1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével 3 napon belül értesíti a kulturális javak hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség hatóságát, ha
a) a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,
b) a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális javak hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség hatósága a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.”
2. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdésében a „kulturális örökségvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „kulturális javak hatósági feladatkörében eljáró kulturális örökség hatósága” szöveg lép.
3. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 16. pontjában hatályát veszti a „, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés” szövegrész.
4. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„4a. Földmunka: a földfelszíntől számított 30 centimétert meghaladó, kézi vagy gépi erővel végzett beavatkozás, beleértve a tereprendezést, depó, feltöltés, töltés kialakítását.”
(2) A Kötv. 7. § 16-18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos, méltó (eszmei értékével összhangban álló) használatához, illetve védett értékei megőrzéséhez szükséges üzemeltetés és ennek során a jókarbantartás teljesítése, állagmegóvási beavatkozások elvégzése, valamint a műemléki helyreállítás.
17. Műemléki érték: minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.
18. Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási vagy az állagmegóvási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, részleges vagy teljes visszaállítást célzó építési tevékenység vagy restaurálás.”
(3) A Kötv. 7. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„29a. Régészeti feladatellátás: A földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén feltárásra jogosult által végzett lelőhely-felderítés és megelőző jellegű örökségvédelmi tevékenység, melynek szaktevékenységi része a feltárásvezetés, a feltárás dokumentálása, a régésztechnikusi feladatellátás, a leletek elsődleges feldolgozása, valamint a geodéziai és térinformatikai feladatok ellátása. Járulékos része a régészeti bontómunka.”
(4) A Kötv. 7. §-a a következő 44a. és 44b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„44a. Védett műemléki érték jókarbantartása: tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként, rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a jó műszaki állapot megőrzését elősegítő, vagy a kármegelőzésre, hibaelhárításra irányuló vagy rendeltetésszerű és biztonságos napi használatot, működést biztosító építési-szerelési munka, valamint az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási, javítási tevékenység.
44b. Védett műemléki érték állagmegóvása: rossz műszaki állapotban lévő védett műemléki érték, annak önálló rendeltetési egysége további kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett építési tevékenység.”
5. § A Kötv. Általános védelem alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A régészeti lelőhelyek nyilvántartásba vételének szabályait jogszabály állapítja meg.”
6. § A Kötv. 21. § (1) bekezdés a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(A próbafeltárás célja)
„a) a terület régészeti érintettségének megállapítása,
b) régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,
c) a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,”
7. § A Kötv. 22. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során a beruházó a régészeti érintettség felderítése érdekében a feltárásra jogosult intézménnyel előzetes régészeti dokumentációt köteles készíttetni a kerékpárút kivételével.
(2b) A nagyberuházásnak nem minősülő, földmunkával járó beruházások előkészítése során az előzetes régészeti dokumentáció tartalmi elemeire a 23/C. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a 23/D. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
8. § A Kötv. 23/E. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A beruházó a szerződéskötés szándékáról a feltárási projekttervben megjelölt, feltárásra jogosult akkreditált intézményt és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervet egyidejűleg értesíti, elektronikus úton is.
(2b) Ha az akkreditált intézmény a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.”
9. § A Kötv. 23/F. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja.
(8a) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költsége
a) tartalmazza a végleges leletbefogadás,
b) nem tartalmazza a próbafeltáráshoz szükséges gépi földmunka, továbbá a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásához szükséges műszaki feltételek biztosításának
költségét.”
10. § A Kötv. 23/G. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonásával gondoskodik
a) a megelőző feltárás,
b) a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés, valamint
c) a 23/G. § (8) bekezdésében meghatározott miniszteri döntés szerinti régészeti feladatellátás elvégzéséről, amelynek érdekében megkeresi a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeumot.
(1b) Ha a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére öt napon belül nem válaszol, vagy a válaszában foglaltak nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, akkor a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonása nélkül gondoskodhat a régészeti feladatellátás elvégzéséről.
(1c) Az (1a) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható
a) a gyűjtőterületén érintett területi múzeum,
b) akkreditált, feltárásra jogosult intézmény,
c) akkreditált szervezet.”
