Időállapot: közlönyállapot (2016.IV.11.)

2016. évi XIII. törvény - az uniós vámjog végrehajtásáról 2/2. oldal

b) a tárgyévre vonatkozó kimutatást a szállító- és vevőállományról, az egyéb befektetésekről és részesedésekről, a megelőző három évre vonatkozó vagyonváltozásáról,

c) a 30, 60 és 90 napos, továbbá a folyamatban lévő peresített követelésállomány kimutatását,

d) az Art. szerinti általános adóigazolást, ha tartozása van, a tartozások átütemezéséről szóló megállapodást, kivéve, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmező szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy folyik-e a kérelmező ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás.

(4) A természetes személy szociális nehézségének vizsgálatához a vámhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólítja fel a kérelmezőt, és a szociális körülmények feltárása érdekében megkeresheti a helyi önkormányzatot.

(5) Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.

36. A Vámkódex 113. cikkéhez

73. § (1) Ha az esedékes vám és egyéb terhek összegét, a hitelkamatot, a késedelmi kamatot, illetve a megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a következők szerint:

a) ha a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti,

b) ha a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha nem kellett biztosítékot nyújtani, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot és egyéb terheket az adós NAV által nyilvántartott tartozásának összegéig visszatarthatja.

(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és az egyéb terhek, a hitelkamat, késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság tartozás részbeni teljesülése esetén a befizetett összeget először a vámtartozásra kell elszámolni. Az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét kell az egyéb terhek, hitelkamat, késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított egyéb terhek, a hitelkamat, késedelmi kamat, illetve vámigazgatási bírság tartozás aránya az előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.

37. A Vámkódex 114. cikkéhez

74. § (1) A Vámkódex 114. cikk (1) bekezdése alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.

(2) A Vámkódex 114. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a súlyos gazdasági vagy szociális nehézség vizsgálatához a 72. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

38. A Vámkódex 116. cikkéhez

75. § (1) Ha a vámot és egyéb terheket, hitelkamatot, késedelmi kamatot, vámigazgatási bírságot megállapító határozat kijavításáról rendelkező döntés, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a kijavításról rendelkező döntésben, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott döntésben az eljáró vámhivatal rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről vagy elengedéséről. Ez a visszafizetési vagy elengedési kötelezettségről való rendelkezés a Vámkódex 116. cikk (4) bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vámhatóság a visszafizetésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget visszautalni.

X. FEJEZET

VÁMTARTOZÁS MEGSZŰNÉSE

39. A Vámkódex 124. cikkéhez

76. § (1) A kiadni rendelt, ezt megelőzően lefoglalt vagy lefoglalt és előzetesen értékesített vagy elkobzott nem uniós áru vámjogi státusának rendezésére - beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint az adós személyének megállapítását - a vámjogszabályok előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és adószabályok figyelembevételével.

(2) A nem uniós áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem uniós áru értékesítése esetén, valamint, ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem uniós áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós saját forrás elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art.-nak a végrehajtott összeg elszámolására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A vámhatóság által vámigazgatási eljárásban kiszabott egyéb terhek végrehajtásához való jog elévülésére a vám elévülésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

XI. FEJEZET

AZ ÁRUK ÉRKEZÉSE

40. A Vámkódex 133. cikkéhez

77. § A vámhatóság értesítését az Európai Unió vámterületére belépő légi jármű érkezéséről a Vámkódex 133. cikk (2) bekezdése alapján, a repülőtéri rendszerek adatainak felhasználásával a repülőtér üzemben tartója a vámhatósággal kötött együttműködési megállapodásban vállalhatja.

41. A Vámkódex 134. cikkéhez

78. § A vámfelügyelet biztosítása érdekében a vámhatóság a beszállított árut átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonhatja, a vámeljárás végrehajtásához szükséges feltételek, információk és más hatósági engedélyek érintett személy általi rendelkezésre bocsátása vagy más, vámellenőrzéshez kapcsolódó vizsgálat végrehajtásának idejéig. A vámhatóság a rendelkezése alá vont árut vámraktárban vagy a vámhivatal által kijelölt helyen tárolja. A vámhivatal megfelelő biztosíték nyújtása esetén rendelkezhet az árunak az érintett személy őrizetében hagyásáról. A vámhatósági rendelkezés alá vonás során felmerülő költségeket az érintett személy a Vámkódex 52. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint e törvény alapján köteles megtéríteni.

79. § (1) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren üzemeltetett tranzitterületen az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom vámellenőrzését.

(2) Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységet folytat, köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy kötelezettséget vállal arra, hogy az általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik országba, illetve más uniós tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre jogosult részére történő értékesítést elkülöníti.

42. A Vámkódex 140. cikkéhez

80. § Ha a vámhatóságnak az Európai Unió vámterületére beérkező légi jármű tekintetében szándékában áll a légi járművet, annak utasait vagy az azon szállított árukat megvizsgálni, közvetlenül vagy a repülőtér üzemben tartóján keresztül jelzi azt a légi jármű parancsnokának, akinek gondoskodnia kell arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.

43. A Vámkódex 148. cikkéhez

81. § (1) Az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetőjének a vámfelügyelet biztosítása érdekében havi rendszerességgel tételes garanciajelentést kell küldenie az átmeneti megőrzési létesítmény felett felügyeletet ellátó vámhivatal részére.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő garanciajelentésben tájékoztatni kell továbbá az átmeneti megőrzési létesítmény felett felügyeletet ellátó vámhivatalt a 60 napot meghaladóan átmeneti megőrzés alatt álló árukról is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentésben megadandó adatokat az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

XII. FEJEZET

ÁRUK VÁMELJÁRÁS ALÁ VONÁSA

44. A Vámkódex 158. cikkéhez

82. § Ha valamely szóban bejelentett árura vámtartozás vagy egyéb teherfizetési kötelezettség keletkezik, azok megfizetéséről a vámhatóság az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott mintájú elismervényt - Vámjegyet - ad ki.

