(13) A Kttv. 122. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
239. § A NAV tv. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselő – a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint – soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.”
240. § (1) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, szervezeti egység váltásához, vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kormánytisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, ha az érintett minősítése – az általa betöltött munkakör alapján – „átlag alatti” fokozatú.”
(2) A NAV tv. 18/B. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr magasabb besorolású munkakörbe csak a beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett munkakör ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.
(2b) A minősítésre alapozott alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéskor az érintettet a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül alacsonyabb besorolású munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen munkakör a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a (4) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely is megváltoztatható, továbbá az érintett a NAV más szervéhez áthelyezhető.”
(3) A NAV tv. 18/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) és e)–g) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az ügykezelő kinevezését, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely, illetve szolgálatteljesítési hely és a tartózkodási hely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a 2 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.
(5) A (2) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, és az érintett megfelel az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.”
241. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan magasabb besorolású munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.”
242. § A NAV tv. a 18/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kinevezés, hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének feltétele
18/E. § A NAV Központi Irányításánál kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony a NAV alaptevékenysége körében kizárólag szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető. A NAV alaptevékenységének a foglalkoztatási és képesítési követelmények szempontjából az a tevékenység minősül, amit jogszabály a NAV feladatkörébe utal.”
243. § A NAV tv. „Előmenetel” alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:
„A munkakörök besorolása
19/F. § (1) A kormánytisztviselők, illetve a pénzügyőrök által betölthető munkakörök
a) a vezetői munkakörök,
b) I. besorolási osztályba tartozó munkakörök,
c) II. besorolási osztályba tartozó munkakörök.
(2) A vezetői munkakörök besorolási kategóriáit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az I. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 5, „A”, „B”, „C”, „D” és „E” jelölésű, a II. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 4, „A”, „B”, „C”és „D” jelölésű besorolási kategóriába lehet besorolni.
(4) Az egyes munkakörök besorolását a NAV vezetője – a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján – a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg. A munkakör értékelése során a munkakör szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.
(5) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti munkakörök besorolási kategóriáihoz rendelt fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, hivatásos munkakörök tekintetében a munkakörök besorolási kategóriáihoz és fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
A kormánytisztviselő és a pénzügyőr besorolása
19/G. § (1) A tervezett munkakörbe történő kinevezés előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója megvizsgálja, hogy az érintett rendelkezik-e a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, megfelel-e az alkalmassági és a munkakör betöltéséhez előírt egyéb követelményeknek, megállapítja a fizetési fokozat meghatározásához figyelembe vehető jogviszonyban töltött idejét, továbbá pénzügyőr esetében a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. Munkakörbe kinevezni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak azt lehet, aki megfelel a munkakör betöltésére előírt feltételeknek és a munkakör besorolási osztályához rendelt követelményeknek.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakörbe kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja az érintettet, megállapítja a fizetési fokozatát és pénzügyőr esetében a rendfokozatát. Ha a pénzügyőr viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a munkáltatói jogkör gyakorlója a pénzügyőrt a rendfokozatba kinevezi, előlépteti vagy kinevezésre, előléptetésre előterjeszti az arra jogosulthoz.
19/H. § A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt az 1. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a 20. § szerinti jogviszonyban eltöltött ideje alapján kell besorolni.
19/I. § (1) A vezetői munkakört betöltőt a 3. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a NAV-nál, illetve jogelődjeinél vezetői munkakörben eltöltött idő alapján kell besorolni.
(2) A nem vezetői munkakörből vezetői munkakörbe első alkalommal történő kinevezéskor az érintettet a vezetői munkakör 1. fizetési fokozatába kell besorolni.
(3) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr alacsonyabb vagy azonos vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintett fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.
(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr magasabb vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintettet az 1. fizetési fokozatba kell besorolni és a várakozási ideje újraindul.
(5) Ha a korábban vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a nem vezetői munkakörbe helyezést követően ismételten vezetői munkakörbe helyezik, illetve ha a korábban magasabb vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az alacsonyabb vezetői munkakörbe helyezését követően ismételten magasabb vezetői munkakörbe helyezik, a korábban ezzel azonos vagy magasabb vezetői munkakörben töltött valamennyi időt a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni.
19/J. § (1) Pályakezdőként kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony kizárólag „A” besorolási kategóriába sorolt munkakör betöltésére létesíthető. A pályakezdő az „A” besorolási kategória 1. fizetési fokozatába és – pénzügyőr esetében – rendfokozatába nevezhető ki.
(2) Nem pályakezdőként történő kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor az érintettet a betöltendő munkakör alapján kell besorolni. Fizetési fokozatát a 20. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A pénzügyőr rendfokozatát a fizetési fokozata alapján kell megállapítani.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozathoz az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám, továbbá pénzügyőr esetén nincs rendfokozat hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A pénzügyőr az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat szerinti rendfokozatba nevezhető ki.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje alapján arra jogosultságot nem szerez.
