a) a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő értékű eredeti szerződés esetén a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, és
b) szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át,
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
(3) A (2) bekezdés arra a szerződésmódosításra alkalmazandó, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a (2) bekezdést a módosítás azon elemeire kell alkalmazni, amelyek az érték változásával összefüggenek.
(4) A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új beszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat a következő esetekben:
a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának – ideértve az opció gyakorlását is – pontos feltételeit és tartalmát, az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét, vagy
b) ha teljesülnek a következő feltételek:
ba) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre,
bb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét,
bc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, és
bd) a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű eredeti szerződés esetén az ellenérték növekedése nem eredményezheti azt, hogy a szerződés értéke elérje vagy meghaladja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait.
(5) Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, a (4) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.
(6) A (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) pontjában az eredeti szerződés értékeként az aktuális, indexált szerződéses ellenszolgáltatás vehető figyelembe, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
(7) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a szerződés új beszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha
a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön, illetve részvételre jelentkezőkön kívül más ajánlattevők, részvételre jelentkezők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna,
b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy
c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.
(8) A szerződés a (2), (4) és (7) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új beszerzési eljárás eredményeként módosítható. Ha a szerződés módosítására beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a 104. § (1) bekezdése alapján semmis.
109. § (1) Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha
a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 108. § alapján új beszerzési eljárást kell lefolytatni,
b) az ajánlattevő nem biztosítja a 105. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 106. §-ban foglaltaknak, vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a beszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
(2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a beszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a beszerzési eljárásból.
(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 45. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott valamely feltétel, vagy
b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 45. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott valamely feltétel.
110. § Az ajánlatkérő a 104. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési szándékáról a 1986/2015/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében foglaltak szerinti önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt tehet közzé.
111. § (1) Az alvállalkozókkal szemben nem lehet megkülönböztetést tenni az állampolgárságuk vagy a gazdasági célú letelepedésük szerinti tagállammal összefüggésben.
(2) Az ajánlatkérő előírhatja a nyertes ajánlattevő számára a szerződés egy részének alvállalkozók útján történő teljesítését, ebben az esetben az ajánlatkérő százalékos értéket tartalmazó sáv formájában közli az alvállalkozói teljesítés lehetséges legalacsonyabb és legmagasabb arányát. Az így előírt arány nem haladhatja meg a szerződés értékének 30%-át. A megadott sáv meghatározásakor figyelembe kell venni a szerződés tárgyát, valamint az érintett ágazat természetét, ideértve az adott piacon tapasztalható verseny intenzitását és az ipar vonatkozó műszaki képességeit is.
(3) A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően alvállalkozó útján teljesíteni rendelt aránynak megfelelő részben a 112. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően köt alvállalkozói szerződéseket.
(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésen kívüli esetekben is előírhatja a nyertes ajánlattevő számára a 112. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazását a megkötni kívánt bizonyos alvállalkozói szerződések vagy azok mindegyike vonatkozásában.
(5) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során írásban be kell jelentenie az ajánlatkérő számára a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozókra vonatkozó változtatási igényét. Az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe az ajánlatkérő előzetes írásbeli hozzájárulásával vonhat be új alvállalkozót. Az ajánlatkérő a 105. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően is megtilthatja az ajánlattevő által a beszerzési eljárás folyamán vagy a nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítése során megjelölt alvállalkozók bevonását. A tiltás csak a beszerzési eljárás során alkalmazott kizárási okokon, valamint azon alkalmassági követelményeken alapulhat, amelyeknek az alvállalkozó önállóan köteles megfelelni. Ha az ajánlatkérő valamely alvállalkozó bevonásához nem járul hozzá, e döntését írásban kell indokolnia az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő számára. Az indokolásnak tartalmaznia kell, hogy az alvállalkozó miért nem felel meg a követelményeknek.
(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti követelményeket fel kell tüntetni az eljárást megindító felhívásban.
112. § (1) A védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat elérő értékű beszerzési eljárásban a 111. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevőnek az alvállalkozókkal megkötendő szerződéseire (2)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell közzétennie, ha az eljárás során az ajánlatkérő hirdetményt tett közzé.
(3) Az alvállalkozói hirdetménynek az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal kell megjelennie, továbbá tartalmazhat bármilyen más, szükség esetén – így különösen minősített adat vonatkozásában – az ajánlatkérő által jóváhagyott adatot.
(4) Az alvállalkozói hirdetményt a 31. §-ban foglaltak szerint kell közzétenni.
(5) Nem kell alvállalkozói hirdetményt közzétenni, ha az alvállalkozói szerződés megkötése kapcsán fennállnak azok a feltételek, amelyek hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására adhatnának alapot.
(6) A nyertes ajánlattevők saját honlapjukon olyan alvállalkozói hirdetményeket is közzétehetnek, amelyek esetében nincs közzétételi kötelezettségük.
(7) Az alvállalkozói hirdetményben közölni kell az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő kiválasztásához előírt feltételeket, vagy bármely más olyan szempontot, amelyet az alvállalkozók kiválasztásánál alkalmazni kell. Valamennyi feltételnek objektívnek kell lennie, biztosítania kell az egyenlő bánásmódot, valamint összhangban kell állnia az ajánlatkérő által alkalmazott szempontokkal. A feltételeknek az alvállalkozói szerződés tárgyával közvetlenül össze kell függeniük.
