271. § A Vtv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság által kiadott engedély a hatályba lépést követő egyéves időtartamra érvényes.”
272. § A Vtv. 24. alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) Ha a Vámkódex 89. cikk (2) bekezdés 2. albekezdése alapján a biztosítékot kizárólag Magyarország területére kiterjedően nyújtják, úgy – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a biztosítéknak a behozatali vagy kiviteli vám mellett az egyéb terheket is fedeznie kell.
(2) Ha a biztosítékot nyújtó személy rendelkezik az e törvény szerinti általános forgalmi adó biztosítása alóli részleges vagy teljes mentességre jogosító engedéllyel, úgy ezen engedély fennállásáig az (1) bekezdés szerinti esetben az általános forgalmi adóra és az energiaadóra a mentesített összeg tekintetében nem kell biztosítékot nyújtania.”
273. § A Vtv. 26. alcíme helyébe a következő alcím lép és a VIII. Fejezet a következő 26/A. és 26/B. alcímmel egészül ki:
„26. A Vámkódex 92. cikkéhez
60. § A Vámkódex 92. cikk (1) bekezdése alapján a biztosítékot nyújtó személy
a) az ugyanezen cikk a) pontja szerinti biztosítékot hitelintézet által kiadott fedezetigazolással, vagy készpénz letétbe helyezésével,
b) az ugyanezen cikk b) pontja szerinti biztosítékot, mint kötelezettségvállalást a Ptk. szerinti garanciavállaló nyilatkozattal vagy készfizető kezesi szerződéssel teljesítheti.
60/A. § (1) A vámhatóság a 60. § a) pontja szerinti biztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint
a) az elkülönített számlán meghatározott összeg a vám és egyéb terhek kiegyenlítésére rendelkezésére áll,
b) az állami adó- és vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti, és
c) a kibocsátó hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az azon feltüntetett összegről kizárólag a vámhatóság rendelkezhet.
(2) A vámhatóság biztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került. Az elfogadásról a vámhatóság az ügyfelet haladéktalanul értesíti. A készpénz formájában nyújtott biztosítékot kizárólag forintban lehet teljesíteni.
(3) Ha a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, a közölt vámot és egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.
60/B. § (1) A 60. § b) pontja szerinti garanciavállaló nyilatkozatra és a készfizető kezesi szerződésre vonatkozóan a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az uniós vámjogszabályok másként nem rendelkeznek.
(2) A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a készfizető kezesi szerződés a jogosult aláírása nélkül, kizárólag a kötelezettségvállaló által aláírva is érvényes. A készfizető kezesi szerződés a vámhatóság jóváhagyásával válik hatályossá.
(3) Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza
a) a kötelezettségvállaló nevét, székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát,
b) a kötelezettségvállalást kérő, mint megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát, adószámát vagy adóazonosító jelét, és EORI számát,
c) a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét, adószámát vagy adóazonosító jelét és EORI számát,
d) a kötelezettségvállalás összegét – számmal és betűvel – és devizanemét,
e) a kötelezettségvállalás érvényességi idejére vonatkozó esetleges hivatkozást,
f) a kötelezettségvállaló vállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásos felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a követelt összegeket,
g) a kötelezettségvállalás kezdő időpontjára vonatkozó hivatkozást,
h) azt a rendelkezést, hogy a kötelezettségvállaló által az adott garanciavállaló nyilatkozat kapcsán teljesített kifizetések összegével a kötelezettségvállalás összege csökken,
i) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését.
(4) Biztosítékként azt az eredeti készfizető kezesi szerződést kell elfogadni, amely a (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza még
a) azokat a kezességgel biztosított kötelezettségből eredő, adott vámügyi művelet elintézése vagy lezárása kapcsán a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül megtehető kifogásokat, amelyekre a kezes a jogosulttal szemben hivatkozhat, és
b) az írásbeli felszólítást követő 30 napos határidő hosszabbítására vonatkozó lehetőséget az ahhoz kapcsolódó esetleges kamat és költségfizetési következményekkel.
(5) A kedvezményezett vámhatóság a garanciavállaló nyilatkozat vagy készfizető kezesi szerződés jóváhagyásáról haladéktalanul tájékoztatja a kötelezettségvállalót.
(6) A VA 151. cikk (3) bekezdés esetén a kötelezettségvállaló tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a (6) bekezdés szerinti kedvezményezett vámhatóságot.
