Időállapot: közlönyállapot (2016.IV.11.)

2016. évi XIII. törvény

az uniós vámjog végrehajtásáról * 

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott európai uniós jogi aktusok rendelkezéseiből eredő nemzeti feladatok ellátása érdekében, az Európai Unió belső piacának működése, valamint a vámbevételek biztosítása céljából, figyelembe véve az uniós vívmányokat, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1) Az uniós vámjogot - annak elsőbbsége mellett - az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.

(2) E törvényt, valamint a Magyarországon alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai uniós jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(3) E törvény területi hatálya - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - Magyarország területére terjed ki.

(4) E törvény területi hatálya szempontjából nemzetközi szerződés alapján

a) külföldön létesített magyar vámhivatalt Magyarország területén működőnek,

b) Magyarország területén külföldi vámhatóság által létesített szolgálati helyet Magyarország területén kívül működőnek

kell tekinteni.

(5) E törvény személyi hatálya - a III. Fejezetben meghatározott kivétellel - a vámhatóságra és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) hatálya alá tartozó személyre terjed ki - ha rájuk a magyar jog irányadó -, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

2. § (1) Ha a Vámkódex 5. cikk 2. pontja szerinti vámjogszabályok (a továbbiakban: vámjogszabályok) valamely eljárási kérdésben nem rendelkeznek, vámigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Ket. végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az eljárás megindítására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.

(3) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a vámhatóság megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.

(5) Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

(6) Az egyéb terhekre a vámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azok kiszabását, illetve beszedését jogszabály a vámhatóság hatáskörébe utalja.

(7) Ha vámjogszabály az áru tulajdonosáéhoz hasonló rendelkezési jogot említ, a rendelkezési jog tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A postai küldemények vámeljárás alá vonásának részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.

II. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában

1. adószabályok: adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást a központi költségvetés javára megállapító törvények,

2. egyéb terhek: valamennyi olyan, az áru behozatalához kapcsolódó fizetési kötelezettség, amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, energiaadó,

3. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Jöt.) ekként meghatározott termék,

4. postai küldemény: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 1. cikk 24. pontja szerinti küldemény,

5. tartozás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által az adós részére közölt és az adós által - engedély nélkül - határidőre meg nem fizetett összeg,

6. ügyfél: az a személy, akit a vámjogszabályok alapján jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek, ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is,

7. vámhiány: a jogszerűen keletkezett vám és egyéb terhek és az azoknál kisebb értékben tévesen kiszabott vám és egyéb terhek különbözete, továbbá a jogszerűen keletkezett, ki nem szabott vám és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét, a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok, valamint a kapcsolódó egyéb terhek összege, továbbá a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete,

8. vámhivatal: a NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai és azok kirendeltségei, valamint a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok,

9. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében ügyféli kérelemre vagy hivatalból végzett cselekmények összessége,

10. vámszerv: a NAV vámigazgatási feladatot is ellátó szerve.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSA

III. FEJEZET

A VÁMJOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSI KÖRE, A VÁM KÜLDETÉSE ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. A Vámkódex 5. cikkéhez

4. § (1) A Vámkódex 5. cikk 1. pontja szerinti vámhatóság alatt Magyarország tekintetében a NAV-ot és jogszabályban a vámjogszabályok alkalmazására hatáskörrel rendelkező más hatóságot kell érteni.

(2) A Vámkódex 5. cikk 4. pontjában szereplő, nemzeti jog által elismert ügyleti képességgel rendelkező nem jogi személy személyegyesülés az egyéni cég, a szakcsoport, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.

(3) A Vámkódex 5. cikk 31. pont a) alpontja alkalmazásában a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot belföldön tartózkodott.

(4) E törvény, illetve a Vámkódex 39. cikk a) pontja alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)-(3) bekezdésében, 224/A. §-ában, 253. § (1)-(3) bekezdésében, 254. §-ában, 256/A. § (1) bekezdésében, 258/B. § (1)-(3) bekezdésében, 258/C. § (2)-(4) bekezdésében, 258/E. § (2) bekezdésében, 261/A. § (1)-(3) bekezdésében, 263. § (2) és (3) bekezdésében, 263/A. § (1)-(3) bekezdésében, 263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 263/C. § (1) bekezdésében, 264. § (1)-(3) bekezdésében, 264/C. § (1)-(3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 280. § (1)-(3) bekezdésében, 281. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában, 281/A. § (1) és (2) bekezdésében, 282. § (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 282/A. § (1)-(3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 283/B. §-ában, 303. § (1)-(4) bekezdésében, 317. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 326. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 176. § (1)-(3) bekezdésében, 178. § (1)-(3) bekezdésében, 182. § (1)-(3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184/B. § (1)-(3) bekezdésében, 184/C. § (1)-(3) bekezdésében, 186. § (1)-(3) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében, 242. § (1) és (2) bekezdésében, 248. § (1) és (2) bekezdésében, 249. § (1) bekezdésében, 250. § (1) és (2) bekezdésében, 290. § (1)-(4) bekezdésében, 293. § (1)-(4) bekezdésében, 295. § (1) és (2) bekezdésében, 298. § (1), (1a) és (3) bekezdésében, 321. § (1) bekezdésében, 324. § (1) és (2) bekezdésében, 325. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 326. § (1)-(5) bekezdésében, 327. § (1)-(3) bekezdésében, 329. § (1)-(3) bekezdésében, 330. § (1) és (2) bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 347. § (1) és (2) bekezdésében, 353. § (1)-(5) bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 373. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 374. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 375. § (1)-(5) bekezdésében, 379. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, valamint a XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott előny szerzését célozta vagy eredményezte és a bűncselekményt az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő

a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.

IV. FEJEZET

A SZEMÉLYEK VÁMJOGSZABÁLYOK SZERINTI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

2. A Vámkódex 6. cikkéhez

5. § A gazdálkodó a számítógépesített rendszerének működési zavarát köteles a vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

3. A Vámkódex 9. cikkéhez

6. § (1) A vámjogszabályok és az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a NAV jár el. Az adószabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a vámazonosító számra (a továbbiakban: VPID szám) történő hivatkozást a vámjogszabályok szerinti uniós vámazonosító számra (a továbbiakban: EORI szám) történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2) Az FJA 6. cikk (2) bekezdésének kivételével - az (5) bekezdésre figyelemmel - valamennyi, a Vámkódex 5. cikk 5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem minősülő, a Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.

(3) A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.

(4) Az elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a NAV honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentett adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.

(5) A vámhatóság az FJA 6. cikk (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel mellőzésének indokoltságát az ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg.

7. § (1) A vámhatóság az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján érvényteleníti az EORI számot, ha

a) az érintett személy cégbírósági bejegyzés, törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az ügyfél igazolja a cégbíróság elutasító végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) az érintett személy cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

c) az érintett személynek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, vagy az érintett személyt a törzskönyvi nyilvántartásból törölték, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törölték,

d) az érintett személy által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,

e) az érintett személy vámellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, vagy

f) a gazdálkodónak nem minősülő személy meghal.

