141. § Az Eat. 458. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő]

„c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.”

142. § Az Eat. 462. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv – törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.”

143. § Az Eat. a 462/G. §-t követően a következő alcímmel és 462/H. §-sal egészül ki:

„A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

462/H. § (1) Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az e fejezet alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó, az e § szerinti adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével.

(3) Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.

(4) Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:

a) a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (a továbbiakban e § alkalmazásában: kedvezményezett adóév) kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;

b) a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;

c) a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

(6) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(7) E § alkalmazásában kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az e fejezetben szabályozott más kedvezmények igénybevételét.”

144. § Az Eat. a következő 463/B. §-sal egészül ki:

„463/B. § Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe. Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.”

145. § Az Eat. 464. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/B. § (2) bekezdése és a 462/C. §-a szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.”

146. § Az Eat. a következő 464/E. §-sal egészül ki:

„464/E. § A 454. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.”

147. § Az Eat. 466. § 7. pont n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a pont a következő o) alponttal egészül ki:

(466. § E fejezet alkalmazásában:

7. munkaviszony:)

„n) a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya,

o) az a)–n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik;”

148. § (1) Az Eat. 466. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(466. § E fejezet alkalmazásában:)

„9. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”

(2) Az Eat. 466. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(466. § E fejezet alkalmazásában:)

„10. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.”

149. § Az Eat. a következő 467/F. §-sal egészül ki:

„467/F. § A 462/H. § szerinti adókedvezményt 2016. július 1-jétől lehet érvényesíteni.”

150. § Az Eat. a következő 467/G. §-sal egészül ki:

„467/G. § A 464/E. § akkor alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a két évet.”

151. § Hatályát veszti az Eat. 462/C. § (3) bekezdésében az „A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.” szövegrész.

152. § Az Eat. a következő 467/H. §-sal egészül ki:

„467/H. § A 455. § (4) bekezdés d) pontja 2016. január 1-jétől alkalmazható.”

VII. FEJEZET

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

18. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

153. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)–j) pontjaiban foglalt együttes feltételeknek megfelel.”

(2) Az Art. 6/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.”

154. § Az Art. 6/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki.”

155. § (1) Az Art. 6/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3) bekezdés],

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (5) bekezdés],

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés],

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben,

e) kényszertörlési eljárás alatt áll,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,

g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.”

(2) Az Art. 6/E. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti esetekben a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől, az f)–g) pontja szerinti esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás, végelszámolás ideje nem számít bele.”

156. § (1) Az Art. 22/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ha az automataberendezés üzemeltetője olyan automataberendezés kapcsán tesz bejelentést, amelyre az automataberendezés korábbi üzemeltetője már bejelentést tett, és ezen bejelentéshez kapcsolódóan

a) az igazgatási szolgáltatási díj teljes összege megfizetésre, és

b) az automataberendezés gyártási száma bejelentésre

került.”

(2) Az Art. 22/D. §-a a következő (4)–(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az automataberendezéseket az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(5) Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli, illetve a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást közvetlen adatlekérdezéssel valósítja meg.

(6) Az automataberendezések üzemeltetésével kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(7) A (4)–(5) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár köteles.”

157. § Az Art. 24/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően az adószám csak akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy a törlést az (1) bekezdés d) pontja szerint kezdeményező szerv ehhez hozzájárul.”

158. § Az Art. 24/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésére tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyre állította.”

159. § Az Art. 24/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adózó a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet az adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig visszaküldi az állami adó- és vámhatóságnak, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig visszaküldi a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet, vagy a visszaküldésről az állami adó- és vámhatóság a kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.”

160. § Az Art. 31. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 9. § (2) bekezdés f) pontját, valamint a (3) bekezdés d) és c) pontját, akkor az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”

161. § Az Art. 31/B. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”

162. § (1) Az Art. 35. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:)

„d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő,”

(2) Az Art. 35. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

a) a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és

b) a részesedés átruházásakor a jogi személy – késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított – adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja,

feltéve, hogy a tag (részvényes) a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

(8) A tagot (részvényest) a (7) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség nem terheli, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy

a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást a 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy

b) a részesedés átruházását megelőzően – a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon –

ba) sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,

bb) sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy

bc) a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)–bb) alpont szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

(9) Az adóhatóság a (7) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.”

163. § Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról]

„m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.”

164. § (1) Az Art. 54. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.”

(2) Az Art. 54. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére a 35. § (7) bekezdése szerint kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.”

165. § Az Art. a következő 55/C. §-sal egészül ki:

„55/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény támogatástartalmának összege alapján:

a) a 0,5–1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.

(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a 60 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(6) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a 0,06–0,5 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) a 0,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

g) a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.”

166. § Az Art. 87. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság az ellenőrzés célját)

„g) a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó”

(ellenőrzéssel valósítja meg.)

167. § Az Art. 88. §-a a következő (6c) és (6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6c) A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni.

(6d) Ha a közúti fuvarozással járó tevékenység során a hatósági zár baleset vagy egyéb tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült, vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről az állami adó- és vámhatóságot haladéktalanul értesíteni.”

168. § Az Art. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § Az utólagos, az ismételt, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó, valamint a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.”

169. § Az Art. a 119/A. §-t követően a következő alcímmel és 119/B. §-sal egészül ki:

„A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés

119/B. § (1) Az ellenőrzés tárgya annak megállapítása, hogy az ellenőrzés megindításáig már lezárult (egy vagy több) adómegállapítási időszakban az adózóra vonatkozó feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás a határozatban foglaltak szerint valósult-e meg. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulása csak a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, valamint ismételt ellenőrzés keretében vizsgálható.

(2) Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgál minden olyan bizonylatot, igazolást és nyilvántartást, amelyre a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat megállapítást tett. Az adóhatóság csak olyan bizonylat, igazolás vagy nyilvántartás bemutatását kérheti, amelyről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy annak kiállítása, megőrzése, illetve vezetése a tényállás megvalósulásának feltétele, ha a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat arról is rendelkezett, hogy ez elegendő a tényállás megvalósulásának bizonyítására.

(3) Ha az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult, vagy a bekövetkezett tényállásváltozás érdemben nem érinti a rendelkező részben foglaltakat, határozatában arról is rendelkezik, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik, az ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több adómegállapítási időszakra kötelezi az adóhatóságot a feltételes adómegállapítás. Az ellenőrzés megállapításáról hozott jogerős határozat az adóhatóságot köti, az abban foglaltaktól eltérni ezt követően meghozott határozatban nem lehet.

(4) A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés megkezdésétől kezdődően az ellenőrzést lezáró határozat jogerőre emelkedéséig az adóhatóság a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében a feltételes adómegállapítás hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést nem indíthat.”

170. § Az Art. 132. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét.”

171. § (1) Az Art. 133. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint a b) pont alkalmazásakor határozatban közölni:

a) a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,

b) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés b) pontjában említett pótlékra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az Art. 133. §-a a következő (11)–(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb 200 000 forint összegű adótartozásra – kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az (1)–(2) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül.

(12) Ha az adózó a (11) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés esetében az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.”

172. § Az Art. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a kifizető által a magánszemélytől levont adó- és járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.”

173. § Az Art. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § Az adóhatóság alkalmazottja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) alkalmazza. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Ha az adózó vagy más személy a helyszíni végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. A végrehajtó a végrehajtási eljárás során jogosult – a vagyontárgy kétséget kizáró beazonosítása érdekében – a 98. § (1) bekezdése j) pontja szerinti mintavételre. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

174. § Az Art. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat, valamint a végrehajtási költségátalány az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.”

175. § Az Art. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha ugyanazt az ingóságot (ideértve az üzletrészt és az értékpapírt is) vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az állami adó- és vámhatóság, ennek hiányában az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.”

176. § Az Art. 147. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Adók módjára behajtandó köztartozásnak a pályázat nyertese útján történő érvényesítése esetén a behajtást kérő köteles az adóhatóság felhívására a (3) bekezdés szerinti jutalék összegét megfizetni. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a jutalék összegének megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”

177. § Az Art. 149. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Biztosítási intézkedés keretében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) a biztosítási intézkedést elrendelő végzésben meghatározott kötelezettség erejéig zárolhatja. A zárolt összeg felett az adózó rendelkezési joga a biztosítási intézkedés időtartama alatt szünetel.”

178. § Az Art. 150. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan- illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.”

