Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.1.)

2016. évi LIII. törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról 2/3. oldal

100. § Az MNBtv. 90/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyszíni kutatás során az MNB birtokába került védekezés céljából készült irat a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az e §-ban meghatározott esetek kivételével – nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, a helyszíni kutatás során a védekezés céljából készült irat felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.”

101. § Az MNBtv. 31. alcíme a következő 101/A. §-sal egészül ki:

„101/A. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke névjegyzéket vezet.

(2) A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”

102. § Az MNBtv. 102. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051. számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára rendszeres képzést szervezni.”

103. § Az MNBtv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„107. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak, vagy

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor;

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű;

d) az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve, ha a Pénzügyi Békéltető Testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására; vagy

e) a kérelmező a 104. § (5) bekezdésében meghatározott hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette.”

104. § (1) Az MNBtv. 108. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben arra is ki kell térni, hogy

a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot vagy a kötelezést tartalmazó határozatot,

b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért,

c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, és

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a 103. § (1) bekezdésében meghatározott általános alávetési nyilatkozatot tett-e.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.”

(2) Az MNBtv. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az (5) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén az MNB – fogyasztóvédelmi eljárás keretében – fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

(3) Az MNBtv. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a Pénzügyi Békéltető Testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles.”

105. § Az MNBtv. 112. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A tanács az eljárást megszünteti, ha)

e) a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut.”

106. § Az MNBtv. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

(2) A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot.”

107. § Az MNBtv. a 130. §-t megelőzően a következő 33/A. alcím címmel egészül ki:

„33/A. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaival kapcsolatos nyilvánosságra hozatal”

108. § Az MNBtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„130. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra megküldi az MNB elnökének.

(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tájékoztató tartalmazza legalább:

a) a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,

b) a fogyasztók és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek között gyakran vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg,

c) azon pénzügyi békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás 107. § szerinti indokának megjelölését és ezek százalékos arányát,

d) az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a fogyasztó igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,

e) amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének megfelelően jártak el,

f) a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,

g) amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést tartalmazó határozatok, egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi teljesítésére vonatkozó adatokat,

h) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület tagja a FIN-Net-nek.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kétévente összefoglaló tájékoztatót küld a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, amely tartalmazza:

a) tájékoztatást a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai számára rendszeresen nyújtott képzésekről, és

b) a Pénzügyi Békéltető Testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és teljesítménye javításának lehetséges módjairól.”

109. § Az MNBtv. Harmadik Része a következő 130/A. és 130/B. §-sal egészül ki:

„130/A. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteszi annak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynek vagy szervezetnek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 108. § (2) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 108. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre a 108. § (2) bekezdésében meghatározott értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet figyelmét fel kell hívni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség a 88. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott bírság kiszabásáról szóló közlésétől számított öt évig áll fenn.

130/B. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter – a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött adatok alapján – az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint hivatkozás a honlapja elérhetőségére,

b) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai – a 101/A. §-ban meghatározott, a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett – névjegyzékének elérhetőségére,

c) a 99. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,

d) a 130. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 130/A. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,

f) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek – (2) bekezdés n) pontja szerint közzétett – neveinek elérhetőségére, és

g) a 101. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabályzatok.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen lehetővé teszi, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségét, így különösen székhelyét, levelezési címét, e-mail címét, telefonszámát, valamint faxszámát,

b) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületet az Európai Bizottság jegyzékében nyilvántartásba vették-e,

c) a pénzügyi békéltető testületi tagok nevét, valamint megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,

d) a pénzügyi békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes követelményeket,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület tagságát az alternatív vitarendezési fórumok határokon átnyúló vitarendezést elősegítő hálózatában,

f) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörére vonatkozó információkat,

g) azt a tájékoztatást, amely szerint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályon, valamint az eljárási szabályzatán alapul,

h) azt a tájékoztatást, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik,

i) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét,

j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó tájékoztatást,

k) a pénzügyi békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,

l) a pénzügyi békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő lehetséges döntésekre, azok joghatására és kikényszeríthetőségére, valamint ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,

m) a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozó éves beszámolót, és

n) a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek nevét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az internetes honlapján közzéteszi az Európai Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kezdeményezése alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartásba veszi a Pénzügyi Békéltető Testület (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatait.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület a nyilvántartásba vétele érdekében a következőkről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert:

