Mindkét Fél nemzeti vagy regionális * , a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogkimerülési rendszert alkalmaz belső jogával összhangban a szerzői jog és szomszédos jogok, a formatervezési minták és a védjegyek tekintetében.
Mindegyik Fél eleget tesz az alábbi nemzetközi megállapodásokban meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek:
a) Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Berni egyezmény);
b) Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Római egyezmény);
c) a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Szerzői Jogi Szerződése;
d) a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése;
e) a TRIPS-megállapodás.
Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők tekintetében a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
a) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
b) műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként;
c) műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy annak tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít az előadók tekintetében a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
a) előadásaik rögzítése * ;
b) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
c) előadásaik rögzített formájának terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;
d) előadásaik rögzített formája vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek;
e) előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítése, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók tekintetében a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
a) hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
b) hangfelvételeik terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;
c) hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek.
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek tekintetében a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
a) sugárzott műsoraik rögzítése;
b) rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;
c) sugárzott műsoraik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli elérhetővé tétele, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben férhetnek hozzá. valamint
d) sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz történő közvetítése, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető.
A Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen a hangfelvétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy az említett díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják annak feltételeit, hogy az említett díjat hogyan osztják el.
1. A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti alkotások a szerző életében és a halálától számított legalább 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben.
2. Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az (1) bekezdésben meghatározott védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani.
3. Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább 50 éven át védelemben részesülnek. Ha azonban az előadás rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéstől számított legalább 50 év.
4. A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Ha azonban a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvánosságra hozatal időpontját követő legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő legalább 50 év elteltével szűnnek meg;
5. A műsorsugárzó szervezetek jogai legkorábban a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.
6. Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év januárjának első napjától kell számítani.
7. A védelemre vonatkozó szabályok meghaladhatják az e cikkben meghatározottakat.
1. A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony technológiai intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez, hogy a fenti célt kívánja elérni, vagy ésszerűen ennek tudatában kellene lennie.
2. Mindkét Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek főként hatékony műszaki intézkedések megkerülésére irányulnak vagy azt lehetővé teszik.
3. E megállapodás alkalmazásában „műszaki intézkedés”: bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más tárgy tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja nem engedélyezett, a belső jogszabályoknak megfelelően. A műszaki intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a mű vagy más tárgy használatát a jogosult hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.
1. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:
a) bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása;
b) az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták,
ha a fenti személy tudja, vagy ésszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével a belső jog szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.
2. E fejezet alkalmazásában „jogkezelési információ”: minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely a szerzői joggal vagy szomszédos jogokkal védett művet vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogosultat, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód.
3. Az (1) bekezdés alkalmazandó, ha a (2) bekezdésben említett információk bármelyike a szerzői joggal vagy szomszédos jogokkal védett mű vagy más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.
1. Azon egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek a Felek részesei, a Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a 66–70. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a mű vagy más tárgy rendes hasznosításával, és amelyek indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.
2. A Felek rendelkeznek arról, hogy a 66–70. cikkében említett azon ideiglenes reprodukciók, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és alapvető részét képezik, és amelyek egyetlen célja hogy lehetővé tegye egy mű vagy más tárgy:
a) valamely közvetítő eszköz révén történő, harmadik felek közötti hálózaton belüli továbbítását; vagy
b) jogszerű használatát,
valamint amelynek nincs független gazdasági jelentősége, kivételt képezzenek a 66–69. cikkben előírt többszörözési jog alól.
Az eredeti műalkotás szerzőjének – aki a másik Fél állampolgára – és jogutódjának javára mindkét Fél viszonteladási jogot biztosít, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő viszonteladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg. A jogdíjak beszedésére vonatkozó küszöböket és rátákat a viszonteladás helye szerinti Fél belső jogával összhangban állapítják meg * .
A Felek lehetőségeik szerint ésszerű intézkedéseket hoznak arra, hogy megfelelő közös jogkezelő szervezeteik között megállapodásokat segítsenek elő a célból, hogy a Felek területei között könnyebb kölcsönös hozzáférést biztosítsanak a művekhez és egyéb védett tárgyakhoz és elősegítsék azok egymás területére juttatását, valamint megkönnyítsék az ilyen művek és más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalását. A Felek lehetőségeik szerint arra is ésszerű intézkedéseket hoznak, hogy magas szintű racionalizációt és átláthatóságot érjenek el közös jogkezelő szervezeteik feladatainak ellátása vonatkozásában.
77. CIKK
Nemzetközi megállapodások
Mindkét Fél:
a) eleget tesz a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyvnek és a WIPO Védjegyjogi Szerződésének, valamint
b) minden elvárható erőfeszítést megtesz a Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás érdekében.
78. CIKK
Lajstromozás
1. Mindkét Fél olyan védjegylajstromozási rendszert hoz létre, amelyben a megfelelő védjegyhatóság valamennyi, az eljárást befejező határozatát írásban, megfelelő indoklással ellátva közli a védjegybejelentővel, aki megtámadhatja e határozatot az illetékes védjegyhatóság előtt, illetve azzal szemben fellebbezést nyújthat be a bírósághoz.
2. Mindkét Fél lehetőséget biztosít a jogosultak számára arra, hogy felszólaljanak a védjegybejelentések vagy a védjegyek lajstromozásával szemben. A felszólalási eljárás kontradiktórikus.
3. Mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist biztosít a lajstromozott védjegyekhez.
79. CIKK
Közismert védjegyek
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a Párizsi Egyezmény 6bis cikke és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti közismert védjegyek oltalmát ténylegessé tegyék.
80. CIKK
Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól
Mindegyik Fél rendelkezik a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések tisztességes használatáról, a földrajzi árujelzők használatáról vagy más olyan korlátozott kivételről, amely figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik felek jogos érdekeit.
81. CIKK
Meghatározás
E megállapodás alkalmazásában a földrajzi árujelző valamely Fél területének, egy vidékének vagy helységének a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
82. CIKK
A földrajzi árujelzők védelmének elvei
1. Mindegyik Fél – önálló oltalmi rendszer alkalmazásával és a belső joggal összhangban – megfelelően és határozatlan időre biztosítja a földrajzi árujelzők oltalmát mindaddig, amennyiben a földrajzi árujelző a származási országban jogi oltalmat élvez.
