14. A Magyar Kijelölt Szervezetek és a Kínai Kijelölt Szervezetek az Illetékes Szervekkel való megegyezés szerinti eljárás alapján, írásban egyeznek meg az Egyezmény alapján folytatott közös szellemi tevékenység eredményeinek felhasználási feltételeiről, valamint a jogok használatáról. Az ilyen tárgyú, külön megállapodások aláírásáig az Egyezmény alapján folytatott szellemi tevékenység közös eredményei kizárólag a jelen Egyezmény céljaira használhatók fel, a Feleknek, Illetékes Szerveiknek, a Magyar Kijelölt Szervezeteknek, a Kínai Kijelölt Szervezeteknek, a Fővállalkozónak és az alvállalkozóknak nincs joguk önállóan felhasználni azokat és/vagy nem gyakorolhatnak jogokat ezekre az eredményekre vonatkozóan.
15. A Kínai Fél kizárólag a jelen Egyezmény céljaira használhatja a szellemi tevékenység azon eredményeit, valamint azokat a dokumentált információkat, melyeket a Magyar Fél adathordozókon bocsát a Kínai Fél rendelkezésére a berendezések alkatrészeinek, a gyorsan kopó munkadaraboknak, a javítóeszközöknek előállítása kapcsán.
16. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Projekt megvalósítása során az Európai Unió műszaki előírásainak vagy azzal egyenértékű követelmények betartásával járnak el.
1. A Kínai Fél – a Fővállalkozó erre irányuló igénye esetén – közvetlenül vagy a Kínai Kijelölt Szervezetek útján biztosítja, hogy a Fővállalkozó teljesítéséhez szükséges gépek, berendezések és anyagok Európai Uniós műszaki előírásoknak megfelelnek, vagy azzal egyenértékűek.
2. A Kínai Fél biztosítja, hogy a Fővállalkozó teljesítéséhez szükséges pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak a kínai oldal Fővállalkozóban fennálló részesedése arányában.
3. A Fővállalkozó erre irányuló igénye esetén a Kínai Fél közvetlenül vagy a Kínai Kijelölt Szervezetek útján biztosítja, hogy a Fővállalkozó teljesítéséhez szükséges személyi feltételek rendelkezésre álljanak a jelen Egyezményben foglalt előírások figyelembe vételével.
1. A Magyar Fél a Fővállalkozói Szerződés megkötését követően a Magyar Kijelölt Szervezetek útján biztosítja, hogy
(1) A Projekt megvalósításához szükséges műszaki alapadatok a Kínai Kijelölt Szervezetek, illetve a Fővállalkozó rendelkezésére álljanak;
(2) A Projekt előkészítése keretében a nyomvonal-kijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön;
(3) A Projekt előkészítése keretében a MÁV Zrt. eljárjon a Projekthez kapcsolódó
(i) környezetvédelmi és régészeti dokumentációk beszerzése,
(ii) a területrendezési és szabályozási tervek készítése illetve módosítása,
(iii) a nyomvonal által érintett ingatlanokra vonatkozó kisajátítási tervek elkészítése,
(iv) a kisajátítási eljárások lefolytatása,
(v) a Projekt jogi előkészítése,
(vi) a Projekt fentiek szerinti előkészítéséhez szükséges további szerződések és megállapodások megkötése, és
(vii) annak érdekében, hogy a Projekt megvalósításához szükséges ingatlanok jogszerűen igénybe vehetők legyenek;
(4) A MÁV Zrt. szorosan együttműködjön a CRIC-vel és a Fővállalkozóval a Projekt megvalósításához szükséges építési engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése kapcsán.
(5) A Projekt megvalósításához szükséges mindazon feladatok ellátásra kerüljenek, amelyek elvégzésére a hatályos magyar jogszabályok alapján kizárólag a Magyar Fél vagy a Magyar Kijelölt Szervezetek jogosultak.
2. A Magyar Fél gondoskodik a Projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá történő minősítéséről.
3. A Magyar Fél felel a Projekt előkészítési feladatainak finanszírozásáért, amely költségek a Fővállalkozói Szerződés értékébe beleszámítanak.
1. A Felek a MÁV Zrt., a CRIC valamint a China Railway International Group Limited (CRIG) által a magyar jog hatálya alatt alapított nonprofit vegyesvállalatot jelölik ki a Projekt Fővállalkozójának. A Fővállalkozó ellátja a Projekt menedzsment feladatait. A Felek ügyelnek arra, hogy a Fővállalkozó részvényeseinek kapcsolt vállalkozásai ne legyenek kizárva a Fővállalkozó beszerzéseiből, feltéve, hogy azok teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, különös tekintettel az összeférhetetlenségi szabályokra.
2. Felek mindent megtesznek, hogy a MÁV Zrt. mint Megrendelő és a Fővállalkozó között megállapodás jöjjön létre a Projekt kivitelezésére vonatkozóan (alábbiakban Fővállalkozói Szerződés).
3. A Fővállalkozó cégformája zártkörűen működő részvénytársaság. A Fővállalkozó a Fővállalkozói Szerződés alapján fennálló valamennyi kötelezettségét a jelen Egyezmény 7. Cikk 5. pontja szerinti Beszerzési Szabályzat alapján igénybevett szolgáltató útján teljesíti, a MÁV Zrt. által részvényesi mellékszolgáltatásként nyújtott szolgáltatásokat kivéve. Ennek megfelelően a Fővállalkozó és részvényesei nem vesznek részt közvetlenül a Projekt megvalósításában. A jogilag megfelelő, alvállalkozói teljesítési biztosítékok és biztosítéki céllal visszatartott pénzeszközök közvetlenül a Megrendelőnek nyújtandók a Fővállalkozói teljesítés biztosítékaként.
4. A Felek megállapodnak, hogy a Fővállalkozó részvénytársaságban
a. a MÁV Zrt. 15%-os (tizenöt százalékos) tulajdonosi részesedéssel és a szavazati jogok 15%-ával,
b. a CRIC és a CRIG együttesen 85%-os (nyolcvanöt százalékos) tulajdonosi részesedéssel és a szavazati jogok 85%-ával
kell rendelkezzen.
5. A Felek megállapodnak továbbá, hogy a Fővállalkozó igazgatóságának és felügyelő bizottságának egy-egy tagja a Magyar Fél kijelölése alapján kerül megválasztásra.
6. A Felek megállapodnak, hogy a Fővállalkozó a Kínai Féllel való egyeztetést és megállapodást követően mindenkor a Magyar Fél által kijelölt jogi szolgáltatásokat, illetve jogi szolgáltatót és könyvvizsgálót jogosult igénybe venni.
7. A Fővállalkozói Szerződés értékébe a Fővállalkozónál felmerült, a Projekt megvalósításához szükséges projektmenedzsment költségek is beletartoznak.
1. A Felek a Magyar Fél képviseletében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Exim Bank, mint hitelnyújtó között létrejövő hitelszerződés (alábbiakban: Hitelszerződés) alapján biztosított hitel felhasználásával finanszírozzák a Projekt megvalósítását. A hitel kizárólag a Projekt finanszírozására használható fel.
2. A Kínai Fél biztosítja, hogy a jelen cikk 1. pontja szerinti finanszírozás a Fővállalkozói Szerződés értékének 85%-a (nyolcvanöt százaléka) erejéig a Magyar Fél rendelkezésére álljon.
3. A Kínai Fél biztosítja, hogy a Hitelszerződés feltételei a Magyar Fél számára előnyösek lesznek és a Projekt nettó gazdasági megtérülésére összességében kedvező hatással lesznek. Az ütemezés és a feltételek a Fővállalkozói Szerződés megkötését követően kerülnek megtárgyalásra és rögzítésre.
4. Felek a Projekt előkészítése kapcsán együttműködni kötelesek.
5. A Fővállalkozó a Projekt megvalósítása során a két Fél által jelen Egyezmény mellékleteként kidolgozandó és elfogadandó Beszerzési Szabályzat szerint végzi a beszerzéseit, amely Beszerzési Szabályzatnak a két Fél által jelen Egyezmény mellékleteként való elfogadása a jelen Egyezmény hatálybalépésének előfeltétele.
6. A Magyar Fél segítséget nyújt azon létszámú kínai munkavállaló jogszerű magyarországi tartózkodásához szükséges munkavállalási és tartózkodási engedély megszerzéséhez, amely a Projekt megvalósításához szükséges.
7. A Felek megállapodnak, hogy a Projekt megvalósítása keretében csak az Európai Uniós és a magyar előírásoknak megfelelő gépek, berendezések és anyagok, valamint technológiák magyarországi behozatalára kerülhet sor.
A jelen Megállapodás értelmezésével és végrehajtásával összefüggő esetleges vitákat a Magyar Illetékes Szerv és a Kínai Illetékes Szerv tárgyalás útján rendezi. Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Felek diplomáciai úton rendezik.
1. Jelen Megállapodás – a fenti 7. Cikk 5. pontjára is figyelemmel – azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Felek értesítették egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső jogi előírásaiknak eleget tettek.
2. A jelen Egyezményt a Felek határozatlan időre, de legfeljebb a Projekt teljes megvalósulásáig tartó időtartamra kötik.
3. Ha a jelen Egyezmény megkötését követően előállott körülmény következtében az Egyezmény változatlan feltételek melletti teljesítése bármely Fél lényeges érdekét sértené, az érintett Fél jogosult a jelen Egyezményt felmondás útján megszüntetni.
4. Az Egyezmény vonatkozásában felmondási jogát gyakorló Fél a jelen Megállapodást a másik Félhez diplomáciai úton intézett írásbeli értesítéssel mondhatja fel. Ebben az esetben a jelen Egyezmény az értesítés kézhezvételét követő egy év elteltével megszűnik.
5. Miután az egyik Fél kézhez kapta a másik Fél értesítését jelen Egyezmény felmondásáról, a Felek haladéktalanul egyeztetnek a jelen Egyezmény szerinti Projekt megvalósításának lehetőségéről.