a) név, elérhetőség és honlapcím,

b) szervezeti felépítés és finanszírozás, ideértve a Pénzügyi Békéltető Testület tagjainak személyére, javadalmazására, megbízatásuk idejére és arra a szervezetre vonatkozó információkat, amelynek a megbízásában állnak,

c) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak átlagos időtartama, a 130. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató benyújtását követően,

d) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek,

e) nyilatkozat arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület megfelel a (2) bekezdésben, a 102. § (1) és (4) bekezdésében, a 105. §-ban, a 106. § (3) bekezdésében, a 107. §-ban, a 108. § (1)–(1b) bekezdésében, a 111. § (2) bekezdésében, a 114. § (6) bekezdésében, valamint a 130. §-ban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület nem teljesíti az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményeket a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a Pénzügyi Békéltető Testületet a követelmények és a tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek, vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a Pénzügyi Békéltető Testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló döntését megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

(7) Az (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatok megváltozása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület haladéktalanul értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.”

110. § Az MNBtv. 173. § a) pont aj)–al) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást – tekintetében]

aj) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának tájékoztatási kötelezettsége megszüntetésére,

ak) a sorozatban kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálásához szükséges tájékoztató vagy alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

al) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéshez szükséges nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

111. § Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/H. §-sal egészül ki:

„183/H. § (1) Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek legkésőbb 2017. január 1-jéig kötelesek az elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyekben a szervezet és az MNB között elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni, az ehhez szükséges regisztrációt elvégezni.

(2) Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek az (1) bekezdésben meghatározott rendelet követelményeinek való megfelelést és az ehhez szükséges regisztrációt követően, de legkésőbb 2017. január 1-jétől kötelesek elektronikus kapcsolattartásra.”

112. § Az MNBtv. 186. § (6) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)

f) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

113. § Az MNBtv.

a) 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján” szövegrész helyébe az „A Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács” szöveg,

b) 35/A. § (1) bekezdésében az „az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján” szövegrész helyébe az „a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között” szöveg,

c) 53. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „döntéseivel” szövegrész helyébe a „határozataival” szöveg,

d) 53. § (1) bekezdés c) pontjában a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg,

e) 53. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a „döntése” szövegrész helyébe a „határozata” szöveg,

f) 74. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe az „az önálló jogorvoslattal meg nem támadható” szöveg,

g) 91. § (2) bekezdésében a „tényállás maradéktalan tisztázása” szövegrész helyébe a „tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása” szöveg,

h) 91. § (6) bekezdésében az „Az MNB” szövegrész helyébe a „Ha törvény eltérően nem rendelkezik az MNB” szöveg,

i) 104. § (5) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg,

j) 106. § (3) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „hetvenöt” szöveg,

k) 173. § a) pont ag) alpontjában a „vagy módosítására” szövegrész helyébe a „vagy módosításának jóváhagyására” szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti az MNBtv.

a) 61. § (7) és (8) bekezdése,

b) 95. § (1) bekezdésében az „és piacfelügyeleti eljárás” szövegrész,

c) 121. és 122. §-a,

d) 173. § e) pontjában a „kötelező” szövegrész.

115. § Az MNBtv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

116. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható fizetési titokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltását is – nyújtja,”

117. § Az Fsztv. 70. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg lép.

13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

118. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 7. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését,”

(végezhet.)

119. § A Hpt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha

a) a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit;

b) a közvetítő tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti; vagy

c) megállapítja, hogy a közvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez az MNB tv. 39. § (1) bekezdés a), f), h), i), k) vagy l) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet és

ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.”

120. § A Hpt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.”

121. § (1) A Hpt. 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.”

(2) A Hpt. 69. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.”

122. § (1) A Hpt. 72. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.”

(2) A Hpt. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.”

123. § A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja,”

124. § A Hpt. 71. alcíme a következő 164/A. §-sal egészül ki:

„164/A. § Nem jelenti a banktitok sérelmét a hitelintézet által jelzálog-hitelintézet részére történő adatátadás abban az esetben, ha az adatátadás jelzáloglevéllel történő refinanszírozás keretében

a) a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartásához,

b) az 575/2013/EU rendelet 125. cikk (2) bekezdésében, 199. cikk (2) bekezdésében, 208. cikk (5) bekezdésében, valamint 402. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének igazolásához, vagy

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott törvényi engedményezéskor ellátandó feladatokra történő felkészüléshez

szükséges.”