(8) A nyertes ajánlattevőnek nem kell alvállalkozót bevonnia a teljesítésbe, ha az ajánlatkérő számára hitelt érdemlően igazolja, hogy a versenyben részt vevő egyetlen alvállalkozó, illetve ajánlat sem felel meg az alvállalkozói hirdetményben közölt feltételeknek, és ezért a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a közte és az ajánlatkérő között kötött beszerzési szerződésben foglalt követelményeket.
(9) Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat nem éri el, a sikeres ajánlattevőnek a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvek figyelembevételével kell eljárnia.
(10) A 16–21. §-ban foglalt szabályok alkalmazandóak az alvállalkozói szerződések becsült értékének kiszámítására.
113. § Az ajánlatkérő a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat elérő értékű beszerzési eljárásban a 111. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott esetekben előírhatja, hogy azon nyertes ajánlattevő, aki a 6. § alapján ajánlatkérőnek minősül, köteles az alvállalkozói szerződések kiválasztásakor a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárt elérő értékű beszerzési eljárások szabályai szerint eljárni.
114. § (1) Az e Rész szerinti beszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – az a gazdálkodó szervezet is, amely nem tartozik a 6. §-ban meghatározott szervezetek körébe, és amely a (6) és (7) bekezdésben meghatározott valamely közszolgáltató tevékenységet folytatja vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, feltéve, hogy felette a 6. §-ban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(2) Az e Rész szerinti beszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – az a gazdálkodó szervezet is, amely nem tartozik a 6. §-ban, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a (6) és (7) bekezdésben meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül közszolgáltató tevékenységnek, ha
a) gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladja meg az érintett szervezet árbevételének 20%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;
b) villamos energia vagy ivóvíz esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő tevékenység folytatásához állít elő villamos energiát vagy ivóvizet, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladja meg az általa előállított villamos energia vagy ivóvíz teljes mennyiségének 30%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton, engedélyen alapul, és amely alapján a (6) és (7) bekezdésben meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.
(5) Nem minősül a (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jognak, ha a közszolgáltató tevékenység ellátásának jogát az érintett gazdasági szereplő nyilvános eljárásban, objektív kritériumok alapján nyerte el. Ilyen eljárásnak minősül különösen:
a) a földgázellátásról szóló törvény szerinti, földgázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárás;
b) a villamos energiáról szóló törvény szerinti, új villamosenergia-termelő kapacitások, erőművek létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás vagy pályázat;
c) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, engedélyköteles postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése;
d) a bányászatról szóló törvény szerinti, szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezése;
e) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti autóbusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló beszerzési eljárás, feltéve, ha az megfelel e rendelet 4. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint 5. cikk (3) bekezdésének.
(6) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában közszolgáltató tevékenység
a) ivóvíz előállítása, termelése, szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátása;
b) gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása, termelése, szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;
c) vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
d) meghatározott földrajzi terület hasznosítása
da) repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy belvízi fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,
db) kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy
dc) szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;
e) postai szolgáltatás vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtása.
(7) Közszolgáltató tevékenységnek minősül, ha a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató közszolgáltató ajánlatkérő beszerzési eljárása
a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20%-a, vagy
b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.
(8) A (6) bekezdés c) pontja szerinti közlekedési szolgáltatások alkalmazásában hálózatnak minősül, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott üzemeltetési – különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó – feltételek alapján nyújtják.
115. § (1) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű, a 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelésére irányuló, biztonsági célú és minősített adatot érintő beszerzésekre, ha a beszerzési igény külpolitikai érdekkel kapcsolatban merült fel.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külpolitikai érdek alatt a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az irányítása alá tartozó külképviseletek kül-, biztonság- és védelempolitikai érdekkörében felmerülő feladatokat kell érteni.
116. § (1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken
a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) – ide nem értve az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 10/C. §-ában foglaltak szerint kiadott TBT-t – rendelkező gazdasági szereplők,
b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint
c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők szerepelnek.
(2) A jegyzéket az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy az ajánlatkérő által megadott elektronikus levélcímen elektronikus úton öt munkanapon belül tájékoztatja a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, jegyzéken szereplő adatokról.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek alávetni. Ha a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt az 129. § (1) bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplőt törli a jegyzékről. TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén az AH az NBF-et értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel.
(5) Az AH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus címről, ahova a jegyzékre történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell.
117. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a 129. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója, kiemelt alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken.
(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.
(4) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé teheti, hogy az ajánlattevő által igénybevett alvállalkozó, egyéb közreműködő kiemelt alvállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott jegyzékre vételi feltételnek legkésőbb a szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak, egyéb közreműködőnek vagy kiemelt alvállalkozónak – az ajánlattevő részére történő teljesítésének megkezdése előtt történt – jegyzékre vételéről.
118. § (1) Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét.
(2) Az előzetes minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket
a) ha a gazdasági szereplő – a főtevékenysége vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) rendelkezésére álló egyéb információk alapján – előreláthatólag az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatásra kerülő beszerzési eljárásban fog részt venni, a KNBSZ,
b) az a) pontba nem tartozó esetekben az AH
folytatja le.
