185. CIKK
A választott bírói testület végső jelentésében foglaltaknak a teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és az Együttműködési Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület végső jelentésében foglaltaknak a teljesítése érdekében tett. Ezen értesítést az ésszerű határidő vége előtt meg kell tenni.
2. Abban az esetben, ha a Felek között nézeteltérés alakul ki az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 173. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. Az ilyen kérelemben meg kell határozni a panasz tárgyát képező intézkedést, és oly módon kell ismertetni, hogy az intézkedés miért nem felel meg a 173. cikkben említett rendelkezéseknek, hogy az elégséges legyen a panasz jogalapjának világos bemutatásához. A választott bírói testület a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül bocsátja ki jelentését a Feleknek és az Együttműködési Bizottságnak.
186. CIKK
Ideiglenes jogorvoslat a jelentés nem teljesítése esetén
1. Amennyiben a bepanaszolt Fél az ésszerű időtartam lejárta előtt elmulasztja bejelenteni a választott bírói testület végső jelentésének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket, illetve ha a választott bírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy hogy a 185. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett intézkedés nem egyeztethető össze az említett Fél a 173. cikk rendelkezései szerinti kötelezettségeivel, akkor a bepanaszolt Fél – amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt folytatott – kártérítési ajánlatot tesz.
2. Amennyiben a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kér kártérítési ajánlatot e cikk (1) bekezdése alapján, vagy amennyiben ilyen kérelmet nyújt be, és az ésszerű határidő lejártától vagy a választott bírói testület a 185. cikk (2) bekezdése szerinti jelentésének kibocsátásától számított 30 napon belül nem sikerül megállapodni a kártérítésről, a panaszos Félnek jogában áll, hogy a másik Fél és az Együttműködési Bizottság értesítésével megfelelő intézkedéseket hozzon a jogsértés által okozott hatálytalanítással vagy gyengítéssel * megegyező mértékében. Az értesítésnek meg kell határoznia az ilyen intézkedéseket. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltével bármikor megkezdheti az intézkedések alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél e cikk (3) bekezdése alapján választott bírósági eljárást kérelmezett.
3. Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy véli, hogy a megfelelő intézkedések mértéke nem egyezik meg a 173. cikkben említett rendelkezések szerinti kötelezettsége említett Fél általi megsértése által okozott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékével, a bepanaszolt Fél írásban kérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. Ezt a kérelmet az e cikk (2) bekezdésében említett tíznapos határidő lejárta előtt kell a panaszos Félnek és az Együttműködési Bizottságnak elküldeni. Az eredeti választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül bocsátja ki a panaszos Fél által bejelentett intézkedésekről szóló jelentését a Feleknek és az Együttműködési Bizottságnak. A panaszos Fél nem teszi hatályossá az értesített intézkedéseket mindaddig, míg az eredeti választott bírói testület nem tette meg jelentését. A jelentés megtétele után hatályba léptetett ilyen intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a választott bíró testület jelentésével.
4. A panaszos Fél által hatályossá tett intézkedések és az e cikk szerinti kártérítés ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:
a) a Felek a 191. cikk értelmében kölcsönösen elfogadott megoldást találtak;
b) a Felek megállapodtak abban, hogy a 185. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedések eredményeként a bepanaszolt Fél megfelel a 173. cikkben említett rendelkezéseknek; vagy
c) a 173. cikkben említett rendelkezéseknek a választott bírói testület által a 185. cikk (2) bekezdése alapján nem megfelelőnek ítélt intézkedéseket visszavonták vagy úgy módosították, hogy azok megfeleljenek a 173. cikkben említett rendelkezéseknek.
187. CIKK
A meg nem felelés miatt elfogadott ideiglenes jogorvoslatot követően a jelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és az Együttműködési Bizottságot a választott bírói testület végső jelentésének teljesítése érdekében – esettől függően a kártérítés alkalmazását vagy a panaszos Fél által a 186. cikk alapján hozott megfelelő intézkedést követően – hozott intézkedésről. Az e cikk (2) bekezdésében szereplő esetek kivételével, a panaszos Fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megszünteti az intézkedést. Azokban az esetekben, amikor kártérítést alkalmaztak, és az e cikk (2) bekezdése szerinti esetek kivételével, a bepanaszolt Fél megszüntetheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról szóló értesítésétől számított 30 napon belül, hogy eleget tett a választott bírói testület végső jelentésének.
2. Amennyiben a Feleknek az e cikk (1) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem sikerül megállapodásra jutniuk azzal kapcsolatban, hogy a bepanaszolt Fél eleget tett-e a választott bírói testület végső jelentésének, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. Az ilyen jellegű kérelmeket egyidejűleg el kell eljuttatni a másik Félhez és az Együttműködési Bizottsághoz. A választott bírói testület jelentését a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül kell eljuttatni a Feleknek és az Együttműködési Bizottságnak. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a bepanaszolt Fél eleget tett a választott bírói testület végső jelentésének, a panaszos Fél – az esettől függően – megszünteti 186. cikk szerint hozott megfelelő intézkedést, vagy a bepanaszolt Fél megszünteti a kártérítést. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a bepanaszolt Fél nem tett eleget a választott bírói testület végső jelentésének, a kártérítést vagy a 186. cikk alapján hozott megfelelő intézkedést a választott bírói testület jelentése alapján igazítják ki.
188. CIKK
Jogorvoslat sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében
1. A 138. cikk (8) bekezdésében meghatározott vészhelyzetekkel kapcsolatban a Felek között kialakult vita tekintetében e cikk alkalmazandó.
2. A 184., 185. és 186. cikktől eltérve a panaszos Fél megfelelő intézkedéseket hozhat azon hatálytalanítással vagy gyengítéssel megegyező mértékben, amelyet a másik Fél okozott azáltal, hogy a választott bírói testület végső jelentésének kibocsátását követő 15 napon belül nem tett eleget az említett jelentésben foglaltaknak. A fenti intézkedések azonnal hatályba léphetnek. Az ilyen intézkedések fenntarthatók mindaddig, amíg a bepanaszolt Fél nem tesz eleget a választott bírói testület végső jelentésének.
3. Amennyiben a bepanaszolt Fél nem ért egyet a meg nem feleléssel, a panaszos Fél által hatályba léptetett intézkedés arányosságával, a 186. cikk (3) bekezdése vagy 187. cikke alapján eljárásokat kezdeményezhet, amelyeket haladéktalanul megvizsgálnak. A panaszos Felet kizárólag a választott bírói testület határozata után kötelezhetik a felfüggesztés megszüntetésére vagy kiigazítására; az eljárások alatt a felfüggesztést fenntarthatja.
189. CIKK
A választott bírók helyettesítése
Amennyiben az e fejezet szerinti választott bírósági eljárás során az eredeti választott bírói testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudják folytatni részvételüket, visszalépnek, vagy azért kell helyettesíteni őket, mert nem felelnek meg a VI. mellékletében szereplő magatartási kódex követelményeinek, a 177. cikkében szereplő eljárást kell alkalmazni. A jelentés kibocsátásának határideje meghosszabbítható az új választott bíró kinevezéséhez szükséges idővel, de nem lehet hosszabb 20 napnál.
190. CIKK
A választott bírósági és teljesítési eljárások felfüggesztése és lezárása
A választott bírói testület mindkét Fél kérésére bármikor felfüggesztheti munkáját a Felek által elfogadott, de 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A választott bírói testület mindkét Fél írásbeli kérésére újra megkezdi munkáját ezen időtartam vége előtt, vagy valamely Fél írásbeli kérésére ezen időtartam lejártakor. A megkereső Fél ennek megfelelően értesíti az Együttműködési Bizottság elnökét és a másik Felet. Amennyiben valamely Fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a Felek jogait a 197. cikk hatálya alá eső más eljárásokban.
191. CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
A Felek az e fejezet szerinti jogvitában bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak. Az ilyen megoldásról közösen értesítik az Együttműködési Bizottságot és adott esetben a választott bírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek meg kell említenie e követelményt, és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.
192. CIKK
Az eljárási szabályzatra vonatkozó rendelkezések
1. Az e fejezetre vonatkozó vitarendezési eljárásokra az V. mellékletben szereplő eljárási szabályzat és a VI. mellékletben szereplő magatartási kódex alkalmazandó.
2. Az V. mellékletben szereplő eljárási szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a választott bírói testület tárgyalásai nyilvánosak.
193. CIKK
Információk és technikai tanácsadás
A választott bírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a Felekkel. Az egyik Fél területén letelepedett természetes vagy jogi személyek amicus curiae leveleket nyújthatnak be a választott bírói testületnek az V. mellékletben szereplő eljárási szabályzatnak megfelelően. Az e cikk alapján kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.
194. CIKK
Értelmezési szabályok
A választott bírói testületek a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezik a 173. cikkben említett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló, 1969. évi bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is. A választott bírói testület figyelembe veszi továbbá a WTO-vizsgálóbizottságoknak és a WTO Fellebbezési Testületnek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott vonatkozó értelmezéseit. A választott bírói testület jelentései nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Felek e megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit.
195. CIKK
A választott bírói testület határozatai és jelentései
1. A választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információk bizalmasak. A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit semmiképpen sem fedik fel.
2. A választott bírói testület jelentéseit a Felek távollétében állítják össze. A jelentések rögzítik a ténymegállapításokat, a 173. cikkben említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat.
3. A választott bírói testület jelentéseit a Felek feltétel nélkül elfogadják. A jelentések nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek tekintetében.
4. A bizalmas információk az V. mellékletben szereplő eljárási szabályzatban előírt védelmére is figyelemmel a Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a választott bírói testület jelentését.
1. Az Együttműködési Bizottság – a Felek által tett javaslatok alapján – legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal összeállítja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a választott bírói tisztség betöltésére. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a választott bírói testület elnöki tisztét. Minden egyes aljegyzéken legalább öt személy szerepel. Az Együttműködési Bizottság biztosítja, hogy a jegyzéken mindig szerepeljenek ennyien.
2. A választott bírók szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a VI. mellékletben szereplő magatartási kódexnek.
3. Az Együttműködési Bizottság további 15 főből álló névjegyzékeket is összeállíthat, amelyeken az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban tudással és tapasztalattal rendelkező egyének szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a választott bírói testületnek a 177. cikkben szereplő eljárás szerinti összeállításához.
1. Az e cím vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési intézkedéseket is.
2. Ugyanakkor a Felek nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely e megállapodás és a WTO-egyezmény szerint lényegében egyenértékű megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti lényegében azonos kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha az elsőként kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.
3. E cikk alkalmazásában:
a) a vitarendezési eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél a WTO-egyezményben foglalt vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló egyetértés 6. cikke értelmében választott bírói testület felállítását kérelmezte;
b) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a 176. cikk (1) bekezdése szerinti választott bírói testület létrehozását.
4. E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a Vitarendezési Testület által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezményre nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az egyik Fél ideiglenes jogorvoslatokat alkalmazzon az e fejezet szerinti kötelezettségek be nem tartása esetén.
1. Az e fejezetben meghatározott valamennyi határidőt, ideértve a választott bírói testületek jelentéseinek kibocsátására meghatározott határidőket is, egyéb rendelkezés hiányában a hivatkozott cselekmény vagy tény napját követő első naptól kezdve, naptári napban kell számolni.
2. Az ebben a fejezetben említett határidők a vitában érdekelt Felek kölcsönös megállapodásával módosíthatók. A választott bírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott határidők módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.
A Felek tiszteletben tartják a stabil makrogazdasági szakpolitikákat biztosító szabad piacgazdaság elvét, valamint rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki és erősítenek meg azzal a céllal, hogy tovább bővítsék és mélyítsék a kölcsönösen előnyös gazdasági kötelékeket, valamint a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést.
A Felek rendszeresen felülvizsgálják a bilaterális együttműködés helyzetét, és rendszeres információkat, szakértelmet és bevált gyakorlatokat cserélnek a gazdaságpolitikák, a gazdasági és pénzügyi fejlődés és a statisztika területén.
A Felek együttműködnek az államháztartási gazdálkodás területén, ideértve a közpénzek ellenőrzését és a belső kontrollt is, azzal a céllal, hogy a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság elvével összeegyeztethető stabil államháztartási gazdálkodás rendszert fejlesszenek tovább.
Az együttműködés magában foglalja az alábbiakat:
a) elfogadható és általánosan elismert nemzetközi szabványok végrehajtásának, valamint az Európai Unió e területen kialakított bevált gyakorlatával való konvergencia előmozdítása;
b) információ- és tapasztalatcsere ezen a területen.
A Felek arra törekszenek, hogy javítsák az adóügyben folytatott nemzetközi együttműködést, különösen a jogszerű adóbevételek beszedésének megkönnyítése terén, valamint a nemzetközi szabványokkal összhangban intézkedéseket dolgozzanak ki a jó adóügyi kormányzás elveinek – ideértve az átláthatóságot és az információcserét is – hatékony végrehajtása céljából. A Felek megerősítik a párbeszédet és tapasztalatot cserélnek a káros adóintézkedések elkerülése céljából.
A Felek előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok – beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és terjesztését – összehangolását. A statisztikai együttműködés középpontjában az ismeretek megosztása, a bevált gyakorlatok előmozdítása, valamint a hivatalos statisztikák ENSZ által elfogadott alapelveinek és az európai statisztika gyakorlati kódexének tiszteletben tartása áll.
Az Európai Unió e cél eléréséhez azzal járul hozzá, hogy technikai segítséget nyújt a Kazah Köztársaságnak.
A Felek folytatják és elmélyítik az energiaügyekben folytatott jelenlegi együttműködésüket azzal a céllal, hogy megerősítsék az energiabiztonságot, -hatékonyságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet. Az együttműködésnek átfogó partnerségen kell alapulnia, és azt – a piacgazdaság elveivel és a meglévő vonatkozó multilaterális és bilaterális megállapodásokkal összhangban – a közös érdek, a viszonosság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság elveinek kell vezérelniük.
Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
a) energiaügyi stratégiák és szakpolitikák végrehajtása, előrejelzések és forgatókönyvek kidolgozása – ideérte az energiatermékekre vonatkozó világpiaci feltételeket is –, valamint az energiaágazat statisztikai rendszerének fejlesztése;
b) vonzó és stabil beruházási környezet kialakítása, valamint az energia területén kölcsönös beruházások ösztönzése megkülönböztetésmentes és átlátható alapon;
c) hatékony együttműködés az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és eszközökkel a Felek közötti energiaügyi együttműködés támogatása érdekében;
d) a tudományos és műszaki együttműködés megerősítése, valamint információcsere energiatechnológiák fejlesztése céljából, külön figyelemmel az energiahatékonyságra és környezetbarát technológiákra, a VI. cím 3. fejezetével (Együttműködés a kutatás és innováció területén) összhangban;
e) irányítási és műszaki képzés az energiaágazatban, többek között az Európai Unió és a Kazah Köztársaság felsőoktatási intézményeinek szakképzésein részt vevő gyakornoki cserék elősegítésével, valamint a bevált gyakorlatokkal összhangban kidolgozott közös képzési programok kialakításával;
f) a multilaterális energiaügyi fórumokon, kezdeményezésekben és intézményekben folytatott együttműködés kiterjesztése;
g) együttműködés az innováció területét érintő ismeret- és tapasztalatcsere, valamint technológiatranszfer terén, ideértve az igazgatás és az energiatechnológiák területét is.
