1. § (1) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) 2016. december 31-én megszűnik, jogutódja – a (2), (3) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Eszterházy Károly Egyetem.
(2) Az ágazati kutatási, fejlesztési, tartalmi, módszertani és tankönyvfejlesztési, -kiadási tevékenység, valamint a tartalomszolgáltatási és köznevelési tankönyvellátási feladatok irányításával kapcsolatos OFI feladatok jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
(3) Az OFI által kiadott köznevelési tankönyvek sokszorosítási, e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatait a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KELLO) látja el.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogutódlás, a (3) bekezdés szerinti feladatátadás tárgyát képezi – figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra – valamennyi jogosultság és kötelezettség, valamint az átvett feladatok ellátásával összefüggő jogviszony, így különösen
a) a vagyoni jogok és kötelezettségek,
b) az átvett feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszközállomány,
c) a feladatokat ellátó közalkalmazottak, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint közalkalmazotti jogviszonyuk és munkaviszonyuk.
(5) Az átvett feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány tekintetében ingyesen, e törvény erejénél fogva következik be a jogutódlás az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti jogutódok tekintetében.
(6) 2017. január 1-jétől a Budapest 32528/36 helyrajzi számú, a természetben 1143 Budapest, Szobránc u. 6–8. címen találhatói ingatlan vagyonkezelői joga az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőt illeti meg.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyoni jogok és kötelezettségek, amelyek tekintetében kizárólagos jogosulttá és egyben kizárólagos kötelezetté a KELLO válik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § b) pontjának megfelelően a feladatátadás időpontjában megszűnik.
(8) Az OFI feladatainak a KELLO részére történő átadása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esik egy tekintet alá.
(9) 2017. január 1-jével az OFI által 2016. december 31-ig elindított köznevelési tankönyvek sokszorosításával összefüggő közbeszerzési eljárásokban az OFI helyébe a KELLO lép.
(10) A megszűnéssel kapcsolatos feladatok rendezéséről, valamint az ehhez kapcsolódó vagyon-, létszám- és forrásátcsoportosításról, továbbá a hazai és európai uniós pályázatok és egyéb kötelezettségvállalások tekintetében az OFI-nak, valamint az (1)–(3) bekezdés szerinti szervezeteknek átadás-átvételi megállapodást kell kötniük 2016. december 15-ig.
(11) Az OFI megszűnésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek átszállása az OFI-val szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.
2. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
a) 38. § (1) bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,
b) 38. § (1a) bekezdésében az „A központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi szerv” szöveg
lép.
3. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott közlekedési hatósági döntéssel szemben – ideértve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is – fellebbezésnek van helye.
(5) A közlekedési hatóság által hozott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(2) A Kkt. a következő 46/K. §-sal egészül ki:
„46/K. § (1) A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) országos közúti vagyonkezelői feladatait 2017. január 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el, ezzel összefüggésben megilletik a KKK magánjogi jogai és kötelezettségei.
(2) Az (1) bekezdés alapján a a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelői jogát a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett vagyonkezelője a KKK, vagy annak valamely jogelőd szervezte.
(3) A 32. § (6) bekezdése szerinti vagyonkezelői feladat ellátásával kapcsolatos jogviszonyokba és az (1) bekezdés szerinti feladatátadással összefüggő szerződésekbe, továbbá valamennyi, a korábban a KKK által a vagyonkezelésében álló vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésbe – ide értve az ezen vagyonelemekre vonatkozó, de nem a vagyonkezelői jogviszonyon alapuló szerződéseket is, így különösen a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződéseket – a KKK helyébe 2017. január 1-jén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lép.”