(3) Az AH kormányrendeletben meghatározott esetben elvégzi az ajánlatkérő kezdeményezésére a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, illetve a Kbt. szerinti ajánlatkérő szervezetek kezdeményezésére a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során ajánlattételre felhívni kívánt, illetve ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők, valamint alvállalkozóik cégellenőrzését és személyellenőrzését.
(4) Ha a gazdasági szereplő nem, vagy hiányosan nyújtja be az (1) bekezdés szerinti adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a jegyzékre történő felvételét elutasítja.
(5) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Ha a KNBSZ hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, az AH az erről szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a KNBSZ-t az eljárás lefolytatása érdekében.
(6) Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított – a KNBSZ a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított – ötven napon belül végzi el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(7) Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KNBSZ a nemzetbiztonsági szakvéleményt megküldi az AH-nak.
(8) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
(9) Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye. Az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig 2 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető fel újra a jegyzékre.
(10) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 5 éven belül nem vehető fel a jegyzékre.
119. § (1) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kitöltött adatlapoknak, illetve nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő részvételre jelentkező vagy az eljárásba kiemelt alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében.
(2) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti adatlapoknak, nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő alvállalkozó tekintetében.
(3) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket
a) az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatott beszerzésekben a KNBSZ, vagy
b) az a) pontba nem tartozó esetekben az AH
folytatja le.
(4) Ha az adatlapok hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplő jegyzékre felvételét elutasítja.
(5) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkeresésétől számított hatvan napon belül végzi el.
(6) Az (5) bekezdés szerinti határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(7) Az AH az (1) és (3) bekezdés ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező vele összefüggésben nem merült fel és az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
(8) Az AH az (1) és (3) bekezdés ellenőrzését követően a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye. A gazdasági szereplő a (4) bekezdésben meghatározott esetben az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig 2 éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
(9) Az AH – a (2) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzést követően – a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti az eljárás eredményéről, amely során szakvéleményt állít ki a konkrét beszerzési eljáráshoz kötődően. Az elutasítás esetén a döntést indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.
(10) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított öt éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
120. § (1) A jegyzékre vett, TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet meghatározott minta szerinti nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.
(2) Ha a gazdasági szereplő nem tesz eleget az (1) és (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be az adatlapokat, nyilatkozatokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről, és erről értesíti az ajánlatkérőt is.
(3) Az adatszolgáltatást követő, a jegyzéken tartáshoz szükséges ellenőrzéseket a 118. § (2) bekezdésében és a 119. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az AH hatáskörébe utalt előzetes minősítések és beszerzési eljáráshoz kötődő minősítések esetében az AH, egyéb esetekben a KNBSZ végzi. Az ellenőrzéseket hatvan napon belül kell elvégezni, a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(4) A jegyzéken szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha
a) a cégellenőrzési adatlap tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében változás áll be,
b) a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy
c) a gazdasági szereplő ellen a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ. 101. cikke szerinti, öt évnél nem régebben meghozott jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha a gazdasági szereplő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.
(5) Az AH a (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdasági szereplő újbóli cégellenőrzésének vagy további személyellenőrzések végrehajtása érdekében, a csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági szereplőt pedig további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről.
(6) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ által végzett ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől – számított nyolc napon belül a gazdasági szereplőt
a) – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről, ha vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, vagy
b) a jegyzéken tartja, ha vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel.
(7) A gazdasági szereplő
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzékről való törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított 1 éven belül, vagy
b) a (6) bekezdés a) pontjában és a 116. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 2 éven belül
nem vehető jegyzékre.
(8) Ha a gazdasági szereplő törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított öt éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
(9) Ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat műveleti tevékenysége során nemzetbiztonsági kockázatot megalapozó információ merül fel a jegyzéken lévő gazdasági szereplővel szemben, az AH a tudomásra jutást követően haladéktalanul, további ellenőrzések nélkül törli a jegyzékről, és erről a gazdasági szereplőt értesíti. Ebben az esetben a gazdasági szereplő a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 2 éven belül nem vehető jegyzékre.
121. § (1) A jegyzék tartalmazza
a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,
b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,
c) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,
d) a jegyzékre vétel időpontját és
e) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok változását a gazdasági szereplők által megküldött változásbejelentések alapján az AH a jegyzéken átvezeti.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékről való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli.
122. § (1) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak a gazdasági szereplőnek küldhet ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik.
(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás egyes dokumentumai, valamint a részvételi vagy ajánlati felhívással érintett munkafázisok, feladatok milyen minősítési szintű adatokat érintenek.
123. § Az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során az eljárást megindító felhívás közzétételétől, vagy megküldésétől a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötésig keletkezett bármely adatot – ideértve a gazdasági szereplők által vagy azok részére átadott bizalmas adatot, valamint üzleti titkot is – a 2. § (5) bekezdése szerinti elvek figyelembevételével és kizárólag akkor hozhat nyilvánosságra, ha
a) a nyilvánosságra hozatal a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit és a beszerzési eljárás alapjául szolgáló nemzetbiztonsági érdeket nem sérti, nem veszélyezteti, vagy
b) a nyilvánosságra hozatalt e törvény kifejezetten előírja.
124. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, ha a Mavtv. szerinti minősítési feltételek fennállnak.
