Időállapot: közlönyállapot (2016.VI.27.)

2016. évi XCIII. törvény - a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről 2/2. oldal

(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és a 94. § szabályainak megfelelő alkalmazásával módosítja az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok módosításáról is.

(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet az alatt az időszak alatt, amelyre a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabást megállapították, ez utóbbi díjszabás alapján köteles beszedni a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultakat megillető jogdíjakat. A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyének visszavonását követően az e bekezdés szerint beszedett jogdíjakat

a) a kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles elkülönült számlán kezelni, és

b) a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján a jogosultak között felosztani.

(4) Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül, kiterjesztett hatállyal végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (3) bekezdés alapján beszedett jogdíjnak azt a részét, amely a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által jogkezelési megbízás alapján képviselt jogosultakat illeti, a jogdíj beszedésére kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet részére felosztás céljára átadja.

98. § (1) Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett, kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös jogkezelési tevékenységre adott engedélyt úgy vonja vissza, hogy a nyilvántartásában nem szerepel olyan reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amely – a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján – az érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult volna, az SZTNH a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményben felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött határidőn – de legfeljebb egy éven – belül kezdeményezzék a 87. § szerinti eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján kell megfizetni az SZTNH által a hirdetményben megjelölt módon. Ha a kitűzött határidőn belül kezdeményezik a 87. § szerinti eljárást, és az SZTNH a kérelmező részére az adott közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését engedélyezi, az így megfizetett jogdíjakat az új reprezentatív közös jogkezelő szervezet osztja fel az érintett jogosultak között. Ellenkező esetben az SZTNH kijelöli azt a közös jogkezelő szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a korábbi közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – az érintett jogosultak között felosztja.

(3) Az (1) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltéről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé. E hirdetmény közzétételétől az érintett jogosultak a felhasználást mindaddig egyedileg engedélyezhetik, ameddig új közös jogkezelő szervezet az adott közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelőként történő végzésére engedélyt nem szerez.

(4) Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet visszavonáskor érvényes díjszabása alapján – a díjszabás alkalmazási ideje alatt – továbbra is e szervezetnek kell megfizetni. A jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – köteles az érintett jogosultak között felosztani.

99. § (1) A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 97–98. § szerinti esetekben köteles a jogdíjak felosztását végző közös jogkezelő szervezettel együttműködni, és e szervezet részére a rendelkezésére álló minden tájékoztatást haladéktalanul megadni.

(2) Az engedély visszavonásáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt közzétenni.

60. Igazgatási szolgáltatási díj

100. § A 33. § (1) bekezdés és a 71. § szerinti bejelentésért (ideértve a 86. § szerinti változás bejelentését is), a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az engedély módosítása iránti kérelemért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az SZTNH bevétele.

XIV. FEJEZET

A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK ÉS FÜGGETLEN JOGKEZELŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

61. A nyilvántartás tartalma, a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségei

101. § (1) Az SZTNH a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben közölt adatok, valamint a 87. § szerint indult eljárásban adott engedélyek és azok módosításai alapján a nyilvántartásban rögzíti, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi

a) a 84. §-ban felsorolt adatokat,

b) az arra vonatkozó utalást, hogy az adott jogkezelési tevékenység tekintetében a közös jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi-e a közös jogkezelési tevékenységet,

c) az arra vonatkozó utalást, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az adott jogkezelési tevékenységet kiterjesztett hatállyal végzi-e,

d) azon más közös jogkezelő szervezetek nevét és székhelyét, amelyekkel a közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződést – ideértve a 69–70. § szerinti megállapodásokat is – kötött,

e) kormányrendeletben meghatározott egyéb – a jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges – adatokat.

(2) A nyilvántartás a 84. § c)–d) pontja, továbbá az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

102. § (1) Az SZTNH a nyilvántartás részeként hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet

a) létesítő okiratához,

b) szervezeti és működési szabályzatához,

c) tagsági szabályzatához,

d) felosztási szabályzatához,

e) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 12. § (3) bekezdése, a 34. § (4) bekezdése, továbbá az Szjt. 20. § (4)–(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött,

f) díjszabásához,

g) beszámolójához.

(2) A közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet köteles az SZTNH részére megküldeni az (1) bekezdésben felsorolt, hatályos dokumentumait a nyilvántartásban történő közzététel céljából.

(3) A közös jogkezelő szervezet a más közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit – ideértve a 69–70. § szerinti megállapodásokat is – megküldi az SZTNH részére.

(4) A nyilvántartást bárki megtekintheti, ahhoz az SZTNH a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy – díj ellenében – hitelesített kivonatot kérhet.

62. A nyilvántartási adatok módosítása

103. § Az SZTNH kérelemre vagy szükség esetén hivatalból módosítja a 101. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint gondoskodik a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok megváltozása esetén a hatályos dokumentumok közzétételéről.

63. Törlés a nyilvántartásból, a jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája

104. § (1) Az SZTNH hivatalból törli a nyilvántartásból

a) azt a közös jogkezelő szervezetet, amelynek 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyét visszavonta, ha a visszavont engedély szerinti közös jogkezelési tevékenységen kívül más közös jogkezelési tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a nyilvántartás szerint nem végez,

b) azt a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet, amelyet a 120. § alapján a jogkezeléstől eltiltott, továbbá

c) a jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet.

