfelelő-e az elkövetett jogsértés nagyságához mérten, másik oldalról pedig szükséges felmérni, hogy bizonyos cselekmények szankciórendszere - így különösen a hulladékgazdálkodásban alkalmazható bírságok - nem minősülnek-e irreálisan magasnak a megtérülés esélyeit is szem előtt tartva. | |
| - A környezetvédelmi biztosíték vagy biztosítás rendszerének részletes kidolgozása és a teljes ágazatra való kiterjesztése szükséges. Kizárólag a környezetvédelmi biztosíték (biztosítás) bevezetése nyújthatna megfelelő garanciát arra nézve, hogy a környezetre potenciálisan veszélyes tevékenységet végzők a tevékenységük megkezdésekor állítsanak fel olyan pénzügyi fedezetet (pl. biztosítás, bankgarancia, egyéb kötelezettség), amely képes lenne a bekövetkező károk fedezetéül szolgálni és így hosszútávon az ilyen károk felszámolása nem az állami költségvetést terhelné. | |
| - A hulladékgazdálkodás terén szükséges megvizsgálni a kötelező betétdíj bevezetésének lehetőségeit. | |
| - A különböző gazdasági szabályozó eszközök gyakorlati alkalmazásának rendszeres értékelése, illetve új típusú, innovatív ösztönzők kialakítása szükséges. | |
| - Az EU célokkal összhangban az adórendszer zöldítése, a környezetileg káros támogatások csökkentése. | |
| - Ugyancsak célszerű fenntartani egy környezetvédelmi ügynökség típusú minisztériumi háttérintézményt a szakmailag és tudományosan megalapozott környezetpolitikai döntéshozatalhoz, stratégia- és jogszabályalkotáshoz. | |
| - Szükséges a jogalkalmazási rendszer egységesítése érdekében a megfelelő szintű hatósági koordináció és továbbképzések biztosítása, amelyben kiemelt szerep hárul az országos zöldhatóságra, illetve a környezetvédelemért felelős minisztérium hatósági rendszert felügyelő szervezeti egységére. |
A hazai környezetpolitika megvalósítása - az előző NKP-k időszakához hasonlóan - továbbra is elsősorban a fejlesztéspolitika eszközeire támaszkodik, ezen belül is főként a kohéziós politika eszközrendszere a meghatározó. Az előző időszakhoz képest jelentős változások mentek végbe a fejlesztéspolitika területén, amelyek alapvető kiinduló pontja a 2010 márciusában elfogadott Európa 2020 Stratégia („Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”), valamint a 2014 őszén közzétett „Gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló hatodik jelentés” következtetései, amelyek a kohéziós politika jövőjével kapcsolatos elvárásokat fogalmaztak meg.
A 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás (továbbiakban: PM) rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források, az ún. Európai Strukturális és Beruházási Alapok (továbbiakban: ESB alapok) hogyan fogják támogatni az Európa 2020 Stratégia céljait, illetve integrálja Magyarország Nemzeti Reform Programjának és az Európai Tanács országspecifikus ajánlásainak releváns üzeneteit is. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, rögzíti az átfogó nemzeti fejlesztési célt (a fenntartható, magas hozzá adott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés) és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. Ez utóbbi tekintetében 5 fő nemzeti fejlesztési prioritást határoz meg - köztük a környezetvédelmet érintő „az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése” prioritást - melyek együttesen átfogják az Európai Unió által támogatásra javasolt 11 tematikus célkitűzést is.
A tematikus célok és tartalmi elemeik az ESB alapok felhasználásáról szóló Közös Stratégiai Keret (továbbiakban: KSK) célkitűzésein alapulnak. Ezek közül egy kifejezetten a környezetvédelmet érinti (6: A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása), de több másik is kisebb-nagyobb mértékben hozzájárul ahhoz. A 6. tematikus célt nagyobb részben a Kohéziós Alap, kisebb részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap fogja támogatni.
A 2014−2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához - a PM-mel összhangban - elkészült 8 operatív program, melyek közül a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) támogat legnagyobb aránnyal néhány főbb környezeti ügyet. Az ESB alapok részét képezi az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, melynek támogatásai (az EU vidékfejlesztési prioritásai alapján megalkotott Vidékfejlesztési Program keretében) is hozzájárulnak a környezeti célok eléréséhez.
