Időállapot: közlönyállapot (2016.X.20.)

2016. évi CIV. törvény - a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról 3/4. oldal

79. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

79. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 52. § (2) bekezdésében

a) a „járási (fővárosi körzeti) hivatallal” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjével” szöveg,

b) a „járási (fővárosi körzeti) hivatal” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Éltv. 26. § (2) bekezdése.

80. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

80. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) látja el. Ennek keretében]

c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre és adójóváírásra jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolást és 24/A. § (18) bekezdése szerinti igazolást,”

(2) Az Emtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kijelölt szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

(3) Az Emtv. 24. § (3) bekezdés d) pontjában az „a kijelölt szerv” szövegrész helyébe az „az 5/A. § (2) bekezdése szerinti előadó-művészeti bizottságok” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Emtv. 6. § (1) bekezdés e) pontja.

81. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

81. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)

a) 9. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” szöveg,

b) 103. § (4)–(5) bekezdésében az „erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész helyébe az „erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Evt.

a) 103. § (3) bekezdése,

b) 112. § (2) bekezdés 15. pontja,

c) 112. § (2) bekezdés 26. pontjában a „, valamint az erdővédelmi szolgálat tagjának” szövegrész.

82. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

82. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5. § (1a) és (3) bekezdésében, 33/A. § (2) és (4) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében a „központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg lép.

83. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

83. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § A kötvénynyilvántartó szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”

84. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

84. § (1) Az egyéni vállalkozóról az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság kérelemre adatszolgáltatást teljesít és hatósági bizonyítványt állít ki.”

(2) Az Evectv. 39. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet és a Hatóságot.”

(3) Az Evectv.

a) 3/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szerv” szöveg,

b) 3/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt szerv” szöveg

lép.

85. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

85. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (5) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg lép.

86. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

86. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az anyakönyvbe adatot a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező

a) polgármester,

b) jegyző,

c) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: anyakönyvvezető] vagy

d) a Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője

jegyezhet be.

(1a) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve a Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv – a 12/B. §-ban foglalt eseteket kivéve – a saját maga által teljesített bejegyzés tekintetében töröl.”

(2) Az At. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az anyakönyvi szerv

a) végzi a hazai anyakönyvezést,

b) dönt a névváltoztatási kérelemről,

c) eljár a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

d) eljár a 89. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,

e) végzi a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1a) bekezdésében és a 41/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat,

f) felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezető tevékenysége felett,

g) anyakönyvezi az ismeretlen holttestet,

h) dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról,

i) a hazai anyakönyvezés kivételével teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó,

j) eljár a 12/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

k) eljár a 70. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.”

(3) Az At. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a hivatásos konzuli tisztviselő jogosultak. Az anyakönyvi szerv – a 89. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki.”

(4) Az At. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az anyakönyvi szerv döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek.”

(5) Az At. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71/A. § Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez – a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatszolgáltatásra kötelezett

a) az anyakönyvvezető,

b) a képviselő-testület hivatalának jegyzője,

c) az anyakönyvi szerv,

d) a nyilvántartó szerv,

e) a külpolitikáért felelős miniszter.”

(6) Az At. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából.”

(7) Az At. 94. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

a) jelölje ki az anyakönyvi szervet, valamint a nyilvántartó szervet és határozza meg az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és a nyilvántartó szerv nyilvántartás működtetésével kapcsolatos együttműködésének kereteit,”

(8) Az At.

1. 2/A. §-ában a „Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el, eljárására” szövegrész helyébe az „A hazai anyakönyvezés végzésére Kormány által kijelölt szerv eljárására” szöveg,

2. 3. § f) pontjában, 69. § (4) bekezdésében, 69/I. §-ában, 72. § (4) bekezdésében, 73/B. § (1) bekezdésében, 77. § a)–b) és e) pontjában, 80. § (2) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 83. § (1) és (3) bekezdésében, 84. § (3a) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 93. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „központi nyilvántartó” szövegrész helyébe a „nyilvántartó” szöveg,