(2) A jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezet nyilvántartásból történő törlése esetén a 120. §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

105. § (1) A közös jogkezelő szervezetet vagy a független jogkezelő szervezetet kérelmére törli az SZTNH a nyilvántartásból, ha a kérelmező szervezet jogkezelési tevékenységet a továbbiakban nem kíván végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 120. § (5) és (6) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a jogkezeléstől eltiltott közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet helyett a törölt közös jogkezelő szervezetet vagy független szervezetet kell érteni.

106. § A nyilvántartásból való törlés nem érinti a jogosultakat a törölt közös jogkezelő szervezettel vagy a független jogkezelő szervezettel szemben e törvény alapján egyébként megillető jogokat.

107. § (1) Az SZTNH külön listát vezet azokról a szervezetekről, amelyeket a 120. § szerint a jogkezeléstől eltiltott.

(2) A jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amely tartalmazza

a) az eltiltott szervezet nevét,

b) székhelyét, valamint

c) az eltiltásról szóló döntés jogerőre emelkedésének napját.

XV. FEJEZET

A KÖZÖS JOGKEZELÉS FELETTI FELÜGYELET

64. A felügyelet terjedelme

108. § Az SZTNH felügyeleti eljárása – amely nem minősül hatósági ellenőrzésnek – kiterjed különösen annak vizsgálatára, hogy

a) a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet működése, gazdálkodása, valamint a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumai megfelelnek-e a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek,

b) a közös jogkezelés megkezdésének a 32. § szerint irányadó feltételei folyamatosan megvalósulnak-e,

c) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet vonatkozásában a 34. §-ban foglalt engedélyezési feltételek folyamatosan megvalósulnak-e,

d) a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet megfelel-e a második részben foglalt követelményeknek.

65. A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek felügyelettel összefüggő kötelezettségei, felügyeleti díj

109. § (1) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv összehívásáról az SZTNH-t előzetesen – a tagok értesítésével egyidejűleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja, az SZTNH képviselője az ülésen, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalásán jogosult részt venni.

(2) A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv üléséről készült jegyzőkönyvet – a döntéshozó szerv által hozott határozatokkal együtt – az ülést követő 30 napon belül megküldi az SZTNH részére.

110. § A közös jogkezelő szervezet a közös jogkezelési tevékenységével összefüggésben féléves rendszerességgel adatszolgáltatásra köteles az SZTNH felé. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Kormány rendeletben határozza meg.

111. § (1) Az SZTNH által gyakorolt felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek az SZTNH javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A felügyeleti díj mértéke

a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint az ilyen jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek – ideértve a jogdíjak befektetését is – előző évi bevételének 0,5%-a,

b) a közös jogkezelő szervezet előző évi – a) pont szerinti esetleges bevételével csökkentett – bevételének – ideértve az aktivált saját teljesítmények értékét is – 0,3%-a,

c) a független jogkezelő szervezet esetében a jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint a jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek – ideértve a jogdíjak befektetését is – előző évi bevételének 0,1%-a.

(3) A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.

(4) A tevékenység megkezdésének éve vonatkozásában a felügyeleti díj mértéke az erre az évre tervezett bevétel (2) bekezdés szerint irányadó százaléka. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.

(5) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

(6) A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában bevétel alatt az általános forgalmi adót nem tartalmazó bevételt kell érteni.

(8) A felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

66. A felügyeleti eljárás megindítása

112. § (1) Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek, valamint a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett más közös jogkezelő szervezetek működését évente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

(2) Az SZTNH a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett független jogkezelő szervezetek működését kétévente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

(3) Az SZTNH a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működését az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül szükség szerint hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében is vizsgálhatja.

113. § (1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

(2) Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő szervezetek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata (43–45. §) körében a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

67. A felügyeleti eljárás lefolytatása

114. § (1) Ha az SZTNH a felügyeleti eljárása során megállapítja, hogy a felügyelet ellátásához szükséges dokumentumok, adatok nem állnak rendelkezésre, ezek megküldésére, valamint nyilatkozattételre hívhatja fel az eljárás alá vont szervezetet.

(2) Annak vizsgálata során, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadását követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.

115. § Az SZTNH a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.

116. § A felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

68. Az SZTNH döntése

117. § (1) Ha az SZTNH a felügyeleti eljárás eredményeként a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését, vagy az azokban előírt feltételek teljesülésének hiányát állapítja meg, határozatában felügyeleti intézkedésként

a) felhívja a szervezetet a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű működés helyreállítására, vagy más kötelezettséget írhat elő – így különösen a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését –, amelyre megfelelő határidőt állapít meg,

b) felügyeleti bírságot szabhat ki,

c) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi ellenőrzése körében meghozható intézkedések megtétele céljából,

d) a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt visszavonhatja,

e) a jogkezeléstől a szervezetet eltilthatja.

(2) Az SZTNH az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglalt felhívás megfelelő teljesítését a 112. § (3) bekezdése szerint indított felügyeleti eljárásában hivatalból vizsgálja.

118. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.

(2) Felügyeleti bírság a 117. § (1) bekezdése szerinti egyéb intézkedések mellett egyidejűleg és ismételten is kiszabható.

(3) A felügyeleti bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell megfizetni.

(4) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

(5) A felügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

119. § A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges feltételek nem valósulnak meg, vagy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenysége egyébként nem felel meg a jogkezelésre vonatkozó jogszabályoknak,

b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és

c) felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.

120. § (1) Az SZTNH abban az esetben tilthatja el a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet a jogkezeléstől, ha

a) a 117. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedés nem járt eredménnyel, vagy nem várható tőle eredmény, vagy

b) a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és

a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.

(2) Az a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet, amelyet a jogkezeléstől eltiltottak, az eltiltásnak a 121. § bekezdés szerinti visszavonásáig jogkezelést nem végezhet, az eltiltott szervezet által az eltiltás hatálya alatt adott felhasználási engedélyek hatálytalanok.

(3) A jogkezeléstől való eltiltás nem érinti az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését megelőzően adott felhasználási engedélyek érvényességét és hatályát.

(4) A jogkezeléstől való eltiltásig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti felhasználásáról a jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet az eltiltástól függetlenül köteles gondoskodni az eltiltás időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján.

(5) A jogkezeléstől való eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedésével külön intézkedés nélkül érvényét veszti a 33. § (2) bekezdése szerinti valamennyi engedély is. Ebben az esetben a 97–99. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 97. § (4) bekezdése és 98. § (4) bekezdése szerinti esetben az SZTNH által kijelölt közös jogkezelő szervezet szedi be és osztja fel a jogdíjat az érintett jogosultak között.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett egyéb esetekben az SZTNH kijelöli az eltiltást megelőzően adott felhasználási engedélyek után járó jogdíjak beszedésére és felosztására jogosult közös jogkezelő szervezetet. Az így beszedett jogdíjat a kijelölt közös jogkezelő szervezet az eltiltott szervezetnek az eltiltáskor hatályos felosztási szabályzata alapján – a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után – az érintett jogosultak között felosztja.

(7) A jogkezeléstől való eltiltásról, valamint a (6) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé.

121. § (1) Az SZTNH a 120. § szerinti eltiltást a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet kérelmére visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az eltiltás oka már nem áll fenn.

(2) Az eltiltás visszavonását leghamarabb az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptári év első napján lehet kérni a kérelem benyújtását követő naptári év első napjától kezdődő hatállyal.

69. Panasz a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet működésével kapcsolatban

122. § (1) A jogosultak, a felhasználók, a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek, más közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek írásban panasszal élhetnek az SZTNH előtt a Magyarország területén letelepedett közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet olyan tevékenysége, működése vagy a vele kapcsolatos más olyan körülmény miatt, amely – álláspontjuk szerint – a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokat sérti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti panasz kivizsgálása nem része a felügyeleti eljárásnak, és nem minősül jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásnak. A panasz kivizsgálására a Ket. szabályait nem kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos panasztétel során történő képviseletére.

123. § (1) A 122. § szerinti panaszt az SZTNH a beérkezést követően haladéktalanul megvizsgálja, és szükség esetén a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet.

(2) A panasz beérkezésétől számított 60 napon belül az SZTNH a rendelkezésére álló adatok alapján dönt arról, hogy a panaszban foglaltakra tekintettel a 112. § (3) bekezdése alapján hivatalból szükség szerinti felügyeleti eljárást indít-e az érintett közös jogkezelő szervezettel vagy független jogkezelő szervezettel szemben.

(3) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt panasz, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.

(4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, az SZTNH a panaszt, a beérkezéstől számított nyolc napon belül megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(5) Az SZTNH a felügyeleti eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá a panasznak a (4) bekezdés szerinti áttételéről értesíti a panaszost.

70. A más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő és független jogkezelő szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok, együttműködés más EGT-állam hatóságával

124. § A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felügyeletére a XV. fejezet szabályait a 125–127. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

125. § (1) Az SZTNH a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (továbbiakban: 2014/26/EU irányelv) alkalmazása szempontjából lényeges ügyben, különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordulhat az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságához.

(2) Ha az SZTNH különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyeleti tevékenységével összefüggésben arra utaló körülményről szerez tudomást, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően a letelepedése szerinti EGT-államban rá irányadó jogszabályokat nem tartja be, erről az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságát értesíti. Az értesítés mellett az SZTNH szükség esetén kezdeményezheti, hogy az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatósága hozza meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az SZTNH a 2014/26/EU irányelv 41. cikke szerinti szakértői csoporthoz is fordulhat.

126. § (1) A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet esetében nem alkalmazhatók a 108. § a) és b) pontjának, a 109–110. §, 111. § (2) bekezdés b)–c) pontjának, a 117. § (1) bekezdés c), e) pontjának, a 120–121. § rendelkezései; a 112. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti eljárásban pedig az SZTNH a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásához szükséges feltételek folyamatos fennállását vizsgálja.

