Időállapot: közlönyállapot (2016.III.10.)

2016. évi III. törvény - az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről 2/8. oldal

e) árupiacon vásárolt áruk esetében;

f) ha egy ajánlatkérő olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egy egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából, az intézmény kérésére fejlesztettek ki;

g) rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres szállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; és

h) tervpályázat nyertesének odaítélt szerződések esetén, feltéve, hogy a versenyt az e fejezet rendelkezéseivel összhangban szervezték meg, és a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a tervpályázati szerződések nyertesének történő odaítélés céljából.

53. cikk
Elektronikus árlejtés

Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árlejtés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a) az automatikus értékelési módszert, beleértve a matematikai formulát, mely az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és az árlejtés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használják fel;

b) az ajánlat elemeinek bármilyen első értékelésének eredményei, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, és

c) az árlejtés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információ.

54. cikk
Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése

(1) Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.

(2) Az ajánlatkérő nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag az ajánlatkérő mulasztásából ered.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között valamely ajánlattevőnek lehetőséget nyújt nem szándékolt formai hibák javítására, az ajánlatkérőnek ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevőnek.

(4) Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő ajánlattevőtől kell származniuk.

(5) Hacsak az ajánlatkérő meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, az ajánlatkérő a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és annak az ajánlattevőnek, amely kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, illetve, ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek.

(6) Ha az ajánlatkérőhöz a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy az megfelel a részvétel feltételeinek és alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére.

(7) Az ajánlatkérő nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.

55. cikk
A közbeszerzési információk átláthatósága

(1) Az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és ezt a tájékoztatást kérésre írásban is megadja. Az 56. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.

(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó minden egyes szerződés odaítélése után legkésőbb 72 nappal az ajánlatkérő a III. függelékben felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban hirdetményt köteles közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell legalább az e megállapodás 1. melléklete VII. függelékében meghatározott információt.

56. cikk
Információk továbbadása

(1) Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, ideértve a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információkat is. Azokban az esetekben, ahol az ilyen információ nyilvánosságra hozatala sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja azt tovább egyik ajánlattevőnek sem. Az információ csak az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően és annak beleegyezésével hozható nyilvánosságra.

(2) E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve az ajánlatkérőiket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

(3) E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok ajánlatkérőit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben ez akadályozná a jogalkalmazást; sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt; sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel.

57. cikk
Hazai jogorvoslati eljárások

(1) Mindegyik Félnek biztosítania kell a gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat, amelyeken keresztül az ajánlattevő:

a) az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy

b) ha az ajánlattevőnek nem áll jogában a Fél hazai törvényei alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban,

kifogást emelhet olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben az ajánlattevő érdekelt, vagy érdekelt volt. Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Abban az esetben, amikor egy ajánlattevő olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, tesz panaszt az (1) bekezdésben meghatározott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, az érintett Félnek ösztönöznie kell az ajánlatkérőjét és az ajánlattevőt, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. Az ajánlatkérőnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében.

(3) Minden ajánlattevőnek elegendő időt biztosítanak a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet tíz napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a kifogás alapja ismertté vált, vagy ésszerűen ismertté kellett válnia az ajánlattevő előtt.

(4) Mindegyik Fél meghatároz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független az ajánlatkérőitől, hogy átvegye és felülvizsgálja az ajánlattevőnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés összefüggésében felmerült kifogásait.

(5) Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól az ajánlatkérőtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi. A felülvizsgálati testület – amely nem bíróság – vagy bírósági felülvizsgálat alatt áll, vagy olyan eljárási garanciákkal rendelkezik, melyek biztosítják a következőket:

a) az ajánlatkérő írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;

b) az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket;

c) a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe;

d) a résztvevőknek biztosítani kell, hogy részt vehessenek az egész eljárásban;

e) a résztvevőknek jogában áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; és

f) az ajánlattevők kifogásaival kapcsolatos határozatokat vagy ajánlásokat időben, írásba foglalva és minden egyes határozatot vagy ajánlást megindokolva kell biztosítani.

(6) Mindegyik Félnek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadnia vagy fenntartania:

a) azonnali átmeneti intézkedések, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen átmeneti intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – a közérdeket is beleértve – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembe vételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzését írásban kell indokolni; és

b) ha a felülvizsgálati testület megállapította az (1) bekezdésben meghatározott jogsértést vagy mulasztást, kiigazító intézkedést vagy kártalanítást határoz meg, amely kiterjedhet vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy mindkettőre.

58. cikk
További tárgyalások

(1) A Felek évente felülvizsgálják az e fejezetben foglalt rendelkezések hatékony érvényesülését és a beszerzési piacok kölcsönös megnyitását. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb egy éven belül a Felek tárgyalásokat kezdenek az e megállapodás 1. melléklete 1. függelékének 1. almellékletében és 2. almellékletében meghatározott intézmények jegyzékének vagy jegyzékeinek kibővítéséről.

(2) Irak a WTO-hoz történő csatlakozását előkészítő tárgyalások keretében elismeri a közbeszerzésekről szóló többoldalú megállapodáshoz (a továbbiakban: GPA) való csatlakozás melletti elkötelezettségét.

59. cikk
Aszimmetrikus rendszer és átmeneti intézkedések

Figyelembe véve a fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi igényeket, Irak a következő átmeneti intézkedésekkel élhet: Irak ideiglenes árpreferencia-programot alkalmazhat, mely áruk és szolgáltatások esetében 5%-os, építési beruházás esetében 10%-os árkülönbségből áll, és kizárólag iraki ajánlattevők szállításaira és szolgáltatásaira alkalmazandó.

Az árpreferencia-program az e partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépésének napjától számított tíz éven belül fokozatosan megszűnik.

III. FEJEZET
A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME
60. cikk
A kötelezettségek jellege és köre

(1) Az e cikk és az e megállapodás II. melléklete rendelkezései szerint Iraknak az e megállapodás hatálybalépése napjától számított öt éven belül jogszabályokat kell elfogadnia a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme érdekében, a legszigorúbb nemzetközi szabványokkal összhangban – ideértve a WTO megállapodás 1C. mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményben (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) meghatározott szabályokat –, és az ilyen jogok védelmének hatékony eszközeit.

(2) Irak a megállapodás hatálybalépését követő három éven belül csatlakozik az e megállapodás 2. melléklete (2) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek a tagállamok részesei, vagy amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak.

(3) Irak a megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére csatlakozik az e megállapodás 2. melléklete (3) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek egy vagy néhány tagállam részese, vagy amelyeket egy vagy néhány tagállam az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaz.

(4) A Felek rendszeresen felülvizsgálják e cikk és az e megállapodás 2. melléklete rendelkezéseinek végrehajtását. Jogszabályai előkészítése során, vagy ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák merülnek fel, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb három éven belül a Felek tárgyalásokba kezdenek a szellemi tulajdonjogra vonatkozó részletesebb rendelkezésekről.