(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a beszerzéssel összefüggő szerződésben előírni azokat a kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára, amelyek a 2. § (5) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági, honvédelmi érdek és a minősített adatok védelmét szolgálják.
125. § (1) A beszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő referenciaként hivatkozhat arra, hogy korábban már részt vett biztonsági beszerzési eljárásban, az ajánlatkérő és a beszerzési eljárás kezdő időpontjának megjelölésével. További adatokat a gazdasági szereplő kizárólag a korábbi biztonsági beszerzési eljárás ajánlatkérőjének írásbeli engedélyével közölhet.
(2) Az e törvény hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az e törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásban való részvételére referenciaként csak az ajánlatkérő előzetes, írásbeli engedélyével hivatkozhat.
(3) A korábbi biztonsági beszerzési eljárás ajánlatkérője az írásbeli engedélyben meghatározza, hogy a gazdasági szereplő a referenciában mely adatokat jelölheti meg.
126. § Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles meghatározni a minősített adatok körét és minősítési szintjét. Az ajánlatkérő a minősített adatok körét módosíthatja, kiegészítheti az eljárás során.
127. § (1) Az olyan beszerzési eljárás esetében, amely minősített adatokat keletkeztet, amelyekben ilyen adatokat használnak fel vagy igényelnek, az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során keletkezett dokumentációban meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű védelmének biztosításához szükséges, a Mavtv. és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek szerinti rendelkezéseknek megfelelő intézkedéseket és követelményeket.
(2) A felhívásban a biztonsági tanúsítványok szintjének meg kell felelniük a minősített adatok védelmére vonatkozó követelményeknek.
128. § (1) A 45. §-ban, valamint ha az ajánlatkérő azt előírja, a 46. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az 1978. évi IV. törvény szerinti légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, valamint jármű hatalomba kerítése bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.
(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekhez hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett gazdasági szereplő esetében a 2002/475/IB kerethatározat 1. és 3. cikke szerinti terrorista bűncselekményeket és terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekményeket, valamint 4. cikke szerinti felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet kell érteni.
(3) A 45. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti, szakmai tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények különösen az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, illetve a Btk. 265. §-ában meghatározott minősített adattal visszaélés.
(4) A 46. § (1) bekezdés a) pontja pontja szerinti szakmai kötelezettségszegés az is, ha a gazdasági szereplő korábbi beszerzési eljárásban megszegte a minősített adatok védelmével, vagy a teljesítés biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit.
(5) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező, az eljárásba alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő és az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani hozzájáruló nyilatkozatát a kizáró okok ellenőrzése során az ajánlatkérő tudomására jutó, a kizáró okokkal összefüggő adatok kezeléséhez.
129. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia azt a részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt,
a) aki nem szerepel a jegyzéken és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés ajánlatkérő által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti, kitöltött adatlapokat, nyilatkozatokat,
b) akit a beszerzéshez kötődő minősítési vizsgálat eredményeként a jegyzékre nem vesznek fel,
c) aki a jegyzéken nem szereplő és alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő vonatkozásában az alvállalkozó beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésének az ajánlatkérő vagy részvételre jelentkező által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta az alvállalkozó által kitöltött, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerinti adatlapokat, nyilatkozatokat, vagy
d) akinek a kiegészítő ellenőrzése során a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett beszerzési eljárás vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázati tényező, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázati tényező fennállását állapította meg.
(2) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, ajánlattevőt, vagy alvállalkozót,
a) akit a jegyzékből a beszerzési eljárás alatt töröltek,
b) aki a megelőző öt éven belül a jegyzékre való felvételére irányuló eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett.
(3) Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merül fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. A második ilyen esetben, vagy ha két vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni.
(4) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni azt a részvételre jelentkezőt, aki nem rendelkezik megfelelő szintű TBT-vel, vagy akitől a beszerzési eljárás alatt visszavonják a megfelelő szintű TBT-t.
(5) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni az olyan részvételre jelentkezőt, aki nem teljesíti a Mavtv.-ben a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatok felhasználásához előírt feltételeket.
(6) Az ajánlatkérő köteles a részvételi és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)–(5) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.
(7) Ha a részvételre jelentkező az ajánlattételi szakaszban nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlattételi felhívással kapcsolatos összes iratot. A kizárt, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot az ajánlatkérőnek visszaküldeni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követő harminc napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére, és ezzel egyidejűleg az említett adatok elektronikus adatbázisaiból való törlését is kezdeményezi.
(8) Ha a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a (7) bekezdés szerinti határidőben a korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat hiánytalanul nem küldi vissza az ajánlatkérőnek, az ajánlatkérő felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági szereplő jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától – az ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat az ajánlattevő vissza nem szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az AH-t haladéktalanul tájékoztatja.
130. § (1) Az ajánlatkérő a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát a 47–50. §-ban foglaltak mellett a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint is köteles ellenőrizni.
(2) A gazdasági szereplő a minősített adatokat keletkeztető, annak megismerését igénylő vagy minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződések esetében a beszerzési eljárás során bizonyítani köteles, hogy alkalmas az ilyen adatoknak a Mavtv.-ben foglalt előírásoknak megfelelő feldolgozására, felhasználására, tárolására és továbbítására.