179. § Az Art. Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára alcíme a következő 153/A. §-sal egészül ki:

„153/A. § (1) Ha az adóhatóság az adózóval szembeni végrehajtás során követelésfoglalást foganatosít, a 31/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére kötelezett, nyilatkozata szerint a végrehajtás alá vont adózótól számlát befogadó adóalany – ha az adóhatóságnak a Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét, annak teljesítése miatt nem ismeri el – köteles a követelés megszűnését az adóhatóság részére hitelt érdemlően igazolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás számla, a megfizetést igazoló bizonylatok, az adózók közötti beszámítás alkalmazásáról szóló dokumentumok, illetve ezen okiratok másolatának benyújtásával vagy más olyan módon történhet, amely a követelés megszűnését – a 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettségnek megfelelően – igazolja.

(3) Ha a 31/B. § (1) bekezdése alapján nyilatkozatot tett adóalany az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti vagy a Vht. 111. §-a szerinti nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság a 153. § szerint kötelezheti őt a követelés összege erejéig az adótartozás megfizetésére.”

180. § Az Art. 154. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a lefoglalt gépjárművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, illetve az adós a lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető, az állami adó- és vámhatóság határozattal tárgykörözést rendelhet el. Az állami adóhatóság által elrendelt tárgykörözés kapcsán intézkedést foganatosító rendőri szerv a megtett intézkedésről, illetve annak eredményéről az állami adó- és vámhatóságot soron kívül értesíti.”

181. § (1) Az Art. 155. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az adóhatóság az adózó tulajdonát képező ingatlan végrehajtását mellőzheti, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt, annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható.”

(2) Az Art. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, illetve az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzését a (3a) bekezdés alapján mellőzi, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.”

(3) Az Art. 155. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az adóhatóság által megkeresés alapján folytatott végrehajtási eljárásban a végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése e törvény alapján a központi költségvetés vagy az állam javára történik, és ezt a tényt a megkeresés tartalmazza, akkor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok jogosultjaként az államot kell feltüntetni azzal, hogy bírósági és más hatósági eljárásokban a jogosult képviseletében az állami adó- és vámhatóság illetékes területi szerve jár el.”

182. § Az Art. 161. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az adók módjára behajtandó köztartozásra a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság 200 000 forintot nem meghaladó köztartozás esetén – a 150/A. és a 151. § szerinti intézkedéseken túl – kizárólag hatósági átutalási megbízást, illetve munkabérletiltást foganatosít a tartozás behajtása érdekében, ezek eredménytelensége esetén pedig a 161. § (5) bekezdése szerint jár el. Ha a 200 000 Ft-ot nem meghaladó köztartozás mellett az adózót adótartozás is terheli, az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat. Ha az eljárás során a jelzálogjog bejegyzését követően egyéb végrehajtási cselekmény foganatosításától eredmény nem várható, az adóhatóság a jelzálogjog fenntartása mellett a 161. § (5) bekezdésében írtak szerint jár el.”

183. § Az Art. következő 162/A. §-sal egészül ki:

„162/A. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámláján nyilvántartott, 100 000 forintot elérő tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.

(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az állami adó- és vámhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.

(3) A végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság a 10 000 forintot meg nem haladó tartozást behajthatatlanság címén az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a tartozás beszedése érdekében az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számlájára benyújtott hatósági átutalási megbízás nem teljesült, vagy ilyen számla hiányában hatósági átutalási megbízás nem adható ki és a tartozás jövedelem-letiltás útján sem volt behajtható.

(4) A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó, de 100 000 forintot el nem érő tartozást végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a behajtás érdekében szükséges valamennyi intézkedést megtett.”

184. § (1) Az Art. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a költségekről – a végrehajtási költségátalány kivételével – végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.”

(2) Az Art. 163. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti költségátalány felszámításáról az adózót értesíti.”

185. § Az Art. 164. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.”

186. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (19b) bekezdéssel egészül ki:

„(19b) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a 22/E. § (1)–(2) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”

(2) Az Art. 172. §-a a következő (20h) bekezdéssel egészül ki:

„(20h) Ha a fuvarozó az Art. 88. § (6c) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki.”

187. § Az Art. a következő 173/A. §-sal egészül ki:

„173/A. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdés alapján mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.

