40. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 224. §-sal egészül ki:
„224. § Ahol e törvény az ügyfélkapu fogalmát használja, ott az elektronikus azonosítás szempontjából a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást, tárhely szempontjából az ehhez kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatást kell érteni.”
(2) Az Art. a következő 225. §-sal egészül ki:
„225. § Ha az adóhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Hatályát veszti az Art. 5. § (3) bekezdése.
41. § (1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Ha a vámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény Melléklet II. részében az „Elektronikus eljárás esetén a” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
a) 2. § 14. pontja, és
b) „Az elektronikus eljárás szabályai” alcíme.
42. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 61/A. § (2) bekezdése.
43. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. § (1) A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.
(3) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját.”
(2) A Ket. 40/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.”
(3) A Ket. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.”
(4) A Ket. X. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„X. FEJEZET
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS
160. § Az eljárás minden szereplője a törvényben meghatározottak szerint jogosult, illetve köteles az eljárási cselekményeit – így különösen nyilatkozatát, döntését – elektronikusan teljesíteni, ha az az adott eljárási cselekmény vonatkozásában értelmezhető.
161. § Kormányrendeletben kijelölt hatóság kormányrendeletben meghatározott – más hatóság hatáskörébe tartozó – ügyekben az ügyfél kérelmére
a) lefolytatja az eljárást,
b) az ügyfél nevében
ba) hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatás,
bb) másolatkészítés, illetve
bc) hatósági bizonyítvány kiállítása
iránti kérelmet nyújt be,
c) más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférést biztosít,
d) az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget biztosít, illetve szakmai és informatikai segítséget nyújt, valamint
e) kormányrendeletben meghatározott egyéb hatósági szolgáltatást nyújt.”
(5) A Ket. 171. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel módosított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(6) A Ket. 171/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„171/B. § Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény 43. § (1)–(5) bekezdésében, valamint 43. § (7) és (8) bekezdésében foglalt, e törvényre vonatkozó módosító rendelkezéseit 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(7) A Ket.
a) 8. §-ában az „e törvény keretei között” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározottak szerint” szöveg,
b) 40/A. § (1) bekezdésében az „Írásbeli meghatalmazás esetében” szövegrész helyébe az „Írásbeli meghatalmazás esetében – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza –” szövegrész,
c) 174/A. § (4) bekezdésében a „169/A. § (3) bekezdése szerinti szervezetet kijelölje, valamint az általa biztosított” szövegrész helyébe a „hatósági szolgáltatás nyújtására jogosult hatóságot vagy hatóságokat kijelölje, valamint a” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti a Ket.
a) 17. § (5) bekezdésében az „A hozzájárulást az érintett az ügyintézési rendelkezésben, továbbá – ha jogszabály lehetővé teszi, – az érintett elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett telefonon is megadhatja.” szövegrész,
b) 17/A. §-a,
c) Kapcsolattartás elektronikus úton és Tájékoztatás alcíme,
d) 35. § (1) bekezdésében az „ , a telefax számát” szövegrész,
e) 37. § (3) bekezdésében a „ , továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé” szövegrész,
f) 37. § (3a) bekezdése,
g) 39. § (10) és (11) bekezdése,
h) 49. § (4) bekezdésében a „vagy telefonon” szövegrész,
i) 51. § (7) bekezdése,
j) 54. § (5) bekezdésében az „az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el,” szövegrész,
k) 65. § (5) bekezdése,
l) 71. § (7) bekezdése,
m) 78. § (4) bekezdésében az „A 71. § (7) bekezdése szerinti esetben a hatóság a nem elektronikusan kézbesítendő iratokat az elektronikus döntésről készített hiteles papír alapú másolatként kézbesíti.” szövegrész,
n) 78. § (7) bekezdése,
o) 78/A. §-a,
p) 79/A. §-a,
q) 99. § (3) bekezdése,
r) 171. § (7)–(9c) bekezdése,
s) 172. § a)–d), j), k) és t) pontja,
t) 174. § (1) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése,
u) 175. §-a.
44. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
a) 5. § (1) bekezdésében az „A Hivatal eljárásának megindítását kérelmező elektronikus úton nem jogosult a Hivatallal kapcsolatot tartani.”,
b) 22. § (6) bekezdésében az „Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.”,
c) 23. § (2) bekezdésében az „Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
szövegrész.
45. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 27. §-ában az „A Ket. 28/B. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „Az” szöveg lép.
46. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
47. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény „Átmeneti rendelkezések”alcíme a következő 87/G. §-sal egészül ki:
„87/G. § Ha a közlekedési hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/C. § (3) bekezdése.
48. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
„n) a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét”
(2) A Ctv. 24. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A cégbíróság az (1) bekezdés n) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be, ha azt a cég oda jelentette be.
(10) Ha a cég az (1) bekezdés n) pontja szerinti adatot a cégbíróság felé jelentette be, a cégbíróság a bejegyzésről a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szervet elektronikus úton értesíti.”
(3) A Ctv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.”
(4) A Ctv. a következő 131/G. §-sal egészül ki:
„131/G. § A 24. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a cég kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”
(5) A Ctv. a következő 131/H. §-sal egészül ki:
„131/H. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 13. § bekezdés b) pontját, 16. § (3) és (4) bekezdését, 18. § (1) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 38. § (3) bekezdését, valamint 72/A. § (2) bekezdését az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az eljáró szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(6) A Ctv.
a) 13. § (3) bekezdés b) pontjában és 19. § (1) bekezdésében a „kormányzati portál” szövegrész helyébe a „személyre szabott ügyintézési felület” szöveg,
b) 16. § (3) és (4) bekezdésében a „kormányzati portálon” szövegrész helyébe a „személyre szabott ügyintézési felületen” szöveg,
c) 18. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton, a kormányzati portál útján” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján” szöveg,
d) 38. § (3) bekezdésében az „a kormányzati portálnál” szövegrész helyébe az „a személyre szabott ügyintézési felület működése során” szöveg,
e) 72/A. § (6) bekezdésében és 72/B. § (3) bekezdésében a „szervezeti aláírásával” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzőjével” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti a Ctv. 72/A. § (2) bekezdésében az „A kérelem a kormányzati portálon keresztül is benyújtható.” szövegrész.
49. § (1) Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Hatályát veszti az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (6) bekezdése.
50. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 19/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/C. § A szakmai kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
51. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (4) bekezdésében az „A Ket. 28/B. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „Az” szöveg lép.
52. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően elektronikus úton is megteheti.”
(2) Az Szmtv. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 67. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
53. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3), (4) és (9) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus úton is megteheti.”
(2) A Harmtv. 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74/A. § (1) Az e törvényben meghatározott eljárások lefolytatása céljából az oktatási intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, e tények bekövetkeztétől számított nyolc munkanapon belül a következő adatok közlésével köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot:
a) oktatási intézmény adatai (név, cím),
b) harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, tartózkodásra jogosító okmányának száma,
c) a hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja és módja,
d) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés befejezésének várható időpontja.
(2) Az oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően elektronikus úton is megteheti.”
(3) A Harmtv. 110. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 71. § (10) bekezdését és 74/A. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
54. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja, vagy az ilyen módon kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.
(2) A kérelem és a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, tartós elektronikus adathordozón is teljesíthető.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően – annak eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a legkésőbb kérelembenyújtási időszak kezdetét tíz nappal megelőzően közzéteszi a honlapján.”
(2) A 2007. évi XVII. törvény a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Hatályát veszti a 2007. évi XVII. törvény
a) 12. § (5) bekezdése,
b) 28/B. § (1) bekezdésében a „postai úton vagy személyesen” szövegrész,
c) 29. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető” szövegrész.
55. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/B. § A kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
56. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 40/G. §-sal egészül ki:
„40/G. § A kisajátítást kérő, illetve annak képviselője az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, e hatósági eljárásokban hozott döntések bírósági felülvizsgálati eljárásában, valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban elektronikus ügyintézésre köteles.”
(2) A Kstv. a következő 47. §-sal egészül ki:
„47. § (1) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 40/G. §-át a 2018. január 1-jét követően indult és megismételt hatósági és bírósági eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Kisajátítási eljárásban nem kötelező az elektronikus ügyintézés azon kisajátítást kérő illetve képviselője esetében, akinek részére a záradékolás iránt 2018. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelme alapján záradékolt kisajátítási terv csak papír alapon áll rendelkezésére. Az elektronikus ügyintézést ennek alapján nem alkalmazó kisajátítást kérő illetve képviselője e körülmény fennállásáról a kisajátítási hatóság részére nyilatkozni köteles.”