| Cselekvési irányok, alapvető feladatok | |
| - A direkt módon környezetvédelemre fordítható fejlesztési források korlátozott mértékben állnak majd rendelkezésre a 2014-2020 időszakban, ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az operatív programok környezetvédelmet érintő fejlesztései megfelelő szempontok szerint, hatékonyan szolgálják a környezetpolitikai célok megvalósítását. | |
| - A horizontális környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére - az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve - megfelelő hangsúlyt kell helyezni, mivel ezek közvetett módon szintén hozzájárulnak a környezeti célok megvalósításához. | |
| - A támogatási rendszerben (pl. EU támogatások) az erőforrás-hatékonysági szempontok érvényesítése szükséges a pályázati kiírásokban és a pályázatok bírálata során. | |
| - A gazdaságfejlesztést kiemelt figyelem övezi a 2014-2020 tervezési időszakban, ezen belül azonban fokozott figyelmet kell fordítani az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság, a körkörös gazdaság, valamint a gazdaság zöldítésének szempontjaira. | |
| - A beruházások során az ökoszisztéma-szolgáltatás alapú értékelési módszertan alkalmazása, mintaprojektek indítása. | |
| - A vidékfejlesztés keretében számos lehetőség van a környezetbarát és energiatakarékos megoldások támogatására (pl. zöld infrastruktúra támogatása, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése), melyek megfelelő alkalmazását elő kell segíteni/érvényesíteni kell. | |
| - A 2014−2020 időszak során az egyik horizontális ex-ante feltétel a stratégiai környezeti vizsgálatok és a környezeti hatásvizsgálatok megfelelőségének biztosítása a fejlesztések során. Ez egyben lehetőséget is biztosít a környezeti szempontok jobb érvényesítésére és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megerősítésére. | |
| - Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházások megvalósítása és működtetése ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését, átterhelését, illetve előnyben kell részesíteni a megelőzési célú megoldásokat. |
Az Európai Unió szerint a jövő gazdaságának alapja a K+F-támogatások növelése. Ennek megfelelően az Európai Unió 2014−2020 közötti időszakra vonatkozó kutatás-fejlesztési keretprogramja, a Horizont 2020 stratégia az uniós szinten elérhető K+F célú források jelentős növelését tűzi ki célul. Az EU egyre inkább úgy tekint az ökoinnovációra, mint a gazdaság egyik motorjára. Az ökoinnováció segítheti a fenntartható, zöld gazdaság fejlődését. A zöld gazdaság a következő évek húzóágazata lesz, és ezzel keresletet teremt az ökoinnovatív termékeknek. Az ezen szükségletek kielégítésére kiépülő termelés javítja a régió foglalkoztatási, versenyképességi mutatóit. A korszerű, innovatív ökoipar pedig jelentős vonzást gyakorol más iparágakra, azok betelepedésére a régióba, segíti a fenntarthatósági klaszterek, ipari ökoszisztémák kialakulását. Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés keretében az Unió ökoinnovációs cselekvési tervet (Innováció a fenntartható jövőért - Az Ökoinnovációs Cselekvési Terv (továbbiakban: Eco-AP) /COM/2011/0899 végleges) dolgozott ki, amely a konkrét szűk keresztmetszetekre (az innováció és piac közötti rés áthidalása), kihívásokra és a környezetvédelmi célkitűzések innováció révén történő megvalósításának lehetőségeire összpontosít. Célja a környezeti teljesítmény javítása, az erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint a környezeti terhelés csökkentését szolgáló innováció ösztönzése. Amellett, hogy a környezetbarát technológiák üzleti előnnyel járnak, új munkahelyeket is teremtenek, így az ökoinnováció Európa gazdasági versenyképessége szempontjából kiemelt fontossággal bír. Az Eco-AP-ban az ökoinnováció nem korlátozódik egy-egy specifikus iparra, ágazatra, hanem komplexen közelítve meg a feladatot, kiterjed az innovációs lánc valamennyi elemére, a termékre, technológiára, szolgáltatásra és irányításra, de emellett az életmódra és a társadalmi viselkedésre egyaránt. A terv elismeri, hogy a környezetvédelmi szabályozás az ökoinnováció motorjaként alapvető szerepet tölt be.
A 2011-ben elfogadott Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedések megvalósítása nagymértékben segítheti majd az öko-innovációs fejlesztéseket, gyorsítja piacra jutásukat. Kiemelt támogatás szükséges az exportképes környezettechnológiák külpiaci pozícióinak javítására. A környezetvédelmi ipar bővülésével erősödő hazai kis- és középvállalkozások hosszú távú növekedésének egyik alappillérét a nemzetközi piacokon való megjelenés/terjeszkedés jelentheti. A magyar innovatív megoldások, fejlett technológiák, a környezetvédelmi iparban felhalmozódott tudás exportjának elsődleges területei a szomszédos országok és a világ feltörekvő térségei, melyek politikájában egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelem ügye. A magyar jelenlét ezeken a piacokon, és az ily módon megvalósuló környezetvédelmi beruházások az üzleti haszon mellett a környezeti terhelések csökkentését is szolgálják elsősorban regionális, de globális szinten is. A hazai intézmények, vállalkozások szerepének növelése az uniós szintű programokban meghatározó jelentőségű a magyar gazdaság számára.