(2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

(3) Ha a külföldi fuvarozó a 88. § (6b) bekezdésében foglalt előírásokat megszegve az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

(4) E §, valamint a 172. § (20h) bekezdése alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző

a) belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,

b) járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély, valamint

c) az a) pont szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély vezetője.”

188. § Az Art. 174/A. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig teljesíti, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig teljesíti a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét vagy annak teljesítéséről az állami adó- és vámhatóság a kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.”

189. § (1) Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) az automataberendezések üzemeltetőinek adókötelezettségével,

b) a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével,

c) az automataberendezések műszaki követelményeivel, üzemeltetésüknek és szervizelésüknek, valamint az automataberendezésekben rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásával,

d) a felügyeleti szolgáltatóval kapcsolatos követelményekkel és az automataberendezéshez kapcsolódó felügyeleti szolgáltatás minimális tartalmával, a hatósági árral és annak alkalmazási feltételeivel

kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

(2) Az Art. 175. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályozást.”

190. § Az Art. 176/H. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító valamennyi szolgáltatás ára.

(4) Ezen alcím és a 175. § (4a) bekezdés alkalmazásában üzemeltető a külön jogszabály szerint automataberendezések használatára kötelezett.”

191. § Az Art. 179. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti költségekről – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adóhatóság határozatában (végzésében) rendelkezik.”

192. § Az Art. a következő 181/C. §-sal egészül ki:

„181/C. § E törvény 52. § (12) bekezdésének és 7. számú melléklet 1–18. pontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5) történő hatályon kívül helyezése, valamint a Módtv.5-tel megállapított 7. számú melléklet 19. pontja a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 10-i 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

193. § (1) Az Art. a következő 218. §-sal egészül ki:

„218. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a Módtv.5 hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 132. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(2) Az Art. 218. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit

a) a Módtv.5 hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a Módtv.5 hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.”

(3) Az Art. 218. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 35. § (7)–(9) bekezdése a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazható.”

194. § Az Art. a következő 219. §-sal egészül ki:

„219. § Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. harmadik negyedévét követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.5 által megállapított 6/A. § (1a) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján.”

195. § Az Art. a következő 220. §-sal egészül ki:

„220. § Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. harmadik negyedévét követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 6/E. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján.”

196. § Az Art. a következő 221. §-sal egészül ki:

„221. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha az adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a Módtv.5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdés hatálybalépését megelőzően jogerősen törölte, az adózó 2016. december 31-ig kérheti az adószámtörlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelemhez az adózó, ha arra korábban nem került sor, köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. Ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság jogerős végzésével még nem rendelte el, az adózó kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról vagy megsemmisítéséről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adó- és vámhatóság – ha a kérelem alapján az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja – a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül folytatja le.

(4) Az adószám törléséről rendelkező határozat (2) bekezdés szerinti visszavonása esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki.”

197. § Az Art. a következő 222. §-sal egészül ki:

„222. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 55/C. §-a szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a 2016. június 30-át követően igénybevett támogatásokról kell teljesíteni.

(2) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 174/A. § (3) bekezdését a hatályba-lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

198. § Az Art. a következő 223. §-sal egészül ki:

„223. § (1) Az adószámmal nem rendelkező adózó a 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett, adó feltételes megállapítását tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés iránti kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz 2016. július 31-ig. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az ellenőrzést az adóhatóság a kérelem benyújtását követő két hónapon belül megindítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint az adózó kérelmére megindított ellenőrzés során az adóhatóság azt állapította meg, hogy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra a tényállás megváltozása miatt nem kötelező, akkor az ellenőrzést lezáró határozatában megállapítja a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meghatározott ügylet keretében az adózó által 2015. december 31-ig megszerzett, a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint adóköteles jövedelmet terhelő adót is. Az adót az adóhatóság a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályok szerinti legalacsonyabb adómérték szerint állapítja meg.”

199. § (1) Az Art. 4. számú melléklete a 13. melléklet szerint módosul.

(2) Az Art. 7. számú melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

200. § Az Art.