(3) A Kstv.
a) 10. § (5) bekezdésében az „a tárgyaláson” szövegrészek helyébe a „legkésőbb a tárgyaláson”,
b) 14. § (3) bekezdés a) pontjában az „a kisajátítási tárgyaláson” szövegrész helyébe a „legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson”,
c) 33. § (1) bekezdésében az „a határozatot – a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva – a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási terv egy példányát is mellékelve –” szövegrész helyébe az „a határozatot a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási tervet is mellékelve –”
szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Kstv.
a) 23. § (3) bekezdése,
b) 26. § (3) bekezdésében az „– elektronikus vagy postai úton, telefaxon vagy személyesen –” szövegrész,
c) 26. § (4) bekezdésében az „– elektronikus vagy postai úton, vagy telefaxon –” szövegrész,
d) 32/A. § (2) bekezdésében az „ , a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet” szövegrész,
e) 38. § (3) bekezdésében a „postai úton” szövegrész,
f) 39. § (2) bekezdésében az „írásban” szövegrész,
g) 40/B. § (3) bekezdésében az „írásban,” szövegrész.
57. § Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 175. § (2) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti” szövegrész.
58. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.”
59. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: 2008. évi XLVI. törvény) 38/B. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:)
„c) elektronikus ügyintézés esetén a nyilvántartásba vétel, illetve az adatok módosítása esetén a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, az a) és b) pont szerinti adatokat tartalmazó dokumentumot küld az ügyfélnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségére vagy – ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre nem köteles – az ennek megfelelő egyéb tárhelyére;”
(2) A 2008. évi XLVI. törvény a következő 81. §-sal egészül ki:
„81. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 38/B. § (6) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
60. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 100. §-sal egészül ki:
„100. § Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a bűnügyi nyilvántartó szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Bnytv. 72. § (1) bekezdésében az „ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását követően” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Bnytv. 87. § (1) bekezdése.
61. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A bejelentésre az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevőt kell érteni.”
62. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság)
„b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít a bejelentést személyesen kezdeményező, elektronikus azonosítással és biztonságos kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező bejelentő számára,”
(2) Az Evectv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése iránti eljárás hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nem folytatható le.”
(3) Az Evectv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)
„m) az egyéni vállalkozónak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét.”
(4) Az Evectv. 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az egyéni vállalkozó oda jelentette be.
(6) Ha az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatot a nyilvántartást vezető szerv felé jelentette be, a nyilvántartást vezető szerv azt az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”
(5) Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/C. §-sal egészül ki:
„38/C. § Az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés szerinti adat nyilvántartásba vétele 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a bejelentő kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”
(6) Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/D. §-sal egészül ki:
„38/D. § Ha a nyilvántartást vezető szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az eljáró szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy – az 5. § szerinti ügy kivételével – a megfelelő technológiai lehetőség biztosításának esetén az ügyfélkapu alatt a részleges kódú telefonos azonosítást is érteni kell.”
(7) Az Evectv.
a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítást követően” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdésében az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítást követően” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítást követően” szöveg,
d) 13. § (3) bekezdésében az „idejét” szövegrész helyébe az „idejét és elektronikus elérhetőségét” szöveg,
e) 18. § (1) bekezdésében az „öt évig” szövegrész helyébe a „két évig” szöveg,
f) 19. § (1) bekezdés g) pontjában az „öt év” szövegrész helyébe a „két év” szöveg lép.
(8) Hatályát veszti az Evectv. 4. § (1) bekezdésében a „valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra,” szövegrész.
63. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője, hogy]
e) – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával. visszatérítésével kapcsolatos szabályokat
[rendeletben határozza meg.]
64. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.”
(2) Az At. 15. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglalt eseteket” szövegrész helyébe az „az e törvényben meghatározott eseteket” szöveg lép.
65. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szóbeli végintézkedésről szóló iratot átvevő vagy nyilatkozatot okiratba foglaló jegyző vagy közjegyző az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul kézbesíti a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére.”
(2) A Hetv. a következő 122. §-sal egészül ki:
„122. § Ha a jegyző, illetve közjegyző az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az érintett jegyző, illetve közjegyző vonatkozásában a kézbesítésre e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) A Hetv.
a) 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „postai ajánlott, tértivevényes továbbításával” szövegrész helyébe a „kézbesítésével” szöveg,
b) 47. § (5) bekezdésében a „ , tértivevényes küldeményként továbbítja” szövegrész helyébe a „kézbesíti” szöveg
lép.
66. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (2) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét
a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy
b) országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti.
