Fordítás és tolmácsolás
42. Az e megállapodás 174. cikkében említett konzultációk során és legkésőbb az ezen eljárási szabályzat 8. szabályának e) pontjában említett ülésig a vitában érdekelt Felek igyekeznek megállapodni a választott bírói testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében.
43. Ha a vitában érdekelt Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Fél az írásbeli beadványát az általa választott nyelven adja be. Ilyen esetben az adott Fél fordítást biztosít beadványairól a másik Fél által választott nyelvre, kivéve, ha azokat a WTO valamelyik munkanyelvén nyújtotta be. A bepanaszolt Fél gondoskodik a szóbeli előterjesztéseknek a felek által választott nyelvekre történő tolmácsolásáról.
44. A választott bírói testület jelentését a vitában érdekelt Felek által választott nyelven vagy nyelveken bocsátja ki.
45. A vitában érdekelt bármelyik Fél tehet észrevételeket az ezen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.
46. Mindkét Fél viseli az írásbeli beadványai fordításának költségeit. A választott bírói testület jelentésének fordítási költségeit a vitában érdekelt Felek egyenlő arányban viselik.
Egyéb eljárások
47. Ezen eljárási szabályzat az e megállapodás 174. cikkében, 184. cikkének (2) bekezdésében, 185. cikkének (2) bekezdésében, 186. cikkének (3) bekezdésében és 187. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásokra is alkalmazandó. Ugyanakkor az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan a választott bírói testület kiigazítja a választott bírói testület jelentésének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.
Fogalommeghatározások
1. E magatartási kódexben:
a) „választott bíró”: e megállapodás 177. cikke szerint létrehozott választott bírói testület tagja;
b) „jelölt”: olyan személy, akinek neve a megállapodás 196. cikkében említett választott bírói névjegyzéken szerepel, és akinek a megállapodás 177. cikke szerinti választott bírói testület tagjává történő kinevezése megfontolás alatt van;
c) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választott bíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választott bíró részére;
d) „eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti választott bírósági eljárás;
e) „személyzet”: egy választott bíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a választott bíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;
f) „közvetítő”: az e megállapodás VII. mellékletének megfelelően közvetítést folytató személy;
Az eljáró személyek felelőssége
2. Valamennyi jelölt és választott bíró elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, kerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsít annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi választott bírók kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex 15., 16., 17. és 18. szabályában leírt kötelezettségeknek.
Nyilvánosságrahozatali kötelezettség
3. Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti választott bíróvá választásának megerősítése előtt a jelölt köteles felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb kérdést, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje.
4. A jelölt vagy választott bíró csak az Együttműködési Bizottsággal közli írásban az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos kérdéseket, a Felek által történő megfontolás végett.
5. A választott bíró megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerje az e magatartási kódex 3. szabályában említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választott bírót arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A választott bíró az ilyen érdekekről, kapcsolatokról vagy kérdésekről oly módon tájékoztat, hogy azokat írásban közli az Együttműködési Bizottsággal, hogy a Felek megfontolhassák.
A választott bírók kötelezettségei
6. Kiválasztásuk megerősítését követően a választott bírók kötelesek feladataikat alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.
7. A választott bíró csak az eljárás folyamán felmerült, a választott bírói testület jelentéséhez szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházza át.
8. A választott bíró minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy asszisztensei és személyzete ismerjék az e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. szabályában foglalt szabályokat, és betartsák azokat.
9. A választott bíró az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.
A választott bírók függetlensége és pártatlansága
10. A választott bíró független és pártatlan, kerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
11. A választott bíró közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.
12. A választott bíró nem használhatja fel a választott bírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választott bíró kerüli az olyan fellépéseket, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy mások által befolyásolható helyzetben vannak.
13. A választott bíró nem hagyhatja, hogy magatartását vagy döntését pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják.
14. A választott bíró tartózkodik attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsen vagy pénzügyi érdekeltséget szerezzen, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
A korábbi választott bírók kötelezettségei
15. Valamennyi korábbi választott bíró elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választott bírói testület döntéséből vagy jelentéséből előnye származott.
Titoktartás
16. Egyetlen választott bíró vagy korábbi választott bíró vagy közvetítő sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.
17. A választott bíró nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület jelentését vagy annak részeit az e megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetének (Vitarendezés) megfelelő közzétételt megelőzően.
18. Egy választott bíró vagy korábbi választott bíró soha nem hozhatja nyilvánosságra a választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választott bíró véleményét.
Kiadások
19. A választott bírók nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint az asszisztensük és személyzetük által ráfordított időről és költségekről.
Közvetítők
20. Az e magatartási kódexben a választott bírók és a korábbi választott bírók részére előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.
E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
2. CIKK
Információkérés
1. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt bármely Fél bármikor írásbeli információkérelmet küldhet egy a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházást hátrányosan érintő intézkedéssel kapcsolatban. A Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül írásbeli választ küld, amely tartalmazza a kérelemben szereplő információval kapcsolatos megjegyzéseit.
2. Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy nem áll módjában válaszát a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül megküldeni, haladéktalanul tájékoztatja a kérelmező Felet a késedelem okairól, valamint arról, hogy becslése szerint leghamarabb milyen időtartamon belül áll módjában válaszát megküldeni.
3. CIKK
Az eljárás megindítása
1. A másik Félnek megküldött írásbeli kérelem útján bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
a) meg kell határoznia a kérdéses konkrét intézkedést;
b) meg kell neveznie azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyeket az intézkedés a kérelmező Fél szerint a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásra jelenleg, illetve a jövőben gyakorol; valamint
c) ki kell fejtenie, hogy a kérelmező Fél szerint az említett hatások hogyan állnak összefüggésben az intézkedéssel.
2. A Felek csak kölcsönös megállapodással indíthatják meg a közvetítői eljárást. Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén, az a Fél, amelyhez a kérelmet intézték, jóhiszeműen mérlegeli a kérést, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban megküldi a kérelmező Félnek a kérés elfogadását vagy elutasítását.
4. CIKK
A közvetítő kiválasztása
1. A Felek törekednek arra, hogy az e melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében említett elfogadás kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2. Amennyiben a Felek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyéről, bármelyik Fél felkérheti az Együttműködési Bizottság elnökét vagy elnökének megbízottját, hogy az e megállapodás 196. cikkének (1) bekezdése szerint felállított jegyzékről válassza ki sorshúzással a közvetítőt. Mindkét Fél képviselőit kellő időben fel kell kérni, hogy legyenek jelen a sorshúzáson. A sorshúzásra mindenesetre az ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.
3. Az Együttműködési Bizottság elnöke, vagy az elnök megbízottja a (2) bekezdés alapján benyújtott kérelemtől számított öt napon belül kiválasztja a közvetítőt.
4. Amennyiben az e megállapodás 196.cikkének (1) bekezdésében említett jegyzékek valamelyikét nem állítják össze az e melléklet 3. cikke szerinti kérelem benyújtásáig, a közvetítőt az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással választják ki.
5. A Felek eltérő megegyezése hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem.
6. A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak lehetséges kereskedelmi hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.
7. A közvetítőkre az e megállapodás VI. mellékletében foglalt, a választott bírói testület tagjaira és közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó.
8. Az e megállapodás V. mellékletében szereplő, a választott bírósági eljárásra vonatkozó eljárási szabályzat 3–7. (Értesítések), valamint 42–46. (Fordítás és tolmácsolás) szabálya szintén értelemszerűen alkalmazandó.
5. CIKK
A közvetítői eljárás szabályai
1. A közvetítő kinevezésétől számított tíz napon belül a közvetítői eljárást kezdeményező Fél írásban benyújtja a közvetítőnek és a másik Félnek aggályainak részletes leírását, különösen a kérdéses intézkedés működését és kereskedelmi hatásait. A fenti leírás kézhezvételétől számított 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételezheti a leírást. Leírásába vagy észrevételeibe bármelyik Fél belefoglalhat általa relevánsnak vélt információkat.
2. Az érintett intézkedés és annak lehetséges kereskedelmi hatásainak tisztázására a legmegfelelőbb módot a közvetítő határozza meg. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő konzultál a Felekkel azelőtt, hogy segítséget kérne vagy konzultálna a vonatkozó szakértőkkel és érdekelt felekkel.
3. A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a szóban forgó intézkedés e megállapodással való összeegyeztethetőségét illetően. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg.
4. A közvetítés annak a Félnek a területén zajlik, amelyhez a kérelmet intézték, vagy – kölcsönös megegyezés alapján – bármilyen más helyen vagy módon.
5. A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6. A kölcsönösen elfogadott megoldást vagy az ideiglenes megoldást az Együttműködési Bizottság határozata útján lehet elfogadni. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamely Fél bizalmasként jelölt meg.
7. A Felek kérésére a közvetítő tényekre alapuló jelentéstervezetet bocsát ki a Felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz: i. a szóban forgó intézkedésről; ii. a követett eljárásokról; valamint iii. bármilyen kölcsönösen elfogadott megoldásról, ideértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő a Feleknek 15 napot biztosít arra, hogy megtegyék a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket. A fenti időtartamon belül a Felektől kapott észrevételek mérlegelése után a közvetítő 15 napon belül végső tényszerű jelentést készít a Felek számára. A tényszerű jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
8. Az eljárás a következő esetekben fejeződik be:
a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában.
b) a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, e megállapodás napján;
c) a Felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint további közvetítői erőfeszítések már nem járnának eredménnyel, ezen nyilatkozat időpontjában; illetve
d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat, ezen nyilatkozat időpontjában.
