Időállapot: közlönyállapot (2016.XII.6.)

2016. évi CXL. törvény - az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről 5/6. oldal

E megállapodás hatályán belül mindkét Fél vállalja, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei számára az egyéni jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében a saját természetes és jogi személyeiknek biztosított hozzáféréssel azonos, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak az illetékes bíróságokhoz és közigazgatási szervekhez.

272. CIKK

Hatáskörök átruházása

E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy a valamelyik Fél által, bármilyen kormányzati szinten szabályozási, igazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel – például behozatali vagy kiviteli engedélyek vagy más gazdasági tevékenységre vonatkozó engedélyek kiadásával, kereskedelmi ügyletek jóváhagyásával, továbbá kvóták, díjak vagy egyéb terhek kivetésével – felruházott személy – az említett hatáskör gyakorlása során a szóban forgó Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeivel összhangban járjon el.

273. CIKK

Korlátozások a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek esetén

1. Amennyiben bármelyik Fél a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos súlyos nehézségekkel szembesül, illetve fennáll azok veszélye, a tőkemozgásokat, kifizetéseket vagy átutalásokat érintő védő- vagy korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedések

a) nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban valamely Felet, mint hasonló helyzetekben a nem részes feleket;

b) adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel;

c) kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást;

d) átmenetiek és azokat az (1) bekezdésben leírt helyzet javulásával fokozatosan felszámolják.

3. Árukereskedelem esetén valamely Fél korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fent fizetési mérlegei helyzetének vagy külső pénzügyi helyzetének védelmezése céljából. Az ilyen intézkedések összhangban állnak az 1994. évi GATT-egyezménnyel és az 1994. évi GATT-egyezmény fizetési mérleggel kapcsolatos rendelkezéseiről szóló egyetértéssel.

4. Szolgáltatáskereskedelem esetén valamely Fél korlátozó intézkedéseket fogadhat el fizetési mérlegei helyzetének vagy külső pénzügyi helyzetének védelmezése céljából. Az ilyen rendelkezések összhangban vannak a GATS-szal.

5. Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozó intézkedéseket fenntartó vagy elfogadó valamely Fél haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli ütemezést nyújt be azok megszüntetésére.

6. Amennyiben e cikk alapján fogadják el vagy tartják fenn a korlátozásokat, az Együttműködési Bizottságban haladéktalanul konzultációkat kell tartani, amennyiben e megállapodás alkalmazási körén kívül máskülönben nem kerül sor ilyen konzultációkra.

7. A konzultációk megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos, az adott intézkedéseket eredményező nehézséget, többek között az alábbi tényezők figyelembe vételével:

a) a nehézségek természete és mértéke;

b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; illetve

c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.

8. A konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e az (1) és (2) bekezdésnek.

9. Az ilyen konzultációk során a Felek elfogadják az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást, és a következtetéseket a Nemzetközi Valutaalap által az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felmérésekre kell alapozni.

274. CIKK

Az alapvető biztonsági érdekekhez kapcsolódó intézkedések

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

a) megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;

b) bármely Fél számára megtiltaná az olyan fellépést, amelyet az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítél a következők terén:

i. fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan;

ii. azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

iii. a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében;

iv. nemzetbiztonsági vagy védelmi szempontból nélkülözhetetlen közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységek;

v. amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén hoznak; vagy

c) bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.

275. CIKK

A megkülönböztetés tilalma

1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és bármely abban foglalt különös rendelkezés sérelme nélkül:

a) a Kazah Köztársaság által az Európai Unió és tagállamai tekintetében alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul az Európai Unió tagállamai, valamint természetes vagy jogi személyeik közötti bármilyen megkülönböztetéshez;

b) az Európai Unió és tagállamai által a Kazah Köztársaság tekintetében alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyei közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

2. Az (1) bekezdés nem érinti a Felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik tartózkodási helyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

276. CIKK

Adózás

1. E megállapodás csak annyiban alkalmazandó az adózási intézkedésekre, amennyiben alkalmazása szükséges e megállapodás rendelkezéseinek érvényesüléséhez.

2. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza az adók elkerülésének és az adócsalásnak a megelőzését célzó intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások adózási rendelkezései vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi fiskális szabályozás alapján.

277. CIKK

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést meghoznak. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

2. Bármelyik Fél kérésére a Felek azonnal konzultálnak egymással a megfelelő csatornákon keresztül az e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását, és a felek közötti kapcsolatok más alapvető aspektusait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

3. A Felek – a 278. cikkel összhangban – az Együttműködési Tanácshoz utalják az e megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos vitákat.

4. Az Együttműködési Tanács a 278. cikkel összhangban és kötelező határozat meghozatalával rendezheti a vitát.

278. CIKK

Vitarendezés

1. Amennyiben e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően vita keletkezik a Felek között, bármelyik Fél hivatalos kérelmet nyújt be a másik Félhez és az Együttműködési Tanácshoz a vitatott kérdés megoldása céljából. Ettől eltérően, a III. cím (Kereskedelem és üzleti tevékenység) értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos vitákat kizárólag a III. cím 14. fejezete (Vitarendezés) szabályozza.

2. A Felek törekednek arra, hogy a 268. cikk szerint létrehozott Együttműködési Tanácson belül, jóhiszemű egyeztetések útján oldják meg a vitát azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A vitával kapcsolatos egyeztetésre – a Felek megállapodása alapján vagy bármelyik Fél kérésére – az Együttműködési Bizottság vagy a 269. cikk alapján létrehozott más vonatkozó albizottság vagy testület ülésén is sor kerülhet. Az egyeztetésekre írásban is sor kerülhet.

3. A Felek az Együttműködési Tanács, az Együttműködési Bizottság és egyéb illetékes albizottságok és testületek rendelkezésére bocsátanak a helyzet alapos vizsgálatához szükséges minden vonatkozó információt.

4. A vita akkor tekintendő lezártnak, ha az Együttműködési Tanács – a 277. cikkben foglaltak szerint – kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről, vagy ha a vitát lezártnak nyilvánította.

5. Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.

279. CIKK

Megfelelő intézkedések a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén

1. Amennyiben a kérdés nem oldódik meg a vitarendezésre vonatkozó – a 278. cikkel összhangban benyújtott – hivatalos kérelemről szóló értesítés napjától számított három hónapon belül, és amennyiben a panaszos Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem tett eleget az e megállapodásból származó kötelezettségének, megfelelő intézkedéseket hozhat, kivéve a III. cím (Kereskedelem és üzleti tevékenység) értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos viták esetén.