(2) A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására akkor kerülhet sor más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet esetében, ha

a) a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges feltételek nem valósulnak meg,

b) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette az engedély megadásához szükséges feltételek teljesítésére irányuló, a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és

c) felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.

127. § (1) Ha valamely más EGT-állam kijelölt illetékes hatósága a 2014/26/EU irányelv alkalmazása szempontjából lényeges ügyben – különösen a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban – tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordul az SZTNH-hoz, az SZTNH a rendelkezésére álló adatok alapján indokolatlan késedelem nélkül megküldi a kért tájékoztatást a megkereső hatóság részére.

(2) Ha valamely más EGT-állam hatósága a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyelet alapján megállapítja, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően elfogadott magyar jogszabályokat nem tartja be, erről az SZTNH-t értesítheti. Az értesítés mellett a megkereső hatóság kezdeményezheti, hogy az SZTNH hozza meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.

(3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésben közölt körülményeket az SZTNH szükség esetén a 112. § (3) bekezdés szerinti felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A felügyeleti eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről az SZTNH a megkereséstől számított 3 hónapon belül indokolással ellátott tájékoztatást küld a megkereső hatóság részére.

XVI. FEJEZET

AZ SZTNH DÖNTÉSÉNEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

71. Felülvizsgálati kérelem

128. § (1) A bíróság kérelemre felülvizsgálja az SZTNH-nak

a) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben hozott határozatát, továbbá

b) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. szerint önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az SZTNH döntése ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, és nem akadályozza meg annak jogerőre emelkedését.

(3) Az SZTNH az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemben támadható meg.

129. § (1) A döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti:

a) aki az SZTNH előtti hatósági eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(2) Az általuk kezdeményezett felügyeleti eljárásban meghozott határozat felülvizsgálatát kérhetik a 113. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott személyek is.

130. § (1) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a döntésnek a féllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. A kérelem benyújtására a 83. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez későbbi, mint az (1) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és

b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül az (1) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(3) Ha az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatát a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

131. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelem az SZTNH-nál nyújtható be, amely azt a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, az SZTNH a bírósági felülvizsgálati kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű ügyfelet is értesíti.

(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, az SZTNH e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a bírósági felülvizsgálati kérelemmel, valamint a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

132. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelem kellékeire a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) keresetlevélre vonatkozó szabályai megfelelően irányadók.

(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

72. Hatáskör és illetékesség

133. § (1) Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2) A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

73. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok

134. § A bíróság az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra a Pp. általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.

74. Kizárás

135. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a) az SZTNH döntésének meghozatalában részt vett;

b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános – a bírák kizárására vonatkozó – rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.

75. A felek és az eljárás más résztvevői

136. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt.

(2) Ha az SZTNH előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

137. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba – annak jogerős befejezéséig – az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó – az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatályuk, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

76. Eljárási költség

138. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli.

77. Mulasztás

139. § Ha a kérelmező vagy egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

78. Intézkedések a kérelem alapján

140. § Ha az SZTNH írásbeli nyilatkozatot tett a bírósági felülvizsgálati kérelemre [131. § (2) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel vagy a felekkel.

79. Tárgyalás és bizonyítás

141. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le és tárgyalást tart.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet – kívánságára – meg kell hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el vagy tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.

(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

80. A bíróság döntése

142. § (1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

(2) A bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés megállapítása esetén az SZTNH döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén az SZTNH-t új eljárásra kötelezi.

(3) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a bírósági felülvizsgálati kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet az SZTNH az előtte folyó eljárásban szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(4) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően az SZTNH valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az SZTNH a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

143. § A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

144. § A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést az SZTNH-nak a 128. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.

XVII. FEJEZET

A REPREZENTATÍV KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETKÉNT VÉGZETT KÖZÖS JOGKEZELÉS KÖRÉBEN ALKALMAZOTT DÍJSZABÁSOK JÓVÁHAGYÁSA

81. A díjszabás benyújtása

145. § (1) Az SZTNH jár el a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése során.

(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyásáról az igazságügyért felelős miniszter dönt.

(3) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás – ide értve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a Ket. szabályait nem kell alkalmazni.

146. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenységre jogosult, az egyes felhasználási módok tekintetében évente megállapított díjszabását az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi az SZTNH-nak.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.

147. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban az évben, amelyben az SZTNH-nak a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. § (1) bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő két hónapon belül is megküldheti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére, kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napját kell megjelölni, és a díjszabás alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.

148. § (1) A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.

(2) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.

149. § A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a kultúráért felelős miniszter, a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, az SZTNH és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.

82. A díjszabás véleményezése

150. § (1) Az SZTNH a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldött díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. Az Szjt. 20–21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.

(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás (1) bekezdés szerinti véleményezési szakaszát a díjszabásnak az SZTNH-hoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. Az e bekezdés szerinti határidőt az SZTNH elnöke indokolt esetben annak letelte előtt további harminc nappal meghosszabbíthatja.

151. § (1) Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől véleményt kérhet.

(2) Az SZTNH attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát az SZTNH-nak az adott évben az SZTNH honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint – felhasználói érdek-képviseleti szerv esetén – hatályos létesítő okiratát.