(5) Minden Fél a másik Fél állampolgárát a szellemi tulajdonjogok védelme tekintetében legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben sajátjait, az olyan nemzetközi jogi okmányokban már meghatározott kivételektől függően, amelyeket e megállapodás 2. melléklete tartalmaz vagy annak időről időre részét képezheti, az okmányoknak a Felek általi megerősítésük pillanatától kezdődően.

(6) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Irak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében az uniós társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben kétoldalú megállapodások alapján bármely harmadik országot.

VI. SZAKASZ

VITARENDEZÉS

I. FEJEZET
CÉL ÉS HATÁLY
61. cikk
Cél

E szakasz célja a Felek közötti bármilyen jogvita elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megoldást érjenek el.

62. cikk
Hatály

E szakasz alkalmazandó az e megállapodás II. címében foglalt rendelkezések értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen jogvita rendezésére, kivéve, ha e megállapodás kifejezetten másképp rendelkezik.

II. FEJEZET
KONZULTÁCIÓK
63. cikk
Konzultációk

(1) A Felek a 62. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő jogviták rendezésére törekszenek, azáltal, hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációkat kezdeményeznek.

(2) Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az együttműködési bizottságnak, megjelölve a vitatott intézkedéseket és a 62. cikkben említett azon rendelkezéseket, amelyeket alkalmazandónak tekint.

(3) A konzultációkra a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kerül sor, és a Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt Fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül tekintendő lezártnak, kivéve ha mindkét Fél megállapodik a konzultáció folytatásában. A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.

(4) A sürgős ügyekben folytatott konzultációt, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó konzultációt, a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül kell megtartani, és a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül lezártnak tekintendő.

(5) Amennyiben a konzultációkat nem tartják meg a (3) vagy (4) bekezdésben említett időkeretben, illetve ha a konzultációt lezárták, és nem értek el megállapodást egy kölcsönösen elfogadott megoldásról, a panasztevő Fél a 64. cikkel összhangban kérheti egy választott bírói testület létrehozását.

III. FEJEZET
VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK
64. cikk
Választottbírósági eljárás kezdeményezése

(1) Amennyiben a Feleknek a 63. cikkben előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a panasztevő Fél kérheti egy választottbírói testület felállítását.

(2) A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt Félhez, valamint az együttműködési bizottsághoz. A panasztevő Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismerteti, hogy az intézkedés miért képezi a 62. cikkben említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó megsértését.

65. cikk
A választott bírói testület létrehozása

(1) A választott bírói testület három választott bíróból áll.

(2) A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek az együttműködési bizottsághoz történő benyújtásának napjától számított tíz napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben megszabott időn belül a Felek nem tudnak megállapodni a választott bírói testület összetételében, akkor a Felek bármelyike jogosult az együttműködési bizottság elnökét, vagy az általa meghatalmazott személyt felkérni, hogy a 78. cikk alapján létrehozott jegyzékből sorsolás útján válassza ki mindhárom tagot, egyet azon személyek közül, akiket a panasztevő Fél javasolt, egyet azon személyek közül, akiket az a bepanaszolt Fél javasolt, valamint egy tagot azon választott bírók közül, akiket a Felek választottak ki azzal a céllal, hogy ellássák az elnöki tisztséget. Amennyiben a Felek megállapodnak a választott bírói testület egy vagy több tagját illetően, a hiányzó tagokat ugyanezzel az eljárással választják ki a választott bírók hatályos listájáról.

(4) Az együttműködési bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy a (3) bekezdésében említett, valamely Fél által benyújtott kérelemtől számított 5 napon belül kiválasztja a választott bírókat a Felek egy-egy képviselőjének jelenlétében.

(5) A választottbírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.

(6) Amennyiben a 78. cikkben meghatározott listák valamelyike nem kerül összeállításra a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásáig, a három választott bírót az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással választják ki.

66. cikk
A testület időközi jelentése

A választott bírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90. nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. A testület végleges határozatának megállapításai alapos indokolást tartalmaznak az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvekre, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

67. cikk
A választott bírói testület határozata

(1) A választott bírói testület határozatát a testület felállításának napjától számított 120 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a Feleket és az együttműködési bizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 150. napnál később.

(2) Sürgős – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos – ügyekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül közölje határozatát. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább, mint a létrehozásától számított 75 nap. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes határozatot hozhat arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

68. cikk
A választott bírói testület határozatának teljesítése

A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen teljesítsék a választott bírói testület határozatában foglaltakat, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a határozatban foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.

69. cikk
A határozat teljesítéséhez szükséges ésszerű határidő

(1) A választott bírói testület határozatának a Felekkel történő közlésétől számított legkésőbb 30 nappal a panasztevő Fél köteles a másik Felet és az együttműködési bizottságot tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: ésszerű határidő), amelyre szüksége lesz a határozatban foglaltak teljesítéséhez, ha az azonnali teljesítés nem lehetséges.

(2) Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választott bírói testület határozatának teljesítéséhez szükséges ésszerű határidőről, a panasztevő Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és az együttműködési bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatát a kérelem benyújtásának napjától számított 20 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal.

(3) Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 35 nap.

(4) Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

70. cikk
A választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1) Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett.

(2) Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 62. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panasztevő Fél írásban kikérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedést, és ki kell fejteni, hogy ez az intézkedés mennyiben összeegyeztethetetlen a 62. cikkben meghatározott rendelkezésekkel. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli határozatát.

(3) Amennyiben az eredeti választott írói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.

71. cikk
Ideiglenes jogorvoslat a határozat nem teljesítése esetén

(1) Ha a bepanaszolt Fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 70. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott Fél 62. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt Fél a panasztevő Fél felszólítására köteles ideiglenes kártérítési ajánlatot tenni.

(2) Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 70. cikk szerinti azon határozatát követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártérítésről, aminek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a panasztevő Fél a bepanaszolt Fél és az együttműködési bizottság értesítését követően felfüggesztheti a 62. cikkben említett bármely rendelkezésből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel a jogsértés okozta lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékének. A panasztevő Fél az értesítés napjától számított 10 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (3) bekezdés rendelkezései szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

(3) Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választott bírói testület határozatát. Az ilyen kérelemről értesíteni kell a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot a (2) bekezdésben említett 10 napos időtartam lejártát megelőzően. Az eredeti választott bírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott határozatát. Az eredeti választott bírói testület határozatának közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület határozatának.

(4) Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap.

(5) A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a 72. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a Felek meg nem állapodnak a jogvita rendezéséről.