11. § A Kötv. 24. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles)
„b) a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint”
12. § A Kötv. 27/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a feltárást nem a befogadó múzeum végzi, a végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a befogadó múzeum a kultúráért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott, az elsődleges leletfeldolgozás és a leletanyag végleges befogadásának szabályaira vonatkozó rendeletében meghatározottak szerint megállapodást köt.
(6) Előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feltárás esetén előkerült leletanyag végleges befogadásáért legfeljebb a feltárás régészeti költségének 10%-áig terjedő összeg illeti meg a befogadó múzeumot e kötelezettsége teljesítésekor.”
13. § A Kötv. 28/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A műemléki érték nyilvántartásba vétele ügyében ügyfélnek minősül a nyilvántartásba vételi kezdeményezéssel érintett ingatlan tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője, társasház esetén tulajdonosi közössége, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.”
14. § A Kötv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A védelem alá vonni tervezett sajátos területen álló ingatlan, valamint a nyilvántartott műemléki érték ingatlan esetén
a) a 28/A. § (2a) bekezdésében meghatározott jogosultakat, és
b) a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyt és szervezetet
jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítésének befejezéséről.”
15. § A Kötv. 31. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az ideiglenes műemléki védettség ismételten nem rendelhető el.”
16. § A Kötv. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § A műemléki védettség a védett műemléki érték értékleltárba vett, műemléki értéket megalapozó, hiteles alkotórészeire, tartozékaira, valamint beépített berendezési tárgyaira is kiterjed.”
17. § (1) A Kötv. 35. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett műemléki érték)
„e) áthelyezése vagy telekalakítása következtében az adott telken a védett érték nem található meg.”
(2) A Kötv. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az általános védelem értékvizsgálat elvégzését követően tartható fenn.”
18. § A Kötv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A műemléki védelem alatt álló történeti kert egésze nem számolható fel, annak védett részei nem szüntethetők meg.”
19. § A Kötv. 43. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Védett műemléki érték korszerűsítése - különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás - nem okozhatja a műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
(5b) A védett műemléki érték egésze nem bontható le.
(5c) A védett műemléki érték részlegesen akkor bontható le, ha
a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
c) utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását vagy terepszint megváltoztatását célozza
és a beavatkozás a méltó használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható.
(5d) A műemlék telkén és a műemléki területen a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére jogszabályban meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.”
20. § (1) A Kötv. 44. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A műemlékek hasznosítására és tulajdonjogának átruházására irányuló jogügyletek”
(2) A Kötv. 44. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter jóváhagyása szükséges
a) az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül, vagy az egyéb módon kikerül a nemzeti vagyon köréből, vagy azon osztott tulajdon létesül,
b) az olyan jogügylethez, amely az állami vagyon körébe tartozó műemléket - a jogszabályban foglaltak szerint, közérdekből alapított használati jog, vezetékjog, szolgalom kivételével - megterheli, biztosítékul adja,
c) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,
d) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a jogügylet érvényességi kelléke.
(3) A miniszter jóváhagyását megtagadhatja, ha az (1) bekezdésben meghatározott jogügylet a védettséget megalapozó értéket veszélyezteti, vagy az a védett érték egységes tulajdonosi szerkezetének kialakítását, egységes hasznosítását nem szolgálja.
(4) A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogügylettel összefüggő ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi a miniszter hozzájáruló jognyilatkozata.”
21. § A Kötv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bejelentésre kötelezett tulajdonos (birtokos) személyazonosító adatait és lakcímét az ezt igazoló hatósági igazolvány alapján közli a hatósággal.”
22. § A Kötv. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatóság a kiviteli engedélykérelmet elutasítja, vagy a kiviteli engedélyt visszavonja és a műtárgykísérő igazolást érvénytelenné nyilvánítja, ha a tárgy
a) lopott,
b) védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből jogellenesen került ki,
c) jogellenesen került Magyarországra.
(5) A kiviteli engedélyezés tekintetében jogellenesen Magyarországra került tárgynak minősül különösen, ha a tárgynak a származási országból a jogszabályok megsértésével történt a kivitele, ideértve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértést, illetve a kivitel lejártát követően vissza nem vitt javak esetét is.”