(2) A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a határozatot hozó vámhatósághoz. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a vámhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt.

(3) Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítés elrendelésére az (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján került sor, a vámhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az EORI szám érvénytelenítésével érintett ügyfélnyilvántartásból való törlését. Az EORI szám (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti érvénytelenítése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő ügyfelek esetében a vámhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet az érvénytelenítés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítésről értesíti az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(4) A vámhatóság az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott esetekben az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az ügyféllel. A hirdetményt 15 napra a vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó vámhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az ügyfél elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a vámhatóság az EORI szám törléséről határozatot hozott, amelyet az ügyfél vagy képviselője a határozatot hozó vámhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(5) A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet.

8. § (1) Az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pont szerinti tudomásra jutástól az EORI szám várható érvénytelenítésével érintett ügyfél EORI számát tartalmazó árunyilatkozat, értesítés, kérelem feldolgozását fel kell függeszteni a 7. § (2) bekezdése szerinti, az érvénytelenítési eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedéséig. A vámhatóság a másodfokú döntés jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon intézkedik

a) a felfüggesztés lezárásáról, ha az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítették,

b) az árunyilatkozat, értesítés és kérelem elutasításáról, ha az EORI szám érvénytelenítését helyben hagyták.

(2) Az EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból induló eljárás során az EORI szám érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az adott EORI számon nyilvántartott ügyfél vonatkozásában az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tudomásra jutás vagy az érvénytelenítésre irányuló kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások lezárulnak, a vámhatóság az esedékes vám és egyéb terhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket előírja a folyószámlán, és a lejárt tartozások beszedése iránti intézkedéseket végrehajtja.

(3) Az EORI szám érvénytelenítése az adószabályok szerinti VPID számként való alkalmazást közvetlenül nem szünteti meg. A VPID számként való alkalmazás megszüntetését a NAV az adóigazgatási eljárások lezárását és az adótartozás beszedését követően végezheti el.

4. A Vámkódex 12. cikkéhez

9. § (1) Vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától.

(2) A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által védett titkot köteles megőrizni.

10. § (1) A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a tudomására jutott információk ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:

a) a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, a cégbírósági nyilvántartásból és az egyéni vállalkozói nyilvántartásból,

b) az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,

c) a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, a 4. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény kérelmező általi elkövetésének ténye vonatkozásában (időpont, bűncselekmény megjelölése, kiszabott büntetés és mellékbüntetés) a bűntettesek nyilvántartásából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből,

d) a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzésével összefüggésben az FJA 28. cikk (2) bekezdésében meghatározottak végrehajtásának biztosítása céljából, a 4. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a kérelmezővel szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában (eljáró szerv megjelölése, tagállam, az eljárás kezdő időpontja) a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből,

e) egyéb jogszabályi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.

(2) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték valódiságának, a vámtartozás, valamint az egyéb terhek befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.

(3) A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

(4) A vámtitkot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - ha a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

11. § (1) A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról

a) a nemzetbiztonsági szolgálatokat törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából,

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet és a terrorizmust elhárító szervet törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében,

c) az ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,

d) a bíróságot az igazságszolgáltatási tevékenysége ellátása céljából,

e) engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából,

ea) a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet,

eb) a kábítószer-prekurzorok kivitelének és behozatalának engedélyezésére kijelölt hatóságot,

ec) a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságot,

ed) a közraktározás-felügyeleti hatóságot,

ee) az Európai Unióba irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt hatóságot,

ef) a piacfelügyeleti hatóságot,

eg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet,

eh) a piaci árinformációs rendszert működtető szervet,

ei) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat,

ej) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet,

ek) a borászati hatóságot,

el) az egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezésre, felügyeletre kijelölt hatóságot,

f) az agrárpolitikáért felelős minisztert az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából,

g) a minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges,

h) az egészségügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert ellenőrzési feladatai ellátása céljából,

i) a kereskedelemért felelős minisztert és a külgazdasági ügyekért felelős minisztert vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról,

j) a kereskedelemért felelős minisztert dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból, valamint az igazságügyért felelős minisztert az Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról,

k) az Állami Számvevőszéket, továbbá a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet a hatáskörükbe tartozó ellenőrzések lefolytatása céljából,

l) a Magyar Nemzeti Bankot a fizetési mérleg összeállítása céljából,

m) a Központi Statisztikai Hivatalt statisztikai célból,

n) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint az engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági feladatainak ellátása céljából,

o) a kőolaj, kőolajtermék és földgáz biztonsági készletezésével összefüggő feladatokat ellátó szervezetet e feladatainak ellátása céljából,

p) a közös jogkezelést végző szervezeteket a szerzői jogi törvényben meghatározott igény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátása céljából,

q) a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak lefolytatása céljából,

r) a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosultnak az általa igénybe vehető szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából,

s) a közlekedési hatóságot az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) 28. cikk (3) bekezdése és 30. cikk (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása céljából.

(2) A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak.

(3) A vámtitok körébe tartozó adatok az Európai Unió és tagállamainak szervei részére a vámjogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(4) A vámtitok körébe tartozó adatok harmadik ország hatósága részére a vonatkozó, közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtás tekintetében irányadó nemzetközi szerződésekben, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(5) A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján harmadik országba továbbított, természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak betartásával továbbíthatók.

(6) Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelemre vonatkozó törvény szabályai szerint tájékoztatni kell.

(7) A vámtitkot képező, személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, ha az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz.

12. § (1) A vámhatóság és

a) a 11. § (1) bekezdés e) pont ea)-ee) alpontjában meghatározott hatóságok, továbbá az e) pont ef) alpontja szerinti hatóság közül a gazdasági célú felhasználásra szánt egyes termékek (berendezések, készülékek, gépek és rendszerek), illetve a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök piacfelügyeletére kijelölt hatóság, valamint az e) pont el) alpontja szerinti hatóság a vámeljárásokhoz, az áruk nemzetközi forgalmának ellenőrzéséhez köthető,

b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési, a bizonylatolási és export-visszatérítési,

c) az egyes tagállamok vámhatóságai a vámunióból eredő,

közös feladataik teljesítése érdekében - ha az adatvédelem technikai feltételei biztosítottak - adatkezeléseiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek.

(2) A 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését az érintett a vámhatósághoz intézett, írásban vagy elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja.

(3) Az adatigénylés teljesítésének a (2) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.

(4) Ha az érintett a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja meg az adatainak továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés teljesítését megtagadja és értesíti a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az adattovábbítás megtiltásáról.

13. § (1) Az ügyfél jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére.

(2) Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A vámtitok megőrzésének kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.

5. A Vámkódex 15. cikkéhez

14. § (1) A vámhatóság kérésének módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet.