Előmenetel
20. § (1) A kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a közszolgálati, illetve a hivatásos pályán – a törvényben meghatározott feltételek mellett – belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és a pénzügyőrök tekintetében rendfokozatban, továbbá a magasabb besorolású munkakör eléréséhez.
(2) Az előmenetel általános feltételei:
a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, ha az adott munkakörben az előírásra kerül,
c) a fizetési fokozatra előírt várakozási idő kitöltése,
d) a magasabb besorolású munkakör ellátáshoz szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák.
20/A. § (1) A fizetési fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.
(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.
(4) A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt fizetési fokozatban előre kell sorolni, ha
a) a várakozási idő eltelt, és
b) az előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, és
c) a legutolsó teljesítményértékelés eredménye legalább „átlagos”.
(5) A pénzügyőrt a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén magasabb rendfokozatba is elő kell léptetni, ha az új fizetési fokozathoz a viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozat tartozik.
(6) Ha az érintett a (4) bekezdésben meghatározott valamely feltételt nem teljesítette, magasabb fizetési fokozatba nem sorolható, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba nem léptethető elő.
(7) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a feltétel teljesülését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt – az (5) bekezdés szerinti esetben – magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.
(8) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a 32/Y. § (1) bekezdése szerinti soron következő, legalább „átlagos” eredményű teljesítményértékelését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt – az (5) bekezdés szerinti esetben – magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.
(9) Ha az érintett a (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel egyikét sem teljesítette, úgy az időben később teljesült feltétel tekintetében alkalmazható a (7), illetve a (8) bekezdés.
(10) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a 32/D. § (1) bekezdés d) pont alkalmazásával eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.
20/B. § (1) A magasabb besorolású munkakörbe a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr akkor nevezhető ki, ha rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételekkel, valamint az utolsó minősítése eredménye legalább „jó”.
(2) Ha a magasabb besorolású munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr megállapított fizetési fokozatához a magasabb besorolású munkakör besorolási kategóriájában nincs szorzószám hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
20/C. § (1) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel rendelkezik, továbbá az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.
(2) Az (1) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésre, előléptetésre a besorolási kategórián belül egy alkalommal kerülhet sor.
(3) A kijelölt miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba és ezzel együtt magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő a pénzügyőrt, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőrt az adott rendfokozathoz tartozó legalacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, illetve egyidejűleg magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, vagy a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
(6) Ha a pénzügyőrt alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, és az új munkakör besorolási kategóriájához rendelt fizetési fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a magasabb rendfokozat viselésére jogosult.”
244. § A NAV tv. 20/D. §–23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/D. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.
(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, időpótlékból, közszolgálati pótlékból és – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.
(3) Az alapilletmény, az időpótlék és a közszolgálati pótlék együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.
(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell
a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,
b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.
(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. besorolási osztályba kell besorolni (a továbbiakban együtt: besorolási osztály).”
21. § (1) Az alapilletmény a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az illetményalap szorzata.
(2) Az alapilletmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 1. számú melléklet, a vezetői munkakört betöltők tekintetében a 3. számú melléklet határozza meg.
22. § (1) Az időpótlék a köz szolgálatában eltöltött, a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyban (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati jogviszony) eltöltött 10. évtől kezdődően a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt megillető, a szolgálati jogviszonyban eltöltött további 5 évenként növekvő mértékű, az illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. Az időpótlék mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) E § alkalmazásában szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni:
a) a NAV-nál és jogelődeinél kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,
b) más költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt, ha a NAV-nál a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a hivatásos szolgálati jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött létre.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének időtartama, illetve az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.
23. § (1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a jogviszony létesítésével vállalt többletkötelezettségek, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 50–650%-a közötti mértékben állapítja meg.
(2) A közszolgálati pótlék mértékének megállapításánál
a) a feladatellátás sajátosságaiból adódó valós és rendszeresen jelentkező kockázatot, ide értve akár az életet, testi épséget, egészséget érintő kockázatot is,
b) a munkavégzés külső körülményeit,
c) a feladat ellátásához kapcsolódó belső körülményeket, a belső eljárási szabályok szigorúságát, kötöttségét,
d) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket,
e) pénzügyőrök tekintetében az a)–d) pontokon túl a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát, továbbá a más kényszerítőeszközök alkalmazásának lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát
kell figyelembe venni.”
245. § A NAV tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az illetményelemek – ide nem értve a 26/A–26/B. § szerinti illetménypótlékokat – változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a fizetési fokozat változása során, alacsonyabb vagy magasabb besorolású munkakörbe kinevezés esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.”
246. § A NAV tv. 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetmény
a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,
b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.
A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező és vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.”
247. § A NAV tv. 31/B. §-t megelőző alcíme és a 31/B. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Végkielégítés
31/B. § (1) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi,
h) huszonöt év: kilenchavi,
i) harminc év: tízhavi
illetményének megfelelő összeg.
(2) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.
(3) E § alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.