23. § A Kötv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Műemlékvédelmi érdek érvényesítése céljából a műemlék fenntartása, különösen helyreállítása során az országos építési követelményektől, a településrendezési eszközöktől, annak részeként a helyi építési szabályzattól a tervezés folyamán és a hatósági eljárásban el lehet térni. A nemzeti szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében előnyben kell részesíteni, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.
(4a) A (4) bekezdés értelmezésében a műemlékvédelmi érdek alatt a védett műemléki érték megőrzését, fenntartását biztosító védelem és azt elősegítő közérdekű szempontok együttesét kell érteni.”
24. § (1) A Kötv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A miniszter vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy, létesítmény vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e.”
(2) A Kötv. a III. Része a 64/A. §-t követően a következő 64/B. §-sal egészül ki:
„64/B. § A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.”
25. § (1) A Kötv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a hatóság örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és)
„a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, más érdekelt, különösen tulajdonostárs erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének előlegezésére feljogosítja az érdekeltet;”
(2) A Kötv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.”
(3) A Kötv. 67. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés szerinti határozatával a hatóság megkeresi
a) az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,
b) az illetékes állami adóhatóságot - amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt meg - a követelés végrehajtása
iránt.
(7) A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt.
(8) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti jelzálogjogot olyan ingatlanra kell bejegyezni és a terhelési tilalom tényét feljegyezni, amelyre a 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban ezt megelőzően még nem került feljegyzésre, az eljáró hatóság köteles a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetéséről gondoskodni. A jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom tényének feljegyzése csak a jogi jelleg feljegyzését követően kezdeményezhető.”
26. § A Kötv. Nyilvántartások alcíme a következő 74/C. §-sal egészül ki:
„74/C. § (1) Ha a településrendezési eszközökkel érintett ingatlan a hatályos településrendezési eszközökben megállapítottakhoz képest utóbb védetté válik, vagy a védettsége megszűnik, úgy a védettség keletkezése vagy a védettség megszűnésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban a 71. § (1) bekezdése szerinti központi, közhiteles nyilvántartás tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás átvezetése iránt az ezt megállapító jogerős határozatával vagy végzéssel a hatóság megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.”
27. § A Kötv. A hatósági eljárások szabályai alcíme a következő 75/C. §-sal egészül ki:
„75/C. § A hatóság által hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
28. § A Kötv. 82. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)]
„f) nyilvántartott régészeti lelőhelyen a hatóság engedélye vagy nyilatkozata nélkül beruházást valósít meg.”
29. § A Kötv. a következő 84. §-sal egészül ki:
„84. § (1) Az örökségvédelmi bírságból eredő jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatával a hatóság megkeresi
a) az ingatlanügyi hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,
b) az illetékes állami adóhatóságot - amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt meg - a követelés végrehajtása
iránt.
(3) A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog bejegyzése és terhelési tilalom tényének feljegyzése iránt a 67. § (8) bekezdésének alkalmazásával kell feljegyezni.”
30. § A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Állam elővásárlási jogát
a) ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv,
b) a védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében a kulturális javakért való felelőssége körében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv, továbbá - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kultúráért felelős miniszter
gyakorolja.”
31. § A Kötv. 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartott műemléki értékké minősülő műemlékek esetében a 28/A. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”
32. § A Kötv. 93. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:)
„k) az örökségvédelmi tanácsadó testületek működtetésével kapcsolatos feladatokat és szabályokat;”
33. § A Kötv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 92/F. §-sal egészül ki:
„92/F. § E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 24., 27/A., 28/A., 29., 64., 71., 72., 74., 74/C., 76. §-át a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
34. § A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
35. § A Kötv.
1. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „összehangolását és irányítását” szövegrész helyébe az „összehangolását és szakmai irányítását” szöveg,
2. 6. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletben kijelölt központi hivatalként működő központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv” szöveg,
3. 6. § (3) bekezdésében az „Az örökségvédelmi hatósági és egyéb szakmai döntések” szövegrész helyébe az „A hatósági és egyéb szakmai döntések” szöveg,
4. 7. § 4. pontjában az „így biztosított fennmaradásuk” szövegrész helyébe az „így biztosítva fennmaradásukat” szöveg,
5. 7. § 13. pontjában a „fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást” szövegrész helyébe a „beavatkozások, fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul” szöveg,
6. 7. § 20. pont nyitó szövegrészében a „beruházás” szövegrész helyébe a „beavatkozás, fejlesztés, beruházás” szöveg,
7. 7. § 20. pont d) alpontjában az „árapasztótározó-építés” szövegrész helyébe az „árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés” szöveg,
8. 7. § 25. pontjában a „védelem” szövegrész helyébe a „védettség” szöveg,
9. 7. § 27. pontjában a „fejlesztés” szövegrész helyébe a „beavatkozás, fejlesztés” szöveg,
10. 15. § (2) bekezdés f) pontjában az „elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást” szövegrész helyébe az „elővásárlási joga fennállásának tényét” szöveg,
11. 19. § (1) bekezdésében a „fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások)” szövegrész helyébe a „beavatkozásokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: beruházások)” szöveg,
12. 19. § (3) bekezdésben a „23/F. § (6)” szövegrész helyébe a „23/F. § (7)” szöveg,
13. 20/A. § (1) bekezdésében a „végezhető tevékenység” szövegrész helyébe a „végezhető feltárási tevékenység” szöveg,
14. 22. § (2) bekezdésében az „a feltárásra jogosult intézményt” szövegrész helyébe a „feltárásra jogosult intézményt” szöveg,
15. 23/A. §-ában a „fejlesztések, beruházások” szövegrész helyébe a „beruházások” szöveg,
16. 23/C. § (1) bekezdésében az „esetén előzetes” szövegrész helyébe az „esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetes” szöveg,
17. 23/C. § (2) bekezdésében az „az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány” szövegrész helyébe az „a hatástanulmány is” szöveg,
18. 23/C. § (4) bekezdésében a „Hivatal megkeresésére” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére” szöveg,
19. 23/C. § (4) bekezdésében a „Hivatal rendelkezésére” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére” szöveg,
20. 23/E. § (6) bekezdésében a „régészeti megfigyelést akkreditált intézménynek kell végezni a feltárás vezetőjének irányításával” szövegrész helyébe a „régészeti megfigyelést jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált intézménynek vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervnek kell végezni” szöveg,
21. 23/F. § (9) bekezdésében a „leletfeldolgozás” szövegrész helyébe a „leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás” szöveg,
22. 23/G. § (1) bekezdésében a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás)” szöveg,
23. 23/G. § (4) bekezdésében a „régészeti feladatellátás keretében” szövegrész helyébe a „23/F. § (9) bekezdés szerinti 1%-on felül” szöveg,
24. 24. § (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „feltárást végző intézmény” szöveg,
25. 27. § (4) bekezdésében az „a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának” szövegrész helyébe az „a földmunkával járó, tervezett beruházás műszaki tartalmának” szöveg,
26. 27/A. § (2) bekezdésében a „Hivatal ellenőrzi. A Hivatal által végzett feltárások esetén az ellenőrzést a hatóság végzi.” szövegrész helyébe a „hatóság jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi.” szöveg,
27. 27/A. § (3) bekezdésében a „feltárásban alvállalkozóként nem működhet közre” szövegrész helyébe a „feltárásban nem működhet közre” szöveg,
28. 28. § a) pontjában a „műemléki területek” szövegrész helyébe a „sajátos területek” szöveg,
