121. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.
(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem válthatók át egymásba.”
122. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
(6) A felmondás visszavonása esetén a 83. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni.”
123. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tengeri hajó személyzetének tagjait érintő csoportos létszámcsökkentés esetén, a munkáltató előzetesen értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.”
124. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.
(2) A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra
a) az osztott munkaidőben,
b) a megszakítás nélküli,
c) a több műszakos vagy
d) az idényjellegű tevékenység keretében
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz, a (2) bekezdés alkalmazásakor legalább hét óra.
(4) A (2) vagy a (3) bekezdés alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.
(5) A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett.”
125. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezető munkaszerződése
a) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,
b) a 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,
c) a 113. § (3) bekezdésében, valamint
d) a 127. §-ban és a 128. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.”
126. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 297. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„297. § (1) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót a 295. §-ban foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározott követeléseiért.
(2) Ha a jogosult tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.
(3) A jogosult köteles – a 295. § rendelkezéseiben foglaltak ellenőrizhetősége érdekében – gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók
a) munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
b) munkaidő-nyilvántartása, valamint
c) a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.
(4) A külföldi munkáltató a kijelölt hatóságként eljáró munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a (3) bekezdés szerinti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a munkaügyi hatóságot.
(5) A külföldi munkáltató – ha az nem azonos a (4) bekezdés szerinti megbízottal – olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.
(6) Ha az (5) bekezdés alapján kijelölt személy nem tartózkodik állandó jelleggel Magyarországon, csak olyan személy jelölhető ki megbízottként, aki ésszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll.”
127. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„n) az Európai Parlament és Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról,”
128. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„o) az Európai Parlament és a Tanács 2015/1794/EU irányelve (2015. október 6.) a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról.”
129. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
1. 140. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban” szövegrész helyébe az „az a) pontban” szöveg,
2. 209. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg
lép.
130. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (3) bekezdése.
131. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/P. §-sal egészül ki:
„19/P. § A Kttv.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi LXVII. törvény) megállapított 70. § (3) bekezdését a 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni.”
132. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § Az Mt.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 65. § (5) és (6) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni.”
133. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/C. §-sal egészül ki:
„19/C. § Az Mt.-nek a Módtv2.-vel megállapított 104. §-át a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.”
134. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 129. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.”
135. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 130. § (2) bekezdésében az „írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással” szövegrész helyébe az „az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint” szöveg lép.
136. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „két éven” szövegrész helyébe a „négy éven” szöveg lép.
137. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
1. 13. § (2) bekezdésében a „bevétel, ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt, az” szövegrész helyébe a „bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt – az” szöveg,
2. 27. §-ában a „útdíjból, valamint ennek megfizetésének elmaradása esetén fizetett bírságból származó bevételeket, illetve ezek” szövegrész helyébe az „útdíj vagy az e bevétel értékével megegyező összeg” szöveg
lép.
138. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.
139. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.
140. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.”
141. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 91. alcíme a következő 174/A. §-sal egészül ki:
„174/A. § Ha az 58. § (5) bekezdése szerint kinevezett területi vagy helyi szerv vezetőjének a 171. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elhelyezésének biztosításához különös szolgálati érdek fűződik, a rendvédelmi szerv az állam nevében eljárva kizárólag az ingatlan zártvégű pénzügyi lízing útján történő megszerzése céljából adósságot keletkeztető ügyletet köthet.”
142. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 164. § (3) bekezdésében az „írásbeli fizetési felszólítással” szövegrész helyébe az „az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint” szöveg lép.
143. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
144. § (1) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) 2016. december 31-én megszűnik.
(2) Az Alap kezelő szervével e minőségében 2016. december 31-én fennálló magánjogi szerződésekbe az Alap kezelő szerve helyett 2017. január 1-jén az ár- és belvízvédelmi kártalanítás céljából létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve lép.
