Időállapot: közlönyállapot (2016.XI.18.)

2016. évi CXXI. törvény - az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról 3/3. oldal

(6) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.”

(5) Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény nem rendelkezik eltérően, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében

a) az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet,

b) az ügyfél jogi képviselője,

c) az ügyfélként eljáró

ca) állam,

cb) önkormányzat,

cc) költségvetési szerv,

cd) ügyész,

ce) jegyző

cf) köztestület,

cg) a cb)–cf) pontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság.”

(6) Az E-ügyintézési tv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(8) Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.”

(7) Az E-ügyintézési tv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél ügyintézési rendelkezését a Kormány által kijelölt szervnél teheti meg.”

(8) Az E-ügyintézési tv. 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az (5) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának az elektronikus ügyintézést biztosító szerv tudomására jutásától megilleti.”

(9) Az E-ügyintézési tv. 10. alcíme a következő 21/A. és 21/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„21/A. § (1) Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány (a továbbiakban e § alkalmazásában: beadvány) eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a beadvány olyan igazolvány, okirat, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte.

(3) Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

(4) Jogszabály lehetővé teheti, hogy az ügyfél a beadvány elektronikus másolatát a Kormány rendeletében meghatározott módon saját maga hitelesítse, azzal, hogy az ügyfél vállalja az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását. Jogszabályban meghatározott időn belül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

21/B. § Közlekedési sajátos építményfajtákkal kapcsolatos ügyekben jogszabály előírhatja, hogy jogszabályban meghatározott iratokat elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani.”

(10) Az E-ügyintézési tv. 22. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is bejelenti.

(8) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes.”

(11) Az E-ügyintézési tv. 25. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(10) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség megváltozása előtt – az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése kivételével – a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a módosítást követő tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás módja megváltozott. A kapcsolattartási mód megváltozását jelenti az is, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az űrlapot megváltoztatja.”

(12) Az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:]

c) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:

ca) elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cb) elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási célú tanúsítvány szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cc) elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés, valamint titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében részt vevő szervek részére,

cd) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

ce) a ca)–cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással.”

(13) Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„35. § (1) Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) ügyfélkapu, valamint

c) részleges kódú telefonos azonosítás.

(2) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.

(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.

(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az (5)–(18) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A 31. § (8) bekezdés szerinti esetben a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez, és Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat és a kapcsolati kódot átveszi a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő bejegyzés céljából.

(6) A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét.

(7) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (4) bekezdés szerinti adatigénylést a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a kapcsolati kódon keresztül kezdeményezheti, ha az általa kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.

(8) A 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a regisztráció megszüntetése céljából a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a kapcsolati kódon keresztül adatot szolgáltat a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére az érintett elhalálozása tényéről.

(9) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.

(10) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és – ha az érintett azt megadta – az érintett elektronikus levelezési címe,

b) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,

c) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, a felhasználói azonosítóhoz tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok.

(11) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő

a) adatok ellenőrzéséhez,

b) adatok beszerzéséhez

olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.

(12) Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.

(13) A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik vagy annak érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.

(14) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.

(15) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány használatával is regisztrálhat.

(16) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.

(17) A (16) bekezdésben foglalt esetben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a (10) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv adatközlése alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényessé válásakor kell bejegyezni.

(18) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.”

(14) Az E-ügyintézési tv. 38. § (1) bekezdése a következő n)–o) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

n) általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás,

o) összerendelési nyilvántartás.”

(15) Az E-ügyintézési tv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő fejlesztései tekintetében informatikai fejlesztési tervet készít és azt bejelenti a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.”

(16) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

n) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(17) Az E-ügyintézési tv. 105. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

l) a 104. § (1) bekezdés szerinti informatikai fejlesztési tervre, valamint bejelentésre és a bejelentés jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,”

(18) Az E-ügyintézési tv. 106. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)

c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;”

(rendeletben állapítsa meg.)