45. A Vámkódex 159. cikkéhez

83. § A Magyarország területén lévő vámhivatalok székhelyét és illetékességét a Kormány rendeletben határozza meg.

46. A Vámkódex 173. cikkéhez

84. § A Vámkódex 173. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást a vámellenőrzésre és az áruátengedést követő ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámhivatalhoz történő beérkezésével indul, és annak megindításáról a nyilatkozattevőt külön értesíteni nem kell. Ha a kérelem alapján a tényállás tisztázott, a megállapításokról jegyzőkönyv nem készül.

47. A Vámkódex 179. cikkéhez

85. § (1) A Vámkódex 179. cikke szerinti, Magyarországot érintő központi vámkezelés, továbbá az FJA 251. cikke szerint érvényes egyszerűsített eljárásra vonatkozó egységes engedélyek keretében végzett szabad forgalomba bocsátásra, meghatározott célra történő felhasználásra, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó engedély, illetve azok kiadásához beleegyezés csak magyar adószámmal rendelkező gazdálkodónak adható. Nincs szükség a beleegyezéshez adószámra, ha a gazdálkodó kizárólag adómentes termékimporthoz kapcsolódó szabad forgalomba bocsátást kezdeményez.

(2) A központi vámkezelésre vonatkozó engedély kiadásakor vagy Magyarországra történő kiterjesztésekor vizsgálni kell a (3) bekezdés szerinti kizáró körülmény fennálltát.

(3) A vámhatóság az engedély kibocsátására vonatkozó kérelmet elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva az egyéb terhek felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a gazdálkodó e törvény alapján általánosforgalmiadó-biztosítási kötelezettség alól mentes.

(4) Szabad forgalomba bocsátásra, meghatározott célra történő felhasználásra, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó engedélyhez beleegyezés, illetve ilyen, több tagállamra szóló engedély abban az esetben adható, ha az engedélyező vámhatóság szerinti tagállam és Magyarország között hatályos megállapodás van a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

(5) Az engedélyes - abban az esetben, ha a központi vámkezelésre irányuló engedély nem Magyarországon került kiadásra - minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a szabad forgalomba bocsátás, meghatározott célra történő felhasználás, az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatal során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges adónyilatkozatot az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál benyújtani. Nem kell benyújtani az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az általános forgalmi adó önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.

(6) A vámhatóság az egyéb terheket az adónyilatkozat alapján állapítja meg.

(7) Ha az adónyilatkozat alapján számított egyéb teher és a vám-árunyilatkozat vagy az áruátengedést követő ellenőrzés alapján számított egyéb teher összegének különbözete alapján további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság az engedélyes terhére utólag meghatározza és közli vele. Ha az engedélyes a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a vámhatóság a követelését mindenekelőtt a - közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő - adóbiztosíték terhére érvényesíti. Ha a kiegészítő árunyilatkozat vagy az áruátengedést követő ellenőrzés alapján megállapítást nyer, hogy az egyéb terhek túlzott mértékben kerültek felszámításra, a vámhatóság a túlzott mértékben felszámított összeget visszafizeti.

(8) Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díj kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi képviselőként jár el.

(9) A központi vámkezelés végrehajtásában közreműködő tagállamok vámhatóságai közötti vámbevétel-megosztásra a központi vámkezeléssel kapcsolatban a hagyományos saját forrásoknak az uniós költségvetés számára történő rendelkezésre bocsátásakor visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról szóló Egyezmény kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 2009. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. A Vámkódex 185. cikkéhez

86. § Azon önértékelési engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő, akinek a vámhatóság megengedi a VA 225. cikke szerint, hogy a kiegészítő árunyilatkozatai közvetlen elektronikus hozzáféréssel legyenek elérhetők rendszerében, minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a tevékenysége során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 85. § (5) bekezdésében hivatkozott adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál, amelyre vonatkozóan a 85. § (7) bekezdését is alkalmazni kell. Nem kell benyújtania az áfafizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.

XIII. FEJEZET

AZ ÁRUK ELLENŐRZÉSE ÉS ÁTENGEDÉSE

49. A Vámkódex 188. cikkéhez

87. § A vám-árunyilatkozat ellenőrzése a vámellenőrzésre vonatkozó szabályoktól eltérően az áru átengedésével fejeződik be.

XIV. FEJEZET

ÁRUKRÓL TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉS

50. A Vámkódex 198. cikkéhez

88. § (1) Az áru értékesítését a vámhatóság kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy elektronikus árverés útján végezheti. Az elektronikus árverés útján történő értékesítést a vámhatóság az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával végzi.

(2) Abban az esetben, ha az áru értékesítése nem lehetséges, de az forgalomképes, megsemmisítés helyett - a jövedéki termék kivételével - karitatív célra felhasználható.

51. A Vámkódex 199. cikkéhez

89. § A VA 249. cikk (2) bekezdése alkalmazásában, a nyilvános felkérést a vámhatóság a NAV internetes honlapján megjelenő hirdetmény közzétételével valósítja meg. Ha a közzétételt követően az áru tulajdonosa nem jelentkezik, a vámhatóság a 91. napon dönt az állam javára felajánlás tárgyában.

XV. FEJEZET

BEHOZATALIVÁM-MENTESSÉG

52. A Vámkódex 203. cikkéhez

90. § A tértiárura vonatkozó behozatalivám-mentesség alátámasztására szolgáló VA 253. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti okmány papír alapon is benyújtható, valamint kiadható.