6. A Szerződő Felek jogosultak a jelen Megállapodást közös megegyezéssel írásban módosítani vagy kiegészíteni az erre vonatkozó diplomáciai jegyzékek cseréje útján. Az ilyen módosítások és kiegészítések hatálybalépésére a jelen cikkben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
Készült Szucsouban, 2015. november 24-én magyar, kínai és angol nyelven, 2 (két) példányban, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.
| Magyarország Kormánya nevében | Kínai Népköztársaság Kormánya nevében |
| Melléklet | a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között | 41 | |
| a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán megkötött egyezményhez | 41 | ||
| I. | PREAMBULUM | 41 | |
| II. | ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK | 42 | |
| II.1. | BESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPELVEI | 42 | |
| II.2. | SZABÁLYZAT CÉLJA | 42 | |
| II.3. | SZABÁLYZAT HATÁLYA | 42 | |
| II.4. | KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK | 43 | |
| II.5. | FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK | 44 | |
| III. | BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI | 47 | |
| III.1. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK | 47 | |
| III.1.1. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGE | 48 | |
| III.1.2. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ KOMMUNIKÁCIÓ, NYILVÁNOSSÁG | 49 | |
| III.1.3. | ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG | 49 | |
| IV.1. | BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE | 50 | |
| IV.1.1. | BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE – piackutatás | 50 | |
| IV.1.2. | BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE – Bírálóbizottság felállítása | 51 | |
| IV.1.3. | BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE – Bírálóbizottság munkája | 52 | |
| IV.2. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁS MEGKEZDÉSE | 54 | |
| IV.3. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA | 55 | |
| IV.4. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA, SZERZŐDÉSKÖTÉS | 57 | |
| V. | ÉRVÉNYESSÉG | 57 | |
| VI. | TILTOTT MAGATARTÁS | 58 | |
| VII. | A BESZERZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYESSÉGE | 58 | |
| VIII. | BESZERZÉSI ELJÁRÁS DOKUMENTÁLÁSA, DOKUMENTUMOK ŐRZÉSE | 59 | |
| IX. | BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE, IRATBETEKINTÉSI JOG | 59 | |
| X. | VÁLASZTHATÓ ELJÁRÁSFAJTÁK SPECIÁLIS SZABÁLYAI | 59 | |
| XI. | SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA | 62 | |
| XII. | KIVÉTELEK | 62 |
I. PREAMBULUM
A Szerződő Hatóság (a továbbiakban Ajánlatkérő) garanciát nyújt partnereinek és Ajánlattevőinek, hogy kiszámítható, következetes Beszerzési politikát folytat. A jelen Beszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az Ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása valamint a verseny tisztaságának elvére épülve biztosítja a Beszerzési eljárások átláthatóságát és a megkülönböztetés mentes versenyeztetést.
Ajánlatkérő a beszerzései során is biztosítja a folyamatainak átláthatóságát, nyilvánosságát, továbbá az ellátásbiztonság elvének és a hatékony és felelős gazdálkodás elvének érvényesülését.
A Beszerzési Szabályzat megalkotásának célja a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítése nemzetközi projekthez kapcsolódó Beszerzési szabályok rögzítése, amely garantálja az eljárásban résztvevők számára, hogy a Beszerzési eljárásban őket érintő jogaikról és kötelezettségeikről egyértelmű tájékoztatást kapjanak, valamint a beszerzések hatékony és ésszerű pénzfelhasználással, a beszerzésekben részt vevő felek adminisztratív terheinek minimalizálásával valósulhassanak meg.
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II.1. BESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPELVEI
A Beszerzési eljárásban az Ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
Az Ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a Beszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.
Ajánlatkérőnek a Projekt forrásainak felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.
Amennyiben a Beszerzési szabályzat nem tartalmaz tételes rendelkezést az adott kérdésre, azt az e Szabályzatban foglalt alapelvek és az Európai Bizottság 2006/C 179/02 Értelmező Közleménye 2. pontjában írtak betartásával kell megoldani.
II.2. SZABÁLYZAT CÉLJA
A Szabályzat az átláthatóság követelményének betartása céljával meghatározza a Beszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, az Ajánlatkérő nevében eljáró, és az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a Beszerzési eljárások dokumentálási rendjét.
Ajánlatkérő jelen Szabályzatban határozza meg az eljárások során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket.
II.3. SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. SZEMÉLYI HATÁLY
A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Projektben valamennyi, a Beszerzési eljárások előkészítésében, lefolytatásában bármilyen módon, bármilyen szinten részt vevő személyre, szervezetre.
A Szabályzatban írt Beszerzési eljárásokban résztvevő, közreműködő, bármilyen jogcímen eljáró személy vagy szervezet a Projekt nemzetközi szerződésében (továbbiakban Egyezmény) rögzített célok megvalósítása érdekében köteles eljárni.
2. TÁRGYI HATÁLY
A Szabályzat tárgyi hatálya a Projekt megvalósításához szükséges valamennyi Beszerzési tárgyra (árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre, építési beruházásra) kiterjed.
3. IDŐBELI HATÁLY
A Szabályzat a Felek által 2015. november 24. napján aláírt Egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba. Rendelkezéseit az ezen időpont után megkezdett Beszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
II.4. KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Szabályzat a mindenkor hatályos, Ajánlatkérőre vonatkozó jogszabályok és a 2015. november 24. napján kelt Egyezmény rendelkezéseivel összhangban alkalmazandó.
Jelen Szabályzat a 2015. november 24. napján kelt Egyezmény melléklete.
II.5. FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
„Ajánlatkérő”: az Egyezményben meghatározott Fővállalkozó.
„Ajánlattevő”: a Beszerzési eljárásban akár érvényes, akár érvénytelen ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő, közös ajánlattétel esetén gazdasági szereplők.
„Alvállalkozó”: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a Beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az Ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;
„Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet”: Részvételre Jelentkező illetve Ajánlattevő szükség esetén az adott szerződés tekintetében egyéb személy(ek), szervezet(ek) kapacitására is támaszkodhat a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül.
„Becsült érték”: magában foglalja a beszerzési eljárás megkezdésekor a beszerzés tárgyáért kért teljes ellenszolgáltatást, vagyis minden olyan költséget, díjat, vételárat stb., amelyet a beszerzés tárgyának ellenében az Ajánlatkérőnek fizetnie kell az ÁFÁ-n kívül. A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a beszerzés műszaki tartalmát egészében lefedő ellenszolgáltatáson túl az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét is. A becsült érték nem azonos a rendelkezésre álló anyagi fedezettel sem a Beszerzési szerződésben megjelenő ajánlatkérői ellenszolgáltatással, vagy a belső tervezés során kialakított tervszámmal.
„Bírálóbizottság”: a Beszerzési eljárásban a beszerzés előkészítési fázisában az Ajánlatkérő igazgatósága által kijelölt legalább 7 tagú szakmai testület, amely részt vesz a beszerzés előkészítésében továbbá a Beszerzési eljárás lefolytatásában, különösen a részvételi jelentkezések (még ajánlatot nem tartalmazó jelentkezések) vagy az ajánlatok értékelésében.
„Bírálóbizottság állandó tagjai”: a beszerzés tárgya szerinti, a jogi, a pénzügyi és a beszerzési szakértelemmel rendelkező tagok. A Bírálóbizottságnak nem lehet tagja, akivel szemben a jelen Szabályzat III.1.3. fejezetében írtak szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az Ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a Bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a Döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a Bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.
„Beszerzési dokumentáció”: Beszerzési eljárás előkészítési fázisában a Lebonyolító által összeállított, Bírálóbizottság által jóváhagyott Beszerzési eljárás típusa szerinti Felhívás, dokumentáció, illetve hirdetmény, amely magában foglalja a beszerzés tárgyának teljes körű műszaki, vagy szakmai továbbá gazdasági, pénzügyi leírását, az ajánlatkérés valamennyi feltételét. Jelen fogalom magában foglal a Beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges valamennyi okmányt, különösen a forrás rendelkezésre állását igazoló okmányt (elegendő ígérvény, kötelezettségvállalás), műszaki leírást, szerződéstervezetet vagy szerződéses feltételeket, valamint a közzétenni kívánt hirdetményt.
„Beszerzési eljárás előkészítése”: a „döntés a Beszerzési eljárás megkezdéséről” c. irat a Döntéshozó részéről történő aláírásától a konkrét Beszerzési eljárás megkezdéséig tartó szakasz.
„Beszerzési eljárás megkezdése”: a hirdetmény közzétételével induló Beszerzési eljárásban a Beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételre feladásának időpontja, valamint a Felhívás Ajánlattevők részére történő közvetlen megküldése esetén a Felhívás megküldésének napja, továbbiakban együttesen meghirdetés.
„Beszerzési eljárás lezárása”: Beszerzési eljárás eredményének vagy amennyiben szerződéskötésre kerül sor a szerződéskötés tényének nyilvánosságra hozatala.
„Beszerzési eljárást záró dokumentum”: összegezés, mely tartalmazza a Beszerzési eljárás valamennyi eljárási eseményének felsorolását, továbbá az eljárás eredményét.
„Beszerzési tárgyak”: Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül – történő megszerzése Ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.
„Beszerzési tárgyak”: Építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya építmény kivitelezése vagy kivitelezése és tervezése együtt kivitelezési feladat megrendelése és átvétele az Ajánlatkérő részéről. Továbbá építési beruházásnak minősül az Ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy bármilyen módon történő kivitelezése.
„Beszerzési tárgyak”: Szolgáltatás megrendelés: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az Ajánlatkérő részéről.
„Beszerzési tárgyak kombinációja”: amennyiben vegyes beszerzési igény merül fel, azaz a fent írt Beszerzési tárgyak kombinációja merül fel, a műszaki szempontból meghatározónak minősülő un. főtárgy alapján kell meghatározni az eljárás szempontjából irányadó Beszerzési tárgyat és az arra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
„Beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező Igénylő”: az adott beszerzési igény kapcsán szakmai szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet.
„Döntéshozó”: az Egyezmény szerinti Magyar Illetékes Szerv és Kínai Illetékes Szerv által a Beszerzési eljárás előkészítési fázisában írásban kijelölt személy, vagy testület. Építési beruházás esetén 5 000 000 EUR értékhatár felett, áru és szolgáltatás megrendelés esetén 1 000 000 EUR felett kötelezően testület.
„Elektronikus út”: amennyiben az adott Felhívás arra lehetőséget ad Ajánlattevőnek lehetősége van nem papír alapon benyújtani az ajánlatát vagy bármely az adott eljárásban kért okiratot, dokumentumot.
„Előzetes piaci konzultáció”: a Beszerzési eljárás megkezdése előtt, az Ajánlatkérő által független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel folytatott előzetes konzultáció a Beszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők – tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó – tájékoztatása érdekében.