(3) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.

(4) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.

(5) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak vagy érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá az SZTNH-nak.

(6) Ha az SZTNH több reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére adott engedélyt, a később engedélyt szerző reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szervezetet is, aki vagy amely valószínűsíti, hogy a benyújtott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási időszaka alatt teljesítené.

83. A díjszabás jóváhagyására vonatkozó döntés meghozatala

152. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá az SZTNH javaslatára a 150. § szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének feltétele.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti jóváhagyása nem zárja ki és nem érinti az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.

153. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi jogszabályokkal összhangban áll.

(2) A miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz, vagy ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.

(3) Ha a benyújtott díjszabás olyan díjtétel emelését tartalmazza, amely a benyújtáskor hatályos díjszabásban foglaltakhoz képest korábban magasabb volt, akkor a (2) bekezdés alkalmazása során az emelés mértékének meghatározásakor a korábban irányadó legmagasabb díjtételt kell alapul venni, feltéve, hogy az azt megállapító díjszabás alkalmazási időszakának lejárta óta három év még nem telt el.

(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a díjszabással érintett felhasználók körének bővülése jogszabályon alapul.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról az SZTNH javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell

a) az igazságügyért felelős miniszter személyének megjelölését, továbbá az ügy számának és az ügyintéző nevének megjelölését,

b) a közös jogkezelő szervezet nevének és székhelyének megjelölését,

c) a határozattal érintett díjszabás megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) az igazságügyért felelős miniszter döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,

db) az eljárási költség megállapítását,

dc) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást, ideértve a 150–151. § szerint lefolytatott véleményezési szakasz eredményének ismertetését is,

eb) az SZTNH által a díjszabás jóváhagyása kérdésében tett javaslat és a javaslat indokainak ismertetését,

ec) a díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért felelős miniszter által tett megállapításokat és azok indokait,

ed) azoknak a jogszabályhelyeknek a megjelölését, amelyek alapján az igazságügyért felelős miniszter a határozatot hozta,

ee) az igazságügyért felelős miniszter hatáskörét megállapító jogszabályra történő utalást,

ef) ha a (2) bekezdés alapján a díjszabás jóváhagyásának feltétele a Kormány által hozott döntés, a Kormány döntésének és a döntés indokainak ismertetését is,

f) a döntéshozatal helyének és idejének, a hatáskör gyakorlója nevének, beosztásának, valamint a döntés kiadmányozója nevének, beosztásának megjelölését, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,

g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

(7) Az igazságügyért felelős miniszter határozatát közölni kell

a) a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezettel,

b) az SZTNH-val,

c) a kultúráért felelős miniszterrel és – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszterrel, valamint

d) azokkal a jelentős felhasználókkal és felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyek a 151. §-a alapján a díjszabással összefüggésben véleményt nyújtottak be.

(8) Az igazságügyért felelős miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.

(9) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a miniszter a hibát – szükség esetén a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítást az igazságügyért felelős miniszter

a) a határozat eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel,

b) a hibás határozat bevonása mellett a határozat kicserélésével vagy

c) kijavító határozat meghozatalával

teljesíti.

(10) A határozat (9) bekezdés szerinti kijavítását közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték. A határozat kijavítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(11) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatból a (6) bekezdés által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, az igazságügyért felelős miniszter a határozatot kiegészíti.

(12) Nincs helye a határozat (11) bekezdés szerinti kiegészítésének, ha

a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap már eltelt, vagy

b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(13) A határozat kiegészítését az igazságügyért felelős miniszter

a) önálló kiegészítő határozattal és – lehetőség szerint – e ténynek a határozat eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével, vagy

b) a hiányos határozat bevonása mellett az eredeti határozatot és a kiegészítő határozatot egységes döntésbe foglalva a határozat kicserélésével

teljesíti.

(14) A határozat kiegészítését közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték. A határozat kiegészítése ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.

154. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül bírálja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nemperes eljárásban Pp. 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.

(3) Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.

(4) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, vagy annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.

155. § (1) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak vagy olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összegére a 154. § (4) bekezdésének szabályai megfelelően alkalmazandók.

84. A díjszabás közzététele

156. § (1) A díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyást követően a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti közzétételéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a 154. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVIII. FEJEZET

FELHATALMAZÁSOK

157. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a jogkezelési megbízás elfogadását megelőző tájékoztatás, valamint a jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit;

b) a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai által kötelezően teendő személyes nyilatkozat részletes tartalmi elemeit;

c) a közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó sajátos szabályokat;

d) az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosult felkutatása érdekében a közös jogkezelő szervezet által nyújtandó tájékoztatás részletes szabályait;

e) a közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak részére a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet által nyújtandó, továbbá a közös jogkezelő szervezet által képviselt más közös jogkezelő szervezetek részére a közös jogkezelő szervezet által nyújtandó rendszeres adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemeit;

f) a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet által az egyes jogdíjkifizetésekkel együtt a jogosultak részére nyújtandó részletes tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit;

g) a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat;

h) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek tevékenységének bejelentéséhez szükséges egyéb, e törvényben nem meghatározott adatokat;

i) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére, valamint az engedély módosítására irányuló eljárás részletes szabályait;

j) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat;

k) a közös jogkezelő szervezet által az SZTNH felé félévente teljesítendő kötelező adatszolgáltatás tartalmát és módját;

l) a felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait;

m) a felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;

n) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásban történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a 33. § (1) bekezdése és a 71. § szerinti bejelentésért (ideértve a 86. § szerinti változás bejelentését is), továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az engedély módosítása iránti kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és az SZTNH felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint az SZTNH elnöke véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.