125. § (1) A Hpt. 204/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)

d) a vizsgabiztosokról.”

(2) A Hpt. 204/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:]

f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.”

(3) A Hpt. 204/A. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.”

126. § A Hpt. 223. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az igazgatótanács ülésein az OBA ügyvezető igazgató-helyettese tanácskozási joggal vehet részt.”

127. § (1) A Hpt. 224. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács)

a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb – ide nem értve az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, illetve az OBA munkaszervezete által jogszabály alapján más jogi személy részére végzett – tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,”

(2) A Hpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács)

c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak feladatait, megállapítja díjazásukat,”

(3) A Hpt. 224. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő p) ponttal egészül ki:

(Az igazgatótanács)

o) a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának javaslatára kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgató-helyettest, meghatározza feladatait, megállapítja díjazását,

p) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”

128. § A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók kivételével az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató-helyettese gyakorolja.”

129. § A Hpt. 234. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Az OBA tájékoztatja az EBH-t a kockázatalapú változó díj megállapítására vonatkozó jóváhagyott szabályokról.”

130. § A Hpt. 271. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az általános szerződési feltételt is tartalmazó üzletszabályzat, valamint bármely egyéb szabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a pénzügyi intézmény az internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos üzletszabályzatát, valamint egyéb szabályzatát is hozzáférhetővé teszi. Ha a pénzügyi intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, a korábban hatályos üzletszabályzathoz, valamint egyéb szabályzathoz történő hozzáférést az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében biztosítja.”

131. § A Hpt. 121. alcíme a következő 282/A. §-sal egészül ki:

„282/A. § (1) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a fizetési számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.

(2) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó kérésére alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlaként alapszámlát vezetni.”

132. § A Hpt. 122. alcím címe helyébe a következő cím lép, valamint a Hpt. a következő 283. §-sal egészül ki:

122. Pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása

283. § A hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagysága és összetettsége arányában az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által elfogadott stratégiával rendelkezik az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének elősegítéséhez. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az elfogadott stratégiát legalább kétévente felülvizsgálja.”

133. § (1) A Hpt. 290. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

i) az alapszámlához való hozzáférésre, az alapszámla jellemzőire, valamint díjára”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2) A Hpt. 290. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

h) a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő hitelintézeti stratégiára”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

134. § A Hpt.

a) 74. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „természetes személy lehet, aki” szövegrész helyébe a „természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és” szöveg,

b) 204/A. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről” szövegrész helyébe az „a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)” szöveg,

c) 204/A. § (2) bekezdésében az „a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról” szövegrész helyébe az „a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról” szöveg,

d) 288. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,

e) 290. § (2) bekezdés e) pontjában a „képzésre a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére” szövegrész helyébe a „képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenység folytatására” szöveg

lép.

14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 28. § (3) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:]

c) információ vagy vélemény az 596/2014/EU rendeletben meghatározott jogszerű magatartásnak nem minősülő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon történő közlése harmadik személy részére, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy”

136. § A Kbftv. 72. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)

h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta vagy amelyről a Felügyelet korábban határozott;”

137. § A Kbftv. 197. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban meghatározott, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítése.”

138. § A Kbftv.

a) 3. melléklet I. Fejezet utolsó mondatában a „tagolást összevont kezelési szabályzat esetében a 138. §-ban” szövegrész helyébe a „tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában” szöveg,

b) 5. melléklet utolsó mondatában a „tagolást összevont tájékoztató esetében a 138. §-ban” szövegrész helyébe a „tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában” szöveg,

c) 8. melléklet 3. pontjában az „azonban 1 évig” szövegrész helyébe az „azonban 5 évig” szöveg,

d) 8. melléklet 7. pontjában a „Felügyelet és a pénzügyi békéltető testület levelezési címét.” szövegrész helyébe a „Felügyelet levelezési címét és a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét.” szöveg,

e) 8. melléklet 8. pontjában az „azonban 3 évig” szövegrész helyébe az „azonban 5 évig” szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti a Kbftv. 138. §-a.