A stratégiai terület hozzájárul továbbá az EU Duna Régió Stratégiájának végrehajtásához.
| Cselekvési irányok, alapvető feladatok | |
| - A környezetvédelem kutatás-fejlesztési irányvonalainak továbbfejlesztése, támaszkodva a Kormány által elfogadott Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekre. | |
| - A környezettechnológia támogatása a hazai, valamint az EU által társfinanszírozott kutatás-fejlesztési, illetve versenyképességi, gazdasági programokban, az ágazati szereplők közötti együttműködés elősegítése. | |
| - Az MTA, a felsőoktatási intézmények, a kormányzat, illetve az egyes ágazatok környezeti vonatkozású kutatási programjai közti együttműködés erősítése és az eredmények minél szélesebb körű hasznosítása. | |
| - Az állami szerepvállalás, koordináció folytatásával a hazai szakma-specifikus kutatói társadalom részvételének elősegítése a nemzetközi környezetügyi tudományos együttműködésekben, különös tekintettel az EU Horizont 2020 programjaiban való részvételre. | |
| - A természeti kincsek megőrzését, a környezeti problémák megelőzését, a fenntartható, takarékos és hatékony erőforrás-használatot, a környezetbiztonság és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodóképesség javítását elősegítő K+F tevékenységek ösztönzése. | |
| - Az ökoinnovációs láncok és átfogó környezetügyi kutatási témák támogatása. | |
| - Az ökoinnováció területén az informatika szerepének erősítése. | |
| - A környezeti vonatkozású bejegyzett oltalmak és minősítések számának 20%-os növelése. | |
| - A hazai környezetvédelmi ipar fejlesztése, a környezetvédelmi iparban foglalkoztatottak számának növelése. |
A Program keretstratégia, amelynek végrehajtása az EU, nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A Program megvalósítása nem elsősorban többlet-ráfordítási igényt jelent, hanem sokkal inkább a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza. Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást generálnak (pl. energiatakarékosság és -hatékonyság az erőforrás felhasználás és kibocsátás csökkentése mellett folyamatos pénzügyi megtakarításokat is eredményez, melyek más fontos célokra is felhasználhatók), illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez (pl. az agrár-környezetgazdálkodás, környezeti ipar, környezeti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések, beruházások jelentős munkahelyteremtő és megtartó hatással rendelkeznek).
A végrehajtás rendszeres monitoringja lehetőséget ad arra, hogy a Programból a prioritási elvek alapján bizonyos programok elsőbbséget élvezzenek és megvalósításuk az adott keretek között mindenképpen biztosított legyen. A prioritás meghatározásának rendező elvei:
- Az egészséges környezethez való jog biztosításával összefüggő, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kockázatok csökkentését szolgáló kiemelt jelentőségű állami felelősségű feladatok.
- Az intézkedések elmulasztása a társadalom és a gazdaság számára hosszabb távon jelentősebb kockázatot jelent és később aranytalanul nagy ráfordítást igényel.
- A legnagyobb környezeti, társadalmi, gazdasági hasznú, illetve hatékonyságú intézkedések.
- A társadalmi, gazdasági tevékenységek alapját jelentő természeti erőforrások és értékek védelme.
- Amennyiben a környezeti cél elérése szabályozással, szemléletformálással hatékonyabban megvalósítható, ott azokat kell alkalmazni (a jelentős forrásigényű csővégi beruházások helyett a megelőzés érvényesítése).
A Program finanszírozásán belül meghatározó szerepe van az EU és egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak. A környezetvédelmi fejlesztések a 2014−2020 időszakban alapvetően a KEHOP keretein belül jelennek meg, de természetesen a környezetpolitika integrációja lehetővé és egyben szükségessé teszi azt, hogy más operatív programok is jelentős mértékben hozzájáruljanak a hazai környezetpolitikai célok megvalósításhoz (2. függelék).
A KEHOP-on belül jelenleg 5 prioritástengely került nevesítésre, melyből az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások elterjesztését, a klímavédelmet és a víziközmű-fejlesztést egy-egy, a környezetvédelem közvetlen célkitűzéseit pedig kettő prioritástengely szolgálja. A tematikus koncentráció érdekében a prioritástengelyek száma limitált és egy prioritástengelynek egy tematikus célkitűzést kell szolgálnia egy finanszírozó alap felhasználásával. A környezetvédelmi fejlesztések alapvetően a Kohéziós Alap támogatásával valósulnak meg, kivételt képeznek a természetvédelmi fejlesztések, ahol az Európai Regionális Fejlesztési Alap (továbbiakban:ERFA) a finanszírozási forrás. Új eszközként jelenik meg a pénzügyi eszközök (pl. kedvezményes hitel) használata az energiahatékonyság területén, amely egyben a lehetőségek szélesebb skáláját is jelenti, hiszen több forrás vonható be a fejlesztésekre és alacsonyabb társfinanszírozási arány mellett is elérhetőek a célok.
Az integráció jegyében más operatív programokban is megjelennek a környezetvédelem céljait szolgáló fejlesztések. Többek között a környezettechnológiai innovációhoz, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (továbbiakban: GINOP) belül. A vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit szintén a GINOP támogatja majd. A regionális fejlesztések az előző időszak gyakorlatától eltérően mindössze két operatív programban koncentrálódnak, ami szintén nélkülözhetetlenné teszi a fejlesztések jobb összehangolását, hiszen valamennyi konvergencia régió tekintetében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) foglalja össze a fejlesztéseket, a Közép-Magyarországi régió területén tervezett fejlesztéseknek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (továbbiakban: VEKOP) ad keretet. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: EFOP) elsősorban a környezeti szemléletformálással és környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat tudja integrálni az iskolarendszerű oktatás keretei között. A Közlekedésfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: IKOP) a környezetbarát közlekedésfejlesztési célkitűzés megvalósításán keresztül egyaránt támogatja a települési környezetminőség javítását és a klímavédelmi célok megvalósítását is.
