Időállapot: közlönyállapot (2016.V.20.)

2016. évi XLVIII. törvény

a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról * 

1. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követően, ha

a) a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer,

aa) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,

ab) a népszavazás megtartásáig, vagy

ac) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig,

b) az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerősen elrendelte,

ba) a népszavazás megtartásáig, vagy

bb) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.

(2) A szervező által népszavazásra javasolt kérdés benyújtását követően a köztársasági elnök és a Kormány nem nyújthat be azonos tárgyú kérdést

a) a Nemzeti Választási Iroda elnökének a 10. § (1) bekezdése szerinti elutasító döntését követő tizenhat napon belül, ha az ismételt benyújtásra nem kerül sor,

b) a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtási határidejének 29. § (1) bekezdésében meghatározott lejártáig, ha a kérdés hitelesítését megtagadó döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be,

c) a Kúria

ca) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítést megtagadó döntését helybenhagyó, vagy az ellene benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, vagy

cb) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő döntését megváltoztató

határozatának a 30. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nap 0 óráig, ha a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be,

d) a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,

e) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig,

f) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,

g) a népszavazás megtartásáig, vagy

h) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.

(3) Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok - akár részben - azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.”

2. § Az Nsztv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásáról.

(3) Ha a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény a kérdés hitelesítését követően következik be, a szervezőt a Nemzeti Választási Iroda az erről rendelkező jogerős határozat megküldésével haladéktalanul írásban tájékoztatja.

(4) A Nemzeti Választási Iroda a választópolgárokat az azonos tárgyú kérdésekről a választások hivatalos honlapján haladéktalanul tájékoztatja. E tájékoztatás tartalmazza

a) az azonos tárgyú kérdés jogerős hitelesítésének időpontját,

b) az azonos tárgyú kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívek 19. § (1) bekezdése szerinti benyújtásának időpontját,

c) az azonos tárgyú kérdést tartalmazó - a 19. § (1) bekezdése alapján benyújtott - aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzésének a 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős eredményét,

d) az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésekben az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján népszavazást jogerősen elrendelő országgyűlési döntés időpontját,

e) az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésekben az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján népszavazást el nem rendelő országgyűlési döntés időpontját, illetve

f) a 19/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett és a 19/C. § (1) bekezdése alapján szüneteltetett népszavazási kezdeményezéseket.

(5) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, azonos tárgyú kérdés nem hitelesíthető.”

3. § Az Nsztv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Ha a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelenül eltelt vagy jogorvoslat esetén a Kúria a hitelesítő határozatot helybenhagyó, a hitelesítő határozat elleni felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy a kérdést hitelesítő döntését a Magyar Közlönyben közzétette, a Nemzeti Választási Iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül átadja a szervező részére az általa igényelt mennyiségű, a hitelesített kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet. A Nemzeti Választási Iroda valamennyi aláírásgyűjtő ívet egyedi azonosítóval lát el.

(2) A szervező az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló időszakban bármikor igényelhet további aláírásgyűjtő íveket.

(3) Az aláírásgyűjtő íven a Nemzeti Választási Iroda feltünteti a népszavazásra javasolt kérdést.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a köztársasági elnök vagy a Kormány által benyújtott kérdés hitelesítéséről a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén a Kúria hitelesítő határozatot helybenhagyó, a hitelesítő határozat elleni felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy a kérdést hitelesítő döntésének a Magyar Közlönyben való közzétételét - követő öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.”

4. § Az Nsztv. 15. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda által kiadott aláírásgyűjtő íven lehet támogatni. A támogató aláírás nem vonható vissza.

(2) Az aláírásgyűjtő ívre rá kell vezetni az aláírást adó választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját vagy a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgár magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, valamint az anyja nevét. Az aláírásgyűjtő ívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.”

5. § Az Nsztv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § Ha a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben a szervező részére aláírásgyűjtő ív nem adható ki.”

6. § Az Nsztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napját megelőző és követő negyvenedik nap között szünetel az aláírásgyűjtés.

(2) Ha a szervező az aláírásgyűjtést az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napját megelőző negyvenedik napig nem fejezi be, az addig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó és az aláírásokat nem tartalmazó aláírásgyűjtő íveket legkésőbb a szavazás napját megelőző harminckilencedik napon át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőben át nem adott aláírásgyűjtő íveken gyűjtött aláírás érvénytelen.

(4) A szavazás napját követő negyvenedik napon a Nemzeti Választási Iroda átadja a szervező részére az általa igényelt mennyiségű, a hitelesített kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet.”

7. § Az Nsztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A szervező az aláírásgyűjtő ívek 14. § (1) bekezdésben meghatározott átvételét követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íveit a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából. E határidőbe a 18. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam és a 19/B. § (6) bekezdés a) pontja szerinti szünetelés nem számít bele.

(2) Ha a szervező az aláírásgyűjtő ívek iránti igényét a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét vagy jogorvoslat esetén a Kúria döntésének a Magyar Közlönyben történt közzétételét követő hetedik nap után nyújtja be, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérdést hitelesítő döntés elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét vagy jogorvoslat esetén a Kúria döntésének a Magyar Közlönyben történt közzétételét követő hetedik naptól kell számítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti benyújtással egyidejűleg, de legkésőbb az (1) bekezdés szerint az aláírásgyűjtő íveik benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

(4) A késedelmesen, pótlólag, valamint a nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven és a 19/A. § (1) bekezdése alapján átadott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen.”