2. E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a nemzetközi joggal összhangban e megállapodás tekintetében bármelyik Fél haladéktalanul megfelelő intézkedéseket fogadhat el az alábbiak esetén:

a) e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása a szerződések jogáról szóló, 1969. évi bécsi egyezmény 60. cikkének (3) bekezdése értelmében, vagy

b) az e megállapodás 1. és 11. cikkben említett alapvető elemeinek a másik Fél általi megsértése.

Ezekben az esetekben a másik Felet haladéktalanul értesíteni kell a megfelelő intézkedésről. A másik Fél kérésére konzultációkat kell folytatni legfeljebb 20 napig. Ezen időszakot követően alkalmazni kell az intézkedést.

3. A megfelelő intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését, és arányosak a jogsértés jellegével és súlyosságával. Ezen intézkedéseket haladéktalanul bejelentik az Együttműködési Tanácsnak, és azokról azonnal egyeztetéseket folytatnak, amelyek során a Feleknek jogukban áll megszüntetni a szóban forgó jogsértést.

280. CIKK

Nyilvános hozzáférés a hivatalos dokumentumokhoz

E megállapodás rendelkezései nem sértik a Felek hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló vonatkozó jogszabályainak alkalmazását.

281. CIKK

Hatályba lépés, ideiglenes alkalmazás, időtartam és megszűnés

1. Ez a megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai csatornákon keresztül értesítik az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát az e célból szükséges eljárások lezárultáról.

2. A III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) – az abban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – az (1) bekezdésben említett hatálybalépési időponttól kezdődően kell alkalmazni, feltéve, hogy a Kazah Köztársaság addig a WTO tagjává válik. Abban az esetben, ha a Kazah Köztársaság e megállapodás hatálybalépésének időpontja után válik a WTO tagjává, a III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) – az abban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – attól a naptól kezdődően kell alkalmazni, amikor a Kazah Köztársaság a WTO-tagjává válik.

3. Az (1) és (2) bekezdés ellenére, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság ideiglenesen alkalmazhatják e megállapodást részben vagy teljes egészében, saját vonatkozó belső eljárásaikkal és jogszabályaikkal összhangban.

4. Az ideiglenes alkalmazás azon időpontot követő első hónap első napjától kezdődik, amikor:

a) az Európai Unió értesítette a Kazah Köztársaságot a szükséges eljárások lezárulásáról, feltüntetve – adott esetben – e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b) a Kazah Köztársaság értesítette az Európai Uniót e megállapodás megerősítéséről.

5. A III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) – az abban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes alkalmazás (4) bekezdésben említett kezdő időpontjától kell ideiglenesen alkalmazni, feltéve, hogy a Kazah Köztársaság addig a WTO tagjává válik. Abban az esetben, ha a Kazah Köztársaság e megállapodás ideiglenes alkalmazása megkezdésének időpontja után, de annak hatálybalépése előtt válik a WTO tagjává, a III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) – az abban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – attól a naptól kezdődően kell ideiglenesen alkalmazni, amikor a Kazah Köztársaság a WTO-tagjává válik.

6. E megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában – ideértve annak vonatkozó mellékleteit és jegyzőkönyveit is –, az említett rendelkezésekben szereplő, a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt azon időpont is értendő, amelytől kezdve e megállapodás a (4) és (5) bekezdéssel összhangban ideiglenesen alkalmazandó.

7. E megállapodás hatálybalépésekor az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kazah Köztársaság közötti, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás megszűnik.

Amennyiben az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kazah Köztársaság közötti, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezéseit nem érinti e megállapodás ideiglenes alkalmazása, az említett rendelkezések az ideiglenes alkalmazás időtartama alatt továbbra is alkalmazandók.

8. E megállapodás a (7) bekezdésben említett megállapodás helyébe lép. A Felek közötti valamennyi más megállapodásban található, az említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.

9. Ez a megállapodás határozatlan időre szól azzal, hogy azt bármelyik Fél megszüntetheti a diplomáciai csatornákon a másik Fél számára eljuttatott írásbeli értesítés útján. A megszüntetés hat hónappal azután lép hatályba, amikor az egyik Fél megkapta az e megállapodás megszüntetéséről szóló értesítést. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

10. Az ideiglenes alkalmazást bármely Fél megszüntetheti a diplomáciai csatornákon a másik Fél számára eljuttatott írásbeli értesítés útján. A megszüntetés hat hónappal azután lép hatályba, amikor az egyik Fél megkapta az e megállapodás ideiglenes alkalmazásának megszüntetéséről szóló értesítést. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

282. CIKK

A Felek közötti, az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.

283. CIKK

1. A Felek e megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és kiterjeszthetik az együttműködés szintjének fokozása céljából.

2. A Felek e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely területre vonatkozó egyedi nemzetközi megállapodások megkötésével egészíthetik ki. A Felek közötti ilyen egyedi nemzetközi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

284. CIKK

Mellékletek és jegyzőkönyvek

E megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei e megállapodás szerves részét képezik.

285. CIKK

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában „Felek” egyrészről – a vonatkozó hatásköreiknek megfelelően – az Európai Unió vagy a tagállamai, vagy az Európai Unió és a tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság.

286. CIKK

Területi hatály

Ezt a megállapodást azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett Szerződésekben meghatározott feltételekkel, valamint a Kazah Köztársaság területén.

287. CIKK

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kazah és orosz nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL a megfelelő meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Asztanában, a kétezer-tizenötödik év december havának huszonegyedik napján.

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

Az Európai Unió részéről A Kazah Köztársaság részéről

I. MELLÉKLET

FENNTARTÁSOK A 46. CIKKEL ÖSSZHANGBAN

A. A KAZAH KÖZTÁRSASÁG FENNTARTÁSAI

A Kazah Köztársaság fenntartja a jogot arra, hogy a nemzeti elbánásra vonatkozó kötelezettségvállalásokkal nem összeegyeztethető intézkedéseket tartson fenn vagy fogadjon el, az alább meghatározottak szerint:

1. A földfelszín alatti ágazat

1.1. A Kazah Köztársaság felszín és felszín alatti kőzeg használata a Kazah Köztársaságban jogi személyként történő letelepedéshez kötött (azaz leányvállalat).