XVI. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

53. A Vámkódex 215. cikkéhez

91. § Azon áru helyzetének rendezésére, amelynek tekintetében a vámjogszabályokban előírt feltételek alapján az eljárás nem zárult le, a vámhatóság a Vámkódex 198. cikke, valamint a 88. § szerint jár el.

92. § Az aktív feldolgozás engedélyese minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a VA 324. cikk (1) bekezdése alkalmazása során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 85. § (5) bekezdése szerinti adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell benyújtania az áfafizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.

XVII. FEJEZET

TÁROLÁS

54. A Vámkódex 243. cikkéhez

93. § (1) Magyarország területének egyes részei tekintetében a vámszabad területté történő kijelöléséről a miniszter vámigazgatási eljárásban eljárva határozattal dönt, ha

a) az nemzetgazdasági okokból indokolt,

b) az a nemzetközi áruforgalmat elősegíti, és

c) a gazdasági igények és az igazgatási költségek észszerű arányát eredményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés érdekében a kérelmet a vámszabad terület üzemeltetését végző személy a vámhatósághoz elektronikus úton vagy papír alapon nyújtja be. A kérelem tartalmi elemeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A vámszabad terület kijelölése iránti kérelem alapján induló eljárásban, ha a kérelmező személy vámtanácsadó, vagy vámtanácsadót foglalkoztat önállóan is, ellenkező esetben kizárólag vámtanácsadó képviseletével járhat el.

94. § (1) A vámhatóság a kérelmet előzetesen értékeli, amelynek során megvizsgálja a kérelemben megadott adatokat, felméri és értékeli a vámfelügyelet ellátásához szükséges feltételek teljesítését, a kérelemben szereplő épületek terveit és a tervezett tevékenységhez való biztonsági, illetve vámellenőrzési szempontból való megfelelésüket, a vámszabad terület üzemeltetéséhez nyújtott, a vám- és egyéb jogszabályoknak megfelelő biztosítékok megfelelőségét. A feltételek ellenőrzésére vonatkozó helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A vámhatóság az előzetes értékelése megállapításait a kérelemnek a miniszterhez történő felterjesztésekor a kérelemre az előzetes értékelés lezárásakor rávezetett záradék formájában közli, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékeli.

(3) A vámhatóság a kérelem előzetes értékelését és a helyszíni ellenőrzést a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elvégzi, ez a határidő szükség esetén a vámhatóság vezetője által további 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet a vámhatóság a (4) bekezdés szerint legkésőbb az előzetes értékelés lezárását követő 3 napon belül felterjeszti.

(4) A miniszter megvizsgálja a felterjesztett kérelmet, a vámhatóság általi előzetes értékelés megállapításait tartalmazó záradékot és a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét, valamint a kötelező képviselet meglétét és az eljárási illeték megfizetését leellenőrzi. A vámszabad terület kijelölése iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő a kérelem felterjesztését követő 30 nap, kivéve, ha a miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

(5) A miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha

a) a vámhatóság az előzetes értékelés alapján a kérelmet nem támogatja,

b) a kérelem benyújtásával egyidejűleg az eljárási illetéket nem fizették meg,

c) a kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyfél az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik.

(6) A vámszabad terület kijelölés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a miniszter az ügyfelet határozat meghozatala nélkül értesíti a kérelem felterjesztését követő 8 napon belül.

(7) A miniszter érdemi határozata első fokon jogerőre emelkedik, az ellen kizárólag bírósági jogorvoslatnak van helye.

(8) A vámszabad terület kijelölésére vonatkozó jogerős határozat alapján a miniszter teljesíti a Vámkódex 243. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget az Európai Bizottság felé.

95. § (1) A kijelölt vámszabad területen a benyújtott kérelemtől eltérő vagy további épület építéséhez, a belépési és kilépési pontok megváltoztatásához, vagy további tevékenység megkezdéséhez a NAV vezetőjének engedélye szükséges.

(2) A vámszabad terület kijelölésére vonatkozó miniszteri döntést nem érintő változások engedélyezéséről a vámhatóság vezetője az Európai Bizottság tájékoztatása érdekében tájékoztatja a minisztert.

XVIII. FEJEZET

AZ ÁRUK KILÉPTETÉSÉT MEGELŐZŐ ALAKISÁGOK

55. A Vámkódex 263. cikkéhez

96. § Ha a vámhatóságnak az Európai Unió vámterületét elhagyó légi jármű tekintetében szándékában áll a légi járművet, annak utasait vagy az azon szállított árukat megvizsgálni, közvetlenül vagy a repülőtér üzemben tartóján keresztül jelzi a légi jármű parancsnokának. A légi jármű parancsnoka gondoskodik arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után kezdheti meg útját.

XIX. FEJEZET

KIVITEL ÉS ÚJRAKIVITEL

56. A Vámkódex 269. cikkéhez

97. § Az Európai Unió vámterületéről kiszállított árukra vonatkozó kiviteli vám-árunyilatkozat utólag elektronikustól eltérő formában is benyújtható.

57. A Vámkódex 270. cikkéhez

98. § Az újrakiviteli árunyilatkozatra a 82-87. §-t alkalmazni kell.

XX. FEJEZET

ELEKTRONIKUS RENDSZEREK FEJLESZTÉSE

58. A Vámkódex 278. cikkéhez

99. § A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2011. évi XXXVII. törvény szerinti papíralapú SZMGSZ fuvarlevél a Magyarország területén vasúti forgalomban megvalósuló árutovábbítás vámeljárás során vám-árunyilatkozatként használható.

HARMADIK RÉSZ

AZ EMGA FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉBE TARTOZÓ ÜGYLETEK VIZSGÁLATA

XXI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59. Értelmező rendelkezések

100. § (1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet) V. cím III. fejezetét e Fejezetet is figyelembe véve kell végrehajtani.