2. E célból a Felek e cikk alapján – amely kiegészíti a TRIPS-megállapodás vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott minimumkövetelményeket – együttműködnek a földrajzi árujelzők terén.
3. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a földrajzi árujelzők oltalmát szolgáló rendszerük földrajzi árujelzők lajstromozása céljából nyitva áll a másik Fél előtt. Mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist biztosít a lajstromozott földrajzi árujelzőkhöz.
4. A saját területén oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében mindegyik Fél megtiltja és megakadályozza az alábbiakat:
a) a lajstromozott elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata a lajstromozással nem érintett termékek tekintetében, amennyiben:
i. a fenti termékek hasonlóak a fenti elnevezés alatt oltalmazott termékekhez, vagy
ii. az ilyen használat az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét használja ki;
b) a lajstromozott névvel való bármely visszaélés, annak utánzása vagy az arra való utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás tényleges származását, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, kiejtés szerinti átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan ... készül”, „mint”„utánzat” és hasonlók;
c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás; illetve
d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely az áru tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.
5. A Felek – a belső joggal összhangban – megfelelő igazgatási intézkedések útján érvényesítik a 81–83. cikkben szereplő oltalmat, többek között az érdekelt Fél kérésére.
6. A Felek biztosítják, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely olyan gazdasági szereplő használhassa, amely az adott termékleírásnak megfelelő árut forgalmaz.
7. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a belső jog szerint oltalmazott elnevezések ne legyenek általánosak.
8. A Felek nem kötelesek lajstromozni az olyan földrajzi árujelzőket, amelyek esetében a lajstromozás egy jó hírű vagy közismert védjegyre tekintettel megtévesztheti a fogyasztókat az áru valódi azonosságát illetően.
9. E cikk sérelme nélkül mindegyik Fél oltalmazza a földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A „korábbi védjegy” olyan védjegyet jelent, amelynek használata megfelel a (4) bekezdésben említett helyzetek valamelyikének, és amelyet azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek oltalma használat révén – ha a belső jog biztosítja ennek lehetőségét – azt megelőzően keletkezett, hogy a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló kérelmet benyújtották a szóban forgó Fél illetékes hatóságához. Ezeket a korábbi védjegyeket továbbra is lehet használni és az oltalom a földrajzi árujelzők oltalmának sérelme nélkül megújítható, amennyiben a védjegy érvénytelenítése vagy visszavonása a védjegy lajstromozásának vagy használatának helye szerinti Fél védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján nem indokolt.
83. CIKK
Tárgyalások
A Felek e cím alkalmazásának megkezdésétől számított legfeljebb hét év elteltével tárgyalásokat kezdenek a földrajzi árujelzők területeiken való oltalmáról szóló megállapodás megkötése céljából.
84. CIKK
Nemzetközi megállapodások
Az Európai Unió megerősíti elkötelezettségét a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövege (1999) iránt. A Kazah Köztársaság elvárható erőfeszítéseket tesz a célból, hogy csatlakozzon ahhoz.
85. CIKK
A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom feltételei
1. A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új és eredeti formatervezési minták oltalmát. Ezt az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, amely a belső joggal összhangban kizárólagos jogot biztosít a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjainak. E cikk alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyéni jellegű formatervezési minták eredetiek.
2. Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített mintát akkor kell újnak és egyedi jellegűnek tekinteni, ha
a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata – amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában – során; és
b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyedi jelleg követelményeinek.
86. CIKK
A lajstromozás által biztosított jogok
A lajtromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultja kizárólagos joggal rendelkezik annak használatára, valamint arra, hogy harmadik felet megakadályozzon többek között abban, hogy a jogosult engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, értékesítésre felajánljon, forgalmazzon, importáljon, exportáljon, raktározzon vagy használjon olyan terméket, amely az oltalmazott formatervezési mintát hordozza vagy megtestesíti.
87. CIKK
A nem lajstromozott formatervezési minták oltalma
A Kazah Köztársaság legkésőbb hét évvel e cím tényleges alkalmazásának megkezdése után tényleges jogi oltalmat biztosít a nem lajstromozott formatervezési minták utánzása ellen, feltéve, hogy az Európai Unió az említett hétéves időszak lejárta előtt legalább két évvel megfelelő képzésben részesítette a felhatalmazott szervek, szervezetek és bírók képviselőit.
88. CIKK
Az oltalom időtartama
Az oltalmi idő legalább tíz év a kérelem benyújtásának napjától számítva. Az egyes Felek előírhatják, hogy a jogosult meghosszabbíthatja az oltalmat egy vagy több ötéves időszakra, a belső jog által előírt leghosszabb oltalmi időtartamig.
89. CIKK
Kivételek
1. A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezésiminta-oltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.
2. A formatervezési minták oltalma nem terjed ki sem azon külső jellemzőkre, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetéséből fakadnak, sem azokra, amelyek egy másik termékkel való interoperabilitás biztosításához szükségesek * .
3. A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közcélokkal vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel.
90. CIKK
A szerzői joghoz való viszony
A valamelyik Fél területén lajstromozott mintaoltalmi joggal védett formatervezési minta a szóban forgó Fél szerzői joga szerint szerzői jogi oltalomra is jogosult lesz a minta létrehozatalának vagy bármilyen formában történő rögzítésének időpontjától kezdődően. E védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes Felek határozzák meg.
91. CIKK
Nemzetközi megállapodások
A Felek minden elvárható erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a Szabadalmi Jogi Szerződés 1–16. cikkének.
92. CIKK
Szabadalmak és közegészségügy
1. A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat fontosságát. Az e fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják az említett nyilatkozatnak való megfelelést.
2. Mindegyik Fél tiszteletben tartja a WTO Általános Tanácsának az (1) bekezdésben említett nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló, 2003. augusztus 30-i határozatát.