1. 6/B. § (4) bekezdésében az „a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 30 napon belül” szövegrész helyébe a „20 napon belül” szöveg,

2. 12. § (1) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében és 150. § (1) bekezdésében a „35. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „35. § (2) és (7) bekezdése” szöveg,

3. 22/E. § (1) bekezdésében az „Útdíjköteles gépjárművel végzett” szövegrész helyébe az „Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” szöveg,

4. 24/A. § (2) bekezdésében a „Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)–b) pontja alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti okból ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál nem kezdeményez.” szöveg,

5. 24/A. § (3) bekezdésében az „ellenőrzésnek. Ha” szövegrész helyébe az „ellenőrzésnek. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés d) pontja alapján került sor, a felfüggesztés abban az esetben szüntethető meg, ha a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul. Ha” szöveg,

6. 24/A. § (8) bekezdésében a „folytatta.” szövegrész helyébe a „folytatta. Az adószám akkor állapítható meg, ha az adószám felfüggesztésének oka már nem áll fenn, illetve ha az (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt felfüggesztés esetén a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul.” szöveg,

7. 24/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,” szöveg,

8. 24/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Áht. 53/A. § (3)–(4) bekezdésében” szöveg,

9. 24/B. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, valamint az „eljárást. Az adószám” szöveg helyébe az „eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll. Az adószám” szöveg,

10. 24/B. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–c) pontjaiban” szöveg,

11. 24/C. § (4) bekezdésében, (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében a „vezető tisztségviselő, vagy tag” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes” szöveg,

12. 24/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „tagi jogviszonnyal” szövegrész helyébe „tagi, részvényesi jogviszonnyal” szöveg,

13. 24/C. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető tisztségviselőként” szövegrész helyébe „vezető tisztségviselőként, vagy cégvezetőként” szöveg,

14. 24/C. § (9) bekezdésében a „vezető tisztségviselőjét, illetve tagját” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét” szöveg,

15. 31/B. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében az „1 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „100 000 forintot” szöveg,

16. 31/B. § (2) bekezdésében az „azon számlákról” szövegrész helyébe az „azon nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákról” szöveg,

17. 35. § (2) bekezdés b) pontjában az „ajándék erejéig” szövegrész helyébe az „ajándék értékének erejéig” szöveg,

18. 132. § (1) bekezdésében a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.” szövegrész helyébe a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem.” szöveg,

19. 136. § (6) bekezdésében az „elsőfokú adóhatóság” szövegrész helyébe az „első fokon döntést hozó adóhatóság” szöveg,

20. 136/B. § (1) és (2) bekezdésében a „35. § (2) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdés f) pontja és (7) bekezdése” szöveg,

21. 153. §-ában a „felhívása ellenére a levonást” szövegrész helyébe a „felhívása ellenére a követelés fennállásról nem nyilatkozik, illetve a levonást” szöveg, valamint a „kötelezi a levonni” szövegrész helyébe a „kötelezi a követelés, illetve a levonni” szöveg,

22. 157. §-ában a „kikiáltási árnak” szövegrész helyébe a „becsértéknek” szöveg,

23. 160. § (4) bekezdés c) pontjában a „személyt” szövegrész helyébe a „személy fizetési kötelezettségét” szöveg, e) pontjában a „35. § (2) bekezdésének f) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdés f) pontja és (7) bekezdése” szöveg,

24. 161. § (1) bekezdésében a „15 nap elteltével megkeresi” szövegrész helyébe a „15 nap elteltével elektronikus úton megkeresi” szöveg,

25. 161/A. § (2) bekezdésében a „10 000” szövegrész helyébe „50 000” szöveg,

26. 162. §-ban az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „önkormányzati adóhatóság” szövegek,

27. 164. § (6) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „4” szöveg,

28. 164. § (7) bekezdésében az „eljárás felfüggesztésének és szünetelésének” szövegrész helyébe a „eljárás felfüggesztésének, valamint az Art. 160. § (4) bekezdés d), illetve e) pontja szerinti szünetelésének” szöveg,

29. 172. § (9) bekezdésében a „magánszemély” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,

30. 174/A. § (1) bekezdésében a „nyilvánítását.” szövegrész helyébe a „nyilvánítását, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll.” szöveg,

31. 175. § (9) bekezdésében az „előterjesztését, továbbá” szövegrész helyébe az „előterjesztését, módosítását, kiegészítését és visszavonását, továbbá” szöveg,

32. 216. §-ában a „2016. július 1-jén” szövegrész helyébe „2017. január 1-jén” szöveg, valamint a „2016. június 30-a” szövegrész helyébe „2016. december 31-e” szöveg,

33. 4. számú melléklet A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól c. fejezet 2. pontjában a „nyilatkozatokat csatolja.” szövegrész helyébe „nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint megállapította.” szöveg,

34. 4. számú melléklet A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól c. fejezet 3. pontjában az „illetőségét igazolja” szövegrész helyébe, „illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét az e melléklet 7. pont szerint megállapította.” szöveg

lép.

201. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 52. § (12) bekezdése,

2. 3. számú melléklet F) pontja,

3. 3. számú melléklet S) pontja,

4. 7. számú melléklet 1–18. pontja.

(2) Hatályát veszti az Art.

1. 148/A. § (2) bekezdésében a „Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével a” szövegrész,

2. 164. § (9) bekezdésében a „vagy a végrehajtás során hozott végzés”, valamint a „, illetve a végrehajtáshoz” szövegrészek.

19. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

202. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény a következő V/C. Fejezettel egészül ki:

„V/C. FEJEZET

IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRSASÁGI ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEIRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE

43/M. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)–(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.”

20. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény módosítása

203. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 5. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az „A megbízható adózó által” szövegrész helyett az „A megbízható adózó – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – által” szöveggel lép hatályba.

VIII. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

21. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

204. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”

(2) Az Szt. 3. § (5) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb;”

205. § Az Szt. 37. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)

„h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.”

206. § Az Szt. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,

c) a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,

e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,

ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.”

207. § Az Szt. 81. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

„b) a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét;”

208. § Az Szt. 85. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:)

„b) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;”

209. § Az Szt. 85. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)

„m) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet;”

210. § Az Szt. 91. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiegészítő mellékletben meg kell adni:)

„a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva;”

211. § Az Szt. 95/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.”

212. § Az Szt. III. Fejezete a következő alcímmel és 95/C. §-sal egészül ki:

„Nem pénzügyi kimutatás

95/C. § (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás, amelynél

a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;

b) a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

c) a b) pont szerinti politikák eredményei;

d) a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

(3) Ha a vállalkozás nem rendelkezik a (2) bekezdés b) pont szerinti politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.

(4) A nem pénzügyi kimutatásból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás legfőbb irányító (vezető), ügyvezető szerve és a felügyelő testület tagjai megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti információkat a 134. § (5) bekezdéssel összhangban készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza.”

213. § (1) Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:)

„e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott – és a tulajdonosok részére még ki nem osztott – adózott eredmény, ideértve az IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet – az átsorolási módosítások kivételével – nem tartalmazhat. Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével;”

(2) Az Szt. 114/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:)

„b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt – halmozott – nem realizált nyereség összegével csökkentett és a kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével növelt összege.”

214. § Az Szt. 114/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja.”

215. § Az Szt. 134. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan a 95/C. § szerinti nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mutatóértékeket a 117. § (2) bekezdés szerint kell meghatározni.”

216. § Az Szt. 154. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak megküldi.”

217. § Az Szt. 155. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.”

218. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a 95/C. §, illetve a 134. § (5) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatást.”

219. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

f) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

220. § Az Szt. 177. § (45) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(45) A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni.”

221. § Az Szt. 177. §-a a következő (58)–(60) bekezdéssel egészül ki:

„(58) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a) pontját, 95/B. § (2) bekezdés h) pontját, 95/C. §-át, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 134. § (5) és (6) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) és n) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 175. § (2) bekezdés e) pontját, 1., 2., 4. és 5. mellékletét először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(59) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a) pontját, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1., 2., 4. és 5. mellékletét a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(60) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 155. § (7a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a Módtv. hatálybalépését követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.”

222. § Az Szt.

1. 2. számú melléklete a 15. melléklet szerint

2. 4. számú melléklete a 16. melléklet szerint

módosul.

223. § Az Szt.