A szénhidrogén-energia területén folytatott együttműködés az alábbi területekre terjed ki:
a) a meglévő, közös érdekeltségű energiaipari infrastruktúra korszerűsítése és megerősítése, valamint a jövőbeni ilyen energiaipari infrastruktúra fejlesztése a piaci elvek szerint, ideértve azon elveket is, amelyek célja az energiaforrások, az energiaellátás, a szállítási útvonalak és szállítási eszközök diverzifikálása, valamint új termelőkapacitás létrehozása, továbbá az energiaipari infrastruktúrák – ideértve a villamos áram-infrastruktúrát is – integritása, hatékonysága, biztonsága és biztonságossága;
b) versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiacok kialakítása a bevált gyakorlatokkal összhangban, szabályozási reformok révén;
c) az energiakereskedelem hosszú távú stabilitásának és biztonságának fokozása és megerősítése, ideértve az energiakereslet kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítását, megkülönböztetésmentes alapon, a környezeti hatások és kockázatok minimalizálása mellett;
d) az energiaágazatban magas szintű környezetvédelem és fenntartható fejlődés előmozdítása, ideértve az energiakitermelést, a-előállítást, a-elosztást és a-fogyasztást is;
e) az offshore szénhidrogén-feltárási és a-előállítási tevékenységek biztonságának megerősítése a baleset megelőzéssel, baleset utáni elemzéssel, elhárítással és helyreállítással kapcsolatos politikákat illető tapasztalatcsere, valamint a katasztrófa esetére vonatkozó felelősséggel és jogi gyakorlattal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje révén.
Együttműködést folytatnak az alábbi területeken:
a) megújuló energiaforrások fejlesztése gazdaságos és környezetbarát módon, ideértve a szabályozási kérdések, tanúsítás és szabványosítás, valamint a technológiafejlesztés terén folytatott együttműködést is;
b) a Kazah Köztársaság és az európai intézmények, laboratóriumok és privátszektorbeli jogalanyok közötti cserék megkönnyítése, többek között közös programok révén, a bevált gyakorlatok végrehajtása, végső soron pedig a jövő energiája és a zöld gazdaság megteremtése céljából;
c) közös szemináriumok, konferenciák és képzési programok szervezése, valamint információk és nyílt hozzáférésű statisztikai adatok rendszeres cseréje, valamint információcsere a megújuló energiaforrások fejlesztéséről;
Az energiahatékonyság és energia-megtakarítás előmozdítása terén folytatott együttműködés – ideértve a szénágazatot, a földgázégetést (és ahhoz kapcsolódó gázfelhasználást), épületeket, készülékeket és közlekedést is –, többek között az alábbiak révén valósul meg:
a) információcsere energiahatékonysági politikákról, jogi és szabályozási keretekről, valamint cselekvési tervekről;
b) a tapasztalatcsere és a know-how csere megkönnyítése az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás területén;
c) projektek – ideértve a demonstrációs projekteket is – kezdeményezése és végrehajtása az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás területén innovatív technológiák és megoldások bevezetése céljából;
d) képzési programok és kurzusok az energiahatékonyság területén e cikk célkitűzéseinek megvalósítása céljából.
A Felek együttműködnek, hogy
a) kiterjesszék és erősítsék a közlekedés területén folytatott együttműködésüket, és ez által hozzájáruljanak a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztéséhez;
b) középpontba állítsák a közlekedési rendszerek társadalmi és környezeti vonatkozásait;
c) hatékony és biztonságos szállítási műveleteket mozdítsanak elő;
d) megerősítsék a területeik közötti fő közlekedési összeköttetéseket.
Az e fejezetben említett együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
a) a közlekedési politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje;
b) az utasok és az áruk mozgásának megkönnyítése a szállítások zökkenőmentességének javítása, az igazgatási, műszaki és egyéb akadályok megszüntetésével, a közlekedési hálózatok javításával és az infrastruktúra korszerűsítésével;
c) információcsere és közös tevékenységek regionális és nemzetközi szinten, valamint az alkalmazandó nemzetközi megállapodások és egyezmények végrehajtása;
d) a tengeri közlekedés biztonságával és fenntartható fejlődésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje.
A Kazah Köztársaság az Európai Unió tagállamaival kötött bilaterális légi közlekedési megállapodásait összehangolja az Európai Unió jogával.
Az e fejezetben szabályozott kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.
A Felek fejlesztik és erősítik a környezetvédelmi kérdések terén folytatott együttműködésüket, ezzel hozzájárulva a környezetvédelem fenntartható fejlődéséhez és megfelelő irányításához.
Együttműködést folytatnak az alábbi területeken:
a) környezeti vizsgálatok, megfigyelés és ellenőrzés;
b) környezeti oktatás és tudatosítás, az információhoz való hozzáférés javítása, a döntéshozatalban való nyilvános részvétel megerősítése, valamint a környezetvédelmi kérdésekben való igazságszolgáltatás igénybevételének erősítése;
c) jogalkotás a környezetvédelem területén;
d) levegőminőség;
e) hulladékgazdálkodás;
f) vízminőség-kezelés, ideértve a tengeri környezetet is;
g) integrált vízkészlet-gazdálkodás, ideértve korszerű vízmegtakarítási technológiák előmozdítását is;
h) a biológiai és tájdiverzitás megőrzése és védelme;
i) fenntartható erdőgazdálkodás;
j) ipari szennyezés és ipari kibocsátások;
k) a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
l) az Európai Unió és a Kazah Köztársaság kezdeményezései a zöld gazdaság területén; valamint
m) kölcsönös tapasztalatcsere a halászat fenntartható fejlődését célzó szakpolitikák tekintetében;
A környezetvédelem területén folytatott együttműködést a Felek kölcsönös beleegyezésével hajtják végre, többek között az alábbi formákban:
a) technológiacsere, tudományos és technikai információk cseréje és kutatási tevékenységek a környezetvédelem területén;
b) tapasztalatcsere a környezetvédelmi jogszabályok és módszertanok fejlesztését illetően.
A Felek külön figyelmet fordítanak arra, hogy végrehajtsák a vonatkozó multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban szereplő környezetvédelmi kérdéseket és együttműködjenek e téren, valamint megállapodnak abban, hogy intenzívebbé teszik a regionális szintű együttműködést.
A Felek tapasztalatot cserélnek a környezetvédelem egyéb ágazatokba történő integrálásának előmozdítását illetően, ideértve a bevált gyakorlatok cseréjét, az ismeretek és hozzáértés elmélyítését, a környezetvédelmi oktatást és tudatosítást az e fejezetben említett területeken.
A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a területtel kapcsolatos kétoldalú és többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik.
Az együttműködés hazai és nemzetközi szintű intézkedéseket mozdít elő az alábbi területeken:
a) az éghajlatváltozás mérséklése;
b) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;
c) piaci és nem piaci megközelítések az éghajlatváltozás kezeléséhez;
d) új, biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés;
e) az éghajlattal kapcsolatos szakértelem megosztása és támogatás egyéb ágazatoknak;
f) tudatosítás, oktatás és képzés.