„Érdeklődő gazdasági szereplő”: saját joga szerint jogalany gazdasági szereplő, aki az Ajánlatkérőnél az adott Felhívásban foglaltak szerint előírt módon jelzi érdeklődését.
„Fedezet”: Ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi forrás, amelyből az adott beszerzést megvalósítani kívánja. Az adott beszerzés fedezete nem lehet magasabb, mint az adott beszerzés becsült értéke.
„Felhívás”: a Beszerzési eljárás megkezdése érdekében összeállított, valamennyi szükséges információt tartalmazó felkérés, amelyre az abban foglaltak szerint az Ajánlattevő(k) ajánlatot nyújtanak be valamint a két szakaszos eljárásban az első szakaszban a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó felkérés.
Az eljárást megindító Felhívás típusai:
– Hirdetmény útján közzétett,
– Ajánlattevők részére közvetlenül megküldött.
„Hirdetmény”: Ajánlatkérő döntése szerint TED vagy magyarországi országos napilap vagy Ajánlatkérő honlapja, vagy ezek kombinációján közzétett Felhívás.
„Igénylő”: Ajánlatkérő által a Beszerzési eljárás előkészítési szakaszában kijelölt személy vagy szervezet, aki vagy amely az adott Beszerzési eljárás műszaki-, szakmai tartalmát állítja össze. Igénylő nem lehet Ajánlattevő vagy alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet.
„Irreális vállalás”: ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel irreális megajánlást tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett elem tekintetében.
„Keretmegállapodás”: amennyiben egy időben azonos beszerzési igényre több partnerrel van Ajánlatkérőnek megállapodása. A konkrét beszerzési igény felmerülésekor valamennyi keretmegállapodással rendelkezőt fel kell hívni ajánlattételre azonos módon.
„Kirívóan alacsony ajánlati ár”: ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel a fedezethez mérten aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Amennyiben az eljárást megindító Felhívás másként nem rendelkezik kirívóan alacsony az ajánlati ár, ha a fedezethez mérten 20%-al alacsonyabb.
„Közbenső döntés”: az Ajánlatkérő döntéshozójának a Beszerzési eljárás során amennyiben van részvételi szakasz az annak eredménytelenségéről, Ajánlattevő ajánlatának vagy Részvételre Jelentkező részvételre jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, Részvételre Jelentkező vagy Ajánlattevő alkalmatlanságáról hozott döntései, ha ez a Lezáró döntést megelőzően szükséges.
Továbbá a Lebonyolító, vagy a Bírálóbizottság mérlegelése szerint közbenső döntés kérhető a Beszerzési dokumentáció ajánlattételt befolyásoló elemeit érintő módosításáról, a tárgyalásos eljárás során a módosított végleges szerződéses feltételek módosításának jóváhagyásáról, a határidők meghosszabbításáról, a Részvételre Jelentkező kizárását nem eredményező részvételi szakasz eredményéről, a Beszerzési eljárás visszavonásáról.
Érvénytelenné nyilvánításról, kizárásról, alkalmatlanságról szóló döntést késedelem nélkül, legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül meg kell hozni. Ezen döntés meghozatalától számított egy munkanapon belül közölni kell az érintett Részvételre jelentkezővel illetve Ajánlattevővel.
„Lebonyolító”: Ajánlatkérő alkalmazásában álló vagy Ajánlatkérő által felkért külső személy vagy szervezet, aki a Beszerzési eljárás teljes körű lebonyolításáért felelős. Adott Beszerzési eljárásban egyidejűleg kizárólag egy Lebonyolító jelölhető ki.
„Lezáró döntés”: a Beszerzési eljárás eredményét megállapító döntés. Ennek keretében a beérkezett és elbírált, illetve az értékelési szempontok szerint értékelt ajánlatok érvényességének/érvénytelenségének megállapítása, az eljárás eredményességének/eredménytelenségének megállapítása, a nyertes Ajánlattevő, illetve adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tevő megállapítása.
„Műszaki leírás”: a Beszerzési dokumentáció része, az Igénylő által összeállított specifikált beszerzési igény. Az Igénylő kötelezettséget vállal azért, hogy a műszaki leírást úgy állítja össze és küldi meg a Lebonyolító részére, hogy az abban szereplő előírások csak kivételesen indokolt esetben tartalmaznak konkrét Beszerzési tárgy típusra vonatkozó előírást, és a tisztességes verseny biztosítása érdekében a legszélesebb körben lehetővé teszik az előírttal egyenértékű megajánlást, oly módon, hogy az egyenértékűség követelményét pontosan meghatározzák.
Építési beruházás esetén kötelező a műszaki leírás megadása Ajánlatkérő által meghatározott szakmai sztenderdek alapján tételes költségvetéssel.
„Piackutatás”: Ajánlatkérő részéről tájékoztató jellegű ajánlatok bekérése a beszerzés tárgyára piaci szereplőktől a Beszerzési eljárás megkezdését megelőző 6 hónapnál nem régebben azzal a céllal, hogy azokból minél megalapozottabban lehessen megállapítani a piacon elérhető legjobb ár-érték arányú megoldást.
„Összeszámítási kötelezettség”: az Igénylő a beszerzési igényét köteles az alábbi összeszámítási szabályokra figyelemmel megjelölni:
Az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont azzal, hogy az egy építési engedélyben szereplő műszaki igény nem bontható részekre.
Több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor értékelhetőek külön építési beruházásként, amennyiben teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, azaz a szakaszok önállóan is betöltik funkciójukat.
Árubeszerzés esetén az egy beszerzés fennállása tekintetében az áruk hasonlósága meghatározó szempont. Amennyiben az áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak, akkor összeszámítandó igények.
Szolgáltatás megrendelés esetén az összeszámítási kötelezettség fennáll, amennyiben a szolgáltatások beszerzése egy közös célt szolgál és a szolgáltatások tartalmilag hasonlóak.
„Projekt”: az Egyezményben meghatározott Projekt.
„Rendkívül csekély gazdasági jelentőségű Beszerzési igények”: az adott beszerzési igényre vonatkozó a jelen Szabályzat III.A). pontjában írt értékhatárok 30%-át meg nem haladó értékű beszerzések. Az adott Beszerzési eljárás kapcsán a Bírálóbizottság dönt.
„Részvételi jelentkezés”: két szakaszos eljárásban az első szakaszban benyújtott, ajánlatot nem tartalmazó jelentkezés.
„Részvételre jelentkező”: részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő illetve közös jelentkezés esetén gazdasági szereplők.
„Saját kivitelezés”: mindazon tevékenység, amelyet az Ajánlatkérő külső erőforrás bevonása nélkül, saját eszközeivel önállóan végez.
„Tisztázó kérdések”: a Beszerzési eljárás megkezdését követően az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplőktől a tényleges benyújtási határidő előtt érkezett kérdések, melyeket Ajánlatkérő köteles olyan határidőben megválaszolni, hogy az Ajánlattevőknek még legyen lehetősége a választ a részvételi jelentkezésük illetve az ajánlatuk összeállításánál figyelembe venni. Amennyiben a benyújtási határidő előtt érkezett kérdésre adandó válasz az Ajánlatkérő megítélése szerint az ajánlattételt érdemben befolyásolja, abban az esetben Ajánlatkérő azt az ajánlattételi határidő minimum öt napos elhalasztásával megválaszolhatja. A tisztázó kérdések benyújtásának módját, továbbá az arra adott válaszok módját Ajánlatkérő a Felhívásban köteles megadni a kérdések feltételére nyitvaálló határidő tűzésével. Tisztázó kérdésekre Ajánlatkérő a Felhívásban írt szabályok szerint konzultáció és/vagy helyszíni bejárás útján is megadhatja válaszát.
„Visszterhes Beszerzés”: ellenérték kifizetésével járó, nem ingyenes Beszerzés. A nyereség hiánya nem teszi ingyenessé a Beszerzést.
III. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Ajánlatkérő Beszerzési eljárást köteles lebonyolítani valamennyi visszterhes beszerzése vonatkozásában az alábbiakban írtak szerint:
– III.A.) amennyiben az adott beszerzési igény eléri illetve meghaladja az építési beruházás esetén a nettó 5 000 000 EUR értékhatárt, egyéb beszerzési tárgyak megrendelése esetén a nettó 200 000 EUR értékhatárt vagy előzetesen ilyen tartalmú Ajánlatkérői döntés születik, akkor a jelen Beszerzési Szabályzat X.1. – X.4. pontjaiban írt Beszerzési eljárások közül lehet lefolytatni azzal, hogy a X.3. és X.4. pontban írt Beszerzési eljárások akkor alkalmazhatóak ha a IV.2.2. pontban írt feltételek fennállnak,
– III.B.) amennyiben a jelen Szabályzat III.A.) pontjában írt értékhatárokat el nem érő de annak 30%-át meghaladó értékű beszerzési igény merül fel, abban az esetben a jelen Beszerzési Szabályzat X.5. fejezetében írt Beszerzési eljárást kell lefolytatni,
– III.C.) amennyiben Rendkívül csekély gazdasági jelentőségű beszerzési igény merül fel, abban az esetben a jelen Beszerzési Szabályzat X.6. fejezetében írt Beszerzési eljárást kell lefolytatni.
III.1. A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
A Beszerzési eljárással kapcsolatos összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartásáról, valamint a jelen Szabályzatban írt alapelvek érvényesüléséről valamennyi résztvevő, Döntéshozó gondoskodni köteles.
A Beszerzési eljárás annak megkezdéséig nem nyilvános. A Beszerzési eljárás előkészítő szakaszában bármely Beszerzési eljárásról bármely információt kiadni tilos.
A Beszerzési eljárás megkezdését követően információ kizárólag az eljárásban részvételi szándékát – a Beszerzési eljárásban írtaknak megfelelő módon – jelző érdeklődő gazdasági szereplők részére, egyidejűleg és azonos tartalommal adható, kizárólag írásban.
Megkezdett Beszerzési eljárás során egyik eljárási fajtáról a másikra áttérni nem lehet.
A Beszerzési eljárás Felhívása minden esetben tartalmazza az értékelési szemponto(ka)t. Az ajánlati ár minden esetben kötelező értékelési szempont. Az értékelési szempont nem tartalmazhat szubjektív elemet. Egy időben, azonos beszerzési igényre párhuzamosan több Beszerzési eljárás nem folytatható.