(2) A rendelkezésre bocsátott eredeti okmányokról bevonásuk előtt a vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy saját költségére másolatot készíthet.

(3) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett e személy által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot veszi át, ha azt a vámhatóság a tényállás tisztázásához elégségesnek ítéli.

15. § (1) Ha a vámhatóság kérését elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresés, illetve annak teljesítése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámhatóság részére a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget nem adja meg, vagy a vámhatóság kérésére az okmányokat vagy információkat nem, vagy nem az előírt határidőn belül, vagy nem megfelelő formában bocsátja rendelkezésre, a vámhatóság a szükséges segítséget, okmányokat, információt - e személy költségére - szakértővel elkészíttetheti.

16. § (1) A vámhatóság a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) 107. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikk (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyát kötelezheti a természetes személyazonosító adatai, továbbá a gépjármű belépésének és - ha történt ilyen - a kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára vonatkozó adatok szolgáltatására.

(2) A vámhatóság a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során, érkező légi járat esetén az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló légi járatok esetén a járatra történő utasfelvétel megkezdése előtt egy órával a légiközlekedésről szóló törvény alapján jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól, a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott utas-nyilvántartási adatokat kérni.

(3) A vámhatóságnak a (2) bekezdés szerint kapott adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölnie kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési feladatai végrehajtásához szüksége van.

6. A Vámkódex 16. cikkéhez

17. § A vámhatóság és a gazdálkodók elektronikus rendszerében tárolt adatokat, illetve azok bármilyen módosítását az adatok keletkezésének, illetve módosításának évétől számított tíz évig kell megőrizni.

7. A Vámkódex 18. cikkéhez

18. § (1) Más tagállamban letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított feltételeknek megfelelő személy vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához

a) érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély, vagy a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított feltételeknek való megfelelésről a letelepedés helye szerinti vámhatóság által kiadott igazolás bemutatása és

b) a NAV által kiadott adószám, vagy a letelepedés helye szerinti tagállam által kiadott közösségi adószám

szükséges.

(2) Magyarországon letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított feltételeknek megfelelő személy más tagállamban vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához igazolásként az érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély vagy a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított feltételeknek való megfelelésről a vámhatóság által kiadott igazolás szolgál.

19. § (1) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó vagy vámügynökség járhat el. E §-t a Vámkódex 18. § (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell.

(2) A vámhatóság előtt a Vámkódex 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása során a megbízó érdekében vámjogi képviselőként a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó járhat el.

(3) A vámügyekben biztosított jogorvoslati jog gyakorlása során az ügyfelet a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó, valamint ügyvéd, jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász is képviselheti.

8. A Vámkódex 19. cikkéhez

20. § (1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. Az állandó meghatalmazás vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített - a NAV honlapján közzétett - formanyomtatvány alkalmazásával jelenti be.

(2) Ha az állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a képviselő jelenti be, a vámhatóság a bejelentésről a meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A megbízó az állandó meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a képviselő is bejelentheti a vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a vámhatósággal szemben a vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a képviselőt még a vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

9. A Vámkódex 22. cikkéhez

21. § (1) Ha a Vámkódex 22. cikke szerint a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó, a határozat iránti kérelmet azért nem lehet befogadni, mert nem az illetékes vámhivatalhoz nyújtották be, a szóban forgó kérelmet az ügyfél egyidejű értesítése mellett, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől számított 8 napon belül az illetékes vámhivatalhoz át kell tenni. Ha az illetékes vámhivatal más tagállamban található, a kérelmet el kell utasítani és tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy melyik tagállam vámhatósága illetékes.

(2) A vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre, valamint a vámáru-nyilatkozat, átmeneti megőrzési árunyilatkozat, belépési gyűjtő árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés benyújtásával kezdeményezett eljárásban a vámhatóság jóváhagyó döntését vagy áruátengedésre vonatkozó döntését a papíralapú kérelmen záradék formájában is feltüntetheti vagy elektronikus üzenet formájában is közölheti.

(3) Ha a vámhatóság az előírt határidőn belül nem hoz érdemi döntést, az nem jár azzal a következménnyel, hogy a kérelmezőt az előírt határidő leteltét követően megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

(4) Az iratok kézbesítése, a kézbesítési vélelem megdöntése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § (1) A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorolása során az ügyben érintett személyről, az általa tett nyilatkozatról és a nyilatkozattétel során az ügyfél által felhozott bizonyítási eszközökről kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, továbbá az abban szereplő személyes adat

a) a vámellenőrzés és az azt követő hatósági eljárás,

b) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben kezdeményezett büntető- vagy szabálysértési eljárás, vagy

c) a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása

céljából használható fel.

(2) A meghallgatáshoz való jog gyakorlásának megkezdésekor az ügyfelet tájékoztatni kell a kép- és hangfelvétel készítéséről és annak törvényi feltételeiről, a felvétellel kapcsolatos megtekintési lehetőségről.

(3) A vámhatóság a kép- és hangfelvételt elektronikus adattárolási rendszerében tárolja, és a 17. § szerinti megőrzési idő elteltével törli.

10. A Vámkódex 39. cikkéhez

23. § (1) A vámjogszabályok és adószabályok ismételt megsértésének minősül, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a vámjogszabályokban és az adószabályban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért együttesen tíznél több alkalommal adóbírságot, mulasztási bírságot vagy vámigazgatási bírságot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: bírság) jogerősen szabtak ki, és az így kivetett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.

(2) A vámjogszabályok és adószabályok súlyos megsértésének minősül, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül

a) a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggően jogerősen bírságot szabtak ki, vagy

b) a vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért alkalmanként jogerősen 20 millió forintot meghaladó összegű bírságot szabtak ki, és

az a) és b) pont szerint keletkezett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.

(3) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem teljesülését a kérelem benyújtását megelőző legalább 3 éves időintervallumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig visszamenőleg kell vizsgálni.

(4) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem igazolásául a kérelmező, valamint a kérelmező alkalmazásában álló vagy a megbízásából tevékenykedő személy vonatkozásában elfogadható szempontokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikke (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés alatt a vámjogi szakértői hatósági képzést és hatósági vizsgát kell érteni. A hatósági vizsga sikeres teljesítését tanúsítvány igazolja.

(6) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartását nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.

(7) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek nyilvántartása tartalmazza a képző szerv

a) nevét, adószámát,

b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,

c) képviselőjének nevét,

d) székhelyét, levelezési címét, és

e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét.

(8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a képző szervek nyilvántartásában szereplő adatokat a hatósági képzés és a hatósági vizsga ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a képző szerv nyilvántartásból való törlését követően öt évig megőrzi.

(9) A vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, levelezési cím,

c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

e) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) az államilag elismert, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata.

(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett vizsgabiztos neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásba vett adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásba vett nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente - a tárgyévet követő év március 31-ig - közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.

(11) A vizsgabiztosok nyilvántartásából törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 5 évig őrzi meg.

