lép.
(6) Hatályát veszti a Tny. 64. § (5) bekezdése.
40. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
a) 29. § (10) bekezdésében a „12. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „20–21. §-ában” szöveg,
b) 29. § (10) bekezdésében az „a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles” szövegrész helyébe a „köteles” szöveg,
c) 123. § (12) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg
lép.
41. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősségre és a felelősség érvényesítésére a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabály
a) nyugellátást, saját jogú nyugellátást vagy baleseti hozzátartozói nyugellátást említ, azon baleseti járadékot,
b) az elhunyt jogszerző halálát említi, azon a jogosult üzemi balesetét és foglalkozási megbetegedését
kell érteni.”
(2) Az Ebtv.
a) 26/A. § (2) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „egészségbiztosító” szöveg,
b) 26/A. § (3), (5) és (8) bekezdésében, a 26/B. § (1)–(3) bekezdésében az „OEP” szövegrész helyébe az „egészségbiztosító” szöveg,
c) 26/A. § (4) bekezdésében az „OEP-pel” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítóval” szöveg,
d) 26/A. § (6) bekezdésében az „OEP-nek” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítónak” szöveg
e) 26/A. § (6) és (7) bekezdésében, a 61. § (5a) és (5b) bekezdésében az „OEP” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosító” szöveg
f) 70. § (3) bekezdésében a „folyósította” szövegrész helyébe a „megállapította” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az Ebtv. 66. § (1) bekezdésében a „baleseti járadékot,” szövegrész.
42. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 61. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai)
„n) részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében.”
(2) A Kultv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait – közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel – államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában.”
(3) A Kultv. 88. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)
„h) gondoskodik az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról,”
(4) A Kultv. 91. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani)
„a) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásának fedezetét,”
(5) A Kultv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § (1) A közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése, valamint a 85. § és a 87. § szerinti feladatainak államháztartáson kívüli szervezet részére a 87/A. § alapján történő átadása esetén az átvevő szervezetet a közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutódjának kell tekinteni azzal, hogy a megszűnő költségvetési szerv közfeladata ellátásával összefüggő magánjogi jogviszonyaiból eredő valamennyi joga és kötelezettsége e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátását átvevő új közművelődési szakmai szolgáltató szervezetre száll át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadás a megszűnő közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ez okból szerződésszegésre hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadást a megszűnő költségvetési szerv tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározottaknak felel meg.”
(6) A Kultv. 3. számú melléklet g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,”
(7) A Kultv. 3. számú melléklet j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„j) Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára,”
(8) A Kultv.
a) 85. § (2) bekezdésében a „közművelődési szakmai szolgáltató szervvel” szövegrész helyébe a „közművelődési szakmai szolgáltató szervezettel” szöveg,
b) 87. §-ában a „közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szerv” szövegrész helyébe a „közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezet” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti a Kultv.
a) 59. § (6) bekezdése,
b) 100. § (1) bekezdés a) pontjában a „, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek” szövegrész.
43. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárást lezáró döntésnek tartalmaznia kell az ingatlanügyi hatóságnak a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytathatóságára vonatkozó döntését is.”
(2) Az Inytv. 85. §-ában az „a körzeti földhivatalhoz” szövegrész helyébe az „az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az Inytv. 86. §-a.
44. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A betegjogi képviselőt az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv) foglalkoztatja.”
(2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„k) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, továbbá a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézmények egészségügyi dokumentációjának kezeléséért, valamint az egészségügyi minőségfejlesztési feladatok és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs tevékenységének koordinálásáért felelős, illetve a betegjog-, -biztonság érvényesülését elősegítő szerv feladat- és hatáskörét, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő jogállását és eljárását, a jogviszonyára, a képzettségére, a tevékenysége végzésének feltételeire, az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervre vonatkozó részletes szabályokat, a szervvel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának módját, valamint a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi nyilvántartás vezetésének szabályait, továbbá a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők továbbképzésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben megállapítsa.)
(3) Az Eütv. 111. § (6) bekezdésében, 112. § (7a) bekezdésében az „országos tisztifőorvosi hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
45. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki.”