A Beszerzési eljárásban minden közlés, a teljes kommunikáció kizárólag írásban történik az Ajánlatkérő által a Felhívásban megadott kapcsolattartási pontokon, illetve pontokról. Ettől eltérő közlési mód nem vehető figyelembe az eljárás során.
A Beszerzési eljárásban a Felhívásban előírtaknak megfelelő tartalmú, részletezettségű és az ott írt formai előírásoknak megfelelő ajánlat / két szakaszos eljárásban részvételi jelentkezés fogadható el érvényes részvételi jelentkezésként illetve ajánlatként.
A Felhívásban az abban előírtaknak megfelelő tartalmú részvételi jelentkezések illetve ajánlatok beadására Ajánlatkérő határidőt tűz (továbbiakban: benyújtási határidő), mely jogvesztő határidő, mulasztás esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
Beszerzési eljárás az annak feltételeit rögzítő jóváhagyott Felhívásban illetve Beszerzési dokumentációban foglaltak szerint indítható meg és folytatható le. Az Ajánlatkérő köteles a Beszerzési dokumentációt az írásban érdeklődő gazdasági szereplők számára előzetes cégadat regisztrációt követően korlátlanul és teljes körűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.
Részvételre Jelentkezők közös részvételre jelentkezést, egy szakaszos eljárásban az Ajánlattevők közös ajánlatot nyújthatnak be. Ebben az esetben a Részvételi jelentkezés illetve egy szakaszos eljárásban az Ajánlat kötelező eleme a részes Felek egyetemleges felelősségvállalását tartalmazó Együttműködési megállapodása.
Adott Beszerzési eljárás Igénylője nem lehet az adott Beszerzési eljárást lezáró döntés jóváhagyója is egyben.
A végső ajánlat benyújtási határidejének elteltével az eljárásban ajánlati kötöttség áll be, mely szerint a Felhívás, a dokumentáció, valamint a benyújtott ajánlatok nem módosíthatóak.
Amennyiben a Beszerzési eljárás dokumentációja másként nem rendelkezik, a Beszerzési eljárásban az eljárás nyelve a magyar és az angol azzal, hogy vitás értelmezés esetén az angol az irányadó.
Amennyiben a Beszerzési eljárás dokumentációja másként nem rendelkezik a Beszerzési dokumentációban valamennyi napban, órában megadott határidő magyarországi helyi idő szerint értendő.
Amennyiben a Beszerzési eljárás dokumentációja másként nem rendelkezik az ajánlattétel során a különböző devizák átszámításánál az Ajánlattevőnek a referenciák tekintetében a teljesítés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia; a mérlegadatok tekintetében az adott mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia; az árbevételre vonatkozó nyilatkozat tekintetében az árfolyamszámítás a Magyar Nemzeti Bank által az adott év utolsó banki napján meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia.
III.1.1. A BESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGE
A Beszerzési eljárás valamennyi szakaszában a feladat- és hatáskörének megfelelően minden résztvevő személynek és szervezetnek biztosítania kell a jelen Szabályzat előírásainak érvényesülését, az Ajánlatkérő érdekeinek védelmét. A Beszerzési eljárásban bármilyen jogcímen közreműködő munkavállalók, vezető munkavállalók a hatás- illetve feladatkörüknek megfelelően, a munkaköri leírásukban foglalt feladatvégzésük során munkajogi felelősséggel tartoznak az eljárás megfelelő előkészítésért, lefolytatásáért és a döntéshozatalhoz kapcsolódó javaslatok és döntések szakszerűségéért.
Amennyiben az eljárásba az Ajánlatkérő Közreműködőt (Lebonyolítót, külső szakértőt, illetőleg felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót stb.) von be, a Közreműködő felelősségére, annak mértékére az eljárásban történő közreműködés tárgyában vele megkötött szerződésben rögzített, valamint jelen Szabályzatban meghatározott felelősségi szabályok az irányadóak.
III.1.2. A BESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ KOMMUNIKÁCIÓ, NYILVÁNOSSÁG
A Beszerzési eljárás során az Ajánlattevőkkel/Részvételre Jelentkezőkkel való kommunikáció kizárólag írásban történik, a Beszerzési eljárással kapcsolatban szóbeli információ (pl. telefonon) adása tilos.
A folyamatban lévő Beszerzési eljáráshoz kapcsolódó bármely döntés alapjául szolgáló dokumentumban, előterjesztésben és a döntés elfogadásával kapcsolatosan tudomásra jutott – ide értve a döntés (előterjesztés) megtárgyalásán elhangzottakat is – adatok és információk, üzleti titoknak, vagy bizalmas adatnak minősülnek, illetve nem nyilvános adatok, amelyek megőrzéséért az előterjesztést, vagy a döntés alapjául szolgáló dokumentumokat előkészítő, véleményező továbbá a Döntéshozó felelős.
A Beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi döntés alapját képező eredeti iratot (munkapéldányok nélkül), dokumentációt a Beszerzési eljárás zárásától, illetve szerződéskötés esetén a szerződés teljesítésétől számított öt évig kell megőrizni.
III.1.3. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Az Ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
Összeférhetetlen és nem vehet részt a Beszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az Ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
Összeférhetetlen és nem vehet részt a Beszerzési eljárásban Ajánlattevőként, Részvételre Jelentkezőként, alvállalkozóként, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az Ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
Az Ajánlatkérő köteles előzetesen felhívni a Beszerzési eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha a Beszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.
Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetve amelytől az Ajánlatkérő az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a beszerzés becsült értékének felmérése érdekében a Beszerzési eljárás megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy aki, illetve amely az Ajánlatkérő által folytatott előzetes piackutatásban vett részt feltéve, hogy az Ajánlatkérő nem közölt vele a Beszerzési eljárás során az összes Ajánlattevő vagy Részvételre Jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
Az Ajánlattevő vagy Részvételre Jelentkező a Beszerzési eljárásból összeférhetetlenség alapján csak akkor zárható ki, ha a Beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az Ajánlatkérő – hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján – köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett bizonyítsa, hogy a Beszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében tett intézkedéseket az Ajánlatkérő köteles a Beszerzési eljárást záró dokumentumban ismertetni.
Az Ajánlatkérő nevében eljáró és az Ajánlatkérő által a Beszerzési eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a jelen Szabályzat szerinti összeférhetetlenség.
A Beszerzési eljárásban bármilyen jogcímen résztvevő valamennyi személy vagy szervezet köteles gondoskodni a projekt céljainak érvényesüléséről. Ennek érdekében a közreműködését, illetve a Beszerzési eljárás dokumentumainak átvételét megelőzően köteles aláírni a jelen Szabályzat III.1.3. pontjában foglaltak szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot, és azt a Lebonyolító részére átadni, és az abban foglaltaknak megfelelően eljárni a Beszerzési eljárás teljes ideje alatt.
A jelen Szabályzat szerinti Beszerzési eljárásban csak olyan személy vehet részt, aki az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot előzetesen aláírta.
A Beszerzési eljárásban – különösen a Beszerzési dokumentáció elkészítése során – az Ajánlatkérő nevében eljáró személyek nem tehetnek ajánlatot, illetve nem állhatnak a beszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
Amennyiben a Beszerzési eljárás bármely szakaszában nyilvánvalóvá válik, hogy az összeférhetetlenségi szabályok betartása valamely érintettől nem várható el, akkor ezt az érintett a Lebonyolító felé haladéktalanul jelezni köteles írásban. A titoktartás és az összeférhetetlenség be nem tartása esetén a Döntéshozó dönt a további lépésekről, szankciókról.
A Lebonyolító gondoskodik az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok beszerzéséről és a Beszerzési eljárás irataival együtt való megőrzéséről.
Az adott Beszerzési eljárásban benyújtott ajánlatban 25% feletti alvállalkozóként megjelölt személy önálló ajánlatot vagy konzorciumi ajánlatot nem nyújthat be. A Beszerzési eljárás feltételeinek kidolgozásában, értékelésében részt vevő személy nem nyújthat be ajánlatot, nem lehet alvállalkozó vagy egyéb szereplő az adott eljárásban. Nem minősül az eljárás feltételeit kidolgozó személynek a tervező, gyártó és a piaci árat megalapozó árajánlatot adó jogi és nem jogi személy sem.
IV.1. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE
IV.1.1. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE – piackutatás
Az új beszerzési igény felmerülésekor piackutatást szükséges végezni vagy szakértői munkával dokumentáltan megalapozott előzetes árszakértést kell végezni a beszerzés becsült értékének megállapítása végett.
A piackutatási tevékenységet minden esetben a beszerzési igényt megfogalmazó Igénylő végzi el és dokumentálja.
A beszerzési igények tervezése, előkészítése során törekedni kell a funkcionálisan összetartozó vagy hasonló beszerzések összegzésére annak érdekében, hogy az összegzett mennyiség egyidejű versenyeztetésével versenyelőny legyen elérhető. Tilos a jelen Szabályzat előírásainak megkerülése céljából egyes összetartozó igényeket szétdarabolni.
A piackutatás a jelen Szabályzat X.5. és X.6. pontjában írt eljárások esetén magában foglalja a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplők felkutatását is.
Az előkészítési szakaszban lévő Beszerzési eljárás folyamatban van.
IV.1.2. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE – Bírálóbizottság felállítása
Ajánlatkérő valamennyi Beszerzési eljárásában – a jelen pontban írt kivétellel, annak megkezdését megelőzően a jelen Szabályzatban írtak szerint Bírálóbizottságot hoz létre, mely előkészíti az adott Beszerzési eljárást, továbbá döntési javaslatot tartalmazó szakvéleménnyel segíti a döntéshozatalra jogosult személyt(eket) vagy testületet a Beszerzési eljárásban, annak bármely szakaszában.
A Bírálóbizottság minden egyes Beszerzési eljárás megkezdési fázisában az Ajánlatkérő Igazgatósága felkérése alapján alakul meg és a Beszerzési eljárás zárásáig köteles működni.
A felkérésnek valamennyi felkért személy határidőben köteles eleget tenni. Köteles a Bírálóbizottság ülésein részt venni, a Lebonyolító (e-mail) üzeneteire határidőben válaszolni és a Bírálóbizottság munkáját segíteni, távolléte esetén megfelelő helyettesítéséről gondoskodni és a folyamatban lévő Beszerzési eljárásokról az információt átadni. A helyettes Bírálóbizottsági tag köteles az összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatot kitölteni. A Bírálóbizottsági tag az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat aláírásával a felkérést elfogadta.