15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

140. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„24a. fedezett kötelezettség: olyan kötelezettség, amelynek teljesítését jelzálogjog, kézizálog, visszatartási jog vagy más biztosíték fedezi, ideértve a repoügyletekből és más tulajdonjog-átruházási biztosítékról szóló megállapodásból származó kötelezettséget is;”

141. § A Szantv. 20. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:)

e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők e törvény eltérő rendelkezése hiányában azonos elbánásban részesülnek;”

142. § A Szantv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az átvevő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, ide nem értve a befolyásoló részesedés szerzésével, elidegenítésével, a meglévő befolyásoló részesedés jogszabályban meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó növelésével járó esetben a Felügyeletet, illetve a külföldi illetékes felügyeleti hatóságot. Az átruházás során e törvény vagyonértékesítésre vonatkozó követelményeit is figyelembe kell venni.”

143. § A Szantv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az áthidaló intézmény egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, és az átruházás során e törvény áthidaló intézmény alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

144. § (1) A Szantv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz a szanálási vagyonkezelő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére. Az átruházás során e törvény eszközelkülönítés alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

(2) A Szantv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a szanálási vagyonkezelő a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor

a) az értékesítést nyílt és átlátható módon kell lefolytatni,

b) az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,

c) az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, és

d) az értékesítéshez nincs szükség a szanálási feladatkörében eljáró MNB közigazgatási hatósági döntésére.”

145. § A Szantv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eszközelkülönítés alkalmazásával összefüggésben a befolyásoló részesedés szerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás Felügyelet általi engedélyezésére a 39. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.”

146. § A Szantv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során olyan üzletmenet folytonosságot biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni tudja az átruházott üzleti tevékenységet, ideértve azt is, hogy

a) a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentuma, jogosultsága, eszköze vagy kötelezettsége tekintetében a folyamatosság biztosítása érdekében az átvevőt a szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetheti minden olyan szerződésben, amelyben a szanálás alatt álló intézmény akár kifejezetten, akár közvetve szerepel;

b) a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentumával, jogosultságával, eszközével vagy kötelezettségével kapcsolatos bármilyen jogi eljárásban kezdeményezheti az átvevő szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetését, amely kezdeményezés alapján a helyébe léptetést foganatosítani kell.”

147. § A Szantv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) A szanálási célok elérése és a szanálási intézkedések alkalmazása céljából a szanálási eljárás elrendelésétől annak megszűnéséig a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, valamint vezetésének a szanálás alá volt intézmény feletti minden irányítási jogosultságait

a) a szanálás alatt álló intézmény működtetése, tevékenységeinek és szolgáltatásainak folytatása, és

b) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és vagyonának kezelése és elidegenítése érdekében.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi és vezetési jogosultságokat közvetlenül vagy az általa megbízott személy révén gyakorolja, ideértve a szanálás alatt álló intézmény részvényeiből és más tagsági részesedéseiből származó szavazati jogosultságok gyakorlását is. A részvények és más tagsági részesedések tulajdonosai szavazati jogukat a szanálási eljárás alatt nem gyakorolják.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető irányítási jogosultságok gyakorlása nélkül, közigazgatási hatósági döntések révén is megteheti a szanálás céljának elérése érdekében szükséges szanálási intézkedéseket, valamint meghatározhatja a szanálás alá vont intézmény tulajdonosai és vezetése által gyakorolható irányítási jogosultságok körét.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) a szanálási célokra,

b) a szanálásra vonatkozó általános elvekre,

c) a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire, és

d) a határon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálása előmozdításának szükségességére tekintettel dönt arról, hogy az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszerek közül melyekkel tudja a leghatékonyabban végrehajtani a szanálási intézkedéseket.”

148. § (1) A Szantv. 93. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szanálási biztos a szanálási feladatkörében eljáró MNB által utasítható és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ellenőrzött tevékenysége során jogosult és köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a szanálási céloknak és a szanálási intézkedéseknek – ideértve a tőkeemelést, az intézmény tulajdonosi szerkezetének átalakítását és a szanálási eszközök alkalmazását – a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének megfelelő érvényre juttatásához szükségesek.”

(2) A Szantv. 93. §-a a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos tevékenységeire vonatkozóan korlátozásokat, valamint előzetes jóváhagyási kötelezettséget írhat elő.

(6b) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálási biztos részére, hogy a szanálás alatt álló intézmény gazdasági és pénzügyi helyzetéről és a szanálási biztosi tevékenységéről a kirendelése kezdetén, továbbá meghatározott rendszerességgel és a kirendelésének megszűnésekor részére számoljon be.