A fentiek mellett a Vidékfejlesztési Operatív Program, a Halászati Operatív Program, az Európai Területi Együttműködési (ETE) Programok, a megújult LIFE+, a Horizon 2020, valamint az EGT és Norvég finanszírozási Mechanizmus forrásai is hozzájárulnak a környezetvédelmi célok eléréséhez. A minél hatékonyabb megvalósulás érdekében szükséges azonban, hogy a stratégiákban, fejlesztési tervekben, pályázati rendszerekben minél teljesebben érvényesüljenek a fenntarthatósági, környezeti követelmények. A Program kidolgozásával párhuzamosan folyt a 2014−2020 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós források felhasználásának tervezése, így a Függelékben lévő táblázat indikatív jelleggel mutatja be, hogy az egyes operatív programok mely stratégiai terület megvalósítását segítik.
A hazai költségvetésnek a társfinanszírozás biztosítása mellett más szempontból is kiemelkedő jelentősége van a
Program céljainak teljesítése érdekében:
- A Program számos, a hazai környezetvédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen intézkedést tartalmaz, amelynek megvalósításához EU támogatás nem áll rendelkezésre (pl. környezeti neveléssel és oktatással összefüggő programok fenntartása), ezért költségvetési források biztosítása szükséges.
- A Programban szereplő szabályozással, tervezéssel, engedélyezéssel és ellenőrzéssel, monitoringgal, illetve EU és nemzetközi együttműködéssel összefüggő intézkedéseket megvalósító intézményrendszer működtetése mellett az éves költségvetés tervezésekor a növekvő számú feladatokból adódó kapacitásproblémákra is megoldást kell találni.
- A költségvetési támogatásoknak, kedvezményes hiteleknek jelentős szerepe van a Program önkormányzati, gazdálkodói és lakossági intézkedéseihez kapcsolódó források mobilizálásában.
- Számos olyan központi és önkormányzati költségvetési intézményeket érintő fejlesztés van (pl. természetvédelem, árvíz, belvíz), amelynek működtetésére költségvetési forrást kell biztosítani.
A Program pénzügyi tervének összeállítása a tervezés alatt lévő EU források és a hazai társfinanszírozás (EU pénzügyi perspektíva 2014−2020), valamint a 2014. évi hazai költségvetési támogatás figyelembevételével történt. E megközelítés alapján az előreláthatólag rendelkezésre álló források nagysága mintegy 2 600 milliárd Ft (amely tartalmazza a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv ráfordításait is). Ennek mintegy 89%-át az EU támogatások adják. Az EU támogatásokon belül a következő témáknál állnak majd rendelkezésre jelentősebb források: energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése, szennyvízkezelés fejlesztése, ivóvízminőség javítás, területi vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, kármentesítés, közösségi közlekedés, természetvédelemi és élővilág-védelmi fejlesztések, ökoszisztémák állapotának megőrzése és javítása. A központi kormányzat hozzájárulásának értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a Program pénzügyi tervében csak azon kormányzati intézkedések tervezett ráfordítása szerepel, amelyeknél a megvalósítást biztosító költségvetési források jól elkülöníthetőek és számszerűsíthetőek (elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok). Számos esetben az intézkedésre tervezett forrás nem különíthető el az intézmény alaptevékenységi körébe tartozó feladatok pénzügyi hátterét biztosító költségvetési forrásoktól, így azokat a Program pénzügyi táblája nem tartalmazza (pl. szabályozás). A központi kormányzat támogatásainak minimálisan szükséges mértéke éves szinten 48 milliárd Ft (a 2014. évi költségvetési törvény alapján a Program céljait szolgáló, egyértelműen számszerűsíthető források szinten tartása).
A Program céljainak elérésében jelentős szerepe van az önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, nonprofit szervezetek és a háztartások ráfordításainak is, amelyek egyrészt a különböző támogatásokhoz, hitelekhez szükséges önrészt, másrészt a saját forrásokat biztosítják. A kormányzaton kívüli szereplőknél javasolt intézkedések forrásainak tervezése és felhasználása során figyelembe kell venni az egyes szektorok pénzügyi lehetőségeit és teherviselő képességét. A Programban az önkormányzatok számára javasolt intézkedések megvalósítása az önkormányzatok döntésétől függően a helyi sajátosságokra és a mindenkori (saját, illetve központi költségvetési) forráslehetőségekre tekintettel történik. Az önkormányzati intézkedések hatékony megvalósítását segíti a helyi adottságok figyelembevételével kidolgozott környezetvédelmi program.
A Program a jövőképben megfogalmazott célok megvalósítását abban az esetben támogatja sikeresen, ha megfelelő végrehajtását a társadalom minden szegmense segíti, illetve folyamatos a végrehajtás nyomon követése és ennek, illetve a társadalmi-környezeti-gazdasági változásoknak megfelelően a Program korrekciója.
Ennek érdekében - a környezetvédelmi törvény előírásainak is megfelelően - a Programban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni. Tekintettel arra, hogy a Program a társadalom és a nemzetgazdaság egészét átfogja, ezért végrehajtása során kiemelt feladat az átláthatóság, valamint az érintettekkel való konstruktív párbeszéd és együttműködés kialakítása.