29. 28. § b) pontjában a „műemlékek és környezetük” szövegrész helyébe a „védett műemléki értékek, valamint a műemlékek, a műemlékvédelem sajátos tárgyai környezetének megőrzése,” szöveg,
30. 28. § c) pontjában a „műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése” szövegrész helyébe a „védett műemléki értékek fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése” szöveg,
31. 28. § d) pontjában a „kutatások, oktatás” szövegrész helyébe az „oktatás, szakirányú szakképzés” szöveg,
32. 28/A. § (2) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „hatóságnál” szöveg,
33. 28/A. § (4) bekezdésében az „értékre vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe az „érték védelmének részletes szabályait” szöveg,
34. 29. § (1) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „hatóságnál” szöveg,
35. 29. § (4) bekezdésében a „tulajdonos és” szövegrész helyébe a „tulajdonos (tulajdonosi joggyakorló) vagy tulajdonosi közösség és” szöveg,
36. 32. § d) pontjában a „rendelkezést,” szövegrész helyébe a „rendelkezést, ha a védetté nyilvánítást megalapozó érték kiemelkedő jelentősége indokolja,” szöveg,
37. 35. § (1) bekezdés d) pontjában a „meg,” szövegrész helyébe a „meg, vagy” szöveg,
38. 35. § (3) bekezdésében az „és c) pontja” szövegrész helyébe az „és e) pontja” szöveg,
39. 35/A. § (1) bekezdésében a „kategóriába sorolással kell osztályozni” szövegrész helyébe a „kategóriába kell sorolni” szöveg,
40. 36. § (1) bekezdésében a „műemlékhez” szövegrész helyébe a „műemléki értékhez” szöveg, valamint az „, illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
41. 37. §-át megelőző alcím címében a „Temetők és” szövegrész helyébe a „Történeti” szöveg, az „emlékhelyek” szövegrész helyébe a „helyek” szöveg,
42. 37. § (1) bekezdésében a „temetőket és” szövegrész helyébe a „történeti”, az „emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit,” szövegrész helyébe a „helyeket (történeti temetőket és temetkezési emlékhelyeket) vagy ezek meghatározott részeit, különösen a” szöveg,
43. 37. § (3) bekezdésében a „temető,” szövegrész helyébe a „történeti” szöveg, az „emlékhely” szövegrész helyébe a „hely” szöveg,
44. 41. §-át megelőző fejezetcímben a „MŰEMLÉKEK” szövegrész helyébe a „VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK” szöveg, a „FENNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA” szövegrész helyébe a „MEGŐRZÉSE” szöveg,
45. 41. §-át megelőző alcímben a „műemlékek” szövegrész helyébe a „védett műemléki értékek” szöveg,
46. 41. § (1) bekezdésében a „nyilvántartott műemléki érték és a műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, használója, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékek esetében a vagyonkezelője, használója vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá” szövegrész helyébe a „védett műemléki érték fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa (tulajdonosi jogok gyakorlója), vagyonkezelője, használója, vagy” szöveg,
47. 41. § (2) bekezdésében a „nyilvántartott műemléki értéket, műemléket” szövegrész helyébe a „védett műemléki értéket” szöveg, a „fenntartási,” szövegrész helyébe a „nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetében a fenntartási,” szöveg,
48. 63. § (1) bekezdésében a „nyilvántartott műemléki értéken, a műemléken” szövegrész helyébe a „védett műemléki értéken” szöveg, valamint az „építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az „építésügyi és építésfelügyeleti hatóság” szöveg,
49. 63. § (3) bekezdésében az „engedélyezi az építésügyi” szövegrész helyébe az „engedélyezi vagy tudomásul veszi az építésügyi” szöveg,
50. 64. §-ában a „Hivatal a kulturális örökségvédelem körében” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
51. 65. §-át megelőző alcímben a „hatósági nyilatkozat” szövegrész helyébe az „a hatóság jogszerű hallgatása” szöveg,
52. 65. § (3) bekezdésében a „hatósági nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „jogszerű hallgatással” szöveg,
53. 67. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek,” szövegrész helyébe a „védett műemléki értékek állagmegóvására vagy” szöveg,