1.2. Az államnak elsőbbségi joga van megvásárolni a felszín alatti kőzeg használatának jogát (vagy annak részét) és/vagy a felszín alatti kőzeg használatának jogaihoz kapcsolódó tárgyat.

2. Stratégiai erőforrások és tárgyak

A Kazah Köztársaság visszautasíthatja annak engedélyezését, hogy az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló, a Kazah Köztársaság területén letelepedett jogi személyek és fióktelepeik ügyleteket folytassanak a Kazah Köztársaság területén stratégiai erőforrások használata és/ vagy stratégiai tárgyak vásárlását illetően, amennyiben az ilyen használat vagy vásárlás eredményeként a jogok egy személynél vagy ugyanazon országokból származó személyek csoportjánál koncentrálódnának. E feltétel betartása a Kazah Köztársaság vonatkozó jogszabályai szerint meghatározott kapcsolt vállalkozások tekintetében is kötelező * . A Kazah Köztársaság – nemzetbiztonsági érdekek alapján – korlátozásokat állapíthat meg a stratégiai erőforrásokra vagy tárgyakra vonatkozó tulajdonjogok vagy tulajdonjogok átruházása tekintetében.

3. Ingatlan

3.1. Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik magántulajdonként nem birtokolhatnak földterületeket gazdálkodás/mezőgazdasági termelés vagy erdőtervezés céljából. Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik legfeljebb tíz éves, meghosszabbítható időtartamra jogot kaphatnak arra, hogy ideiglenesen földterületet használhassanak gazdálkodás/mezőgazdasági termelés vagy erdőtervezés céljából.

3.2. Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik magántulajdonként nem birtokolhatnak földterületeket a Kazah Köztársaság határövezetében, határai mentén vagy tengeri kikötői körül.

3.3. Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek az ellenőrzése alatt álló jogi személyek és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik korlátozottan lízingelhetnek a Kazah Köztársaság államhatára mentén fekvő földterületet mezőgazdasági célokból.

3.4. Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek az ellenőrzése alatt álló jogi személyek és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik nem kaphatnak állandó földhasználati jogot.

4. Állatvilág

4.1. A Kazah Köztársaság szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vagy belvizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő rendelkezés hiányában, a Kazah Köztársaság lobogója alatt hajózó és a Kazah Köztársaság területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik. Az Európai Unió jogi személyeinek a Kazah Köztársaság területén jogi személy formájában létrehozott leányvállalatai tulajdonában álló halászhajók számára nincs megtiltva, hogy a Kazah Köztársaság lobogója alatt hajózzanak.

4.2. Egy adott terület vagy vízi övezet vadon élő növényeit és állatait illetően a használati jog odaítélése tekintetében a Kazah Köztársaság jogi személyei élveznek elsőbbséget.

5. Engedélyezési célokra vonatkozó bejegyzési követelmények

Az olyan termékeket előállító társaságokat, amelyek a közegészségügy, biztonság vagy nemzetbiztonság fontos okán engedélyezéshez kötöttek, a Kazah Köztársaság jogi személyeként kell bejegyezni.

6. Kontinentális talapzat

A Kazah Köztársaság kontinentális talapzatán belül korlátozásokat vezethetnek be.

B. AZ EURÓPAI UNIÓ FENNTARTÁSAI

Az Európai Unió fenntartja a jogot arra, hogy a nemzeti elbánás tekintetében tagállamai szerint eltérő, különböző kötelezettségvállalásokkal nem összeegyeztethető intézkedéseket tartson fenn vagy fogadjon el, az alább meghatározottak szerint:

1. Bányászat és kőfejtés, ideértve a kőolaj- és földgázkitermelést is

Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak; az Európai Unió korlátozásokat alkalmazhat a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló olyan jogi személyekre, amelyek az Európai Unió kőolaj- és földgázbehozatalának több mint 5%-át teszik ki.

2. Kőolajtermékek előállítása, gáz-, villamosenergia-, gőz-, forróvíz- és hőelőállítás

Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak; az Európai Unió korlátozásokat alkalmazhat a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló olyan jogi személyekre, amelyek az Európai Unió kőolaj- és földgázbehozatalának több mint 5%-át teszik ki.

3. Halászat

Az Európai Unió tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő rendelkezés hiányában, az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt hajózó és az Európai Unió területén lajstromozott halászhajókra korlátozódik.

4. Ingatlantulajdon-szerzés, ideértve a földterületet is

Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek általi ingatlanszerzésre, ideértve a földterületet is.

5. Mezőgazdaság, ideértve a vadászatot is

Az Európai Unió egyes tagállamaiban a nemzeti elbánás nem alkalmazandó a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló azon jogi személyekre, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani; a szőlőültetvényeknek a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek általi megvásárlása bejelentéshez, vagy szükség szerint engedélyhez kötött.

6. Akvakultúra-tevékenységek

A nemzeti elbánás nem alkalmazandó az Európai Unió területén folytatott akvakultúra-tevékenységekre.

7. A hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagainak kitermelése és feldolgozása

Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak.

II. MELLÉKLET

A KAZAH KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A VÁLLALATON BELÜL FENNTARTÁSOK A 48. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Az Európai Unió olyan, nem szolgáltatási ágazatban tevékenykedő jogi személyének, amelyhez a vállalaton belül személyeket helyeznek át, áruk előállításával kell foglalkoznia * .

A vállalaton belül áthelyezett személyek vezetőként vagy szakemberként való foglalkoztatásának eleget kell tennie a gazdasági szükségesség vizsgálatára *  vonatkozó követelményeknek. A Kazah Köztársaság WTO-csatlakozásától számított ötéves időszak lejártakor a gazdasági szükségesség vizsgálatát nem kell elvégezni * .

A legalább három főt számláló társaságok esetében a vállalaton belül áthelyezett személyek száma kategóriánként a vezetők és szakemberek összlétszámának legfeljebb 50%-ára korlátozódik.

A Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek beutazási és ideiglenes tartózkodása három évig engedélyezett, a felhatalmazott szerv által évente kiadott engedélyek alapján.