(2) A munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a munkavállaló neve,
b) a munkáltató adószáma,
c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdés szerinti jellege,
e) a munkaviszony napjainak száma.
(3) Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
(4) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan teljesíti.
(5) Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
(6) Az egyszerűsített foglalkoztatás (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése a jogszabályban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. Az országos telefonos ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot a feladat teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(7) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására
a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig
van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdésben foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.”
(2) Az Efo. tv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Az Efo. tv.
a) 8. § (5) bekezdés b) pontjában a „11. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (3) bekezdése” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében az „ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „elektronikusan” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az Efo. tv. 12. § (2) bekezdése.
67. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató, választása szerint, bejelentési kötelezettségét
a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy
b) az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti.
(2) A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a foglalkoztató adóazonosító jele,
b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.
(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentésekről nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az országos telefonos ügyfélszolgálat útján történik, a foglalkoztató adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb több hónapos időszakra történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.
(6) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.”
(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény a következő 148. §-sal egészül ki:
„148. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 5. § (2) bekezdésében a „3. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdésében” szöveg lép.
68. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést támogató szervezet között a kapcsolat elektronikus úton is fenntartható. Az Állami Számvevőszék az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
69. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § Ha az alapvető jogok biztosa az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvény 2016. december 31-én hatályos 39. § (2) bekezdését és 27. § (4) bekezdését kell alkalmazni.”
(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 39. § (2) bekezdésében az „(1), (3) és (4)” szövegrész helyébe az „(1) és (3)” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 27. § (4) bekezdése.
70. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 46. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltatót) veszi igénybe.
(3) A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. A bíró a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az OBH elnökét az E-ügyintézési tv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.”
(2) A Bjt. 148. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról)
„c) az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben a Bizalmi szolgáltató részére”
(lehet adatot továbbítani.)
(3) A Bjt.
a) 46. § (4) bekezdésében a „Szolgáltatót” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatót” szöveg,
b) 46. § (4) és (5) bekezdésében a „Szolgáltató” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltató” szöveg,
c) 46. § (5) bekezdésében a „Szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatónál” szöveg
lép.
71. § (1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/B. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.
(2) Az ügyészség által szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.”
(2) Az Ütv. IV/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IV/A. FEJEZET
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS
30/A. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.
(2) Az ügyészség által szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.”
(3) Az Ütv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított IV/A. Fejezetét 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
72. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy
a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják be, és
b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy részére történő elektronikus kézbesítése.”
(2) A Cnytv. 91. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]
„h) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő szervezetnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét.”
(3) A Cnytv. 91. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a szervezet oda jelentette be.
(5) Ha a szervezet az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a bíróság felé jelentette be, a bíróság azt a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”
73. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 20. és 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a közszolgálati tisztviselőnek átadni.
(2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.
(3) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(4) A nyilatkozattevő személyének (3) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(5) A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(6) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(8) Papír alapú kiadmány esetében a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
(9) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
(10) Az írásbeli jognyilatkozatokat a kormánytisztviselők esetében a (3) és (5) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a (6) bekezdés, valamint a 21. § szerint kézbesíteni.
21. § (1) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és a 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt közszolgálati tisztviselőt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt pedig az államigazgatási szervet kell érteni.
(2) A közszolgálati tisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közszolgálati tisztviselő e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közszolgálati tisztviselővel a papír alapú kiadmányt kell közölni.”
(2) A Kttv. 226. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az írásbeli jognyilatkozatok esetében a 20. § (1), (2), (6), (8) és (9) bekezdését kell, a 20. § (3)–(5), (7) és 21. § (4) bekezdését – a munkáltató döntésétől függően – lehet alkalmazni.”
(3) A Kttv. a 260. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
260/A. § A 2017. április 30-án kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a 21. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatással 2017. május 1-jétől köteles rendelkezni.”
(4) A Kttv.
a) 190. § (7) bekezdésében a „postára adták” szövegrész helyébe a „megküldték” szöveg
b) 258. § (8) bekezdésében az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szövegrész helyébe az „Az e törvény szerinti államigazgatási szervnek minősülő” szöveg, a „(3)–(8) bekezdését, valamint 21. § (2a) bekezdését kell” szövegrész helyébe a „(3)–(10) bekezdését, 21. §-át, valamint 260/A. §-át kell, az e törvény hatálya alá tartozó egyéb munkáltatóknál pedig a 20. § (6), (8) és (9) bekezdését kell, a 20. § (3)–(5), (7) és 21. § (4) bekezdését – a munkáltató döntésétől függően – lehet” szöveg,
c) 2. melléklet I/A. részének 9. pontjában az „email címe” szövegrész helyébe az „email címe és a 21. § (2) bekezdés szerinti elektronikus elérhetősége” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Kttv.
a) 20. § (4) bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti” szövegrész,
b) 226. § (3) bekezdés g) pontja.
74. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 114/H. §-sal egészül ki:
„114/H. § Az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Az Nftv.
a) 3. melléklet II/D. fejezet 1. pont a) alpont af) pontjában az „ügyfélkapus” szövegrész helyébe a „központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartási (a továbbiakban: KÜNY)” szöveg,
b) 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontjában, 5. melléklet 1. pont k) alpontjában, 1/A. pont c) alpontjában az „ügyfélkapus” szövegrész helyébe a „KÜNY” szöveg,
c) 3. melléklet III. fejezet 8. pontjában az „az oktatói és diákigazolvány” szövegrész helyébe az „a diákigazolvány” szöveg,
d) 3. melléklet III. fejezet 9. pontjában a „szolgáltathatja” szövegrész helyébe a „szolgáltatja” szöveg
lép.
(3) Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
75. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 150. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások közhiteles, hatósági nyilvántartások.”
(2) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Hatályát veszti a Szabs. tv. 77/A. alcíme.
76. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (6b) bekezdésében az „elektronikus intézményi aláírással” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzővel” szöveg lép.
77. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/A. § Az agrárkamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
78. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
79. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik. A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon terjesztheti elő.”
(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 49. alcíme a következő 77/C. §-sal egészül ki:
„77/C. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
80. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
a) 91. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan” szöveg,
b) 91. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását követően elektronikusan” szöveg,
c) 91. § (2) bekezdés c) pontjában az „a választások hivatalos honlapján keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikusan azonosítás nélkül elektronikusan” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 3. § 13. pontja.
81. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körözési tv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) – a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása kivételével – közhiteles, hatósági nyilvántartás.”
(2) A Körözési tv. a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartó az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig a nyilvántartó vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
82. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmező a minősítési eljárást a hatóság által rendszeresített – a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú – formanyomtatvány benyújtásával kérelmezi. A kérelem szóbeli benyújtásának nincs helye.”
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 4. § (1) és (6) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV 4. § (6) bekezdésében az „eredeti” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati” szöveg lép.
83. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus úton történik.
(2) Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus úton is történhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.”
(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX 183/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. § (2) bekezdése.
84. § Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (1) bekezdés i) pontjában az „ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően” szövegrész.
85. § (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén kezdeményezhető. A kérelmezőnek a regisztrációs kérelemben – személyazonosító adatainak megadásán túlmenően – nyilatkoznia kell a felhasználói szabályzat elfogadásáról, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie. A kérelmezőnek a következő személyes adatait kell megadnia: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve, születési hely és idő, lakcím.”
(2) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételekor minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. Elektronikus aláírás alkalmazása esetén kizárólag olyan aláírás-létrehozó adat használható, amelyet a 4. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kérelem aláírása során használtak, feltéve, hogy az űrlapon így elhelyezett elektronikus aláírás a regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival a 4. § (4) bekezdése szerint összerendelésre került. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés alkalmazása esetén a hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés által igazolt természetes azonosító adatai kerülnek összevetésre.”
(3) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését és 7. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) Hatályát veszti a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 3. § (6) bekezdése.
86. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„f) bizalmi szolgáltatást,”
(végezhet.)
87. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 121. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki.
(A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga)
„g) az elektronikus ügyintézéshez.”
88. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 79. alcíme a következő 150/B. §-sal egészül ki:
„150/B. § Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.””
(2) Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 105. § (5) bekezdése.
89. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 39. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„f) az eljárásban – tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján,”
(2) A KFItv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A minősítési eljárásban az SZTNH az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.”
(3) A KFItv. a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § Ha az SZTNH az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) Hatályát veszti a KFItv. 39. § (1) bekezdés g) pontja.
90. § Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 154. § (2) bekezdésében az „az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott” szövegrész.
91. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 290. § rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra, a 290/B. §-t a rendvédelmi szervnél igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban kell alkalmazni.”
(2) A Hszt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jognyilatkozat akkor is írásbelinek tekinthető, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.”
(3) A Hszt. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggésben, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás tárgyában a hivatásos állomány tagja nyilatkozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teheti meg.”