(7) A kötelezettségvállaló helytállási kötelezettséghez kapcsolódó, a kedvezményezett vámhatóság általi igénybejelentés esetén az az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalást kérő azonosító adatait – név, cím, adószám vagy adóazonosító jel, EORI szám, a jogutódlással kapcsolatos adatok –, a tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a fizetési kötelezettséggel érintett határozat számát és a vámügyi művelet típusát.
(8) A külföldi hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság által kiállított kötelezettségvállalás esetén a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
26/A. A Vámkódex 94. cikkéhez
61. § (1) Ha a Vámkódex 94. cikk (1) bekezdés szerinti vámhatósági jóváhagyás szükséges, akkor a vám és egyéb terhekre vonatkozó, egyetlen műveletre kiterjedő biztosítéknyújtásra a jóváhagyást engedély formájában (kötelezettségvállalási engedély) a vámhatóság annak a kérelmezőnek adja ki, aki
a) nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás és kényszertörlési eljárás alatt,
b) biztosítékot nyújt garanciavállaló nyilatkozat vagy készpénz formájában, és
c) kérelméhez csatolja a képviseletre jogosult személy(ek) hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyben meg kell határozni – a nyújtott biztosítékkal összhangban – a kötelezettségvállalással összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint szükség esetén engedély érvényességi idejét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély esetén a Vámkódex 22–28. cikkének, az FJA 11–18. cikkének és a VA 10–15. cikkének kérelem alapján hozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni.
26/B. A Vámkódex 95. cikkéhez
61/A. § Az FJA 84. cikk (3) bekezdés k) és l) pontokban meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha kérelmező a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerinti állami fenntartású muzeális intézmény és a kérelem kizárólag árutovábbítási eljárásra vonatkozik.”
274. § A Vtv. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől.”
275. § A Vtv. 68. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetését az adós – a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával – igazolja.
(8) A vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletben meghatározott adatokon túl tartalmazniuk kell
a) a vámadós EORI számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,
b) a terhelendő számla számát,
c) az átvevő hitelintézet adatait,
d) a vámhatóság bevételi számlaszámát,
e) a fizetendő összeget,
f) a befizetés vagy terhelés dátumát,
g) a fizetési kötelezettséget közlő határozat számát, valamint
h) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.
(9) A vám és egyéb terhek megfizetését igazoló befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a (8) bekezdés h) pontjában meghatározott adatot, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély – az ügyfél kérelmére – az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.”
276. § A Vtv. 116. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvántartásba vétellel és az onnan való törléssel, az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásba vett adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, valamint a továbbképzéshez kapcsolódó kreditpont minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
277. § (1) A Vtv. 119. § (1) bekezdés 1–11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„1. a vámhatóság és a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó részletszabályokat,
2. az EORI nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat,
3. a kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó szabályokat,
4. az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának szempontjait,
5. a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat,
6. a díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályokat,
7. az áruk tarifális besorolására vonatkozó részletes szabályokat,
8. az áruk származására vonatkozó részletes szabályokat,
9. a kötelezettségvállalási engedély alkalmazásának részletes szabályait,
10. a készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának részletes szabályait,
11. a banki fedezetigazolás, garanciavállalói nyilatkozat és a készfizető kezesi szerződés részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Vtv. 119. § (1) bekezdés 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„25. a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtását, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére, valamint a kreditpont minősítési eljárásra és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó részletes szabályokat és
26. a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, és a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait, valamint a hatósági vizsga és a vizsgabizottság díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
278. § (1) A Vtv. 121. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az FJA 251. cikke alapján érvényességüket megtartó engedélyek tekintetében a 2016. május 1. és 2019. április 30. között tartó átmeneti időszakban kiegészítést vagy módosítást kérelmeznek és a vámhatóság a kiegészítés vagy módosítás tartalmának vizsgálatát követően azt állapítja meg, hogy a kérelemben foglaltak teljesítése jelentős módosításnak minősül az engedély által lefedett tevékenység egészére nézve, úgy a határozatlan érvényességi idejű engedélyeket – a VA 345. cikkre figyelemmel – újraértékeli, míg a határozott érvényességi idejű engedélyek esetében a kérelmet elutasítja.
(12) A (11) bekezdés szerinti jelentős módosításnak minősül, ha:
a) az engedély jogosultjának személyében olyan változás történik, amely EORI szám kiadásával jár,
b) a kérelemben foglaltak teljesítéséhez aránytalanul nagy adminisztratív intézkedést kell végeznie a vámhatóságnak,
c) a kiegészítő vagy módosító kérelemben foglaltak teljesítése az adott vámeljárás vagy művelet esetén a vámfelügyelet teljes felülvizsgálatát igényli, vagy
d) a Vámkódex 211. cikk (6) bekezdés szerinti gazdasági feltételek vizsgálata szükséges.