(3) Az ajánlatkérő köteles a beszerzésen részt venni szándékozó gazdasági szereplő TBT-je érvényességét az NBF-fel írásban visszaigazoltatni, mielőtt a minősített adathoz a gazdasági szereplő hozzáférhetne.
(4) Az ajánlatkérő köteles elismerni a nemzeti joggal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy ha szükségesnek tartja, akkreditált szervnél ellenőrző vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti.
(5) Az ajánlatkérő a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat érintő beszerzési eljárás során a nem Magyarországon letelepedett részvételre jelentkező esetén az NBF útján beszerzi a részvételre jelentkező tagállama nemzeti biztonsági hatóságának igazolását az érintett gazdálkodó szervezet TBT-jének meglétére vonatkozóan.
(6) Az ajánlatkérő 118. § (2) bekezdésében meghatározott nemzetbiztonsági szolgálattól az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet cégellenőrzését, továbbá a szervezet vonatkozásában szükséges személyellenőrzéseket köteles kérni.
131. § A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő az egyes ajánlattevők illetve részvételre jelentkezők részére egyedileg köteles megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.
132. § (1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontásánál csak az ajánlatkérő képviselői, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlatokról, illetve részvételi jelentkezésekről külön-külön jegyzőkönyvet készít.
(3) Az ajánlatokról vagy a részvételi jelentkezésekről készített külön-külön jegyzőkönyveket az ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők részére a saját ajánlatuk vagy részvételi jelentkezésük vonatkozásában kell megküldeni.
133. § (1) Az ajánlatkérő a döntése meghozatalát követő öt munkanapon belül írásban, egyedileg tájékoztatja az ajánlattevőt, illetve a részvételre jelentkezőt
a) az eljárást lezáró, illetve az eljárás részvételi szakaszában az azt lezáró döntése meghozataláról,
b) arról, hogy az eljárás eredményes vagy eredménytelen volt,
c) arról, hogy sor került-e kizárására, és
d) arról, hogy sor került-e ajánlata vagy részvételre jelentkezése érvénytelenségének megállapítására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyedi tájékoztatást az ajánlatkérő minden ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére egyidejűleg küldi meg.
134. § (1) A szerződés megkötésekor a kizárólag a jegyzékre felvett nyertes ajánlattevők, kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot jegyzéken szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból kerültek ki.
(2) Az ajánlatkérő a 120. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a szerződéskötést követően tájékoztatja az AH-t a szerződés teljesítésében részt vevő gazdasági szereplők személyéről, valamint a szerződés időtartamáról.
135. § (1) Az AH-nak a nyertes ajánlattevőre vonatkozó, jegyzékről való törlést elrendelő döntésével – a törléssel egyidejűleg – a szerződés megszűnik. Ezzel egyidejűleg a szerződő felek között a szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.
(2) Az AH-nak az adatok átvezetésével kapcsolatos döntéséről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően a minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződéstől az ajánlatkérőnek legfeljebb nyolc napon belül el kell állnia, vagy azt fel kell mondania, ha a nyertes ajánlattevő jegyzéken feltüntetett adataiban az átvezetéssel olyan változás következik be, amely alapján a továbbiakban a szerződésben szereplő minősítési szintű adatokat tartalmazó beszerzési eljárásban az ajánlattevő nem vehet részt. Az elállás, illetve a felmondás közlésével egyidejűleg a szerződő felek között szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.
(3) A szerződés megszűnéséből eredő károkért a gazdasági szereplő kártérítési felelősséggel tartozik, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ok miatt szűnik meg a szerződés, és a jegyzékről való törlés vagy a jegyzéken a (2) bekezdés szerinti adatváltozás oka neki felróható.
136. § Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan a szerződésben érvényesíti a minősített adatok védelmét, valamint az 2. § (5) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő követelményeket, azok ellenőrzésének rendjét, indokolt esetben a követelmények teljesítéséről történő adatszolgáltatást írhat elő és biztosítékokat köthet ki.
137. § (1) Az ajánlatkérő a szerződést köteles akkor is felmondani – indokolt esetben olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel ellátott feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) a nyertes ajánlattevőben közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó mértékben olyan személy szerez részesedést, aki a 129. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá esik,
b) a nyertes ajánlattevő olyan jogi személyben vagy más jogképes szervezetben szerez közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó mértékben részesedést, aki a 129. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá esik,
c) az ajánlatkérő tudomást szerez arról, hogy nyertes ajánlattevő felhívás ellenére sem tesz eleget a 119. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének,
d) az ajánlatkérő tudomást szerez arról, hogy a nyertes ajánlattevő alvállalkozója ajánlattevő felhívás ellenére sem tesz eleget a 119. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok által a 118. §-ban foglaltak szerint elvégzett kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, vagy
f) az AH vagy a KNBSZ által végzett, a 120. § (5) bekezdése szerinti cégellenőrzés megállapítása szerint az ajánlattevővel szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, és ezért őt az AH a jegyzékből törli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondási okokat a szerződésbe kell foglalni azzal, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérő a szerződésben kikötött biztosítékokat is érvényesíti.
138. § (1) A védelmi beszerzésre, a védelmi beszerzési eljárásra, a biztonsági beszerzésre, és a biztonsági beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.
(2) A védelmi beszerzési eljárással, a biztonsági beszerzési eljárással, a védelmi beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel és ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
139. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik – a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével – a védelmi beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntését.