A Bírálóbizottság létszáma minimum 7 fő, de az Ajánlatkérő Igazgatóságának döntése szerint szabadon bővíthető, de minden esetben páratlan számú tagból kell álljon. Tagjai az Egyezményben nevesített Magyar kijelölt szervezetek és az Egyezményben nevesített Kínai kijelölt szervezetek képviselői vagy az általuk kijelölt személyek. A Bírálóbizottságban az alábbi szakértelemmel rendelkező személyek képviseltetik magukat kötelezően: beszerzési igény tárgya szerinti szakértelem, jogi szakértelem, pénzügyi szakértelem, beszerzési szakértelem.
BESZERZÉS TÁRGYA SZERINTI SZAKÉRTELEMMEL RENDELKEZŐ TAG FELADATA:
A Beszerzési eljárásban legalább 2 fő jár el a beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemmel.
A Beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személyek feladata a Beszerzési műszaki leírás összeállítása.
A Beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy köteles teljes körűen, a szakma előírásainak megfelelő műszaki leírást, továbbá építési beruházás esetén tételes költségvetési kiírást tényszerűen elkészíteni.
A Beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy felelős az átadott információ, adat teljeskörűségéért és szakmai megfelelőségéért.
A Beszerzési igény tárgya szerinti szakértelmet biztosító személy a Beszerzési eljárás előkészítése során köteles javaslatot tenni a műszaki szakmai alkalmasság minimum követelményeire, köteles a Beszerzési dokumentáció részét képező szerződés tervezetet műszaki szempontból véleményezni.
Köteles továbbá felülvizsgálni az adott Beszerzési eljárás becsült értékét és javaslatot tenni a fedezet nettó összegére.
A beszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személy a Beszerzési eljárás bírálati és értékelési szakaszában köteles a beérkezett részvételi jelentkezést vagy ajánlatot a műszaki szakmai alkalmasság szempontjából megvizsgálni és nyilatkozni annak megfelelőségről vagy jelezni a hiányokat.
Köteles továbbá a Beszerzési eljárásban benyújtott árazott költségvetéseket, költségkalkulációkat teljes körűen átnézni, az esetleges számítási hibát, elírást, módosítást jelezni. Köteles amennyiben az adott Beszerzési eljárásnak része, a szakmai tesztet lebonyolítani és dokumentálni. Továbbá köteles nyilatkozni a megajánlott áru egyenértékűségére vonatkozóan, amennyiben az az adott Beszerzési eljárásban releváns.
JOGI SZAKÉRTELEMMEL RENDELKEZŐ TAG FELADATA:
A jogi szakértelemmel rendelkező személy a Beszerzési eljárás előkészítési szakaszában ellenőrzi, hogy a Lebonyolító által összeállított Beszerzési dokumentáció a jelen Szabályzatnak megfelelő. Amennyiben hiányosságot észlel, azt köteles javítani.
A jogi szakértelemmel rendelkező személy szövegezi meg a Beszerzési dokumentáció részét képező szerződéstervezetet.
A jogi szakértelemmel rendelkező személy a Beszerzési eljárás bírálati és értékelési szakaszában köteles a beérkezett részvételi jelentkezések és ajánlatok jogi szempontú áttekintését elvégezni, melynek keretében ellenőrzi a részvételi jelentkezéseket és az ajánlatokat a Beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemnél írtak kivételével.
A jogi szakértelemmel rendelkező személy részt vesz a Beszerzési eljárást érintő esetleges vitarendezési kérdések rendezésében.
BESZERZÉSI SZAKÉRTELEMMEL RENDELKEZŐ TAG FELADATA:
A Beszerzési szakértelem biztosítása: a Beszerzési eljárásban a Beszerzési szakértelmet a Lebonyolító biztosítja.
A Lebonyolító a Beszerzési szakértelme révén felelős a Beszerzési eljárás megkezdéséhez és lebonyolításhoz szükséges teljeskörű Beszerzési dokumentáció, szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, szakvélemények, hiánypótlások, árindoklások összeállításért, a Beszerzési eljárás valamennyi eljárási eseményének dokumentálásáért, tájékoztatási feladatok ellátásáért a Beszerzési eljárás teljes körű koordinálásáért, a Beszerzési szerződés megkötésének technikai kezeléséért. Felelős továbbá a Beszerzési eljárás lezárása tényének közzétételéért.
PÉNZÜGYI SZAKÉRTELEMMEL RENDELKEZŐ TAG FELADATA:
A pénzügyi szakértelemmel rendelkező tag köteles a beérkezett részvételi jelentkezést vagy ajánlatot pénzügyi alkalmasság szempontjából megvizsgálni és nyilatkozni annak megfelelőségről vagy jelezni a hiányokat.
A pénzügyi szakértelemmel rendelkező tag köteles a beszerzés fedezetének való megfelelősséget az eljárásban nyomon követni. Fedezet emelés szükségessége esetén köteles a fedezet emelési igény számszaki megalapozottságát ellenőrízni.
IV.1.3. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE – Bírálóbizottság munkája
A Bírálóbizottság a Beszerzési eljárás előkészítési fázisában a Lebonyolító irányításával az általa megadott határidők szerint közreműködik a Beszerzési eljárás előkészítésében, a Beszerzési dokumentáció összeállításában és a Beszerzési eljárás lefolytatásában, a beérkezett részvételi jelentkezések, ajánlatok elbírálásában, értékelésében.
A Bírálóbizottság tagjai közül egyszerű többséggel Elnököt választ, aki felelős a Bírálóbizottsági munka eredményességéért. Minden Bírálóbizottsági tag köteles szakértelme szerint dönteni, adott kérdésben nem tartózkodhat. Minden előterjesztő Bírálóbizottsági tagnak egy szavazata van. A Bírálóbizottság tagjainak egyszerű többségével dönt amennyiben javaslatképes. A Bírálóbizottság végezheti a munkáját személyes konzultáció formájában egyidejűleg Bírálóbizottsági ülés révén vagy egyéb írásbeli kommunikáció útján is. Az értékelés, a Bírálóbizottság munkája nem nyilvános.
A Bírálóbizottság a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálatának és értékelésének fázisában írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít Ajánlatkérő nevében a Beszerzési eljárást lezáró döntést, közbenső döntést meghozó személy(ek) vagy testület részére.
A Bírálóbizottság munkáját a Lebonyolító szervezi, döntése szerint vagy személyes egyeztetés (Bírálóbizottsági ülés) útján vagy Ajánlatkérő belső levelező rendszerén keresztül folytatott e-mail levelezés útján. Valamennyi Bírálóbizottsági tag köteles a Lebonyolító által tűzött határidőt betartani. Egy eljáráson belül a fent írt kapcsolattartási formák szabadon váltogathatóak. A Bírálóbizottság munkáját a Lebonyolító fogja össze és adminisztrálja. A Bírálóbizottság munkájában valamennyi tag a szakértelmének megfelelő kompetenciával vesz részt és a Beszerzési eljárás lebonyolítása során, kivéve a rendkívül csekély gazdasági jelentőségű beszerzési igények esetén, a szakértelmének megfelelő szempontok vizsgálatáért felelős.
A Bírálóbizottság az állandó tagok és a Lebonyolító részvétele esetén, illetve email válasza alapján már jogosult javaslatot előterjeszteni (javaslatképes) a Döntéshozó felé azzal, hogy a Bírálóbizottság tagjainak álláspontját, véleményét a Lebonyolítónak be kell építenie a Bírálóbizottság munkaanyagába.
A döntési javaslatot a Bírálóbizottság köteles indoklással ellátni. A Bírálóbizottság tagjának joga van a Bírálóbizottság közös véleményét tartalmazó jegyzőkönyv mellé külön véleményként bírálati lapját csatolni. A Bírálóbizottsági munkáról a Lebonyolító Jegyzőkönyvet készít, mely magában foglalja a Bírálóbizottság írásbeli szakvéleményét és (közbenső) döntési javaslatát valamint mellékletét képezi a Bírálóbizottság tagjainak bírálati lapjai.
A Bírálóbizottság munkájának elősegítése érdekében akár külső megfigyelőként vagy szakértőként a Bírálóbizottság tagjait felkérő vonhat be szükség szerint további személyeket az eljárásba.
A Bírálóbizottsági felkérés során rögzíteni szükséges a tagok státuszát, amely lehet szavazati joggal rendelkező előterjesztő, vagy szavazati joggal nem rendelkező megfigyelő vagy szavazati joggal nem rendelkező de javaslati joggal rendelkező szakértő.
A Lebonyolító felelős, hogy a döntést meghozó személy vagy szervezet a Bírálóbizottság írásbeli szakvéleményét dokumentált módon, olyan időpontban megkapja, hogy a döntés meghozatalára elegendő idő álljon rendelkezésére.
A Bírálóbizottság feladata az adott Beszerzési eljárás teljes körű előkészítése körében különösen:
1. a Beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező Bírálóbizottsági tag által megadott becsült érték felülvizsgálata, a fedezet meghatározása, a fedezetigazolás beszerzése, szükség esetén javaslattétel a fedezet emelésére a Döntéshozó felé,
2. a részekre bontás tilalmának való megfelelés ellenőrzése (összeszámítási kötelezettség),
3. az eljárási rendet és az eljárás típusát meghatározni
4. a szerződés típusának, stratégiai elemeinek meghatározása,
5. a Beszerzési eljárást indító Felhívás, az ahhoz kapcsolódó dokumentáció véglegesítése, jóváhagyása, ezen belül elsősorban, a Beszerzési műszaki leírás jóváhagyása, a kizáró okok meghatározása, értékelési szempontok, súlyszámok, pontszámok meghatározása, az alkalmassági szempontok meghatározása, ezek igazolási módjának meghatározása, adott esetben alternatív ajánlat feltételeinek meghatározása vagy részajánlattétel feltételeinek meghatározása, továbbá a szükséges Ajánlattevők, Részvételre Jelentkezők részéről csatolandó dokumentumok körének meghatározása,
6. szerződéstervezet jóváhagyása,
7. döntés az ajánlati biztosíték meghatározásáról, döntés az elektronikus árlejtés alkalmazásáról,
8. az eljárás ütemezésének meghatározása,
9. a már jóváhagyott Felhívás, illetőleg a dokumentáció esetleges módosítására vonatkozó javaslattétel a Döntéshozó részére,
10. adott esetben az ajánlattételre felkérni kívánt cégek listájának jóváhagyása, melyet a Beszerzési eljárás megkezdése előtt a Döntéshozóval is jóvá kell hagyatni,
11. eredménytelen Beszerzési eljárás esetén döntési javaslat az eljárás megismétléséről (egyhangú döntés szükséges),
12. indokolással alátámasztott döntés arról, hogy Rendkívül csekély gazdasági jelentőségű Beszerzési igényről van szó.