(4) A végkielégítésre egyebekben a Kttv., illetve a Hszt. végkielégítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
248. § (1) A NAV tv. 32/K. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:
a) 2 évig terjedő jogviszonyban töltött idő után 3 munkanap,
b) 3–8 év jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,
c) 9–16 év jogviszonyban töltött idő után 7 munkanap,
d) 17–24 év jogviszonyban töltött idő után 9 munkanap,
e) 25–31 év jogviszonyban töltött idő után 11 munkanap,
f) 32–39 év jogviszonyban töltött idő után 12 munkanap,
g) 40 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 13 munkanap.
(3) A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:
a) 2–12 éves jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,
b) 13–28 éves jogviszonyban töltött idő után 8 munkanap,
c) 29 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 10 munkanap.”
(2) A NAV tv. 32/K. § (4a)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyban eltöltött idejét a 20. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.
(5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság az érintettnek abban az évben jár először, amelyben a (2)–(4) bekezdésben meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.”
249. § A NAV tv. 32/O. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság után az érintettnek az illetmény nélküli szabadság lejártáig terjedő időre járó szabadságát egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdődően kell kiadni.
(7) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (6) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.”
250. § A NAV tv. 32/Y. § a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az értékelést tárgyév február 15-ig meghatározott teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni. Az értékelés eredményeként a teljesítmény „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatú lehet. Az érintett a teljesítményértékelésre észrevételt tehet.
(1b) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni belső áthelyezés, illetve szervezeti egység váltás esetén, valamint akkor is, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr munkaköre év közben megváltozik. Ilyen esetben a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kell kitűzni és a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni. Nem kell új teljesítménykövetelményt kitűzni, ha a szervezeti egység váltás nem jár a munkakör megváltozásával.
(1c) Az (1b) bekezdéstől eltérően nem lehet a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kitűzni és tárgyévi teljesítményértékelést készíteni, ha a belső áthelyezéstől, illetve a szervezeti egység váltástól vagy a munkakör év közbeni változásától számítva az év végéig 3 hónapnál kevesebb idő van hátra. Ilyen esetben az évközi teljesítményértékelés minősül tárgyévi teljesítményértékelésnek.
(1d) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján – ha az érintettnek a tárgyévben az értékelést közvetlenül megelőző legalább 3 egybefüggő hónap teljesítménye értékelhető – év közben is végezhető teljesítményértékelés, ha a munkakörre való alkalmatlanság merül fel. Ilyen esetben a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására sor kerül-e, ide nem értve az (1e) bekezdés szerinti esetet.
(1e) Ha az (1d) bekezdés szerinti eljárás következtében a (4) bekezdés szerinti minősítés alapján a 18/B. § (2) bekezdés e) pontja szerinti belső áthelyezésre, alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezésre vagy szervezeti egységváltásra kerül sor, úgy a tárgyév hátralévő része tekintetében az (1b) és (1c) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
251. § (1) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„b) a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása 6 hónaptól 2 évig terjedő időre,”
(2) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„d) visszavetés egy fizetési fokozattal 1 évtől 2 évig terjedő időre,”
(3) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„h) kizárólag nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont esetében eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés 1 évtől 2 évig terjedő időre,”
(4) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (3a)–(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fegyelmi büntetések (3) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fegyelmi büntetés súlyosságát.
(3b) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra történő visszavetés fegyelmi büntetéssel nem jár együtt fizetési fokozatban történő visszasorolás.”
(5) A NAV tv. 33/G. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a visszavetett fokozatban, illetve a megállapított idő eltelte után a 19/G–19/I. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.
(7a) Ha a visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtott rendelkezik 2016. július 1-jei hatállyal megállapított korrekciós díjjal, a (7) bekezdés alkalmazása nem érinti az érintett részére megállapított és a fegyelmi büntetés kiszabásakor nyilvántartott korrekciós díjat.”
(6) A NAV tv. 33/G. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 19/G–19/I. §-a szerinti besorolás alapján kell megállapítani.”
(7) A NAV tv. 33/G. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (8b)–(8c) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazása során az új munkakörnek meg kell felelnie az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának és az érintettnek meg kell felelnie – ha van – az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.
(8b) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor az érintettet – a munkavégzési hely, szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül vagy kizárólag a település területén belüli megváltoztatásával – a szervezeti egységen belüli – ha a szervezeti egysége főosztályon belül működő osztály, úgy a főosztályon belüli – üres vagy átmenetileg be nem töltött, a büntetés kiszabásakor betöltött munkakörnél egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú munkakörben kell a büntetésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen munkakör hiányában az érintett eredeti munkakörét kell ideiglenesen, a büntetésnek megfelelő időtartamban – az állománytáblázat módosítása nélkül – egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolású kategóriájúnak minősíteni, és az érintett számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt kell folyósítani.
(8c) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor a pénzügyőr továbbra is az eredeti munkaköréhez és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.”