8. § Az Nsztv. a következő 19/A-C. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) Ha az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben a szervezőnek az Országgyűlés népszavazást jogerősen elrendelő döntését követő tizenöt napon belül valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

19/B. § (1) Ha a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll, és a 19. § (1) bekezdése alapján elsőként benyújtott aláírásgyűjtő íveken (a továbbiakban: elsődleges benyújtás) szereplő érvényes aláírások száma a kétszázezret nem éri el, de legalább százezer és az aláírások ellenőrzésének eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedett, az elsődleges benyújtást követő 85. napig (a továbbiakban: felfüggesztő benyújtási határidő) az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések esetén a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia (a továbbiakban: másodlagos benyújtás) a Nemzeti Választási Irodának.

(2) A másodlagos benyújtás során a szervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) kéri az aláírásgyűjtés felfüggesztését,

b) kéri a benyújtott aláírások 19. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzését, vagy

c) népszavazási kezdeményezését visszavonja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a népszavazási kezdeményezést visszavontnak kell tekinteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

(5) A felfüggesztő benyújtási határidőt követő naptól az Országgyűlés - a 23. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján - a 25. § (2) bekezdése szerinti, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást el nem rendelő döntéséig a 14. § (1) bekezdése szerinti határidő szünetel.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztés esetén

a) az Országgyűlés - a 23. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján - a 25. § (2) bekezdése szerinti, az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást el nem rendelő döntésének napján a felfüggesztés megszűnik, és öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda átadja a szervező részére az általa igényelt mennyiségű, a hitelesített kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet,

b) a másodlagos benyújtás napjától az a) pontban meghatározott aláírásgyűjtő ívek átadásáig a 19. § (1) bekezdése szerinti határidő szünetel, illetve

c) ha az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, a felfüggesztett népszavazási kezdeményezés megszűnik.

19/C. § (1) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések esetén a Nemzeti Választási Bizottság határozatának jogerőssé válását követő naptól a 14. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti határidő szünetel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet az aláírások ellenőrzésének eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának.

(3) Az átadás során a szervező nyilatkozhat arról, hogy a népszavazási kezdeményezését visszavonja.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

(5) Az (1) bekezdés szerinti szünetelés esetén

a) ha az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, a szüneteléssel érintett népszavazási kezdeményezés megszűnik,

b) ha az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. §-a alapján a népszavazást elrendelő országgyűlési döntés nem emelkedik jogerőre, az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét követő napon a szünetelés megszűnik, és öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda átadja a szervező részére az általa igényelt mennyiségű, a hitelesített kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet.”

9. § Az Nsztv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi az aláírásokat. A 19. § (4) bekezdése szerint benyújtott aláírásgyűjtő íven lévő, továbbá a 16. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírást a Nemzeti Választási Iroda nem ellenőrzi.

(2) Több, azonos tárgyú kérdés hitelesítése esetén először a legkorábban benyújtott aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzését kell elvégezni.

(3) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.

(4) A kezdeményezést aláíró polgár azonosítását és választójoga megállapítását az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék adataival való összevetésével kell elvégezni.

(5) Az aláírások tételes ellenőrzését addig kell folytatni, amíg bizonyossá nem válik, hogy

a) az érvényes aláírások száma a kétszázezret eléri, vagy

b) az érvényes aláírások száma százezer alatt marad, vagy

c) az érvényes aláírások száma a százezret eléri, de kétszázezer alatt marad.

(6) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben az aláírások tételes ellenőrzését nem kell elvégezni.

(7) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapította, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, azonban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. §-a alapján a népszavazást elrendelő országgyűlési döntés nem emelkedik jogerőre, az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét követően az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben az aláírások tételes ellenőrzését el kell végezni.

(8) Az aláírások számának megállapításakor a kezdeményezés hitelesítésre történő benyújtását támogató választópolgárok számát is figyelembe kell venni.

(9) A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot az aláírások ellenőrzésének eredményéről.”

10. § Az Nsztv. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az aláírások ellenőrzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatban állapítja meg.”

11. § Az Nsztv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Ha az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon - a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(2) Ha az érvényes aláírások száma a kétszázezret nem éri el, de legalább százezer, és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon - a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(3) Ha az érvényes aláírások száma a kétszázezret nem éri el, de legalább százezer, és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll, a felfüggesztő benyújtási határidőig a 19/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján benyújtott és ellenőrizni kért további azonos tárgyú kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzése eredményének jogerőssé válását követő munkanapon a Nemzeti Választási Bizottság tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. E tájékoztatás tartalmazza a felfüggesztő benyújtási határidőig a 19/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján benyújtott és ellenőrizni kért további azonos tárgyú kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzésének jogerős eredményét és a benyújtási sorrendet is.”

12. § Az Nsztv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az Országgyűlés elnöke a kezdeményezést a 14. § (4) bekezdése vagy a 23. § (1)-(3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti. A határidő számításánál az ülésszakok közötti szünetet, valamint az elnapolás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről az (1) bekezdés szerinti bejelentést követő harminc napon belül - a 23. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás esetén benyújtási sorrendben - dönt az Országgyűlés. A határidő számításánál az ülésszakok közötti szünetet, valamint az elnapolás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az Országgyűlés azonos tárgyú kérdésben csak egy népszavazást rendelhet el.”

13. § Az Nsztv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § E törvénynek a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő jogerősen hitelesített kérdéssel azonos tárgykörű népszavazási kezdeményezés benyújtása esetén.”

14. § Az Nsztv. 24. § (5) bekezdés a) pontjában a „8. § (1) bekezdés a)-e) pontja” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés a)-f) pontja” szöveg lép.

15. § Hatályát veszti az Nsztv.

a) 3. § (1) bekezdésében az „az aláírás gyűjtő ív mintapéldányán” szövegrész,

b) 24. § (3) bekezdése,

c) 24. § (5) bekezdés b) pontja.

16. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.