(3) A Kkt.
a) 15/D. § (2) bekezdésében a „gépjárműnyilvántartás központi szervéhez” szövegrész helyébe a „gépjárműnyilvántartási szervhez” szöveg,
b) 32. § (6) bekezdésében a „29. § (1) bekezdésében, a 32/A. §-ban” szövegrész helyébe a „29. § (1) bekezdésében” szöveg, a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK)” szövegrész helyébe a „Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.), amely a vagyonkezelői feladatokat közfeladatként látja el” szöveg,
c) 32/A. § (2) és (5) bekezdésében a „KKK” szövegrész helyébe a „Magyar Közút Nonprofit Zrt.” szöveg,
d) 33/A. § (5) bekezdésében, 48. § (3) bekezdés b) pont 29. alpontjában a „32. § (4) és (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „32. § (4) bekezdésében” szöveg,
e) 33/A. § (6) bekezdésében a „KKK szerződést köt a NÚSZ Zrt.-vel” szövegrész helyébe a „NÚSZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el” szöveg,
f) 39. § (6) bekezdésében a „vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti a Kkt.
a) 32. § (5) bekezdése,
b) 33. § (5) bekezdésében az „által alapított költségvetési szerv” szövegrész,
c) 39. § (1) bekezdésében a „– a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –” szövegrész,
d) 39. § (2) bekezdése.
4. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik)
„c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével”
(kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.)
(2) Az Itv.
a) 5. § (1) bekezdés h) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
b) 73. § (2) bekezdésében az „A járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivatalnál, járási (fővárosi kerületi) hivatalnál” szöveg
lép.
5. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervvel” szöveg lép.
6. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)
a) 21. § (5) bekezdésében, 37. § (5) bekezdésében az „a másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szerv vezetője” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv vezetője” szöveg,
b) 54. § (10b) bekezdés b) pontjában az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv” szöveg,
c) 56. § (3) bekezdésében a „jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Flt.
a) 52. §-a,
b) 54. § (14a) bekezdés a) pontjában a „, vagy az állami felnőttképzési intézmény által szervezett” szövegrész,
c) 57/C. § (1) bekezdés d) pontja,
d) 57/C. § (4) bekezdése.
7. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének közegészségügyi ellenőrzésével összefüggésben az egészségügyi államigazgatási szerv által hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.
(7b) Az egészségügyi államigazgatási szerv által a következő hatósági ügyekben hozott első fokú döntésekkel szemben fellebbezésnek van helye:
a) ivóvízbiztonsági engedély kiadása,
b) további vizsgálatokra kötelezés, ha a hatóság az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg,
c) természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági ügyek,
d) víz természetes ásványvízként való elismerése,
e) harmadik országból származó természetes ásványvíz elismerése,
f) egészségügyi, egészségvédelmi és kémiai terhelési bírság kiszabása.”
8. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kárpótlási hatóság határozatának felülvizsgálata iránti perben a kárpótlásra jogosult lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Ha a kárpótlásra jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el.”
(2) A Kpt. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított hat hónap.”
9. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mérésügyi szerv által országos illetékességgel hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
10. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A határozat felülvizsgálata iránti pert a szövetkezet, a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője kezdeményezheti. A perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.”
11. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXXII. törvény) 20/A. § (2) és (3) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pontja.
12. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot
a) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagy
b) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló
gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.”
(2) A Kjt. 25/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.”
(3) A Kjt. 25/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, az állami tisztviselőkről szóló vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)–(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – kell megfizetni.”
(4) A Kjt. 25/C. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati jogviszonyra vagy az igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.”
(5) A Kjt. 25/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati jogviszonyra vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.”
(6) A Kjt. 37. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha)
„c) közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (7) bekezdése vagy a 25/C. § (12) bekezdése szerint alakult át.”
13. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kárpótlási hatóság határozatának felülvizsgálata iránti perben a kárpótlásra jogosult lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Ha a kárpótlásra jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el.”
14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 7. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal)
„k) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(2) Az Nytv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)
a) ellátja a nyilvántartással, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
b) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;
c) ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
d) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
e) ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő – jogszabályban meghatározott – hatósági feladatokat, valamint
f) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb hatósági feladatokat.”