72. cikk
A határozat teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1) A bepanaszolt Fél értesíti a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, valamint a kötelezettségek panasztevő Fél általi felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2) Amennyiben a Felek az értesítés benyújtásától számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 62. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panasztevő Fél írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet, hogy hozzon határozatot az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a bepanaszolt Félhez és az együttműködési bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának napjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és az együttműködési bizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a határozat teljesítése érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

(3) Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.

73. cikk
Kölcsönösen elfogadott megoldás

A Felek bármikor találhatnak kölcsönösen elfogadott megoldást az e szakasz szerinti jogvitában. A Felek bármilyen ily módon elfogadott megoldásról értesítik az együttműködési bizottságot és a választott bírói testületet. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

74. cikk
Eljárási szabályzat

(1) Az e szakasz szerinti vitarendezést az együttműködési bizottság által elfogadott eljárási szabályzat és magatartási kódex szabályozza.

(2) A Felek határozhatnak az eljárási szabályzat és a magatartási kódex módosításáról.

(3) Az eljárási szabályzatnak megfelelően a választott bírói testület meghallgatásai nyilvánosak.

75. cikk
Információk és technikai tanácsadás

Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választott bírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választott bírósági eljárást illetően szükségesnek ítél. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. Az ily módon kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A Felek területén letelepedett, érintett természetes vagy jogi személyek az eljárási szabályzattal összhangban önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldhetnek a választott bírói testületnek.

76. cikk
Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a 62. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglalt rendelkezéseket is beleértve. A választott bírói testület határozatai nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 62. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

77. cikk
A választott bírói testület döntései és határozatai

(1) A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.

(2) A választott bírói testület minden határozata a Felekre nézve kötelező, és a határozatból eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A határozat rögzíti a megállapított tényállást, a megállapodás ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az együttműködési bizottságnak a választott bírói testület határozatait teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
78. cikk
A választott bírók listája

(1) Az együttműködési bizottság a megállapodás hatálybalépésének napját követően legkésőbb hat hónappal összeállít egy 15 személy nevét tartalmazó listát olyan személyekről, akik készek és képesek arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. Mindkét Fél öt-öt személyt javasol választott bírónak. A két Fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik Félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az együttműködési bizottság folyamatosan fenntartja a lista összetételét.

(2) A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá eleget tesznek a magatartási kódexben foglaltaknak.

79. cikk
Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel

(1) Mindaddig, amíg Irak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) nem csatlakozik, a választott bírói testületeknek a Kereskedelmi Világszervezet Vitarendezési Testületének a vonatkozó határozataival teljes mértékben összhangban levő értelmezést kell elfogadniuk a 62. cikkben előírt olyan rendelkezések vélelmezett megsértésével kapcsolatosan meghozott azon határozataikban, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseit, vagy azokra utaló hivatkozásokat tartalmaznak.

(2) Irak WTO-tagságával a (3)–(6) bekezdés alkalmazandó.

(3) Az ebben a szakaszban foglalt vitarendezési rendelkezések alkalmazása nem sérti a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

(4) Azonban, ha egy Fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e szakasz 64. cikkének (1) bekezdése vagy a WTO-egyezmény szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e Fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A Felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában:

a) a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 6. cikke szerinti testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választott bírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint;

b) az e szakasz szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 64. cikk (1) bekezdése alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választott bírói testület közli határozatát a Felekkel és az együttműködési bizottsággal a 67. cikk szerint.

(6) E szakasz egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik Felet megakadályozzák az e megállapodás II. címe szerinti kötelezettségek felfüggesztésében.

80. cikk
Határidők

(1) Az e szakaszban meghatározott valamennyi határidő, beleértve a választott bírói testületek számára a határozataik közlésére meghatározott határidőket is, naptári napban számolandó, azon cselekmény vagy tény napját követő naptól számítva, amelyre hivatkozik.

(2) Az e szakaszban említett határidők a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbíthatók.

III. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI

81. cikk

Pénzügyi és technikai segítségnyújtás

(1) Az e megállapodás céljainak elérése érdekében Iraknak az Unió pénzügyi és technikai segítségnyújtásában kell részesülnie támogatások formájában Irak gazdasági és politikai átalakulásának felgyorsításához.

(2) Ezt a segítséget az Unió fejlesztési együttműködési keretében nyújtják az Európai Parlament és a Tanács vonatkozó rendeleteiben előírtak alapján.

Az uniós segítségnyújtás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg, amely tükrözi a két Fél egyetértése alapján megállapított prioritásokat, amelyeket Irak fejlesztési igényeinek és stratégiáinak, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével határoznak meg.

(3) A Felek gondoskodnak arról, hogy az uniós technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más forrásokból származó hozzájárulásokkal. Az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljai, valamint az ENSZ és más illetékes nemzetközi szervezetek által elfogadott főbb fejlesztési célok és elvek határozzák meg. Az Unió fejlesztéspolitikájának végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni a segélyhatékonyság elveit, ideértve a 2005. március 2-i Párizsi Nyilatkozatot és az accrai cselekvési menetrendet.

(4) A kölcsönös jogsegélyre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a technikai vagy pénzügyi segítségnyújtásban részesülő Fél azonnal válaszol a másik Fél illetékes hatóságai igazgatási együttműködés iránti kérelmére, melynek célja az Unió által nyújtott segítséggel kapcsolatban felmerülő csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem fokozása.

(5) Az iraki kormánynak ki kell jelölnie egy csalás elleni kapcsolattartót. Ez a kapcsolattartó felelős az Unió intézményeivel és testületeivel, például az Európai Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott hatékony együttműködésért, különösen az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló számviteli és ellenőrzési intézkedéseik végrehajtása tekintetében.

82. cikk

A szociális és humán fejlesztés területén folytatott együttműködés

Az ezen a területen folytatott együttműködés megerősíti a globalizáció társadalmi dimenzióját, és emlékeztet a társadalmi fejlődés és a gazdasági fejlődés közötti, valamint a környezeti szempontból fenntartható fejlődéssel való kapcsolatra. Az együttműködés hangsúlyozni fogja a szegénység enyhítésének fontosságát, az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítását valamennyi ember számára, ideértve a sérülékeny csoportokat és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, valamint az egészséggel, az oktatással és a foglalkoztatással kapcsolatos legalapvetőbb igények kielégítésére adandó válaszokat. Az említett területeken folytatott együttműködési tevékenységek célja a kapacitásépítés és az intézményfejlesztés, figyelembe véve az inkluzivitás, a jó kormányzás, valamint a hatékony és átlátható igazgatás elveit.

83. cikk

Oktatás, képzés és ifjúság

(1) A Felek törekednek arra, hogy kölcsönös előnyükre előmozdítják az együttműködést az oktatás, a képzés és az ifjúság területén, a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vétele és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása mellett.