252. § A NAV tv. 33/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig, továbbá az a)–g) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól az a)–g) pont szerinti ideig:
a) a 33/G. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;
b) a 33/G. § (3) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időtartamának elteltéig;
c) a 33/G. § (3) bekezdés e), g) és j) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;
d) a 33/G. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott büntetésnél az alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés időtartamának elteltéig,
e) a 33/G. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;
f) a 33/G. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;
g) a 33/G. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.”
253. § A NAV tv. 34/Y. § (1) bekezdése a következő k)–r) ponttal egészül ki:
(E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:)
„k) állománytáblázat: a NAV szerveinek szervezeti egységeit, az adott szervnél betölthető munkaköröket, azok besorolását, továbbá a hivatásos munkakörök tekintetében az azokban rendszeresített rendfokozatokat meghatározó dokumentum,
l) szervezeti állománytáblázat: a NAV egészére vonatkozó, a NAV valamennyi szervének állománytáblázatát magában foglaló összesített állománytáblázat,
m) alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik,
n) alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is,
o) azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával,
p) azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;
q) magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;
r) magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is.”
254. § A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Illetmény alatt az alapilletmény, az időpótlék, a közszolgálati pótlék, továbbá az idegennyelv-tudási pótlék, valamint a korrekciós díj együttes összegét kell érteni:
a) az érvénytelenség jogkövetkezményeire,
b) a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására,
c) az átirányításra,
d) a jubileumi jutalom mértékére,
e) a túlmunkára,
f) a tanulmányi célú mentesítésre,
g) a fegyelmi és a kártérítési felelősségre,
h) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függő bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre,
i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére,
j) a végkielégítésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.”
255. § A NAV tv. 34/Y. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 22. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában közvetlen kinevezés, ha az érintett jogviszonya a NAV-nál a 22. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervnél fennálló jogviszonyának megszűnését követő első munkanapon jön létre.”
256. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
„m) az egyes munkakörökben a közszolgálati pótlék mértékét.”
257. § A NAV tv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az alábbi 99/A–99/N. §-sal egészül ki:
„99. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a pénzügyőr részére 2012. január 1-jét megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a pénzügyőr 2015. július 1-jét követően is jogosult.
(2) Az (1) bekezdés alapján tanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, a főtanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezetői illetmény
a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,
b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.
A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezetői munkakört betöltő pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.
(3) A pénzügyőrt az (1) bekezdés szerinti cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.
(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a pénzügyőrrel szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést szabott ki.
99/A. § (1) A NAV vezetője legkésőbb 2016. július 5-ig megállapítja az egyes NAV szervek 2016. július 1-jétől hatályos állománytáblázatát.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2016. július 15-ig – az (1) bekezdés szerint meghatározott állománytáblázat keretei között – megállapítja a kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos munkakörét.
(3) A munkakör (2) bekezdés szerinti meghatározásával egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója – e törvény 2016. július 1-jétől hatályos rendelkezéseire figyelemmel – 2016. július 1-jei hatállyal megállapítja:
a) a kormánytisztviselő, pénzügyőr által betöltött munkakör besorolási osztályát és besorolási kategóriáját,
b) az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából a 20. § szerint figyelembe vehető időt és ennek figyelembevételével az érintett fizetési fokozatát,
c) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi időpontját azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,
d) az időpótlék szempontjából a 22. § szerint figyelembe vehető időt,
e) a korábbi rendszeres díjazás, valamint a hatályos rendszeres díjazás összegét,
f) a 99/D. § (5) bekezdés szerinti korrekciós díj összegét, ha annak megállapítására sor kerül,
g) a pénzügyőr rendfokozatát.
(4) A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között jogosult. Az így megállapított illetmény 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között csak abban az esetben módosítható, ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkaköre 2016. július 1-jét követően változik.
(5) Az e törvény hatálybelépésekor vezetői munkakört betöltőknek meg kell állapítani az vezetői munkakörben eltöltött ideje alapján a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési fokozatban várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési fokozatba előresorolás várható időpontját.
(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jétől érvényes munkaköri leírását 2016. július 31-ig kell elkészíteni.
(7) Ha a pénzügyőrnek a (3) bekezdés szerinti besorolásakor a rendfokozata alacsonyabb lenne a 2016. június 30-án viselt rendfokozatánál, akkor rendfokozata nem változik, továbbra is a korábbi rendfokozatának viselésére jogosult. A pénzügyőr rendfokozata mindaddig nem változik, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a viselt rendfokozatával.
99/B. § (1) A 99/A. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.
(2) A 99/A. § (2)–(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen szolgálati panasznak nincs helye.
(3) A 99/A. § (2)–(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a közléstől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetet kizárólag téves, a törvény előírásainak meg nem felelő munkáltatói intézkedés jogcímén lehet előterjeszteni.