24. § A VA 24. cikk (2) bekezdése szerinti csekély jelentőségű jogsértés vámhatósági megállapítására - a kérelmező jóhiszeműsége mellett - akkor kerül sor, ha a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltétel vizsgálatakor figyelembe vett, a gazdálkodó vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért kivetett bírságok együttes összege a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettségének 20%-át nem haladja meg.

11. A Vámkódex 42. cikkéhez

25. § (1) Az eljáró vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a vámjogszabályokban meghatározott

a) árunyilatkozat-adással, értesítéssel, okmánymegőrzéssel összefüggő,

b) vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos,

c) vámeljárásokhoz kapcsolódó,

d) vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozatokkal összefüggő,

e) vámmentességekkel összefüggő,

f) vámszabad területtel, tranzitterülettel összefüggő jogsértés esetén.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel - a vámhiány összegének 50%-át kell megállapítani.

(3) Ha a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a tévesen közölt, termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül vámhiánynak.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként nem keletkezik vámhiány, vámigazgatási bírságként - a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel -

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 100 ezer forintig, minden más személy esetében 500 ezer forintig,

b) az (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 125 ezer forintig, minden más személy esetében 850 ezer forintig,

c) az (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 150 ezer forintig, minden más személy esetében 1 millió forintig terjedő összeget kell megállapítani.

(5) A (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(6) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére jövedéki terméket szállítanak be és a belépést követően azt nem állítják vám elé, a vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 ezer forint.

(7) Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási bírságot származást igazoló okmányonként kell kiszabni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén beszállítói nyilatkozatonként legalább 500 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot kell megállapítani.

26. § (1) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy

a) a jogsértést vagy ezzel összefüggő mulasztást nem a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követték el,

b) a kötelezettségszegés vagy mulasztás következményeként nem keletkezik vámhiány, vagy a keletkező vámhiány összege természetes személy esetében a 30 ezer forintot, jogi személy esetében 150 ezer forintot nem haladja meg, és

c) az érintett személy a 25. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kötelezettségszegést vagy mulasztást első ízben követi el, a vámhatóság a bírság kiszabását mellőzi és figyelmezteti az érintett személyt.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén.

(3) Nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján még a vámhatóság áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását.

(4) Ha a 25. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértések megtörténtéről az érintett személy - a vámhatóság erre irányuló áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még az áruátengedést követő ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt - maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását, vámigazgatási bírságként - az (1) bekezdésben és a 27. §-ban meghatározott kivétellel - a 25. § (2), (4), (6) és (7) bekezdése szerint megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ha vám vagy egyéb teher fizetési kötelezettség keletkezik, azt az adós megfizeti, vagy arra a vámhatóság jogerősen fizetési könnyítést engedélyez.

(6) A (3) és (4) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha az utólagos könyvelésbe vétel, valamint az egyéb terhek utólagos kiszabása a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

27. § Ha a jogsértést vagy mulasztást a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követik el, és annak eredményeként vám- és egyéb teherfizetési kötelezettség keletkezik, a vámigazgatási bírság összege a kötelezettségszegés vagy mulasztás eredményeként keletkezett vám és egyéb teherfizetési kötelezettség 200%-a. Ha a rosszhiszeműen elkövetett kötelezettségszegéssel vagy mulasztással nem keletkezik vám és egyéb teherfizetési kötelezettség, a vámigazgatási bírság összege természetes személy esetében minimum 15 ezer forint, maximum 300 ezer forint, minden más személy esetében minimum 50 ezer forint, maximum 3 millió forint.

28. § (1) A vámigazgatási bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A vámigazgatási bírság egy eljárásban többször, a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetén jogsértésenként külön-külön is kiszabható. Az egy vám-árunyilatkozaton belüli ismétlődő hiba egy esetnek minősül.

(3) A 30. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, a közölt vámigazgatási bírságot a döntés jogerőre emelkedésének napjától számított tizenöt napon belül kell megfizetni.

(4) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(5) A vámigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére az Art. adómérséklésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

29. § (1) Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt okozó jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés tekintetében a vámok és egyéb terhek utólagos könyvelésbe vételére nyitva álló határidő eltelt. Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt nem okozó jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés elkövetésének napjától számított három év eltelt.

(2) A vámigazgatási bírság végrehajthatósága az arról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével évül el.

(3) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, a bírság megfizetésére kötelezett vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

30. § (1) Ha a vámjogszabályoknak a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be és a keletkezett vámhiány az 50 ezer forintot nem haladja meg, az eljáró vámhivatal gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ha a nem uniós áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. Ebben az esetben a 25. § (2) vagy (6) bekezdése szerint megállapítható vámigazgatási bírság 50%-át kell kiszabni, de legalább 4 ezer forintot, jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 ezer forintot.

(2) A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.

31. § (1) A 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén a vámhatóság az érintett jövedéki termékeket és az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.

(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el a jogsértést.

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.

(4) Ha a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére jövedéki terméknek nem minősülő nem uniós árut juttatnak be, a vámhatóság a közölt vámok és egyéb terhek, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként - a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha

a) valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van,

b) az ügyfélnek vám és egyéb teher vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy

c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.

(5) A vámhatóság a lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A lefoglalással szemben jogorvoslattal a lefoglalást követő vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a döntés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhivatalnál, amely azt köteles a másodfokú eljárást lefolytató szervhez a beérkezéstől számított három napon belül megküldeni. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú eljárást lefolytató szerv a megküldéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésnek a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és egyéb terhek összegét, továbbá a jogerősen megállapított vámigazgatási bírságot megfizették,

b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem a jogsértést elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy

c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.

(7) A lefoglalt áru és eszköz - a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pont szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni a lefoglalás megszüntetésével egyidejűleg.

(8) A (7) bekezdés szerinti személyek részére visszaadni rendelt nem uniós árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül vámeljárás alá kell vonni, vagy ki kell szállítani az Európai Unió vámterületéről.

(9) Ha

a) a (7) bekezdésben meghatározott személy a (6) bekezdés a) és b) pontja szerint kiadni rendelt nem uniós árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, vagy

b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz tulajdonosa a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti,

a lefoglalt nem uniós árut és eszközt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és egyéb terhek kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem uniós árut és eszközt megsemmisíti.

(10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és az egyéb terheket vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem uniós árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt el kell kobozni, és - az FJA 243. cikkében meghatározott kivétellel - értékesíteni kell.

(12) Az (1) bekezdés szerint lefoglalt jövedéki terméket a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, majd ezt követően meg kell semmisíteni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül megállapításra. A lefoglalásról és azzal egyidejű elkobzásról a vámhatóság egyidejűleg rendelkezik. A lefoglalást és elkobzást elrendelő döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtása tekintetében nincs halasztó hatálya.

(13) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az (1) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, ha azon a 25. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségszegés elkövetését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy a vevő az értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a jogsértést lehetővé tevő átalakítást három hónapon belül megszünteti és az eszközt a vámhatóságnál bemutatja. A lefoglalás és az azzal egyidejű elkobzás során a (12) bekezdést alkalmazni kell.