(2) Az Utv. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter – a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben –, hogy rendeletben határozza meg]
„c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;”
(3) Az Utv.
a) 16/D. § (1) bekezdésében a „központi szerv (a továbbiakban: központi szerv)” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)” szöveg,
b) 16/D. § (2) és (4) bekezdésében a „központi szervet” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalt” szöveg,
c) 16/D. § (3) és (5) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
d) 20. § (1) bekezdés k) pontjában a „központi” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő” szöveg,
e) 23/B. § (2) bekezdésében a „központi államigazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: központi szerv) szövegrész helyébe a „szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv)” szöveg,
f) 23/B. § (5) és (6) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „kijelölt” szöveg,
g) a 24. § (1) és (3) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében, 25. §-ában, 27. § (1)–(2), (5), (10) és (12) bekezdésében, 27/A. §-ában, 28. § (7) és (8) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében az „A központi adatkezelő” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő” szöveg,
h) a 24/A. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 27. § (2a)–(4) és (6) bekezdéseiben, 28. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében az „a központi adatkezelő” szövegrész helyébe az „az adatkezelő” szöveg,
i) 27. § (7) bekezdésében az „a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv” szövegrész helyébe „az adatkezelő szervet, amely” szöveg
lép.
(4) Hatályát vesztik az Utv. 21. §-ában a „központi” szövegrészek, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontjában a „központi államigazgatási” szövegrész.
46. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fogyatékossági támogatás ügyében első- és másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervet, a fogyatékossági támogatást folyósító szervet, valamint a nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki.”
(2) A Fot.
a) 23/B. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében, 23/E. § (7) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatási szerv” szöveg,
b) 23/D. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatási szervet” szöveg,
c) 23/E. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt szerv” szöveg,
d) 23/E. § (9) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „fogyatékossági támogatási szerv” szöveg,
e) 23/E. § (9) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatási szervnek” szöveg,
f) 23/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság (a továbbiakban együtt: nyilvántartást vezető szerv)” szövegrész helyébe az „A Kormány által a nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti a Fot. 23/B. § (2) bekezdése.
47. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § Az állatvédelmi hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.”
48. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tpatv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapokat és azok kezelését a Kormány felügyeli.”
(2) A Tpatv. 2. § és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az egészségbiztosításért felelős miniszter – mint fejezetet irányító szerv – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv közreműködésével, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv) végzi.
(2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségek fedezetét az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.
(3) A központi nyugdíjbiztosítási szerv központi költségvetési szerv, amelynek költségvetését a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.
3. § Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.”
49. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kizárólag az ellátás megnevezésében – a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben – bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállást nem érintő változásokról hozott döntést nem kell határozatba foglalni.”
(2) A Cst. 36/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten keresztül adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt.”
(3) A Cst. 36/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának fennállásáról és annak megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten keresztül adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt.”
(4) A Cst. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az ellátás jogosulatlan igénybevételét megállapító szerv hozza meg.”
(5) A Cst. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket és a követelést adók módjára hajtatja be.”
(6) A Cst. 51. § a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„d) a Kormány, hogy a családtámogatási ügyben eljáró hatóságot és a központi családtámogatási szervet rendeletben kijelölje.”
(7) A Cst.
a) 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál” szöveg,
b) 15. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 36/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság” szöveg,
c) 22. §-ában a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság” szöveg,
d) 41. § (6) bekezdésében az „, illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
e) 43. § (5) és (6) bekezdésében, 48. § (2) és (3) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „központi családtámogatási szerv” szöveg,
f) 45. § (1) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során –” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során –, valamint a központi családtámogatási szerv” szöveg,
g) 49. § (1) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „központi családtámogatási szerv” szöveg,
h) 49. § (2) bekezdésében a „családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság – családtámogatási kifizetőhely esetében a központi családtámogatási szerv –” szöveg,
i) 49/B. § (1) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrészek helyébe a „központi családtámogatási szerv” szöveg,
j) 49/B. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv” szöveg,
k) 49/B. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági ellátással kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatban eljáró hatóságok, valamint a fogyatékossági ellátásokkal összefüggő nyilvántartás vezetésére a Kormány által kijelölt szerv” szöveg,
l) 49/C. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „központi családtámogatási szerv” szöveg, a „családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt szerv” szöveg
lép.
50. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó feladat- és hatásköre)
„a) engedélyezi az adatigénylő részére a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást:”
(2) A Kknyt. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány által rendeletben kijelölt közlekedési igazgatási hatóság
a) végzi a járművek előzetes eredetiségvizsgálatát;
b) lefolytatja a járművek azonosító jellel történő utólagos ellátásának engedélyezési eljárását;
c) a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását ellenőrzi, és ennek érdekében
ca) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a SIS II-ből, valamint más külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,
cb) jogosult, az Európai Unión kívüli országok részére nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, illetve az Európai Unió tagállamának közlekedési nyilvántartása számára a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat továbbítani,
cc) a ca) pontban meghatározott adatigénylés lehetőségének hiányában, illetve annak kiegészítése céljából jogosult a jármű- és okmányazonosító, valamint műszaki adatok átadásával technikai adatok beszerzésére, és a körözés tényének a nemzeti nyilvántartásokban történő ellenőrzésére külön jogszabály szerint közreműködő igénybevételére.”
(3) A Kknyt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásból
a) a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás és – a Kormány által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek eseti jellegű megkeresése esetén – egyedi adatszolgáltatás,
b) a közlekedési igazgatási hatóságtól egyedi adatszolgáltatás
igényelhető.”
(4) A Kknyt. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje azokat az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szerveket, amelyek eseti jellegű megkeresése esetén a nyilvántartó egyedi adatszolgáltatást végez a nyilvántartásból.”
(5) A Kknyt.
a) 9. § (5) bekezdés a) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt szerv által” szöveg,
b) 16. § (2) bekezdésében a „nyilvántartótól” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságtól” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti a Kknyt.
a) 3. §-ában a „központi” szövegrész, valamint az „– az okmánytár, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás adatait kivéve –” szövegrész,
b) 4. § (1) bekezdés d)–g) pontja,
c) 6. §-a.
51. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Víziktv.) 41. § (5) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezésre kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Víziktv. 4. § (2) bekezdésében a „központi és” szövegrész.
52. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § A 21. § (6) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel:
a) okirat,
b) az ügyfél nyilatkozata.”
(2) A Szátv. 28. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„a) az elbíráló hatóság és a nyilvántartó szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásának, cseréjének, visszavonásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;”
(3) A Szátv. 28. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„g) a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló mellékleteinek nyilvántartására vonatkozó, valamint a nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult központi államigazgatási szerv kijelöléséről és a nyilvántartás eljárási szabályairól szóló előírásokat;”
(4) A Szátv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § E törvény alkalmazásában
a) magyar kultúra különösen: a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, a művelődéstörténet és a magyar tudományosság;
b) adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok és igazolványok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül
ba) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár vagy igazolvány adatainak közlése,
bb) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok vagy igazolványok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.”
(5) A Szátv.
a) 21. § (6) bekezdésében az „az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv)” szövegrész helyébe az „a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) szöveg,
b) 21. § (6b) bekezdésében az „Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban” szöveg,
c) 21. § (6b) bekezdésében az „Az adatkezelő szerv a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „A nyilvántartó szerv a (6) bekezdés” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti a Szátv. 19. § (2) bekezdésében a „magyar központi” szövegrész.
53. § A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 23. § (1) bekezdésében a „központi anyakönyvi szervnél” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt anyakönyvi szervnél” szöveg lép.
54. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 142/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerven keresztül biztosítja. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait – ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót – nem kezelheti.”
55. § Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (4) bekezdésében az „országos illetékességgel” szövegrész.
56. § Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 65. § g) pontja,
b) 71/A. § (3) bekezdése.
57. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 189. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 7. alpontját 2012. január 1-jén vagy azt követően létesített vagy megszüntetett ügyfélkapu vonatkozásában kell alkalmazni.”
(2) Az Art.
a) 17. § (5) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „az ügyfélkapu regisztrációs szervnél” szöveg,
b) 20. § (4) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
c) 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) alpontjában, d) és f) pontjában, 54. § (15) bekezdésében, 175. § (29) bekezdés a) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
d) 52. § (7) bekezdés e) pontjában az „a nyugdíjfolyósító” szövegrész helyébe az „az ellátás folyósításának szüneteltetésére hatáskörrel rendelkező nyugdíjbiztosítási igazgatási” szöveg,
e) 72. § (6) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg
lép.
58. § (1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rat.) 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közlekedési hatóság gépjármű-átalakítás engedélyezése iránti eljárásában hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(2) A Rat. 10. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál” szövegrész helyébe az „ügyfélkapu regisztrációs szervnél” szöveg lép.
59. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 17. § (10) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a kisajátítási hatóság” szöveg,
b) 17/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg
lép.
60. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1/A. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyar Nemzeti Filmarchívum
5/B. § (1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más audiovizuális műveket (a továbbiakban: más audiovizuális művek), valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(3) Az MNF szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar filmkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.”
(2) Az Mktv. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/C. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az MNF gyakorolja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.
(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.”
(3) Az Mktv. 5/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/D. § (1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat – kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét – az MNF fizeti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más audiovizuális művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.”
(4) Az Mktv. II. Fejezet 2. Cím címe helyébe a következő szöveg lép:
„A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége”
(5) Az Mktv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80%-át az MNF a II. Fejezet szerinti feladatai ellátására fordítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az MNF az I/A. Fejezet szerinti feladatainak ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból, és az 5/D. § (1) bekezdése szerinti bevételből fedezi.”
(6) Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/J. §-sal egészül ki:
„36/J. § (1) A MaNDA 2016. december 31-én megszűnik. Az 1/A. Fejezet szerinti feladatok körében a nemzeti filmvagyonhoz kapcsolódó felhasználási és egyéb jogok – beleértve a 36/B. § (4) és (5) bekezdése szerinti jogok és kötelezettségek gyakorlását is –, a vagyonkezelői feladatellátáshoz szükséges eszközök és vagyoni értékű jogok, továbbá a 2013. december 31. előtt már a MaNDA vagy annak jogelődje vagyonkezelésében álló álló ingatlanok, így különösen az 1021 Budapest, Budakeszi út 51/E. (10937/26 hrsz.) és 1021 Budapest, Budakeszi út 51/C. (10937/18 hrsz.) ingatlanok, továbbá a vagyonkezelői feladatellátáshoz szükséges eszközök és vagyoni értékű jogok tekintetében a vagyonkezelési szerződésekben a MaNDA jogutódja az MNF.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a jogutódlás és feladatátadás tárgyát képezi az átvett feladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, beleértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket, az átvett feladatokhoz tartozó tárgyi eszközállományt, így különösen az archiválási és digitalizálási feladatok ellátásához kapcsolódó eszközöket és az MNF-nél e törvény szerinti feladatok ellátására az átadás-átvételt követően továbbfoglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyát és a kapcsolódó munkáltatói jogok gyakorlását.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonátadás ellenérték nélküli és illetékmentes, és azt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában leírt feltételeknek felel meg, és egyebekben adómentes.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek MaNDA megszűnéséből eredő átszállása a MaNDA-val szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ezen okból szerződésszegésre való hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíj fizetési igényt nem keletkeztet.
(5) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás alapján az ingatlanokra vonatkozóan a jogutód vagyonkezelői jogát az MNF egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell – jogutódlás jogcímén – bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett vagyonkezelője a MaNDA vagy annak jogelődje.
(6) A jogutódláshoz kapcsolódó vagyon- és létszámátcsoportosításról, valamint a MaNDA feladatait, kötelezettségvállalásait illetően a MaNDA és az MNF átadás-átvételi megállapodást köt. Az átadás-átvételi eljárásban a feladatok ellátása során keletkezett valamennyi iratot, elektronikusan tárolt adatot és egyéb dokumentumot legkésőbb 2016. december 31-ig át kell adni az MNF részére, amely azokat tárolja és kezeli.”
(7) Az Mktv. 37. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a települési önkormányzat, valamint az állam tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán a filmforgatáshoz kapcsolódó eljárások lefolytatásának és a hatósági bejelentések, kérelmek továbbításának a rendjét, valamint az MNF eljárásához kapcsolódó nyilvántartásokkal kapcsolatos részletes szabályokat.”
(8) Az Mktv.
a) 5/E. § (2) bekezdésében „a MaNDA, illetve az MNF” szövegrész helyébe „az MNF”,
b) 5/E. § (3) bekezdésében az „és egyéb mozgóképes művek” szövegrész helyébe az „és más audiovizuális művek”,
c) 36/B. § (4) bekezdésében a „MaNDA” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA)”
szöveg lép.
61. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 4/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a NAVA-t érintő és az e törvényben nem szabályozott feladatok ellátására – ideértve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal való együttműködésből eredő feladatokat is – a Médiatanács és a kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával megállapodást köthet.”
62. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye fellebbezésnek)
„e) törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta,”
63. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az áldozatsegítő szolgálat visszatérítés tárgyában hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.”