A Felek többek között információt és szakértelmet osztanak meg, közös kutatási tevékenységeket és információcserét hajtanak végre tisztább technológiákról, közös tevékenységeket hajtanak végre regionális és nemzetközi szinten – többek között a Felekre alkalmazandó multilaterális környezetvédelmi megállapodások, mint például az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezménye, tekintetében –, valamint adott esetben közös tevékenységeket hajtanak végre a kapcsolódó ügynökségek keretében.
A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket az ipar területén, ideértve hatékony ösztönzők fejlesztését és kedvező feltételek kialakítását a további diverzifikációhoz, valamint a feldolgozóipar versenyképességének fokozását.
A Felek e célból együttműködnek, többek között a bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztásával, az alábbi területeken:
a) termelékenység és az erőforrás-felhasználás hatékonysága;
b) állami támogatási intézkedések az ipari ágazatok számára, a WTO-követelmények és a Felek egyéb alkalmazandó szabályai alapján;
c) az iparpolitika végrehajtása az elmélyülő integráció összefüggésében;
d) eszközök az iparpolitika-végrehajtás hatékonyságának megerősítésére;
e) beruházási tevékenység a feldolgozóiparban, utóbbi energiafogyasztásának csökkentése, valamint tapasztalatcsere a munkatermelékenységre vonatkozó szakpolitikák végrehajtását illetően;
f) feltételek megteremtése új gyártástechnológiák, csúcstechnológiai iparágak és a tudás- és technológiatranszfer fejlesztéséhez, valamint az alapvető infrastruktúra továbbfejlesztéséhez és az innovációs klasztereknek kedvező környezet kialakításához;
g) a bányászatot és a nyersanyagok kitermelését érintő beruházás és kereskedelem területén, a kölcsönös megértés és átláthatóság előmozdítása, az üzleti környezet javítása, valamint a nem energetikai célú bányászat területével kapcsolatos információcsere és együttműködés céljából, különös tekintettel a fémércekre és az ipari ásványokra;
h) humánerőforrás-kapacitásépítés a feldolgozóipar területén;
i) üzleti kezdeményezések és ipari együttműködés előmozdítása az Európai Unió és a Kazah Köztársaság vállalatai között.
E megállapodás nem zárja ki a Felek közötti kiterjedtebb ipari együttműködést, és külön megállapodások köthetők.
A Felek fejlesztik és megerősítik együttműködésüket a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) területén, a kkv-k sikeres fejlesztését és létrehozását elősegítő üzleti környezet megteremtése céljából.
E cél érdekében a Felek együttműködnek a következő területeken:
a) információcsere a kkv-fejlesztési politikák terén;
b) bevált gyakorlatok cseréje a vállalkozói szellem, mint kulcskompetencia erősítését célzó kezdeményezésekkel kapcsolatban;
c) jobb kapcsolatok előmozdítása mindkét Fél szakmai szövetségei között, szorosabb párbeszéd révén;
d) tapasztalatcsere a kkv-k nemzetközi piacra jutási kapacitásának támogatása terén;
e) tapasztalatcsere a szabályozási keret kkv-kra gyakorolt hatásának javítása terén;
f) bevált gyakorlatok cseréje a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférése terén.
A Felek elismerik a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számvitel és ellenőrzés hatékony szabályainak és gyakorlatainak fontosságát egy kiszámítható és átlátható üzleti környezettel jellemezett működő piacgazdaságban, valamint hangsúlyozzák, hogy e területen elő kell mozdítani a szabályozási konvergenciát.
A Felek együttműködnek a következőkben:
a) bevált gyakorlatok cseréje a bejegyzett társaságok szervezésével és képviseletével kapcsolatos információk rendelkezésre állásának és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosításával kapcsolatban, átlátható és könnyen elérhető módon;
b) a vállalatirányítási politika továbbfejlesztése a nemzetközi és különösen az OECD-előírásokkal összhangban;
c) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok végrehajtásának és következetes alkalmazásának előmozdítása a tőzsdén jegyzett társaságok összevont pénzügyi beszámolói céljából;
d) a számviteli szabályok és pénzügyi jelentéstétel közelítése, többek között a kkv-k tekintetében;
e) a könyvvizsgáló és könyvelő szakma szabályozása és felügyelete;
f) nemzetközi könyvvizsgálati standardok és a Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szövetségének Etikai kódexe, a könyvvizsgálók szakszerűségének – a standardok és etikai normák szakmai szervezetek, könyvvizsgálói szervezetek és könyvvizsgálók általi betartása révén történő – javítása céljából.
A Felek egyetértenek a hatékony jogszabályok és gyakorlatok, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén folytatott együttműködés fontosságában, az alábbi célkitűzésekkel:
a) a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának javítása;
b) hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások felhasználói számára;
c) hozzájárulás a globális pénzügyi rendszer integritásához és stabilitásához;
d) a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügyeleteket;
e) független és hatékony felügyelet előmozdítása.
A Felek szabályozási konvergenciát mozdítanak elő elismert nemzetközi standardokkal szilárd pénzügyi rendszerek céljából.
A Felek ösztönzik az együttműködést az információs társadalom fejlesztésére vonatkozóan, amely a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű hozzáférhetősége, valamint megfizethető áron kínált, jobb minőségű szolgáltatások révén. Ezen együttműködésnek az IKT-piacokon végbemenő verseny fejlesztésének és e piacok nyitottságának előmozdítását, valamint az ezen ágazatba eszközölt beruházások ösztönzését kell céloznia.
Az együttműködés felöleli többek között az információs társadalmi kezdeményezésekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét, különösen az alábbiakra összpontosítva:
a) hatékony szabályozási keret kialakítása az IKT-ágazat számára;
b) a szélessávú hozzáférés előmozdítása;
c) interoperábilis elektronikai szolgáltatások fejlesztése;
d) az adatvédelem biztosítása; valamint
e) roaming szolgáltatások fejlesztése.
A Felek együttműködést mozdítanak elő az Európai Unió és a Kazah Köztársaság IKT területén – ideértve az elektronikus kommunikációt is – működő szabályozói között.
A Felek együttműködnek a turizmus területén azzal a céllal, hogy megerősítsék – a gazdasági növekedést és függetlenséget teremtő és az idegenforgalmi ágazatbeli foglalkoztatást és cseréket fokozó – versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazat fejlesztését.
Az együttműködés az alábbi elveken alapszik:
a) a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása, különösen a vidéki területeken;
b) a kulturális és történelmi örökség megőrzésének fontossága; valamint
c) a turizmus és a környezet megóvásának egymást erősítő kapcsolata.
Az együttműködés a következő témákra összpontosul:
a) információk, bevált gyakorlatok, tapasztalatok és a „know-how” cseréje, beleértve az innovatív technológiákat;
b) stratégiai partnerség kialakítása állami, magán- és helyi közösségi érdekelt felek között az idegenforgalom fenntartható fejlesztésének támogatása érdekében;
c) idegenforgalmi termékek és piacok, infrastruktúra, humán erőforrás és intézményi struktúrák előmozdítása és fejlesztése, valamint az utazási szolgáltatások előtt álló akadályok azonosítása és elhárítása;
d) hatékony szakpolitikák és stratégiák kialakítása és végrehajtása, beleértve a megfelelő jogi, adminisztratív és pénzügyi aspektusokat;
e) turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében; valamint
f) a helyi lakosságot bevonó idegenforgalom és az idegenforgalom egyéb fajtáinak fenntartható módon történő fejlesztése és előmozdítása.
