Időállapot: közlönyállapot (2016.III.23.)

2016. évi IX. törvény

a behajtási költségátalányról * 

1. § E törvény hatálya a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. kereskedelmi ügylet: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása;

2. szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles;

3. vállalkozás: szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.

3. § (1) Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt.

(2) A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

(3) A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

(4) A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

(5) A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

5. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani.

6. § E törvény a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja.

7. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (56) bekezdéssel egészül ki:

„(56) A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vállalkozó a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott, behajtási költségátalányból származó kötelezettséget - ha azt ezen időpontig tőle a jogosult nem követelte - az egyéb bevételekkel szemben megszünteti.”

8. § Hatályát veszti

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155. § (2) bekezdése,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény „22/B. Behajtási költségátalány megfizetése” alcíme és 53/B. §-a.


  Vissza az oldal tetejére