(2) E Fejezet alkalmazásában

a) EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv: a hatóságnak a vonatkozó jogszabály által kijelölt szervezeti egysége,

b) hatóság: a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,

c) Különleges Szolgálat: az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikk (1) bekezdése szerinti szervezeti egység,

d) ügyfél: akit e Fejezet alapján jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek, illetve ügyfélnek kell tekinteni e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is.

60. A Fejezet hatálya

101. § E Fejezet személyi hatálya a hatóságra és az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyekre terjed ki, ideértve a Ptk.-ban meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

XXII. FEJEZET

A 1306/2013/EU PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET V. CÍM III. FEJEZETÉNEK VÉGREHAJTÁSA

61. A 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81. cikkéhez

102. § (1) A hatóság az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet V. cím III. fejezete szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.

(2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a Ket. előírásait az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél

a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

b) a miniszter utasítására,

c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,

d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.

(6) Az EMGA utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.

62. Az EMGA utólagos ellenőrzés megindítása

103. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az EMGA utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3) Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatására a hatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: ellenőr) jogosult.

(4) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell

a) az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv megnevezését,

b) a megbízólevél iktatószámát,

c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét,

d) az EMGA utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e) az EMGA utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,

f) a vizsgálattal érintett EMGA pénzügyi időszakot,

g) az ellenőr nevét,

h) az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést.

63. Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatása

104. § (1) Az ügyfél EMGA utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az EMGA utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a hatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.

(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a hatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.

(3) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az EMGA utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(4) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a hatóság helyszíni ellenőrzését.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a hatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. A Ket.-ben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.

(6) A helyszínen tartott EMGA utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.

(7) A hatóság hivatali helyiségében az EMGA utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.

(8) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a hatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetve javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az EMGA utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A hatóság ezen időtartam alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja.

64. Az EMGA utólagos ellenőrzés befejezése

105. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.

(2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a hatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Ha a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az EMGA utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a hatóság az EMGA utólagos ellenőrzést tovább folytatja.

(3) A hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell

a) az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv megnevezését,

b) a jegyzőkönyv iktatószámát,

c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét,

d) az EMGA utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e) az EMGA utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,

f) az EMGA utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,

g) a vizsgálattal érintett EMGA pénzügyi időszakot,

h) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,

i) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,

j) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,

k) az ellenőr nevét és aláírását, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készülhet, ha az ügyfél EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az EMGA utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Ha a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az EMGA utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.

(6) Az EMGA utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az EMGA utólagos ellenőrzést végző szervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.

(7) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az EMGA utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

106. § (1) Az ügyféli észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv jogosult.

(2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.

(3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző szerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.

(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vizsgálja meg és értékeli.

(5) A hatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.

65. EMGA felülellenőrzés

107. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha

a) azt a miniszter elrendeli vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással él,

b) a NAV vezetője erre utasítást ad,

c) olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására a NAV vezetője utasítást ad,

d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék erre felhívja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján indított EMGA felülellenőrzés keretében a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét ellenőrzi.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

66. Kapcsolódó vizsgálat

108. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a hatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az EMGA utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.

(2) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a hatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az EMGA utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A hatóság ezen időtartam alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja.

(3) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a hatóság az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.

(4) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az EMGA utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.

(5) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.

(6) A kapcsolódó vizsgálat határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap.

(7) Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az EMGA utólagos ellenőrzés szabályai alkalmazandók.

(8) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az EMGA utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.

67. Határidők az EMGA utólagos ellenőrzési eljárásban

109. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 90 nap.

(2) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vezetője egyszer, legfeljebb 60 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 60 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(3) A hatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az EMGA utólagos ellenőrzést az e törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.

(4) Ha az ügyfél az EMGA utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az EMGA utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A hatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja. A hatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzés során a Ket.-nek az ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

68. A hatóság jogai és kötelezettségei az EMGA utólagos ellenőrzési eljárásban

110. § (1) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.

(2) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az EMGA utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a hatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél EMGA utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

(5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.

69. Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az EMGA utólagos ellenőrzési eljárásban

111. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a hatósággal az EMGA utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az EMGA utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen a bizonyítékokat - a hatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a hatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az EMGA utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a hatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az EMGA utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Ha az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző szerv intézkedik bírság kiszabása iránt, illetve a bírság kiszabásával egyidejűleg az EMGA utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és - az ellenőrzött ügyfél költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.

(4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult

a) az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az EMGA utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél

a) a hatóság belső levelezésébe,

b) a döntés tervezetébe,

c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a hatóság ezen adatokat zártan kezeli,

d) az iratnak azon részébe, amely más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot tartalmaz,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(7) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

(8) Az EMGA utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a hatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

70. Az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 83. cikkéhez

112. § (1) Ha a hatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató szervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot - de legfeljebb 12 hónapot - az EMGA utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adása napjától számított 1 év.

(2) A hatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja és az EMGA utólagos ellenőrzés befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. A megkereséssel érintett tárgykörben a hatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az EMGA utólagos ellenőrzést végző szervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.

(3) Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az EMGA utólagos ellenőrzést a szünetelés befejeződésétől számított nyitva álló határidőn belül le kell zárni a megkereséssel érintett tárgykörben is, és a megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az EMGA utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.