XIX. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

158. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–157. §, a 159–164. §, a 166. § és a 173–194. § a kihirdetést követő harmincegyedik napon lép hatályba.

(3) A 171. § 2017. október 1-jén lép hatályba.

XX. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

159. § (1) E törvénynek

a) a jogdíjak felosztására és kifizetésére,

b) a jogdíjak közösségi célra történő felhasználására,

c) az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető jogdíjak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően beszedett jogdíjak tekintetében kell alkalmazni.

(2) A közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy e törvénynek az (1) bekezdésben említett rendelkezéseit a 2016. január 1. napját követően beszedett jogdíjakra is alkalmazza.

(3) E törvénynek a közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az éves átláthatósági jelentésre vonatkozó rendelkezéseit (55. §) a 2017. január 1-jével kezdődő pénzügyi évre vonatkozóan kell először alkalmazni.

85. Korábban adott jogkezelési megbízások alapján fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése

160. § (1) A közös jogkezelő szervezet a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni azon jogosultak felé, akik a törvény hatálybalépését megelőzően adtak jogkezelési megbízást a közös jogkezelő szervezetnek.

(2) A törvény hatálybalépésekor a 17. § szerint már képviselt jogosultak irányában a 17. § (3) bekezdése szerint fennálló, a közös jogkezelő szervezet honlapján keresztül történő tájékoztatás kötelezettségét a közös jogkezelő szervezet 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni. A tájékoztatást e jogosultak részére a törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő jogdíjfizetéskor kell írásban közölni.

86. A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó átmeneti szabályok

161. § (1) A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján az SZTNH által nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezeteket a nyilvántartás szerinti közös jogkezelési tevékenység vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy e közös jogkezelési tevékenységre a 33. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közös jogkezelő szervezetek kötelesek a törvény hatálybalépését vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az SZTNH-nak bejelenteni a 84. § szerinti azon adataikat, amelyeket az SZTNH nyilvántartása nem tartalmaz.

162. § (1) A 161. § (1) bekezdése szerinti szervezetek alapszabályukat, valamint a 26. § b)–d) pontjaiban említett egyéb szabályzatukat a törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő módosítás során, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül, vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kötelesek összhangba hozni a törvény rendelkezéseivel.

(2) Az 54. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a törvény hatálybalépését vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesítenie a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek.

(3) A jogosultakkal, felhasználókkal, más közös jogkezelő szervezetekkel e törvény szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartás feltételeit a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül vagy – ha ez későbbi – a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megteremtenie.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a szervezet teljesíti akkor is, ha döntéshozó szerve legkésőbb az ott meghatározott határidőn belüli hatálybalépés kikötésével dönt szabályzatainak szükséges módosításairól.

87. A több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéshez való hozzáférés

163. § (1) Az a közös jogkezelő szervezet, amely 2017. április 10. napjáig nem végez a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésre irányuló közös jogkezelési tevékenységet, és a 69. § vagy 70. § alapján sem bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet ilyen közös jogkezelési tevékenység végzésére, köteles lehetővé tenni a zeneműveik online felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos közös jogkezelésre jogkezelési megbízást adó jogosultjai részére, hogy a jogkezelési megbízást a több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezés kizárásával korlátozzák. Ebben az esetben a jogkezelési megbízás a zeneművek online felhasználásának egy ország területére vonatkozó engedélyezése tekintetében hatályban marad.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a 18. § szerinti tiltakozásra is azon jogosultak tekintetében, akiket a zeneműveik online felhasználásának engedélyezésével kapcsolatban a közös jogkezelő szervezet a 17. § alapján jogkezelési megbízás nélkül képvisel.

XXI. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

164. § E törvény 1–163. §-a és 173–194. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló (2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

165. § E törvény 168–172. §-a a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XXII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

88. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

166. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:

a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,

b) az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával kapcsolatban a kedvezményezett intézmények által bejelentett adatokat továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából,

c) nyilvántartást vezet a szerzői jogok és kapcsolódó jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről,

d) engedélyezi a közös jogkezelés reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését,

e) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység és a független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenysége felett,

f) előkészíti a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

g) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerint kapcsolatot tart a más EGT-államban működő, a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóságokkal,

h) önkéntes műnyilvántartást vezet,

i) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.”

167. § Az Szt. 115/L. § a) pontjában az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal” szövegrész helyébe az „az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala” szöveg lép.

89. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

168. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.). 76/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76/A. § E törvény alkalmazásában

a) európai uniós védjegyrendelet: a Tanács 207/2009/EK rendelete az európai uniós védjegyről;

b) európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy;

c) európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett – európai uniós védjegy lajstromozására irányuló – bejelentés.”