(6c) A szanálási biztos legfeljebb egy év időtartamra rendelhető ki azzal, hogy a kirendelés kivételesen megújítható, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a kirendelés feltételei továbbra is fennállnak.”

149. § A Szantv. 97. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők milyen elbánásban részesültek a szanálási eljárás eredményeképpen, milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálás elrendelésének időpontjában a szanálás alatt álló intézménnyel szemben felszámolási eljárás indult volna, illetve azt, hogy a kétféle elbánás között milyen különbség állapítható meg. Ennek az értékelésnek el kell különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során

a) azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést vagy intézkedéseket alkalmazott, a szanálás elrendelésének időpontjában felszámolási eljárás alá került;

b) azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;

c) figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is.”

150. § A Szantv. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább

a) azon hatósági döntés másolatát, amely révén a hatáskörök gyakorlására sor kerül, és

b) azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.”

151. § A Szantv. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett.”

152. § A Szantv. 1. § (4) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.),” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.),” szöveg lép.

16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

153. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében

a) a biztosító nem rendelkezik a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével,

b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító nem rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével, vagy

c) biztosítási szükséghelyzet következne be.”

154. § (1) A Bit. 107. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:)

f) a befektetés az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban, szakszerű végrehajtás mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal és az ügyfél érdekében valósuljon meg, különös tekintettel az árra, a költségre – az alapkezelés során kapott visszatérítést elvonáscsökkentésként beszámítva – és az elvárható hozamra.”

(2) A Bit. 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.”

155. § A Bit. a következő 48/A. alcímmel egészül ki:

„48/A. A megtakarítási jellegű életbiztosítások különös szabályai

124/A. § (1) A megtakarítási jellegű, befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító köteles befektetni az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-át,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-át,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-át,

azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan felszámított elvonást a negyedik év kezdetétől a megfelelés céljából nem kell figyelembe venni.

(2) Ha a szerződő fél a maradékjogával él, akkor az elszámolás alapja legalább az (1) bekezdés szerinti minimális befektetési értékek aktuális számlaértéke. Az elszámolás során – a maradékjog érvényesítésére vonatkozó rendelkezéstől eltekintve – az ügyfél rendelkezéseinek a konkrét költségvonzata érvényesíthető.

(3) A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében – amennyiben a szerződő fél a maradékjogával él – a visszavásárlási érték a szerződés kezdetétől a maradékjog érvényesítésének időpontjáig eltelt biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-a,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-a,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-a.”

156. § (1) A Bit. 138. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,”

[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

(2) A Bit. 138. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel”

[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

157. § (1) A Bit. 167. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a (3)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a Felügyelet az intézkedés megtételének sikertelenségéről a honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a 188. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések gyakorlati következményeiről.”

(2) A Bit. 167. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az e § szerinti intézkedés eredményeként bekövetkezett vagyonátadás adó- és illetékmentes.”

158. § (1) A Bit. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 167. és 168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó biztosítási szerződések a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott tájékoztató közzétételének napját követő ötödik munkanapon szűnnek meg.”

(2) A Bit. 188. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban biztosítási esemény következett be, a 182. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott közzétételtől kell számítani.”

159. § A Bit. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök – 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti – listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.”

160. § A Bit. 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a biztosító nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó ingatlanra, hajóra vagy légijárműre vonatkozó joga tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.”

161. § A Bit. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„199. § (1) Magyarország területén – a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni jogosult – különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.

(2) A különleges célú gazdasági egység elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.”

162. § A Bit. 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról szóló határozatát a Felügyelet az ügyintézési határidő lejárta előtt köteles meghozni azzal, hogy a határozatot a meghozatalát követő legkésőbb két munkanapon belül, de még az ügyintézési határidő lejárta előtt írásban közölni is köteles a kérelmezővel.”

163. § A Bit. 291. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító működésében tapasztalható tények alapján megalapozottan feltehető, hogy a tények észlelésétől számított egy éven belül a biztosító vagy a viszontbiztosító nem fog megfelelni az e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak, és ez veszélyezteti a biztosítottak érdekeit.