A Beszerzési eljárás megkezdését megelőzően a Döntéshozó vagy az általa kijelölt személy dokumentáltan (aláírás, vagy e-mail útján) köteles jóváhagyni az eljárást megindító Felhívásban szereplő alkalmassági minimumkövetelményeket és az értékelésirészszempontokat, azok súlyszámaival együtt.
A Beszerzési dokumentáció jóváhagyásáról a Döntéshozó fent írt jóváhagyását követően a Bíráló Bizottság dönt.
Amennyiben a Bírálóbizottság felállítása az eljárás szakszerű előkészítéséhez ésszerűen nem indokolt, így különösen a Rendkívül csekély gazdasági jelentőségű beszerzési igények esetén, úgy a Bírálóbizottság részére jelen Szabályzatban meghatározott feladatokat a Lebonyolító közreműködésével a beszerzési igény tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező Igénylő végzi jogász által kidolgozott szerződésminta alkalmazásával azzal, hogy a Lebonyolító a jelen Szabályzatban körülírt feladatait végzi ebben az esetben is.
IV.2. A BESZERZÉSI ELJÁRÁS MEGKEZDÉSE
A Beszerzési eljárás az annak feltételeit rögzítő jóváhagyott Felhívásban foglaltak szerint folytatható le.
IV.2.1. Ajánlatkérő feltétel nélkül szabadon dönthet az alább írt eljárástípusok választásáról:
– Hirdetmény közzétételével induló egyszakaszos nyílt Beszerzési eljárás,
– Hirdetmény közzétételével induló kétszakaszos Beszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül.
IV.2.2. Ajánlatkérő az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén dönthet az alább írt eljárásfajta választásáról:
– Hirdetmény közzétételével induló kétszakaszos Beszerzési eljárás tárgyalás tartásával (X.3.)
– Hirdetmény közzétételével induló kétszakaszos Beszerzési eljárás tárgyalás tartásával több szakaszban (X.4.)
Amennyiben:
– a megelőző Hirdetmény közzétételével induló egyszakaszos nyílt vagy Hirdetmény közzétételével induló két szakaszos Beszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül eljárás eredménytelen lett, mert nem nyújtottak be részvételi jelentkezést vagy ajánlatot, vagy kizárólag az Ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét meghaladó ajánlatokat nyújtottak be, vagy
– az Ajánlatkérő igényeit az azonnal rendelkezésre álló megoldások kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni vagy
– a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz vagy
– a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat.
Ajánlatkérő a Felhívásban döntése szerint értékelési szempontként vagy a legalacsonyabb összegű ajánlatot vagy az összességében legkedvezőbb (az ajánlati áron túli egyéb szempontokat is felsoroló és súlyozó) ajánlatot jelöli meg.
A Beszerzési eljárásban Felhívás minimálisan kötelezően tartalmazza az alábbiakat:
– Ajánlatkérő nevét, címét, elérhetőségét
– választott eljárás típusát (külön megjelölve azt, hogy az adott szakaszban nyújtható-e be ajánlat vagy sem)
– Beszerzési eljárás tárgyát, mennyiségét
– megkötendő szerződés meghatározását, szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét
– a teljesítés helyét
– ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást
– annak meghatározását, hogy Ajánlattevő tehet-e részajánlatot vagy nyújthat-e be alternatív ajánlatot
– Ajánlatkérő által előírt kizáró okokat és alkalmassági feltételeket az igazolási módokkal
– Beszerzési dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, a beszerzése helyét, Értékelési szempontot, szempontokat súlyszámokkal és az értékelés módszerét
– Benyújtási határidőt
– Benyújtás címét
– a Beszerzési eljárás nyelvét
– Bontás helyét, idejét
– Ajánlati kötöttség időtartamát
– üzleti titok csatolásának módját
– Felhívás megküldésének napját
– Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás lefolytatásának menetét, szabályait
– Amennyiben keretszámot határozott meg Ajánlatkérő abban az esetben a keretszámot és az ahhoz kapcsolódó rangsorolás módját.
Ajánlatkérő a felhívásban, ún. kizáró oko(ka)t határoz meg, mely Ajánlattevő ajánlatának automatikus érvénytelenségét eredményezi az adott eljárásban. Ajánlatkérő kötelezően vizsgálja kizáró okként az Ajánlattevő honossága szerinti és magyarországi köztartozás mentességét és jogalanyiságát valamint jogképességét.
A Beszerzési eljárásban legalább egy pénzügyi alkalmassági feltételt, és legalább egy műszaki szakmai feltételt elő kell írni. Az alkalmassági feltétel mértéke nem haladhatja meg az adott Beszerzési eljárás becsült értékének 100%-át. Megkezdettnek azt a Beszerzési eljárást kell tekinteni, amelynek Felhívását Ajánlatkérő a jelen Szabályzat szerint összeállította és meghirdette.
IV.3. A BESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA
Ajánlatkérő a Felhívás mellett Beszerzési dokumentációt készít, mely tartalmazza az adott Beszerzési eljárásra kidolgozott szerződéses feltételeket, műszaki leírást, egyéb feltételeket.
Ajánlatkérő amennyiben a tiltott magatartást tapasztal, az abban érintett Ajánlattevő(ke)t közbenső döntéssel kizárja az eljárásából.
A X.5. és a X.6. eljárások esetén az ajánlattételre felhívott Ajánlattevők közösen nem tehetnek ajánlatot. Annak azonban nincs akadálya, hogy valamely ajánlattételre felhívott Ajánlattevő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek Ajánlatkérő nem küldött Felhívást.
Ajánlatkérő az alábbi elvárt átfutási idők mellett köteles a Beszerzési eljárást lefolytatni:
Hirdetmény közzétételével induló eljárásokban a Felhívásban előírható minimális ajánlattételi vagy jelentkezési határidő: 30 naptári nap azzal, hogy két szakaszos eljárás esetén az ajánlattételi szakaszban a 30 naptári nap 15 naptári napra rövidíthető.
Ajánlatkérőnek a szakmai tartalom és a részvételi jelentkezés kidolgozásához szükséges megfelelő időt szükséges biztosítani. Amennyiben Ajánlattevő írásban kéri Ajánlatkérő dönthet a Felhívásban előírt határidő meghosszabbításáról.
A Felhívásban előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő, az ajánlat illetve a részvételi jelentkezés elkésett és érvénytelen.
Ajánlatkérő köteles a Felhívásban meghatározott határidőben benyújtott részvételi jelentkezéseket vagy ajánlatokat a Felhívásban előzetesen megadott kizáró okok és alkalmassági feltételek szerint késedelem nélkül elbírálni majd az értékelési szempontok szerint értékelni. A benyújtási határidőn túl érkezett részvételi jelentkezéseket illetve ajánlatokat Ajánlatkérő nem bírálja el, azokat csatolja az eljárás iratanyagához mint elkésett részvételi jelentkezést, ajánlatot.
Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az Ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a Beszerzési dokumentációban, valamint a dokumentációban megadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Az Ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvényes és mely érvénytelen, és hogy van-e olyan Ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az Ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Beszerzési dokumentációban meghatározott egyéb objektív szempontok ellenőrzésére köteles. Ajánlatkérő kizárólag az érvényes ajánlatokat értékeli a Felhívásban írtak szerint.
A bírálatra és az értékelésre az Ajánlatkérő nevében a bírálatra és értékelésre összehívott Bírálóbizottság jogosult.
A hiányos, nem egyértelmű ajánlat versenyben maradásának biztosítása érdekében hiánypótlás, felvilágosítás kérés a Felhívásban foglaltak szerint legalább egy alkalommal kötelező.
Az egyértelmű számítási hibát Ajánlatkérő saját hatáskörében javítja, melyről tájékoztat valamennyi a Beszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó Ajánlattevőt egyidőben.
Az irreális vállalást, kirívóan alacsony ajánlati árat tartalmazó ajánlatot benyújtó Ajánlattevőt Ajánlatkérő köteles legalább egy alkalommal indokolás benyújtására felhívni. Amennyiben Ajánlatkérő a benyújtott indokolás alapján sem tud értékelni, abban az esetben további egy alkalommal hívja fel Ajánlattevőt további indokolás benyújtására. Ajánlatkérő kizárólag objektív alapú, megalapozott indokolást fogadhat el.
A Beszerzési eljárás nyertese az eredményes eljárásban érvényes ajánlatot adó az értékelési szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Ajánlattevő.
Ajánlatkérő a benyújtási határidőig indokolás nélkül jogosult visszavonni a Beszerzési eljárást. A benyújtási határidő elteltét követően, amennyiben nem érkezett részvételi jelentkezés illetve ajánlat, abban az esetben erre hivatkozással az adott Beszerzési eljárást Ajánlatkérő eredményteleníti.
A részvételi jelentkezések illetve az ajánlatok bontásán bármely részvételi jelentkezést illetve ajánlatot benyújtó Részvételre jelentkező illetve Ajánlattevő, az Ajánlatkérő képviselői és az Ajánlatkérő által meghívottak vehetnek részt. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készül, mely valamennyi Ajánlattevő illetve részvételre jelentkező részére egyidejűleg megküldésre kerül. Ajánlatkérő köteles valamennyi az adott eljárásban beérkezett részvételi jelentkezést illetve ajánlatot a bontási eljárás során ismertetni a Felhívásban foglaltak szerint legalább az alábbi tartalommal: Részvételre Jelentkező neve, székhelye vagy Ajánlattevő neve, székhelye és az ajánlatok bontásakor a Felhívás szerinti értékelési szempont(ok)ra vonatkozó ajánlata.
Az ajánlatok bontási jegyzőkönyve tartalmazza a végső ajánlatok felbontását megelőzően Ajánlatkérő által ismertetett fedezetet.