(3) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
„i) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat;
j) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(4) Az Nytv. 14. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik)
„k) a nyilvántartás illetékes szerve, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;”
(5) Az Nytv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 4. § (2d) bekezdése szerinti Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a lakóhelyre vonatkozó – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”
(6) Az Nytv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére
a) a nyilvántartást kezelő szervnél a szerv vezetője,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott
adatvédelmi felelőst nevez ki.”
(7) Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a 8/A. § szerinti kijelölt kormányhivatalt.”
(8) Az Nytv.
1. 4. § (2a) bekezdés f) pontjában, 6. § (4) bekezdésében, 14. § p) pontjában, 16. § (2) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
2. 4. § (2c) bekezdésében, 4. § (2d) bekezdésében az „értesítése alapján” szövegrész helyébe az „eljárását követően” szöveg,
3. 4. § (2d) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrészek helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
4. 6. § (1) bekezdésében a „nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv)” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
5. 6. § (3) bekezdésében a „magyar állampolgárok” szövegrész helyébe a „magyar állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok” szöveg,
6. 6. § (4) bekezdésében a „magyar állampolgárok” szövegrész helyébe a „magyar állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok” szöveg,
7. 9. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (5) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 21. § k), l) és z) pontjában, 24/F. § (1) és (3) bekezdésében, 29/B. § (1) bekezdésében, 29/C. § (2) bekezdés a) pontjában, 29/C. § (5) és (8) bekezdésében, 29/D. § (7) bekezdésében, 29/D. § (8) bekezdés b) és c) pontjában, 29/H. § (1)–(3) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 31. § (7) bekezdésében, 39. § (3) és (4) bekezdésében, 47. § (1) bekezdés d) pontjában, 52. § (4) és (5) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
8. 9. § (3) bekezdésében az „A központi szerv Központi Okmánytárában” szövegrész helyébe az „A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban” szöveg,
9. 15. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében a „hazai anyakönyvezést végző hatósággal” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervvel” szöveg,
10. 15. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel” szövegrész helyébe a „helyi nyilvántartó szervvel vagy a kijelölt kormányhivatallal” szöveg,
11. 15. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „központi nyilvántartó szervvel” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatallal” szöveg,
12. 26. § (2b) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnál” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél” szöveg,
13. 26. § (2c) bekezdésében az „a központi szerv” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság” szöveg,
14. 26. § (2d) bekezdésében, 29/A. § (2) bekezdésében, 29/F. § (6) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
15. 28/A. § (1) bekezdésében az „A nyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe az „A nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
16. 29/A. § (4) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
17. 29/A. § (5) bekezdésében a „központi szerv” szövegrészek helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
18. 29/G. § (4) bekezdésében a „központi szerv” szövegrészek helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
19. 29/I. §-ában az „a központi szerv” szövegrész helyébe az „a nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
20. 29/J. § (6) bekezdésében a „nyilvántartását kezelő központi szerv” szövegrész helyébe az „a nyilvántartását kezelő szerv” szöveg,
21. 31. § (3a) bekezdésében a „központi” szövegrészek helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
22. 31. § (5) és (7) bekezdésében az „A járási hivatal” szövegrész helyébe az „A járási hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
23. 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartás szervei” szöveg,
24. 48. § (1) és (3) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „jogosultak” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az Nytv.
a) 9. § (2) bekezdés m)–s) pontja,
b) 11. § (1) bekezdés p) pontjában az „a nyilvántartás helyi vagy központi szervének” szövegrész.
15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani, amelyek forrása a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzeszközei és a nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv egyéb bevételei. Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb – az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó – bevételei. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik.”
(2) A Tbtv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,
mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.”
(3) A Tbtv. 11. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3b) E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni.”
(4) A Tbtv.
a) 11. § (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe az „Alapok kezelőinek” szöveg,
b) 11. § (4) bekezdésében a „kezelő szervezeteik” szövegrész helyébe a „kezelőik” szöveg,
c) 11/A. § (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „Alapok kezelőinek” szöveg,
d) 11/A. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg,
e) 11/A. § (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „Alapok kezelői” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Tbtv. 11. § (12) bekezdése.
16. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti ingatlanügyi hatóságot rendeletben jelölje ki.”
(2) Az Fbtv.
a) 3. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
b) 4/A. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,
c) 4/A. § (2) bekezdésében és 4/B. § (2) bekezdésében az „A járási hivatal” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság” szöveg
lép.
17. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),
d) a szociális hatóság, vagy
e) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
gyakorolja [az a)–e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv].”
(2) A Szoctv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) A 18/B. §, a 20. § (2a) bekezdése, a 20/B. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartási és egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi.
(2) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében – Szociális Ágazati Portál elnevezéssel – honlapot működtet.”
(3) A Szoctv. 43/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.”
(4) A Szoctv. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról – annak hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik.”
(5) A Szoctv. 58/A. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a befogadásról az általa meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt.”
(6) A Szoctv. 92/K. §-a a következő (4g) bekezdéssel egészül ki:
„(4g) A működést engedélyező szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(7) A Szoctv. 94/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátottjogi képviselőt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkoztatja.”
(8) A Szoctv. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131/A. § (1) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működtetését az állam – kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést – az állam fenntartói feladatainak ellátására – a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.
(2) Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.
(3) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása céljából
a) betekinthet a 20. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat,
b) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és
c) betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet.”
(9) A Szoctv.
a) 18/B. § (3) bekezdésében a „jegyző, a járási” szövegrész helyébe a „jegyző és a járási” szöveg,
b) 20/B. §-ában a „működtet” szövegrész helyébe a „vezet” szöveg,
c) 58/A. § (2h) bekezdésében, 58/A. § (2i) bekezdésében, 58/A. § (2j) bekezdésében a „szociális hatóság” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
d) 92/K. § (4f) bekezdésében az „a módszertani feladatokat ellátó szervet” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervet” szöveg,
e) 92/K. § (8) bekezdés d) pontjában az „az a)–c)” szövegrész helyébe az „a b) és c)” szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti a Szoctv.
a) 18/B. § (3) bekezdésében a „, valamint a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész,
b) 92/K. § (8) bekezdés a) pontja,
c) 92/K. § (9) bekezdés f) pontjában a „vagy annak hiányára” szövegrész.
18. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. § Az Alapot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: kezelő szerv) kezeli. A kezelő szerv felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat.”
(2) Az NKA tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Az NKA tv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2016. december 31-én, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe való beolvadással megszűnik.
(2) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonon fennálló vagyonkezelői joga 2017. január 1-jén, ingyenesen átszáll az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőre.
(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba jogutódlás jogcímén történő bejegyeztetéséről – a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága ingatlan-nyilvántartásban szereplő vagyonkezelői joga törlésének kezdeményezésével együtt – az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő köteles legkésőbb 2017. február 1-jéig gondoskodni.
(4) A vagyoni jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a felek közötti átadás-átvételi megállapodás rögzíti. Az átadás-átvételi megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi az átadás-átvétel tárgyát képező ingatlanok azonosító adatokkal történő felsorolása, valamint ingó vagyontárgyak esetében az ingó vagyontárgyakról felvett teljes körű leltár.”
19. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) „Statisztikai adatgyűjtések” alcíme a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a 9/A. § és 9/B. § szerinti eljárásban hozott határozatával és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben fellebbezésnek van helye.”
(2) Az Stt.
a) 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) 10. § (4) bekezdésében a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
c) 10. § (4) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságok” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervek” szöveg
lép.
20. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hatósági ügyekben országos illetékességgel eljáró bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”
(2) A Btv. 43/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében, valamint a 44. § (1) bekezdés b)–o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye.”
(3) A Btv.
a) 38. § (6a) bekezdésében és az 50/D. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg,
b) 47/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg
lép.
21. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(2) Hatályát vesztik az Ápt. 6. § (3) bekezdésében, 20/A. § (3) bekezdésében az „a miniszter vagy” szövegrészek, valamint a 19. § (2) bekezdésében az „illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóságot,” szövegrész.
22. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) a következő 85. §-sal egészül ki:
„85. § A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(2) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi hatóság vezetője” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
23. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 62. § (4) bekezdés g) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg lép.
24. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.
(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalány 50%-a a minisztérium bevétele, amit a Kar hivatali szerve utal át a minisztériumnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.”
(2) A Vht. 47/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.”
(3) A Vht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon belül értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha
a) a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,
b) a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.”
(4) A Vht. 230. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszter felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.”
(5) A Vht. 230. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata.
(4) A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell végezni.”
(6) A Vht. 230. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert – a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is – tájékoztatni kell.”
(7) A Vht. 230/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.”
(8) A Vht. 250. § (2) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:
(A Kar jogai és feladatai különösen)
„34. ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni.”
(9) A Vht. 255. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvényszéki végrehajtó foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés)
„d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,”
(10) A Vht. 278. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a miniszter, a törvényszék elnöke vagy a Kar hivatali szervének vezetője feljelentést tesz az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél, aki a feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított személlyel.”
(11) A Vht.
a) 103. § (6) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg,
b) 140. § (7) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg
lép.
(12) Hatályát veszti a Vht.
a) 230/A. § (2) bekezdésében az „a Kar nyilvántartásaiból adatot igényelhet” szövegrész,
b) 254/I. §-a és az azt megelőző alcím.
25. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami foglalkoztatási szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
26. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) látja el.
(4) A Herman Ottó Intézet tekintetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.”
27. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontjában „a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” szöveg lép.
28. § Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (4a) bekezdésében az „és az általa irányított központi hivatal” szövegrész.
29. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 20/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát
a) polgári célú légiközlekedéssel összefüggő szakértői tevékenység esetén a légiközlekedési hatóságnak,
b) állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos szakértői tevékenység esetén a katonai légügyi hatóságnak, vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara)
bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.
(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult – (2) bekezdés szerinti – bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) Az Lt. 20/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(3) Az Lt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.”
(4) Az Lt. 66. § (7) bekezdésében a „közlekedésbiztonsági szervezettel” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szervvel” szöveg lép.
30. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 20. § (2) bekezdés f)–g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés kiegészül a következő h) ponttal:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
„f) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti szerv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben meghatározott hatósági feladatai ellátásához;
g) a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, továbbá a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, valamint a családtámogatások és a bányászati keresetkiegészítések ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátásokkal és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, az ellátások megállapításával, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;
h) a lakáscélú támogatási hatáskörében eljáró hatóság a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez a hozzájárulások, támogatások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;”
(2) A Szaztv. 23. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik)
„i) a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a bányászati keresetkiegészítés megállapításával és ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben, valamint a törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során, továbbá a nagycsaládos gázdíjkedvezmény ügyében eljáró szerv a nagycsaládos gázdíjkedvezmény megállapításával, érvényesítésével és a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével összefüggésben;”
(3) A Szaztv. 23. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
„n) a családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások megállapításával és ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben, valamint a törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során.”
(4) A Szaztv. 24. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A TAJ szám továbbítására jogosultak)
„m) a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés ügyében eljáró szerv, valamint a családtámogatási kifizetőhely a 23. § i) és n) pontjában meghatározott feladatainak teljesítéséhez.”
(5) A Szaztv. 37. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni)
„e) a családtámogatások és a fogyatékossági támogatás ügyében eljáró szerv részére az ellátásban részesülő személy és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. §-a szerinti egységes szociális nyilvántartásban szereplő személy családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról;”
(6) A Szaztv.
a) 20. § (2) bekezdés i) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
b) 32. § q) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg,
c) 37. § (2) bekezdés d) pontjában az „a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek” szövegrész helyébe az „a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek” szöveg
lép.
(7) Hatályát vesztik a Szaztv. 14. §-ában, 21. § (7) bekezdésében a „központi” szövegrészek, valamint a 28. §-ában, valamint a 36. § m) pontjában a „központi” szövegrész.
31. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában az „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti és menekültügyi hatósággal” szöveg lép.
32. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(2) Hatályát veszti a Met. 8/A. § (6) bekezdésében az „A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.” szövegrész.
33. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. § (6b) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Ltp. 24. § (6c) bekezdése.
34. § A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 3. § (4), (5) és (6) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg lép.
35. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (8) bekezdése.
36. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Gyermekek napközbeni ellátása esetén a jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat a miniszter által kijelölt szervezet, egyéb esetben az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: módszertani feladatokat ellátó szerv) látja el.”
(2) A Gyvt. 98. §-a a következő (10c) bekezdéssel egészül ki:
„(10c) A működést engedélyező szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(3) A Gyvt. 139. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ellenőrzésre jogosult szerv a 145/C. § szerinti finanszírozás ellenőrzése céljából betekinthet a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba, és kezelheti annak a 145/C. § szerinti szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos adatait.”
(4) A Gyvt. 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 137. § (3a) bekezdése, a 139. § (2) bekezdése és a 141/A. § szerinti nyilvántartási és egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi.”
(5) A Gyvt. 145. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a miniszter vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a miniszter a befogadásról az általa meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt.”
(6) A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„145/C. § (1) A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam – kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.
(2) Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.
(3) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása céljából
a) betekinthet a 139. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat,
b) megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait,
c) megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és
d) betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet.”
(7) A Gyvt.
a) 11/A. § (4) bekezdésében a „képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik” szövegrész helyébe a „képviselőt a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) foglalkoztatja” szöveg,
b) 11/B. § (1) bekezdésében a „gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezet vezetője (a továbbiakban: vezető)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
c) 11/B. § (3)–(6) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
d) 68/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában, (4) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatokat ellátó hatóságnál” szöveg,
e) 69/C. § (5) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
f) 96. § (11) és (13) bekezdésében az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó” szövegrész helyébe az „a módszertani feladatokat ellátó” szöveg,
g) 98. § (11) bekezdés d) pontjában az „az a)–c)” szövegrész helyébe az „a b) és c)” szöveg,
h) 103/B. § (3) bekezdésében a „honlapján” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti a Gyvt.
a) 162. § (1) bekezdés f) pontjában az „a 96. § (8a) bekezdésében,” szövegrész,
b) 98. § (11) bekezdés a) pontja,
c) 98. § (12) bekezdés f) pontjában a „vagy annak hiányára” szövegrész.
37. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya
a) a bíróságok,
b) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH),
c) az igazságügyi szakértői intézmény (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)
igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.”
(2) Az Iasz. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati jogviszony alanya egyrészről az igazságügyi szerv, másrészről az igazságügyi alkalmazott.
(2) Igazságügyi alkalmazott:
a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
b) a technikus,
c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
d) a tisztviselő,
e) az írnok, valamint
f) a fizikai dolgozó.”
(3) Az Iasz. 8. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói jogkört)
„c) az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében – a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – jogszabályban meghatározott személy”
(gyakorolja.)
(4) Az Iasz. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A munkáltatói jogkört
a) az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, vezetői megbízatásának visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése tekintetében a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – az igazságügyért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével –,
b) az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének igazságügyi helyettese kinevezése, felmentése, a vezetői megbízatása visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése tekintetében az igazságügyért felelős miniszter – a miniszter javaslatának figyelembevételével –
gyakorolja.
(2) Az egyéb igazságügyi szerv intézményi költségvetése és beszámolójának tervezetét – annak elfogadása előtt – az igazságügyért felelős miniszter véleményezi.”
(5) Az Iasz. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket – így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is –
a) az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelős miniszter,
b) egyéb igazságügyi szerv esetében – a c) pontban foglalt kivétellel – az a miniszter,
c) az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi szakértője és szakértőjelöltje esetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben határozza meg.”
(6) Az Iasz. 35/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az OBH és a bíróságok igazságügyi alkalmazottainak elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.”