(19) Az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az 1. § 17. pont a)–k) alpontja szerinti jogalanyok – a (2b) és (2c) bekezdésben foglalt ügyek kivételével – 2017. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti határidőig a Felügyeletnél az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését megelőzően, a 17. alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó egyes ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti határidőt megelőzően is vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását.”

(20) Az E-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti jogalanynak a Kormány rendeletében meghatározott adatait, valamint (2) bekezdés szerint a bejelentéssel érintett ügyeket – ha a jogalany valamennyi feladat- és hatáskörébe tartozó ügy tekintetében vállalta, akkor ennek megjelölését – a Hivatalos Értesítőben a bejelentést követő 8 napon belül közzéteszi.

(2b) 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyet a Pp. megjelöl.

(2c) 2017. december 31-ig a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyet a Be. megjelöl.”

(21) Az E-ügyintézési tv. a következő 108/A. és 108/B. §-sal egészül ki:

„108/A. § (1) 2019. december 31-ig, ha az ügyfél által elektronikusan benyújtani kívánt nyilatkozat vagy mellékletének (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: nyilatkozat) mérete az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megjelölt méretkorlátot meghaladja, elektronikus a kapcsolattartás akkor is, ha az ügyfél a nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be és a nyilatkozat megfelel a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tartós adathordozón történő benyújtás esetén az ügyfél a (3) bekezdésben foglalttól eltérő elektronikus kapcsolattartás keretében tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet arról, hogy nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél ezen nyilatkozata megtételének visszaigazolását követő 3 munkanapon belül köteles a tartós adathordozót benyújtani személyesen vagy postai úton.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés esetén a nyilatkozat benyújtási idejének az ügyfél (4) bekezdés szerinti tájékoztatása időpontját, az ügyintézési határidő tekintetében pedig nyilatkozat beérkezési idejének a (3) bekezdés szerinti adathordozó beérkezési idejét kell tekinteni.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (1) bekezdés szerinti méretkorlát meghaladása esetén jogosult az ügyfél részére a (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával a nyilatkozatot tartós adathordozón is továbbítani.

108/B. § (1) 2019. december 31-ig kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó irat, okirat, egyéb papír alapú beadvány (e § alkalmazásban a továbbiakban: beadvány) papír alapú bemutatása, megtekintése azért szükséges, mert az eredetileg papír alapú beadványok nagy mennyisége, illetve sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna.”

(22) Az E-ügyintézési tv. 62. alcíme a következő 110/A. és 110/B. §-sal egészül ki:

„110/A. § (1) 2017. január 31-ig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő személyek természetes személyazonosító adatait a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv megfeleltethetőség és kapcsolati kód képzése céljából átadja a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szerveknek a 31. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti sorrendben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást követő 15 napon belül a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szerv megfeleltethetőség esetén a kapcsolati kódot a hozzá tartozó természetes személyazonosító adatokkal átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervnek bejegyzés céljából.

110/B. § 2017. december 31-ig, ha jogszabály alapján az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles és a 14. § szerinti elektronikus elérhetősége az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára nem ismert, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel első alkalommal papír alapon veszi fel a kapcsolatot, és ezzel egyidejűleg felhívja az ügyfelet arra, hogy beadványait, iratait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.”

(23) Az E-ügyintézési tv.

a) 1. § 17. pont d) alpontja a „bíróságok, választottbíróságok” szövegrész helyett a „bíróságok” szöveggel,

b) 14. § (1) bekezdése a „nem nyilvántartásba vétellel jön létre” szövegrész helyett a „működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező” szöveggel,

c) 14. § (3) bekezdése az „A nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet” szövegrész helyett az „A gazdálkodó szervezet – ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező –” szöveggel,

d) 15. § (6) bekezdése a „rendelkezése” szövegrész helyett a „rendelkezése – törvény eltérő rendelkezése hiányában –” szöveggel,

e) 18. § (1) bekezdése az „Az ügyfél” szövegrész helyett az „A 17. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel az ügyfél” szöveggel,