169. § A Vt. 122. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)

a) a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”.

170. § A Vt.

a) preambulumában a „közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg,

b) 76/C. § (2)–(5) bekezdésében, 76/E. § (1) bekezdésében, 76/F. § (1)–(3) bekezdésében, 76/H. § (1)–(2) bekezdésében a „közösségi” szövegrész helyébe az „európai uniós” szöveg,

c) 37. § (2) bekezdésében, 76/C. § (1)–(4) bekezdésében, 76/D. §-ában, 76/E. § (1) és (6)–(7) bekezdésében, 76/F. § (1) és (4) bekezdésében, 76/H. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az európai uniós” szöveg,

d) HARMADIK RÉSZ címében az „A KÖZÖSSÉGI” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI UNIÓS” szöveg,

e) X/A. Fejezet címében az „A KÖZÖSSÉGI” szövegrészek helyébe az „AZ EURÓPAI UNIÓS” szöveg,

f) 76/C. §-át, 76/D. §-át és 76/F. §-át megelőző alcímeinek címében, 76/D. §-ában, 76/E. § (7) bekezdésében, 76/F. § (4) bekezdésében és a 119. § (2) bekezdésében az „A közösségi” szövegrész helyébe az „Az európai uniós” szöveg,

g) 76/C. § (2) bekezdésében

ga) a „9. cikke (1) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „9. cikke (2) bekezdésének c) pontja” szöveg,

gb) az „Európai Közösségben” szövegrész helyébe az „Európai Unióban” szöveg,

h) 76/E. § (1) és (6) bekezdésében, 76/H. §-át megelőző alcímének címében a „Közösségi” szövegrész helyébe az „Európai uniós” szöveg,

i) 76/E. § (5) bekezdésében, a 95. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrészek helyébe az „az európai uniós” szöveg

lép.

171. § A Vt. 76/E. § (1) bekezdésében a „113. cikkének (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „113. cikkének (5) bekezdése” szöveg lép.

172. § Hatályát veszti a Vt. 76/B. §-át megelőző alcíme és 76/B. §-a.

90. Az Szjt. egyes rendelkezéseinek módosítása

173. § Az Szjt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezései az irányadók.”

174. § Az Szjt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki vagy amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.”

175. § (1) Az Szjt. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha e törvény vagy a Kjkt. eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.”

(2) Az Szjt. 16. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amely az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos – engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlását a Kjkt. 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi, és amely e körben a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre, valamint a jogdíjak megállapítására és beszedésére jogosult. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetet említ.”

176. § Az Szjt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”

177. § Az Szjt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az olyan művek szerzőit, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni.

(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.

(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.

(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.

(6) A befolyt díjaknak a költségek, valamint a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés alapján – ha ilyen hatályban van – a kiadókat megillető részesedés levonása után fennmaradt összegéből a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit negyvenkettő, a többi irodalmi mű szerzőit negyvenkettő, a képzőművészeket és a fotóművészeket tizenhat százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg.

(8) A szerzők – és a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés esetén a részesedésre jogosult kiadók – díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le, ide nem értve Kjkt. 12. § (3) bekezdése alapján létrejött megállapodás esetét.”

178. § Az Szjt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.”

179. § (1) Az Szjt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval.”

(2) Az Szjt. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha]

b) a szerző nem tett a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot.”

(3) Az Szjt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével – a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb – az (1) és a (2) bekezdésben nem említett – felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.”

180. § Az Szjt. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.”

181. § Az Szjt. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra csak kézírással vagy írógéppel másolható szabadon.”

182. § Az Szjt. 41/D. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.”

183. § Az Szjt. 41/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Hivatal elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.”

184. § Az Szjt. 64. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.”

185. § Az Szjt. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi személy.”

186. § (1) Az Szjt. 84/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt vagy jogi személyt illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.”

(2) Az Szjt. 84/A. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha)

b) olyan jogi személy, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.”

(3) Az Szjt. 84/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”

187. § Az Szjt. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.”

188. § Az Szjt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § Ha a felhasználó és a jogosult között vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, továbbá a közös jogkezelő szervezetek, a közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között a közös jogkezeléssel összefüggésben felmerülő egyéb jogvita esetén bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.”

189. § Az Szjt. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti, a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről szóló megállapodás vagy a közös jogkezeléssel összefüggésben felmerült egyéb jogvitát lezáró egyezség létrehozását elősegítse. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet által megállapított díjszabással kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.”

190. § Az Szjt. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az Szjt. 20. § (1) bekezdése szerinti vagyoni jog vonatkozásában az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.”

191. § Az Szjt. 113. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

k) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló (2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

192. § Az Szjt. 41/G. § (2) bekezdésében az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak” szövegrész helyébe az „az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának” szöveg lép.

193. § Hatályát veszti az Szjt.

a) 35. § (4) bekezdés d) pontja,

b) 85–92/P. §-a,

c) 112. § (4a) bekezdése és

d) 112. § (6) bekezdése.

91. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

194. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában a „szerzői jogról szóló törvény” szövegrész helyébe a „szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény” szöveg lép.

1. melléklet a 2016. évi XCIII. törvényhez

Éves átláthatósági jelentés

1. A törvény 55. §-a szerinti éves átláthatósági jelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia a közös jogkezelő szervezet adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban:

1.1. Mérleg vagy vagyonmérleg, a pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási kimutatás és a cash flow kimutatást tartalmazó pénzügyi kimutatások.

1.2. A közös jogkezelő szervezet által folytatott tevékenységekről szóló beszámoló.

1.3. Azon esetekre vonatkozó információk, amikor a felhasználói ajánlati felhívásra az ajánlat megtétele a közös jogkezelő szervezet részéről akadályba ütközött.

1.4. A közös jogkezelő szervezet jogi és irányítási felépítésének leírása.

1.5. Egészben vagy részben a közös jogkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bármely szervezetre vonatkozó információ.

1.6. Az előző évben a közös jogkezelő szervezet felügyelőbizottságának tagjai és vezető tisztségviselői [ideértve a törvény 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket is] részére kifizetett díjazás teljes összegére és a részükre biztosított egyéb juttatásokra vonatkozó információ.

1.7. A 2. pontban meghatározott pénzügyi információk.

1.8. A jogosultak közösségi céljaira levont összegek felhasználására vonatkozó különleges jelentés, amely tartalmazza a 3. pontban említett információt.

2. Az éves átláthatósági jelentésnek a következő pénzügyi információkat kell tartalmaznia:

2.1. A jogdíjbevételekre vonatkozó pénzügyi információk, a kezelt vagyoni jogok fajtái (például nyilvánossághoz közvetítés) és felhasználási módok (például televíziós, rádiós sugárzás, letöltést engedő vagy letöltést nem engedő nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel, háttérzenei nyilvános előadás) szerint, beleértve a jogdíjbevétel befektetéséből eredő bevételre és az ilyen bevétel felhasználására (felosztják-e a jogosultak vagy a közös jogkezelő szervezetek között, vagy máshogyan használják fel) vonatkozó információt is.

2.2. A közös jogkezelés és a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak részére nyújtott egyéb szolgáltatások költségeire vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

2.2.1. Az összes működési és pénzügyi költség a kezelt vagyoni jogok fajtája szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet azokat egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával;

2.2.2. Működési és pénzügyi költségek, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerinti bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet azokat egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával, csak a közös jogkezelés tekintetében, beleértve a jogdíjbevételekből vagy a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bármely bevételből levont vagy azokba beszámított kezelési költséget;

2.2.3. Működési és pénzügyi költségek a közös jogkezelésnek nem minősülő szolgáltatások tekintetében, beleértve a jogosultak közösségi céljára nyújtott szolgáltatásokat is;

2.2.4. A költségek fedezésére használt források;

2.2.5. A jogdíjbevételek terhére eszközölt levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználási módok és a levonás célja szerinti bontásban (például a közös jogkezelés vagy a közösségi célú szolgáltatások költségei);

2.2.6. A közös jogkezelő szervezet által nyújtott közös jogkezelési és egyéb szolgáltatások költségeinek százalékos arányai a jogdíjbevétellel összevetve, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerint, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet azokat egy vagy több vagyoni jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával.

2.3. A jogosultakat megillető összegekre vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő tételek átfogó leírásával:

2.3.1. A jogosultak részére felosztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;

2.3.2. A jogosultak részére kifizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;

2.3.3. A kifizetések gyakorisága, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;

2.3.4. A beszedett, de a jogosultak részére még fel nem osztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

2.3.5. A jogosultak részére felosztott, de még ki nem fizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;

2.3.6. A késedelem okai, ha a közös jogkezelő szervezet a felosztást és a kifizetést nem hajtotta végre a törvény 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül;

2.3.7. A törvény 42. § (1) bekezdése alapján ki nem fizethető összegek összértéke, az azok felhasználására irányuló magyarázatokkal.

2.4. Más közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolatra vonatkozó információ, legalább a következő tételek megjelölésével:

2.4.1. A más közös jogkezelő szervezetektől kapott összegek és más közös jogkezelő szervezetek részére kifizetett összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;

2.4.2. A más közös jogkezelő szervezeteket megillető bevétel után levont kezelési költség és a bevételeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és szervezetek szerinti bontásban;

2.4.3. A más közös jogkezelő szervezetek által fizetett összegek után levont kezelési költség és az ezeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban;

2.4.4. A más közös jogkezelő szervezetektől származó, a jogosultak részére közvetlenül felosztott összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban.

3. Az 1.8 pontban említett különleges jelentés a következő információkat tartalmazza:

3.1. A jogosultak közösségi céljaira levont összegek a rendeltetés típusa szerinti bontásban, és valamennyi rendeltetéstípus esetében a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban;

3.2. A 3.1. pont szerinti összegek felhasználására vonatkozó magyarázat, a rendeltetés típusa szerinti bontásban, beleértve a jogosultak közösségi céljaira levont összegek kezelésének költségeit, valamint a közösségi célokra felhasznált vagy elkülönített összegeket.