(5) Nem tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a beszerzési eljárásban a jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés szabályosságával kapcsolatos panaszok elbírálása.
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.
140. § (1) A 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: beszerzési ügy) a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, legalább egy tagnak az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá minősített adatot érintő beszerzési ügyben valamennyi eljáró biztosnak nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a beszerzési ügy befejezését eredményező végzésen, valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.
141. § (1) A beszerzési ügyben – a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki
a) az ajánlatkérő, a beszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, vagy
c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
(2) A beszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója
a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,
b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, vagy
d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő szervezete vagy az ügyfélszervezet által felügyelt szervezet, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosít.
(3) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben az (1) vagy (2) bekezdésben, vagy a Ket. 42. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A közbeszerzési biztos a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(4) A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt.
(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában közvetett tulajdoni részesedés alatt az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező más szervezet (a továbbiakban: köztes szervezet) tulajdoni hányadán keresztül történő tulajdoni részesedést kell érteni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes szervezetben fennálló tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes szervezetnek az ügyfélszervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Ha a köztes szervezetben fennálló tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
142. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre indul.
(2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: kérelmező).
(3) A kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a beszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(4) A részvételi vagy ajánlattételi felhívással, az ajánlatkérői dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – részvételi, illetve ajánlattételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. A részvételi vagy ajánlattételi felhívással, az ajánlatkérői dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a saját jogsértésével szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet előterjeszteni.
(5) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy ajánlatkérői dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját,
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot, vagy
c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és
ca) ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját,
cb) ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben nem küldte meg, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő lejártának napját.
(6) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a) a jogellenes tartalmú, a beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését,
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, vagy
c) az e törvény szerinti eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
(7) A (3)–(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(8) A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.
143. § (1) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,
b) a kérelemmel érintett beszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a beszerzés tárgyát és – részajánlattétel esetében – a jogorvoslattal érintett részt, vagy az e törvény szerinti eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát,
c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
f) az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait,
g) a beszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, és
h) az esetleges előzetes vitarendezés lefolytatását, továbbá annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, amelyet csatolni is kell.
(2) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.
(3) A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit – elektronikus levél útján történő benyújtás esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazol.
144. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jogorvoslati kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. Az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség alól.
(2) Az igazgatási szolgáltatási díj alapja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő vagy meghaladó értékű beszerzési eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább kettőszázezer forint, legfeljebb huszonötmillió forint, védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárai alatti értékű beszerzési eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább kettőszázezer forint, legfeljebb hatmillió forint.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan a következő:
a) 1–3 közötti számú kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel,
b) 4–6 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 125%-a,
c) 7–10 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 150%-a,
d) 11–15 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 175%-a, és
e) 16 vagy afeletti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg kétszerese.
145. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a Ket. 158. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2) és (3) bekezdés szerint rendelkezik.
(2) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a 158. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj kettőszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő nyolc napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből kettőszázezer forint ezekben az esetekben is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.
(3) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek.
(4) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás folyamán újabb kérelmi elemmel egészíti ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívására köteles az igazgatási szolgáltatási díjat az újabb kérelmi elemre figyelemmel is megfizetni. Ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj kiegészítését elmulasztja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az új kérelmi elem vonatkozásában nem köteles eljárni.
146. § Az igazgatási szolgáltatási díjat a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–01720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalással megfizetni.
147. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 142. § (1)–(7) bekezdésének, a 143. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 144. §-nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.
(2) Ha a kérelem a 143. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 144. § (1) bekezdése szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, vagy a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(3) Ha a jogorvoslati eljárással érintett beszerzési eljárás irataiból a beszerzés becsült értéke a kérelmező számára nem ismerhető meg, ezen tényt jogorvoslati kérelmében köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására hozni. Ez esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság – a rendelkezésre álló adatok alapján – hiánypótlási felhívás keretében közli a kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.
(4) A becsült érték – részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének – megállapítása érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérőt adatközlésre hívhatja fel, amelyet az ajánlatkérő két munkanapon belül köteles teljesíteni.
(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl – érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy
a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget vagy a kérelmét újból hiányosan adta be, vagy
b) az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására.
(7) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét vagy annak egyes kérelmi elemeit az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja.
(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy a jogorvoslati eljárást a (6) bekezdésben foglalt okból megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a 144. § (3) bekezdésére figyelemmel tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
148. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a beszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet.
(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a beszerzési eljárást mellőzve a beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat – vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok – öt napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő beszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíti. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
149. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban levő, ugyanazon beszerzési eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelmek alapján indult ügyek egyesítését.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elrendelheti az előtte folyamatban levő ügy egyes részeinek vagy kérelmi elemeinek elkülönítését, ha az elkülönítést célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.
(3) A kérelmező ugyanazon beszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.
150. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett beszerzési eljárás vagy beszerzés alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a beszerzésre, valamint a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
a) a beszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el,
b) megsemmisíti az ajánlatkérő jogellenesen meghozott döntését, ideértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlatkérői dokumentumokból, vagy
c) felszólítja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3) A beszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
(4) Ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek, így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
151. § Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az EUMSZ-ben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára történő kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter, a közbeszerzésekért felelős miniszter, valamint az eljárás tárgya szerint érintett miniszter részére is.