(4) A Hszt. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az írásbeli jognyilatkozatokat – az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével, valamint a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (4) vagy (6) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a 6/A. § szerint kell kézbesíteni.
(10) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében az írásbeli jognyilatkozatot papír alapú vagy elektronikus dokumentumban kell kiadmányozni és közölni. A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközében meghatározott szolgálati beosztások esetében a 6/A. § (3)–(5) bekezdése nem alkalmazható.”
(5) A Hszt. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a hivatásos állomány tagja vagy az átvételre jogosult személy részére hozzáférhetővé válik és annak kézhezvételét a hivatásos állomány tagja visszaigazolja. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(3) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. és 15. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt a hivatásos állomány tagját, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt a foglalkoztatót kell érteni.
(4) A hivatásos állomány tagja az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A hivatásos állomány tagja e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.
(5) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a szolgálati jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.
(7) Papír alapú kiadmány esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek átadták. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.”
(6) A Hszt. XXVIII. fejezete a következő 290/B. §-sal egészül ki:
„290/B. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott jogviszonyára a 6. § (4)–(9) bekezdését és a 6/A. §-t alkalmazni kell.”
(7) A Hszt. 342. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg azon szolgálati beosztásokat, ahol a 6/A. § (3)–(5) bekezdése, valamint a 362/C. § nem alkalmazható.”
(8) A Hszt. a következő 362/C. §-sal egészül ki:
„362/C. § A hivatásos állomány 2017. április 30-án szolgálati jogviszonyban álló tagja a 6/A. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatással 2017. május 1-jétől köteles rendelkezni.”
(9) A Hszt.
a) 290. § (7) bekezdésében és a 290/A. §-ban a „6. § (4)–(9) bekezdését” szövegrész helyébe a „6. § (4)–(9) bekezdését és a 6/A. §-t” szöveg,
b) 1. melléklet I. rész 1. pontjának g) alpontjában az „e-mail cím(ek)” szövegrész helyébe az „email cím(ek) és a 6/A. § (4) bekezdése szerinti elektronikus elérhetőség” szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti a Hszt. 6. § (5) bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti” szövegrész.
92. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiaknak: Vnmtv.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az ügyfél által megadott elektronikus úton vagy az ügyfél egyéb, hangkapcsolati útnak nem minősülő elektronikus elérhetőségén az eljárás megindításától számított nyolc napon belül értesíti. Az eljárásban nem azonosítható ügyféllel szemben hirdetményi kézbesítésnek van helye.
(2) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései tekintetében a döntés jogerőssé válik, ha kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.”
(2) A Vnmtv. a következő 18. alcímmel egészül ki:
„18. Átmeneti rendelkezések
26. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 17. §-át 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
93. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.)
a) 4. § (5) bekezdésében a „szervezeti aláírással” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzővel” szöveg,
b) 17. § (2) bekezdésében a „jognyilatkozat megtételekor” szövegrész helyébe a „jognyilatkozat megtételekor – ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepel –” szöveg,
c) 25. § (3) bekezdésében a „postai úton megküldi az adósnak és a főhitelezőnek, továbbá a főhitelezőnek elektronikus úton is továbbítja” szövegrész helyébe a „megküldi az adósnak és a főhitelezőnek” szöveg,
d) 30. § (9) bekezdésében az „okirattal” szövegrész helyébe az „okirattal vagy annak hiteles másolatával” szöveg,
e) 31. § (5) bekezdésében az „olyan elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza” szövegrész helyébe az „elektronikusan csatolni kell” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Are. tv.
a) 30. § (2) és (5) bekezdésében, 31. § (5) bekezdésében, valamint 32. § (1) bekezdésében a „postai úton” szövegrész,
b) 30. § (3) bekezdésében az „elektronikusan és postai úton is” szövegrész,
c) 30. § (4) bekezdésében a „postai úton és elektronikusan” szövegrész.
94. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a 17. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
elektronikus ügyintézést biztosító szerv:]
„l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;”
(2) Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. Elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv: az 17. pont a), b), d)–f) alpontja szerinti szervek, valamint a 17. pont c), k) és l) pontja szerinti állami vagy önkormányzati jogalanyok;”
(3) Az E-ügyintézési tv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze.
(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdése szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ebben az esetben, ha a fogvatartott elektronikus ügyintézésre lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.
(3) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartási módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.”
(4) Az E-ügyintézési tv. 8. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.
(5) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.