3. 3. § j) pontjában az „anyakönyvvezető, aki” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető, aki, illetve az anyakönyvi szerv, amely” szöveg,

4. 4. § (3) bekezdésében, a 10. § nyitó szövegrészében, 11. § (1) bekezdésében, 12/B. § (2) bekezdésében, 14. § (3c) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és záró szövegrészében, 16. § (2) bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében, 59. § (1) és (2) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 69/I. §-ában, 70. § (3) és (6) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 77. § b)–c) és e) pontjában, 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (3) és (4) bekezdésében, 84. § (1) és (3) bekezdésében, 89. § (3) bekezdésében, 91/A. §-ában, 93. § (1) bekezdés b) pontjában a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrészek helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,

5. 6. §-ában a „központi nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv)” szöveg,

6. 12/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 14. § (2) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 51. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 59/A. § (1) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szerv” szövegrészek helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,

7. 12/B. § (1) bekezdésében az „a fővárosi vagy megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,

8. 13. § (1) bekezdésében az „A központi anyakönyvi szerv – e feladatok tekintetében – ellátja” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja” szöveg,

9. 13. § (2) bekezdésében, 14/A. § (1) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,

10. 14. § (2) bekezdésében, 89. § (4) bekezdésében, 90. §-ában az „A központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi szerv” szöveg,

11. 14/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi szerv” szöveg,

12. 44. § (8) bekezdésében az „A anyakönyvben” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvben” szöveg,

13. 48. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnak” szövegrészek helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek” szöveg,

14. 57. § (4) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv értesíti” szöveg,

15. 57. § (4) bekezdésében, 57/A. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 59/A. § (1) és (2a) bekezdésében a „megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe a „megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető” szöveg,

16. 58/A. § (1)–(3) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az elhalt” szöveg,

17. 59. § (2) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv vagy” szöveg,

18. 59/A. § (1) bekezdésében, 89. § (4) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szervet” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szervet” szöveg,

19. 69/G. § (2) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „anyakönyvi szerv” szöveg,

20. 70. § (5) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi anyakönyvi szervnek” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szervnek”, az „a központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,

21. 72. § (4) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi szerv” szöveg,

22. 72/A. § (2) bekezdésében az „az anyakönyvvezető, vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „a nyilvántartó anyakönyvvezető” szöveg,

23. 73. § (5) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnál” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél” szöveg,

24. 87. §-ában az „A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi szerv a 4. § (5) bekezdés i) pontja” szöveg,

25. 89. § (2) bekezdésében az „Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „A 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi szerv, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,

26. 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal és a központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „az anyakönyvvezető tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az At.

a) 4. § (5a)–(6) bekezdése,

b) 5. § (1) bekezdése,

c) 12. § (2) bekezdésében, 45. § (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 58. § (2) és (3) bekezdésében, 58/A. § (1)–(3) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 59/A. § (3) bekezdésében a „vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész,

d) 12. § (3) bekezdésében a „vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész,

e) 12/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „,illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész,

f) 13/A. §-a,

g) 48. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 57. § (4) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdésében, 58. § (2) és (3) bekezdésében, 58/A. § (1)–(3) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében, 59/A. § (1), (2a) és (3) bekezdésében, 61/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot” szövegrész,

h) 55/A. § (1) bekezdésében, 70. § (4) és (5) bekezdésében a „vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak” szövegrész,

i) 67. § (4) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szerv útján” szövegrész,

j) 95. § (2) bekezdése,

k) 98. §-a,

l) 99. §-a.

87. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

87. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

a) 4. § (3) bekezdés b) pontja,

b) 4. § (8) bekezdése,

c) 5. §-ában az „az ellenőrző bizottság és” szövegrész,

d) 7. § (1) bekezdés h) pontja,

e) 9. § (4) bekezdése,

f) 10. § (2) bekezdés b) pontja,

g) 11. § (2) bekezdése,

h) 11. § (4) bekezdésben, 12. § (1) bekezdésben az „és az ellenőrző bizottság” szövegrész,

i) 12. § (2) bekezdésben az „és az ellenőrző bizottság” szövegrész,

j) 14. §(2)–(12) bekezdése,

k) 26. § (2) bekezdésében az „a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél,” szövegrész,

l) 27. §-ában az „és a területi szervezeti egységeinél,” szövegrész,

m) 32. § (2) bekezdése.

88. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

88. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak, illetve a kormánymegbízott útján a járási hivatal vezetőjének. A 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a központi államigazgatási szerv vezetője ágazati kérdésekben egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak.”

(2) A Khtv. 6. § (3)– (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy

a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a szakmai irányító miniszter,

b) a megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében az Áht. 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket központi államigazgatási szerv vezetője,

c) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv

gyakorolja.

(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter és a (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetője közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.

(5) A szakmai irányító miniszter és a (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott hatásköröket a szakmai irányító miniszter, illetve a felügyeleti szerv a járási hivatal tekintetében a kormánymegbízott útján gyakorolja.”

(3) A Khtv. a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § A szakmai irányító miniszter normatív utasításban szabályozhatja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a járási hivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított feladatai ellátásának szakmai szabályait.”

(4) A Khtv. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormánymegbízott feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek, illetve a 6. § (3) bekezdés b) pontja esetében a központi államigazgatási szerv vezetőjének szakmai felelősséggel tartozik.”

(5) A Khtv. a következő 11/D. §-sal egészül ki:

„11/D. § A kormánymegbízott jogviszonyára egyebekben a Kttv. 26–73. §, 80–88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdése, 101. §, 116–130. §, 131. § (2)–(7) bekezdése, 133–142. §, 150. §, 152. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 155–159. §, 181–183/B. §, 190–191. §, 195–225. § kivételével a Kttv. kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(6) A Khtv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg. A főigazgatóra a Kttv. 151. §-a nem alkalmazható.”

(7) A Khtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg. Az igazgatóra a Kttv. 151. §-a nem alkalmazható.”

(8) A Khtv. 20. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő h)–i) ponttal egészül ki:

(A fővárosi és megyei kormányhivatal)

g) jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet,

h) – jogszabályban meghatározott szolgáltató feladatkörébe tartozó informatikai szolgáltatások kivételével – ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít,

i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.”

(9) A Khtv. 20/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.”

(10) A Khtv. a következő 20/F. §-sal egészül ki:

„20/F. § A Kormány rendeletben jelöli ki Pest megyében a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó kerületi hivatalt.”

(11) A Khtv. a következő 9/B. és 9/C. alcímmel egészül ki:

„9/B. A fővárosi és megyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések

20/H. § (1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett adatok tekintetében megfelelő műszaki és technikai intézkedésekkel gondoskodik a személyes adatok célhoz kötött kezelése elvének érvényesítéséről.

(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.

(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.

20/I. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely

a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,

b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és

c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény előírásai szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és megyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.

20/J. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz rendszeresíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszközök rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartást vezet.

(3) A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírás-minta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyazonosító vagy biometrikus adatot nem tartalmazhat.

(4) A nyilvántartásba csak az ügyfél önkéntes beleegyezésével lehet mintát rögzíteni, az ügyfél az (1) bekezdés szerinti hitelesítési mód alkalmazására nem kötelezhető.

(5) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető, a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást a dokumentumhoz kell csatolni. Az igazolás az aláírás dinamikai és íráserősségi adatait nem tartalmazhatja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elektronikus igazolással ellátott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat.

(7) A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartásból adattovábbítást – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.

9/C. Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásaiban

20/K. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal – ha törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást elektronikusan lefolytatni, határozatait elektronikusan meghozni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.

(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárások lefolytatásának támogatására zártnak minősülő informatikai szakrendszert alkalmazhat, ennek használatakor az ügyintéző általi hitelesítésre a zárt rendszeren belüli működés szabályi alkalmazhatók.

(5) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet azzal értesíti.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és megyei kormányhivatal

a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy

b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(8) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazható

a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,

b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.”