(13) Ha a (11) bekezdés szerinti átmeneti időszakban a határozott érvényességi idejű engedélyek érvényességi idejének meghosszabbításra vonatkozóan kérelmet terjesztenek elő, úgy azt az FJA. 251. cikk (1) bekezdés a) pontjára tekintettel elutasítja.”
(2) A Vtv. 121. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A 26. és 26/A. alcím hatályba lépése előtt kiadott bankgaranciák és biztosítói kötelezvények a lejáratukig vagy visszavonásukig, de legkésőbb 2019. április 30-ig érvényesek. Amennyiben e biztosítékok alapján az adott áruk 2019. április 30-át követően átmeneti megőrzésben vannak vagy vámeljárás alatt állnak, úgy a biztosíték nyújtására kötelezett köteles az e törvényben foglaltaknak megfelelően új biztosítékot nyújtani.”
279. § A Vtv.
a) 3. § 3. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvényben” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdésében a „183 napot belföldön” szövegrész helyébe a „183 napot életvitelszerűen belföldön” szöveg,
c) 21. § (2) bekezdésében a „vámáru-nyilatkozat” szövegrész helyébe a „vám-árunyilatkozat” szöveg,
d) 25. § (1) bekezdésében a „vámhivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv” szöveg,
e) 26. § (4) bekezdésében az „a 25. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 25. § (1) bekezdése” szöveg,
f) 26. § (4) bekezdésében a „maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását” szövegrész helyébe a „maga értesíti az ellenőrzést végző vámszervet, és kéri a jogsértéssel érintett vám-árunyilatkozat módosítását az ellenőrzés tárgykörét érintően” szöveg,
g) 51. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdése” szöveg,
h) 55. § (2) bekezdésében a „vámárunyilatkozat” szövegrész helyébe a „vám-árunyilatkozat” szöveg,
i) 57. § (3) bekezdésében a „b)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–d) pontjában” szöveg,
j) 116. § (5) bekezdésében a „visszavonást megelőző továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó, 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség arányos részét” szövegrész helyébe a „visszavonást megelőző továbbképzési időszakra vonatkozó 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségét” szöveg,
k) 121. § (3) bekezdésében az „áruátengedést követő ellenőrzés alá vonható.” szövegrész helyébe az „áruátengedést követő ellenőrzés, illetve felülellenőrzés alá vonható.” szöveg,
l) 121. § (9) bekezdésében az „a 23. § (2) bekezdését és a 24. §-t” szövegrész helyébe az „a 23. § (1) és (2) bekezdését” szöveg
lép.
280. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 2. § (8) bekezdése,
b) 3. § 2. pontjában az „a regisztrációs adó,” szövegrész,
c) 7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az érintett személy vámellenőrzése alapján” szövegrész,
d) 21. § (3) bekezdése,
e) 33. § (6) bekezdése,
f) 40. § (1) bekezdésében a „tisztázott tényállásról szóló” szövegrész,
g) 49. alcíme,
h) 93. § (2) bekezdésében az „A kérelem tartalmi elemeit a miniszter rendeletben állapítja meg.” szövegrész,
i) 94. § (5) bekezdés c) pontja,
j) 119. § (1) bekezdés 22. pontja.
281. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. egyéb szervezet:
a) az egyesület, az alapítvány,
b) a köztestület, a közalapítvány,
c) a lakásszövetkezet, a társasház,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
g) a közös jogkezelő szervezet,
h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
i) a víziközmű társulat,
j) az egyházi jogi személy,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
l) a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
p) a közraktár, valamint
q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.”
282. § (1) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. fedezeti ügylet: olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy kizárólag a devizakockázat tekintetében olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezett ügyletből adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat várhatóan ellentételezi. A fedezeti ügylet lehet:
a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egészének vagy meghatározott részének piaci értékében (valós értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet;
b) cash-flow fedezeti ügylet: mérlegben szereplő eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), előrejelzett ügylethez, vagy a mérlegben meg nem jelenített, biztos elkötelezettséghez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet;
c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet;”
(2) Az Szt. 3. § (8) bekezdése a következő 10/a. és 10/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„10/a. fedezett ügylet: egy olyan eszköz, kötelezettség, biztos elkötelezettség, előrejelzett ügylet vagy külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés, amely a gazdálkodót a valós értékben vagy a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változások kockázatának teszi ki, és amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak. Hasonló eszközöket vagy hasonló kötelezettségeket kizárólag akkor lehet összevonni és egy csoportként fedezni, ha az azonos csoportba tartozó egyedi eszközök és kötelezettségek osztoznak abban a kockázati kitettségben, amelyet fedezett kockázatként megjelöltek;
10/b. megjelölt fedezeti kapcsolat: az 59/A–59/F. § szerinti valós értékelés alkalmazásától függetlenül az 59/E. § (1) és (2) bekezdése szerint dokumentált, és az 59/E. § (3) bekezdésének megfelelő fedezeti kapcsolat;”
283. § (1) Az Szt. 3. § (9) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek
a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,
b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző,
c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,
d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.