1. 3. § (5) bekezdés 1. pontjában a „társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért” szövegrész helyébe az „üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért” szöveg;

2. 29. § (8) bekezdésében a „peresített követelésekből” szövegrész helyébe a „peresített követelésekből – a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelések kivételével –” szöveg;

3. 52. § (4) bekezdésében a „lehet leírni” szövegrész helyébe a „kell leírni” szöveg;

4. 81. § (2) bekezdés l) pontjában az „elengedett” szövegrész helyébe az „a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – elengedett” szöveg;

5. 83. § (3) bekezdésében a „fizetett (fizetendő)” szövegrész helyébe a „fizetendő (fizetett)” szöveg, továbbá az „a kölcsönök, bankbetétek” szövegrész helyébe az „a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek” szöveg;

6. 84. § (3) bekezdésében az „eszközökből származó” szövegrész helyébe az „eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó” szöveg;

7. 85. § (1a) bekezdésében az „eszközök ráfordításaként” szövegrész helyébe az „eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként” szöveg;

8. 85. § (2) bekezdésében a „Fizetendő kamatok” szövegrész helyébe a „Fizetendő (fizetett) kamatok” szöveg;

9. 85. § (3) bekezdés v) pontjában az „értékpapírokhoz” szövegrész helyébe az „értékpapírokhoz és vásárolt követelésekhez” szöveg;

10. 97. § (1) és (2) bekezdésében az „évtől évtől” szövegrész helyébe az „évtől” szöveg;

11. 102. § (3) bekezdésében az „adózott eszközértéknek” szövegrész helyébe a „mérleg szerinti eszközértéknek”, továbbá az „egyszerűsített adózott eredménnyel” szövegrész helyébe az „adózott eredménnyel” szöveg;

12. 156. § (5) bekezdés j) pontjában az „és g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h) pontjában” szöveg;

13. 163. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredményt” szövegrész helyébe az „egyszerűsített mérlegben kimutatott adózott eredményt” szöveg;

14. 163/A. § (3) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredmény” szövegrész helyébe az „adózott eredmény” szöveg;

15. 175. § (2) bekezdés c) pontjában a „tanács irányelv” szövegrész helyébe a „tanácsi irányelv” szöveg;

16. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „I. Hátrasorolt kötelezettségek” pontjában a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben” szövegrész helyébe a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” szöveg;

17. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” pont „1. Rövid lejáratú kölcsönök” alpontjában az „– ebből: az átváltozt5atható és átváltozó kötvények” szövegrész helyébe az „– ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények” szöveg;

18. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” pontjában a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben” szövegrész helyébe a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben” szöveg

lép.

224. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (10) bekezdés 3. pontja,

2. 25. § (8) bekezdésében, 45. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében a „cégvásárlás esetén” szövegrész,

3. 45. § (4) bekezdésében az „a cégvásárlást követő” szövegrész,

4. 102. § (1) bekezdés első mondatában, 108. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített” szövegrész,

5. 5. számú melléklet 19. pontja.

22. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

225. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 4. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kamara)

„j) Szakértői véleményt alakít ki az adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b) bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan.”

23. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása

226. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésében a „bejegyzését követő” szövegrész helyébe a „bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott napot követő” szöveg lép.

24. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény módosítása

227. § A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 4. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „e) azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a 154/A. § (1) bekezdése alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.” szövegrész helyett az „e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.” szöveggel lép hatályba.

228. § A Módtv. 12. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. § (55) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(55) A hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás – függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák –, az a biztosító, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák és a Diákhitel Központ Zrt. e törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 9/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”

25. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

229. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága esetében a projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,

8. elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága esetében a projekttársaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 100%-a,”

(2) A Szit. tv. 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. kereskedési nap: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom.”

230. § (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„c) létesítő okirata alapján a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 kereskedési napon belül legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;”

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„e) társaságban együttesen az összes szavazati jog legfeljebb 10%-át gyakorolják biztosítók és hitelintézetek;”

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„g) kizárólag törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál. E pont alkalmazása során a h) pont szerinti korlátozással kibocsátott részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más törzsrészvény sorozatával;

h) teljes jegyzett tőkéjéhez viszonyítottan legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek tulajdonosai egyenként – közvetve vagy közvetlenül – a sorozat össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal, hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolhatja;”