(9) A Felügyelet a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségének teljesítése, valamint annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység tevékenysége az ezen tevékenységekre vonatkozó jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, az (1) bekezdés a)–e), h), r) és t) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a különleges célú gazdasági egységet kell érteni.”

164. § A Bit. 304. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási szerződések feltételeiben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg. A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeket a tevékenységi engedély visszavonása után is teljesíteni kell.”

165. § A Bit. 326. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke)

a) a szavatolótőke-szükséglet 1,8 ezrelékének, a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetében a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és”

(összege.)

166. § A Bit. a következő 387/A. §-sal egészül ki:

„387/A. § Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.”

167. § A Bit. 389. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A többes ügynök – a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan – köteles rendelkezni)

d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.”

168. § A Bit. 400. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az alkusz – a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan – köteles rendelkezni)

d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.”

169. § A Bit. 410. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és az aktív státuszú biztosításközvetítő nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő nem kaphatja meg.”

170. § A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

e) a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását.”

171. § (1) A Bit. 430. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).”

(2) A Bit. 430. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)

d) a vizsgabiztosokról.”

(3) A Bit. 430. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:]

f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.”

(4) A Bit. 430. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.”

172. § A Bit. 445. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő harmincadik napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.

(6) Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján, és ezen időpontig kell a matematikai és eredménytől függő díj visszatérítési tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.”

173. § A Bit. a következő 445/A–445/C. §-okkal egészül ki:

„445/A. § (1) A 445. § (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesület – 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással rendelkező – tagja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba átléphet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés esetén az átlépő tag biztosítási szerződése a nyugdíjpénztárba történő befogadással megszűnik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tag egyéni számláján lévő összeget, továbbá az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnál nyitott számláján kell jóváírni az Öpt.-nek a pénztárba történő átlépésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tagot úgy kell tekinteni a befogadó pénztárnál, mintha másik nyugdíjpénztártól lépett volna át.

445/B. § (1) A Felügyelet a 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetén a 167. §-ban meghatározott intézkedést az e §-ban és a 445/C. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja, azzal, hogy az intézkedés alkalmazásának nem feltétele a tevékenységi engedély visszavonása.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést alkalmazza, a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállománynak – a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak történő átruházás mellett – az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére történő átruházása érdekében is intézkedhet.

(3) A felügyeleti biztos a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással rendelkező tagokhoz kapcsolódó szerződésállomány átruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából – a 167. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett –, az állomány átvételére irányuló felhívásban megkeresi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárakat is.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás tartalmazza az átruházandó állomány szerződéseinek a darabszámát, és az állománnyal kapcsolatban átadásra kerülő vagyon nagyságát.

(5) Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár a (3) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontig – amely nem lehet hosszabb, mint az felhívás közzétételétől számított két hónap – tehet nyilatkozatot az állomány átvételére, amelyhez a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a 167. § (6) bekezdésben meghatározottak szerint hozza meg döntését, azzal, hogy annak meghozatala során figyelembe veszi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztártól határidőben beérkezett nyilatkozatokat is. A döntés meghozatala során a 167. § (9) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott döntés alapján a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnak kerül átruházásra, az állománnyal érintett tagok egyéni számláján lévő összeget, illetve az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét a felügyeleti biztos döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka eszközfedezetének az átruházással érintett tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a felügyeleti biztos döntését követő harmincadik napig átadja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

(9) A (7) bekezdés szerinti szerződésállomány-átruházással érintett tagot úgy kell tekinteni, mintha másik pénztárból lépett volna át.

(10) A szerződésállomány-átruházással érintett tagok biztosítási szerződései és a kölcsönös biztosító egyesületbeli tagsági jogviszonya az átruházás napjával megszűnnek.

445/C. § (1) Ha a 445/B. § (6) bekezdésében meghatározott döntés alapján a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítónak kerül átadásra, akkor az így átadott biztosítási szerződések nyugdíjszolgáltatásai ellenértékeként a szerződő fél javára történt befizetések – ideértve az életbiztosítás díjához adott munkáltatói hozzájárulást, illetve támogatói adományt is – utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai az állomány átadást követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a biztosító szolgáltatásaira az Öpt. – 2015. december 31. napján hatályos – 46–49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházás során a biztosítási szerződési feltételek csak a technikai kamatláb, a szerződésben meghatározott garantált hozam és a többlethozam visszajuttatás tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházást követő harminc napon belül változtathatók meg, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra a technikai kamatlábak esetében a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke szerint kerülhet sor. A változtatásról a szerződésállományt átvevő biztosítónak az érintett szerződő feleket a változtatást követő tizenöt napon belül értesítenie kell.