A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés elősegítése érdekében, különösen a szakpolitikák és jogszabályok fokozatos közelítése révén.
Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák tervezése, értékelése és végrehajtása terén bevált gyakorlatok cseréje;
c) a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki lakosok szociális és gazdasági jólétének elősegítésére;
d) a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;
e) a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a piacok hatékonyságának és átláthatóságának fokozása;
f) tapasztalatcsere a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőivel, a minőségpolitikákkal és kontrollmechanizmusokkal, az élelmiszer-biztonság biztosításával, valamint a biogazdálkodásból származó termékek előállításának fejlesztésével kapcsolatban;
g) tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére;
h) az agráripari beruházási projektekkel kapcsolatban folytatott együttműködés előmozdítása, különös tekintettel az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok fejlesztésére;
i) tapasztalatcsere az agráripar fenntartható fejlesztésével, valamint a feldolgozással és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos szakpolitikákat illetően.
A Felek párbeszéd kialakítását mozdítják elő, valamint együttműködnek azért, hogy előmozdítsák a az ILO méltányos munka programját, a foglalkoztatáspolitikát, az élet- és munkakörülményeket, a munkahelyi egészséget és biztonságot, a szociális párbeszédet, a szociális védelmet, a szociális befogadást és megkülönböztetésmentességet, továbbá a másik Fél területén jogszerűen tartózkodó munkavállalókkal való tisztességes bánásmódot.
A Felek követik a 230. cikkben szereplő célokat, többek között az alábbi területeken folytatott együttműködés és bevált gyakorlatok cseréje révén:
a) az életminőség javítása, valamint jobb szociális környezet biztosítása;
b) társadalmi befogadás előmozdítása és a szociális védelem szintjének fokozása valamennyi munkavállaló számára, valamint a szociális védelmi rendszerek minőség, hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság tekintetében történő korszerűsítése;
c) a szegénység csökkentése, valamint a szociális kohézió és a kiszolgáltatott helyzetű személyek védelmének megerősítése;
d) a foglalkoztatásban és szociális ügyekben jelentkező megkülönböztetés elleni küzdelem a Felek nemzetközi standardokból és egyezményekből fakadó kötelezettségeivel összhangban;
e) aktív munkaerő-piaci intézkedések előmozdítása és a foglalkoztatási szolgálatok hatékonyabbá tétele;
f) több és jobb munkahelyre irányuló célkitűzés, tisztességes munkakörülményekkel;
g) az élet- és munkakörülmények, valamint az egészségvédelem és munkahelyi biztonság szintjének javítása;
h) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a nők társadalmi és gazdasági életben való részvételének előmozdításával, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a gazdaság, a társadalom és a döntéshozatal terén;
i) a munkajog minőségének javítása, valamint a munkavállalók hatékonyabb védelmének biztosítása;
j) a szociális párbeszéd megerősítése és előmozdítása, többek között a szociális partnerek kapacitásának növelésével.
A Felek megerősítik az alkalmazandó ILO-egyezmények hatékony végrehajtása mellett tett kötelezettségvállalásukat.
A Felek – az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatottságról és a tisztességes munkáról szóló, 2006. évi miniszteri nyilatkozata figyelembevételével – elismerik, hogy a fenntartható fejlődés kulcseleme a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető tisztességes munka.
A Felek – az ILO 1998. évi munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozatával összhangban – ösztönzik valamennyi releváns érdekelt fél – különösen a szociális partnerek – bevonását az adott szociálpolitika kialakításába, valamint az Európai Unió és a Kazah Köztársaság között e megállapodás alapján folytatott együttműködésbe.
A Felek arra törekszenek, hogy megerősítsék a tisztességes munka, a foglalkoztatás és szociálpolitikai kérdések terén, az összes vonatkozó fórumon és szervezetben folytatott együttműködést.
A Felek fejlesztik együttműködésüket a közegészségügy területén, azzal a céllal, hogy növeljék az emberi egészség védelmének szintjét és csökkentsék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, közös egészségügyi értékekkel és elvekkel összhangban, valamint a fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés előfeltételeként.
Az együttműködés foglalkozik a fertőző és nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével, többek között az egészségügyi információk cseréje, az „egészség minden szakpolitikában” megközelítés előmozdítása, a nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egészségügyi Világszervezettel folytatott együttműködés, valamint nemzetközi egészségügyi megállapodások – mint az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló, 2003. évi keretegyezménye – és nemzetközi egészségügyi rendszabályok végrehajtásának előmozdítása révén.
Az e cím alapján folytatott együttműködésük keretében a Felek külön fontosságot tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói kar függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz és tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását.
A Felek együttműködnek az intézmények működésének megerősítése terén, ideértve a bűnüldözést, bíróság elé állítást, az igazságszolgáltatás működését, valamint a korrupció megelőzését és az ellene való küzdelmet is.
A Felek fejlesztik együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos releváns multilaterális egyezmények – különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet egyezményeinek – tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően.
A Felek megerősítik a büntetőügyekben folytatott együttműködést, ideértve a kölcsönös bűnügyi jogsegélyt is. Ez – adott esetben és az alkalmazandó eljárásoktól függően – magában foglalhatja az Európa Tanács egyezményeihez való csatlakozást és azok végrehajtását a Kazah Köztársaság által folytatott büntetőeljárásokban, az ENSZ vonatkozó nemzetközi eszközeinek végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott együttműködést.
A Felek együttműködnek a célból, hogy a személyes adatok magas szintű védelmét biztosítsák a bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréje révén, európai és nemzetközi jogi eszközök és standardok figyelembevételével.
Ez – adott esetben és az alkalmazandó eljárásoktól függően – magában foglalhatja azt is, hogy a Kazah Köztársaság csatlakozik az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményéhez és annak kiegészítő jegyzőkönyvéhez, valamint végrehajtja azokat.
1. A Felek megerősítik, hogy fontosnak tartják a migrációs áramlatok igazgatását. Az együttműködés a Felek közötti kölcsönös konzultáción alapul, és a hatályban lévő jogszabályaiknak megfelelően történik.
2. Az irreguláris migráció megelőzése és kezelése céljából folytatott együttműködés keretében a Felek megállapodnak a következőkben:
a) a Kazah Köztársaság vállalja, hogy visszafogadja az Európai Unió valamely tagállama területén szabálytalanul tartózkodó állampolgárait, azok kérésére és indokolatlan késedelem nélkül; és
b) az Európai Unió minden tagállama vállalja, hogy visszafogadja a Kazah Köztársaság területén szabálytalanul tartózkodó állampolgárait, annak kérésére és indokolatlan késedelem nélkül.
3. Az Európai Unió tagállamai és a Kazah Köztársaság a (2) bekezdés céljából – az e cikkben említetteken kívüli további formaságok és indokolatlan késedelem nélkül – megfelelő személyazonossági okmányokkal látják el állampolgáraikat. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmilyen dokumentummal, vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, az Európai Unió érintett tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak az illetékes diplomáciai és konzuli képviselője a Kazah Köztársaság vagy az Európai Unió érintett tagállamának kérelmére – további formaságok és indokolatlan késedelem nélkül – intézkedéseket tesz az adott személy meghallgatása érdekében, állampolgárságának megállapítása céljából.