III. MELLÉKLET

A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG) 8. FEJEZETÉNEK (KÖZBESZERZÉS) HATÁLYA

1. RÉSZ
AZON KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK, AMELYEK KÖZBESZERZÉSE A FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZIKA

Az e megállapodás 120. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett küszöbök:

300 000 különleges lehívási jog az építési szolgáltatásoktól eltérő árukra és szolgáltatásokra (e melléklet 4. és 5. része)

7 millió különleges lehívási jogépítési szolgáltatásokra (e melléklet 6. része)

Az Európai Unióra esetében:

Az Európai Unió tagállamainak központi kormányzati szervezeteit a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásának 1. függelékéhez csatolt, az Európai Unióról szóló 1. melléklet sorolja fel. Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés) nem öleli fel az említett listán csillaggal (*) jelölt szerveket, sem az abban említett Védelmi Minisztériumokat.

Megjegyzés:

A beszerzést végző szervek listáján az Európai Unió valamely tagállama listán felsorolt beszerzést végző szervének alárendelt jogalanyok is szerepelnek, amennyiben azok nem rendelkeznek külön jogi személyiséggel. A Kazah Köztársaság esetében:

– A Kazah Köztársaság Beruházási és Fejlesztési Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Energiaügyi Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Külügyminisztériuma

– A Kazah Köztársaság Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Pénzügyminisztériuma

– A Kazah Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma

– A Kazah Köztársaság Kulturális és Sportminisztériuma

– A Köztársasági Költségvetés Végrehajtásának Ellenőrzéséért Felelős Számviteli Bizottság

– A Kazah Köztársaság közszolgálati ügyekkel és korrupcióellenes végrehajtással foglalkozó ügynöksége

– Az Emberi Jogok Nemzeti Központja

Megjegyzés:

A fenti állami szervek közbeszerzési eljárásainak megszervezését és végrehajtását végrehajthatja egyetlen intézmény is, amelyet a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban határoznak meg.

2. RÉSZ
AZON REGIONÁLIS KORMÁNYZATI ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK, AMELYEK KÖZBESZERZÉSE A FEJEZET HATÁLYA ALÁ

Az e megállapodás 120. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett küszöbök:

400,000 különleges lehívási jog az építési szolgáltatásoktól eltérő árukra és szolgáltatásokra (e melléklet 4. és 5. része)

7 millió különleges lehívási jogépítési szolgáltatásokra (e melléklet 6. része)

Az Európai Unióra esetében:

Az Európai Unió tagállamainak összes regionális kormányzati szerve

Megjegyzések:

E megállapodás alkalmazásában, „regionális kormányzati szerv” alatt – a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet *  (NUTS) szerint meghatározott – NUTS 1 és 2 alá tartozó közigazgatási egységek beszerzést végző szervei értendők.

A Kazah Köztársaság esetében:

– Almati terület közigazgatása

– Atyrau terület közigazgatása

– Aktobe terület közigazgatása

– Akmola terület közigazgatása

– Kelet-Kazahsztán területének közigazgatása

– Zhambyl terület közigazgatása

– Nyugat-Kazahsztán területének közigazgatása

– Karaganda terület közigazgatása

– Kyzylorda terület közigazgatása

– Kostanay terület közigazgatása

– Mangistau terület közigazgatása

– Pavlodar terület közigazgatása

– Észak-Kazahsztán területének közigazgatása

– Dél-Kazahsztán területének közigazgatása

– Asztana város közigazgatása

– Almati város közigazgatása

Megjegyzés: A fenti állami szervek közbeszerzési eljárásainak megszervezését és végrehajtását végrehajthatja egyetlen intézmény is, amelyet a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban határoznak meg.

3. RÉSZ
AZ ÖSSZES TÖBBI OLYAN SZERV, AMELYEK KÖZBESZERZÉSE A FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZIK

(Nincs)

4. RÉSZ
SZABÁLYOZOTT ÁRUK

Az Európai Unió részéről és a Kazah Köztársaság részéről

1. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában e megállapodást az e melléklet 1–3. részében felsorolt jogalanyok által történő valamennyi árubeszerzésre alkalmazni kell.

2. Az e megállapodás 137. cikkében említett áruk jegyzéke:

A következő táblázatban szereplő, a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúrájában foglalt HR kódszámok azonosítják az e megállapodás 137. cikkében említett árukat. A leírás csak tájékoztató jellegű.

Szám HR–Kód Árucsoportok
1 0401–0402 Tej és tejszín
2 0701–0707 Egyes élelmezési célra alkalmas zöldségfélék
3 2501–2530 Egyéb nemfém ásványi termék
4 2801–2940 Egyes vegyi anyagok és vegyi termékek
5 3101–3826 Egyes vegyi anyagok és vegyi termékek
6 3917 Műanyagból készült cső és tömlő és ezek szerelvénye
7 4801 Újságpapír tekercsben vagy ívben
8 4803 Toalettpapír, szalvéta vagy arctörlő, törlőkendő vagy pelenka, és egyéb háztartási papír – háztartási vagy egészségügyi – higiéniai termék
9 5101–6006 Textilipari alapanyagok és textiláruk
10 7201–8113 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk
11 8201–8311 Fém végtermékek, gépek és berendezések kivételével
12 8429 Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger
13 8501–8517 Bizonyos gépek és berendezések
14 8535–8548 Egyes elektronikus berendezések
15 870130 Lánctalpas vontató
16 870190 A 8701. vtsz. alatt szereplő egyéb traktorok (a 8709 vtsz. alatt szereplő traktorok kivételével)
17 8702 Gépjármű, a vezetőt is beleértve 10 vagy annál több személy szállítására
18 8703 Gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett(a 8702vtsz. alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is
19 8704 Áruszállító gépjármű
20 8705 Különleges célra szolgáló gépjármű, a kizárólag személy- vagy áruszállításra tervezett kivételével (pl. műszaki segélykocsi, darus kocsi, tűzoltókocsi, betonkeverő kocsi, utcaseprő és locsolóautó, műhelykocsi, mozgó röntgenkocsi)
21 8716 Pótkocsi (utánfutó) és félpótkocsi; más jármű géperejű hajtás nélkül;mindezek alkatrésze
22 8802 Helikopterek és űrhajók
23 940350 Fa hálószobabútor
24 9405 Lámpák, világítástechnikai berendezések
5. RÉSZ
SZABÁLYOZOTT SZOLGÁLTATÁSOK

Az Európai Unió részéről és a Kazah Köztársaság részéről:

Ezt a megállapodást az e melléklet 1–3. részében felsorolt szervek által az Egyesült Nemzetek Szervezet ideiglenes központi termékosztályozásának (a továbbiakban: CPCprov) 51. ágazata által azonosított – a WTO szolgáltatások ágazati besorolási listáján (MTN.GNS/W/120) szereplő – alábbi szolgáltatások tekintetében végzett beszerzésre kell alkalmazni * :

Leírás CPCprov hivatkozási szám.
Távközlési szolgáltatások 752 * 
Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatás 86211
Számviteli könyvvizsgálati szolgáltatások 86212
Piackutatási szolgáltatások 86401
Üzletviteli tanácsadás 865
Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások 866 * 
Építészeti szolgáltatás 8671
Műszaki mérnöki szolgáltatások 8672
Integrált mérnöki szolgáltatások 8673
Település-, tájrendezési tervezés 8674
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás 8675 * 

Megjegyzés:

A szabályozott szolgáltatásokra alkalmazni kell a Feleknek a GATS szerinti egyedi kötelezettségei jegyzékében meghatározott korlátozásokat és feltételeket.