152. § A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelemhez és az ügyfelek által előterjesztett jognyilatkozatokhoz kötve van, az abban foglaltakon túl nem terjeszkedhet.
153. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezésekre is figyelemmel gondoskodik arról, hogy a kérelmező és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött olyan új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, amelynek megismerésére jogosult, megismerhessen, és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a beszerzési ügyben érdekeltek 148. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb három napon belül kötelesek megtenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezenkívül is bármikor felhívhatja az ügyfeleket és a beszerzési ügyben érdekelteket megfelelő határidő tűzésével nyilatkozattételre, illetve észrevételek előterjesztésére.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek és a beszerzési ügyben érdekeltek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.
(4) Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.
154. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül tartja meg.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart, melyen az ügyfeleken kívül az egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül megküldi az ügyfeleknek, valamint az egyéb érdekelteknek.
155. § (1) A beszerzési ügy kérelmezője, az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizedik napig betekinthet a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2) Az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező és az ajánlattevő – az üzleti titok védelmére hivatkozással – indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.
(3) Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a beszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság megvizsgálja, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg – amennyiben az az adott esetben értelmezhető – kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(5) Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.
(6) A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni.
(7) Az iratokba való betekintéshez az (1)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges. Az iratbetekintési jog gyakorlásának feltételeit – a Mavtv.-ben meghatározottak figyelembevételével – a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke állapítja meg.
156. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha
a) hamis adatot közöl vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,
c) iratot nem vagy nem határidőben nyújt be,
d) a gazdasági, szakmai vagy beszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza,
e) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, vagy
f) nem tesz eleget a 150. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés keretében előírt kötelezettségének.
(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 160. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.
157. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság – a (2) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított huszonöt napon belül köteles – a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárást befejezni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.
(4) A 149. § (1) bekezdése szerinti egyesítés esetében az ügyintézési határidőt a legkésőbb indult eljáráshoz képest kell számítani.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal – indokolt esetben egy alkalommal – meghosszabbítható. Erről legkésőbb az (1)–(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(6) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
158. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja,
b) megállapítja a jogsértés megtörténtét,
c) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket,
d) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, vagy
e) megállapítja a jogsértés megtörténtét és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a beszerzési eljárásban való részvételtől.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,
a) a beszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti,
b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a beszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg, vagy
c) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti bírság összege – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a beszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 5%-a.
(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha
a) a jogsértés a beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg,
b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, vagy
c) a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a beszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 5%-a.
(7) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt – a (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltani a beszerzési eljárásban való részvételtől, ha
a) az a beszerzési eljárás során, illetve beszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a 45. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti feltételei fennállnak, vagy
b) az a beszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban.
(8) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a beszerzési eljárásban való részvételtől, ha a 9. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a beszerzési eljárás előkészítésébe való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást az adott eljárásban való részvételtől való eltiltásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni.
(9) A (7) bekezdés alkalmazásában a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt nemcsak a jövőre nézve, hanem a vizsgált beszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévő beszerzési eljárás vonatkozásában is eltiltja a beszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került sor. A (8) bekezdés szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt kizárólag a vizsgált beszerzési eljárásban tilthatja el a beszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől.
(10) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsértés súlyát, a beszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a beszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot – figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(11) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt – határidő tűzésével – be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Ha az ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatát fenntartó ajánlattevőnek igazolnia kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére.
(12) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatában megállapítja a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a beszerzési eljárást lezáró döntést.
159. § (1) Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a beszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell.
(2) A beszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést a Közbeszerzési Hatóság honlapján nem kell közzétenni.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik, az ajánlatkérő a folyamatban lévő beszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.
160. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. A (2)–(4) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés ellen is.
(2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. Fejezetét kell alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.
161. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.
(2) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.
(4) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 141. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
162. § (1) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt megküldi a felperes részére.
(2) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(3) Az ellenérdekű felet, valamint a beszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézbesítését követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, amely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(4) A perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amelyet indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
163. § (1) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. § (3) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. § (5), (7) és (8) bekezdését alkalmazni kell.
(2) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidők számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 158. § (3), (5), (7) és (8) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.
(4) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(5) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(6) A bíróság határozatát a meghozatalától számított tizenöt napon belül a felek részére kézbesíteni kell.
(7) A bíróság a 158. § (7) és (8) bekezdését alkalmazó határozatát megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak.
164. § (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés – a 104. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatti – érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a szerződő felek ellen kell megindítani, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
(2) A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a 104. § (1) bekezdésében nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem kérelmezhető.
(3) A perben a Pp. XX. Fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a 161. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatással és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(5) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 141. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(6) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(7) Ha valamelyik fél tárgyalás tartását kéri, az ügyben tartott tárgyalást követően a bíróság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a bíróság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.
165. § (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 158. § (3), (5), (7) és (8) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(2) Ha a bíróság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 104. § (4) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 5%-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 5%-a.
(3) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
166. § (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 104. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak.
(3) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 104. § (1) bekezdése szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza.
(4) Ha a bíróság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 104. § (4) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 5%-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 5%-a.
(5) Az (1) bekezdés szerinti perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon beszerzési jogsértés ügyében a 161. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert – ha a közigazgatási per indul később – a 161. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.