(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
99/C. § A 99/A. § alkalmazásában:
a) korábbi rendszeres díjazás: a kormánytisztviselő, a pénzügyőr részére e törvény 2016. június 30-án hatályos rendelkezései alapján megállapított, a 2016. június 30-án hatályos 25. § szerinti illetményeltérítéssel számított alapilletmény, illetménykiegészítés, rendszeres pótlékok (vezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, veszélyességi pótlék), a 2016. június 30-án hatályos 98/O. § szerint megállapított és nyilvántartott illetménykülönbözet, a 86/A. § szerint megállapított és nyilvántartott kompenzációs díj, a garantált bérminimumra történő kiegészítés, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a rendfokozati illetmény együttes összege, személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a személyi illetmény 2016. június 30-án hatályos összege,
b) hatályos rendszeres díjazás: a 2016. július 1-jén a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,
c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.
99/D. § (1) 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményére a II. fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) 2016. július 1-jén valamennyi kormánytisztviselő és pénzügyőr részére biztosítani kell az illetményemelkedést a (3)–(11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.
(3) A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 30%.
(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 15%.
(5) Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)–(4) bekezdés szerinti illetményemelkedést, akkor az érintett a hatályos rendszeres díjazásra jogosult azzal, hogy a 2016. július 1-jétől megállapított illetménye és a korábbi rendszeres díjazása közötti emelkedés mértéke
a) a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 15%-ot,
b) a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 10%-ot
el kell, hogy érje. Ha az így megállapított illetmény magasabb, mint a hatályos rendszeres díjazás, akkor a kettő közötti különbözetet korrekciós díjként kell nyilvántartani és folyósítani.
(6) Ha a hatályos rendszeres díjazás a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 30%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 30%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.
(7) Ha a hatályos rendszeres díjazás a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 15%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 15%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.
(8) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-jét megelőzően létesült és 2016. július 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. június 30-án került volna sor.
(9) A (8) bekezdéstől eltérően, ha az érintett 2016. július 1-jét követően történt magasabb besorolású munkakörbe kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történt átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (8) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, korrekciós díjként kell folyósítani.
(10) Ha az érintett illetménye a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés alapján került megállapításra, majd azt követően a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően betöltött munkakörrel azonos vagy annál alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, illetményét a 19/G–19/I. § szerinti besorolása alapján kell megállapítani, azzal, hogy részére a továbbiakban a (5) bekezdés szerinti korrekciós díjat ismételten folyósítani kell.
(11) A (4)–(5) és (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.
99/E. § A 2016. június 30-án személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos illetménye megállapítása tekintetében a 99/A. § –99/D. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az érintett 2016. június 30-án hatályos személyi illetménye meghaladja a hatályos rendszeres díjazást, illetményét az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. VII. törvény) módosításai nem érintik.
99/F. § Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr által 2016. július 1-jén betöltött munkakör besorolási kategóriájához az érintett részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
99/G. § (1) A 2016. június 30-án címzetes címmel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr fizetési fokozatát 2016. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) a címzetes vezető-tanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 4. fizetési fokozatába,
b) a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 7. fizetési fokozatába,
c) a címzetes vezető-főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,
d) a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az II. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,
kell besorolni.
(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri az (1) bekezdés szerinti fizetési fokozatot, további előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.
(3) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya 2016. június 30-ig nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.
99/H. § (1) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő fegyelmi ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(2) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.
(3) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos
a) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre fegyelmi büntetés esetében a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményt, és egyúttal annak összegét – a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára – a fegyelmi büntetésre tekintettel a 2016. június 30-ával járó illetmény és a fegyelmi büntetés hiányában az érintettet megillető illetmény (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: elvi illetmény) közötti különbözetnek az elvi illetményhez viszonyított arányában kell csökkenteni az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét;
b) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni;
c) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(4) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15- e után jogerőssé váló (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében 2016. július 1-jétől a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(5) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de a 34/D. §-ra figyelemmel jogerős
a) a személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg – ha arra még nem került sor – a 99A–99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét, azzal, hogy esetében a 99/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás alatt a 99/E. § (2) bekezdése szerinti korábbi besorolás szerinti illetményt kell érteni.
b) címtől való megfosztás fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg – ha arra még nem került sor – a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával – az adott címre tekintet nélkül – kell megállapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét.
(6) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés a) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig – az (5) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazása mellett – a személyi illetményt vissza kell vonni.
(7) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával – az adott címre is figyelemmel – megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(8) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott és 2016. július 1-jén még hatályos, vagy 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de jogerős, vagy 2016. július 15-e után jogerőssé váló 33/G. § (4)–(5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében a (3)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
99/I. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. június 30-án hatályos 32/K. § (2)–(3) bekezdése alapján megállapított pótszabadsága nem csökkenthető, arra mindaddig jogosult, amíg a 2016. július 1-jétől hatályos 32/K. § (2)–(3) bekezdése alapján hosszabb tartamú pótszabadságra nem szerez jogosultságot.
99/J. § (1) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a rendelkezés hatálybalépését követően közölt felmentések tekintetében kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel 2016. július 1-jei hatállyal megállapított 32/O. § (6)–(7) bekezdését azokban az esetben kell először alkalmazni, amikor az illetmény nélküli szabadság 2016. július 1-jét követően telik le.