(14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátásához történő használatra - a NAV vezetőjének jóváhagyásával - átadhatók.

(15) A lefoglalt és azzal egyidejűleg vagy azt követően elkobzott árukat terhelő vám és egyéb teher fizetési kötelezettséget vámhiányként a vámigazgatási bírság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni.

32. § (1) Ha a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést a vámhatóság által kiadott engedély alkalmazásával összefüggésben követik el, a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg a vámhatóság megvizsgálja a szóban forgó engedély visszavonásának, felfüggesztésének vagy módosításának szükségességét.

(2) A vámhatóság visszavonja az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha a feltárt jogsértéssel összefüggésben az engedélyes vagy alkalmazottja ellen indított büntetőeljárás a bíróság büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletével zárult.

(3) Az engedély visszavonható minden egyéb olyan esetben is, amikor a vámhatóság a kötelezettségszegés vagy mulasztás feltárását követően megállapítja, hogy az engedély érvényben tartása a vámfelügyelet gyakorlását vagy az engedélyhez kapcsolódó vámellenőrzés lefolytatását súlyosan veszélyeztetné.

(4) A vámhatóság - az FJA 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, az ott meghatározott időszakra - felfüggeszti az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha megállapítja, hogy az engedély alkalmazásával összefüggő mulasztásnak eredménye a jogsértés, de a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. A vámhatósági engedély felfüggesztését mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg az engedély birtokosa a jogsértésre okot adó körülményt el nem hárítja.

(5) Ha a 26. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a vámhatóság határidő tűzésével felszólítja az engedély birtokosát a jogsértésre okot adó körülmény elhárítására. Ha a megadott határidőn belül a körülményt megfelelően elhárítják, és erről a vámhatóság meggyőződik, eltekint az engedély felfüggesztésétől. Ha a határidő leteltével a jogsértésre okot adó körülmény továbbra is fennáll, a vámhatóság a (4) bekezdés szerint intézkedik az engedély felfüggesztéséről vagy a (6) bekezdés szerint az engedély módosításáról.

(6) A 24. § szerinti csekély jelentőségű jogsértés megállapítása esetén a vámhatóság az engedély (4) bekezdés szerinti felfüggesztése helyett dönthet úgy is, hogy az engedélyt a következők szerint módosítja:

a) a Vámkódex 166. cikkén alapuló egyszerűsített árunyilatkozat alapján történő vámeljárás alá vonásra vonatkozó engedély kapcsán további adatok vagy alátámasztó okmányok benyújtását írja elő,

b) a Vámkódex 182. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett vám elé állítás alóli mentesítést részben vagy egészben visszavonja, vagy

c) a csökkentett összegű összkezesség nyújtása vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség helyett az érintett engedélyekhez a teljes biztosítékösszeg nyújtását írja elő.

(7) Az engedély (6) bekezdés szerinti módosítása esetén a visszavont könnyítésekre okot adó körülmények újbóli teljesítésének feltételeit a módosítás hatálybalépésétől kell vizsgálni.

12. A Vámkódex 44. cikkéhez

33. § (1) A vámigazgatási eljárásban eljáró felettes szerv felügyeleti intézkedésére az Art. felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Art. 7. § (6) bekezdése szerinti kötelező szakmai képviseletet az (1) bekezdés szerinti eljárásban kizárólag ügyvéd, jogtanácsos vagy vámtanácsadó láthatja el.

(3) A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát - ha azt a felettes szerv vagy bíróság nem bírálta el - a vámjogszabályokban meghatározott elévülési időn belül módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) Ha a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, a felettes szerv - ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében semmisíti meg a határozatot, egyebekben azt helybenhagyja vagy megváltoztatja.

(5) Ha a személyi, tárgyi vagy a tényállásbeli elemek bármelyike megváltozik az alapeljáráshoz képest, a vámhatóság által hozott határozat nem módosításnak, hanem új határozatnak minősül.

(6) A vámhatóság az áruátengedést követően végzett ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének vizsgálata céljából felülellenőrzést folytathat le.

13. A Vámkódex 46. cikkéhez

34. § (1) A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha jogszabály a vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatot.

(2) A vámhatóság a vámhatósági intézkedés során az érintett személyről, a környezetről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás, illetve a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából használható fel.

(3) Ha a kép- vagy hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indul, és a vámhatóság vámellenőrzés céljából indított eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából nem kívánja felhasználni, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a rögzített cselekmény időpontjától számított 30 nap elteltével törölni kell.

35. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a vámjogszabályok szerinti szempontok alapján a NAV vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

(2) A NAV vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetve a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.

(3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza különösen az adott év kiemelt vizsgálati céljait, a vámellenőrzések tervezett arányszámait.

36. § A vámellenőrzés megindításának módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával kezdődik. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel indul. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet küldésével kezdődik.

37. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzést annak megindítását követően késedelem nélkül és 90 napon belül lefolytatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási határidőt indokolt esetben az eljárást lefolytató vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított eljárási határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az eljárást folytató vámhivatal kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az eljárást folytató vámhivatal felettes szerve által jóváhagyott kérelmére a NAV vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Ha a NAV vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.

(3) A vámellenőrzés során a Ket.-nek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(4) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámellenőrzést bármely módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

38. § A vámellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött személlyel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más személy vámellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

39. § (1) Ha az eljáró vámszerv illetékességi területén kívül válik szükségessé eljárási cselekmény elvégzése, azt az eljárást lefolytató vámszerv folytatja le, vagy indokolt esetben az eljárás lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervet.

(2) A megkeresésről és a válasz megérkezéséről az ellenőrzött személyt az eljárást lefolytató vámszerv 5 napon belül értesíti.

40. § (1) Ha a vámhatóság jogsértést állapít meg a vámellenőrzés során, e törvény eltérő rendelkezése hiányában a megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a tisztázott tényállásról szóló megállapításait szintén jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,

b) a jegyzőkönyv iktatószámát,

c) az ellenőrzött személy megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, EORI számát,

d) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e) az ellenőrzés kezdő időpontját,

f) az ellenőrzés tárgykörét,

g) az ellenőrzést lefolytató vámszerv megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,

h) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,

i) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,

j) az ellenőrzést végző személy nevét és aláírását, az ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.

(3) Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött személlyel közölni kell.

(4) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött személy észrevételt tehet, amelyet az ellenőrzést lefolytató vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.

(5) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámtartozás vagy egyéb terhek beszedését veszélyezteti.

(6) Az ellenőrzött személy az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

(7) A jegyzőkönyv postára adásától, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásától az észrevétel benyújtásáig vagy az észrevételi jogról történő lemondásig, vagy az észrevételezésre nyitva álló határidő leteltéig eltelt időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(8) Ha az ellenőrzött személy által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása vagy a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja az ellenőrzést, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet készít.