71. Bírság

113. § (1) Az e Fejezetben meghatározott, így különösen

a) a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, és egyéb iratok, adathordozók, más tárgyi bizonyítékok átadására vonatkozó,

b) a tényállás tisztázására alkalmatlan iratoknak, nyilvántartásoknak a rendezésére, pótlására, javítására vonatkozó hatósági felszólításban meghatározott,

c) az idegen nyelvű irat hitelesített magyar nyelvű fordításának átadására vonatkozó,

d) felvilágosítás, nyilatkozat nyújtására vonatkozó,

e) az adatszolgáltatási kötelezettségnek a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó, hiteles, átlátható, pontos, teljes körű, valamint a megadott határidőre történő teljesítésére vonatkozó,

f) az ellenőrzött ügyfél iratainak, adathordozóinak, tárgyainak, munka- és gyártási folyamatainak vizsgálatát biztosító,

g) az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeinek a vizsgálatát biztosító,

h) leltárfelvétel, mintavétel lehetővé tételét biztosító,

i) más, a hatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó, továbbá

j) az ellenőrzés akadályozása esetén, illetve az ellenőrző hatósággal való együttműködést előíró

kötelezettség megszegése esetén az eljáró szerv bírságot szab ki.

(2) A bírság összege a jogsértés jellegétől, illetve az ellenőrzés alá vont ügyletek számától, valamint az igénybe vett támogatás összegétől függetlenül, természetes személy esetében minimálisan 50 ezer forint, más személy esetében legalább 100 ezer forint.

(3) A kiszabható bírság felső határa természetes személy esetében 1 millió forintig, más személy esetében 5 millió forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a hatóság a fokozatosság elvét szem előtt tartva mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4) Bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(5) A bírság késedelmes megfizetése esetén a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű késedelmi pótlékot kell felszámítani.

(6) Az e Fejezetben meghatározott bírságot a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

VÁMTANÁCSADÓ ÉS VÁMÜGYNÖK

XXIII. FEJEZET

VÁMTANÁCSADÓ

114. § (1) Aki vámtanácsadói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vámtanácsadók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Bejelentés alapján a vámtanácsadók nyilvántartásában szereplő büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki

a) adóazonosító jellel (egyéni vállalkozó esetén adószámmal) rendelkezik,

b) szakirányú (jogász, közgazdász, igazgatásszervezői szakon) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve szakirányú alapképzésben vagy mesterképzésben (a jogi és igazgatási vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzettséggel rendelkezik,

c) megfelel a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltételnek, és

d) a Vámkódex 39. cikk d) pontja szerinti vámszakmai képzettséget a 23. § (5) bekezdése szerinti vámjogi szakértői hatósági vizsga tanúsítványával igazolja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése esetén a nyilvántartásba vétel teljesíthető, ha a kérelmező 10 év vámszakmai gyakorlati jellegű szakismerettel rendelkezik. A gyakorlati szakismeret igazolására a 23. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

(4) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vámtanácsadói tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően - akkor folytathat, ha

a) legalább egy tagja, vagy alkalmazottja, vagy állandó képviselője a vámtanácsadók nyilvántartásában szerepel, és

b) megfelel a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételnek.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e szolgáltatók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatás végzésére határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében jogosult bejelentést tevőt közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi, amely során

a) a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséhez magyar adószám helyett a letelepedés helye szerinti tagállamban kiadott közösségi adószámot,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséhez a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő igazolást,

c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséhez a letelepedés szerinti tagállamban kiadott engedélyezett gazdálkodói engedélyt vagy a Vámkódex 39. cikk a) pontjában megállapított feltételnek való megfelelésről a letelepedés helye szerinti vámhatóság által kiadott igazolást,

d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséhez a VA 27. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés elvégzésének a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezései szerinti igazolását

fogadja el.

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatási tevékenysége keretében vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(7) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet esetenként állapítja meg.

115. § (1) A vámtanácsadók nyilvántartásába való felvételre irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet a vámhatóság területi szervei közül a megyei adó- és vámigazgatóságoknál lehet előterjeszteni. A vámhatóság a 114. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesítését megvizsgálja, és a kérelmet, a csatolt mellékleteket, valamint a megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére.

(2) A nyilvántartásba vételi eljárás határidejére vonatkozóan az Art. 175/D. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az ügyintézési határidő az (5) bekezdés szerinti dokumentum beérkezésétől kezdődik. A nyilvántartásba vételi kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásra az Art. 175/D. § (3) bekezdését, a vámtanácsadói nyilvántartás adattartalmára vonatkozóan az Art. 175/E. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A vámtanácsadói nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartásba vétel feltételeiben való változást a vámtanácsadó köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a vámhatóságnak.

(4) A vámtanácsadói nyilvántartásba vett természetes személy szakmai továbbképzésen köteles részt venni, az ennek teljesítéséről szóló nyilatkozatot a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül be kell nyújtani a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél.

(5) A kérelmezőnek az Art. 175/E. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek, mellékelve az adatváltozást igazoló dokumentumot, továbbá ha az adatváltozás érinti az igazolványon feltüntetett adatokat, magát az igazolványt is. A beküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti. Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás-bejelentés 30 napon túli elmulasztásának tényéről tudomást szerez, a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás bejelentésének pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére.

(6) Ha az igazolvány elveszett, megsemmisült, a nyilvántartásba vett személy birtokából bűncselekmény vagy szabálysértés során kikerült, a nyilvántartásba vett személy köteles ennek tényét 8 napon belül bejelenteni. Ebben az esetben a korábban kibocsátott igazolvány a bejelentéssel érvénytelenné válik, és a nyilvántartásba vételt végző szervezet ennek tényét a minisztérium honlapján közzéteszi.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentő személy a bejelentéssel egyidejűleg benyújthatja az igazolvány pótlása iránti kérelmét.