IV.4. A BESZERZÉSI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA, SZERZŐDÉSKÖTÉS
A Beszerzési eljárásban a Bírálóbizottság előterjesztése alapján a Döntéshozó dönt, ezt követően lehet közölni a Beszerzési eljárásban meghozott döntéseket az adott eljárás Részvételre Jelentkezőivel illetve az Ajánlattevőivel egyidejűleg, írásban, dokumentált módon.
Az adott Beszerzési eljárásban, amennyiben a Felhívás másképp nem rendelkezik az ajánlatok bontását követő harmincadik naptári napon meg kell hozni az eljárást Lezáró döntést, mely döntés indokolt esetben egy alkalommal maximum további tizenöt nappal elhalasztható. Két szakaszos eljárásban a részvételi szakaszt amennyiben a Felhívás másképp nem rendelkezik a Részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik naptári napon az ajánlattételi felhívás megküldésével le kell zárni.
A döntés megküldését követően a címzett Ajánlattevőnek öt naptári napja áll rendelkezésre, hogy írásban megalapozott észrevételt tegyen. Amennyiben megalapozott észrevétel érkezik, abban az esetben Ajánlatkérő annak kézhezvételét követő három munkanapon belül megválaszolja az észrevételben foglaltakat továbbá amennyiben az eljárást záró dokumentum tartalmát érintő módosítás szükséges, azt elvégzi.
Az adott Beszerzési eljárásban szerződés leghamarabb a Beszerzési eljárást záró dokumentum Ajánlattevők részére történő megküldését követő tizenötödik naptári napon köthető. Az adott Beszerzési eljárásban a szerződést legkésőbb a Beszerzési eljárást záró dokumentum Ajánlattevők részére történő megküldését követő harmincadik napon meg kell kötni.
A Beszerzési eljárásban a Beszerzési dokumentációban kiadott szerződés köthető meg a végső ajánlat szerint. Szerződéskötés során az Ajánlatkérőnél mindenkor érvényben levő szerződéskötési szabályok alapján kell eljárni.
V. ÉRVÉNYESSÉG
Érvényesnek az a részvételi jelentkezés illetve ajánlat minősül, amely a Felhívásban a benyújtására előírt határidőben beérkezett Ajánlatkérőhöz az eljárást megindító Felhívásban rögzített formai előírások szerint és amely megfelel az eljárást megindító Felhívásban írt alkalmassági feltételeknek, kizáró okoknak és nem került sor Ajánlattevő kizárására. A részvételi jelentkezés illetve az ajánlat érvényes, ha nem áll fenn e Szabályzat szerinti érvénytelenségi ok.
Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
1. a benyújtási határidő lejárta után nyújtották be;
2. az Ajánlattevőt, Részvételre Jelentkezőt az eljárásból kizárták;
3. ha az Ajánlattevő vagy Részvételre Jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tiltott magatartás miatt kizárásra került;
4. az Ajánlattevő vagy Részvételre Jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek való megfelelést;
5. egyéb módon nem felel meg a Felhívásban és a Beszerzési dokumentációban valamint a Beszerzési dokumentációban megjelölt jogszabályi feltételeknek, ide nem értve a Felhívásban az Ajánlatkérő által előírt formai követelményeket;
6. Ajánlattevő irreális vállalás körében benyújtott indokolása a hiánypótlást követően sem megfelelő;
7. Az ajánlat érvénytelen, ha indokolás kérést követően hiánypótolt válasz alapján is aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más a hiánypótlással érintett teljesíthetetlen feltételt, irreális vállalást tartalmaz;
8. Az 1–7. pontokban foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a Részvételre Jelentkező ajánlatot tesz;
9. Érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az Ajánlattevő visszavonta;
10. Érvénytelen az ajánlat, ha az Ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;
11. Érvénytelen az ajánlat, ha az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot az értékelés során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.
Az Ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az Ajánlattevőt, Részvételre jelentkezőt, aki
1. a kizáró okok hatálya alá tartozik,
2. részéről a kizáró ok az eljárás során következett be,
3. tiltott magatartást tanúsít.
Alkalmatlan a Részvételre jelentkező illetve az Ajánlattevő ha nem felel meg a Beszerzési eljárás Felhívásában előírt szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek.
VI. TILTOTT MAGATARTÁS
A lent írtak szerinti magatartások tanúsítása az adott Beszerzési eljárásból való kizárást von maga után. A lent írtak szerinti magatartás tanúsítása a szerződéskötés akadálya:
– „összejátszáson alapuló gyakorlat” két vagy több fél közötti megállapodás, annak érdekében, hogy helytelen célt érjenek el, beleértve a másik fél cselekedetének helytelen befolyásolását;
– „korrupciós gyakorlat” bármely értékes dolog felajánlása, elfogadása vagy kérése közvetlenül vagy közvetve a másik fél cselekedetének helytelen befolyásolása érdekében;
– „megtévesztő gyakorlat” bármely cselekedet vagy mulasztás, beleértve a helytelen jognyilatkozat tételét, amely tudatosan vagy gondatlanul félrevezet vagy megkísérel félrevezetni egy felet pénzügyi vagy más előny szerzése vagy egy kötelezettsége elkerülése érdekében.
VII. A BESZERZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYESSÉGE
Amennyiben a lent írt eredménytelenségi okok nem állnak fenn az adott Beszerzési eljárás eredményes.
A Beszerzési eljárás eredménytelen ha:
– nem nyújtottak be ajánlatot vagy nem nyújtottak be részvételi jelentkezést,
– kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be,
– egyik Ajánlattevő sem tett az Ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot,
– Ajánlatkérő tiltott magatartás miatt az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról döntött,
– valamennyi ajánlat vonatkozásában lejárt a Felhívásban előírt ajánlati kötöttség,
VIII. BESZERZÉSI ELJÁRÁS DOKUMENTÁLÁSA, DOKUMENTUMOK ŐRZÉSE
Ajánlatkérő valamennyi Beszerzési eljárását annak előkészítésétől a szerződés teljesítéséig írásban köteles dokumentálni. Az eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban a szerződés teljesítéséig keletkezett valamennyi dokumentumot a Beszerzési eljárás zárásától, a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Az iratok őrzésre történő átadásáért a Lebonyolító felelős. A Beszerzési eljárás iratait az Egyezmény szerinti Megrendelő őrzi.
IX. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE, IRATBETEKINTÉSI JOG
A Beszerzési eljárás dokumentumaiba való betekintés az adott Beszerzési ejárás lezárását és a szerződés megkötését követően bármely Érdeklődő gazdasági szereplő részére lehetőség azzal, hogy Ajánlatkérő az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával köteles eljárni.
Amennyiben ilyen megkeresés érkezik, azt az adott Beszerzési eljárás Lebonyolítója részére kell továbbítani, aki a kérésre figyelemmel az általa az Érdeklődő gazdasági szereplővel egyeztetett időpontban rendelkezésre áll.
Az iratbetekintésről jegyzőkönyv készül, mely keretében rögzíteni szükséges, hogy az eljárás mely iratai kerültek ismertetésre az iratbetekintés keretében. Iratbetekintés során a kérelmező nem kérhet és nem kaphat másolatot egyetlen egy dokumentumról sem, csak jegyzetelhet.
X. VÁLASZTHATÓ ELJÁRÁSFAJTÁK SPECIÁLIS SZABÁLYAI
A jelen Beszerzési Szabályzat I–IX. fejezetében írtakon felül az adott eljárás típusra a lent írtak irányadóak.
X.1. HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELÉVEL INDULÓ EGYSZAKASZOS NYÍLT ELJÁRÁS
Nyílt az a Beszerzési eljárás, amely egy szakaszból áll és hirdetmény közzétételével indul. Nyílt eljárásban valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
Nyílt eljárásban a Beszerzési dokumentáció, és az eljárást indító Felhívás elkészítése kötelező.
Nyílt eljárásban az Ajánlatkérő által kiadott dokumentációhoz tisztázó kérdések érkezhetnek, melyre adott válaszok keretében Ajánlatkérő az eljárást indító Felhívásban kiadott benyújtási határidő változatlanul tartása mellett nem módosíthatja a Beszerzési eljárás feltételeit oly mértékben, hogy az már jelentős módon módosítaná a Beszerzési eljárás megkezdésekor meglévő beszerzési igényét.
Amennyiben a tisztázó kérdések révén a Beszerzési dokumentáció érdemi módosítása szükséges, abban az esetben Ajánlatkérő a benyújtási határidőt köteles meghosszabbítani úgy, hogy minimálisan az eredetileg biztosított benyújtási időtartam fele még nyitva álljon.
Az ajánlatokat zártan kell eljuttatni a Felhívásban feltüntetett helyre, a Felhívásban meghatározott időpontig, a megjelölt példányban és módon. Ajánlattevő az üzleti titkot köteles elkülönítetten csatolni az ajánlatához, erre vonatkozóan előírást a Felhívás tartalmaz.
Egyszakaszos nyílt eljárásban a Felhívásban írt benyújtási határidőig benyújtott ajánlat a végső ajánlat.
Az ajánlatok bontása mindig nyilvánosan meghirdetett eljárási esemény az Ajánlatkérő és az Ajánlattevők között továbbá azok által meghívott személyek között.
Az értékelést a Bírálóbizottság végzi kizárólag a Felhívásban leírt objektív értékelési szempontok alapján. Amennyiben egy érvényes ajánlat van, abban az esetben a Beszerzési eljárás nem eredménytelen de kötelező árszakértő bevonása az értékelésbe és kötelező a Döntéshozó felé megindokolni, milyen előnnyel jár az egy érvényes ajánlat elfogadása ahelyett, hogy megismétlésre kerülne a Beszerzési eljárás. Önmagában a Beszerzési eljárás időigénye nem lehet indok az ismételt Beszerzési eljárás lefolytatásának mellőzésére.
X.2. HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELÉVEL INDULÓ KÉTSZAKASZOS BESZERZÉSI ELJÁRÁS TÁRGYALÁS TARTÁSA NÉLKÜL
Ezen eljárásfajta szabályai megegyeznek a nyílt eljárás szabályaival az ezen pont alatt írt eltérésekkel, úgymint az eljárás első szakaszában ajánlat sem részben sem egészében nem tehető.