A Program végrehajtásának, a szükséges beavatkozások megvalósításának intézményi és személyi feltételeit elsősorban a kormányzat biztosítja, a minisztériumok közti munkamegosztásra építve. A környezetvédelmi törvény alapján a kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét. Ugyanakkor a célok elérése érdekében kiemelten fontos valamennyi érintett társadalmi csoport - így kiemelten az önkormányzatok, a gazdasági szféra és a lakosság - részvétele a feladatok megvalósításában (az. 1. függelékben javasoltaknak megfelelően).
A Program megvalósításának személyi feltételei alapvetően adottak. A Program végrehajtásának és a nyomon követés folytonosságának, továbbá az értékeléshez szükséges információbázisok biztosítása érdekében fontos szempont a kormányzat szakpolitikai intézményeivel való megfelelő szintű együttműködés biztosítása, a tárcák háttérintézményi szakértői bázisának, valamint az intézményi és szakértői kapcsolatrendszer megerősítése. A Program személyi feltételeinek biztosítása szorosan összefügg a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal.
A végrehajtást segítő intézményrendszer több elemből épül fel, melyek a következők:
- A Nemzeti Környezetvédelmi Program Tárcaközi Bizottság feladata a Program tervezésével, végrehajtásával és nyomon követésével összefüggő feladatok elősegítése. Ennek keretében figyelemmel kíséri a Programban foglalt feladatok végrehajtásának előrehaladását és szükség szerint javaslatot tesz a jogi, közigazgatási és intézményi eszközrendszer összehangolt fejlesztésére, valamint a további kormányzati intézkedésekre. A Tárcaközi Bizottság tagjai a tárcák és a Központi Statisztikai Hivatal képviselői.
- A Kormány kétévente összefoglaló jelentést nyújt be - figyelembe véve a monitoring rendszer, a Központi Statisztikai Hivatal, a tárcák és háttérintézmények adatait és beszámolóit - a Program végrehajtásának helyzetéről és a környezet állapotának alakulásáról az Országgyűlés részére. A jelentés kiterjed a célok, elvégzett feladatok, a nemzetközi és hazai feltételek és azok változásának nyomon követésére is.
A Program végrehajtása során elért eredmények, a környezet állapot változásának nyomon követését a stratégiai célokhoz kapcsolódó indikátorok segítik, melyek részletesen a 3. függelékben szerepelnek.
A végrehajtás értékelésének és nyomon követésének személyi feltételeit a környezetvédelemért felelős tárca biztosítja, az érintett tárcákkal, intézményekkel együttműködve.
A Program megfelelő végrehajtása az egész társadalom részvételét igényli, melynek során a legszélesebb körű partnerség megvalósítása szükséges. Ebben a kormányzat aktív partnerei az önkormányzatok, a vállalkozások, a gazdálkodók, a tudományos, oktatási-nevelési, szakmai intézmények és civil szervezetek, valamint a lakosság. Az együttműködés fontos eleme az országos, megyei és települési szintű feladatok összehangolása is annak érdekében, hogy az adott feladatok megoldása azon a szinten valósuljon meg, ahol az a leghatékonyabban biztosítható és a megfelelő tudás és helyismeret rendelkezésre áll.
1.1. Levegőminőség javítása
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A levegőminőségi jogszabályok további korszerűsítése, részvétel a közösségi levegőminőségi szabályozás felülvizsgálatában. | |
| - A jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült levegőminőségi tervek ütemezett végrehajtásának támogatása. | |
| - A kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjának ütemezett végrehajtása. | |
| - A levegőterheléssel járó ipari technológiáknál az elérhető legjobb technikák, technológiák alkalmazását, a határértékek betartását elősegítő ellenőrzések hatékonyságának javítása. | |
| - Használt ózonkárosító anyagok visszagyűjtése és ártalmatlanítása. | |
| - A közlekedési kibocsátások szabályozása terén felmerült hiányosságok felszámolása (pl. gépjárművek környezetvédelmi besorolási és felülvizsgálati rendszerének módosítása; ökovezetés oktatása, autóbuszok korszerűsítése; a nehéz gépjárművek forgalomkorlátozásának szigorítása). | |
| - A levegőminőségi határértékek betartásának ellenőrzése az ország egész területén, beleértve a közlekedéssel terhelt forgalmas belvárosi területeket is. | |
| - Az OLM megfelelő színvonalú működtetése (mobil mérőállomások beszerzése, elavult műszerek cseréje, adatbázis bővítés, kommunikációs hálózat kiépítése), a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek való teljes megfelelés biztosítása. | |
| - A LAIR informatikai korszerűsítése, folyamatos működtetése, hatásterületi modellezéssel. | |
| - A kibocsátási adatok alapján készített éves emissziókataszter fejlesztése (országos helyett részletesebb területi felbontás, alkalmassá tétel a projekciók/előrejelzések alátámasztására). | |