93. CIKK
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok
1. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek és növényvédő szerek hatósági engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtása és a termék forgalomba hozatalára kiadott első engedély közötti időszak között eltelt idő következtében – a vonatkozó belső jogban e célból meghatározott előírások szerint – a szabadalmi oltalom tényleges időtartama az említett időszakkal rövidülhet.
2. A Felek további oltalmi időt biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan hatósági engedélyezési eljárást folytattak le, és ez az oltalmi idő egyenlő az (1) bekezdés második mondatában említett időszak öt évvel csökkentett időtartamával.
3. A (2) bekezdés ellenére a további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet.
94. CIKK
A gyógyszerek * forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme
1. Mindegyik Fél gondoskodik a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok bizalmas kezeléséről, valamint nyilvánosságra hozatali és felhasználási tilalmát biztosító átfogó rendszerről.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a – TRIPS-megállapodás 39. cikkének (3) bekezdésében említett – gyógyszerek forgalomba hozatala engedélyezésének megszerzése érdekében benyújtott információkat harmadik személyek számára ne tegyék hozzáférhetővé, és bármelyik Fél területén való forgalomba hozataluk engedélyezésétől számított legalább hat évig védelmet élvezzenek a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben.
E célból:
a) a forgalombahozatali engedély megadásától számított hat évig az ilyen nem nyilvános adatokat benyújtó személyen vagy entitáson kívül semmilyen – akár a köz-, akár a magánszférához tartozó – személy vagy entitás nem használhat fel közvetlenül vagy közvetetten ilyen adatokat az adatokat benyújtó személy vagy entitás kifejezett beleegyezése nélkül egy gyógyszer forgalombahozatali engedély iránti kérelmének alátámasztása céljából;
b) a forgalombahozatali engedély megadásától számított hat évig nem adható újabb forgalombahozatali engedély gyógyszerre, kivéve, ha az újabb kérelmező saját adatokat, vagy az első engedély jogosultjának engedélyével felhasznált adatokat nyújt be, és ezek teljes mértékben megfelelnek az első engedély kiadása során vizsgált követelményeknek. E hatéves időszak alatt az ilyen adatok benyújtása nélkül bejegyzett termékeket kivonják a forgalomból mindaddig, amíg a követelmények nem teljesülnek.
95. CIKK
A növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem és szabályok a párhuzamos kísérletek elkerülésére
1. A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően.
2. Mindegyik Fél átmeneti adatvédelmi jogot biztosít a valamely növényvédő szer forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések tulajdonosának.
Az adatvédelmi jogok érvényességének időtartama alatt a teszteket és vizsgálati jelentéseket nem használják fel más olyan személy javára, aki valamely növényvédelmi termékre forgalombahozatali engedélyt kíván szerezni, kivéve, ha a tulajdonos kifejezetten hozzájárult ezen adatok felhasználásához. Erre a jogra a továbbiakban „adatvédelemként” történik hivatkozás.
3. A teszt vagy vizsgálati jelentés eleget tesz az alábbi feltételeknek:
a) szükséges az engedélyezéshez, vagy az engedély olyan módosításához, hogy a szert más növényhez is lehessen használni, és
b) igazoltan megfelel a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek.
4. Valamely Fél területén a növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem időtartama az adott Fél területén való első engedélyezéstől számított tíz év. Mindegyik Fél hosszabb időszakot is engedélyezhet, például alacsony kockázatú növényvédő szerek vagy kisebb jelentőségű felhasználások engedélyezésének ösztönzése céljából.
5. Az engedély meghosszabbításához vagy felülvizsgálatához szükséges kísérletek vagy vizsgálatok szintén védettek.
6. A Felek szabályokat határoznak meg a gerinces állatokon végzett kettős kísérletek elkerülésére vonatkozóan. Azok a személyek, akik gerinces állatokon végzett kísérleteket és vizsgálatokat szándékoznak végrehajtani, minden szükséges intézkedést megtesznek annak ellenőrzésére, hogy ezeket a vizsgálatokat és tanulmányokat nem végezték-e már el, vagy nem kezdték-e már meg.
7. A jövőbeni kérelmező és a vonatkozó engedélyek jogosultja vagy jogosultjai mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a gerinces állatokon végzett kísérletek és vizsgálatok eredményeit megosszák. A kísérleti és vizsgálati jelentések megosztásának költségeit igazságos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell meghatározni. A leendő kérelmezőnek kizárólag azon információk költségeiből kell részt vállalnia, amelyeket az engedélyezési követelmények teljesítése érdekében be kell nyújtania.
8. Ha a jövőbeni kérelmező és a növényvédő szerek vonatkozó engedélyeinek jogosultja vagy jogosultjai nem tudnak megállapodni a gerinces állatokon végzett kísérletekkel járó tesztek vagy vizsgálatok eredményeinek megosztásáról, akkor a jövőbeni kérelmező erről tájékoztatja az érintett Fél illetékes hatóságát.
9. A gerinces állatokon végzett kísérletekkel járó tesztek vagy vizsgálatok eredményeinek megosztására vonatkozó megállapodás meghiúsulása nem akadályozza meg az érintett Fél illetékes hatóságát abban, hogy az ilyen eredményeket felhasználja a jövőbeni kérelmező kérelmének elbírálásához.
A vonatkozó engedély jogosultja vagy jogosultjai igényelhetik a jövőbeni kérelmezőtől, hogy vállaljon tisztességes részt a náluk felmerült költségekből. A Fél az érintett feleket felkérheti arra, hogy az ügyet a belső jog alapján lefolytatott hivatalos és kötelező erejű választottbírósági eljárás útján rendezzék.
96. CIKK
Növényfajták
Az Európai Unió újólag megerősíti az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV-egyezmény) melletti kötelezettségvállalását, a Kazah Köztársaság pedig ésszerű erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy csatlakozzon ahhoz.
1. A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás – különösen annak III. része – szerinti kötelezettségvállalásaikat, és gondoskodnak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez szükséges, e szakaszban rögzített kiegészítő intézkedések, eljárások és jogorvoslatok biztosításáról * .
2. Ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és nem eredményezhetnek ésszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket. Ezeknek emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne akadályozzák a törvényes kereskedelmet, és hogy az azokkal való visszaélés esetére biztosítékok álljanak rendelkezésre.