(12) A Khtv. 21. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

g) a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus űrlapra épülő ügyintézésnél alkalmazott egyedi eljárásrendjének, az automatikus döntéshozatalnak, a kapcsolódó nyilvántartási és ügyfélkapcsolati szolgáltatásoknak a részletes szabályait”

(rendeletben határozza meg.)

(13) A Khtv. 21/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

a) a járási hivatalok – kivéve a fővárosi kerületi hivatalok – székhelyeit, illetékességi területét, Pest megyében a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó járási hivatalt, a fővárosban a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó kerületi hivatalt,”

(rendeletben határozza meg.)

(14) A Khtv. 21/B. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakmai irányító miniszter egyetértésével kiadott rendeletben a fővárosi és megyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát meghatározza.”

89. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

89. § (1) A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.)

a) 4. § (2) bekezdés m) pontjában a „Kormányrendeletben kijelölt szerv útján” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott módon” szöveg,

b) 6. § b) pontjában a „kulturális, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalok,” szövegrész helyébe „az országos természetvédelmi hatóság és a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Vötv. 9. § (2) bekezdésében a „vagy kikéri a miniszter világörökségi feladatait segítő, kormányrendeletben meghatározott szerv véleményét” szövegrész.

90. Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CI. törvény módosítása

90. § Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CI. törvény az alábbi 26. §-sal egészül ki:

„26. § A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet e törvény alapján megállapított jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Földalap kezelésére törvényben kijelölt szerv gyakorolja.”

91. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

91. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén)

b) az Mt. XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,”

(2) A Kftv.

a) 1. § (4b) bekezdésében a „szerv járási szerve (a továbbiakban: járási foglalkoztatási szerv)” szövegrész helyébe a „szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 1. § (4c), (4e), (4h) és (4i) bekezdésében, 2. § (3a) bekezdésében a „foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe a „hivatal” szöveg,

c) 1. § (4d) bekezdésében a „járási foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

d) 1. § (4d) bekezdésében az „állami foglalkoztatási szerv megyei szerve (a továbbiakban: megyei foglalkoztatási szerv)” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szöveg,

e) 2. § (3e) bekezdésében a „foglalkoztatási szervet” szövegrész helyébe a „hivatalt” szöveg,

f) 2. § (3f) bekezdésében a „foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,

g) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „fővárosi és megyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg

lép.

92. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

92. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 4. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az MMA közfeladatai a következők)

r) ellátja az Építészeti Múzeum fenntartói feladatait.”

93. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

93. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 71. § (3) bekezdés d) pontjában a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Kat. 23. § (4) bekezdés j) pontjában a „központi” szövegrész.

94. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

94. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 21/A. § (3) bekezdésében az „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság” szöveg lép.

95. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

95. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CLVI. törvény) 462/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”

(2) A 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § (6) bekezdésében a „családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatokat ellátó hatóság” szöveg lép.

96. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

96. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott miniszter feladatkörébe tartozó szakképzés tekintetében a szakmai feladatok végrehajtása körében a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság működik közre, e gazdasági társaság vezető tisztségviselője jogosult a szakképesítések vizsgafeladataival kapcsolatos, a kezelésében lévő adatok minősítésére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint.”

(2) Az Szt.

a) 58. § (2) és (4) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében, a „megyei, fővárosi” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei” szöveg

b) 84. § (7) és (8) bekezdésében a „fővárosi, megyei” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Szt. 74. § (7) bekezdése.

97. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

97. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 21. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál” szöveg,

b) 21. § (4a) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságot” szöveg,

c) 21. § (5a) bekezdésében, 23. § (3), (7) és (8) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (5) bekezdésében, 34. § (1) és (4) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 44. § (2a) bekezdésében, 45. § (8) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) és (8) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 79. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 82. § (4) bekezdésében, 84. § (6) bekezdésében, a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóság” szöveg,

d) 21. § (9) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 34. § (2) és (3) bekezdésében, 38. § (7) bekezdésében, 79. § (6) és (7) bekezdésében, 93. §-ában a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „közoktatási feladatokat ellátó hatóság” szöveg,