116. § (1) A vámtanácsadói nyilvántartásból törlésre kerül az a természetes személy,

a) aki kérelmezi a nyilvántartásból való törlését,

b) aki a nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot közölt,

c) akinél a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és a kérelmező a feltételeknek való megfelelésben beálló változásról a 115. § (3) bekezdése szerint haladéktalanul megtett bejelentésére a nyilvántartást vezető szervezet által megállapított határidőre a feltétel teljesítését nem pótolja,

d) aki a vámjogszabályban és adószabályokban előírt kötelezettségeit a 23. § szerint - a 24. §-ra is figyelemmel - ismételten vagy súlyosan megszegi,

e) aki a 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési és bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget,

f) aki az adatváltozást a 115. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívásban előírt határidőn belül nem jelentette be, illetve a 115. § (6) bekezdése szerinti bejelentést nem jelenti be,

g) akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

h) aki az igazolvány szerinti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

i) akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, vagy

j) aki elhunyt.

(2) A nyilvántartásból való törlés esetén a nyilvántartásba vett személy vagy a képviseletében eljárni jogosult személy, illetve az örökös a 115. § (3) bekezdése szerint kiadott vámtanácsadói igazolványt a visszavonási kérelem benyújtásakor, illetve a 115. § (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentéskor, továbbá az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti törlésre okot adó körülmény felmerülésének bejelentésekor köteles a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek megküldeni.

(3) A nyilvántartásból való törlés esetén a vámtanácsadó vámjogi képviseletre vonatkozó új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb 30 napon belül köteles véglegesen rendezni.

(4) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig őrzi meg.

(5) Az a természetes személy, akit a nyilvántartásból töröltek, ha a törlésre az

a) (1) bekezdés a), c) és e) pontja alapján került sor, a visszavonást követően,

b) (1) bekezdés b), d) és f) pontja alapján került sor, a visszavonást követő egy év elteltével,

c) (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülését követően,

d) (1) bekezdés h) pontja alapján került sor, az adott igazolvány szerinti tevékenység folytatását kizáró eltiltás hatályát követően,

e) (1) bekezdés i) pontja alapján került sor, a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően

kérheti az igazolvány újbóli kiadását és a nyilvántartásba történő ismételt felvételét, feltéve, hogy teljesítette a visszavonást megelőző továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó, 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség arányos részét.

(6) A nyilvántartásba vétellel és az onnan való törléssel, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásba vett adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

XXIV. FEJEZET

VÁMÜGYNÖK

117. § (1) Aki vámügynöki tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vámügynökök nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) A vámügynökök nyilvántartásába az a büntetlen előéletű természetes személy vehető fel, aki

a) adóazonosító jellel (egyéni vállalkozó esetén adószámmal) rendelkezik,

b) a Vámkódex 39. cikk d) pontjában meghatározott gyakorlati jellegű szakértelemmel vagy szakmai képesítéssel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti vámszakmai feltételnek gyakorlati jellegű szakértelem által való teljesülését a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző legalább 3 éves intervallumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig visszamenőleg kell vizsgálni és a gyakorlati szakismeret igazolására a 23. § (4) bekezdését alkalmazni kell. A (2) bekezdés b) pontja szerinti vámszakmai feltétel teljesítésének a 23. § (5) bekezdése szerinti vámjogi szakértő hatósági képzéssel és hatósági vizsgával való igazolására a hatósági vizsga tanúsítványa szolgál.

(4) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vámügynöki tevékenységet akkor végezhet, ha legalább egy tagja, alkalmazottja vagy állandó képviselője a vámügynökök nyilvántartásában szerepel, továbbá ha a határátkelőhelyen végzett vámügynöki tevékenységével a határforgalom lebonyolítását nem zavarja.

(5) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.

(6) A vámügynök nyilvántartásba vételére, továbbképzési és bejelentési kötelezettségére, a vámügynöki nyilvántartás tartalmára és a vámügynöki nyilvántartásból való törlésre a 114. § (5)-(7) bekezdését, a 115. §-t és 116. §-t alkalmazni kell.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXV. FEJEZET

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

118. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a Magyarország területén lévő vámhivatalok székhelyét és illetékességét,

b) a tranzitterület létesítését vámellenőrzési szempontból engedélyező vámszervet,

c) az EMGA felülellenőrzés végrehajtására kijelölt vámszervet,

d) a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, a vámjogi szakértői hatósági vizsgán közreműködő vizsgabiztosok, a vámtanácsadók és a vámügynökök nyilvántartását végző szervezetet

rendeletben állapítsa meg.

119. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

1. a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó részletszabályokat,

2. az EORI nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat,

3. a kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó szabályokat,

4. az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának szempontjait,

5. a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat,

6. a díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályokat,

7. az áruk tarifális besorolására vonatkozó részletes szabályokat,

8. az áruk származására vonatkozó részletes szabályokat,

9. a kezességvállalás részletes szabályait,

10. a készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának részletes szabályait,

11. a kezességtől és készpénzletéttől eltérő biztosíték részletes szabályait,

12. a fizetési könnyítés részletes szabályait,

13. a hitelkamat felszámításának részletes szabályait,

14. a befizetés azonosításának, a túlfizetés rendezésének szabályait,

15. a belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat és az újrakiviteli értesítés benyújtásának szabályait,

16. az áruátengedést követő eljárások során alkalmazandó nyomtatványok mintáját, illetve a kitöltésükre vonatkozó útmutatót,

17. az egységes vámokmány nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételeit,

18. a szóban bejelentett árura keletkező behozatali vagy kiviteli vámtartozás megfizetéséről kiadandó Vámjegy alkalmazásának részletes szabályait, illetve mintáját,

19. az adónyilatkozattal kapcsolatos szabályokat,

20. a vámraktárra, vámszabad terület létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat,

21. az export-visszatérítésre vonatkozó részletes szabályokat,

22. a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2015. december 17-i 341/2016/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: ÁFJA) 9. melléklet A., C1. és D1. függelékéhez, valamint az FJA A és B mellékletéhez szükséges magyarázó jegyzeteket,

23. az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetője által küldendő garanciajelentésben szereplő adatok körét,

24. a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályait,

25. a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtását, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat,

26. a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a postaügyért felelős miniszterrel egyetértésben a postai küldeményekre vonatkozó vámeljárás végrehajtásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben

a) a katonai csapat- és árumozgásra vonatkozó vámeljárás különös szabályait,

b) a vámeljárás során alkalmazandó NATO-okmányok körét, alkalmazását, valamint kibocsátásuk eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével a Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét rendeletben állapítsa meg.