A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az ebben a szakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:
a) szellemitulajdon-jogok jogosultjai, a belső jog rendelkezéseivel összhangban;
b) az e jogok használatára jogosult minden más személyt, így különösen a licencvevőket, feltéve, hogy azt a belső jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;
c) szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt a belső jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;
d) a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezetek vagy egyéb személyek, amelyek/akik szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt a belső jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel.
1. Mindkét Fél igazságügyi hatóságai jogosultak arra, hogy – amennyiben az egyik Fél ésszerűen elérhető bizonyítékot mutat be igényének alátámasztására, és olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenfél birtokában van – elrendelje az ilyen bizonyítéknak az ellenfél általi bemutatását, a bizalmas információk védelmét megfelelő feltételekkel biztosítva.
2. Az (1) bekezdésben említett feltételek mellett, amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértésére kereskedelmi mértékben kerül sor, a Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az illetékes igazságügyi hatóságok számára, hogy – indokolt esetben és kérelem benyújtását követően – elrendeljék a felszólalást benyújtó Fél rendelkezésére álló banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelme mellett.
1. A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárások megindítása előtt valamely fél kérelmére, aki az összes ésszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta azon igényének alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az illetékes igazságügyi hatóságok azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítására, feltéve, hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.
2. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a feltehetően jogsértő áruk, illetve adott esetben a fenti áruk előállításához és/vagy terjesztéséhez használt anyagok és eszközök, valamint az azokhoz tartozó dokumentumok részletes leírását, illetve – mintavétellel vagy anélkül történő – fizikai lefoglalását. Ezen intézkedéseket szükség esetén a másik Fél meghallgatása nélkül kell meghozni, különösen akkor, ha a késedelem valószínűleg helyrehozhatatlan kárt okozna a jogosultnak vagy bizonyíthatóan fennáll a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye.
1. A Felek biztosítják, hogy – a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére – az illetékes igazságügyi hatóságok elrendelhessék, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájékoztatást:
a) aki jogsértő árukat kereskedelmi mértékben birtokolt;
b) aki jogsértő szolgáltatásokat kereskedelmi mértékben vett igénybe;
c) aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez; illetve
d) aki az a), b) vagy c) pontban említett személy állítása szerint részt vett jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában.
2. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint magában foglalja:
a) az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők nevét és címét;
b) az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó adatokat, valamint az érintett árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett árat.
3. Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket, amelyek:
a) a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak;
b) az e cikk szerint közölt információ polgári vagy büntetőeljárásban való felhasználását szabályozzák;
c) a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaélést szabályozzák;
d) lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett személyt arra kényszerítené, hogy magát vagy közeli hozzátartozóját szellemitulajdon-jog megsértésében való részvétellel vádolja; vagy
e) az információs források bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozzák.
1. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a felperes kérelmére ideiglenes intézkedést rendelhessenek el a feltételezett jogsértő ellen a szellemitulajdon-jogot fenyegető sérelem megakadályozására, vagy ideiglenes jelleggel és szükség esetén – feltéve, hogy arról a belső jog rendelkezik – ismételt pénzbírság kiszabása mellett a feltételezett jogsértés folytatásának megtiltására, vagy a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja. Ugyanezen feltételek mellett ideiglenes intézkedés olyan közvetítővel szemben is elrendelhető, akinek a szolgáltatásait harmadik személy veszi igénybe szellemitulajdon-jog megsértése céljából.
2. Ideiglenes intézkedés rendelhető el a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk lefoglalása vagy kiadása érdekében is, hogy ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba kerülését vagy forgalmazását.
3. A feltételezett jogsértés kereskedelmi mértékben történő elkövetésének esetére a Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását, amennyiben a felperes igazolja, hogy kártérítési igényének teljesítése kétséges. E célból az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a szóban forgó információkhoz való megfelelő hozzáférés biztosítását.
1. A Felek biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok – a felperes kérelmére, továbbá a jogsértésből fakadóan a jogosultat megillető bármely kártérítési igény sérelme nélkül, és bárminemű kártérítés nélkül – elrendelhessék legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását vagy megsemmisítését azoknak az áruknak, amelyekről megállapították, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az illetékes igazságügyi hatóságok elrendelhetik az elősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését is.
2. A Felek igazságügyi hatóságainak jogában áll elrendelni, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve ha olyan különleges indokokra történik hivatkozás, amelyek ennek ellentmondanak.
A Felek biztosítják, hogy amennyiben bírósági határozat a szellemitulajdon-jog megsértését állapítja meg, az illetékes igazságügyi hatóságok a jogsértőt határozattal eltiltsák a további jogsértéstől. Amennyiben arról a belső jog rendelkezik, a bírósági eltiltó határozat be nem tartása esetén – adott esetben – többször is bírságot vethetnek ki a határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében. A Felek biztosítják továbbá, hogy a jogosultak bírósági eltiltó határozatot kérhessenek olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jog megsértése céljából veszi igénybe.
A belső joggal összhangban mindegyik Fél előírhatja, hogy – megfelelő esetekben, valamint azon személy kérésére, akire feltehetőleg vonatkozhatnak a 103. és/vagy 104. cikkben előírt intézkedések – az illetékes igazságügyi hatóság pénzbeli kártérítés megfizetését rendelheti el a sértett Fél javára az e fejezet 103. és/vagy 104. cikkében előírt intézkedések alkalmazása helyett, ha az érintett személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, amennyiben a szóban forgó intézkedések végrehajtása aránytalanul nagy kárt okozna számára, és ha a sértett félnek fizetett pénzbeli kártérítés ésszerű mértékűnek tűnik.
1. A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a kártérítés megállapításakor:
a) figyelembe vesznek minden lényeges szempontot, úgy mint a sértett fél által elszenvedett kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve az elmaradt hasznot, a jogsértő jogtalan gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint például a jogsértés által a jogosultnak okozott nem vagyoni kárt; illetve
b) a kártérítést megfelelő esetekben átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint amilyen például legalább azon díjazás vagy jogdíjak összege, amely a jogosultat megillette volna, ha az adott szellemitulajdon-jog felhasználására a jogsértő engedélyt kért volna.