Származékos ügyletnek minősül különösen a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor;”
(2) Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 11/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„11/a. származékos ügylet zárása: a származékos ügylet lejárata, eladása, lehívása, a származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ellenügylet zárásként dokumentált kötése vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése;”
(3) Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 12/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„12/a. belső érték: az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete. Kamat swap ügylet esetén belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet;”
(4) Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 13/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13/a. biztos elkötelezettség: meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű megállapodás;”
(5) Az Szt. 3. § (9) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. fedezeti hatékonyság: azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek valós értékében vagy pénzáramlásaiban a fedezett kockázatból eredően bekövetkező változásokat. Egy fedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezeti hatékonyság a 80 és 125 százalék közötti sávban van.
Egy fedezeti ügylet hatékonynak tekinthető – és így az 59/E. § (3) bekezdésének a fedezeti hatékonyság mérésére vonatkozó követelményét nem kell alkalmazni –, ha a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgyának mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja).
A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként kell meghatározni.”
284. § Az Szt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig;
b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
c) a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)–b) és e) pont, valamint a 44. § (5) bekezdés a)–b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a nyereségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve ha az ügyletet lezárják, vagy ha a fedezeti elszámolást meg kell szüntetni;
d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell megszüntetni;
e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.
(6) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a nagyobb. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.
(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a 47. § (4) bekezdés a) pontja szerint számolják el. A hitelfelvételhez kapcsolódó költségek elhatárolt összegét a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.”
285. § Az Szt. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a) a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig;
b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
c) a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)–b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)–b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash-flow fedezeti ügyletek hatékony része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák vagy amelyekre a fedezeti elszámolást meg kellett szüntetni, mert a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdés 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek, de amelyek esetében a fedezett ügylet várhatóan bekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a veszteségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve – a d) pontban foglaltak kivételével –, ha az ügyletet lezárják;
d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált nyereségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell megszüntetni;
e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.
(6) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.”
286. § Az Szt. 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti összeget is), valamint a 32. § (5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni.”
287. § (1) Az Szt. 59/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor – a könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történő felvételt követően –, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bekerülés időpontjában érvényes, illetve mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes
a) valós értéken vagy belső értéken kell értékelni a kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket,
b) valós értéken kell értékelni a származékos ügyletnek nem minősülő kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat,
c) valós értéken lehet értékelni az értékesíthető pénzügyi eszközöket.
A pénzügyi instrumentumok valós értékükön csak akkor értékelhetők, ha azok valós értéke megbízható módon meghatározható.”
(2) Az Szt. 59/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés:)
„f) a nem pénzügyi eszközre vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, ha az nem minősül származékos ügyletnek,”
288. § (1) Az Szt. 59/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A származékos ügyletnek nem minősülő határidős ügyletek és opciós ügyletek esetében nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés, az ügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni.”
(2) Az Szt. 59/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A valós értéken történő értékelés esetén a 32. § (5) bekezdés és a 44. § (5) bekezdés szerinti időbeli elhatárolás nem mutatható ki.”
289. § (1) Az Szt. 59/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet cash-flow fedezeti ügyletként csak a devizaárfolyam-változásból bekövetkező változás miatt fennálló kockázat tekintetében jelölhető meg. A valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet minden egyéb esetben csak valós érték fedezeti ügyletként jelölhető meg.”
(2) Az Szt. 59/E. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet esetén, ha
a) a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának),
b) a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek. Ebben az esetben az ügyletet a továbbiakban kereskedési célú ügyletként kell elszámolni.