(3) Az Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy befizetési kötelezettsége és a kártalanításra való jogosultsága 2017. január 1-jétől a (2) bekezdés szerinti előirányzat felhasználási szabályait meghatározó miniszteri rendeletben foglaltak szerint alakul azzal, hogy az Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy kártalanításra való jogosultsága 2017. január 1-jétől nem lehet hátrányosabb a 2016. december 31-én fennálló jogosultságánál.
(4) Az Alap 2016. december 31-én meglévő pénzeszközeit az Alap kezelő szerve a (2) bekezdés szerinti előirányzat fizetési számlájára köteles átutalni.
145. § (1) Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
1. 2. § (1) bekezdés h) pontja és
2. 40. § (3) bekezdés f) pontja.
(2) Hatályát veszti
1. a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény,
2. a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról szóló 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet.
146. § (1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja (a továbbiakban: Szövetkezeti Alap) 2016. december 31-én megszűnik.
(2) A Szövetkezeti Alap záró beszámolóját a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) az Alap megszűnését követő 60 napon belül elkészíti, és azt a honlapján az Országgyűlés általi elfogadását követően haladéktalanul közzéteszi.
(3) A Szövetkezeti Alap 2016. december 31-én meglévő pénzeszközeit az Alap kezelő szerve átutalja a központi költségvetés javára, amelyet a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai között kell elszámolni.
(4) A Szövetkezeti Alap megszűnésének időpontjáig keletkezett iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti záró beszámolót és az ahhoz kapcsolódó iratokat az MFB Zrt. a vonatkozó belső szabályzataiban foglaltak szerint megőrzi.
(5) A Szövetkezeti Alap megszűnésével összefüggésben az (1) bekezdésben meghatározott határnapot követően felmerülő költségek az MFB Zrt.-t terhelik.
147. § Hatályát veszti a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló 2013. évi CLVI. törvény.
148. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15/A. §-a és 15/B. §-a.
149. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdése.
150. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 65/C. § (6) és (7) bekezdése,
2. 71. § (3) bekezdése,
3. 71/A. § (2) bekezdése,
4. 85/C. §-a,
5. 92. § (4), (6), (7) és (10) bekezdése,
6. 128. §-a,
7. 140. §-a,
8. 140/B. §-a,
9. 140/D. §-a,
10. 140/K. §-a,
11. 140/M. §-a,
12. 140/O–140/Q. §-a.
(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99/A. §-ában az „és a 99. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait” szöveg.
151. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/B. §-a.
152. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés és területrendezés célja:)
„a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;”
153. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„l) meghatározza a területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök és a forrásfelhasználás szabályait;”
(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-a következő q) és r) ponttal egészül ki:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„q) meghatározza a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és szabályokat, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályait;
r) meghatározza a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési tevékenységében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.”
154. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában, összehangolásában és érvényesítésében.”
155. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó, az országhatáron átnyúló és több országot érintő koncepciókat és programokat, továbbá összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről;”
(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„m) javaslatot tesz a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokra és szabályokra, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályaira, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működésére.”
156. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is.”
157. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható.”
158. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
(2) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, megyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.”
159. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI
Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum
18/A. § (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.
(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(3) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.
(4) Az OTÉF tagjai:
a) a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
(5) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.
Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum
18/B. § Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.
Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum
18/C. § A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.”
160. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait;”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait;”
161. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 15. § (15) és (16) bekezdésében a „Tokaji” szövegrészek helyébe a „Tokaj” szöveg,
2. 20. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszterek” szöveg
lép.
162. § (1) Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § d) pontjában az „a regionális fejlesztési ügynökség útján” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 6. § b), g) és h) pontja,
2. 7. § d) pontja,
3. „Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum” alcíme,
4. 14. § (5) bekezdése,
5. 15. § (3)–(7), (13) és (13a) bekezdése,
6. 15/A. §-a,
7. 16. § (5)–(16) bekezdése,
8. „Regionális fejlesztési ügynökség” alcíme,
9. 19. §-a,
10. 20. § (2)–(5) bekezdése,
11. 21. §-a,
12. 21/A. § (2) bekezdése,
13. 24. § (2) bekezdése,
14. „A nyilvánosság és társadalmi részvétel” alcíme,
15. „Területfejlesztési tervezési tevékenység” alcíme,
16. 27. § (1) bekezdés g), i), l), p), r), w) és x) pontja,
17. 27. § (2) bekezdése,
18. 27. §(3) bekezdése,
19. 29. §-a.
163. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az 5. § (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, a méltányossági eljárás szabályait, valamint a 7. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés részletes szabályait.”
164. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv jogszabályban meghatározottak szerint” szöveg lép.
165. § (1) Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 18/A. §-a,
2. 27. § (1) bekezdése,
3. 35. § (2)–(5) bekezdése,
4. 57. § (3) és (5) bekezdése,
5. 59. § (3) bekezdése,
6. 64. és 65. §-a,
7. 68/B. § (3)–(5) bekezdése,
8. 156. és 157. §-a,
9. 159. §-a,
10. 161. §-a,
11. 161/A–161/K. §-a,
12. 161/O. §-a,
13. 161/Q. § (1) és (3) bekezdése,
14. 161/R. § (1) bekezdése,
15. 161/S–161/U. §-a,
16. 161/Z. § (2) és (3) bekezdése,
17. 163. § (2), (7) és (8) bekezdése,
18. 167. és 168. §-a,
19. 171. és 172. §-a.
(2) Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 11/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „35. § (4) bekezdése szerint tett” szöveg,
2. 82. § (2) bekezdésében az „utógondozó,” szöveg.
166. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 102/B. §-a, 102/C. §-a, 102/E. §-a, 102/H. §-a, 102/I. §-a és 102/K. §-a.
167. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. § (4), (5) és (8) bekezdése, valamint 244/B. §-a.
168. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, továbbá a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlékot kormányrendeletben meghatározottak szerint kell felhasználni.”
169. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell folyósítani.”
170. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (3)–(9) bekezdése és 52. §-a.
171. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) az egészségvédelmi bírság mértékének, befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait és a bírság megállapításának szempontrendszerét,”
172. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
1. 6. § (2) és (3) bekezdése,
2. 7. § (4) és (5) bekezdése,
3. 8/A. §(1) bekezdése,
4. 8/B. §-a,
5. 9. § (3) és (4) bekezdése,
6. 10. § (1) bekezdése.
173. § Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (2)–(4) bekezdése.
174. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„c) határozza meg az elismerési és honosítási eljárásban a kérelemmel benyújtandó dokumentumok körét, e dokumentumok hiteles fordítására és hiteles másolatára vonatkozó szabályokat, a külföldön kiállított okiratok felhasználására, a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályokat,”
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki)
„a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállításához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,”
175. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
1. 6. § (4) bekezdés d) pontjában a „4. § (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (4)–(5) bekezdése” szöveg,
2. 67. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatóságokat, továbbá” szövegrész helyébe a „hatóságokat,” szöveg,
3. 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „bevezették.” szövegrész helyébe a „bevezették, továbbá” szöveg
lép.
176. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
1. 7. és 8. §-a,
2. 23. § (1)–(3) bekezdése,
3. 24. §-a,
4. 26. § (1)–(6) bekezdése, (8) és (9) bekezdése,
5. 64. §(1)–(9) bekezdése.
177. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontja.
178. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 5. és 5/a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. pszichotróp anyag: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–IV. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet jegyzékein szereplő anyag;
5/a. pszichotróp anyagként minősített gyógyszer: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet II–IV. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet B) jegyzékén szereplő pszichotrópnak minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer;”
(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény. 1. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„37. új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, vagy a 2. számú mellékletben meghatározott pszichotróp anyagok jegyzékein szereplő anyagok, és erre tekintettel azt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá minősítette;”
179. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes szakmai értékelés során azt kell vizsgálni, hogy az értesítésben megjelölt anyaggal vagy vegyületcsoporttal kapcsolatban a magyar hatóságok, szakértői intézmények előtt nem ismert-e olyan adat,
a) amely az értesítésben megjelölt anyag vagy vegyületcsoport gyógyászati felhasználására utalna, és
b) amely kizárja, hogy az anyag vagy vegyületcsoport hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–II. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet jegyzékein szereplő anyagok.”
180. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a vizsgált új pszichoaktív anyagról a magyarországi, európai uniós, vagy az ENSZ szakosodott szervei által végzett kockázatértékelés eredményeképpen bebizonyosodik, hogy hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–II. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet A) és B) jegyzékén szereplő anyagok, a megfelelő pszichotróp anyag jegyzékre kell felvenni, és meg kell szüntetni az új pszichoaktív anyaggá minősítését.
(3) Ha a kockázatértékelés nem támasztja alá azt, hogy a vizsgált új pszichoaktív anyag hasonló kockázatot jelenthet, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I–II. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet jegyzékein szereplő anyagok, akkor törölni kell az új pszichoaktív anyagok jegyzékéről és kormányrendeletben meghatározott más jegyzékre kell helyezni.”
181. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § Azoknak az anyagoknak a listáját, amelyek nem az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke alapján minősülnek kábítószerrel egy tekintet alá eső veszélyes pszichotróp anyagnak, a 2. számú melléklet határozza meg.”
182. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Ez a törvény
a) a 4-metilamfetamin ellenőrzési intézkedéseknek történő alávetéséről szóló 2013. március 7-i 2013/129/EU tanácsi határozat,
b) az 5-(2-amino-propil)indol ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló 2013. október 7-i 2013/496/EU tanácsi határozat,
c) a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló, 2014. szeptember 25-ei 2014/688/EU tanácsi határozat, és
d) a 4-metil-5-(4-metil-fenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin (4,4’-DMAR) és az 1-ciklohexil-4-(1,2-difenil-etil)piperazin (MT-45) ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló 2015. október 8-ai 2015/1873/EU tanácsi határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
183. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a 7. melléklet szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.
184. § Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
1. 32. § (3) bekezdése, és
2. 32/B. §-a.
185. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„i) gyógyszertár-létesítési és működési engedélyezési eljárásra, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló pályázat kiírására, pályázat elbírálására vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve tápszer ismertetésének és az ismertetési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ismertetési tevékenység bejelentésére és az ismertetési tevékenységet folytatók, valamint az ismertető személyek nyilvántartásának vezetésére, az ismertetői igazolvány kiállítására és módosítására, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és a tápszer ismertetésére jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel, valamint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménnyel, illetve tápszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az ismertetési tevékenységet folytató által szervezett rendezvénnyel, tanfolyammal összefüggésben bejelenteni köteles adatokat,”
186. § (1) Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
1. 13/A. § (2) bekezdése,
2. 48. § (2) bekezdése,
3. 49. § (7)–(11) bekezdése,
4. 53. § (5) és (6) bekezdése,
5. 74/A. §-a,
6. 74/B. §-a,
7. 83. §(8) bekezdése,
8. 83/C. §-a,
9. 84. §-a,
10. 85. §-a,
11. 86. § (1) és (3) bekezdése,
12. 86/A. §-a,
13. 86/B. §-a,
14. 87/A–87/D. §-a,
15. 87/F. §-a,
16. 87/G. §-a.
(2) Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
1. 50. § (1) bekezdésében az „és e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben” szövegrész,
2. 53/A. § (2) bekezdésében az „az 53. § (6) bekezdésében foglalt adatok változása esetén” szövegrész.
187. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„v) az egészségügyi ellátási szerződés és a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás tartalmi elemeit.”
188. § Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2/A. § (2) bekezdése és a 14. § (14)–(15a) bekezdése.
189. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(3) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(4) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(5) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”
190. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„f) a befektetési vállalkozás panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
191. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NEÉT véleményezi az előadó-művészeti bizottságoknak az előadó-művészeti szervezetek minősítésére vonatkozó javaslatát, valamint az előadó-művészeti bizottságok által előkészített, a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó felosztási szabályzatokat, továbbá ellátja az (1) bekezdésben meghatározott szerepéből eredő további feladatokat.”
(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.”
192. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 5/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság)
„d) a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatására irányadó felosztási szabályzatot,”
193. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásba-vételi eljárás kérelemre indul.”
194. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-művészeti szolgáltatások tartós biztosítására nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel kormányrendelet szerinti tartalommal és feltételekkel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási szerződést köthet.”
195. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény IV. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Cím
Az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei
17. § (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításához művészeti támogatás, és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.
(2) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök – különösen színpadtechnikai eszközök –, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.
(3) A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra – az érintett területeken jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.
(4) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zenekar, énekkar esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat – a zenekarra és az énekkarra külön – központi költségvetési támogatás illeti meg.
18. § A 17. § szerinti támogatások megállapításakor vizsgálandó általános szempontrendszert a Kormány rendeletben határozza meg.
19. § (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő előadó-művészeti szervezetek szakmai programmegvalósításának és működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.
(2) A pályázatok bírálata során alkalmazandó részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek tárgyévi támogatási keretösszegének feléig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
20. § A miniszter az általa felügyelt költségvetési fejezetből kormányrendeletben meghatározott kiemelt művészeti célok megvalósítására pályázati úton nyújt támogatást.”
196. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott, így különösen az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival és a foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.”
197. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. §-a a következő 55–57. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„55. fúvószenekar: komolyzene műfajába tartozó, eredeti vagy áthangszerelt műveket előadó zeneművészeti szervezet, amelyben a rézfúvós és fafúvós hangszercsoportokat ütőhangszeresek egészíthetik ki,
56. hangversenyterem: olyan zárt terű, legalább száz ülőhelyet magába foglaló, nézőtérrel rendelkező befogadó színház, amely akusztikailag és technikailag alkalmas e törvény szerinti hangversenyek előadására,
57. kamarakórus: oratorikus vagy a capella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet, amelynek létszáma legalább 12, legfeljebb 30 fő.”
198. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdése a következő e)–q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) határozza meg a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagjaira, működésére vonatkozó szabályokat,
f) határozza meg az előadó-művészeti bizottságok működésére, a működés feltételeire, valamint az előadó-művészeti bizottságok által elkészítendő felosztási szabályzat és javaslat elkészítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat,
g) határozza meg a művészeti támogatás mértékének megállapításánál irányadó szempontokat és a művészeti támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,
h) határozza meg a létesítménygazdálkodási célú működési támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,
i) határozza meg a nem minősített előadó-művészeti szervezetek működésének és szakmai program megvalósításának támogatására irányuló pályázatok részletes szabályait,
j) határozza meg a miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből az előadó-művészeti szervezeteknek pályázati úton nyújtható kiemelt támogatások részletes szabályait,
k) határozza meg az előadó-művészeti szervezettel kötendő, közfeladat-ellátásra irányuló közszolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,
l) határozza meg az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára fenntartói megállapodásban biztosított támogatás tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,
m) határozza meg az előadó-művészeti szervezet és előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezet nyilvántartásba vételére, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,
n) határozza meg a zenekar, énekkar által teljesítendő fizetőnéző-szám alsó határát,
o) határozza meg a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,
p) szabályozza a zenekar és az énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,
q) határozza meg az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban – nyújtott támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat.”
199. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
1. 5/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „20. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „20. §-a” szöveg,
2. 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „népi koncertzenekar,” szövegrész helyébe a „népi koncertzenekar, fúvószenekar” szöveg,
3. 15. § (4) bekezdésében a „21. § alapján” szövegrész helyébe a „20. § alapján” szöveg,
4. 44. § 3. pontjában az „előadások” szövegrész helyébe az „előadások, hangversenyek” szöveg, a „szervezetet” szövegrész helyébe a „szervezetet, valamint hangversenytermet” szöveg, az „előadást” szövegrész helyébe az „előadást, hangversenyt” szöveg,
5. 44. § 7. pontjában az „alaptevékenységeként” szövegrész helyébe a „létesítő okirata szerinti céljaként, vagy alap-, illetve főtevékenységeként” szöveg,
6. 44. § 18. pontjában a „népi koncertzenekart is,” szövegrész helyébe a „népi koncertzenekart és a fúvószenekart is,” szöveg,
7. 44. § 19. pontjában az „és a big bandet” szövegrész helyébe a „, fúvószenekart és a big bandet” szöveg
lép.