54. 67. § (2) bekezdésében a „tulajdonost, vagyonkezelőt,” szövegrész helyébe a „tulajdonost (tulajdonosi joggyakorlót), vagyonkezelőt, társasházat,” szöveg,
55. 67. § (5) bekezdésében a „minősül.” szövegrész helyébe a „minősül és adók módjára kell behajtani.” szöveg,
56. 71. § (1) bekezdés e) pontjában a „várományosi helyszínek” szövegrész helyébe a „várományos helyszínek és területek” szöveg,
57. 72. § (1) bekezdésében a „nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
58. 74. § (2) bekezdésében a „jogerős határozatával a Hivatal” szövegrész helyébe a „jogerős döntésével a hatóság” szöveg,
59. 74. § (4) bekezdésében a „Hivatal jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „hatóság jogerős döntésével” szöveg,
60. 81. § h) pontjában a „műemlékek helyreállításának támogatása” szövegrész helyébe a „műemlékek állagmegóvásának, helyreállításának vagy jókarbantartásának támogatása” szöveg,
61. 82. § (1) bekezdés a) pontjában az „engedély nélkül” szövegrész helyébe az „engedély vagy tudomásulvétel nélkül” szöveg,
62. 82. § (1) bekezdés e) pontjában a „jogosultság nélkül” szövegrész helyébe a „jogosultság vagy műemléki területen szakértői tevékenységet szakértői jogosultság nélkül” szöveg,
63. 82. § (4) bekezdés b) pontjában a „kár nagyságát” szövegrész helyébe a „kár jogszabályban meghatározottak szerint megállapítható vagy becsült nagyságát” szöveg,
64. 92. § (1) bekezdésében a „2015. december 31-ig” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározottak szerint” szöveg,
65. 92. § (2) bekezdésében a „bírságkategóriába” szövegrész helyébe a „kategóriába” szöveg,
66. 93. (1) bekezdés j) pontjában a „lelőhelyek és a műemlékek ellenőrzésének” szövegrész helyébe a „lelőhelyek és a védett műemléki értékek ellenőrzésének” szöveg,
67. 93. (1) bekezdés k) pontjában a „földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal” szövegrész helyébe a „földmunkával járó beruházásokkal” szöveg,
68. 93. (1) bekezdés r) pontjában az „engedélyhez kötött” szövegrész helyébe az „engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött” szöveg,
69. 93. § (1) bekezdés x) pontjában a „nyilvántartott műemléki érték, a műemlék, a műemléki terület” szövegrész helyébe a „védett műemléki érték” szöveg,
70. 93. § (1) bekezdés y) pontjában az „engedélyhez” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez vagy bejelentéshez” szöveg
lép.
36. § (1) A Kötv.
a) 6. § (4) bekezdésében,
b) 20. § (4) bekezdés g) pontjában,
c) 23/C. § (3) bekezdésében,
d) 23/C. § (6) bekezdésében,
e) 23/D. § (2)-(5) bekezdésében,
f) 23/E. § (2)-(4) bekezdésében,
g) 23/F. § (1) és (2) bekezdésében
a „Hivatal” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv” szöveg lép.
(2) A Kötv.
a) 14. § (1) bekezdésében,
b) 24. § (5) bekezdésében,
c) 29. § (2) bekezdésében,
d) 32/A. §-ában,
e) 71. § (1) és (2) bekezdésében,
f) 76. § (2) bekezdésében,
g) 86. § (2) bekezdésében
a „Hivatal” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg lép.
37. § Hatályát veszti a Kötv.
a) 7. § 20. pont b) alpontja,
b) 28/A. § (3) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész,
c) 32. § e) pontjában az „az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába és a védelem” szövegrész és a „további” szövegrész,
d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,
e) 39. § (3) bekezdése,
f) 43. §-át megelőző alcím címében a „vagyonátruházása,” szövegrész,
g) 43. § (6) bekezdésében a „környezetben, valamint a műemléki jelentőségű” szövegrész,
h) 45. §-a,
i) 51. § (4) bekezdése,
j) III. Rész címében az „A HIVATAL ÉS” szövegrész,
k) 64. § c), d) és f) pontja,
l) 67. § (1) bekezdésében a „, a 63. § (3) bekezdésében meghatározott” szövegrész,
m) 68. § (1) bekezdésében az „a 63. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek vonatkozásában” szövegrész,
n) 74/A. §-a,
o) 74/B. §-a,
p) 81. § m) pontjában a „Hivatal által a” szövegrész,
q) 92. § (1) bekezdésében a „2015. január 1-jén” szövegrész,
r) 92. § (2) bekezdésében a „2015. december 31. napján a” szövegrész,
s) 92/E. §-a,
t) 93. § (1) bekezdés o) és v) pontja.”
38. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
örökségvédelem céljából, ha védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha)
„ia) az érintett ingatlanon olyan tevékenység folyik, amely kisajátítás hiányában a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely megsemmisülését eredményezi, vagy amely által az a veszély fenyeget, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszti;”
39. § A Kstv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A 4. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontja, j) pont ja) alpontja, l) pont la) alpontja és m) pont ma) alpontja szerinti célból indult kisajátítási eljárás esetén a kártalanítás összegét csökkenteni kell a kisajátítást kérő vagy - arra hatáskörrel rendelkező - szervei által a károsodás felszámolása, valamint a további károsodás, illetve veszélyeztetés megelőzése érdekében
a) a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések (a továbbiakban: kárelhárítási intézkedések) máshonnan meg nem térült igazolt költségeivel, vagy - ha ez az érték a magasabb - a kárelhárítási intézkedések következtében - a kárelhárítási intézkedések elvégzését közvetlenül megelőző állapothoz képest - keletkezett forgalmi érték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével, valamint
b) a kártalanításra jogosult részére nyújtott támogatás felhasználásával megvalósult - a támogatás felhasználását közvetlenül megelőző állapothoz képest keletkezett - forgalmi érték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő kisajátításnak nem akadálya, hogy a kisajátítási eljárás időtartama alatt a kisajátítást kérő vagy annak - arra hatáskörrel rendelkező - szerve részben vagy egészben elvégezte a károsodás felszámolását.”
40. § A Kstv. 24/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/C. § A 18. §-ban foglalt esetben a kisajátítási eljárást a kisajátítást kérő kérelmére - legfeljebb a kárelhárítási intézkedések végrehajtásához szükséges időtartamra - fel kell függeszteni. Az eljárást a kisajátítást kérő kérelmére, de legkésőbb a kárelhárítási intézkedések befejezését követően folytatni kell. Ha a kisajátítást kérő a kárelhárítási intézkedések befejezését megelőzően vagy azzal egyidejűleg nem kérte az eljárás folytatását, a kárelhárítási intézkedések befejezését köteles a kisajátítási hatóság részére haladéktalanul bejelenteni.”
41. § A Kstv. a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi XCII. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2016. évi XCII. törvény hatálybalépését követően indult kisajátítási hatósági eljárásokban kell alkalmazni.”
42. § A Kstv. 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „kell egybevetnie, örökségvédelmi érték, természetvédelmi” szövegrész helyébe a „kell egybevetnie, a kulturális örökség védett elemei aktuális állapotát, veszélyeztetettségének mértékét, természetvédelmi” szöveg lép.
43. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a következő 141/A. alcímmel és 187/A. §-sal egészül ki:
„141/A. Fémkereső műszer jogellenes használata
187/A. § (1) Aki fémkereső műszert engedély vagy bejelentés nélkül, illetve engedélytől eltérően használ, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére
a) a természetvédelmi őr,
b) az önkormányzati természetvédelmi őr,
c) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, valamint
d) a mezőőr
is szabhat ki helyszíni bírságot.”
44. § Nem lép hatályba a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2016. évi XXXII. törvény 11. § (1) bekezdése.
45. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 14-16. sorral egészül ki:
| (A | B | ||
| A nemzeti emlékhely megnevezése | A nemzeti emlékhely lehatárolása) | ||
| „14. | Nagycenk, Széchenyi-kastély műemléki együttese | cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3. | |
| 15. | Szigetvár, vár | cím: 7900 Szigetvár, Vár utca | |
| 16. | Esztergom, Várhegy és Víziváros | A Főszékesegyház (Bazilika) épülete cím: Esztergom, 2500 Szent István tér 1., a királyi palota maradványa és a vár épületei cím: Esztergom, 2500 Szent István tér 2., valamint az Érseki Palota épülete: a Prímási Levéltár, a Simor Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum cím: Esztergom, 2500 Bercsényi utca 2.” |