2. Azokra az esetekre, amikor a jogsértő nem tudta, vagy kellő gondosság mellett nem kellett tudnia, hogy jogsértést valósít meg, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok rendeljék el a gazdagodás megtérítését vagy kártérítés megfizetését, amelyek összegét előre megállapíthatják.
Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ez méltánytalan lenne.
A Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban az igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozatban foglalt információ terjesztése érdekében, ideértve a határozat közzétételét és annak teljes vagy részleges nyilvánosságra hozatalát.
Az ezen szakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásában ahhoz, hogy egy irodalmi vagy művészeti mű szerzőjét ellenkező bizonyíték hiányában szerzőnek tekintsék, és ennélfogva jogosult legyen jogorvoslati eljárás megindítására, elegendő, ha nevét a szokásos módon feltüntetik a művön. Ez értelemszerűen alkalmazandó a szomszédos jogi jogosultakra is a védelmet élvező teljesítményeik tekintetében.
Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg azonos elveknek kell megfelelnie, mint az ezen szakasz vonatkozó rendelkezéseiben megállapítottak.
1. A szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében a határokon alkalmazott intézkedések végrehajtása során a Felek biztosítják az 1994. évi GATT-egyezmény és a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségeik betartását.
2. A szellemitulajdon-jogok védelmének mindkét Fél vámterületén való biztosítása érdekében a vámhatóságok – hatáskörük keretein belül – megközelítéseket fogadnak el a (3) és (4) bekezdésben említett, a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat tartalmazó szállítmányok azonosítására vonatkozóan. E megközelítések között szerepelnek kockázatelemzési technikák, amelyek többek között a jogosultak által nyújtott információkon, az összegyűjtött információkon és a szállítmányok ellenőrzésén alapulnak.
3. A vámhatóságoknak – a jogosult kérelmére – intézkedéseket hozhatnak a vámellenőrzés alá vont, védjegyek, szerzői jogok és szomszédos jogok, vagy földrajzi árujelzők megsértésével gyanúsított áruk lefoglalására vagy kiadásuk felfüggesztésére.
4. A Kazah Köztársaság vámhatóságai legkésőbb három évvel e cím alkalmazásának megkezdése után, a jogosult kérelmére intézkedéseket hozhatnak a vámellenőrzés alá vont, szabadalmak, használati minták, formatervezési minták, integrált áramkörök topográfiájának vagy növényfajta-oltalom megsértésével gyanúsított áruk lefoglalására vagy kiadásuk felfüggesztésére, feltéve, hogy az Európai Unió e hároméves időszak második évének vége előtt megfelelő képzésben részesítette a felhatalmazott szervek képviselőit, például a vámtisztviselőket, ügyészeket, bírókat és adott esetben más személyzetet.
5. A vámhatóságok, saját kezdeményezésükre, intézkedéseket hozhatnak a vámellenőrzés alá vont, védjegyek, szerzői jogok és szomszédos jogok, vagy földrajzi árujelzők megsértésével gyanúsított áruk lefoglalására vagy kiadásuk felfüggesztésére.
6. A Kazah Köztársaság vámhatóságai legkésőbb öt évvel e cím alkalmazásának megkezdése után, saját kezdeményezésükre lefoglalhatják a vámellenőrzés alá vont, szabadalmak, használati minták, formatervezési minták, integrált áramkörök topográfiájának vagy növényfajta-oltalom megsértésével gyanúsított árukat vagy felfüggeszthetik azok kiadását, feltéve, hogy az Európai Unió ezen ötéves időszak lejárta előtt legalább két évvel megfelelő képzésben részesítette a felhatalmazott szervek képviselőit, például a vámtisztviselőket, ügyészeket, bírókat és adott esetben más személyzetet.
7. A (3)–(6) bekezdéstől eltérve, a lefoglalási és felfüggesztési eljárások alkalmazására nem áll fenn kötelezettség a másik országban a jogosult által vagy engedélyével forgalomba hozott áruk importja esetén.
8. A Felek megállapodnak a TRIPS-megállapodás 69. cikkének hatékony végrehajtásáról a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított áruk nemzetközi kereskedelme tekintetében. E célból mindegyik Félnek készen kell állnia arra, hogy az együttműködés elősegítése érdekében vámigazgatásán belül kapcsolattartási pontot határozzon meg, és erről értesítse a másik Felet. Az ilyen együttműködés magában foglalhatja a jogosultaktól kapott információkra alkalmazott mechanizmusokkal kapcsolatos információcserét, a bevált módszerek és kockázatkezelési stratégiákkal kapcsolatos tapasztalatok, valamint a jogsértéssel gyanúsított árukat tartalmazó szállítmányok azonosítását segítő információk megosztását.
9. Mindegyik Fél vámhatóságai készen állnak arra, hogy a másik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésükre együttműködjenek abban, hogy a másik Fél vámhatóságainak rendelkezésére bocsássák a birtokukban lévő releváns információkat, különösen az egyik Fél területén áthaladó olyan tranzitáruk tekintetében, amelyek célállomása vagy származási helye a másik Fél.
10. Az együttműködés egyéb formáinak sérelme nélkül, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni e cikk (8) és (9) bekezdése tekintetében, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos vámügyi jogszabályok megsértése vonatkozásában.
11. Az Együttműködési Tanács hatásköreinek sérelme nélkül, a 25. cikk (3) bekezdésében említett vámügyi együttműködési albizottság felelős e cikk megfelelő működésének és végrehajtásának biztosításáért. A vámügyi együttműködési albizottság megállapítja a prioritásokat, és megfelelő eljárásokat biztosít a Felek illetékes hatóságai közötti együttműködéshez.
A Felek elismerik, hogy harmadik felek közvetítők szolgáltatásait vehetik igénybe a jogsértő cselekmények elkövetéséhez. Az információs szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása és ugyanakkor a szellemi tulajdonjogoknak a digitális környezetben való érvényesítése érdekében mindegyik Fél biztosítja az e szakaszban meghatározott intézkedéseket a közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben azok semmiféle módon nem érintettek a továbbított tartalom tekintetében.
1. Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve hogy a szolgáltató:
a) nem kezdeményezi a továbbítást;
b) nem választja ki az adatátvitel címzettjét; valamint
c) nem választja meg, vagy nem módosítja a továbbított információt.
2. Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig.
3. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a belső joggal összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.
1. Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez – kérésükre – történő továbbításának hatékonyabbá tétele, feltéve hogy:
a) a szolgáltató nem módosítja az információt;
b) a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;
c) a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;
d) a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzése érdekében; valamint
e) a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.
2. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a belső joggal összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.
1. Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve hogy:
a) a szolgáltató nem rendelkezik tényleges ismerettel illegális cselekményről vagy információról, és a kártérítés tekintetében nincs tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből az illegális cselekmény vagy információ nyilvánvaló; illetve
b) a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.
3. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a belső joggal összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, és nem érinti a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.
1. A 113–115. cikk hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében a Felek nem állapítanak meg a szolgáltatókra nézve olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.
2. Valamely Fél kötelezettségeket állapíthat meg az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról. Valamely Fél azon kötelezettséget is előírhatja az információtársadalmi szolgáltatók számára, hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.
A Kazah Köztársaság e cím alkalmazása megkezdésének időpontjától számított öt éven belül teljes mértékben végrehajtja a 112–116. cikkben előírt kötelezettségeket.
1. A Felek ösztönzik a kereskedelmi és szakmai egyesületek vagy a szellemi tulajdonjogok védelmét és érvényesítését célzó szervezetek közötti együttműködést.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából. Az együttműködés területei többek között a következő tevékenységekre terjednek ki:
a) információcsere a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi kereteikről, valamint a vonatkozó oltalmi és érvényesítési szabályokról; tapasztalatcsere a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladásáról;
b) tapasztalatcsere a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatban;
c) tapasztalatcsere a vámügyi, rendőrségi, közigazgatási és igazságügyi szervek és érdekelt szervezetek között a védelemről és végrehajtásról; koordináció a hamisított áruk exportjának megakadályozása érdekében;
d) kapacitásfejlesztés; valamint
e) a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információk és ismeretek előmozdítása és terjesztése többek között üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának és ismereteinek megerősítése.
E fejezet alkalmazásában:
a) „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások” olyan áruk vagy szolgáltatások, amelyeket általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;
b) „építési szolgáltatás” olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása (a továbbiakban: CPCprov) 51. ágazata alapján;
c) „nap” naptári nap;
d) „elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását. Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát;
e) „írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;
f) „korlátozott körű tendereljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző szerv a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel lép kapcsolatba;
g) „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy a beszerzést végző szerv bármilyen cselekménye;
h) „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék, amelyekről a beszerzést végző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket a beszerzést végző szerv többször kívánja felhasználni;
i) „tervezett beszerzésről szóló hirdetmény”: a beszerzést végző szerv által közzétett hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;
j) „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;
k) „személy”: természetes vagy jogi személy;
l) „beszerzést végző szerv”: valamelyik Félnek a III. melléklet 1–3. részében szereplő intézménye;
m) „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az ajánlatkérő a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;
n) „meghívásos eljárás” olyan beszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző szerv csak minősített ajánlattevőket kér fel ajánlat benyújtására;
o) „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építési szolgáltatásokat is;
p) „szabvány”: olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek betartása nem kötelező. Az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;
q) „ajánlattevő”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja;
r) „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:
i. meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt – többek között a minőséggel, a teljesítménnyel, a biztonsággal és a mérettel kapcsolatos – jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; illetve
ii. meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket.
E fejezet alkalmazása
1. Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő bármilyen intézkedésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt kizárólag vagy részben elektronikus úton bonyolítják le.
2. E fejezet alkalmazásában az „e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés” kormányzati célú beszerzést jelent:
a) amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:
i. a III. mellékletben meghatározottak szerint; valamint
ii. amelyek beszerzése nem kereskedelmi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termékek gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatások nyújtása céljából történik;
b) bármilyen szerződéses módon, ideértve: adásvétel; lízing; bérbeadás vagy részletvétel, vételi opció kikötésével vagy anélkül;
c) amelynek értéke a 124. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában egyenlő vagy meghaladja a III. mellékletben meghatározott vonatkozó értékhatárokat;
d) amelyet a beszerzést végző szerv végez; valamint
e) amelyet e cikk (3) bekezdése vagy a III. melléklet más módon nem zár ki az alkalmazási körből. Amennyiben egy közbeszerzés értéke bizonytalan, a (6)–(8) bekezdéssel összhangban kell megbecsülni.
3. Amennyiben a III. melléklet másként nem rendelkezik, e fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
a) földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete;
b) nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is;
c) pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;
d) állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;
e) a következő beszerzések:
i. közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;
ii. olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró Felek általi közös megvalósítására irányul; illetve
iii. egy nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.
4. A III. melléklet mindegyik Fél számára meghatározza az alábbi információkat:
a) az 1. részben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
b) a 2. részben azon központi szint alatti kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak;
c) a 3. részben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;
d) a 4. részben azok az áruk, amelyek e fejezet hatálya alá tartoznak;
e) az 5. részben az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;
f) a 6. részben az e fejezet hatálya alá eső építési szolgáltatások; valamint
g) a 7. részben bármely általános megjegyzés.
5. Amennyiben a beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a III. mellékletben, az ilyen követelményekre a 122. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
Értékelés
6. A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, a beszerzést végző szerv:
a) a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert avégett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; valamint
b) a beszerzés becsült maximális összesített értékét veszi figyelembe annak teljes tartama alatt, függetlenül attól, hogy azt egy vagy több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a díjazás minden formájára, beleértve:
i. a felárakat, díjakat, jutalékokat és kamatokat; valamint
ii. amennyiben a beszerzés biztosítja opciók lehetőségét, az ilyen opciók teljes értékét.