| - A regionális háttérszennyezettséget mérő állomások működtetése. | |
| - A légszennyezettség forrásösszetételének kutatása, légszennyező anyagok transzmissziójának modellezése. | |
| Önkormányzatok: | |
| - A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok (jogszabályalkotás, hatósági feladatok) teljes körű ellátása. | |
| - Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült levegőminőségi tervek ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). | |
| - Szennyezés nélküli vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó korszerű technikai megoldások előnyben részesítése, engedélyezése a közlekedés- és iparfejlesztést, valamint a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök előkészítését érintő önkormányzati döntések, fejlesztések során. | |
| - A lakossági (szilárd) tüzelésből eredő kibocsátások mérséklésének elősegítése. | |
| - Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. | |
| - A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása), a lakosság folyamatos és hatékony tájékoztatása. | |
| - A lakosság évenkénti tájékoztatása a település levegőminőségének állapotáról. | |
| - A kerti hulladékok égetésének szabályozása. | |
| Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások: | |
| - A kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása és fejlesztése a tudományos-műszaki fejlődésnek megfelelően. | |
| - A BAT referenciadokumentumok kidolgozásában történő ipari részvétel erősítése. | |
| - Az Átmeneti Nemzeti Tervben vállalt kötelezettségek ütemezett teljesítése. | |
| Lakosság: | |
| - Háztartási tüzelőberendezések (pl. kályhák, kazánok, konvektorok) és kémények rendszeres karbantartása. | |
| - Tisztább tüzelőanyagok használata. | |
| - Fűtéskorszerűsítés, energiatakarékosságot célzó fejlesztések. | |
| - Gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása, javítása. |
A fentiek mellett a célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása, Közlekedés és környezet, valamint Az agrárgazdaság környezeti aspektusai.
1.2. A zajterhelés csökkentése
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A hazai zajvédelmi szabályozás rendszerének továbbfejlesztése. | |
| - A stratégiai zajtérképezés és az intézkedési tervek felülvizsgálatának támogatása. | |
| - A gépjárművek - elsősorban a motorok - közúti ellenőrzésének fokozása az illegálisan átalakított, nagy zajkibocsátást okozó járművek kiszűrése érdekében. | |
| - A hatóságok zajmérési műszer- és szakember állományának fejlesztése a hatósági feladatok magasabb szintű ellátása érdekében. | |
| - A légiforgalom biztonságos lebonyolíthatóságával összeegyeztethető, racionálisan kidolgozott zajcsökkentő eljárások további bevezetése. | |
| - A zajvédelmi mérési és számítási módszerek továbbfejlesztése. | |
| - A zajvédelmi szempontok integrálása a közlekedésfejlesztési támogatások szempontrendszerébe. | |
| - Zajvédő létesítmények telepítése a kritikus terhelésű helyeken, illetve megelőzési céllal az új fejlesztéseknél. | |
| - Szükség és lehetőség szerint időszakos és járműkategóriák szerinti forgalmi korlátozások alkalmazása a pihenési, alvási időszakokban, illetve a zajjal terhelt területeken. | |
| - A közlekedési vonalas létesítmények, utak, vasúti pályák minőségének javítása a zaj- és a rezgésterhelés csökkentése érdekében. | |
| Önkormányzatok: | |
| - A 100 000 főnél népesebb városokra 2017. március 30-ig a stratégiai zajtérképek, 2018. április 18-ig az intézkedési tervek felülvizsgálata. Az intézkedési tervek megvalósítása elsősorban azokon a sűrűn lakott területeken, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 73 dB, az éjszakai pedig a 65 dB mértéket. | |
| - Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele a 100 000 főnél kisebb népességű településeken. | |
| - A helyi zajvédelmi szabályok megállapítása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése, zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése). | |
| - A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. | |
| - Terület- és településrendezési tervek kialakítása során a zajvédelmi szempontok figyelembe vétele. | |
| Fő közlekedési létesítmény kötelezettje (a közlekedési miniszter által kijelölt szerv): | |
| - 2017. március 30-ig a stratégiai zajtérkép, 2018. április 18-ig az intézkedési terv felülvizsgálata az évente 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagy forgalmú közútra, a 30 000 szerelvénynél többet áteresztő nagy forgalmú vasútvonalra és a fő repülőterekre vonatkozóan. | |
| - Zajcsökkentési intézkedési tervek végrehajtása. | |
| Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások: | |
| - A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés megelőzése, csökkentése. |
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai terület: Közlekedés és környezet.