A Részvételi jelentkezéseket zártan kell eljuttatni a Felhívásban feltüntetett helyre, a Felhívásban meghatározott időpontig, a megjelölt példányban és módon. A Részvételi felhívás tartalmazza az értékelési szempontokat.
Ajánlat benyújtására kizárólag azon Részvételre jelentkezőktől kerülhet sor, akiket Ajánlatkérő az eredményes első részvételi szakasz zárásaként közvetlenül felhív ajánlattételre ezen Felhívásában megjelölve a végső ajánlat benyújtásának időpontját és módját. Az első szakaszban Ajánlatkérő a Részvételre Jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, a részvételi jelentkezés érvényességéről vagy érvénytelenségéről dönt a Részvételi Felhívásban foglalt feltételek szerint (előminősítés). Az előminősítés olyan objektív feltételekhez és szempontokhoz köthető, mint a pénzügyi feltételek, tapasztalat stb. amelyeket az Ajánlatkérő részéről a beszerzési eljárást megindító Részvételi Felhívásban kell rögzíteni.
A második ajánlattételi szakaszban a részvételi jelentkezést benyújtók összetétele nem változhat. A Beszerzési eljárás második szakaszában kerül sor az ajánlattételre.
Ajánlatkérő ezen eljárás keretében keretszámot határozhat meg az eljárást megindító Felhívásban, mely keretszám felső határáig hívja fel ajánlattételre a rangsorolt Ajánlattevőket. A rangsorolás az eljárást megindító Felhívásban közzétett objektív szempontok alapján történhet. A keretszám alsó határa legalább öt lehet. Amennyiben Ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot az eljárást megindító Felhívásban, abban az esetben valamennyi érvényes jelentkezést benyújtót fel kell hívnia ajánlattételre.
X.3. HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELÉVEL INDULÓ KÉTSZAKASZOS BESZERZÉSI ELJÁRÁS TÁRGYALÁS TARTÁSÁVAL
Ezen eljárásfajta szabályai megegyeznek a X.2. rész szerinti eljárás szabályaival azzal az eltéréssel, hogy Ajánlatkérő ezen eljárásban tárgyalást tart és a keretszám alsó határa legalább három lehet.
Az eljárást megindító Felhívásban a lent írt tárgyalási szabályokat szükséges szerepeltetni és betartani.
Ajánlatkérő a tárgyalásokat zárt körben tartja (csak Ajánlatkérő és Ajánlattevő valamint képviselőik lehetnek jelen.) Az Ajánlattevő által a tárgyalás során átadott információk üzleti titokká minősíthetők, azonban ez nem érintheti a Beszerzési Eljárás átláthatóságát.
Ajánlatkérő az Ajánlattevőkkel a tárgyalás(ok)on amennyiben a Felhívásban másképp nem rendelkezik együtt tárgyal. Ajánlattevőt csak az érvényes cégkivonata alapján cégjegyzési joggal rendelkező személy, vagy az általa adott meghatalmazással rendelkező személy képviselheti. Ajánlatkérő csak szükség esetén tart második, illetve további tárgyalást. A második és azt követő tárgyalások időpontját Ajánlatkérő az első, illetve a következő tárgyalások végén határozza meg.
Ajánlatkérő az egyes tárgyalásokról jegyzőkönyvet készít. Szó szerinti jegyzőkönyv készítése csak akkor kötelező, ha ahhoz valamely részt vevő ragaszkodik.
Amennyiben Ajánlatkérő a tárgyalás lezárásakor jegyzőkönyvet ad át Ajánlattevők részére, abban az esetben Ajánlattevő képviselője köteles a jegyzőkönyvet aláírásával ellátni. Ajánlatkérő az aláírt jegyzőkönyvet valamennyi a tárgyaláson részt vevő Ajánlattevő részére egy példányban átadja.
Amennyiben Ajánlatkérő nem adja át a tárgyalás lezárásakor az adott tárgyalási fordulóról szóló jegyzőkönyvet, abban az esetben öt munkanapon belül megküldi valamennyi az adott tárgyaláson részt vett Ajánlattevőnek.
A tárgyalás terjedelme: a felek tárgyalnak a szerződés feltételeiről, valamint műszaki, szakmai tartalmi elemekről. A tárgyalás során a beszerzés tárgya, illetőleg az eljárás alapján megkötendő szerződés feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve körülményében térjenek el a Felhívás közzétételekor beszerezni kívánt Beszerzési tárgytól, vagy megadott szerződéses feltételektől, amely már más Beszerzési tárgy beszerzését is jelentené. Ajánlatkérő a műszaki, szakmai tartalmi elemek tisztázása majd a szerződéses feltételek véglegesítése után végső ajánlat benyújtására hívja fel az Ajánlattevőket, ezzel zárja le a tárgyalást. A végső ajánlat benyújtására egyértelmű felhívást kell, egyidejűleg valamennyi Ajánlattevő részére küldeni. A végső ajánlat benyújtására az első ajánlat benyújtására előírt formai és tartalmi előírások kötelezően alkalmazandóak amennyiben a Felhívás másként nem rendelkezik. A tárgyalás lezárásával ajánlati kötöttség jön létre mind Ajánlatkérőre mind Ajánlattevőkre nézve. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama harminc nap. Az eljárást indító Felhívásban kötelező megjelölni az ajánlati kötöttség elvárt időtartamát.
Amennyiben Ajánlatkérő a tárgyaláson jegyzőkönyvezett változásokat olyan mértékűnek ítéli, hogy annak nagyságrendje döntése szerint új dokumentáció rendelkezésre bocsátását indokolja, ebben az esetben Ajánlatkérő által az egységes szerkezetű végleges dokumentáció megküldését követően hívja fel az Ajánlattevőket a végső ajánlatuk megtételére.
X.4. HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELÉVEL INDULÓ KÉTSZAKASZOS BESZERZÉSI ELJÁRÁS TÁRGYALÁS TARTÁSÁVAL TÖBB TÁRGYALÁSI FORDULÓBAN
Ezen eljárásfajta szabályai megegyeznek a X.3. rész szerinti eljárás szabályaival az alábbi eltérésekkel.
A Tárgyalásos eljárás lefolytatására egymást követő tárgyalási fordulókban is sor kerülhet, amennyiben Ajánlatkérő a Felhívásban nem határoz meg keretszámot vagy háromnál nagyobb számú keretszámot határoz meg, annak érdekében, hogy a Felhívásban előre meghatározott objektív, számszerűsíthető szempontok alkalmazásával Ajánlatkérő csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát.
Az adott tárgyalási forduló zárásakor a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzíteni kell indokolással, hogy a tárgyalás következő fordulójába mely Ajánlattevők léphetnek. A Tárgyalást záró utolsó forduló az, amelyben legalább három érvényes ajánlatot benyújtó Ajánlattevő van. Az Ajánlatkérőnek a Felhívásban jeleznie kell, hogyha élni fog ezzel a lehetőséggel. A második és az azt követő tárgyalási fordulók időpontját Ajánlatkérő az első, illetve a következő tárgyalási fordulók végén határozza meg. A végső ajánlat benyújtására a záró tárgyalási fordulóban kerülhet sor.
X.5. A III.A.) PONTBAN ÍRT ÉRTÉKHATÁR ALATTI BESZERZÉSI IGÉNYEK
Ezen eljárásfajta szabályai megegyeznek a nyílt eljárás szabályaival azzal, hogy ezen eljárás Hirdetmény közzététele helyett a lent írtak szerint indul. Ajánlatkérő köteles a Felhívást közvetlenül megküldeni legalább három a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőnek azzal, hogy a Felhívást az eljárás megkezdése előtt legalább öt (5) munkanappal megelőzően az Ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni és annak legalább öt munkanapig elérhetőnek kell lennie. Amennyiben a honlapon közzétett Felhívás kapcsán gazdasági szereplő érdeklődését fejezi ki írásban Ajánlatkérő felé a Felhívásban megadott előírások szerint, akkor Ajánlatkérő részé(ük)re is köteles majd megküldeni a Beszerzési Dokumentációt az általa ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőkkel egyidejűleg.
X.6. RENDKÍVÜL CSEKÉLY GAZDASÁGI JELENTŐSÉGŰ BESZERZÉSI IGÉNYEK
Rendkívül csekély gazdasági jelentőségű Beszerzési igényekre, amennyiben a Beszerzési eljárás dokumentációja másként nem rendelkezik, az ajánlat elektronikus árlejtési eszközön keresztül kerülhet benyújtásra az adott eljárást megindító Felhívásban írt szabályok szerint.
Ajánlatkérő legalább négy a szerződés teljesítésére alkalmas Ajánlattevő részére egyidejűleg, azonos módon, írásban Felhívást küld a IV.2. pontban írt kötelező elemekkel azzal, hogy a Felhívásban jelzi, hogy az ajánlat megadására elektronikus árlejtési eszközön keresztül fog sor kerülni és Ajánlatkérő az ajánlatot ezen elektronikus árlejtési eszközön keresztül fogadja. Az árlejtési felhívás tartalmazza az árlejtéssel kapcsolatos részletes információkat, amelynek megküldésének időpontja az Árlejtés kezdő időpontját legalább öt munkanappal megelőző munkanap.
XI. SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA
Ajánlatkérő jogosult az Egyezményben meghatározott Projektalapító Munkacsoporton keresztül kezdeményezni a jelen Szabályzatnak az Egyezmény 9. Cikk, 6. bekezdése szerinti módosítását vagy kiegészítését ahogy azt az Ajánlatkérő szükségesnek tartja a Projekt hatékony megvalósítása érdekében.
XII. KIVÉTELEK
Nem szükséges Beszerzési eljárás lefolytatása:
1. a nem visszterhes beszerzések körére,
2. az érvényes és hatályban lévő keretszerződésekből történő lehívás a keretszerződések időtartama alatt a keretösszegük erejéig,
3. Beszerzési eljárások, közlemények meghirdetése,
4. Ajánlatkérő munkavállalói által munkaviszony keretében nyújtott szolgáltatások,
5. kárelhárítás, havaria helyzetek kezelése érdekében igénybe vett szolgáltatás, megrendelt tevékenység a kárelhárítás mértékének az erejéig.
Készült Pekingben, 2016. február 5-én magyar, kínai és angol nyelven, 2 (két) példányban, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.
| Magyarország Kormánya nevében | Kínai Népköztársaság Kormánya nevében” |
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