6. RÉSZ
SZABÁLYOZOTT ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

Az Európai Unió részéről és a Kazah Köztársaság részéről

Ezt a megállapodást a CPCprov-ban felsorolt összes építőipari szolgáltatás e melléklet 1–3. részében felsorolt jogalanyok által történő beszerzésére kell alkalmazni.

Megjegyzés:

A szabályozott szolgáltatásokra alkalmazni kell a Feleknek GATS szerinti egyedi kötelezettségei jegyzékében meghatározott korlátozásokat és feltételeket.

7. RÉSZ
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

Az Európai Unióra esetében:

1. E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés) nem öleli fel az alábbiakat:

a) a mezőgazdasági támogatóprogramok és emberi élelmezési programok (például élelmiszersegélyezés, beleértve a sürgős segítségnyújtást is) elősegítésére termelt mezőgazdasági termékek beszerzésére; valamint

b) műsorszolgáltatók általi, programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó beszerzések, valamint közvetítési időre vonatkozó szerződések.

2. Az e melléklet 1. és 2. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ivóvízzel, energiával, közlekedéssel és postai ágazattal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő beszerzései nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, kivéve, ha azok e melléklet 3. részének hatálya alá tartoznak

3. Az Åland-szigetek tekintetében az Ausztria, Finnország és Svédország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés Åland-szigetekről szóló 2. jegyzőkönyvében foglalt különös feltételeket kell alkalmazni.

4. Ami a beszerzést végző szervek által a védelem és biztonság területén végzett beszerzéseket illeti, a hatály azon árukra korlátozódik, amelyek nem érzékenyek és nem hadászati célú anyagok.

5. A beszerzés áru vagy szolgáltatási, önmagukban e megállapodás hatálya alá nem tartozó elemeinek beszerzést végző szervek által történő beszerzése nem tekintendő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek.

A Kazah Köztársaság esetében:

1. E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés) nem öleli fel az alábbiakat:

a) mezőgazdasági termékek beszerzése mezőgazdasági támogatóprogramok, ideértve az élelmezésbiztonsági célból történő beszerzést is, és emberi élelmezési programok (például élelmiszersegélyezés, beleértve a sürgős segítségnyújtást is) előmozdítása céljából;

b) műsorszolgáltatók általi, programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó beszerzések, valamint közvetítési időre vonatkozó szerződések;

c) áruk, munka vagy szolgáltatás beszerzése a közbeszerzésről szóló, 2007. július 21-i 303-III. sz. törvény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, ha az államtitoknak minősülő információt érint;

d) közbeszerzés az űrkutatás és a világűr békés célokra való feltérképezése területén, valamint az űrtevékenységek területét érintő közös projektek és programok végrehajtása terén folytatott nemzetközi együttműködést illetően;

e) a kizárólag természetes vagy állami monopólium által nyújtott áruk, munka vagy szolgáltatás beszerzése; illetve

f) pénzügyi szolgáltatások beszerzése, kivéve, ha azt e melléklet 5. része meghatározza.

2. E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a kis vagy kisebbségi tulajdonban lévő vállalkozások vagy a különleges igényeket támasztó személyeket alkalmazó vállalkozásokkal kötött preferenciális szerződésekre. A preferenciális szerződés bármilyen formában nyújtott preferencia, mint például egy áru vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó kizárólagos jog, vagy bármilyen árpreferencia.

3. E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés) nem öleli fel a megállapodás hatálya alá tartozó jogalany által egy, a megállapodás hatálya alá nem tartozó jogalany nevében végzett beszerzést.

4. A beszerzés áru vagy szolgáltatási, önmagukban e megállapodás hatálya alá nem tartozó elemeinek beszerzést végző szervek által történő beszerzése nem tekintendő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek.

5. Az e melléklet 1. és 2. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ivóvízzel, energiával, közlekedéssel és postai ágazattal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő beszerzései nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, kivéve, ha azok e melléklet 3. részének hatálya alá tartoznak

IV. MELLÉKLET

A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG) 8. FEJEZETÉBEN (KÖZBESZERZÉS) SZEREPLŐ BESZERZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELÉT SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK

1. RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉT SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK

Az EURÓPAI UNIÓ esetében:

AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

http://simap.europa.eu

BELGIQUE/BELGIË

Törvények, királyi rendeletek, miniszteri rendeletek, miniszteri körlevelek – le Moniteur Belge

Bírósági határozatok – Pasicrisie

BULGÁRIA

Törvények és rendeletek – Държавен вестник (Állami Közlöny)

Bírósági határozatok–www.sac.government.bg

Általános igazgatási végrehajtási és eljárási szabályok–www.aop.bg and www.cpc.bg

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Törvények és rendeletek – Sbírka zákonů České republiky (A Cseh Köztársaság jogszabályainak gyűjteménye)

A Versenyvédelmi Hivatal döntései – A Versenyvédelmi Hivatal döntéseinek gyűjteménye

DÁNIA

Törvények és rendeletek – Lovtidende

Bírósági határozatok – Ugeskrift for Retsvaesen

Közigazgatási határozatok és eljárások – Ministerialtidende

A közbeszerzési fellebbezési tanács határozatai – Konkurrencerådets Dokumentation

NÉMETORSZÁG

Jogszabályok és rendeletek – Bundesanzeiger

Bírósági határozatok: Entscheidungsammlungen des Bundesverfassungsgerichts, Bundesgerichtshofs, Bundesverwaltungsgerichts,

Bundesfinanzhofs sowie der Oberlandesgerichte

ÉSZTORSZÁG

Törvények, rendeletek és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok: Riigi Teataja