(9) A kiegészítő jegyzőkönyvre az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött személy észrevételt a kiegészítő jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet.

41. § (1) Ha a vámellenőrzés eredményeként a tényállás tisztázott, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a vámellenőrzést befejezi.

(2) A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával fejeződik be. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel fejeződik be. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet küldésével fejeződik be.

42. § Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a jegyzőkönyvet és a kiegészítő jegyzőkönyvet, valamint a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat a helyzet rendezése érdekében haladéktalanul megküldi az intézkedés megtételére jogosult vámszerv részére.

43. § (1) Ha az ellenőrzési cselekményeket a vámhatóság az áru birtokosa vagy annak képviselője, az áruval kapcsolatos műveletekben üzleti minőségben közvetlenül vagy közvetve érintett valamilyen más személy, vagy az árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy helyiségében vagy területén helyszíni ellenőrzés keretében végzi el,

a) a helyszíni ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és a helyszíni ellenőrzésre jogosító felhatalmazással bíró alkalmazottja jogosult,

b) a helyszíni ellenőrzésről az eljáró vámhivatal jegyzőkönyvet készít.

(2) Ha az ellenőrzött személy a gazdasági tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.

44. § (1) Az ellenőrzött személy jogosult

a) a vámhatóság részéről eljáró személy azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) a nála folytatott eljárási cselekménynél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni,

d) az eljárás során keletkezett minden olyan iratba betekinteni, illetve arról másolatot készíteni, vagy saját költségére készíttetni, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(2) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a döntés tervezetébe,

c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

d) azon iratba, illetve az iratnak azon részébe, amely az ellenőrzött személyre nem, hanem kizárólag más személyre vonatkozik, és annak megismerése adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(3) Az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ellenőrzött személy észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az eljárás lezárására.

14. A Vámkódex 47. cikkéhez

45. § (1) A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a postai szolgáltató köteles a telephelyén, az állomásán, kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére - térítés nélkül - megfelelő iroda- és - szükség esetén - raktárhelyiséget biztosítani, azok fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni, a kommunális szolgáltatásokat pedig térítés ellenében biztosítani.

(2) A fuvarozó, szállítmányozó köteles a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a vámellenőrzéshez szükséges idő figyelembevételével megállapítani.

(3) A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.

(4) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemben tartója a vámellenőrzés ellátásának biztosítása érdekében a repülőtéren működő vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló épületek fenntartását és karbantartását térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés ellenében biztosítja.

15. A Vámkódex 48. cikkéhez

46. § (1) Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy - a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerinti, a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve - írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre.

(2) Az áru átengedését követően végzett áruvizsgálat és mintavétel tekintetében a Vámkódex 189. és 190. cikkét kell alkalmazni.

16. A Vámkódex 49. cikkéhez

47. § (1) A vámhatóság a tranzitterület létesítését vámellenőrzési szempontból engedélyezi, ha megállapítja, hogy az áru- és személyforgalom vámellenőrzéséhez szükséges feltételeket az üzemeltető maradéktalanul biztosítja.

(2) A tranzitterület üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket az engedélyező vámhivatal az engedélyben határozza meg.

17. A Vámkódex 51. cikkéhez

48. § (1) A Vámkódex 51. cikkében foglaltak az egyéb jogszabályokból - így különösen az Art., valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezéseiből - eredő megőrzési kötelezettségekre nem terjednek ki.

(2) Az okmányok és információk megőrzése azok eredeti megjelenési formájában történhet olyan módon, hogy a vámellenőrzéshez kapcsolódó adatok kinyerhetőek legyenek.

18. A Vámkódex 52. cikkéhez

49. § (1) A Vámkódex 52. cikke szerinti díjat és költséget - ha vámjogszabályok ettől eltérően nem rendelkeznek - a vámhatóság külön eljárásban határozattal közli és szedi be.

(2) Kérelemre indult eljárásban a felmerülő díjat - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik - a kérelmezőnek kell megfizetnie. Hivatalból indult eljárások esetén felszámítható díjak megfizetésére az adott ügyben érintett személy köteles.

(3) A díjat vagy költséget a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megfizetni, amelynek tényét a díjat vagy költséget megállapító vámhivatalnál igazolni kell a fizetési határidő lejártát követő munkanapig.

(4) A vámhivatal engedélyezheti, hogy a díjat vagy költséget hónaponként összesítve fizesse meg az a személy, aki számára rendszeres házi szemlét engedélyezett. Ebben az esetben a vámhivatal a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról vagy költségről szóló határozatát a tárgyhónapot követő öt napon belül közli a fizetésre kötelezettel.

(5) A díjak és költségek késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamat mértékével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetni. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(6) A díjak meg nem fizetése esetén a vámhatóság a 73. § alapján jár el.

50. § (1) A vámhatóság által vámraktárban raktározott áruk esetében - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - raktárdíjat kell fizetni.

(2) A Vámkódex 52. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben szemledíjat kell fizetni.

(3) A szemledíj felszámítása tekintetében vámhivatali helyiségnek vagy területnek minősül

a) a vámhivatal székhelye,

b) az I. típusú vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására és ahol vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhatóságtól.

(4) A szemledíj felszámítása tekintetében nem minősül vámhivatali helyiségnek vagy területnek

a) a II. típusú vámudvar, ahol a vámigazgatási eljárás lefolytatását csak az üzemeltető kérheti,

b) a házi szemle helye, ahol a vámhivatal a házi szemlét kérő írásbeli kérelmére mindazokat az eljárási mozzanatokat végzi el, amelyek az adott vámeljárás tekintetében a vámellenőrzés sérelme nélkül elvégezhetők, és amely lehet

ba) eseti jellegű (eseti házi szemle), vagy

bb) rendszeres jellegű (rendszeres házi szemle).

V. FEJEZET

VALUTAÁTSZÁMÍTÁS ÉS HATÁRIDŐK

19. A Vámkódex 53. cikkéhez

51. § (1) A Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó árfolyam alatt a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamot kell érteni.

(2) A Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján tarifális célból meghatározott átváltási árfolyam tekintetében, ha az éves kiigazítás időpontjában a szóban forgó összegnek az átváltása a nemzeti pénznemben kifejezett értéknek kevesebb, mint 5%-os változását eredményezi, az euróban meghatározott összeg nemzeti valutában kifejezett értéke változatlan marad.

(3) A Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése szerint rögzített értéket évente egyszer, a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

20. A Vámkódex 58. cikkéhez

52. § Az Európai Bizottság által nemzeti hatáskörbe utalt feladatok - a kedvezményre vonatkozó kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az Európai Bizottsághoz - végrehajtásáról a Vámtarifa Bizottság gondoskodik. A Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét e törvény végrehajtásáról szóló rendelet határozza meg.