200. § (1) Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
1. 1. § (1) bekezdés k) pontja,
2. 5. § (4), (5) és (7) bekezdése,
3. 5/A. § (5) bekezdése,
4. 5/B. § (2) és (3) bekezdése,
5. 8. § (4) bekezdése,
6. 9. §-a,
7. 13. § (2) bekezdése,
8. 14. §-a,
9. 16. § (3)–(5) bekezdése,
10. IV. Fejezet 3. és 4. Címe,
11. 46. § (1) és (3)–(5) bekezdése,
13. 47. § (2) bekezdés a), d), e), f) és h) pontja.
(2) Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
1. 4. § d) pontjában a „, de legfeljebb öt évre” szövegrész,
2. 15. § (5) bekezdésében az „és 3. Címét” szövegrész.
201. § Hatályát veszti a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény
1. „A társulat megalakulásának előkészítése” alcíme,
2. „A küldöttek választása, visszahívása” alcíme,
3. „A társulat megalakulása” alcíme,
4. „Csatlakozás a társulathoz, belépés” alcíme,
5. „A társulat megszűnése jogutódlással” alcíme,
6. „Egyesülés” alcíme,
7. „Szétválás” alcíme,
8. „Kiválás” alcíme, és
9. „A társulat megszűnése jogutód nélkül” alcíme.
202. § Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 60. és 61. §-a.
203. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. §-a.
204. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 49. § (4) bekezdése,
2. 86. § (2) és (3) bekezdése,
3. 97. § (4), (8), (11), (14), (15), (17) bekezdése, (24) bekezdés a) pontja és (27) bekezdése,
4. 98. §(13) bekezdése,
5. 99. § (11) és (12) bekezdése,
6. 99/B. § (1)–(9) bekezdése.
205. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
1. 26. alcím címe,
2. 41. alcíme,
3. 50. alcíme,
4. 51. alcíme,
5. 53. alcíme,
6. 54. alcím címe,
7. 55. alcíme.
206. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„d) az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról kiállított hatósági bizonyítványokhoz, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, a felsőoktatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
207. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
1. 41/F. § (1) bekezdés e) pontja,
2. 112. § (3) bekezdése,
3. 114/B. § (1) bekezdése,
4. 114/E. §-a,
5. 115. § (2) bekezdés a) pontja,
6. 115. § (5) és (6) bekezdése,
7. 116. § (3) bekezdése,
8. 117/A. § (1)–(3) bekezdése.
208. § Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény
1. 2. § (1), (2), (4)–(6) bekezdése,
2. 3–5/C. §-a,
3. 6. § (1)–(3), (5)–(7) bekezdése,
4. 7–10. §-a,
5. 15/A. és 15/C. §-a,
6. 1–3. melléklete.
209. § Hatályát veszti az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 6. és 7. alcíme.
210. § Hatályát veszti a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény
1. 1–3. §-a,
2. 4. § (1)–(4), (6) és (7) bekezdése,
3. 5–8. §-a.
211. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács tevékenységét az e-közigazgatásért felelős miniszter által delegált kiberkoordinátor, valamint a nem kormányzati szereplőkkel való együttműködésnek keretet biztosító kiberbiztonsági munkacsoportok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum (a továbbiakban: Fórum) támogatja.”
212. § Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 21. § (3) és (4) bekezdése.
213. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az FSZB a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének – (1) bekezdés szerinti célt szolgáló – külső értékelését a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően és a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek bevonásával legalább kétévente végzi el.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”
214. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben – az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével – határozza meg)
„d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait,”
215. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
1. 9. § (5) bekezdésében a „felmentésére és díjazására” szövegrész helyébe a „felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére” szöveg,
2. 20. § (4) bekezdésében a „kétévenként” szövegrész helyébe a „négyévenként” szöveg,
3. 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felmentésére és díjazására” szövegrész helyébe a „felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére” szöveg
lép.
216. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4) bekezdés b) pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