e) 30. § (5) bekezdés a) pontjában a „körzeti” szövegrész helyébe a „kerületi” szöveg,

f) 33. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében a „kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatósággal” szöveg,

g) 38. § (7) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz” szöveg,

h) 39. § (3) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében a „kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál” szöveg,

i) 44. § (6) bekezdésében a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg, a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek” szöveg,

j) 44. § (11) bekezdésében a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek” szöveg, a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrészek helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg,

k) 50. § (8) és (9) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés h) pontjában, 99/F. §-ában a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak” szöveg,

l) 50. § (9) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 94. § (4) bekezdés l) pontjában a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságok” szöveg,

m) 77. § (4) bekezdésében a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „közoktatási feladatokat ellátó hatóságot” szöveg,

n) 94. § (1) bekezdés h) pontjában a „kormányhivatali” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatósági” szöveg

lép.

98. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

98. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Eltv.) 6. alcíme a következő 21/C. §-sal egészül ki:

„21/C. § (1) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti eljárással, valamint az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig – a 21. § (7) bekezdésben és a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatáshoz, képzéshez nyújtott, valamint a foglalkozási rehabilitációt elősegítő egyéb támogatások ügyében jogszabály alapján eljáró szerv a támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.”

(2) Az Eltv. 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „rehabilitációs hatóság” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

99. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

99. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 106/C. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg,

b) 106/C. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg

lép.

100. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

100. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)

a) 134. § (1) bekezdés 13. pontjában az „a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatalnál” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szervnél” szöveg,

b) 134. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal központi igazgatási szerveinél” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervnél” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Kttv.

a) 134. §

aa) (1) bekezdés 7., 8., és 16. pontja,

ab) (1) bekezdés 13. pontja,

ac) (3) bekezdésében az „és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv” szövegrész,

ad) (4) bekezdésében a „,valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal legalább helyi szintű belső” szövegrész,

b) 183/A. §-a.

101. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

101. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet III. „Az adatkezelésnek és az adattovábbításnak a felsőoktatási információs rendszer működéséhez kapcsolódó egyes kérdései” című részének 2. pontjában, az 5. melléklet 6. és 7. pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi” szövegrészek helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő” szöveg lép.

102. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

102. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 151. § (5) bekezdés a) pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Sztv. 244. §-ában „az erdővédelmi szolgálat tagja,” szövegrész.

103. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

103. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalok az ingatlanügyi hatóságon keresztül” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságok” szöveg lép.

104. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

104. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

a) 17/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH)” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági hatóság” szöveg,

b) 17/A. § (3) bekezdésében az „MKEH” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági hatóság” szöveg

lép.

105. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módosítása

105. § (1) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény (a továbbiakban: 2012. évi XCV. törvény) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanúsítvány kiállítására vonatkozó kérelmet a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által rendszeresített formanyomtatványon kell a kiállítónak benyújtania.”

(2) Hatályát veszti a 2012. évi XCV. törvény 8. § c) pontja.

106. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

106. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben foglaltakat kell alkalmazni)

d) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjára,”

(2) A 2012. évi CXX. törvény

a) 2. § a) pont af) alpontjában az „erdővédelmi szolgálat tagja,” szövegrész helyébe az „erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja,” szöveg,

b) 2. § b) pont bh) alpontjában az „erdővédelmi szolgálat” szövegrész helyébe az „erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja” szöveg,

c) 21. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész helyébe az „erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja” szöveg

lép.

107. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

107. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatósággal” szöveg lép.

108. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

108. § (1) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (1)–(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözéséről vagy a körözési adatok nyilvántartásból való törléséről, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, az útiokmány-nyilvántartó szervet vagy a közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése vagy a figyelmeztető jelzés törlése céljából.”

(2) A SIS II. tv.

a) 11. § (3) bekezdésében az „A központi útiokmány-nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe az „Az útiokmány-nyilvántartó szerv” szöveg,

b) 11. § (5) bekezdésében az „a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a központi útiokmány-nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe az „a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és az útiokmány-nyilvántartó szerv” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a SIS II. tv. 11. § (2) és (4) bekezdésében a „központi” szövegrész.

109. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

109. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 50 nap.”

110. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

110. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „klímavédelemért felelős” szöveg lép.

111. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

111. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed)

h) a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: hatóság),”

(2) Az Fktv. 1. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (E törvény hatálya kiterjed)

k) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre.”

(3) Az Fktv. 1. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya – a 23. § (1)–(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem terjed ki]

i) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzésekért, a hátrányos helyzetűek humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért felelős szerv által – e felelőssége keretében a 3. § (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – szervezett képzésekre, továbbá a társadalmi felzárkózást szolgáló és a közfoglalkoztatottak alapkompetencia-fejlesztő, a szakképzettséggel nem rendelkezők kompetenciafejlesztő képzéseire, valamint a helyi, járási esélyegyenlőségi szakemberek és esélyegyenlőségi mentorok egyéb képzéseire.”

(4) Az Fktv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A központi költségvetési szerv megszűnésének időpontjában folyamatban lévő, engedélyezett képzéseit jogutódja, vagy – jogutód hiányában – a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatait átvevő szerv a megszűnt szerv számára kiadott engedély alapján – e törvény rendelkezései szerint – folytathatja le.”

(5) Az Fktv. 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A hatóságnak a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntése ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.”

(6) Az Fktv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatainak megoldását, valamint a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítését legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB) támogatja. Az FSZB-t az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működteti.”

(7) Az Fktv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hatóság az (1)–(3) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – azok keletkezésétől számított öt évig – kezeli.

(6a) A hatóság az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére – a (7) bekezdésben foglalt célból – elektronikus hozzáférést biztosít az engedélyezett képzések (1) és (2) bekezdésben meghatározott adataihoz. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az adatokat a (7) bekezdés szerinti célból történő felhasználás időpontjáig kezeli.”

(8) Az Fktv. 28. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

e) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzésekért, a hátrányos helyzetűek humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért, valamint e képzések szervezéséért felelős szervet.”

(9) Az Fktv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy – az a) pontban foglaltak vonatkozásában a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével – határozza meg

a) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért felelős szerv által – e felelőssége keretében a 3. § (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – szervezett képzéseinek, továbbá a társadalmi felzárkózást szolgáló és a közfoglalkoztatottak alapkompetencia-fejlesztő, a szakképzettséggel nem rendelkezők kompetenciafejlesztő képzéseinek részletes szabályait,

b) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzéseinek, a hátrányos helyzetűek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzéseinek, valamint a helyi, járási esélyegyenlőségi szakemberek és esélyegyenlőségi mentorok egyéb képzéseinek részletes szabályait.”

(10) Az Fktv. 14. alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki.”

(11) Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § Az FSZB-nek a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének az e törvény 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelését első alkalommal 2018-ban kell elvégeznie azon intézményeknél, amelyek a külső értékelést – 2016. június 18-át megelőzően – a 2016. évben már elvégeztették.”

(12) Az Fktv.

a) 1. § (7) bekezdésében, 11/A. §-ában, 15. § (4), (5) és (10) bekezdésében, 19. § (2) és (4) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, valamint 23. § (6) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

b) 15. § (7) bekezdésében, 19. § (2) és (5) bekezdésében, 23. § (6) és (7) bekezdésében az „A hatóság” szövegrész helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

c) 15. § (10) bekezdésében az „A hatóság” szövegrészek helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

d) 23. § (7) bekezdésében az „a hatóság” szövegrészek helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

e) 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a) pontban foglaltak vonatkozásában az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,

f) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felmentésére” szövegrész helyébe a „felmentésére, kinevezésének visszavonására” szöveg

lép.

(13) Hatályát veszti az Fktv.

a) 5/A. §-a,

b) 23. § (4) bekezdése,

c) 28. § (2) bekezdés f) pontja,

d) 30. § (2)–(4) bekezdése,

e) 32. §-a,

f) 33. §-a.

112. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

112. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (7) bekezdés a) pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a „személyiadat és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg lép.

113. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

113. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény

a) 29. § (2) bekezdésében, 30. § (2) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg,

b) 48. § (1) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,

c) 8. mellékletének címében a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg

lép.

114. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

114. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„21/A. A fellebbezés kizárása

70/A. § A halgazdálkodási hatóság elsőfokú hatósági döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”

115. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

115. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény

a) 3. § (1a) bekezdése,

b) 15/A. §-a.

116. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

116. § (1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CLXXV. törvény) 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni)

j) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatainak ellátásához, továbbá a jogszabály alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárása során a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában és b)–e) pontjában szereplő adatokat.”

(2) Hatályát veszti a 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés i) pontjában a „szervezeti egységeként működő okmányiroda” szövegrész.

117. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

117. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A mezőgazdasági igazgatási szerv elsőfokú határozatával szemben nincs helye fellebbezésnek, felügyeleti jogkör gyakorlásának, továbbá nem nyújtható be újrafelvételi kérelem.”

(2) A Fétv. 63. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” szöveg lép.

118. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény módosítása

118. § (1) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban Tk.) 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv közreműködik a miniszter által jóváhagyott tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában, ennek keretében)

ab) az adott tanév tankönyvellátásának biztosítása céljából az általa kiadott tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek engedélyezett imprimatúráját, a tankönyvellátás további teendőinek ellátása érdekében, elektronikus úton vagy egyéb nyomtatható formában átadja a Kormány rendeletében kijelölt nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó) részére,”

(2) A Tk. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése, (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami feladat, amelyet az állam a könyvtárellátó útján lát el. Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint átvett imprimatúrák alapján – a tankönyvellátás keretében – a könyvtárellátó végzi el az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerv által kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását, és e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatokat is.”

119. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

119. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. §

a) (2) bekezdés i) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatallal,” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,” szöveg,

b) (2) bekezdés l) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatallal,” szövegrészek helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,” szöveg

lép.

120. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

120. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.)

a) 282. § (1) bekezdésében, 286. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálat” szöveg,

b) 283. § (5) bekezdésében, 286. § (3) bekezdésében a „kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálatnál” szöveg,

c) 290. § (4) bekezdésében a „kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálatot” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Bvtv. 282. § (2) bekezdése.

121. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

121. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 10. § (1) bekezdés h) pontjában a „központi hivatallal” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg lép.

122. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

122. § Hatályát veszti az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény

a) 3. § (1) bekezdése, valamint

b) 3. § (2) bekezdés d) pontja.

123. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. LXXXVIII. törvény módosítása

123. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés l) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartási szervével” szöveg lép.

124. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény módosítása

124. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „jóváhagyási igazolás” kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”

125. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

125. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban együtt: egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató). Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) Hatályát veszti az Ekpt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában az „a képzési engedély kiadása,” szövegrész.

126. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

126. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 5. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

„8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles országos központi nyilvántartás,”

(2) Az Are. tv. 5. § 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

„14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: a Kormány által rendeletben kijelölt, az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szerv,

15. családi vagyonfelügyelő: a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a területi Családi Csődvédelmi Szolgálattal áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban,”

(3) Az Are. tv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családi vagyonfelügyelőket és a feladataik ellátásában közreműködőket a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei foglalkoztatják.”

(4) Az Are. tv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat közhiteles országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás). Az ARE nyilvántartásba a Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be az e törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és tölti fel a dokumentumtárba az e törvényben meghatározott okiratokat digitalizált formában. A Családi Csődvédelmi Szolgálat mint adatkezelő az ARE nyilvántartással összefüggő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott elektronikus adatfeldolgozás ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”

(5) Az Are. tv. 106. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

i) a Családi Csődvédelmi Szolgálatként eljáró szervek kijelölését, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatait, az adósságrendezési eljárásban részt vevő személyek, szervezetek közötti kapcsolattartás szabályait és az együttműködési megállapodások megkötésével, kötelező tartalmi elemeivel összefüggő szabályokat,”

(6) Az Are. tv.