(3) A szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházásról szóló 118. § (7) bekezdésében, illetve a változtatásról szóló, a (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba is átléphet vagy a szerződést a 118. § (8) bekezdés szerint felmondhatja. A nyugdíjpénztárba történő átlépésre a 445/A. § szabályait kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.”

174. § (1) A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/D. §-sal egészül ki:

„452/D. § (1) A 107. § (1) bekezdés f) pontjának, továbbá (1a) bekezdésének – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2017. január 1-jétől megkötött biztosítási szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A 124/A. § – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2017. január 1-jétől megkötött biztosítási szerződések esetében kell alkalmazni.”

(2) A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/E. §-sal egészül ki:

„452/E. § A 377. § (2) bekezdésének – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.”

(3) A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/F. §-sal egészül ki:

„452/F. § A 377. § (2) bekezdésének – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2019. január 1-jétől megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.”

175. § (1) A Bit.

1. 4. § (1) bekezdés 68. pontjában a „viszontbiztosítási” szövegrész helyébe a „biztosítási vagy viszontbiztosítási” szöveg,

2. 31. § (3) bekezdésében a „33. §” szövegrész helyébe a „43. §” szöveg,

3. 49. § (1) bekezdés b) pontjában a „fióktelep” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe” szöveg,

4. 52. § (2) bekezdésében az „eszközeinek értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok” szövegrész helyébe az „eszközeinek értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok” szöveg,

5. 62. § (2) bekezdésében az „eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok” szövegrész helyébe az „eszközök értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok” szöveg,

6. 71. § (1) bekezdésében a „vagy eszközfedezete nem kielégítő.” szövegrész helyébe a „vagy vizsgálatkor a számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.” szöveg,

7. 108. § (4) bekezdésében a „jelentés tartalmára, közzétételére és az ezzel kapcsolatos felügyeleti engedélyezésre vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe a „jelentéssel összefüggő részletszabályokat” szöveg,

8. 108/A. § (1) bekezdésében a „vele szemben” szövegrész helyébe az „a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben” szöveg,

9. 110. § (1) bekezdésében a „biztosító egyéb biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől” szövegrész helyébe a „biztosító egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől” szöveg,

10. 138. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a)–j), n) és s) pontban” szövegrész helyébe az „a)–j), n), s) és t) pontban” szöveg,

11. 138. § (1) bekezdés k) pontjában a „viszontbiztosítóval” szövegrész helyébe a „viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával” szöveg,

12. 138. § (2a) bekezdésében az „ , az adatkérés célját és jogalapját” szövegrész helyébe az „ és az adatkérés célját” szöveg,

13. 138. § (4) bekezdésében a „138. §-ban és a 140. §-ban” szövegrész helyébe a „140. §-ban és a 141. §-ban” szöveg,

14. 159. § (5) bekezdésében a „térítésmentesen” szövegrész helyébe a „térítésmentesen tizenöt napon belül” szöveg,

15. 159. § (9) bekezdésében az „az MNBtv.-ben” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg, továbbá a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,

16. 167. § (3) bekezdésében az „és a tagállami” szövegrész helyébe a „, tagállami és harmadik országbeli” szöveg,

17. 171. § (2) bekezdésében a „rész” szövegrész helyébe a „fejezet” szöveg,

18. 182. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szövegrész helyébe az „– a 188. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel –” szöveg,

19. 183. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével” szövegrész helyébe az „az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével és a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével” szöveg,

20. 184. § (8) bekezdésében a „180. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „183. § (2) bekezdés” szöveg,

21. 195. § (1) bekezdésében az „ingatlanra vonatkozó” szövegrész helyébe az „ingatlan használatára vagy megszerzésére vonatkozó” szöveg,

22. 245. § (2) bekezdés b) pontjában, a 256. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „szavatoló tőkével” szövegrész helyébe a „tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével” szöveg,

23. 267. § (1) bekezdés b) pontjában a „biztosítástechnikai tartalékai – ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – nem érik el a szükséges mértéket, vagy e tartalékok fedezete nem kielégítő” szövegrész helyébe a „biztosítástechnikai tartalékai – ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – annak megállapításakor nem érik el a szükséges mértéket, vagy a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő” szöveg,