1.3. Ivóvízminőség és egészség
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A víziközművekre vonatkozó szabályozás szükség szerinti felülvizsgálata. | |
| - Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásának szakmai és anyagi támogatása. | |
| - A Programban nem szereplő feladatok végrehajtásának ösztönzése (pl. ellátási hiányok felszámolása). | |
| - A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságát javító intézkedések támogatása. | |
| - A lakosság naprakész tájékoztatása az ivóvíz minőségéről település vagy településrész szinten. | |
| - A közüzemi ivóvízellátó rendszerek átfogó felülvizsgálatának és felújításának támogatása. | |
| - Közüzemi ivóvízellátásban nem részesülők egészséges ivóvízhez jutásának biztosítása. | |
| - Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtésének elősegítése. | |
| Önkormányzatok: | |
| - Az ivóvízminőség-javítási beruházások előkészítése és megvalósítása. | |
| - Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtése. | |
| - A víziközmű szolgáltatóval együttműködve üzemeltetési koncepció és felújítási ütemterv kidolgozása és végrehajtása. | |
| Vízművet üzemeltető szervezetek: | |
| - Vízbiztonsági terv készítése és bevezetése. | |
| - A biztonságos és folyamatos közüzemi ivóvízellátás megvalósítása, a hálózati veszteségek csökkentése, a szükséges fejlesztések kivitelezése. | |
| Lakosság: | |
| - Megfelelő vízhasználati szokások kialakítása a közegészségügyi szempontok és a takarékos ivóvíz-használat elveinek figyelembe vételével, víztakarékos eszközök használata. |
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Környezet és egészség, Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.4. Szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A 2000 LE feletti agglomerációk szennyvíz-, illetve szennyvíziszap-kezelési beruházásai pályázati feltételeinek kidolgozása. | |
| - A 2000 LE alatti szennyezőanyag-kibocsátással jellemezhető területek (települések, agglomerációk) szennyvízkezelésének elősegítése (a gazdaságosan csatornázható településrészek, illetve az egyedi szennyvízkezelésű területek lehatárolása; az egyedi szennyvízelhelyező, -tisztító és -tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természetközeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése). | |
| - A TESZIR és a víziközmű informatikai rendszer (Víziközmű-online) működtetése. | |
| - A 30 000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kiépítésének, illetve a biogáz hasznosításának ösztönzése. | |
| - Az innovatív szennyvíziszap kezelési módszerek hazai bevezetésének előkészítése és adaptációja. | |
| - Az iszap mezőgazdasági kihelyezésre vonatkozó szigorított határértékek betartatása és a környezeti biztonság javítása a talajok fokozott védelme érdekében. | |
| - Átfogó iszapstratégia kidolgozása a hasznosítási célok teljesítése érdekében. | |
| - Költséghatékonyabb és biztonságosabb üzemeltetésű szennyvíz szolgáltatói szektor kialakítása integrált víziközmű-szolgáltatói ágazat révén. | |
| - A szennyvízhasznosítás ösztönzése. | |
| Önkormányzatok: | |
| - Közreműködés a Szennyvíz Program végrehajtásában, a szükséges beruházások megvalósítása: új szennyvízkezelő- és elvezető rendszerek építése, meglévő szennyvízkezelő- és elvezető rendszerek fejlesztése és bővítése a 2000 LE feletti agglomerációkban. | |
| - Települési szennyvízkezelési program kidolgozása a települési környezetvédelmi program részeként. | |
| - | |
| - A balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának 2018 végéig történő megvalósítása. | |
| - A lakások csatornabekötésének ösztönzése. | |
| - A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás szervezése és fenntartása. | |
| - A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása. | |
| - Települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása. | |
| Közszolgáltató szervezetek: | |
| - A szennyvízelvezetés- és tisztítás biztosítása, a szükséges fejlesztések megvalósítása (pl. szennyvíziszapok megújuló energiaforrásként történő hasznosítása). | |
| - Korszerű szállítójármű alkalmazásával, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű gyűjtése és megfelelő ártalmatlanítása. | |
| - Meglévő szennyvíztisztító telepek tisztítási-, energia- és költséghatékonyságának javítása, kombinált fizikai-kémiai és biológiai módszerek fejlesztése. | |
| Lakosság: | |
| - Bekötés a meglevő települési csatornahálózatba. | |
| - Egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata. A használtvíz kezelő berendezések alkalmazása és a megtisztított víz visszaforgatása révén csökkenthető az ivóvízhasználat és a talaj terhelése. | |
| - Az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmény ürítéséről való gondoskodás. |
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Környezet és egészség, Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.5. Környezet és egészség
1.5.1. Fürdővizek minősége
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - Valamennyi ténylegesen látogatott természetes fürdőhelyen a mintavételi naptár szakmai útmutatásának megfelelő monitorozás elvégzése és a nem kijelölt fürdőhelyek ellenőrzése. | |
| - A medencés fürdővizek üzemeltetésének megfelelő szabályozása, központi adatgyűjtő rendszer kialakítása, a lakosság megfelelő tájékoztatása. |
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Ivóvízminőség és egészség, Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.5.2. Beltéri levegőminőség
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A beltéri levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeire vonatkozó rendelet előkészítése. | |
| - Az épületek létesítése, majd üzemeltetése során betartandó közegészségügyi követelmények meghatározása. | |
| - A gyermek-egészségügyi és köznevelési intézményekben a belső térben előforduló kémiai és biológiai légszennyező anyagok jogi szabályozása, a gyermekek napi tartózkodása szempontjából fontos épületek, helyiségek belső téri levegőminőségének vizsgálata, az ártalmas kockázati tényezők kiküszöbölése. |
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai terület: Levegőminőség javítása.