(12) A fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni az előrejelzett ügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha:
a) a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának). Ebben az esetben el kell számolni a cash-flow fedezeti ügylet zárását a (4) bekezdésben és az 59/D. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a (10) bekezdésben és a 47. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;
b) a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek. Ebben az esetben a jövőre nézve az ügyletet kereskedési célú ügyletként kell elszámolni, azonban az ügylet zárását az a) pontnak megfelelően kell elszámolni;
c) az előrejelzett ügylet bekövetkezése már nem várható. Ebben az esetben a kapcsolódó értékelési különbözetet az 59/D. § (9) bekezdés c) pontjának megfelelően meg kell szüntetni, majd az ügyletet kereskedési célú ügyletként át kell értékelni az 59/A. § (6) bekezdés szerinti értékre, és a továbbiakban kereskedési célú ügyletként kell elszámolni.”
290. § Az Szt. 60. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerült ügyletek elszámolására, értékelésére az (1)–(10) bekezdés előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.”
291. § Az Szt. 81. § (2) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)
„o) a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét;
p) a térítés nélkül átadott eszközök – a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével – nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.”
292. § (1) Az Szt. 84. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:]
„f) kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést:
fa) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, az ügylet realizált nyereségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;
fb) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján járó kamatkülönbözet 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
fc) piaci érték (valós érték) fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
fd) cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét;”
(2) Az Szt. 84. § (7) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – nyereségjellegű – különbözet teljes összegét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;
k) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem kamatfedezeti célú, egyéb piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét és annak megszüntetését;”
293. § (1) Az Szt. 85. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:]
„c) a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;”
(2) Az Szt. 85. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:]
„e) kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést:
ea) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swap ügyletek realizált veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;
eb) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatkülönbözet 44. § (5) bekezdés b) pontja szerinti elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
ec) kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
ed) cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét;”
(3) Az Szt. 85. § (3) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – veszteségjellegű – különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;
k) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét és annak megszüntetését;”
294. § Az Szt. 114/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a gazdálkodó az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet e törvény szerint részesedésként mutatna ki, a (4) és (5) bekezdés alkalmazása során, az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeiből levezetett saját tőke elemek nyitó és záró adatait úgy állapítja meg, mintha az ilyen közös tevékenység számviteli elszámolása tekintetében az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésére nem tért volna át.”
295. § Az Szt. 114/C. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az a jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza, azzal, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzését követő 90 nappal teljesíti, valamint a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel vizsgálata esetükben nem alkalmazandó.
(9) Az a gazdálkodó, amelynek értékpapírjai kereskedelmét az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték, az engedély megszerzését követő üzleti évtől köteles a 9/A. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelni. Ezen gazdálkodó a (4) és (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig teljesíti.”
296. § Az Szt. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.”
297. § Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
298. § Az Szt. 177. §-a a következő (62)–(64) bekezdéssel egészül ki:
„(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(9) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(63) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(8) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 114/C. § (4) és (5) bekezdését az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő 2017. üzleti évi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet, azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ekre való 2017. üzleti évi áttérési szándékát az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését megelőzően – a korábbi szabályoknak megfelelően – bejelentette, úgy áttérési szándékát 2016. december 15-ig visszavonhatja.”
299. § Az Szt.
1. 3. § (9) bekezdés 1. pont b) alpontjában a „határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket” szövegrész helyébe a „származékos ügyleteket” szöveg;
2. 3. § (9) bekezdés 2. pont a) alpontjában a „határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket” szövegrész helyébe a „származékos ügyleteket” szöveg;
3. 29. § (7) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében a „határidős és opciós” szövegrészek helyébe a „származékos” szöveg;
4. 59/B. § (6) bekezdésében, 84. § (5) bekezdés g) pontjában, 85. § (2) bekezdés f) pontjában a „kamat-swap” szövegrészek helyébe a „kamat swap” szöveg;
5. 59/D. § (1) bekezdésében a „határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;
6. 59/E. § (1) bekezdésében az „az ügylet megkötésekor” szövegrész helyébe az „a fedezeti kapcsolat megjelölésekor” szöveg;
7. 59/E. § (4) bekezdésében az „a (6) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész helyébe az „a 47. § (11) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg;
8. 90. § (4) bekezdés a) pontjában a „határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős részének” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;
9. 90. § (4) bekezdés c) pontjában a „határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;
10. 114/C. § (4) és (5) bekezdésében a „90 nappal” szövegrészek helyébe a „30 nappal” szöveg;
11. 114/C. § (7) bekezdésében az „éves beszámolót készítő” szövegrész helyébe az „éves beszámolót áttérés alapján készítő” szöveg;
12. 141. § (3) bekezdésében a „letétbe helyezni” szövegrész helyébe az „az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni” szöveg
lép.
300. § Hatályát veszti az Szt.