f) 19. § (3) bekezdés a) pontja az „adat nyilvános, vagy azt” szövegrész helyett az „adatot” szöveggel,

g) 20. § (1) bekezdése az „amely nyilvános” szövegrész helyett az „amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett” szöveggel,

h) 28. § (1) bekezdése az „az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben” szövegrész helyett a „a Kormány rendeletében” szöveggel,

i) 29. § (1) bekezdés c) pontja az „a közigazgatási felhasználási célú” szövegrész helyett az „az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható” szöveggel,

j) 105. § (2) bekezdés d) pontja az „azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit” szövegrész helyett az „azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveit” szöveggel,

k) 108. § (4) bekezdése az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szövegrész helyett az „a Kormány” által szöveggel,

l) 108. § (5) bekezdése az „a gazdálkodó szervezet” szövegrész helyett az „az” szöveggel

lép hatályba.

(24) Az E-ügyintézési tv. 81. § (7) bekezdésében a „tartós adathordozón” szövegrész helyébe a „tartós adathordozón vagy a bizalmi szolgáltatási ügyfél számára letölthető módon” szöveg lép.

(25) Nem lép hatályba az E-ügyintézési tv.

a) 105. § (1) bekezdés b) pontja,

b) 113. § (7) bekezdése.

95. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

95. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és az eljárás nem minősül a közigazgatási hatósági ügynek.”

96. Záró rendelkezések

96. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1–5. §, a 6. § (1)–(5) és (7) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 8. és 9. §, a 10. § (2), (6), (9), (11), (12)–(18), (20), (23), (25)–(26) és (28) bekezdése, (29) bekezdés h) pontja, (30) bekezdés a) pontja, a 11. és 12. §, a 13. § (3)–(6) és (8) bekezdése, a 14–24. §, a 26–29. §, a 30. § (1) és (3) bekezdése, a 31. § (1)–(6) bekezdése, a 32. §, a 33. § (1) és (3)–(6) bekezdése, a 34–47. §, a 48. § (1)–(5) bekezdése, a 48. § (6) bekezdés a)–d) pontja, valamint a 48. § (7) bekezdése, a 49–56. §, az 58–62. §, 64–69. §, a 71. § (2) és (3) bekezdése, 74–85. §, a 87–89. §, 92. §, a 93. § (1) bekezdés b)–e) pontja, a 93. § (2) bekezdése, a 94. § (16) és (20)–(22) bekezdése, a 95. §, valamint az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § (3), (4) és (8) bekezdése 2017. január 16-án lép hatályba.

(4) A 73. § (1)–(3) bekezdése, a 73. § (4) bekezdés b) és c) pontja, 73. § (5) bekezdés b) pontja, valamint a 91. § (1)–(9) bekezdése 2017. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 72. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

97. § E törvény

a) 68. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,

b) 80. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

98. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 10. § (21) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2016. évi CXXI. törvényhez

Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv kezelheti a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával összefüggő adatokat.

A felvételi kérelmek elbírálásához a felsőoktatási információs rendszer részére

a) a 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti alrendszere szolgáltatja a nyilvántartásban rendelkezésre álló korábbi, felsőoktatásban megszerzett oklevéllel, támogatási idővel, hallgatói azonosító számmal kapcsolatos adatokat;

b) a nyelvvizsga-anyakönyvi nyilvántartásának adatkezelője szolgáltatja a nyelvvizsga-adatokat;

c) az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerv szolgáltatja a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére vonatkozó adatokat;

d) az egészségbiztosítási szerv szolgáltatja a gyermekgondozási díj igénybevételére vonatkozó adatokat;

e) a szakképzési ágazati nyilvántartás szolgáltatja az Országos Képzési Jegyzék szerinti, a szakképzésben megszerzett végzettségre és szakképesítésre vonatkozó adatokat;

f) az idegenrendészeti hatóság szolgáltatja a külföldiek magyarországi tartózkodási jogcímére vonatkozó adatokat.

A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot – ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor – a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított két évig lehet kezelni.”