(6) A (5) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. Fejezetét a 164. § (2) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 165. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
167. § (1) A 164. § (1) bekezdésében és a 166. § (1) bekezdésében foglalt esetek, valamint a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
(2) Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a beszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
a) ajánlatkérő megsértette a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését,
b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.
(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény érvényesítése – illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás – a 97. §-on, a 99–102. §-on, a 105. §-on, a 107. §-on, vagy e törvénynek a szerződés tartalmi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek megsértésén alapul.
168. § (1) A jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés szabályosságával kapcsolatban felmerülő panaszával az érintett gazdasági szereplő a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez fordulhat. A panasz nem irányulhat az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelési jogkörben meghozott döntése felülvizsgálatának kezdeményezésére.
(2) A miniszter kivizsgálja a panaszt, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről harminc napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
169. § (1) Ha az Európai Bizottság a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések uniós értékhatárát elérő, vagy meghaladó értékű beszerzési eljárásban a beszerzésekre vonatkozó európai uniós jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2) bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.
(2) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.
(3) Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzési Hatóságnak köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.
(4) Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy
a) a jogsértést orvosolták,
b) a jogsértést nem orvosolták, vagy
c) az érintett beszerzési eljárását felfüggesztette, vagy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a beszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az esetleges jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.
(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóság szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről, a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb beszerzési eljárás kezdődött meg.
170. § (1) Az e törvény alapján beszedett igazgatási szolgáltatási díjak a Közbeszerzési Hatóság saját bevételét képezik, amelyet törvényben előírt feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.
(2) A Közbeszerzési Hatóság – a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez – a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A Közbeszerzési Hatóság a Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseire tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és elszámolására egyebekben az államháztartás számviteléről szóló jogszabályt kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
a) 3. § (4) bekezdésében, valamint 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre,
b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, illetve 31. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására, és
c) 86. §-ában foglaltakat az elévülésre
alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.
171. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó beszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők a (2) bekezdésben előírt statisztikai jelentést készítenek legkésőbb minden év október 31-ig, melyet a honvédelmért felelős miniszter megküld a Bizottság illetékes szervének. A jelentéshez szükséges adatokat a honvédelemért felelős miniszter az ajánlatkérők irányítását, felügyeletét ellátó miniszterektől minden év szeptember 30-ig megkéri.
(2) A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. A jelentésben a szerződéseket beszerzési tárgyak szerint csoportosítva kell szerepeltetni.
(3) A (2) bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden eljárásra külön, a CPV kategóriái szerint besorolt árubeszerzés, szolgáltatások és építési beruházás szerint kell megadni.
(4) Ha a szerződés megkötése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a 75. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.
172. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az Európai Unió közös katonai listájával összhangban az 1. mellékletben meghatározott kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával az e törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat, és
b) a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti beszerzések e törvény hatálya alóli Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott hirdetmények védelmi és biztonsági beszerzések tekintetében alkalmazandó körét, valamint meghatározza azok feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények egyes kiegészítő tartalmi elemeit, a bírálati összegezések mintáit, a beszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a közbeszerzésekért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, kiemelt alvállalkozók jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött minősítés, valamint a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit, valamint az AH által vezetett jegyzék tartalmi elemeit.
173. § Ez a törvény 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
174. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A jegyzéken szereplőnek kell tekinteni a törvény hatálybalépésekor a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti jegyzéken szereplő gazdasági szereplőt. E gazdasági szereplők 120. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata esedékességének megállapításakor – ha ellenőrzésükre a törvény előírásai szerint még nem került sor – a Kr. szerinti utolsó ellenőrzés időpontját kell figyelembe venni.
175. § A Pp. 326. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján indult közigazgatási perekre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
176. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a védelmi és a biztonsági beszerzésekre, valamint a minősített adatokra.”
177. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2001. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
178. § (1) A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni)
„a) a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény alkalmazása alól felmentést adott,”
(2) A Kbt. 9. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ajánlatkérő nemzetbiztonsági érdekből – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz éves időtartam lejártáig – korlátozhatja.
(12) A (11) bekezdés alapján az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) beszerzéssel összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának,
b) beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, valamint
c) beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének, időtartamának, a szerződő felek nevének
megismerése nem korlátozható.”
(3) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„12. a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszerzések Országgyűlés illetékes bizottsága általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket;”
179. § Hatályát veszti a Kbt. 198. § (1) bekezdés 20. és 22. pontja, valamint 201. § g) pontja.
180. § (1) Ez a törvény a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 30. § (2) és (3) bekezdése, a 31. § (1) bekezdése, a 32. § (1) bekezdése, a 70. § (3) bekezdése, a 110. § és a 112. § (3) bekezdése a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 11-ei 1986/2015/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) E törvény 2. és 3. melléklete a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Magyarázat: Az idézőjelben lévő kifejezések tartalmának meghatározása az Európai Unió közös katonai listájának
„A listában szereplő kifejezések fogalom meghatározása” című részében található. A pontok szövegének elején található rövidítések az Európai Unió közös katonai listájának való megfeleltetést szolgálják.
1. ML1: Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek
2. ML2: 20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek
3. ML3: Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek
4. ML 4: Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek
5. ML5: Kifejezetten katonai célra terveztt tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények
6. ML 6: Szárazföldi járművek és részegységeik