Az Észt Legfelsőbb Bíróság ítéletei: Riigi Teataja (3. rész)

ÍRORSZÁG

Jogszabályok és rendeletek – Iris Oifigiúil (az ír kormány hivatalos közlönye)

GÖRÖGORSZÁG

A Görög Köztársaság Hivatalos Lapja – Εφημερίδα της Κυβερνήσεως της Ελληνικής Δημοκρατίας

SPANYOLORSZÁG

Jogszabályok – Boletin Oficial del Estado

Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány

FRANCIAORSZÁG

Jogszabályok – Journal Officiel de la République française

Bírósági határozatok – Recueil des arręts du Conseil d’Etat

Revue des marchés publics

HORVÁTORSZÁG

Narodne novine – http://www.nn.hr

OLASZORSZÁG

Jogszabályok – Gazzetta Ufficiale

Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány

CIPRUS

Jogszabályok – A Köztársaság Hivatalos Közlönye (Επίσημη Εφημερίδα της Δημοκρατίας)

Bírósági határozatok: A Legfelsőbb Bíróság határozatai – Állami Nyomda (Αποφάσεις Ανωτάτου Δικαστηρίου1999 – Τυπογραφείο της Δημοκρατίας)

LETTORSZÁG

Jogszabályok – Latvijas Vēstnesis (Hivatalos Lap)

LITVÁNIA

Törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések – A Litván Köztársaság Hivatalos Lapja („Valstybės Žinios”)

Bírósági határozatok, joggyakorlat – A Litván Legfelsőbb Bíróság Értesítője „Teismų praktika”; A Litván Közigazgatási Bíróság Legfelsőbb Bíróságának Értesítője „Administracinių teismų praktika”

LUXEMBURG

Jogszabályok – Memorial

Bírósági határozatok – Pasicrisie

MAGYARORSZÁG

Jogszabályok – Magyar Közlöny (A Magyar Köztársaság Hivatalos Lapja)

Joggyakorlat – Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsa

Joggyakorlat – Közbeszerzési Értesítő – A Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja

MÁLTA

Jogszabályok – Kormányzati Közlöny

HOLLANDIA

Jogszabályok – Nederlandse Staatscourant és/vagy Staatsblad

Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány

AUSZTRIA

Jogszabályok – Österreichisches Bundesgesetzblatt Amtsblatt zur Wiener Zeitung

Bírósági határozatok, joggyakorlat – Sammlung von Entscheidungen des Verfassungsgerichtshofes

Sammlung der Entscheidungen des Verwaltungsgerichtshofes – administrativrechtlicher und finanzrechtlicher Teil

Amtliche Sammlung der Entscheidungen des OGH in Zivilsachen

LENGYELORSZÁG

Jogszabályok – Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiej (Jogi Közlöny – Lengyel Köztársaság)

Bírósági határozatok, joggyakorlat – „Zamówienia publiczne w orzecznictwie. Wybrane orzeczenia zespołu arbitrów i Sądu Okręgowego w Warszawie” ((Válogatás választott bírósági ítéletekből és a Varsói Regionális Bíróság ítéleteiből)

PORTUGÁLIA

Jogszabályok – Diário da República Portuguesa1a Série A e2a série

Bírósági kiadványok – Boletim do Ministério da Justiça

Colectânea de Acordos do SupremoTribunal Administrativo;

Colectânea de Jurisprudencia das Relações

ROMÁNIA

Törvények és rendeletek – Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Lapja)

Bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és más eljárások – www.anrmap.ro

SZLOVÉNIA

Jogszabályok – A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja

Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány

SZLOVÁKIA

Jogszabályok – Zbierka zákonov (Jogszabálygyűjtemény)

Bírósági határozatok – nincs hivatalos kiadvány

FINNORSZÁG

Suomen Säädöskokoelma – Finlands Författningssamling (Finnország törvénytára)

SVÉDORSZÁG

Svensk Författningssamling (Svédország törvénytára)

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Jogszabályok – HM Stationery Office

Bírósági határozatok – Law Reports

„Közjogi intézmények” – HM Stationery Office

A KAZAH KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL:

A Kazah Köztársaság közbeszerzési weboldala:

http://goszakup.gov.kz

A Kazah Köztársaság szabályozási jogi aktusainak jogi információs rendszere: http://adilet.zan.kz

2. RÉSZ
A HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELÉT SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK

Az Európai Unióra esetében:

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

http://simap.europa.eu

A Kazah Köztársaság esetében:

A Kazah Köztársaság közbeszerzési weboldala:

http://goszakup.gov.kz

V. MELLÉKLET

A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG) 14. FEJEZETE (VITARENDEZÉS) SZERINTI VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

Általános rendelkezések

1. Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében (Vitarendezés) és e szabályok alapján:

a) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a választott bírósági eljárással kapcsolatban;

b) „választott bíró”: e megállapodás 177. cikke szerint létrehozott választott bírói testület tagja;

c) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választott bíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választott bíró részére;

d) „panaszos Fél”: bármelyik fél, aki e megállapodás 176. cikke szerint választott bírói testület létrehozását kéri;

e) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, akire vonatkozóan az ezen megállapodás 173. cikkében említett rendelkezések megsértését állítják;

f) „választott bírói testület”: az ezen megállapodás 177. cikke szerint létrehozott testület;

g) „valamely Fél képviselője”: valamely Fél által az e megállapodás keretében folytatott vita céljából kijelölt alkalmazott vagy egyéb személy;

h) „nap”: naptári nap;

i) „munkanap”: bármilyen nap, az ünnepnap, szombat és vasárnap kivételével.

2. A Felek megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választott bíróknak fizetendő díjazást és kiadásokat.

Értesítések

3. A konzultációkra irányuló kérelmeket és a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmeket elektronikus kommunikáció útján, faxon, ajánlott levélként, futárpostával vagy más olyan távközlési eszközzel küldenek meg a másik Fél számára, amely rögzíti az adott dokumentum elküldését.