1. 59/E. § (6) bekezdése,
2. 84. § (7) bekezdés f) pontjában és 85. § (3) bekezdés f) pontjában a „befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és” szövegrész,
3. 84. § (7) bekezdés s) pontjában, 85. § (3) bekezdés s) pontjában a „(lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése)” szövegrész,
4. 90. § (4) bekezdés a) és c) pontjában az „elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet,” szövegrész,
5. 114/C. § (4) bekezdésében a „, valamint a Központi Statisztikai Hivatal” szövegrész.
301. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)
„a) a kamarai tagsági viszony megszűnésének megállapításért, valamint a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törléséért,”
(indított kamarai hatósági eljárásért.)
302. § A Kkt. 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül)
„c) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”
303. § A Kkt. 52. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha)
„f) a Magyar Nemzeti Bank a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási tevékenységről szóló törvény illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján a minősítés visszavonását kezdeményezte.”
304. § A Kkt. 91. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból törölni kell azt,
a) aki a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
b) akinek a vonatkozásában az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési idejének 89. §-ban meghatározott időtartama eredménytelenül eltelt.
(4) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból való törlés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.”
305. § A Kkt. 136. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara felvételi bizottsága)
„c) első fokon dönt a gazdálkodó szervezetek (szervezetek) nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törlésről,”
306. § A Kkt.
a) 2. § 13. és 14. pontjában az „a kamara engedélyével” szövegrész helyébe az „e törvény alapján” szöveg,
b) 30. § (1) bekezdés d) pontjában a „közfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának” szöveg,
c) 42. § (1) bekezdésében a „41. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „41. § (3) bekezdés” szöveg,
d) 48. § (5) bekezdésében a „Minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés” szöveg,
e) 91. § (2) bekezdés d) pontjában, 98. § (1) bekezdés b) pontjában, 101/A. § (1) és (2) bekezdésében a „12. §” szövegrész helyébe a „9/H. §” szöveg,
f) 165. § (4) bekezdésében, 166. § (3) bekezdésében, 167. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 170. § (5) bekezdésében, 171. §-ában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,
g) 166. § (2) bekezdésében, 167. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzést” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,
h) 170. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzésről” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzésről” szöveg,
i) 172. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg,
j) 173. §-ában a „minőségellenőrzések” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzések” szöveg
lép.
307. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.””
308. § A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény 3. §-ában kihirdetett Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás 2. cikk 2. a) (5) (B) pontjának hivatalos magyar nyelvű fordításában az „az ingatlaneladásból” szövegrész helyébe a „a vagyoneladásból” szöveg lép.
309. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
310. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a miniszter, az egyéb, szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó két vagy többoldalú szerződés esetén a miniszter vagy az állami adó- és vámhivatal vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”
311. § Az Szjtv. 7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásokra tekintettel az ügyfél a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat és ezt az állami adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az állami adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél, vagy annak képviselője az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az ügyfél képviselője jelenti be, az állami adóhatóság a bejelentésről az ügyfelet írásban értesíti. Az ügyfél az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adóhatósággal szemben az állami adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.”
312. § (1) Az Szjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az állami adóhatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az állami adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az állami adóhatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli szerencsejáték szervezést folytatnak.”
(2) Az Szjtv. 36. §-a a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állami adóhatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, az állami adóhatóság a tanút az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.
(3b) Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá az állami adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés során biztosítani.
(3c) Az állami adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az állami adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
(3d) Az ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni.
(3e) Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, az állami adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.”
313. § Az Szjtv. 36/F. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az állami adóhatóság elkobozhatja azt a dolgot]
„d) amely engedély nélkül végzett szerencsejáték szervezés eszközéül használt berendezésben található”
314. § Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Nemzetközi közigazgatási együttműködés
36/L. § (1) Az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az online szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyről szóló rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Megállapodás végrehajtása során a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket az állami adóhatóság útján is teljesítheti.
(3) A másik EGT állam hatáskörrel rendelkező hatósága (a továbbiakban: EGT társhatóság) megkeresésének teljesítését a magyar hatóság megtagadhatja abban az esetben is, ha a megkeresés teljesítése
a) a szerencsejáték szervezési tevékenység hatékony szakmai irányítását vagy hatósági felügyeletét, ellenőrzését, illetve a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működését sérti vagy veszélyezteti, vagy
b) a magyar hatóság részére jelentős költséggel vagy indokolatlan adminisztratív teherrel járna és az EGT társhatóság a költségek viseléséről vagy az adminisztratív teher csökkentéséről szóló írásbeli egyeztetéstől elzárkózik vagy az írásbeli egyeztetés egyéb okból nem vezet ésszerű időben eredményre.