(2) A Felek különösen ösztönzik az információ, a know-how, a hallgatók, az ösztöndíjasok, a technikai erőforrások, a fiatalok és az ifjúságsegítők cseréjét és a kapacitások megerősítését, felhasználva a jelenlegi együttműködési programok kínálta lehetőségeket és a két Fél ezen a területen szerzett tapasztalatait.

(3) Mindkét Fél megállapodik a felsőfokú intézmények közötti együttműködés olyan eszközökkel történő fokozásában is, mint az Erasmus Mundus program, amelynek célja oktatási rendszereik kiválóságának és nemzetköziesedésének támogatása.

84. cikk

Foglalkoztatás és társadalmi fejlődés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális kérdések területén, ideértve a társadalmi kohézióra, a tisztességes munkára, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó munkaügyi jogszabályokra, a szociális párbeszédre, az emberi erőforrások fejlesztésére és a nemek közötti egyenlőségre irányuló együttműködést is, melynek célja a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcselemeit jelentő teljes és a produktív foglalkoztatás, valamint a tisztességes munka előmozdítása valamennyi ember számára.

(2) A Felek megerősítik elkötelezettségüket, hogy előmozdítják és hatékonyan végrehajtják a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normákat. A vonatkozó nemzetközi szociális és munkaügyi megállapodások végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint tett valamennyi intézkedés során.

(3) Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint két- vagy többoldalú szinten közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, kapacitásépítést, együttműködést és kezdeményezéseket.

(4) A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszédbe és az együttműködésbe bevonják a szociális partnereket és más érintetteket.

85. cikk

A civil társadalom

A Felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudományos szakemberek, valamint az agytrösztök közötti kapcsolatok szerepét és potenciális hozzájárulását az e megállapodás szerinti párbeszédhez és együttműködéshez, és előmozdítják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.

86. cikk

Emberi jogok

(1) A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és hatékony védelme területén, ideértve a nemzetközi emberi jogi okmányok megerősítését és végrehajtását, valamint adott esetben a technikai segítségnyújtást, a képzést és a kapacitásépítést. A Felek felismerik, hogy korlátozott az olyan együttműködési és fejlesztési programok hatása, amelyek nem védik, nem javítják vagy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat.

(2) Az emberi jogok területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:

a) az ezen a területen működő, emberi jogokkal foglalkozó kormányzati intézmények és nem kormányzati szervezetek megerősítése;

b) az emberi jogok előmozdításának és az oktatás biztosítása nemzeti és helyi szinten, különösen a közigazgatási, az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző testületek között, a nők és a gyermekek jogainak tiszteletben tartása mellett;

c) Irak jogalkotásának nemzetközi humanitárius joggal és emberi jogi normákkal összhangban történő fejlesztése;

d) az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés és információcsere;

e) Irak kormányának az iraki állampolgárok számára megfelelő életszínvonal biztosítására, valamint azok politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogainak megkülönböztetés nélküli védelmére irányuló erőfeszítéseinek támogatása;

f) a nemzeti megbékélés támogatása és a büntetlenség elleni küzdelem;

g) emberi jogokkal kapcsolatos átfogó párbeszéd megteremtése.

87. cikk

Ipar- és kis- és középvállalkozás-politikai együttműködés

(1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja elősegíteni az iraki ipar szerkezetátalakítását és modernizálását, elősegítve annak versenyképességét és növekedését, valamint megteremteni Irak és az Unió ipara közötti, kölcsönösen előnyös együttműködés számára kedvező feltételeket.

A. Általános pontok

(2) Az együttműködés:

a) Irakban átfogó ipari stratégiát segít elő, mely figyelembe veszi az állami szektorban és a magánszektorban működő ipari vállalkozások jelenlegi helyzetét;

b) ösztönzi Irakot ipara szerkezetének átalakítására és modernizálására a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést biztosító feltételek mellett;

c) elősegíti egy olyan környezet megteremtését, amely előmozdítja az ipari területre irányuló magánkezdeményezéseket a hazai piacra és az exportpiacokra szánt termelés serkentése és diverzifikálása céljából;

d) előmozdítja egy olyan környezet megteremtését, amely a fenntartható fejlődés távlatában serkenti az ipari termelés növekedését és diverzifikációját;

e) biztosítja az ipari területeken folytatott közös együttműködést szolgáló információkat;

f) előmozdítja az uniós és a nemzetközi műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását Irak globális gazdaságba történő integrációjának elősegítése érdekében; rendszeres információcserét hoz létre a két Fél szabvány- és normaalkotással foglalkozó hatóságai között;

g) megfelelő ipari-üzleti környezetet hoz létre;

h) előmozdítja és ösztönzi az információs támogatási szolgáltatások javítását, ami kulcseleme az üzleti tevékenységek növekedési potenciáljának és a gazdasági fejlődésnek;

i) fejleszti a Felek ipari szereplői (vállalatok, szakemberek, ágazati és más üzleti szervezetek, munkavállalói szervezetek) közötti kapcsolatokat;

j) ösztönzi a közös ipari projekteket és a közös vállalkozások alapítását és információs hálózatok létrehozását.

B. Kis- és középvállalkozások

(3) A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességének növelése céljából.

(4) A Felek:

a) törekednek a KKV-k fejlesztésére és megerősítésére, valamint a KKV-k közötti együttműködés előmozdítására;

b) segítséget nyújtanak a mikrovállalkozások, a KKV-k számára az olyan területeken, mint a finanszírozás, a képességek fejlesztése, technológia és marketing, innováció és a KKV-k alapításának egyéb olyan követelményei, mint az inkubátorparkok, és a fejlesztés más területein;

c) támogatják a KKV-k tevékenységeit megfelelő hálózatépítés révén; és

d) elősegítik az üzleti együttműködést és támogatják a két oldal magánszektorai által létrehozott együttműködést az Irak és az Unió magánszektorának szereplői közötti megfelelő kapcsolatokkal az információáramlás javítása érdekében.

88. cikk

Együttműködés a befektetések terén

(1) A Felek együttműködnek a hazai és a külföldi befektetések számára kedvező környezet megteremtésében, a befektetések megfelelő védelmének biztosításában, a tőketranszferben és kicserélik egymás között a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos információkat.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a megkülönböztetésmentesség és a viszonosság elve alapján támogatják a befektetések előmozdítását és védelmét.

(3) A Felek ösztönzik a befektetéseket érintő törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét.

(4) A Felek vállalják, hogy ösztönzik a pénzügyi intézményeik közötti együttműködést a befektetési lehetőségek előmozdítása érdekében.

(5) A befektetések és a kereskedelem elősegítése érdekében az Unió készen áll arra, hogy kérésre segítse Irakot jogi és szabályozási kereteinek az Unió jogi és szabályozási kereteihez való közelítésére tett erőfeszítéseiben az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken.