VI. FEJEZET

AZ ÁRUK VÁMÉRTÉKE

21. A Vámkódex 70. cikkéhez

53. § A nyilatkozattevő az 54. § szerinti jóváhagyás birtokában igazolhatja, hogy a bevallott ügyleti érték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetéséről szóló 1998. évi XV. törvénynek megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás szerinti szokásos piaci árképzésen alapul, feltéve, hogy az egyszerűsítésre vonatkozó 54. § szerinti kérelemmel egyidejűleg bemutatja, hogy az ár milyen módon tesz eleget a Vámkódex 70. cikk (2) bekezdésben megadott feltételeknek vagy másképp bizonyítja, hogy az értékelendő áru árát nem befolyásolta a kapcsolat.

22. A Vámkódex 73. cikkéhez

54. § (1) A vámhatóság jóváhagyhatja, hogy az ügyleti érték elemei és a vámértékbe nem beszámítandó elemek - ha ezek a vám-árunyilatkozat elfogadásakor nem számszerűsíthetők - a gazdálkodó kérelmében meghatározott számítás szerint kerüljenek megállapításra.

(2) A gazdálkodónak nyilatkoznia kell a számítási módszerről. A számítási módszernek a kérelmező könyvelési adataival alátámasztottnak kell lennie, amelynek igazolására vonatkozó dokumentációt a kérelemmel egyidejűleg a vámhatóság részére be kell nyújtani. A számítási módszer mellett átlagérték vagy százalékos érték is meghatározható.

VII. FEJEZET

VÁMTARTOZÁS KELETKEZÉSE

23. A Vámkódex 86. cikkéhez

55. § (1) A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a vámjogszabályok és a Magyarországon alkalmazandó nemzetközi szerződések határozzák meg.

(2) Ha az árukat az FJA 141. cikke szerinti cselekménnyel jelentik be, az egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Ha a vámhatóság a bejelentést elfogadja, azt a vámárunyilatkozat elfogadásával egyenértékűnek kell tekinteni.

(3) Ha a vámjogszabályok a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt írnak elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.

(4) A (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.

56. § (1) A vámmentességi rendelet 41. cikke alkalmazásában a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló, 2007. december 20-i 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt kell érteni.

(2) A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban az Európai Unió vámterületére vámmentesen behozott üzemanyag Magyarország területén a vám és egyéb terhek megfizetése nélkül nem idegeníthető el.

VIII. FEJEZET

BIZTOSÍTÉK A LEHETSÉGES VAGY MEGLÉVŐ VÁMTARTOZÁSRA

24. A Vámkódex 89. cikkéhez

57. § (1) A vámhatóság kérelemre engedélyezi az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak,

a) aki nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt,

b) akinek a kérelem elbírálásának időpontjában nincs és folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül nem keletkezett a vámhatóság hatáskörébe tartozó vám és egyéb terhek tekintetében tartozása,

c) aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, és

d) aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak

a) az a fizetési kötelezettség, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig az érintett személy önellenőrzést végzett,

b) a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül

ba) az adóalany általános forgalmi adó jogcímen nyilvántartott, késedelmesen megfizetett tartozása, ha nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímen keletkezett kötelezettségeinek 3%-át, és

bb) az adóalany a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségek tekintetében nyilvántartott, késedelmesen megfizetett tartozásainak összege, ha nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímeken mindösszesen keletkezett és fel nem függesztett kötelezettségeinek 3%-át, vagy

c) az a tartozás, amelynél a vámhatóság igazolási kérelem alapján megállapítja, hogy a késedelmes fizetés vis maior eredménye.

(3) A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az általános forgalmi adó összegének 50%-át kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott feltétel.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.

(5) Mentes továbbá az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó.

(6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti engedély alapján az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség vagy kedvezmény nem engedélyezhető, ha a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett áruk vonatkozásában a vámeljárás során a vámhatóság a megállapított általános forgalmi adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.

(7) Az (1) és (3) bekezdés szerinti biztosítéknyújtás alóli mentesség, illetve kedvezmény engedélyezése iránti kérelmet március 31-ig kell benyújtani. A meghatározott feltételek fennállása esetén a vámhatóság által kiadott engedély a jogerőre emelkedést követő egyéves időtartamra érvényes.

(8) Az (1)-(3) és (5) bekezdés szerinti mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik az energiaadó biztosítására is.

58. § (1) A Vámkódex 89. cikk (7) bekezdése alkalmazásában nem lehet biztosítékot megkövetelni az állam, hatóság vagy Magyarország Alaptörvénye által, valamint az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban.

(2) Közhatalmi tevékenységnek minősül e § alkalmazásában különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.

25. A Vámkódex 90. cikkéhez

59. § A Vámkódex 90. cikk (1) bekezdés második albekezdése alkalmazásában a vámhatóság a nyújtandó biztosíték összegét - a biztosítéknyújtási kötelezettség felmerülésekor - a kérelmező forgalmi adatait és üzleti tervét figyelembe véve állapítja meg.

26. A Vámkódex 92. cikkéhez

60. § (1) A vámbiztosíték az annak nyújtására kötelezett személy választása szerint lehet

a) a vámhatóság által kiadott kezességvállalási engedély alapján harmadik személy által vállalt kezesség,

b) hitelintézet által vállalt bankgarancia,

c) banki fedezetigazolás,

d) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény),

e) készpénz letétbe helyezése.

(2) Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza

a) a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,

b) a megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát és adószámát, EORI számát,

c) a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét és adószámát, EORI számát,

d) annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a garancianyilatkozatot kiadták,

e) a garancia összegét - számmal és betűvel - és devizanemét,

f) a lejárat végső időpontját,

g) a kedvezményezett vámhivatal megnevezését,

h) a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti megbízója, illetve megbízója által képviselt harmadik személy lejárt esedékességű tartozását, és

i) külföldi hitelintézet által kibocsátott garancia esetén a jogvita felmerülésekor alkalmazandó joggal, illetve a joghatósággal kapcsolatos kikötést.

(3) A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhivatalt. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól akkor mentesül, ha a garancia érvényességi ideje alatt az annak alapján nyújtott biztosíték indokoltsága megszűnik vagy már nem merülhet fel.

(4) A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(5) Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítói kötelezvényt kell elfogadni, amely a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.

(6) A biztosító a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhivatalt. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A biztosító kötelezettségvállalása alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(7) Ha a vámhatóság bankgaranciát, fedezetigazolást, biztosítói kötelezvényt vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli.

(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezes mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha annak a vámeljárásnak a lezárásától számított 60 napon belül, amelyre a kezességi nyilatkozat biztosítékként szolgál, a biztosítékul szolgáló nyilatkozatot a vámhatóság nem érvényesíti.

(9) Ha a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, vagy valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a közölt vámot és egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

(10) Garancialehívás esetén az írásbeli felszólításnak, igénybejelentésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett azonosító adatait - név, cím, adószám, EORI szám, a jogutódlással kapcsolatos adatok -, a tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát és a határozat számát.