(2) Az Ást. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az áldozatsegítő szolgálatnak az áldozati státusz igazolása tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van helye.”
(3) Az Ást. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A döntő hatóság kárenyhítés tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van helye.”
(4) Az Ást. 43. § (1) bekezdésében a „bevándorlási és állampolgársági hivatallal” szövegrész helyébe a „menekültügyi hatósággal, az idegenrendészeti hatósággal” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az Ást.
a) 15/A. § (3) bekezdése,
b) 27. § (2) bekezdése.
64. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (5) bekezdés b) pontjában, 6. § (7) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrészek helyébe a „gyámhivatal” szöveg lép.
65. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1–7., 9., 12. pontját, 4. cikk (1), (2) és (5) bekezdését, 15–16. cikkét és I. mellékletét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel, valamint állami légijárművel bekövetkezett eseményekkel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni.”
(2) A Kbvt. 2. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„r) üzemben tartó:
ra) a jármű, illetve az infrastruktúra működését szervező, fenntartó természetes vagy jogi személy,
rb) az állami légijármű, a pilóta nélküli állami légijármű és rendszer esetén az üzemeltető szervezet szolgálati elöljárója, amely a honvédelmi szervek céljára szolgáló légijármű, pilóta nélküli légijármű és rendszer tekintetében a Magyar Honvédség középszintű vezető szerve.”
(3) A Kbvt. 2. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„t) közlekedésbiztonsági szervek: a közlekedésbiztonsági szerv és az állami közlekedésbiztonsági szerv;”
(4) A Kbvt. „Értelmező rendelkezések” alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § E törvény alkalmazásában az üzemben tartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azon személy tekintetében is, akinek tevékenysége üzemben tartói engedélyhez nem kötött, üzemben tartói engedélyének érvényessége lejárt, illetve jogsértő módon vagy engedély nélkül folytatta tevékenységét.”
(5) A Kbvt. 3. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv – e törvényben meghatározottak szerint – a balesetek megelőzése érdekében elvégzi)
„ab) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, illetékességébe tartozó eseménnyel,
ac) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó, illetékességébe tartozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,”
(6) A Kbvt. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv – e törvényben meghatározottak szerint – a balesetek megelőzése érdekében)
„c) lefolytatja az illetékességébe tartozó közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát és”
(7) A Kbvt. az 5. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Az állami közlekedésbiztonsági szerv jogállása és szervezete
5/A. § (1) Az állami közlekedésbiztonsági szerv – e törvényben meghatározottak szerint – a balesetek megelőzése érdekében
a) elvégzi a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését;
b) lefolytatja a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát;
c) bizottsági tagként részt vesz az állami légijármű érintettségével bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó eseményeknek a közlekedésbiztonsági szerv által végzett szakmai vizsgálatában és közreműködik az eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtésében és elemzésében, valamint
d) biztonsági ajánlást dolgozhat ki.
(2) Az állami közlekedésbiztonsági szerv irányítását a honvédelemért felelős miniszter látja el. Az állami közlekedésbiztonsági szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A honvédelemért felelős miniszter az állami közlekedésbiztonsági szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat.
(3) Az állami közlekedésbiztonsági szerv működésében független minden olyan személytől és szervezettől, akinek, vagy amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így különösen:
a) az állami légijárművek gyártását, karbantartását, javítását, légialkalmasságát, típusalkalmasságát, légi üzemeltetését engedélyező, a szakszolgálati engedélyek kiadását, és annak ellenőrzését végző katonai légügyi hatóságtól;
b) a légiforgalmi irányítás, a repülőtér, az állami légijármű üzemeltetése és üzemben tartása tekintetében illetékes fenntartótól, üzemben tartótól és üzemeltetőtől, valamint
c) minden olyan féltől vagy szervezettől, amelynek az érdekei vagy feladatai az eseményvizsgálatokat végző állami közlekedésbiztonsági szerv feladataival ütközhetnek vagy objektivitását befolyásolhatják.
(4) Az állami közlekedésbiztonsági szerv huszonnégy órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetekről, súlyos repülőeseményekről és repülőeseményekről szóló bejelentések fogadására, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező bejelentések fogadására, és a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.
Közös rendelkezések
5/B. § (1) Ha az esemény kapcsán hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás is indul, a vizsgálati cselekmények ezen eljárásokkal párhuzamosan is lefolytathatóak. Ezen eljárásokat és szakmai vizsgálatokat úgy kell lefolytatni, hogy egymást ne akadályozzák.