7. Amennyiben egy beszerzés egyedi előírásai egynél több szerződés odaítélését, vagy a szerződések több részben történő odaítélését eredményezik (a továbbiakban: „megújítható szerződések”), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell alapulnia:
a) az előző 12 hónap vagy a beszerzést végző szerv előző költségvetési éve során odaítélt, azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke, lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva; illetve
b) az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését követő 12 hónap, vagy a beszerzést végző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő megújítható szerződések becsült értéke.
8. Olyan, áruk vagy szolgáltatások bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:
a) határozott időre szóló szerződés esetén:
i. amennyiben a szerződés tartama legfeljebb 12 hónap, a tartama alatti becsült összesített maximális érték; illetve
ii. amennyiben a szerződés tartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült összesített maximális érték, beleértve bármilyen becsült maradványértéket;
b) határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; valamint
c) amennyiben nem biztos, hogy a szerződés határozott tartamú, a b) pont szerinti értékelési alapot kell alkalmazni.
Feltéve azon követelmény teljesülését, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák olyan módon, amely a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedések meghozatalában vagy végrehajtásában, amelyek:
a) a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükségesek;
b) az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének védelméhez szükségesek;
c) a szellemi tulajdon oltalmához szükségesek; illetve
d) fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkoznak.
A megkülönböztetés tilalma
1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében mindegyik Fél, a beszerzést végző szerveit is ideértve, a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, a beszerzést végző szerveit is ideértve, saját áruit, szolgáltatásait és helyben letelepedett ajánlattevőit részesíti.
2. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamely Fél, beleértve a beszerzést végző szerveit:
a) külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; illetve
b) nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.
Elektronikus eszközök alkalmazása
3. Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés lefolytatása elektronikus úton történik, a beszerzést végző szerv:
a) biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; valamint
b) fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását.
A beszerzés lefolytatása
4. A beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul köteles lefolytatni:
a) e fejezettel összhangban, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás, a korlátozott körű tendereljárás és az elektronikus árverés;
b) elkerülve az összeférhetetlenséget; valamint
c) megakadályozva a korrupt gyakorlatokat.
Származási szabályok
5. Egyik Fél sem alkalmazhat az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából olyan származási szabályokat a másik Féltől behozott árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására.
Nem a beszerzésre vonatkozó intézkedések
6. Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó: a behozatalra vagy azzal összefüggésben kivetett vám vagy bármilyen más díj; az ilyen vámok és díjak kivetésének módozatai; egyéb behozatali szabályok, formai előírások vagy intézkedések, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket szabályozó intézkedések kivételével.
1. Mindkét Fél:
a) haladéktalanul közzéteszi az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó, a hirdetményekbe vagy az ajánlattételi dokumentációba hivatkozás útján belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, jogszabályban vagy rendeletben előírt általános szerződéses rendelkezéseket, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján; valamint
b) azokról a másik Fél kérésére felvilágosítást nyújt.
2. A IV. melléklet 1. része felsorolja:
a) azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján minden egyes Fél közzéteszi az e cikk (1) bekezdésében leírt információkat;
b) azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján mindegyik Fél közzéteszi a 124. cikkben, a 126. cikk (7) bekezdésében és a 133. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket; valamint
c) azon weboldal(ak) címét, amelye(ke)n mindegyik Fél közzéteszi az odaítélt szerződésekről szóló hirdetményeit. e fejezet 133. cikkének (2) bekezdése alapján.
3. Mindkét Fél haladéktalanul értesíti az Együttműködési Bizottságot a IV. melléklet 1. részében felsorolt információkban bekövetkező valamennyi változásról. Az Együttműködési Bizottság rendszeresen elfogadja a IV. melléklet 1. részére vonatkozó változásokról szóló határozatokat.
Tervezett beszerzésről szóló hirdetmény
1. Minden egyes, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés esetében, kivéve a 130. cikkében leírt körülmények esetét, a beszerzést végző szerv hirdetményt tesz közzé a tervezett beszerzésekről a IV. melléklet 2. részében meghatározott megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumon keresztül. A médiumnak széles körben terjesztettnek kell lennie, a hirdetménynek pedig a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie, legalább a hirdetményben feltüntetett időszak lejártáig. A III. melléklet 1., 2. és 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek esetében a hirdetményeket elektronikus úton, díjmentesen és egyetlen ponton át hozzáférhetővé kell tenni, legalább a IV. melléklet 2. részében meghatározott bármilyen minimális időtartamra.
2. E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a tervezett beszerzésekről szóló minden egyes hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:
a) a beszerzést végző szerv nevét és címét, valamint minden más információt, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes alapvető dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció árát és a fizetés módjait, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes;
b) a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget;
c) a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a tervezett beszerzésekről szóló következő hirdetmények közzétételének várható ütemezését;
d) valamennyi opció leírását;
e) az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőt vagy a szerződés időtartamát;
f) az alkalmazásra kerülő beszerzési eljárást, és annak meghatározását, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést;
g) adott esetben a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
h) az ajánlatok benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
i) azon nyelv vagy nyelvek meghatározását, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven, amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerzést végző szerv tartozik;
j) az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételek felsorolását és rövid leírását, ideértve az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, kivéve, ha ezeket a követelményeket az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza, amelyet a tervezett beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére bocsátanak; valamint
k) azokban az esetekben, ahol az ajánlatkérő a 126. cikk szerint korlátozott számú minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon ajánlattevők számának bármilyen korlátozását, akik ajánlatot nyújthatnak be.
Összefoglaló hirdetmény
3. A beszerzést végző szerv a tervezett beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan angol vagy francia nyelven összefoglaló hirdetményt tesz közzé a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egy időben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a beszerzés tárgya;
b) az ajánlatok benyújtási határideje, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; valamint
c) az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.
A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény
4. A beszerzést végző szerveket arra ösztönzik, hogy minden költségvetési évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveiről szóló hirdetményt (a továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény) a IV. melléklet 2. részében felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiában. A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját.
5. A III. melléklet 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja tervezett beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény az e cikk (2) bekezdésében meghatározottak közül a már a beszerzést végző szerv rendelkezésére álló valamennyi információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell a beszerzést végző szerv felé az ajánlattételi szándékukat.