4. A Felek megállapodnak abban, hogy – a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítéssel összhangban – átfogó párbeszédet alakítanak ki a migrációval kapcsolatos releváns kérdésekről, többek között azzal a céllal, hogy fontolóra vegyenek egy esetleges tárgyalást, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság között az Európai Unió tagállamai és a Kazah Köztársaság konkrét visszafogadási kötelezettségeinek szabályozásáról szóló megállapodás megkötésére irányulóan, ideértve a más országok állampolgáraira és a hontalant személyekre vonatkozó visszafogadási kötelezettséget is, továbbá azzal a céllal, hogy a fenti megállapodással egyidejűleg egy, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság állampolgáraira vonatkozó vízumkönnyítési megállapodás esetleges tárgyalását is fontolóra vegyék.
A Kazah Köztársaság beleegyezik abba, hogy az Európai Unió bármely, a Kazah Köztársaság területén képviselettel rendelkező tagállamának diplomáciai és konzuli hatóságai – a saját állampolgáraik számára nyújtott védelemmel azonos feltételek mellett – védelmet nyújtsanak az Európai Unió azon tagállamának állampolgárai számára, amely a Kazah Köztársaságban nem rendelkezik elérhető állandó képviselettel.
A Felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi és kapcsolódó nem pénzügyi ágazataikat általában bűncselekményekből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, a Pénzügyi Akció Munkacsoport által elfogadott nemzetközi előírásokkal összhangban. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményekből származó vagyon vagy pénzeszközök visszaszerzésére, lefoglalására, elkobzására és visszaszolgáltatására is.
Az együttműködés lehetővé teszik a vonatkozó információk cseréjét a Felek kapcsolódó jogszabályainak és nemzetközi vállalásainak keretében.
A Felek együttműködnek a kábítószerekkel – különösen a kábítószerek, pszichotróp anyagok és ezek prekurzorainak tiltott kereskedelmével – kapcsolatos kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítése terén. A kábítószerekkel kapcsolatos szakpolitikák és fellépések célja az illegális kábítószerek, pszichotróp anyagok és ezek prekurzorai iránti kereslet és kínálat elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése az illetékes hatóságok összehangolásának és együttműködésének megerősítése révén, a tiltott kábítószerek kereskedelmének, kínálatának és keresletének csökkentése, valamint a megelőző intézkedések, a kezelés és a rehabilitáció megerősítése révén, az emberi jogokra kellő tekintettel.
Az együttműködés célja továbbá, hogy csökkentse a kábítószerrel kapcsolatos károkat, foglalkozzon a szintetikus kábítószerek előállítása és használata okozta problémával, valamint hatékonyan megelőzze a kábítószer-prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális előállítására történő tiltott felhasználását.
A Felek megállapodnak az e célkitűzések elérése céljából alkalmazott együttműködési módokban. A fellépéseket közösen elfogadott elvekre kell alapozni, a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és eszközökkel, valamint az Európai Unió és Közép-Ázsia kábítószerekről szóló cselekvési tervével összhangban.
A Felek együttműködnek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szervezett, gazdasági, pénzügyi és transznacionális bűncselekmények valamennyi formáját – ideértve az embercsempészetet és -kereskedelmet, a kábítószer-kereskedelmet, a lőfegyverek kereskedelmét, a sikkasztást, a csalást, a hamisítást, az okirathamisítást, az állami és magánkorrupciót –, és az e területre vonatkozó meglévő nemzetközi kötelezettségeknek teljes körű betartásával küzdjenek azok ellen.
A Felek előmozdítják a bűnüldöző szervek közötti bilaterális, regionális és nemzetközi együttműködés megerősítését, ideértve a bevált gyakorlatok megosztását és esetleges együttműködést az Európai Unió ügynökségeivel.
A Felek elkötelezettek a vonatkozó nemzetközi normák – különös tekintettel az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. évi egyezményben (UNTOC) és annak három jegyzőkönyvében, valamint az Egyesült Nemzetek 2003. évi korrupció elleni egyezményében foglaltak – hatékony végrehajtása mellett. Az együttműködés – adott esetben és az alkalmazandó eljárásoktól függően – magában foglalhatja azt is, hogy a Kazah Köztársaság csatlakozik az Európa Tanács korrupció megelőzéséről és leküzdéséről szóló vonatkozó egyezményeihez.
A Felek megerősítik az együttműködést – többek között a bevált gyakorlat megosztásával – azzal a céllal, hogy megelőzzék az elektronikus hírközlő hálózatok és információs rendszerek felhasználásával vagy az ilyen hálózatok és rendszerek ellen elkövetett bűncselekményeket, és küzdjenek azok ellen.
A Felek együttműködnek az oktatás és képzés területén azzal a céllal, hogy előmozdítsák a Kazah Köztársaság oktatási és képzési rendszereinek korszerűsítését, valamint az Európai Unió szakpolitikáival és gyakorlataival való konvergenciát. A Felek együttműködnek azért, hogy előmozdítsák az egész életen át tartó tanulást, valamint együttműködést és átláthatóságot ösztönözzenek az oktatási és képzés valamennyi szintjén. A Felek hangsúlyt fektetnek továbbá az intézményközi együttműködés előmozdítására, a hallgatók, egyetemi alkalmazottak és közigazgatási személyzet, kutatók és fiatalok mobilitásának, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzését célzó intézkedésekre.
A Felek előmozdítják az oktatási rendszerben folytatott tevékenységek egységes összehangolását, az európai és nemzetközi előírásokkal és a bevált gyakorlatokkal összhangban.
A Felek a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartó kulturális együttműködést mozdítanak elő kultúráik kölcsönös megértése és megismertetése céljából.
A Felek arra törekszenek, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a kulturális cserék előmozdítása, és különböző kulturális területeken közös kezdeményezések ösztönzése céljából.
A Felek konzultálnak és kölcsönösen előnyös együttműködést alakítanak ki olyan multilaterális nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek keretében, mint például az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A Felek folytatják a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos véleménycserét, többek között azzal a céllal, hogy előmozdítsák az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi egyezményében foglalt elveket, valamint projekteket hajtsanak végre a kultúrák közelítésének az ENSZ Közgyűlése által kikiáltott nemzetközi évtizede (2013–2022) keretében.
A Felek közös tevékenységeket, programokat és terveket mozdítanak elő, valamint bevált gyakorlatok megosztását ösztönzik a művészek, kulturális szakemberek és szervezetek képzése és kapacitásépítése terén.
A Felek együttműködést ösztönöznek:
a) a polgári célú kutatás és a tudományos és technológiai fejlődés valamennyi területén a kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony szintű védelme mellett; valamint
b) az innováció fejlesztésének ösztönzése céljából.
Az együttműködés magában foglalja az alábbiakat:
a) szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;
b) információk és bevált gyakorlatok cseréje az innováció és a kutatás-fejlesztés üzleti alapokra való helyezése tekintetében, ideértve a technológia-alapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket, a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést is;
c) az egyes Felek kutatási és innovációs programjai megfelelő hozzáférhetőségének megkönnyítése;
d) a Kazah Köztársaság kutatóintézetei kutatási kapacitásának növelése, valamint az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjában és az Európai Unió által finanszírozott egyéb potenciális kezdeményezésekben való részvételük megkönnyítése;
e) közös projektek fejlesztése és előmozdítása a kutatás és innováció terén;
f) a közös kutatási és innovációs projektekből származó eredmények kereskedelmi hasznosításának előmozdítása;
g) a Felek hazai piacaihoz való új technológiai hozzáférés megkönnyítése;
h) képzési tevékenységek és mobilitási programok szervezése tudományos munkatársak, kutatók, valamint a Felek kutatási és innovációs tevékenységeiben érintett egyéb személyzet számára;
i) az alkalmazandó jogszabályok keretén belül az e megállapodás által érintett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése;
j) egyéb együttműködési formák a kutatás és innováció terén, többek között regionális megközelítések és kezdeményezések révén, kölcsönös megállapodás alapján.