a) 16. § (7)–(9) bekezdésében a „Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve” szövegrészek helyébe a „Családi Csődvédelmi Szolgálat” szöveg,

b) 17. § (7) bekezdésében, 20. § (5) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében a „szerinti területi” szövegrész helyébe a „szerint illetékes” szöveg,

c) 31. § (6) bekezdésében az „az illetékes területi” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

d) 35. § (2) bekezdés e) pontjában az „az illetékes területi” szövegrészek helyébe az „a” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az Are. tv.

a) 11. § (1) bekezdése,

b) 12. § (5) bekezdésében a „területi szerve” szövegrész,

c) 12. § (6) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontjában, 16. § (2) bekezdés o) pontjában, 16. § (3) bekezdésében, 19. § (5a) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés e) pontjában, 99. § (3) bekezdésében a „területi” szövegrész.

127. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

127. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (2) bekezdés i) pontjában a „Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter által” szöveg lép.

128. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

128. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arctv.) 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogosultság nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti)

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),”

(2) Az Arctv. 19. § (2) bekezdésében az „A központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv” szövegrész helyébe az „Az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv” szöveg lép.

129. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása

129. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 106. § (5) bekezdésében a „Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szöveg lép.

130. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

130. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. igazságügyi szakértői intézmény: a Kormány által jogszabályban alapított, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított, a miniszter és a Kormány más tagja által közösen alapított vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja által alapított központi költségvetési szerv, amelynek feladata jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése,”

(2) A Szaktv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét]

a) a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,”

[(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.]

(3) A Szaktv. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy szervezet nevében jár el, tevékenységét]

c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerint egyéb igazságügyi szervnek minősülő igazságügyi szakértői intézmény esetében az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban; egyéb igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban” [(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.]

(4) A Szaktv. 30. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Igazságügyi szakértői intézményt a Kormány, a miniszter, a miniszter és a Kormány más tagja közösen vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja alapíthat és szüntethet meg.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv. Az igazságügyi szakértői intézmény

a) irányításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörök középirányító szervre, illetve

b) irányításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § b)–i) pontja szerinti hatáskörök más központi költségvetési szervre

átruházhatók.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül

a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,

b) jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése,

c) az a) és b) pontban meghatározott alaptevékenység ellátása érdekében jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása, és d) jogszabályban megjelölt egyéb feladatok ellátása.

(4) Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek – jogszabályban előírt nyilvántartási feladatain kívül – a más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.”

(5) A Szaktv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szakértőjelölti tevékenység

a) az Iasz. szerinti igazságügyi szakértői intézményben alkalmazott szakértőjelölt az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, más szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban vagy

b) nem igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.”

(6) A Szaktv. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szakértőjelölti tevékenységnek minősül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél 2016. december 31-ig a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban végzett szakértőjelölti tevékenység is.”

(7) A Szaktv. 139. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

g) az igazságügyi szakértői intézmény irányításával kapcsolatos, a középirányító szervre átruházható hatásköröket, a középirányító kijelölését, a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hatáskör-átruházás szabályait, valamint az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi szakértői tevékenységnek nem minősülő egyes feladatait”

(rendeletben határozza meg.)

131. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása

131. § (1) Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem kell alkalmazni az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. 37. § (1) bekezdését, 43. § (1) és (2) bekezdését, 48. §-át, 63. § (2) bekezdés a) és e) pontját, 64. §-át, 69. § (1) és (2) bekezdését, 93. § (2) bekezdését, 101. § (1)–(5) bekezdését, 116–117. §-át, 118. § (1), (2) és (7)–(12) bekezdését, 119–123. §-át, 126–128. §-át, 129. § (2) és (3) bekezdését, 130–139. §-át, 140. § (4)–(6) bekezdését, 141–143. §-át, 150. § (1) és (2) bekezdését, 151. §-át, 152. § (1)–(3) bekezdését, 185–188. §-át, VII–VII/A. Fejezetét és Negyedik Részét.”

(2) Az Áttv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(3) Az Áttv. 14. §-a a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.