1. A beszerzést végző szerv arra a szükséges mértékre korlátozza a valamely beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható.
2. A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerzést végző szerv:
a) a beszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely Fél beszerzést végző szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést;
b) követelhet megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot, ha az szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez; valamint
c) nem írnak elő olyan feltételt, mely szerint a Fél szállítója akkor vehet részt a beszerzésben vagy akkor nyerheti el a szerződést, ha a szállító már korábban elnyert a másik Fél egy beszerző intézményétől egy vagy több szerződést, vagy akkor, ha a szállító előzetes tapasztalattal rendelkezik az adott Fél területén, kivéve, ha az előzetes tapasztalat elengedhetetlen a beszerzés követelményeinek való megfelelés érdekében.
3. Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, a beszerzést végző szerv:
a) értékeli az ajánlattevő pénzügyi kapacitását, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által a beszerzést végző szerv szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján; valamint
b) értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott a hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.
4. Amennyiben fennállnak az azt alátámasztó bizonyítékok, a Fél, beleértve a beszerzést végző szerveit is, a következő indokok alapján zárhat ki egy ajánlattevőt:
a) csőd;
b) hamis adatok szolgáltatása;
c) jelentős vagy fennmaradt hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti alapvető követelmény vagy kötelezettség teljesítésében;
d) súlyos bűncselekményt vagy súlyos szabálysértést megállapító jogerős ítéletek;
e) olyan szakmai kötelezettségszegés, cselekmény vagy mulasztás, amely hátrányos hatással van az ajánlattevő kereskedelmi integritására; illetve
f) adófizetési kötelezettség mulasztása.
Nyilvántartási rendszerek és minősítési eljárások
1. Valamely Fél, beleértve beszerzést végző szerveit is, fenntarthatja az ajánlattevők olyan nyilvántartási rendszerét, amelybe az érdekelt ajánlattevőknek be kell jegyeztetniük magukat, és rendelkezésre kell bocsátaniuk bizonyos információkat.
2. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy:
a) beszerzést végző szervei törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek minimalizálására; valamint
b) amennyiben beszerzést végző szervei nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a beszerzést végző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek minimalizálására.
3. A Fél, beleértve beszerzést végző szerveit is, nem fogadhat el, vagy nem alkalmazhat olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy szükségtelen akadályokat támaszt a másik Fél ajánlattevőinek a beszerzésében való részvétele előtt.
Meghívásos eljárás
4. Amennyiben a beszerzést végző szerv meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:
a) a tervezett beszerzésekről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a 124. cikk (2) bekezdésének a), b), f), g), j) és k) pontjában meghatározott információkat, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; valamint
b) az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a 124. cikk (2) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjában meghatározott információkat a minősített ajánlattevők számára, akiket a 128. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesít.
5. A beszerzést végző szerv lehetővé teszi minden minősített ajánlattevő számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerzést végző szerv a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezi ajánlat benyújtását és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait.
6. Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerzést végző szerv ezeket a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.
Többszöri felhasználásra szánt jegyzékek
7. A beszerzést végző szerv az ajánlattevők többszöri felhasználásra szánt jegyzékét tarthatja fenn, feltéve, hogy a hirdetményt, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:
a) évente közzéteszik; valamint
b) amennyiben elektronikus úton teszik közzé, azt folyamatosan elérhetővé teszik,
a IV. melléklet 2. részében meghatározott megfelelő médiumban.
8. A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket:
a) azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolását, amelyre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják;
b) az ajánlattevők által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételeket és azokat a módszereket, amelyeket a beszerzést végző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevő megfelel-e a feltételeknek;
c) a beszerzést végző szerv nevét és címét, valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentum megszerzéséhez szükséges más információkat;
d) a jegyzék érvényességi időtartamát, és megújításának vagy megszüntetésének módjait, illetve, ahol az érvényességi időt nem írják elő, annak a módszernek a megadását, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről,
e) annak feltüntetését, hogy a jegyzék felhasználható az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzéseknél.
9. Nem érintve a (7) bekezdést, amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, a beszerzést végző szerv elég, ha a (7) bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teszi közzé, feltéve, hogy a hirdetményben:
a) meghatározták az érvényesség időtartamát, valamint azt, hogy további hirdetmények nem kerülnek közzétételre; valamint
b) azt elektronikus úton teszik közzé, és folyamatosan elérhetővé teszik érvényessége időtartama alatt.
10. A beszerzést végző szerv lehetővé teszi az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és ésszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben az összes minősített ajánlattevőt.
11. Amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő ajánlattevő a 128. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül arra irányuló kérelmet terjeszt elő, hogy részt kíván venni a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerzést végző szerv megvizsgálja a kérelmet. A beszerzést végző szerv nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy a beszerzést végző szerv nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a kérelmet, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultságának eredményeként, a beszerzést végző szerv nem képes elvégezni a kérelem vizsgálatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőn belül.
A III. melléklet 3. részének hatálya alá eső beszerzést végző szervek
12. A III. melléklet 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv felhasználhatja tervezett beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:
a) a hirdetményt e cikk (7) bekezdésével összhangban tették közzé, és az tartalmazza az e cikk (8) bekezdésében előírt információkat, valamint a 124. cikk (2) bekezdésében előírtak közül rendelkezésre álló információkat, és egy nyilatkozatot arról, hogy a hirdetmény tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy, hogy csak a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők kapnak további értesítést a többszöri felhasználásra szánt jegyzék hatálya alá tartozó beszerzésekről; valamint
b) a beszerzést végző szerv haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve a 124. cikk (2) bekezdésében előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll.
13. A III. melléklet 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv lehetővé teheti egy ajánlattevőnek, aki e cikk (10) bekezdésével összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben a beszerzést végző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.
Tájékoztatás a beszerzést végző szerv döntéseiről
14. A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben való részvételre irányuló jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt a beszerzést végző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.
15. Abban az esetben, ha a beszerzést végző szerv elutasítja az ajánlattevő beszerzésben való részvételre irányuló jelentkezését vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerzést végző szerv erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld döntéséről.