A 247. cikkben meghatározott együttműködési tevékenységek végrehajtása során szinergiát kell keresni a 261. és 262. cikkben szereplő, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti pénzügyi együttműködés tágabb keretében végrehajtott regionális és egyéb tevékenységekkel.
A Felek előmozdítják az együttműködést a média és az audiovizuális ágazat területén, többek között az újságírók és egyéb média-, mozi- és audiovizuális szakemberek közötti információcsere, valamint képzésük révén.
A Felek információt és bevált gyakorlatokat cserélnek a média függetlenségének és szakszerűségének előmozdításával kapcsolatban, az alkalmazandó nemzetközi egyezményekben – ideértve adott esetben az UNESCO és az Európa Tanács egyezményeit – foglalt előírások alapján.
A Felek folytatják és megerősítik párbeszédüket ülések és konzultációk formájában, valamint együttműködnek a civil társadalom szerepét illetően, az alábbi célkitűzésekkel:
a) a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az Európai Unió és a Kazah Köztársaság civil társadalmának valamennyi ágazata között; valamely Fél civil társadalmi képviselői számára annak lehetővé tétele, hogy megismerjék a másik Fél által a közintézményekkel és szociális partnerekkel folytatott konzultáció és párbeszéd folyamatait, különösen a civil társadalom politikaalakításba való további bevonása céljából;
b) a civil társadalomnak az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatokba – különösen e megállapodás végrehajtásába – való bevonásának biztosítása;
c) fokozottabb kapacitásépítés, függetlenség és átláthatóság ösztönzése a civil társadalomban, valamint utóbbi szerepének megerősítése a Felek gazdasági, szociális és politikai fejlődésében.
A Felek támogatják az Európai Unió és a Kazah Köztársaság nem kormányzati szervezetei közötti kapcsolatok fejlesztését.
A Felek támogatják az emberi jogok területén tevékenykedő intézményeket és nem kormányzati szervezeteket.
A Felek formálisan és rendszeresen, évente legalább egyszer valamennyi releváns információt megosztanak az együttműködési programokkal kapcsolatban.
A Felek előmozdítják a sport és testmozgás területén folytatott együttműködést annak érdekében, hogy egészséges életmód kialakítását segítsék elő az összes korosztály számára, felhívják a figyelmet a sport társadalmi szerepére és nevelési értékeire, valamint küzdjenek a sportot fenyegető olyan veszélyek ellen, mint a dopping, a rasszizmus és az erőszak. Az együttműködés kiterjed különösen az információ- és bevált gyakorlatok cseréjére.
A Felek elismerik annak szükségességét, hogy kezelni kell mind a hazai, mind a globális természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait.
Társadalmaik és infrastruktúrájuk ellenálló képességének növelése érdekében a Felek megerősítik azon szándékukat, hogy javítják a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését, enyhítését, az azokra való felkészültséget és azok elhárítását célzó intézkedéseket, valamint – adott esetben bilaterális és multilaterális politikai szinten – együttműködnek a globális katasztrófakockázat-kezelés eredményeinek javítása érdekében.
Az együttműködés – a megfelelő erőforrások rendelkezésre állásától függően – az alábbiakat támogatja:
a) a polgári védelem területén tevékenykedő illetékes szervek, egyéb szervezetek és egyének interakciója;
b) katasztrófák esetén, amennyiben kérik, kölcsönös segítségnyújtás összehangolása;
c) tapasztalatcsere a lakosság katasztrófa-felkészültséggel kapcsolatos tudatosítása terén;
d) képzés, átképzés, készségfejlesztés és szakképzés a polgári védelem és a korai előrejelző rendszerek alkalmazása terén.
A Felek adott esetben előmozdítják a hosszú távú együttműködést a polgári űrkutatás és -fejlesztés területén. A Felek külön figyelmet fordítanak az űrtevékenységeik kiegészítő jellegét célzó kezdeményezésekre.
A Felek – érdekeikkel összhangban – együttműködhetnek a műholdas navigáció, a Föld-megfigyelés, az űrkutatás területén és egyéb területeken.
A Felek együttműködnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti kompatibilitás megvalósítása érdekében.
Az együttműködés adott esetben magában foglalhatja az alábbiakat:
a) a fogyasztópolitikai területén bevált gyakorlatok cseréje, ideértve a termékminőséget és biztonsági követelményeket is, valamint piacfelügyeleti rendszer és információcsere-mechanizmus szervezése;
b) a fogyasztóvédelmi rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása, ideértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő termékbiztonságot, a fogyasztók tudatosítását és tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, valamint a fogyasztói jogorvoslatot;
c) képzési tevékenységek biztosítása a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói érdekvédelmi képviselők számára;
d) független fogyasztói szervezetek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatoknak az ösztönzése.
A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a bilaterális együttműködést a regionális fejlesztési politika terén az életfeltételek javítása céljából, valamint annak érdekében, hogy az összes régió fokozottabban részt vegyen a Felek szociális és gazdasági fejlődésében.
A Felek – a létező nemzetközi megállapodásokkal összhangban – támogatják és megerősítik a helyi és regionális hatóságok regionális együttműködésbe történő bevonását, kapacitásépítő intézkedések fejlesztése, valamint a regionális gazdasági és üzleti hálózatok megerősítésének előmozdítása céljából.
A Felek megerősítik és ösztönzik az e megállapodás hatálya alá tartozó területek – többek között a közlekedés, energiaügy, kommunikációs hálózatok, kultúra, oktatás, kutatás, idegenforgalom, vízgazdálkodás és környezetvédelem, polgári védelem és a regionális együttműködést érintő egyéb területek – regionális együttműködési elemeinek fejlesztését.
1. A Felek elősegítik a köz- és civilszolgálatokon belüli nemzetközi bevált gyakorlatok végrehajtásával, valamint a köztisztviselők kapacitásépítésével, továbbá szakmai fejlődésével és képzésével kapcsolatos tapasztalatok és ismeretek megosztását.
2. A Felek elősegítik a közszolgálatok minőségének javítását célzó intézkedésekről, valamint a Kazah Köztársaságban működő regionális közszolgálati csomópont keretében tett, a multilaterális együttműködés előmozdítását célzó közös erőfeszítésekről folytatott párbeszédet.
3. A Felek együttműködnek a (2) bekezdésben említett keretben többek között az alábbiak megkönnyítése révén:
a) szakértők cseréje,
b) szemináriumok szervezése, valamint
c) képzési tevékenységek szervezése.
A Felek – átfogó partnerség, valamint a kölcsönös érdek, viszonosság, átláthatóság, kiszámíthatóság és a Felek érdekei kölcsönös védelmének elve alapján – folytatják és fokozzák a jelenlegi pénzügyi és technikai együttműködést.
E megállapodás célkitűzéseinek elérése céljából a Kazah Köztársaság pénzügyi támogatást kaphat az Európai Uniótól vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában, lehetőség szerint az Európai Beruházási Bankkal és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel partnerségben.
Az Európai Unió többéves pénzügyi keretét szabályozó vonatkozó rendeletekkel * összhangban pénzügyi támogatás nyújtható, főként szakértői cserék, kutatások levezetése, fórumok, konferenciák, szemináriumok és képzések szervezése, valamint a programok és projektek fejlesztéséhez és végrehajtásához nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában. Az Európai Unió általi finanszírozásra a költségvetési rendeletet * és végrehajtási szabályait * kell alkalmazni.