(2) A szakmai vizsgálat a büntetőeljárás lefolytatását nem akadályozhatja.
(3) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai és tematikus vizsgálat, továbbá a szakmai vizsgálattól függetlenül indult közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, valamint a hatóságok és egyéb eljáró szervek – az együttműködés, továbbá a szakmai vizsgálat szabályainak figyelembevételével, az eseménnyel összefüggő tényekre vonatkozó adatok vagy a közigazgatási hatósági, szabálysértési, illetve büntetőeljárás során keletkezett adatok, dokumentumok beszerzése érdekében – egymást megkereshetik.”
(8) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés b) pontjának nyitó szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv)
„b) kivizsgálhatja – az állami légijármű kivételével – azokat a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének hatálya alá tartozó légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett – az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem szereplő – nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, valamint az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint”
(9) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés f) pont fb) és fc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közlekedésbiztonsági szerv: a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz)
„fb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, (a továbbiakban együtt: üzemeltető),
fc) állami légijármű érintettsége esetén a légijármű üzemben tartójának, továbbá a katonai légijármű érintettsége esetén a honvédelemért felelős miniszternek,”
(10) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv)
„g) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseményjelentések, elemzések, és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre – ide nem értve a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket, repülőeseményeket – vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;”
(11) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv)
„l) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint – kivéve az állami légijárműre vonatkozó – bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja”
(12) A Kbvt. „A közlekedésbiztonsági szerv hatásköre és feladatai” alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Az állami közlekedésbiztonsági szerv
a) kivizsgálja
aa) a kizárólag állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket, és repülőeseményeket,
ab) a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket és repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;
b) az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz
ba) állami légijármű érintettsége esetén a légijármű üzemben tartójának, továbbá a honvédelemért felelős miniszternek,
bb) a katonai légügyi hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;
c) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseményjelentések, elemzések, és az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;
d) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint az állami légijárművekre vonatkozó bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja;
e) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más államok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából;
f) a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelő zárójelentést készít;
g) a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki.
(2) Az állami közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván az e törvényben meghatározott kizárólag állami légijármű vagy annak érintettségével bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő bejelentéseket, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat, információkat, továbbá a szakmai vizsgálat során az e törvénnyel és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban birtokába került adatokat.”
(13) A Kbvt. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményeket
a) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű – az állami légijármű kivételével – parancsnoka, vagy ha a parancsnoknak nem áll módjában, a személyzet egyéb tagja,
b) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű – az állami légijármű kivételével –, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy
köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott adattartalommal.
(3a) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményeket
a) az állami légijármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a személyzet más tagja,
b) az állami légijármű, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy,
c) az a személy, aki állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat lát el,
d) az a személy, aki olyan állami léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatot lát el, amelyhez szakszolgálati engedély szükséges,
e) az a személy, aki állami léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el,
f) az a személy, aki állami légijármű földi kiszolgálásával, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlap kitöltést, a berakodást, a jégtelenítést és a légijármű vontatást, valamint egyéb földi üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el,
g) pilóta nélküli állami légijármű tekintetében annak vezetője vagy segítő személyzete köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni az állami közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott adattartalommal.”
(14) A Kbvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint összegyűjtött eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott letelepedett szervezet – állami légijármű tekintetében az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat – köteles haladéktalanul jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek.”
(15) A Kbvt. 10/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és Magyarország Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) – az állami közlekedésbiztonsági szerv esetében a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (MILAIP) – közzétett elérhetőségeken. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót értesíti. Légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében az illetékes közlekedésbiztonsági szerv a bejelentés 10/C. § (4) bekezdésében meghatározott eredeti adattartalmával haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.”
(16) A Kbvt. 10/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vizsgálóbizottság munkájában történő részvételre az állami közlekedésbiztonsági szerv hivatásos, szerződéses szolgálati jogviszonyban álló tagján, kormánytisztviselőjén kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására – a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott – szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető.”
(17) A Kbvt. 10/B. § a követező (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény szakmai vizsgálatának vezetője az állami közlekedésbiztonsági szervnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban álló személy.”