(3) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 32/Y. § (1a) bekezdését 2016-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értékelést a NAV Mód. VII. törvény hatálybalépése előtt meghatározott egyéni teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni.
99/K. § A 2016. július 1-jét követően létesített jogviszony esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a jogviszony létesítése 2016. június 30-án történt volna.
99/L. § (1) E törvény alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni, abban az esetben, ha a fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jén jogviszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési fokozatra előírt várakozás ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.
99/M. § (1) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között a kormánytisztviselő és a pénzügyőr illetményére a II. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. január 15-ig megállapítja azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr – amennyiben munkaköre nem változik – 2017. január 1. és 2017. december 31. között jogosult.
(3) 2017. január 1-jén a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot.
(4) 2017. január 1-jén a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 20%-ot.
(5) Az a kormánytisztviselő és pénzügyőr, akinek a hatályos rendszeres díjazása nem éri el a részére a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményt, továbbra is a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a hatályos rendszeres díjazás összege közötti különbözetet kompenzációs díjként kell folyósítani.
(6) Annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása eléri vagy meghaladja a részére 2016. július 1-jei hatállyal megállapított illetményt, de az illetményemelkedése
a) nem vezetői munkakört betöltők esetében a 35%-ot,
b) vezetői munkakört betöltők esetében a 20%-ot
nem haladja meg, a hatályos rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.
(7) Annak a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 35%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 35%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.
(8) Annak a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 20%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 20%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.
(9) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjat annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek lehet csak megállapítani, aki a 99/D. § (5) bekezdése alapján 2016. július 1. és 2016. december 31. között korrekciós díjra volt jogosult, és a kompenzációs díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi korrekciós díj mértékét.
(10) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjra a 99/D. § (9)–(10) bekezdés szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(11) A (4)–(6) és (8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.
(12) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2017. január 1-jét megelőzően létesült és 2017. január 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. december 31-én került volna sor.
(13) A 2016. december 31-ét követően létesített kormányzati szolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszony esetén az illetményt e §-ban foglalt szabályok alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a kormányzati szolgálati, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony 2017. január 1-jét megelőzően jött volna létre.
(14) E § alkalmazásában
a) korábbi rendszeres díjazás: a 99/C. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás,
b) hatályos rendszeres díjazás: 2017. január 1-jén a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,
c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.
99/N. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti illetményre jogosult.
(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére megállapított kompenzációs díj összegét 2018. január 1-jétől megfelelően csökkenteni kell
a) az illetményalap összegének megváltozása,
b) a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve a közszolgálati pótlékra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása,
c) magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés,
d) 31/A. § szerinti címadományozás,
e) magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakörbe történő kinevezés,
f) fizetési fokozatban történő előresorolás
esetén.
(3) Ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére 2017. január 1-jével kompenzációs díj kerül megállapításra és 2017. december 31-ét követően vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe, alacsonyabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, a 21–23. § alapján kell besorolni és az illetményét megállapítani azzal, hogy részére a (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően nyilvántartott kompenzációs díj összegét is folyósítani kell.”
258. § A NAV tv. 1–5. számú melléklete helyébe e törvény 17–21. melléklete lép.
259. § A NAV tv.
1. 17/E. § (5) bekezdésében a „20. §-nak megfelelően” szövegrész helyébe a „19/G–19/H. §-nak megfelelően” szöveg,
2. 18. § (1) bekezdésében a „80–82. §-a” szövegrész helyébe a „69. § (2) bekezdése, 80–82. §-a” szöveg, a „119–121. §-a” szövegrész helyébe „119–121. §-a, 122. § (1) és (5)–(6) bekezdése” szöveg,