89. cikk

Ipari szabványok és megfelelőségértékelés

A Felek együttműködhetnek a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés következő területein:

(1) A nemzetközi szabványok szélesebb körű használatának előmozdítása a Felek területén a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés tekintetében, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket is, valamint a Felek közötti együttműködés fokozása az érintett nemzetközi intézmények és szervezetek munkájával kapcsolatban.

(2) Kapacitásépítési kezdeményezések támogatása a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditálás, a mérésügy és a piacfelügyelet területein Irakban.

(3) Az Irak és az Unió szabványosításért, megfelelőségértékelésért, akkreditálásért, mérésügyért és piacfelügyeletért felelős szervezetei közötti kétoldalú együttműködés előmozdítása és ösztönzése.

(4) Közös nézetek kialakítása a helyes szabályozási gyakorlatról, amely a következőket tartalmazza, de nem korlátozódik azokra:

a) átláthatóság a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésében, elfogadásában és alkalmazásában;

b) a szabályozási intézkedések és a kapcsolódó megfelelőségértékelési eljárások szükségessége és arányossága, ideértve a szállítók megfelelőségi nyilatkozatának használatát;

c) a nemzetközi szabványok használata a műszaki előírások alapjául, kivéve, amikor az említett nemzetközi szabványok nem bizonyulnának hatékony vagy alkalmas eszköznek a kitűzött jogos célok megvalósításához;

d) műszaki előírások alkalmazása és piacfelügyeleti tevékenységek.

(5) A szabályozási, a műszaki és a tudományos együttműködés fokozása többek között információ-, tapasztalat- és adatcsere révén a műszaki előírások minőségének és szintjének javítása és a jogszabályok hatékony alkalmazása céljából.

(6) A műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások összeegyeztethetőségének és konvergenciájának előmozdítása.

90. cikk

Együttműködés a mezőgazdaság, az erdészet és a vidékfejlesztés terén

A cél a mezőgazdaság, az erdészet és a vidékfejlesztés terén történő együttműködés előmozdítása a diverzifikáció, a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az élelmezésbiztonság elősegítése céljából. Ennek érdekében a Felek megvizsgálják a következőket:

a) kapacitásépítés és az állami intézményeknek nyújtott képzés;

b) a mezőgazdasági termékek minőségének javítására, a kapacitásépítésre, valamint a termelői társulások és a kereskedelemfejlesztési tevékenységek támogatására irányuló intézkedések;

c) a környezeti egészségre, az állat- és növényegészségre irányuló intézkedések és más kapcsolódó szempontok, figyelembe véve a mindkét Félre hatályos jogszabályokat, összhangban a WTO és a többoldalú környezeti megállapodásokkal;

d) a vidéki területek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez kapcsolódó intézkedések, ideértve a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatokat, az erdészetet, a kutatást, a know-how átadását, a földhöz való hozzáférést, a vízgazdálkodást és az öntözést, a fenntartható vidékfejlesztést és az élelmezésbiztonságot;

e) a népesség identitását meghatározó, hagyományos mezőgazdasági tudás megőrzéséhez kapcsolódó intézkedések, ideértve a földrajzi árujelzések terén folytatott együttműködést, a helyi szinten történő tapasztalatcserét, valamint az együttműködési hálózatok fejlesztését;

f) a mezőgazdasági szektor modernizálása, ideértve a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági termelés diverzifikálását.

91. cikk

Energiaügy

(1) A Felek törekednek arra, hogy fokozzák a szabad, versenyképes és nyitott energiapiacok tekintetében folytatott együttműködést az energiaágazatban, a következő célokkal:

a) az energiabiztonság javítása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett;

b) az intézményi, a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése az energiaágazatban az energiapiac hatékony működésének biztosítása és az energiaágazatba irányuló befektetések előmozdítása érdekében;

c) az uniós és az iraki vállalatok közötti partnerségek fejlesztése és előmozdítása az energiaágazatban a feltárás, a termelés, a feldolgozás, a szállítás, az elosztás és a szolgáltatások terén;

d) energiáról folytatott rendszeres és eredményes párbeszéd megteremtése a Felek között, valamint regionális kontextusban, az euro-arab-Mashreq gázpiac és más vonatkozó, regionális kezdeményezések keretében is.

(2) Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célból:

a) megfelelő energiapolitika, annak szabályozási kerete kidolgozásának és infrastruktúra megteremtésének támogatása Irakban, a környezeti fenntarthatóság, az energiaforrásokkal való hatékony gazdálkodás elveire, valamint szabad, versenyképes és nyitott piacra épülve;

b) az igazgatási és a jogi képességek javítását, valamint a gazdasági tevékenységeket és az iraki energiaágazatba irányuló nemzetközi befektetéseket serkentő stabil és átlátható jogi keretfeltételek megteremtését célzó együttműködés;

c) az iraki olaj és földgáztartalékok feltárását és kitermelését, valamint az olaj- és gázinfrastruktúra fejlesztését és modernizálását – ideértve a Mashreq-régióba irányuló szállítási és tranzithálózatokat is – célzó műszaki együttműködés elősegítése, egyéb vonatkozó regionális kezdeményezések, valamint az Unió piacához való közeledés elősegítése;

d) az iraki villamosenergia-ellátórendszer megbízhatóságának javítása;

e) az energiabiztonság javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló együttműködés fokozása a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a földgázégetés visszafogásának előmozdítása révén;

f) a know-how egymás közötti cseréjének, a technológiaátadás, a legjobb gyakorlatok alkalmazása és a szakemberképzés elősegítése;

g) Irak részvételének előmozdítása az energiapiacok regionális integrációjának folyamatában.

92. cikk

Közlekedés

(1) A Felek törekednek arra, hogy fokozzák a fenntartható és hatékony közlekedési rendszer létrehozása tekintetében folytatott együttműködésüket a közlekedési ágazatban, melynek célja:

a) a közlekedés fejlesztésének és a közlekedési rendszerek összekapcsolásának javítása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett;

b) az intézményi, a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése valamennyi közlekedési ágazatban a közlekedési piac hatékony működésének biztosítása és a közlekedésbe irányuló befektetések előmozdítása érdekében;

c) az uniós és az iraki vállalatok közötti partnerségek fejlesztése és előmozdítása a feltárás, a kapacitásépítés, az infrastruktúra-fejlesztés, a közlekedésbiztonság és közlekedési üzembiztonság és a szolgáltatások terén a közlekedési ágazatban;

d) közlekedési kérdésekre vonatkozó, rendszeres és eredményes párbeszéd megteremtése a Felek között, valamint regionális kontextusban, az euromediterrán közlekedési együttműködés és más vonatkozó, regionális kezdeményezések keretében is.