24. 285. § (1) bekezdésében a „tájékoztatásról szóló határozat közlését” szövegrész helyébe a „tájékoztatást” szöveg,

25. 291. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában a „pénzügyi helyreállítási terv” szövegrész helyébe a „helyreállítási terv” szöveg,

26. 314. § (1) bekezdés d) pontjában a „kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet” szövegrész helyébe a „kötelezettségek, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet” szöveg,

27. 336. § (3) bekezdésében a „szavatolótőke-szükséglete” szövegrészek helyébe a „tőkeszükséglete” szöveg,

28. 369. § (3) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében, a 376. § (5) bekezdésében és a 430. § (1)–(2) bekezdésében az „a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről” szövegrész helyébe az „a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról” szöveg,

29. 391. § (7) bekezdésében és a 403. § (2) bekezdésében a „követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt követően” szövegrész helyébe a „követő öt éven belül bekövetkezett és” szöveg,

30. 407. § (5) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

31. 416. § (1) bekezdés b) pontjában a „389. § (3) bekezdésében, illetve a 400. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „389. § (3) bekezdés b) és e) pontjában, illetve a 400. § (3) bekezdés b) és e) pontjában” szöveg,

32. 438. § e) pontjában a „képzés szabályaira, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat” szövegrész helyébe a „képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvány” szöveg,

33. 445. § (2) bekezdésében az „Öpt. 46–49. §-ában” szövegrész helyébe az „Öpt. – 2015. december 31. napján hatályos – 46–49. §-ában” szöveg,

34. 4. melléklet A) pont 11. alpontjában a „lehetőségét, illetve” szövegrész helyébe a „lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve” szöveg,

35. 4. melléklet A) pont 13. alpontjában a „134–142. §, a 146–151. §” szövegrész helyébe a „135–142. § és a 147–151. §” szöveg,

lép.

(2) A Bit. 377. § (2) bekezdésében a „tizennégy” szövegrész helyébe a „tizenhárom” szöveg lép.

(3) A Bit. 377. § (2) bekezdésében a „tizenhárom” szövegrész helyébe a „tizenkét” szöveg lép.

176. § Hatályát veszti a Bit.

a) 89. § (11) bekezdésében a „minimális” szövegrész,

b) 108/A. § (1) bekezdésében az „– a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével –” szövegrész,

c) 155. § (1) bekezdésében az „a szerződés megkötése előtt” szövegrész,

d) 181. § (6) bekezdés a) pontjában a „vagy viszontbiztosító” szövegrész,

e) 321. § (2) bekezdése és (3) bekezdése nyitó szövegrészében a „határozattal” szövegrész,

f) 414. §(2) bekezdése,

g) 417. § (1) bekezdése nyitó szövegrészében a „– (2)” szövegrész,

h) 445. § (3) bekezdése.

17. A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosítása

177. § A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Tstv.) 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányításával.”

178. § A Tstv. 8. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(Az igazgatóság)

f) elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót,

g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese irányításával történő végrehajtását, valamint

h) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”

18. Záró rendelkezések

179. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 33. §, a 38–40. §, a 49. § c) és e) pontja, az 50. §, a 61. §, a 135. §, 137. § és az 1. melléklet 2016. július 3-án lép hatályba.

(3) A 35. §, a 8. alcím, a 116. §, a 131. § és a 133. § (1) bekezdése 2016. szeptember 18-án lép hatályba.

(4) A 20. § (2) bekezdése, a 22. § a), b) és e) pontja 2016. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 10. §, a 28. §, az 54. §, a 68–73. §, a 76. §, a 106. §, a 130. §, a 154. és 155. § és a 174. § (1) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 174. § (2) bekezdése és a 175. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 174. § (3) bekezdése és a 175. § (3) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.

180. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014. április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv,

c) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

1. melléklet a 2016. évi LIII. törvényhez

25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).

7. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.

8. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

11. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

13. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

14. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).

15. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).

16. A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról.

17. A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.

18. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

19. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

20. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

21. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról.

22. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.

23. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

24. Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.

25. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról.

26. A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.

27. A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

28. Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv.”

2. melléklet a 2016. évi LIII. törvényhez

1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez

I. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

Az MNB és

a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében

aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,