61. § (1) A vámhatóság vámbiztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő központi vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került. A készpénz formájában nyújtott vámbiztosítékot kizárólag forintban lehet teljesíteni.

(2) A vámhatóság vámbiztosítékként azt a banki fedezetigazolást fogadja el, amelyen a kibocsátó hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az azon feltüntetett összegről kizárólag a vámhatóság rendelkezhet.

(3) A 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezességet az vállalhat, akit a vámhatóság a Vámkódex 9. cikke alapján nyilvántartásba vett, és rendelkezik a vámhatóság által a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel kiadott érvényes kezességvállalási engedéllyel.

(4) A vámhatóság a 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezességvállalásra az engedélyt annak a kérelmezőnek adja ki, aki

a) biztosítékot nyújt bankgarancia, banki fedezetigazolás, biztosítói kötelezvény vagy készpénz formájában, és

b) kérelméhez csatolja a képviseletre jogosult személy(ek) hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát.

(5) A (4) bekezdés szerinti engedélyben meg kell határozni - a nyújtott biztosítékkal összhangban - a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély érvényességi idejét.

(6) A vámhatóság az engedély kiadásának feltételeit bármikor vizsgálhatja.

IX. FEJEZET

A BEHOZATALI VAGY KIVITELI VÁM ÖSSZEGÉNEK BESZEDÉSE, MEGFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE ÉS ELENGEDÉSE

27. A Vámkódex 101. cikkéhez

62. § A Vámkódex 101. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdése alkalmazásában a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

28. A Vámkódex 102. cikkéhez

63. § (1) A Vámkódex 102. cikk (1) bekezdése alkalmazásában a vám-árunyilatkozat benyújtásával kezdeményezett eljárások esetén - a Vámjegy alkalmazásának esetét kivéve - a vám és egyéb terhek összegét a vámhatóság határozattal közli. E határozat nem minősül a Vámkódex 22-29. cikke szerinti kérelemre hozott határozatnak.

(2) A könyv szerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és egyéb terhekről szóló, a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható.

(3) Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, ha a technikai feltételek adottak, a vámhatóság a vám és egyéb terhek összegét közlő határozatát elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. Az e bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása személy által felügyelt automatizált aláírással, elektronikus formában történik.

29. A Vámkódex 103. cikkéhez

64. § (1) A Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése alkalmazásakor a vámtartozás a cselekmény elkövetésétől számított 10 évig közölhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3 éven túl megállapított vámtartozás könyvelésbe vételére, beszedésére és megszűnésére a vámjogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni az egyéb terhek, a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat esetében is.

65. § Az egyéb terhek és a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat végrehajtásához, a túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek, valamint a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. A Vámkódex 104. cikkéhez

66. § (1) A Vámkódex 104. cikk (3) bekezdése végrehajtásakor az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euratom rendelet) előírásait kell alkalmazni.

(2) Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján az Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott elkülönített számlákról (a továbbiakban: elkülönített számlák) - a Vámkódex 119. cikkében meghatározott kivételekkel - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

a) a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg, vagy

b) a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(3) Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról - a Vámkódex 119. cikkében meghatározott kivételekkel - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

a) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja,

b) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy

c) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(4) Ha a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.

31. A Vámkódex 108. cikkéhez

67. § A közölt vámösszeg és egyéb terhek megfizetésének időpontja az a nap, amikor a teljes összeg az előírásnak megfelelően a vámhatóság által kezelt államháztartási számlán jóváírásra került. A hitelintézet és a vámhatóság megállapodást köthet a készpénzben megfizetett vámbiztosíték, a vám és az egyéb terhek kincstáron át történő összevont átutalásának teljesítéséről.

32. A Vámkódex 109. cikkéhez

68. § (1) A vámot az adós a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, átutalással, illetve ahol a technikai feltételek adottak, POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel, továbbá - 2 millió forint összeg erejéig - készpénzben fizetheti meg.

(2) Megfizetésnek minősül - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - az adós állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adó- vagy vámfizetéssel kapcsolatosan fennálló követelésének az adós vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeibe történő átkönyvelése vagy beszámítása. Ebben az esetben a vámtartozás megfizetésének napja az adós kérelme elfogadásának napja, hivatalból végzett átkönyvelés vagy átvezetés esetén az átkönyvelés vagy átvezetés napja.

(3) A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás vezetése során az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetést.

(4) Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, vámhatósági jogkörben előírt kötelezettségre, de téves bevételi számlára, illetve nem azonosítható módon teljesített befizetést - ideértve a túlfizetést is - addig meg nem fizetettnek kell tekinteni, ameddig az adós a tartozást előíró vámhatóságtól a befizetés számlák közötti átvezetését, beazonosítását nem kéri, illetve a tétel hivatalból való beazonosítása meg nem történt, függetlenül attól, hogy a fizetés egyébként határidőben történt. Ez esetben a vámhatóság az adós rendelkezése alapján a számlák közötti átvezetésről, beazonosításról kamatmentesen intézkedik.

(5) A vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál vagy az 51. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintösszegnél kevesebb egyéb terhek összegét - kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket - nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, egyéb teher különbözetet, valamint visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.

(6) A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen teljesítheti.

(7) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és egyéb terhek megfizetését az adós - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.

(8) A vám és egyéb terhek megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletben meghatározott adatokon túl tartalmazniuk kell a vámadós

a) EORI számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,

b) a terhelendő számla számát,

c) az átvevő hitelintézet adatait,

d) a vámhatóság bevételi számlaszámát,

e) a fizetendő összeget,

f) a befizetés vagy terhelés dátumát,

g) a fizetési kötelezettséget közlő határozat számát, valamint

h) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosítószámot.

(9) A befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a (8) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély - az ügyfél kérelmére - az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.

33. A Vámkódex 110. cikkéhez

69. § A Vámkódex 110. cikke szerinti halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal együtt fizetendő egyéb terhekre is.

34. A Vámkódex 111. cikkéhez

70. § A vámhatóság kérelem alapján engedélyezheti, hogy az adós a közölt vámtartozást a Vámkódex 111. cikk (6) bekezdése szerint, ha

a) az időtartam egy naptári hét, az e naptári hetet követő negyedik hét péntekéig, vagy

b) az időtartam egy naptári hónap, az e naptári hónapot követő 16. napig

a halasztott vámfizetés szabályai szerint fizesse meg.

35. A Vámkódex 112. cikkéhez

71. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és egyéb terhekre engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát a kötelezettség későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámok és egyéb terhek azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(4) Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

72. § (1) A Vámkódex 112. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdése alkalmazásában a hitelkamatláb megállapítása során a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(2) A Vámkódex 112. cikk (3) bekezdésével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat felszámításától, ha annak megfizetése a kérelmezőnek súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna.

(3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti súlyos gazdasági nehézségének vizsgálatához köteles benyújtani

a) a tárgyévet megelőző három évre vonatkozó auditált mérleget a mérlegbeszámolóval,

  Vissza az oldal tetejére