(2) Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célokból:

a) megfelelő közlekedéspolitika kidolgozásának támogatása a közlekedés valamennyi módjának, annak szabályozási keretének fejlesztéséhez, az iraki közlekedési infrastruktúra rehabilitációjához és fejlesztéséhez, a fenntarthatóság jelentőségének hangsúlyozása mellett; az intermodalitás és az összes közlekedési mód integrációjának biztosítása; a jogi és szabályozási kereteknek az uniós és a nemzetközi szabványokhoz történő további közelítése lehetőségének megvizsgálása; különösen a közlekedésbiztonság és a közlekedési üzembiztonság tekintetében;

b) igazgatási és jogi képességek javítására/újbóli megteremtésére irányuló együttműködés, amelynek célja a kiemelt ágazatokra vonatkozó speciális tervek kidolgozása, valamint stabil és átlátható jogi keretfeltételek megteremtése a közlekedési ágazatban a gazdasági tevékenységek és az iraki közlekedési ágazatba irányuló nemzetközi befektetések serkentésére, az uniós szakpolitikák és gyakorlatok alapján; a szükséges független szabályozó hatóságok létrehozása;

c) az iraki közlekedési ágazat valamennyi területének elemzésére és fejlesztésére, valamint a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére és modernizálására – ideértve a közlekedési hálózatok Mashreq-régióval való összekapcsolását – irányuló műszaki együttműködés elősegítése, egyéb vonatkozó regionális kezdeményezések, valamint az Unió piacához való közeledést elősegítése;

d) az Irakba tartó és az Irakon áthaladó közlekedési forgalom kiszámíthatóságának javítása;

e) a know-how cseréje és a technológiaátadás, a legjobb gyakorlatok és a szakemberek képzése az együttműködés alapvető és kiemelt kérdésként kezelendő lépései;

f) Irak részvételének előmozdítása a regionális közlekedési rendszerekkel történő összekapcsolás folyamatában;

g) nemzeti légi közlekedési politika végrehajtása, ideértve a repülőterek fejlesztését, a légi forgalom irányítását és az igazgatási kapacitás további megerősítését (ideértve az önálló szabályozóként működő, autonóm polgári légiközlekedési hatóság létrehozását); „horizontális” légi közlekedési megállapodás tárgyalása a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokkal kapcsolatos jogbiztonság helyreállítása céljából; valamint az Unió és Irak közötti átfogó légiközlekedési megállapodásról szóló tárgyalások lehetőségeinek felmérése.

93. cikk

Környezetvédelem

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy szükséges megerősíteni és fokozni a környezetvédelmi erőfeszítéseket, például az éghajlatváltozás, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében, mint a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek fejlődésének alapját.

(2) A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés előmozdítja a környezet védelmét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó csúcstalálkozó következtetéseinek végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint vállalt valamennyi tevékenység elvégzése során.

(3) Az ezen a területen folytatott együttműködésnek többek között a következőkre kell összpontosítania:

a) információ- és szaktudáscsere a környezetvédelem területén (például városi problémák, természetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás, katasztrófavédelem, stb.);

b) a környezetvédelem területén folytatott regionális együttműködés ösztönzése és előmozdítása, ideértve a környezetvédelmi projektekbe és programokba történő befektetések ösztönzését;

c) a környezettudatosság és a helyi közösségek fokozott részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

d) kapacitásépítés támogatása a környezetvédelem területén, pl. az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodást illetően;

e) együttműködés a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon és a megállapodások végrehajtása során;

f) a környezetvédelmi programozást, valamint a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikákba történő integrálását célzó technikai segítségnyújtás cseréjének ösztönzése;

g) környezetvédelmi kutatás és elemzés előmozdítása.

94. cikk

Távközlés

A Felek együttműködnek a következőkben:

a) fokozott információcsere elősegítése a távközlési ágazatban alkalmazandó jogszabályokról és a jogszabályok lehetséges jövőbeni átdolgozásáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon a Felek távközlésre vonatkozó szabályozási keretének jobb megismerése;

b) információcsere az információs és kommunikációs technológia fejlődéséről és szabványokról.

95. cikk

Tudomány és technológia

(1) A Felek a kölcsönös előnyök alapján előmozdítják az együttműködést a polgári kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a kutatási programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.

(2) A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:

a) tudományos és műszaki együttműködéssel kapcsolatos információcsere, programok;

b) közös tudományos találkozók szervezése;

c) közös KTF-tevékenységek;

d) mindkét Fél vonatkozásában a kutatás és technológiai fejlesztésben részt vevő tudósok, a kutatók és a kutatási szakemberek számára kidolgozott képzések és mobilitási programok.

(3) Az ilyen együttműködés a Felek által elfogadott eljárásokkal összhangban tárgyalásra és megkötésre kerülő egyedi megállapodásoknak megfelelően valósul meg, amelyek többek között megfelelő rendelkezéseket határoznak meg a szellemi tulajdonjogok területén.

96. cikk

Vám- és adóügyi együttműködés

(1) A Felek megteremtik az együttműködést a vámügyek területén, különösen a képzést, a vámalakiságok, a dokumentáció és az eljárások egyszerűsítését, valamint a vámszabályok megsértésének megelőzését, felderítését és üldözését illetően a célból, hogy biztosítható legyen a kereskedelemhez kapcsolódó, valamennyi elfogadandó rendelkezésnek való megfelelés és Irak vámrendszerének az Unió vámrendszeréhez való közelítése.

(2) Nem érintve vonatkozó hatásköreiket, a gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek elismerik és vállalják, hogy az adóügy terén végrehajtják a jó kormányzás alapelveit, vagyis az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny alapelvét. Ennek érdekében a Felek – vonatkozó hatásköreikkel összhangban – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

97. cikk

Statisztikai együttműködés

A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az együttműködési tevékenységeket a statisztika területén. Ezek az intézményfejlesztésre, a kapacitásépítésre és a nemzeti statisztikai rendszer erősítésére irányulnak, ideértve a statisztikai módszerek kidolgozását, valamint az áru- és szolgáltatáskereskedelemmel, és általánosabban bármely más, az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzeti társadalmi és gazdaságfejlesztési prioritásokat támogató és statisztikai feldolgozásra alkalmas területtel kapcsolatos statisztikák előállítását és közzétételét.

98. cikk

Makrogazdasági stabilitás és államháztartás

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy fontos megteremteni Irakban a makrogazdasági stabilitást az árstabilitás elérését és fenntartását célzó szilárd monetáris politikával, valamint az államadósság fenntarthatóságát célzó fiskális politikával.

(2) A Felek egyetértenek abban, hogy Irakban fontos megteremteni az állami kiadások terén az eredményességet, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot nemzeti és helyi szinten.

(3) A Felek egyetértenek abban, hogy együttműködnek többek között Irak államháztartás-irányítási rendszerének javításában, melynek céljai közé tartozik az átfogó költségvetési tervezés és a kincstári egységes számla megteremtése.