XXVI. FEJEZET

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

120. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-18. §, a 20-32. §, a 33. § (1) és (3)-(6) bekezdése, a 34-92. §, a 93. § (1) és (2) bekezdése, a 94-117. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123-133. §, a 134. § (1) bekezdése, a 135-138. §, valamint az 1. melléklet 2016. május 1-jén lép hatályba.

(3) A 19. §, a 33. § (2) bekezdése és a 93. § (3) bekezdése 2019. május 1-jén lép hatályba.

XXVII. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

121. § (1) E törvény rendelkezéseit a 2016. május 1-jét követően indult eljárások során kell alkalmazni.

(2) A 2016. május 1-jét megelőzően indult eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos jogszabályok alapján kell lefolytatni.

(3) Azon vámeljárás, amely esetében a 2016. május 1-je előtt a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 7/C. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt vámeljárást vagy ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett, 2016. május 1-jét követően indult, áruátengedést követő ellenőrzés alá vonható.

(4) Azon, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/C. § (1) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéseknél, amelyek 2016. május 1-je előtt indultak, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzés megindításakor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján kell lefolytatni, ideértve a vámigazgatási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is.

(5) Az engedélyezett gazdálkodói engedélyre vonatkozó rendelkezéseket - az engedélyezési feltételeket kivéve - az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő AEO tanúsítványokra is alkalmazni kell.

(6) 2016. május 1-től a Vámkódex 39. cikk d) pontja szerint előírt és a VA 27. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti képzési feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a 23. § (5) bekezdése szerinti vámjogi szakértői hatósági képzésben részt vesz. Ha az engedély kiadására irányuló kérelem elbírálásakor vagy az engedély újraértékelésekor az első vámjogi hatósági szakértői képzés időpontja még nincs a minisztérium honlapján közzétéve, a vámjogi szakértői hatósági képzésen való részvétel igazolásának kötelezettsége az első képzés időpontjának közzétételét követő 5. napon válik esedékessé. A szakmai képesítés megszerzését az engedélyes a vámjogi szakértői hatósági vizsgáról szóló tanúsítvány benyújtásával haladéktalanul igazolja a vámhatóság felé. A szakmai képzettség megszerzésének elmaradása esetén az engedély az engedélyezésre visszamenő hatállyal szűnik meg.

(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott vámügynöki engedélyek az újraértékelésükig hatályban maradnak, de a 117. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételre csak az újraértékelést követően kerülhet sor.

(8) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény alapján lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzések tekintetében elrendelt ismételt ellenőrzéseket és felülellenőrzéseket az alap ellenőrzés által érintett időszakra irányadó jogszabályok rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(9) Ha az ÁFJA annak vizsgálatát írja elő, hogy megsértették-e súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat vagy adószabályokat, a 23. § (2) bekezdését és a 24. §-t kell alkalmazni.

(10) A vámhatóság az általa elfogadott vámbiztosítékoknak a vámjogszabályokban meghatározott célok biztosítása érdekében a VA 147. cikke szerinti Uniós Vámkódex - Biztosítékkezelés (GUM) rendszer telepítési időpontjáig köteles olyan ellenőrzési rendszert működtetni, amely a biztosítéknyújtás és felszabadítás folyamatát kezeli.

XXVIII. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

122. § (1) E törvény

1. az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek,

2. a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendeletnek,

3. a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek,

4. az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendeletnek,

5. a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2015. december 17-i 341/2016/EU bizottsági rendeletnek,

6. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. cím III. fejezetének

való megfelelést szolgálja.

(2) A 134. § (2) bekezdése a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 19. § és a Harmadik Rész a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XXIX. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

123. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

a) 24/A. § (1) bekezdésében az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (6a)-(6e) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 16. § (6a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. § (2)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 11. § r) pontjában” szöveg,

b) 24/A. § (3) bekezdésében a „16. § (6e)” szövegrészek helyébe a „12. § (4)” szöveg

lép.

124. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

„a) árukra vonatkozó, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek,”

(2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „közösségi” szövegrészek helyébe az „uniós” szöveg lép.

125. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. § (1a) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép.

126. § (1) Az Art. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. E törvényt kell alkalmazni

a) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) elszámolására, valamint

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”

(2) Az Art. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény ügyfélre vonatkozó rendelkezéseit az EORI szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e törvény hatálya alá tartozó adózóra is alkalmazni kell. A vámjogszabályok szerinti EORI számra történő hivatkozást az adójogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozásként kell értelmezni.”

(3) Az Art. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, és az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 11. § (3) bekezdését kell alkalmazni a VPID szám megállapításával, nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával összefüggő eljárásokra.”

(4) Az Art. 120. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában a „vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vezetésével kapcsolatos” szöveg lép.

127. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép.

128. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 32-34. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel (a továbbiakban: engedélyezett gazdálkodói engedély) rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték a 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek,

33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek,

34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg,”

(2) A Jöt. 39. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg lép.

129. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,)

„f) aki az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.”

130. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 113. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóraktározási eljárás hatálya alá nem vonható az a termék,)

„a) amely az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 5. cikk 23. pontja értelmében nem minősül uniós árunak, illetve”

(2) Az Áfa tv. 156. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:]

„c) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel rendelkezik, vagy

d) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 76. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel vagy a Vámkódex 182. cikke szerinti „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába” vagy a Vámkódex 185. cikke szerinti önértékelésre vonatkozó engedéllyel rendelkezik.”

(3) Az Áfa tv. a következő 301. §-sal és 302. §-sal egészül ki:

„301. § (1) E törvénynek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvénnyel módosított 156. §-át a 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A 2016. május 1-jét megelőzően hatályos 156. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítése alapján meghozott jogerős határozatok 156. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott érvényességi idejét a 156. § 2016. május 1-jén hatályba lépő módosítása nem érinti.

302. § E törvénynek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvénnyel megállapított 4. számú melléklet 2. pont a) alpontját a 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.”

(4) Az Áfa tv.

a) 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben”,

b) 95. § (1) bekezdés b) pontjában a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétől számított” szövegrész helyébe a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétől, határozat hiányában az áru átengedésének időpontjától számított”,

c) 95. § (10) bekezdésében a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának időpontjára” szövegrész helyébe a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának, határozat hiányában az áru átengedésének időpontjára”,

d) 156. § (1) bekezdésében a „Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 201. cikkében meghatározottaktól eltérően keletkezik” szövegrész helyébe a „Vámkódex 79. cikkében meghatározottak alapján keletkezik”,

e) 156. § (2) bekezdés b) pontjában a „Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós, akire (amelyre)” szövegrész helyébe a „Vámkódex 39. cikk a) és c) pontjában meghatározott feltételt teljesíti, és”,

f) 156. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „megbízható vámadósi státusz” szövegrész helyébe a „Vámkódex 39. cikk a) és c) pontjában meghatározott feltétel”,

g) 156. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „megbízható vámadósi státusz” szövegrész helyébe a „Vámkódex 39. cikk a) vagy c) pontja”

szöveg lép.

(5) Az Áfa tv. 4. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

131. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.)

a) 13. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az uniós” szöveg,

b) 13. § (2) bekezdés f) pontjában az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény” szöveg,

c) 13. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az európai uniós” szöveg,

d) 13. § (5) bekezdés a) pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az európai uniós” szöveg, a b) pontjában a „nem közösségi adók és díjak” szövegrész helyébe az „egyéb terhek” szöveg

lép.

132. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 209. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki nem uniós árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, az egyéb terhek, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, szabálysértést követ el.”

(2) Az Szabs. tv. 209. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában)

„a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott egyéb terhek megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában történő - biztosítását,”

(kell érteni.)

133. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 330. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában)

„c) az Európai Unió vámterületén az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott területet kell érteni.”

134. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 23. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély szabályait magyar jogszabályok szerinti)

„c) a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő, vámmal kapcsolatos eljárásban az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk 18. pontjában meghatározott vámtartozással,

d) a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény szerinti bírsággal, díjjal és egyéb költséggel”

(összefüggésben alkalmazza.)

(2) Az Aktv. 43/I. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, illetve az állami adóhatóság haladéktalanul írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja a magánszemélyt, ha az e Fejezet szerinti adatszolgáltatás és automatikus információcsere során az adatbiztonsági szabályok megsértése valószínűsíthetően hátrányosan érinti a magánszemély személyes adatait vagy magánéletének védelmét.”

135. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 74. § (3) bekezdésében az „a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben” szövegrész helyébe az „az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben” szöveg lép.

XXX. FEJEZET

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

136. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség című alcíme,

2. A vámazonosító számmal összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vétel című alcíme,

3. 125. § (1) bekezdés a) és b) pontja.

(2) Hatályát veszti az Art. 179/A. §-ban az „Az állami adó- és vámhatóság a 22/C. §-ban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.” szövegrész.

137. § Hatályát veszti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény.

138. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16/A. §-a.

1. melléklet a 2016. évi XIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adóraktár:)

„a) a jövedéki termékek kivételével az a vámhatóság által adóraktározási eljárás céljára engedélyezett raktár, amelynek engedélyezési és működtetési feltételei - a biztosítéknyújtástól eltekintve - megegyeznek a vámjogszabályokban meghatározott, I. típusú közvámraktár engedélyezési és működtetési feltételeivel,”

2. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. A beraktározás indítványozásával egyidejűleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely teljes, részleges vagy az okmányokra irányuló egyaránt lehet.”

3. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. A kiraktározás indítványozásával egyidejűleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely teljes, részleges vagy az okmányokra irányuló egyaránt lehet.”

4. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. Az üzemeltető kérelmére a vámhatóság a raktár adóraktározási eljárás céljára történő engedélyezése során vagy azt követően engedélyezheti az adóraktározási eljárás egyszerűsített végrehajtását is (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktározási eljárás), amelynek engedélyezési és működtetési feltételei megegyeznek a vámjogszabályok által, a vámraktározásra meghatározott, a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés engedélyezésére megállapított feltételeknek.”

5. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 43. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a vámhatóság engedélye alapján a Vámvégrehajtási-rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel rendelkező beraktározó, illetve kiraktározó a 18/b alpont szerinti esetben okirat-bemutatási kötelezettségének legkésőbb a termék adójogi helyzete rendezésének igazolására megállapított határidőn (38. pont) belül, pótlólag is eleget tehet, feltéve, hogy a beraktározási okmány a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat sorszáma helyett az ügylet beazonosítását szolgáló adatokat tartalmazza. A pótlásra rendelkezésre álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási eljárás engedélyében rögzíteni kell.”


  Vissza az oldal tetejére