4. A vitában részt vevő Felek és a választott bírói testület – a konzultációkra irányuló kérelmek és a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmek kivételével – minden dokumentumot e-mailben és faxon, ajánlott levélként, futárpostával vagy más olyan távközlési eszközzel továbbítanak, amely rögzíti az adott dokumentum elküldését a másik Félnek vagy adott esetben az összes választott bírónak. Amennyiben nem bizonyítják ennek ellenkezőjét, az e-mail az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek. Amennyiben a kísérő dokumentumok valamelyike bizalmas, vagy túl nagy ahhoz, hogy e-mailben küldjék, a dokumentumot küldő Fél az e-mail kézbesítésétől számított egy napon belül más elektronikus formátumban a másik Fél – és adott esetben minden választott bíró – rendelkezésére bocsáthatja a szóban forgó dokumentumot, A fenti esetekben a dokumentumot kézbesítő Fél írásban tájékoztatja a másik Felet – és adott esetben minden választott bírót – a dokumentum megküldéséről, és feltünteti annak tartalmát.

5. Minden értesítést a Kazah Köztársaság kormányához, illetőleg az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához kell címezni. E megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) alkalmazásának megkezdésétől számított 30 napon belül a Felek ezen eljárási szabályzat 3. és 4. szabálya alapján megküldik egymásnak az elektronikus kommunikációra vonatkozó részleteket. Az e-mailcímekben vagy egyéb elektronikus kommunikációban bekövetkező változásokról késedelem nélkül értesíteni kell a másik Felet és adott esetben a választott bírói testületet.

6. A választott bírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentum gyors megküldésével kijavíthatók.

7. Amennyiben a dokumentum kézbesítése szombatra, vasárnapra, illetve az Európai Unió vagy a Kazah Köztársaság törvényes ünnepnapjára esik, a kézbesítés utolsó napja a következő munkanap. Ha a dokumentumot olyan napon kézbesítik valamely Fél részére, amely annak a Félnek a területén ünnepnap, a dokumentum a következő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. Egy dokumentum kézhezvételének napja megegyezik kézbesítésének napjával.

A választott bírósági eljárás megindítása

8. a) Amennyiben e megállapodás 177. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 19., 20. vagy 47. szabálya szerint a választott bírói testület valamely tagját sorshúzással választják ki, a sorshúzásra a panaszos Fél által meghatározott időpontban és helyszínen kerül sor, és arról haladéktalanul tájékoztatják a bepanaszolt Felet. A bepanaszolt Fél – amennyiben úgy kívánja – jelen lehet a sorshúzáson. A sorshúzásra minden esetben az ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.

b) Amennyiben, e megállapodás 177. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 19., 20. vagy 47. szabálya alapján a választott bírói testület valamely tagját sorshúzás útján választják ki, és az Együttműködési Bizottságnak két elnöke van, mindkét elnök vagy megbízottjaik, vagy azokban az esetekben, ha a másik elnök vagy megbízottja nem fogadja el a sorshúzásban való részvételt, egy elnök egyedül végzi el a sorsolást.

c) A Felek értesítik a kiválasztott választott bírókat kinevezésükről.

d) Az e megállapodás 177. cikke szerinti eljárás alapján kinevezett választott bíró a kinevezéséről való értesítést követő öt napon belül megerősíti az Együttműködési Bizottság felé, hogy készen áll arra, hogy a választott bírói testület tagjaként szolgáljon.

e) A vitában érintett Felek eltérő megállapodása hiányában a Felek a választott bírói testület létrehozásától számított hét napon belül személyesen vagy más kommunikációs csatornán keresztül üléseznek a választott bírói testülettel. A Felek és a választott bírói testület meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a Felek vagy a választott bírói testület megfelelőnek ítél, ideértve a választott bíróknak fizetendő javadalmazást és költségeket is. A javadalmazást és a költségeket a WTO-előírásokkal összhangban kell meghatározni.

9. a) Amennyiben a Felek a választott bírók kiválasztását követő öt napon belül nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, akkor a választott bírói testület hatásköre a következőkre terjed ki:

„a megállapodás vitában érdekelt felek által hivatkozott rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, határoz a kérdéses intézkedésnek a 173. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, és a 180., 181., 182. és 195. cikkel összhangban jelentést tesz.”

b) A Felek a megállapodásukat követő három napon belül értesítik a választott bírói testületet az elfogadott megbízatásról.

Az eljárást megindító beadványok

10. A panaszos Fél legkésőbb a választott bírói testület létrehozását követő 20 napon belül benyújtja az eljárást megindító, írásbeli beadványát. A bepanaszolt Fél legkésőbb a kezdeti beadvány kézhezvételét követő 20 napon belül írásban előterjeszti válaszbeadványát.

A választott bírói testületek működése

11. A választott bírói testület összes ülését a választott bírói testület elnöke vezeti. A választott bírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.

12. E megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetének (Vitarendezés) eltérő rendelkezései hiányában, a választott bírói testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is.

13. A választott bírói testület tanácskozásain kizárólag választott bírók vehetnek részt, a választott bírói testület azonban tanácskozásain engedélyezheti asszisztensei jelenlétét.

14. A jelentések megfogalmazása a választott bírói testület másra nem ruházható, kizárólagos hatásköre.

15. Ha az e megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetének (Vitarendezés) és az e megállapodás V–VII. mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés merül fel, a választott bírói testület – a Felekkel folytatott konzultációt követően – megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

16. Amennyiben a választott bírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó, az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében (Vitarendezés) meghatározott határidőtől eltérő valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a vitában érdekelt Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról.

Helyettesítés

17. Amennyiben egy választott bíró nem tud részt venni az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti választott bírósági eljárásban, lemond vagy helyettesíteni kell, mert nem felel meg az e megállapodás VI. mellékletében szereplő magatartási kódex követelményeinek; az őt helyettesítő személyt az e megállapodás 177.cikke és ezen eljárási szabályzat 8. szabálya szerint kell kiválasztani.

18. Ha a vitában részes valamely Fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, e Fél a magatartási kódexnek a választott bíró általi megsértését alátámasztó körülményekre vonatkozó bizonyítékok megismerésétől számított 15 napon belül értesítést küld a vitában részes másik Félnek.

19. Ha a vitában részes valamely Fél úgy ítéli meg, hogy az elnöki tisztségtől eltérő tisztséget betöltő valamely választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a vitában érdekelt Felek konzultálnak, és amennyiben megegyeznek az adott választott bíró leváltásának szükségességéről, az e megállapodás 177. cikkének és ezen eljárási szabályzat 8. szabályának megfelelően kiválasztják az új választott bírót.

Ha a vitában érdekelt Felek nem tudnak megegyezni a választott bíró leváltásának szükségességéről, a Felek bármelyike kérheti, hogy az ügyet terjesszék választott bírói testület elnöke elé, akinek a döntése végleges.