(4) A Szit. tv. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 3. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt közkézhányad-részesedési korlát teljesülése érdekében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényese a Tpt. 61. §-ában foglalt számítási szabályokat értelemszerűen alkalmazva köteles az általa, hozzátartozója, illetve az olyan jogi személy, amelyben a részvényes a Tpt. 5. § 84. pontja szerinti közvetett befolyással rendelkezik, által tulajdonolt részvények darabszámáról a szabályozott ingatlanbefektetési társaság igazgatósága részére naptári negyedévenként nyilatkozni. Amennyiben a részvényes nem teljesíti e kötelezettségét, vagy a nyilatkozatából az derül ki, hogy a részvényes átlépte a közkézhányad-részesedési korlátot, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság igazgatósága a tudomásra jutástól számított harminc napon belül köteles felszólítani az érintett részvényest a közkézhányad-részesedési korlát betartásához szükséges részvények eladására, aki ennek a felszólítás kézhezvételét követő legkésőbb három hónapon belül köteles eleget tenni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a szabályozott ingatlanbefektetési társaság jogosult a részvényes nevében és javára eladási megbízást adni a közkézhányad-részesedési korláton felüli részvények eladására. A részvények értékesítéséből származó bevétel a részvényest illeti, az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségek a részvényest terhelik.”

(5) A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

„a) amely létesítő okirata alapján az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének 100%-át fizeti ki osztalékként, és”

(6) A Szit. tv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3) bekezdés e) és h) pontja esetében a szavazati jogra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben a Ptk. 3:260. § (1) bekezdése nem hivatkozható a fennmaradó részvények vonatkozásában.”

231. § (1) A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszközportfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységek végzéséhez szükségszerűen indokolt eszközöket, valamint látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. A mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzése kizárólag a szabályozott ingatlanbefektetési társaság felügyelőbizottságának előzetes jóváhagyása után lehetséges.”

(2) A Szit. tv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság – a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével – nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely

a) az osztalék kifizetését korlátozza,

b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít.”

232. § A Szit. tv.

1. 3. § (3) bekezdés f) pontjában a „tízmilliárd” szövegrész helyébe az „ötmilliárd” szöveg;

2. 3. § (7) bekezdés d) pontjában a „számviteli törvény” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” szöveg;

3. 8. § (4) bekezdésében a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” helyébe a „számviteli törvény” szöveg

lép.

26. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

233. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A változást illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak.”

IX. FEJEZET

27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

234. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1–4., 6–8., 11–16., 18–21., 23–25., 28., 30–31. pontja , 4–12. §-a , 13. § (3)–(7) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)–(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)–(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52–53. §-a, 55–61. §-a, 66. § (3) és (4) bekezdése, 71–72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)–(7) bekezdése, 90. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108–116. §-a, 117. § (1)–(5) bekezdése, 118–122. §-a, 124–126. §-a, 128–129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132–133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139–146. §-a, 149–164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166–167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169–174. §-a, 176–221. §-a, 224. § (3)–(4) bekezdése, 225–256. §-a, 257. § (3)–(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)–(3) bekezdése, 269–271. §-a, 277–279. §-a, 290. §-a, 340. § 1–2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)–(5) és (8)–(9) bekezdése, 349. § (2)–(3) bekezdése, 350–361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9–10. melléklete nem alkalmazható.”

235. § A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő – jogszabályban meghatározott – tanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 1 éven belül. Az alapfokú szaktanfolyam elvégzése a felvétel napjától számított 2 éven belül kötelező. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.”

236. § (1) A NAV tv. 17/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti közszolgálati pótlékra jogosult.”

(2) A NAV tv. 17/B. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az idegennyelv-tudási pótlék.”

(3) A NAV tv. 17/B. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A Hszt. 123. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV tv. 20. §-ában meghatározott feltételek teljesülése ellenére sem léptethető elő a pénzügyőr a Hszt. 123. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.”

237. § A NAV tv. 17/C. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát – az a) pont tekintetében az (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„b) minősítése „elfogadhatatlan” fokozata alapján a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált.”

238. § (1) A NAV tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „elfogadhatatlan” fokozatú.”

(2) A NAV tv. 18. §-a a következő (8)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az I. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.

(9) A Kttv. 118. § (5) bekezdését a pályakezdő kormánytisztviselők tekintetében kell alkalmazni.

(10) A Kttv. 118. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályakezdőként kinevezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek a 3. fizetési fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a 3. fizetési fokozatba.

(11) A Kttv. 122. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV-hoz nem pályakezdőként kinevezett, illetve áthelyezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha e kötelezettségének a kormánytisztviselő nem tesz eleget, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.

(12) A Kttv. 122. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kttv. 122. § (3) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig magasabb fizetési fokozatba nem sorolható. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 19/G–19/H. § és a 20/A. § (1)–(3) bekezdés rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.