(7) Az Iasz. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak kizárólag a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb – egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos – beosztású igazságügyi alkalmazott, továbbá az OBH-nál és a bíróságokon az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül, aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el.”
(8) Az Iasz. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltató vagy az általa megbízott bíró vagy vezető munkakörű igazságügyi alkalmazott, tagjai a munkáltató által felkért, a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb – egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos – beosztású igazságügyi alkalmazottak, illetve az igazságügyi szervnél működő bírák lehetnek.”
(9) Az Iasz. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni
a) bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától számított időt,
b) igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,
c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, hivatásos szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.”
(10) Az Iasz. 134/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134/C. § Az egyéb igazságügyi szerv által 2016. december 31-én
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját vagy közalkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél,
b) az egyéb igazságügyi szervnek minősülő szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az akkori egyéb igazságügyi szervnél
2017. január 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél. Az esetleges illetménykülönbözet alapilletmény jogcímen fizethető ki.”
(11) Az Iasz. 135. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében – e törvényben nem szabályozott – munkáltatói jogkört gyakorló személyt rendeletben határozza meg.”
(12) Az Iasz. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket – az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével –,
b) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,
c) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
(13) Az Iasz. a következő 138. §-sal egészül ki:
„138. § (1) A 2016. december 31-én egyéb igazságügyi szervnek minősülő szerv állományába tartozó igazságügyi alkalmazottak 2017. január 1-jétől – munkáltatói jogutódlás útján – az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szerv alkalmazottaivá válnak.
(2) A 2016. december 31-én az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői feladatokat ellátó szerve 2017. január 1-től az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervnek minősül.”
(14) Az Iasz.
a) 28. § (3) bekezdésében az „A rendőrség szakértői szervénél” szövegrész helyébe az „Az egyéb igazságügyi szervnél” szöveg,
b) 42/B. § (1) és (2) bekezdésében, 42/C. § (1) és (2) bekezdésében, az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
c) 108. § (3) bekezdésében és a 123. §-ában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter” szöveg,
d) 135. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter” szöveg,
e) 135. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „d) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg
lép.
(15) Hatályát veszti az Iasz.
a) 2/A. § (2) és (3) bekezdése,
b) 8. § (1) bekezdés d) pontja,
c) 13. § (3) bekezdésében az „és a rendőrség szakértői szervéhez” szövegrész.
38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 4. § r) pont 2. alpontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a „központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
b) 40. § a) pontjában, 41. § (3) bekezdésében, 43/A. § b) pontjában, 44/A. § (4) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg
lép.
39. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„c) a nyugdíjfolyósító szervre, a központi nyugdíjbiztosítási szervre, valamint a nyugdíj-megállapítás során és az e törvény szerinti egyéb eljárásokban eljáró szervekre (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv).”
(2) A Tny. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.”
(3) A Tny. 96/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társadalombiztosítási egyéni számlát a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezeti.”
(4) A Tny. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a központi nyugdíjbiztosítási szervet,
b) a nyugdíjfolyósító szervet és
c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket.”
(5) A Tny.
a) 66. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
b) 71. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg,
c) 71. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, a „három munkanapon belül” szövegrész helyébe a „haladéktalanul” szöveg,
d) 72. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap” szöveg, a „harmincöt munkanap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,
e) 72. § (3) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg,
f) 79. § (2) bekezdésében a „határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül” szöveg,
g) 83/B. § (1) bekezdésében a „nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell” szövegrész helyébe a „nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell” szöveg,
h) 83/B. § (2) bekezdésében, 83/C. § (2) bekezdésében a „nyugdíjfolyósító” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási” szöveg,
i) 90. §-ában a „Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését követő tíz munkanapon belül nem folyósítja,” szövegrész helyébe az „A nyugdíjfolyósító szerv” szöveg,
j) 96. § (7) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében, 99. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
k) 96/C. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrészek helyébe a „központi” szöveg