(18) A Kbvt. 10/C. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít olyan légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel vagy repülőeseménnyel kapcsolatban, amelyben állami légijármű is érintett, az állami közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságába tagot delegál. A tag jogaira, kötelezettségeire és a vele szemben alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokra a közlekedésbiztonsági szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv, kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény bekövetkezésekor az állami közlekedésbiztonsági szerv, a lehető legkisebb késedelemmel értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó, valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam eseményvizsgáló szervét. Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell megküldeni. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.”
(19) A Kbvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedésbiztonsági szerv az őrizetébe került bizonyítékokat erre alkalmas módon berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg, és a megőrzés során gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.”
(20) A Kbvt. 15. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül meghatalmazott képviselőt delegálhat továbbá
a) az állami légiközlekedési infrastruktúrát érintő légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény szakmai vizsgálatában – a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága mellé – az állami közlekedésbiztonsági szerv,
b) légiközlekedési infrastruktúrát érintő légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény szakmai vizsgálatában – az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága mellé – a közlekedésbiztonsági szerv.
(2b) A (2) és (2a) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselő a vizsgálóbizottság vezetőjének felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosult
a) megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,
b) javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott információkhoz,
c) másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns tényadatokhoz,
d) jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,
e) részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,
f) részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, megállapításokat, okokat és biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten, és
g) előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire.”
(21) A Kbvt. „Zárójelentés-tervezet” alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:
„15/C. § Az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságának zárójelentés-tervezetére – a 15/B. §-ban foglaltaktól eltérően – a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.”
(22) A Kbvt. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden olyan szervezetnek, amely abból, biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.”
(23) A Kbvt. 16. §-a a következő (16)–(18) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságának zárójelentésére a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.
(17) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított tizenkét hónap, kivéve, ha az állami közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.
(18) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést az állami közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást – érintettségük esetén – a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.”
(24) A Kbvt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) A közlekedésbiztonsági szervek a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomásukra jutott információk alapján, egy témakör alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthatnak.
(2) A tematikus vizsgálat zárójelentése biztonsági ajánlást tartalmazhat. A tematikus vizsgálat kizárólag hivatalból indulhat meg és egyebekben a szakmai vizsgálat szabályai vonatkoznak rá.”
(25) A Kbvt. 18. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közlekedésbiztonsági szervekkel hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10/B. § (6) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a kormányzati szolgálati jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(6) A vizsgálóbizottság vezetője és tagja, az (5) bekezdésben meghatározott személy, és a meghatalmazott képviselő köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.”
(26) A Kbvt. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/A. § Ha légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény során állami légijármű is érintett, az illetékes közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.”
(27) A Kbvt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/B. § A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel összefüggésben minősítésre jogosult.”
(28) A Kbvt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés biztonsága érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító személyt, vagy a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (a továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat).”
(29) A Kbvt. 20. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1d) A kezelt adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő harmincadik napon helyreállíthatatlan módon törölni kell. A honvédelmi célú állami légijármű érintettsége esetén a személy azonosítására szolgáló adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő harmincadik napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.”
(30) A Kbvt. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény üzemben tartói vizsgálatát a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni.”
(31) A Kbvt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait.”
(32) A Kbvt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közlekedésbiztonsági szervet és az állami közlekedésbiztonsági szervet rendeletben jelölje ki.”
(33) A Kbvt.
a) II. Fejezetének címében, a 7. §-a előtti alcím címében, a IV. Fejezetének címében a „közlekedésbiztonsági szerv” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szervek” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában a „polgári és állami légijárművel” szövegrész helyébe „polgári légijárművel” szöveg,
c) 10/C. § (2) bekezdésében az „a Magyar Honvédséget” szövegrész helyébe az „az állami közlekedésbiztonsági szervet” szöveg,
d) 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A vizsgálóbizottság vezetőjének” szövegrész helyébe az „A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága vezetőjének” szöveg,
e) 15. § (8) bekezdésében az „a közlekedésbiztonsági szerv” szövegrészek helyébe az „az állami közlekedésbiztonsági szerv” szöveg,
f) 20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „katonai célú állami légiközlekedés” szövegrész helyébe a „honvédelmi célú állami légiközlekedés” szöveg
lép.
(34) Hatályát veszti a Kbvt.
a) 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja,
b) 4. § (2)–(4) bekezdése,
c) 16. § (11) és (14) bekezdése.
66. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 63. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg lép.