(4) A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során nem online kaszinójátékra vagy nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresést erre vonatkozó viszonosság esetén teljesít és kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha az EGT társhatóság a nem online kaszinójátékra vagy a nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresés teljesítését a Megállapodás részét képező nemzeti kapcsolódási pontokról szóló dokumentumában viszonosságra hivatkozással vagy más módon lehetővé teszi.
(5) A Megállapodás végrehajtása során
a) a magyar hatóság kizárólag írásbeli, magyar vagy angol nyelvű megkereséseket kezdeményez és teljesít, az egyéb EGT tagállami hivatalos nyelv használatára a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor,
b) a megkereséseket elsősorban elektronikus úton kell kezdeményezni és teljesíteni, megkeresés papír alapú vagy egyéb formájú kiadására és teljesítésére a megkereséssel érintett információ jellegére tekintettel, vagy a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor.
(6) A megkeresés teljesítéséért – a jelentős költséggel járó megkeresés kivétel – a magyar hatóság az EGT társhatósággal szemben igényt nem érvényesít és az EGT társhatóság megkeresés teljesítésével összefüggő költségigényét nem teljesíti. A jelentős költséggel járó megkeresés esetén a költségek viseléséről előzetesen írásban egyeztetni kell. Előzetes írásbeli egyeztetés és a jelentős költségek viseléséről szóló eseti megállapodás hiányában az EGT társhatóság megkeresését a (3) bekezdés b) pontja szerint el kell utasítani, a magyar hatóság megkeresését vissza kell vonni.”
315. § Az Szjtv.
a) 12. § (5) bekezdésében az „elkövetéstől” szövegrész helyébe az „elkövetéstől, illetve az új eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől” szöveg,
b) 36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „játékkaszinó üzemeltetése” szövegrész helyébe a „játékkaszinó, online kaszinó üzemeltetése” szöveg
c) 37. § 18. pontjában a „szerencsejáték – ideértve a távszerencsejátékot is –” szövegrész helyébe a „szerencsejáték,” szöveg
lép.
316. § Hatályát veszti az Szjtv.
a) 13. § (5) bekezdésében a „, vita esetén” szövegrész,
b) 34. § (2) bekezdése.
317. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. § e) pontjának ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett]
„ea) az 5. § ab) alpontja szerint, az év 1–6. és 9–12. hónapjában legalább – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított – 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és”
318. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, 2. § (2) bekezdése, 3–6. §, 7. § (2)–(3) bekezdése, 8. §, 13. § 1–3. pontja, 7–8. pontja, 11–12. pontja, 18–19. pontja, 23–30. pont, 14–18. §, 20. §, 21. § (1)–(3) bekezdése, (5)–(11) bekezdése, 22. §, 24. §, 26–28. §, 30. § (3) bekezdése, 32. §, 33. § 2. és 3. pontja, 34. § 1–8. pontja, 17. pontja, 35. §, 37. § 2. pontja, 39. §, 41. §, 43. §, 47. §, 49. §, 53. §, 55–58. §, 59. § 2–5. pontja, 61–76. §, 78. §, 102–136. §, 137. § (1) bekezdése, 138–142. §, 145. § 1–4. pontja, 6–8. pontja, 146–149. §, 150. § 2–3. pontja, 151. § (1) bekezdése, 152. §, 154. §, 155. §, 157. § 1–2. pontja, 158–166. §, 168. §, 170. §, 172–186. §, 188. §, 189. §, 191. §, 195. §, 196. §, 198–200. §, 202–204. §, 205. § 1–6. pontja, 8–37. pontja, 206. § 1. pontja, 3–10. pontja, 207–216. §, 220–272. §, 274–277. §, 278. § (1) bekezdése, 279–295. §, 299. § 1–9. pontja, 11–12. pontja, 300. § 1–4. pontja, 309. §, 317. §, 1. melléklet 1., 2., 5., 6., 8. pontjai és a 3–9. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 13. § 20. pontja, 137. § (2) bekezdése, 145. § 5. pontja 2017. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 206. § 2. pontja 2017. június 30-án lép hatályba.