1.5.3. Biológiai allergének
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A parlagfű elleni hatékony védelem szervezeti kereteinek fenntartása, fejlesztése, a parlagfű-mentesítési tevékenységek koordinálása, az állami tulajdonban lévő területeken ezen feladatok következetes végrehajtása. | |
| - Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat fenntartása, a pollen monitorozás, az előrejelzés továbbfejlesztése, a lakosság tájékoztatása. | |
| - A biológiai allergének terjedésének kutatása, az új allergén, illetve korábban nem monitorozott növényfajok vizsgálata, a lakosság szenzitizáltságának felmérése. | |
| - A parlagfű elleni közérdekű védekezést elősegítő hatósági rendszer hatékony működésének biztosítása helyszíni ellenőrzések és a kapcsolódó hatósági intézkedések útján. | |
| - A műholdfelvételeken alapuló parlagfű veszélyeztetettségi térképek frissítése, az eljáró hatóságok közötti elektronikus adatcsere biztosítása. | |
| Önkormányzat: | |
| - Az önkormányzati területeken a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása. | |
| - A parlagfű és az ellene való védekezési kötelezettség elmulasztásának felderítése, a kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása. | |
| Ingatlan tulajdonosa, termőföld használója: | |
| - A parlagfű elleni védekezés elvégzése és a parlagfű-mentes állapot fenntartása. |
1.5.4. Klímaváltozás egészségügyi hatásai
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A klímaváltozásból fakadó emberi megbetegedések, egészségromlás, illetve a sérülékeny csoportok számbavétele, elemzése, megelőzési módok kidolgozása. | |
| - A betegség vagy egészségromlás kialakulását megelőző vagy a sérülékenység mértékét csökkentő javaslatok, intézkedések kimunkálása, a nagyobb ellátó intézmények kötelezése intézkedési terv összeállítására. | |
| - Klíma-egészségügyi adat-, információ- és tudásbázis fenntartása, bővítése (pl. figyelmeztető-riasztó, visszajelző/visszacsatolási alrendszerek kifejlesztése), az érintettek közti együttműködés fejlesztése. | |
| - A lakossági tájékoztatás javítása, oktatási és ismeretterjesztő anyagok frissítése, veszélyhelyzetek esetére személyes magatartási szabályok érintettekkel való megismertetése. |
A fentiek mellett a célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.5.5. Környezet-egészségügyi információs rendszer
A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - Nemzeti és regionális környezet-egészségügyi indikátorok frissítése, aktualizálása. | |
| - A környezet-egészségügyi adatok gyűjtése, a paraméterek bővítése (pl. a perzisztens környezetszennyező vegyületek akkumulációjára, új allergén fajokra vonatkozóan), az adatok lehetőség szerinti térinformatikai elemzése, megjelenítése. | |
| - Környezet-egészségügyi jelentések készítése. | |
| - A környezet-egészségügyi és a környezeti információs rendszerek kapcsolódásainak erősítése. |
1.6. Zöldfelületek védelme
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
| Kormányzat: | |
| - A zöldfelületekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése. | |
| - A biológiai aktivitásérték-számítás átfogó felülvizsgálata. | |
| - A zöldfelületek fejlesztésének finanszírozási hátterének bővítése. | |
| - Települések zöldfelületi gazdálkodását segítő útmutatók megjelentetése. | |
| Megyei önkormányzat: | |
| - Zöldfelület fejlesztési programok kiírása települések részére, zöldfelületek rehabilitációja, revitalizációja, helyreállítása. | |
| Települési önkormányzatok: | |
| - Zöldfelület-gazdálkodási tervezés (pl. koncepció, program kidolgozása; városi parkok stratégiai tervének elkészítése, rendelkezésre álló, hasznosítatlan területek felmérése és annak integrációja a településrendezésbe). | |
| - A zöldfelületi rendszer monitoringja, zöldfelületi kataszter térkép és adatbázis (nyilvántartás) létrehozása. | |
| - Új lakó-, illetve egyéb beépítésre szánt területek kijelölése esetén, új zöldterület (közkert, park) kialakítása. | |
| - Új térbeli összeköttetések kialakítása a zöldfelületi rendszer elemei között, új zöldhálózati elemek létrehozása. | |
| - Fasorok állapotának javítása, védelme, fenntartása, telepítése, esetenkénti cseréje. | |
| - A zöldfelület gondozása, karbantartása, a zöldfelületi funkciók fejlesztése, bővítése, visszaállítása. | |
| - Az alulhasznosított városi területek felmérése és azok új funkcióra történő hasznosítása keretében a zöldfelületek növelése, barnamezős kataszter létrehozása települési szinten. | |
| Háztartások: | |
| - Magántelkek beépítésénél a zöldfelületek kialakításának maximalizálása, a zöldfelületek rendben tartása, gondozása, zöldhomlokzatok, zöldtetők kialakítása. | |
| Vállalkozások: | |
| - Telephely zöldfelületi rendezése. | |
| - Helyi zöldfelületi akciók támogatása. | |
| Civil szervezetek: | |
| - A zöldfelület-tudatosság növelése, mintaprojektek népszerűsítése, a zöldfelület-használati kódex és a helyes használati formák kialakítása, terjesztése. | |
| - Zöldfelület gondozó önkéntes programok szervezése. |
Kapcsolódik a Területfejlesztés, illetve a Településfejlesztés és környezetvédelem stratégiai eszközökhöz.
1.7. Kémiai biztonság