99. cikk

A magánszektor fejlesztése

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az iraki piacgazdaság kialakítása érdekében a befektetési környezet javítása, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, a privatizációs programmal való előrehaladás révén, valamint a magánszektorban történő munkahelyteremtés felgyorsítását szolgáló egyéb feltételek javításán keresztül.

100. cikk

Idegenforgalom

(1) A Felek az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztésének biztosítása és az ehhez kapcsolódó kérdések terén folytatott együttműködésük javítását célzó erőfeszítésekre szólítanak fel.

(2) A Felek ezért megállapodnak abban, hogy az idegenforgalom terén együttműködnek, különösen pedig az idegenforgalmi ágazat intézményi keretének szervezésével, valamint a turisztikai vállalkozások működésének környezetével kapcsolatos információ, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok egymás közötti cseréjében.

101. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

A Felek együttműködnek szabványaiknak és szabályzatainak a közelítésében, különösen:

a) az iraki pénzügyi szektor erősítése érdekében;

b) az iraki banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szektorok könyvviteli, felügyeleti és szabályozói rendszereinek javítása érdekében;

c) a hatályos vagy előkészítés alatt álló, vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos információk cseréje;

d) kompatibilis ellenőrzési rendszerek kidolgozása.

IV. CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRÉNYESÜLÉSE

102. cikk

Jogállamiság

(1) A Felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködésük során folyamatos elkötelezettséget mutatnak a jogállamiság elve mellett, és különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(2) A Felek együttműködnek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén működő intézmények továbbfejlesztésében, ideértve a kapacitásépítést is.

103. cikk

Jogi együttműködés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben lehetséges – megkönnyítik és ösztönzik a polgári és kereskedelmi jogviták rendezésének alternatív eszközeit az alkalmazandó nemzetközi jogi okmányoknak megfelelően.

(3) A büntetőügyeket illetően a Felek törekedni fognak a kölcsönös jogsegély és a kiadatás területén folytatott igazságügyi együttműködés fokozására. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó nemzetközi jogi okmányaihoz – ezek között az e megállapodás 7. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához – való csatlakozást, valamint ezek végrehajtását.

104. cikk

A személyes adatok védelme

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelően, amint azt a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozata) is tartalmazza.

(2) A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ- és tapasztalatcsere formájában történő technikai segítségnyújtást.

105. cikk

Együttműködés a migráció és a menekültügy terén

(1) A Felek ismételten megerősítik a területeik közötti migrációs hullámok közös kezelésének a fontosságát. Az együttműködés javítása céljából átfogó párbeszédet kezdeményeznek a migrációval kapcsolatos kérdésekről, beleértve az illegális migrációt, az embercsempészetet és az emberkereskedelmet, valamint a migrációval kapcsolatos kérdéseknek a migránsok származási térségei gazdasági és társadalmi fejlesztését célzó nemzeti stratégiákba való beépítését.

(2) Az együttműködés alapját a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérése képezi, az együttműködés a hatályban lévő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:

a) a migrációs jelenség előidéző okai;

b) a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezmény és 1967. évi jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi jogi okmány rendelkezéseinek végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából, elismerve azt, hogy Irak még nem Részes Fele a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi Genfi Egyezménynek és az 1967-es Jegyzőkönyvnek, de szem előtt tartja a jövőbeni csatlakozás lehetőségét;

c) a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d) hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen és hogyan lehet e kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;

e) valamely ország területén jogellenesen tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszaküldése, ideértve azok önkéntes visszatérésének előmozdítását, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

f) a vízumok területén a schengeni vívmányok keretében közös érdekű kérdések;

g) a határigazgatás és -ellenőrzés területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a legjobb gyakorlatokat és a helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott esetben berendezés rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve ugyanakkor az ilyen berendezések kettős felhasználásának lehetőségét.

(3) Az illegális bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a Felek megállapodnak, hogy illegális emigránsaikat visszafogadják. E célból:

a) Irak vállalja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának kérésére és minden más formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Európai Unió valamely tagállamának területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek;

b) és az Európai Unió minden egyes tagállama vállalja, hogy Irak kérésére és minden más formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Irak területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek.

(4) Az Európai Unió tagállamai és Irak ellátják állampolgáraikat megfelelő azonosító okmányokkal az ilyen célú utazás lehetővé tétele érdekében. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik az állampolgárságát bizonyító okmányokkal vagy más bizonyítékkal, az érintett tagállam vagy Irak illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei Irak vagy az érintett tagállam kérelmére lépéseket tesznek a személy meghallgatása érdekében, állampolgárságának megállapítása céljából.

(5) E tekintetben a Felek megállapodnak abban, hogy a 122. cikkben meghatározott Felek bármelyikének kérésére és a lehető legrövidebb időn belül megkötnek egy, az illegális migráció megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló megállapodást, amely mindkét Fél egyetértése esetén szabályozza a visszafogadással kapcsolatos konkrét eljárásokat és amely más országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek a visszafogadására is kiterjed.

(6) Az e területen folytatott együttműködésre a Feleknek a vonatkozó nemzetközi jogból és nemzetközi humanitárius jogból eredő jogai, kötelezettségei és felelősségei teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kerül sor.

106. cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a szervezett bűnözés, a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális műveletek elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupcióból származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. A Felek előmozdítják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és jegyzőkönyveinek, valamint az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtását.

107. cikk

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a drogkereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használni.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szabályozás kidolgozása és végrehajtása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló technikai és adminisztratív segítségnyújtásban. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.

(3) Az együttműködés a Felek jogszabályai keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF), az Unió és az e területen tevékenykedő érintett nemzetközi testületek által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

108. cikk

Tiltott kábítószerek elleni küzdelem

(1) A Felek célja, hogy vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint a kábítószerfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatását, és eredményesebben akadályozzák meg a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazását. Együttműködésük során a Felek biztosítják, hogy e cél elérése érdekében átfogó és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaznak a piacok jogi szabályozása, valamint az illetékes hatóságok – ideértve az egészségügyi, az oktatási, a szociális, a bűnüldözési és az igazságszolgáltatási szektorban működőket is – közötti hatékony fellépés és koordináció révén.

(2) A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.

109. cikk

Kulturális együttműködés

(1) A Felek vállalják, hogy előmozdítják a kétoldalú együttműködést a kultúra területén a kölcsönös megértés javítása és a Felek közötti kulturális kapcsolatok elősegítése céljából.

(2) A Felek támogatják az információ és a szakértelem cseréjét, valamint a fokozott kapacitásépítéshez hozzájáruló kezdeményezéseket, különösen a kulturális örökség megőrzése tekintetében.

(3) A Felek fokozzák az együttműködést a kulturális javakkal folytatott tiltott kereskedelem elleni küzdelem terén, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanács Irakról szóló idevágó határozataival. A Felek előmozdítják az olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások megerősítését és hatékony végrehajtását, mint a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezmény.