3. 18/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „más munkakörbe” szövegrész helyébe az „azonos besorolású más munkakörbe” szöveg,
4. 18/B. § (3) bekezdésében az „azonos, vagy a végzettségének megfelelő más” szövegrész helyébe az „azonos besorolású” szöveg,
5. 18/B. § (7) bekezdésében a „(2) bekezdés c)–g) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)–f) pontjában, a (2b)” szöveg,
6. 19/E. § b) pontjában a „20. § szerinti” szövegrész helyébe a „19/G–19/H. § szerinti” szöveg,
7. 26. § (2) bekezdésében a „kell besorolni” szövegrész helyébe a „, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni” szöveg,
8. 31/A. § (1) bekezdésében a „15%-át” szövegrész helyébe a „10%-t” szöveg,
9. 31/A. § (4) bekezdésében a „címet „kevésbé felelt meg” minősítés” szövegrész helyébe a „címet „átlagos” vagy azt el nem érő” minősítés” szöveg,
10. 32/D. § (1) bekezdés e) pontjában a „rendfokozatban történő” szövegrész helyébe az „eggyel magasabb rendfokozatba” szöveg,
11. 32/Y. § (2) bekezdésében az „öt év kivételével” szövegrész helyébe az „5 év kivételével” szöveg, az „ötévente” szövegrész helyébe az „5 évente” szöveg, a „magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt” szövegrész helyébe a „magasabb besorolású munkakörbe helyezés előtt, illetve a 31/A. § szerinti szakmai cím adományozása előtt” szöveg, a „kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba” szövegrész helyébe a „„kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatba” szöveg, a „két év” szövegrész helyébe a „2 év” szöveg, az „egy éve” szövegrész helyébe az „1 éve” szöveg,
12. 32/Y. § (3) bekezdésében a „magasabb besorolási fokozatba sorolás” szövegrész helyébe a „magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés” szöveg,
13. 32/Y. § (4) bekezdésében a „teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette” szövegrész helyébe a „a teljesítményértékelés eredménye „átlag alatti” vagy „elfogadhatatlan”” szöveg,
14. 34/Y. § (5) bekezdés d) pontjában az „alapilletmény és rendfokozati illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény, közszolgálati pótlék és időpótlék” szöveg,
15. a 11. számú melléklet 7. pontjában a „Kiemelkedő (5), Átlag feletti (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Nem kielégítő (1)]” szövegrész helyébe „Kivételes (5), Jó (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Elfogadhatatlan (1)], 9. pontjának felsorolásában az „1. Kiválóan megfelelt, 2. Megfelelt, 3. Kevésbé felelt meg, 4. Nem felelt meg” szövegrész helyébe „1. Kivételes, 2. Jó, 3. Átlagos, 4. Átlag alatti, 5. Elfogadhatatlan” szöveg
lép.
260. § Hatályát veszti a NAV tv.
1. 16/F. § (1) bekezdés „, továbbá e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint írásbeliséghez kötött” szövegrész,
2. 17/B. § (6) bekezdése,
3. 17/D. § (4) bekezdésében a „a 25. § szerinti illetményeltérítésre,” szövegrész,
4. 17/D. § (5) és (8) bekezdése,
5. 17/E. § (1)–(2) bekezdése,
6. 17/I. § „valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére” szövegrész,
7. 18/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „soron” szövegrész,
8. 24–25. §-a,
9. 26/B. § (3)–(4) bekezdése,
10. 26/B. § (5) bekezdésében az „és (3)” szövegrész,
11. 29. § (4) bekezdése,
12. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „42. § (8) bekezdése” szövegrész,
13. 32/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „besorolási, illetve” szövegrész,
14. 33/G. § (3) bekezdés c) és i) pontja,
15. 33/G. § (4) bekezdés a) pontja,
16. 34/W. § (10) bekezdés c) pontja,
17. 86/A. §,
18. 98/A–98/B. §,
19. 98/C. § (2)–(3) bekezdés,
20. 98/D. §,
21. 98/F–98/G. §,
22. 98/I–J. §,
23. 98/L–M. §,
24. 98/O. §,
25. a 6. és 7/A. számú melléklete.
261. § (1) Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. pontja szerinti szolgáltatás (a továbbiakban: hozzájárulás-köteles szolgáltatás) ellenérték fejében történő nyújtása.
(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet.
(3) A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi adó (a továbbiakban: Áfa) nélküli ellenértéke.
(4) A hozzájárulás mértéke 4%.
(5) A hozzájárulást azon hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (6) bekezdés szerint bevallani, amelyről kiállított
a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásról kiállított okiraton feltüntetett teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a
b) számla, számviteli bizonylat vagy a hozzájárulás-köteles szolgáltatásról kiállított más okirat kiállításának időpontja
a (6) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.
(6) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a bevallási kötelezettségét
a) a rá irányadó Áfa bevallási időszak szerint, az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig,
b) azon időszakról, amelyről Áfa bevallás benyújtására nem köteles, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napjáig
az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adó- és vámhatósághoz teljesíti.
(7) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.
(8) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. Az e §-ban nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A hozzájárulásból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, amelynek megfelelő összeget a külön jogszabályban meghatározott turizmus fejlesztési feladatokra kell fordítani a központi költségvetés turisztikai célelőirányzata útján.
262. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdés, 17. §, 20. §, 22. §, 26. § 29–30. pontja, 90. §, 91. § (3) bekezdés, 93. § (2) bekezdés 4. pont, 96. § (2) bekezdés, 97. §, 100. §, 153. §, 155. §, 165–166. §, 168–169. §, 171–185. §, 188–191. §, 193. § (2) bekezdés, 194. §, 195. §, 197. §, 198. §, 200. § 21–22., 25–29., 31. pont, 201. § (2) bekezdés, 203. §, 234. §–260. § és a 17–21. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 39. § (1) és (2) bekezdés, 41. § (1), (2), (5), (10), (11) bekezdés, 42. § (1) bekezdés, 49. §, 50. §, 54. § (1)–(2) bekezdés, 56. §, 58. § 2. pont, 63. §–65. §, 76. § 1. pontja, 103. § (1), (6), (7) bekezdés, 104. §, 202. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) Az 1. § (1) és (4) bekezdés, 6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 15. §, 26. § 24. pont, 27. § (2) bekezdés 2. és 4. pont, 130. §, 142. §, 162. §, 164. § (2) bekezdés, 167. §, 186–187. §, 193. § (3) bekezdés, 200. § 2–3., 20. és 23. pont, 1. melléklet 9. pont 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A 21. §, 23. §, 27. § (1) bekezdés 3. pont, 79–82. §, 199. § (1) bekezdés, 200. § 33–34. pont, 201. § (1) bekezdés 1. és 4. pontja, valamint a 13. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 3. §, 4. §, 5. §, 7. §, 9. §, 10. §, 12. §, 14. §, 16. §, 19. §, 26. § 1–7. pont, 26. § 9–10. pont, 26. § 15–19. pont, 26. § 25. pont, 26. § 27. pont, 27. § (1) bekezdés 1., 4. és 5. pont, 27. § (2) bekezdés 3. pont, 28. § (3), (4) és (6) bekezdés, 29. §–34. §, 36. §, 39. § (3)–(5) bekezdés, 40. §, 41. § (3), (6)–(9), (12) bekezdés, 42. § (2) bekezdés, 44. §, 46. §, 47. §, 51. §, 54. § (3) bekezdés, 55. §, 57. §, 58. § 1. pont, 4. pont, 59. §–62. §, 66. §, 70. §–73. §, 75. § a) pontja és c)–e) pontja, 76. § 2. pontja, 84. §–89. §, 91. § (1) és (2) bekezdés, 92. §, 93. § (1) bekezdés, 93. § (2) bekezdés 1–3. és 5. pontjai, 94. §–95. §, 98. §–99. §, 101. §, 103. § (2), (3), (4), (5) bekezdés, 105. §–108. §, 114. § 1. pont, 117. §–122. §, 125. §, 133. §, 134. §, 136. § b) pont, 137. § 1. pont, 146. §, 150. §, 154. §, 156. § (2) bekezdés, 200. § 24. pont, valamint az 1. melléklet 1. pont, 5. pont, 6. pont, 7. pont, 10. pont, 2. melléklet, 3. melléklet 2. pont, 4–6. és 8–10. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 161. § és 200. § 15–16. pontja 2017. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 74. § (1) bekezdés, 75. § b) pontja, 77. § a) pontja, 200. § 1. pontja, 261. § és a 7. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 74. § (2) bekezdés és a 77. § b) pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Norvég Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.
263. § A 72. §, 75. § e) pont és 10. melléklet a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 199. cikk d) pontjának való megfelelést szolgálja.
264. § A 27. § (1) bekezdés 2. pont, a 199. § (2) bekezdés, a 201. § (1) bekezdés 1. és 4. pont a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
265. § A 26. § 10. pontja és 4. számú melléklet 2. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
266. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
c) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv.
267. § E törvény 106. §–107. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is.”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti
hallgató részére)
„b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.31. és 4.32. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.31. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás;
4.32. a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.32. és 7.33. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.32. az a magánszemély által megszerzett bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék más személy – így különösen az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás – által történő ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a magánszemély tulajdonában álló műemlékkel esik egy tekintet alá az a műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú – 15 évet meghaladó időtartamú – bérleti, vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni;
7.33. az az összeg, amelyet a magánszemély mint kérelmező ügyfél, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap.”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
„c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás;”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
„f) a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpontja a következő g) alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
„g) a munkáltató által – valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján – biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás, ide nem értve az utalvány formájában biztosított juttatást;”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.35. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.35. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány,a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás;”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja a következő 9.3.4. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
„9.3.4. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
a) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig;
b) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;
c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően
ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
d) együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.”
10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.7. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)
„9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként
a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész
vehető figyelembe.
9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
9.7.3. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
9.7.4. A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában
a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
b) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.
9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.”
1. Az Szja tv. 3. számú melléklet III. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értékcsökkenési leírás elszámolása)
„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.”
1. Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)
„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”
2. Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. fejezet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások)
„8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója és a 40 százalékos mértékű adó;”
1. Az Szja tv. 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye fejezet 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe.
10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető.”
2. Az Szja tv. 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,
c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,
d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;”
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 20. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„20. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás;”
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 52–54. ponttal egészül ki:
| (Sor- szám | Megnevezés | vtsz.) | |
| „52. | A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva | 0207-ből | |
| 53. | Madártojás héjában, frissen | 0407-ből | |
| 54. | Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) | 0401 10-ből 0401 20-ból” |
Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 3. ponttal egészül ki:
| (Sorszám | Megnevezés) | |
| „3. | Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)” | |
Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
| (Sor- szám | Megnevezés | vtsz.) | |
| „1. | Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet, továbbá a 3. számú melléklet I. rész 54. pontja szerinti termékeket) | 0401-ből 0402 0403 0404 10 0405-től 0406-ig” |
Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:
| (Sorszám | Megnevezés) |