Ha egy ilyen kérelmet követően az elnök megállapítja egy választott bíróról, hogy az nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, az új választott bírót az e megállapodás 177. cikke és ezen eljárási szabályzat 8. szabálya szerint kell kiválasztani.

20. Ha a Felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választott bírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben megegyeznek az elnök leváltásának szükségességéről, az e megállapodás 177.cikkének és ezen eljárási szabályzat 8. szabályának megfelelően új elnököt választanak.

Ha a Felek nem tudnak megegyezni az elnök leváltásának szükségességéről, bármely Fél kérheti, hogy az ügyet terjesszék az e megállapodás 196. cikkének (1) bekezdésében említett, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékén még szereplő valamely tagja elé. Az Együttműködési Bizottság elnöke vagy annak megbízottja sorshúzással választja ki nevüket. Az így kiválasztott személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.

Ha az így kiválasztott személy úgy dönt, hogy az eredetileg megválasztott elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, sorshúzással új elnököt választanak, az e megállapodás 196. cikkének (1) bekezdésében említett, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékéről. Az új elnök kiválasztására az e bekezdésben említett döntéstől számított öt napon belül sort kell keríteni.

21. A választott bírói testület eljárásait fel kell függeszteni az eljárási szabályzat 18., 19. és 20. szabályában leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.

Meghallgatások

22. A választott bírói testület elnöke – a vitában érdekelt Felekkel és a választott bírói testület többi tagjával egyeztetve – kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a vitában érdekelt Felek számára. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik Fél sem ellenzi, a választott bírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást.

23. A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a Kazah Köztársaság a panaszos fél, és Asztanában, ha az Európai Unió a panaszos fél.

24. A választott bírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak.

25. A választott bírók mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.

26. A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

a) a vitában érdekelt Felek képviselői;

b) a vitában érdekelt Felek tanácsadói;

c) adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

d) a választott bírók asszisztensei.

A választott bírói testülethez történő felszólalás joga kizárólag a vitában érdekelt Felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg.

27. A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal a vitában érdekelt mindkét Fél benyújtja a választott bírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.

28. A választott bírói testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:

Érvek kifejtése

a) a panaszos Fél érvei

b) a bepanaszolt Fél érvei

Ellenérvek kifejtése

a) a panaszos Fél érvei

b) a bepanaszolt fél viszontválasza

29. A választott bírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet a vitában érdekelt bármelyik Félhez.

30. A választott bírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a vitában érdekelt Felek számára. A vitában érdekelt Felek megjegyzéseket fűzhetnek a jegyzőkönyvhöz és a választott bírói testület e megjegyzéseket figyelembe veheti.

31. A meghallgatást követő tíz napon belül a vitában érdekelt mindkét Fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

Írásbeli kérdések

32. A választott bírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet a vitában érdekelt Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választott bírói testület által feltett valamennyi kérdésről a vitában érdekelt mindkét Fél másolatot kap.

33. A vitában érdekelt Felek kötelesek a választott bírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszukat másolatban megküldeni a vitában érdekelt másik Fél számára is. A vitában érdekelt mindkét Fél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.

Titoktartás

34. A vitában érdekelt mindkét Fél és tanácsadói bizalmasan kezelik azokat az információkat, amelyeket a vitában érdekelt másik Fél a választott bírói testület elé terjesztett, és bizalmas információként jelölt meg. Amennyiben a vitában érdekelt valamely Fél írásbeli beadványait bizalmas változatban nyújtja be a választott bírói testület számára, e Fél a másik Fél kérésére, a kérelemtől vagy a benyújtástól – amelyik későbbi – számított 15 napon belül az előterjesztésben szereplő információk nyilvánosságra hozható összefoglalóját is elkészíti, valamint magyarázattal szolgál arra, hogy a nyilvánosságra nem hozható információk miért bizalmasak. E szabályzatban semmi sem akadályozza meg a vitában érdekelt Feleket abban, hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a másik Fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem fednek fel semmiféle olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg.

A választott bírói testület zárt ülést tart, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. A vitában érdekelt Felek és tanácsadóik fenntartják a választott bírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt tárgyalás formájában kerül sor.

A választott bírói testület jelentésének nem bizalmas változata

35. Amennyiben a választott bírói testület jelentése olyan információt tartalmaz, amelyet valamely Fél bizalmasként jelölt meg, a választott bírói testület elkészíti a jelentés nyilvános változatát. A Felek számára lehetőséget kell biztosítani a nyilvános változat észrevételezésére, és a választott bírói testület figyelembe veszi észrevételeiket a jelentés végleges nyilvános változatának elkészítésekor.

Ex parte kapcsolatfelvétel

36. A választott bírói testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

37. A többi választott bíró távollétében a választott bírói testület egyik tagja sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét a vitában érdekelt egyik vagy mindkét Féllel.

Amicus curiae előterjesztések

38. Amennyiben a Felek a választott bírói testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a választott bírói testület a vitában érdekelt Felek területén letelepedett, a vitában érdekelt Fél kormányától független természetes vagy jogi személyeitől is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben azt a választott bírói testület megalakulásától számított tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, a dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet nem haladja meg, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választott bírói testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez.

39. A beadvány leírást tartalmaz az azt benyújtó természetes vagy jogi személyről, többek között feltünteti állampolgárságát vagy letelepedési helyét, tevékenységei jellegét, jogállását, általános célkitűzéseit, finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen tekintetben érdekelt az adott személy a választott bírói testület eljárásában. A beadványt a vitában érdekelt Felek által ezen eljárási szabályzat 42. és 43. szabályával összhangban kiválasztott nyelven kell megírni.

40. A választott bírói testület jelentésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel ezen eljárási szabályzat 38. és 39. szabályának. A választott bírói testület jelentésében nem köteles kitérni az ezekben a beadványokban szereplő érvekre. Az ilyen beadványokat megküldik a vitában érdekelt Feleknek, hogy azok megtehessék észrevételeiket. A vitában érdekelt Feleknek a beadványok kézhezvételétől számított tíz napon belül kell megküldeniük észrevételeiket, és a választott bírói testületnek figyelembe kell vennie ezeket az észrevételeket.

Sürgős esetek

41. Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében (Vitarendezés) említett sürgős esetekben a választott bírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben kiigazítja az ezen eljárási szabályzatban említett határidőket, és e kiigazításról értesíti a Feleket.