(4) A Felek ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet az egyének, a kulturális intézmények, valamint az Unió és Irak szervezett civil társadalmát képviselő szervezetek között.

(5) A Felek koordinálják a nemzetközi fórumokon, ideértve az UNESCO és/vagy más nemzetközi testületek keretében tett erőfeszítéseiket a kulturális sokféleség előmozdítása céljából, különösen a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megerősítése és végrehajtását illetően.

110. cikk

Regionális együttműködés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködésnek elő kell segítenie és támogatnia kell Irak stabilitását és regionális integrációját. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az Irakkal, annak szomszédos országaival és a más regionális partnerekkel ápolt kapcsolatok erősítését célzó tevékenységeket.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a közöttük folytatott együttműködés kiterjedhet az ugyanazon régió más országaival kötött együttműködési megállapodások szerinti intézkedésekre, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők ezzel a megállapodással és a Felek érdekeit szolgálják.

(3) Anélkül, hogy bármely területet kizárnák, a Felek megállapodnak, hogy a következő intézkedésekre külön figyelmet fordítanak:

a) a régión belüli kereskedelem előmozdítása;

b) regionális intézmények és a releváns regionális szervezetek keretében létrehozott közös projektek és kezdeményezések támogatása.

V. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

111. cikk

Együttműködési tanács

(1) Ezennel létrejön az együttműködési tanács, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Az együttműködési tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Az együttműködési tanács megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű kérdést, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából közös érdekű, egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdéseket. Az együttműködési tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.

(2) Az együttműködési tanács a Felek képviselőiből áll.

(3) Az együttműködési tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

(4) A Felek bármelyike bármilyen, az e megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó vitás kérdést az együttműködési tanács elé terjeszthet.

(5) Az együttműködési tanács a vitás kérdést ajánlással rendezheti.

(6) E cikk rendelkezései semmilyen módon nem befolyásolják és nem érintik az e megállapodás II. címe szerinti vitarendezésre vonatkozó különös rendelkezéseket.

112. cikk

Együttműködési bizottság és szakosodott albizottságok

(1) Ezennel létrejön az együttműködési bizottság, mely a Felek képviselőiből áll, és feladata az együttműködési tanács segítése a feladatai ellátásában.

(2) Az együttműködési tanács dönthet egyéb olyan szakosodott albizottság vagy testület felállításáról, amely segítheti feladatai ellátásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.

113. cikk

Parlamenti együttműködési bizottság

(1) Ezennel létrejön a parlamenti együttműködési bizottság. E fórum az Iraki Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére.

(2) A parlamenti együttműködési bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről pedig az iraki parlament tagjaiból áll.

(3) A parlamenti együttműködési bizottságot tájékoztatják az együttműködési tanács ajánlásairól.

(4) A parlamenti együttműködési bizottság ajánlásokat tehet az együttműködési tanácsnak.

114. cikk

Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő, megfelelően meghatalmazott szakértőket és tisztviselőket felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.

115. cikk

Területi hatály

E megállapodást kell alkalmazni egyrészről az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá eső területeken, az említett szerződésekben meghatározott feltételek szerint, másrészről pedig Irak területén.

116. cikk

Hatálybalépés és megújítás

(1) E megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a letéteményes kézhez veszi a Felek utolsó értesítéseit az ehhez szükséges eljárások befejezéséről.

(2) Ez a megállapodás tízéves időtartamra szól. E megállapodás évente automatikusan megújul, kivéve, ha az egyik Fél hat hónappal a lejárat napja előtt felmondja azt. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

117. cikk

Ideiglenes alkalmazás

(1) A 116. cikk ellenére, az Unió és Irak megállapodnak abban, hogy alkalmazzák az e megállapodás 2. cikkét, II. címét, III. címét és V. címét attól a naptól számított harmadik hónap első napjától kezdődően, amelyik napon az Unió és Irak értesítést küldött egymás számára arról, hogy az erre a célra szükséges eljárásokat befejezték. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni, aki e megállapodás letéteményese.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerint a megállapodásnak valamely rendelkezését a Felek a megállapodás hatálybalépését megelőzően alkalmazzák, akkor az ilyen rendelkezésre utaló minden hivatkozás a megállapodás hatálybalépése vonatkozásában azt a napot jelenti, amelyik naptól kezdődően a Felek megállapodása alapján azt a rendelkezést az (1) bekezdésben előírtak szerint alkalmazzák.

118. cikk

A megkülönböztetés tilalma

Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken, és azok egyes rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a) az Irak által az Uniót illetően megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai, vállalatai vagy társaságai között;

b) az Unió által Irakot illetően megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést Irak állampolgárai, vállalatai vagy társaságai között.

119. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1) A Felek a megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és bővíthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy azt az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

(2) E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat. Az e megállapodás szerinti együttműködés bármilyen kiterjesztéséről az együttműködési tanács dönt.

120. cikk

Más megállapodások

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Irakkal, vagy adott esetben új együttműködési megállapodásokat kössenek Irakkal.

(2) E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítése vagy végrehajtását.

121. cikk

A megállapodás teljesítésének elmulasztása

(1) A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.

(2) Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően, 30 napon belül be kell nyújtania az együttműködési tanácshoz minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges, a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

Az intézkedések kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglaltak érvényesülését. A másik Fél kérelme esetén az ilyen intézkedésekről azonnal értesíteni kell az együttműködési tanácsot, és az együttműködési tanácson belül konzultálni kell azokról.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Fél – a nemzetközi jognak megfelelően – haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hozhat a következő esetekben:

a) e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása;

b) e megállapodás 2. cikkében és 5. cikkében említett lényeges elemek másik Fél általi megsértése.

A másik Fél kérheti egy sürgős ülés keretében a Felek 15 napon belüli összehívását a helyzet alapos vizsgálata és a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően ha valamely Fél úgy véli, hogy egy másik Fél elmulasztotta egy, az e megállapodás II. címe szerinti kötelezettségének teljesítését, kizárólag az e megállapodás II. címének VI. szakaszában megállapított vitarendezési eljárásokhoz fog folyamodni, és azokhoz tartja magát.

122. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt Irakot jelenti.

123. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás angol, arab, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven két példányban került megszövegezésre, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Elletnmondás esetén arra a nyelvre, nevezetesen az angolra, kell hivatkozni, amelyen a megállapodást tárgyalták.

124. cikk

Mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek és megjegyzések

E megállapodáshoz tartozó mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek és megjegyzések a megállapodás szerves részét képezik.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év május havának tizenegyedik napján.

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

Az Európai Unió Iraki Köztársaság

1. MELLÉKLET

Közbeszerzés

I. függelék
Kormányzati célú beszerzések

1. almelléklet