67. § Hatályát veszti az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (4) bekezdése.
68. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben és a rendeletben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére
a) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és gyógyászati segédeszköz tekintetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv,
b) tápszer esetén az egészségügyi államigazgatási szerv
is jogosult.”
69. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 83. § (1) bekezdésében a „nyilvántartását kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartását kezelő szerv” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Szmtv. 27. § (2) és (3) bekezdésében, a 81. § (1) bekezdésében, valamint a 83. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „központi” szövegrész.
70. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 32. § (5) és (6) bekezdésében a „központi” szövegrész.
71. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 9. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„zs) adatkezelő: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 9. § d) pont db) alpont szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet.”
(2) A Támtv. 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a 9. § c) pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)–d), j) és k) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.”
(3) A Támtv. 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél)
„d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege.”
(4) A Támtv. 25. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult – tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról)
„j) az országos támogatási monitoringrendszer működtetőjét.”
(5) A Támtv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete 85. cikk (4) bekezdése szerinti intézkedést az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeli el.”
(6) A Támtv. a következő 57/B. §-sal egészül ki:
„57/B. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által,
a) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímeivel, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
b) a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
c) a tejkvóta jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
d) a bel- és külpiaci intézkedésekkel, piaci engedélyezésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
e) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
f) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcímhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás,
g) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében az egységes területalapú közvetlen támogatások és a hozzá kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatáshoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás,
h) intervenciós ügyek jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
i) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
j) a kifizető ügynökség által hozott pénzügyi határozatok és végzések elleni jogorvoslati eljárás,
k) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) változásvezetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
l) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program nyomán nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás
során hozott elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(7) A Támtv. 81. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszternek és az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszternek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakmai irányítására vonatkozó szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(8) A Támtv. 81. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)
„j) az EMVA-ból finanszírozott egységes kérelemmel érintett támogatások benyújtásának általános szabályait,
k) az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kedvezményezett mezőgazdasági bevételének nyilvántartásával kapcsolatos szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(9) A Támtv.
a) 9. § c) pontjában, 13. § (1) és (2) bekezdésében az „agrárpolitikáért” szövegrész helyébe az „agrár-vidékfejlesztésért” szöveg,
b) 9. § d) pont db) alpontjában a „(2013. december 17.) 65. cikk” szövegrész helyébe a „(2013. december 17.) (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 65. cikk” szöveg,
c) 22. § (2) és (4) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 24. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 25. § (4) bekezdésében, 26. § (3)–(4) és (8) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében az „A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő szerv” szöveg,
d) 22. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (1) és (3) bekezdésében, 24. § (1), (2) és (6) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 29/A. § (2) bekezdésében az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrészek helyébe az „az adatkezelő szerv” szöveg,
e) 23. § (2) bekezdésében és 26/A. §-ban az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet” szövegrész helyébe az „az adatkezelő szervet” szöveg,
f) 25. § (1) bekezdésében az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven” szövegrész helyébe az „az adatkezelő szerven” szöveg,
g) 26. § (3) bekezdés 23. pontjában az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból” szöveg,
h) 27. § (3) bekezdésében az „az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. Cím 4.” szöveg helyébe az „az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. Cím II.” szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti a Támtv.
a) 12. § (4) bekezdése,
b) 13. § (1) bekezdés d) pontja,
c) 13. § (4) bekezdése.
72. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény
a) 3. § (4) bekezdés c) pontjában, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartó szervnek” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartó szervet” szöveg
lép.
73. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éghtv.) 14. § (5) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„p) a klímavédelemért felelős hatóság kijelölését.”
(2) Az Éghtv.
a) 5. § (1) és (5) bekezdésében, 13/B. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdésében, 13/C. § (1) és (2) bekezdésében, 13/D. §-ában és 13/E. §-ában a „környezetvédelmi” szövegrészek helyébe a „klímavédelemért felelős” szöveg,
b) 10/G. § (1) bekezdésében a „fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság” szöveg
lép.
74. § Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 44/A. § (1) bekezdése.
75. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés f) pontjában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóságnak” szöveg lép.
76. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. § (1a) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) és d) pontja.
77. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény IV. Fejezete a következő 64/B. §-sal egészül ki:
„64/B. § A gyümölcsültetvénnyel kapcsolatos – e fejezetben szabályozott – eljárásokban hozott hatósági döntésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
78. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés f) pontjában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóságnak” szöveg lép.