(5) A 187. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 205. § 7. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
319. § A 207. §, 209. §, 210. §, 213. §, 214. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
320. § A 315. § c) pontjában foglaltaknak tartalmilag megfelelő normaszöveg tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése a 2015/470/HU sz. műszaki notifikációs eljárásban megtörtént.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.11. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő f) alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„f) a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak”
(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.11. a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére
a) belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,
b) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján vagy
c) a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében
kerül sor.”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.34. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.34. a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben a FINA-tisztségviselők, a versenybírók részére kifizetett juttatás (különösen: a napidíj, valamint a szállás- és utazási költségek megtérítése), a sportolók részére kifizetett pénzdíj, a FINA-tisztségviselők, versenybírók, szervezőbizottsági tisztségviselők, a sportolók és önkéntesek részére adott formaruhák, természetben biztosított ellátás, a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások.”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.19. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„b) a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja;”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.
d) együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.8. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)
„9.8. Az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.8.1. Adómentes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő föld (a továbbiakban: erdőnek minősülő föld) használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
9.8.2. A magánszemély köteles a 9.8.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”
1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető]
„b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél, valamint a közfeladatot ellátó víziközmű-szolgáltató által vagyonkezelési jogviszony keretében üzemeltetett és az alaptevékenység ellátásához szükséges tárgyi eszközöknél,”
2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5/b. pontjában a „3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „3. § (5) bekezdés 1. pontja és 177. § (50) bekezdése szerinti” szöveg lép.
1. A Tao. törvény 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázata helyébe a következő táblázat lép:
| Az építmény jellege | Leírási kulcs % | |
| Ipari építmény | 2,0 | |
| Mezőgazdasági építmény | 3,0 | |
| ebből: önálló támrendszer | 15,0 | |
| Melioráció | 10,0 | |
| Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út | 5,0 | |
| Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is | 4,0 | |
| Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.) | 7,0 | |
| Vízi építmény | 2,0 | |
| Híd | 4,0 | |
| Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is | 8,0 | |
| Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték | 6,0 | |
| Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáztávvezeték, termálkút | 10,0 | |
| Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték | 25,0 | |
| Egyéb, minden más vezeték | 3,0 | |
| ebből: víziközmű-vezeték | 2,0 | |
| Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével) | 1,0 | |
| Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás | 6,0 | |
| Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény | 15,0 | |
| Minden egyéb építmény | 2,0 |
2. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„5. A HR 8469, 8470, 8472 vtsz.-ok.”
3. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok.”
4. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„8. A HR 8418 80 vsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.”
5. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018–9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.”
6. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme c) pontjában az „a)–b) pontban” szövegrész helyébe az „a)–b) pontban és d)–e) pontban” szöveg lép.
7. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme a következő d) és e) ponttal egészül ki:
„d) 10%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Hulladék ágazat gépei, berendezései, felszerelései, járművei.
e) 7%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti víziközmű alkotórészét, tartozékát képező gépek, berendezések, felszerelések, a Vksztv.-ben meghatározott rendszerfüggetlen víziközmű-elemek kivételével.”
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) része a következő 3. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„3. az élőzenei szolgáltatásra tekintettel költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) összege, a 22/F. § szerinti adókedvezmény érvényesítése esetén;”
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett;”
Az Art. 1. számú melléklet I/B/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. Az éves adóbevallás határidői)
„b) a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, – ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető magánszemélyt is – ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
az adóévet követő év május 20-áig,”
(kell bevallást benyújtani.)
Az Art. 3. számú melléklete a következő T) ponttal egészül ki:
„T) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal a tárgyévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat a rokkantsági járadék és a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat tartalmáról.”
1. Az Aktv. 1. melléklet III.C.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem minősül Magas Értékű Számlának, de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű Számlává válik, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán, amelyben a számla Magas Értékű Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az adóévre vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült, valamint az azt követő adóévekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.”
2. Az Aktv. 1. melléklet III.D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„D. A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be a Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák és Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell lezárni.”
3. Az Aktv. 1. melléklet V.A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A. Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie a 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t nem meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy értéket.”
4. Az Aktv. 1. melléklet V.B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„B. Átvilágítandó Jogalanyi Számlák
A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell átvilágítani.”
5. Az Aktv. 1. melléklet V.D.2. pontja a) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása:]
„A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”
6. Az Aktv. 1. mellékletének V.E. pontja az alábbi 1a. ponttal egészül ki:
„1a. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell elvégezni.”
7. Az Aktv. 1. melléklet V.E.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy későbbi adóév december 31-én meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig kell elvégezni.”
8. Az Aktv. 1. melléklet VI.2.a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása:]
„A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”
9. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.B.1. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amely az e melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap valamennyi Jelentendő Számlája tekintetében.”
10. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.9. pontja a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján már meglévő Pénzügyi Számla;”
11. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés adóévének 1. napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának.”
12. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