A pénzügyi támogatás az Európai Unió által – a Kazah Köztársasággal folytatott konzultációkat követően – kialakított éves cselekvési programokon alapul. Az Európai Unió és a Kazah Köztársaság programokat és projekteket társfinanszírozhat. A Felek pénzügyi és technikai együttműködési programokat és projekteket koordinálnak, valamint információkat cserélnek valamennyi támogatásforrással kapcsolatban.
Az Európai Unió Kazah Köztársaságnak nyújtandó pénzügyi támogatásának alapja az OECD segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozatában meghatározottak szerinti segélyhatékonyság, az Európai Unió technikai együttműködés megreformálásáról szóló keretstratégiája, az Európai Számvevőszék jelentései, valamint az Európai Unió Kazah Köztársaságban végrehajtott vagy folyamatban lévő együttműködési programjaiból levont tanulságok.
A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően hajtják végre a pénzügyi és technikai segítségnyújtást, valamint együttműködnek az Európai Unió és a Kazah Köztársaság pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a szabálytalanságok * , a csalás, a korrupció és minden egyéb, az Európai Unió költségvetésének és a Kazah Köztársaság költségvetésének sérelmére elkövetett jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából, kölcsönös jogi és egyéb segítségnyújtás révén.
A Felek által e megállapodás végrehajtása során kötendő valamennyi további megállapodásnak vagy finanszírozási eszköznek konkrét pénzügyi együttműködési záradékokról kell rendelkeznie a helyszíni vizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozóan.
A rendelkezésre álló források optimális kiaknázása érdekében a Felek elkötelezik magukat annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió hozzájárulásait más forrásokból, harmadik országokból és nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó hozzájárulásokkal való összehangolás után alakítják ki.
A Felek rendszeresen ellenőrzik az Európai Unió alapjaiból finanszírozott és a Kazah Köztársaság alapjaiból társfinanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását, és meghoznak minden megfelelő intézkedést a szabálytalanságok * , a csalás, a korrupció, valamint az Európai Unió alapjainak és a Kazah Köztársaság társfinanszírozási alapjainak kárára elkövetett egyéb illegális tevékenységek megelőzése céljából. A Felek tájékoztatják egymást az általuk hozott megelőzési intézkedésekről.
A Felek tájékoztatják egymást – különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Kazah Köztársaság illetékes hatóságainak értesítésével – az Európai Unió alapjainak és a Kazah Köztársaság társfinanszírozási alapjainak végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy bármilyen egyéb szabálytalanság * gyanújáról vagy tényleges előfordulásáról.
A Felek tájékoztatják egymást az e cikkel kapcsolatban hozott intézkedésekről.
Az Európai Unió pénzügyi támogatásával kapcsolatos helyszíni vizsgálatokat az Európai Csalás Elleni Hivatal készíti elő és végzi el a Kazah Köztársaság illetékes hatóságaival szoros együttműködésben, a Kazah Köztársaság jogszabályai alapján.
E megállapodás keretében az Európai Csalás Elleni Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából helyszíni vizsgálatokat végezzen, a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet * és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel * összhangban.
A Kazah Köztársaság illetékes szervei – a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban – vizsgálatot és büntetőeljárást indítanak az Európai Unió alapjainak és a Kazah Köztársaság társfinanszírozási alapjainak kárára elkövetett csalás, korrupció vagy egyéb illegális cselekmények gyanújának vagy tényleges előfordulásának esetén. Adott esetben és hivatalos kérelem alapján az Európai Csalás Elleni Hivatal e feladat ellátásában segítséget nyújthat a Kazah Köztársaság illetékes hatóságainak.
1. Létrejön az Együttműködési Tanács. Felügyeli és rendszeresen felülvizsgálja e megállapodás végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ülésezik évente egy alkalommal. Az Együttműködési Tanács megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű kérdést, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából közös érdekű, egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdéseket.
2. A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Együttműködési Tanács a megállapodás alkalmazási körében és az abban előírt esetekben határozatokat hoz. Ezek a határozatok kötelezőek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket hoznak a határozatok végrehajtása céljából. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat is tehet. Az Együttműködési Tanács a Felek közötti megállapodás útján, a vonatkozó belső eljárások lefolytatását követően fogadja el határozatait.
3. Az Együttműködési Tanács hatáskörrel rendelkezik e megállapodás mellékleteinek – a Felek közötti konszenzus alapján történő – frissítésére vagy módosítására, a III. címben (Kereskedelem és üzleti tevékenység) foglalt konkrét rendelkezések sérelme nélkül.
4. Az Együttműködési Tanács bármely jogkörét – ideértve a kötelező érvényű döntések meghozatalára vonatkozó jogkört is – átruházhatja az Együttműködési Bizottságra.
5. Az Együttműködési Tanács a Felek képviselőiből áll.
6. Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét az Európai Unió képviselője és a Kazah Köztársaság képviselője felváltva tölti be.
7. Az Együttműködési Tanács megállapítja eljárási szabályzatát.
8. A 278. cikkel összhangban bármely Fél az Együttműködési Tanács elé utalhatja az e megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat.
1. Ezennel létrejön az Együttműködési Bizottság. Az Együttműködési Bizottság segíti az Együttműködési Tanácsot feladatai végrehajtásában.
2. Az Együttműködési Bizottság a Felek képviselőiből áll, rendszerint vezető tisztviselői szinten.
3. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztét az Európai Unió képviselője és a Kazah Köztársaság képviselője felváltva látja el.
4. Az Együttműködési Bizottság határozatokat hoz az e megállapodásban előírt esetekben, és azon területeken, amelyek tekintetében az Együttműködési Tanács hatáskört ruházott rá. Ezek a határozatok kötelezőek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket hoznak a határozatok végrehajtása céljából. Az Együttműködési Bizottság a Felek egyetértésével fogadja el határozatait, az elfogadásra vonatkozó saját belső eljárásaik lezárulása után. Az Együttműködési Tanács feladatkörei között szerepel az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítése.
5. Az Együttműködési Bizottság különleges formációban ülésezhet a III. címmel (Kereskedelem és üzleti tevékenység) kapcsolatos vonatkozó kérdések kezelése érdekében.
6. Az Együttműködési Tanács dönthet olyan szakosodott albizottság vagy egyéb testület létrehozásáról, amely segítheti feladatai ellátásában, valamint meghatározza az ilyen albizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.
7. Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság, valamint az Együttműködési Tanács által létrehozott albizottságok vagy testületek feladatait és működését.
1. Létrejön a Parlamenti Együttműködési Bizottság. A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről európai parlamenti képviselőkből, másrészről a Kazah Köztársaság Parlamentjének tagjaiból áll, és részükre fórumként szolgál találkozás és véleménycsere céljából. A Bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
2. A Parlamenti Együttműködési Bizottságnak az a célja, hogy kölcsönösen előnyös és hatékony parlamenti együttműködést alakítson ki az Európai Parlament és a Kazah Köztársaság Parlamentje között.
3. A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
4. A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét – az eljárási szabályzatában megállapított rendelkezéseknek megfelelően – az Európai Parlament, illetve a Kazah Köztársaság Parlamentje felváltva látja el.
5. A Parlamenti Együttműködési Bizottság, e megállapodás végrehajtása tekintetében tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól, amely megadja számára a kért tájékoztatást.
6. A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács határozatairól és ajánlásairól.
7. A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