6. CIKK
A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása
1. Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél megtesz minden olyan intézkedést, amelyre szükség van ahhoz, hogy a kölcsönösen elfogadott megoldást a megegyezés szerinti időszakon belül végrehajtsák.
2. A végrehajtó Fél írásban értesíti a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
7. CIKK
Bizalmas kezelés és kapcsolat a vitarendezéssel
1. A Felek eltérő megállapodásának hiányában és a melléklet 5. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.
2. A közvetítői eljárás nem sérti a Feleknek az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében (Vitarendezés) vagy bármely más megállapodás rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.
3. A közvetítői eljárás megkezdése előtt nincs szükség az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti konzultációra. A közvetítői eljárás megkezdése előtt azonban rendes körülmények között az adott Félnek az e megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb vonatkozó rendelkezéseihez célszerű folyamodnia.
4. Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
a) a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontokat vagy az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdése szerint összegyűjtött információkat;
b) azt a tényt, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; illetve
c) a közvetítő tanácsait vagy javaslatait.
5. A közvetítő nem lehet testületi tag az ezen megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárásban.
8. CIKK
Határidők
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
9. CIKK
Költségek
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Fél a saját kiadásait viseli.
2. A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazása összhangban van azokkal a rendelkezésekkel, amelyek az e megállapodás V. mellékletében szereplő eljárási szabályzat 8. szabályának e) pontja szerint a választott bírói testület elnökére érvényesek.
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó, az áruk behozatalát, kivitelét, továbbítását és bármely más vámeljárás alá helyezésére vonatkozó jogi vagy szabályozási rendelkezések, amelyek magukban foglalják a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is;
b) „megkereső hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján vámügyekben segítségnyújtást kér;
c) „megkeresett hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján a vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet fogadja;
d) „személyes adatok”: valamely azonosított vagy azonosítható személlyel kapcsolatos valamennyi információ;
e) „vámjogszabályokat sértő művelet”: vámjogszabályok megsértése vagy megsértésének kísérlete.
1. A Felek a hatáskörükbe tartozó területeken, az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételekkel segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, különösen a vámjogszabály-sértések megelőzése, kivizsgálása és leküzdése terén.
2. A vámügyekben történő segítségnyújtás – e jegyzőkönyv alapján – kiterjed a Felek bármely közigazgatási hatóságára, amely hatáskörrel rendelkezik e jegyzőkönyv alkalmazásához. E segítségnyújtás nem érinti a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályokat, és a valamely igazságügyi hatóság megkeresése kapcsán gyakorolt jogkörben történő információcserére csak akkor terjed ki, ha az illető igazságügyi hatóság ehhez hozzájárul.
3. E jegyzőkönyv hatálya nem terjed ki a vámok, adók vagy bírságok behajtásához igényelt segítségre.
1. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság az előző rendelkezésére bocsát minden olyan alapvető információt, amely lehetővé teszi a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítását, beleértve a vámjogszabályokat sértő vagy arra alkalmas műveletnek minősülő, észlelt vagy tervezett tevékenységekkel kapcsolatos információkat is.
2. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső hatóságot az alábbiakról:
a) valamelyik Fél területéről történő árukivitel, valamint a másik Fél területére történő árubehozatal körülményei (tények és feltételek), adott esetben az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárás meghatározásával;
b) valamelyik Fél területére történő árubehozatal, valamint a másik Fél területéről történő árukivitel körülményei (tények és feltételek), adott esetben az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárás meghatározásával;
3. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogi vagy szabályozási rendelkezéseinek keretén belül megteszi a szükséges lépéseket, hogy biztosítsa az alábbiak különleges felügyeletét:
a) természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy részt vesznek vagy részt vettek vámjogszabályokat sértő műveletben;
b) helyszínek, ahol olyan árukat tárolnak, amelyekkel kapcsolatban megalapozott a gyanúja annak, hogy a műveletek vámjogszabályokat sértenek;
c) szállított áruk vagy szállításra szánt olyan áruk, amelyekkel kapcsolatban megalapozott a gyanúja annak, hogy a műveletek vámjogszabályokat sértenek;
d) olyan áruszállítási módok, amelyekkel kapcsolatban megalapozott a gyanúja annak, hogy a műveletek vámjogszabályokat sértenek.
A Felek – saját kezdeményezésük alapján, valamint saját jogi vagy szabályozási rendelkezéseinek megfelelően – segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, különösen az alábbiakra vonatkozó információk átadásával:
a) olyan tevékenységek, amelyek vámjogszabályokat ténylegesen vagy feltételezhetően sértő műveletek és a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak;
b) vámjogszabályokat sértő műveletek végrehajtásában alkalmazott új eszközök és módszerek;
c) áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabályokat sértő műveletek tárgyát képezik;
d) természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy részt vesznek vagy részt vettek vámjogszabályokat sértő műveletben;
e) szállítóeszközök, amelyekkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy azokat vámjogszabályokat sértő műveletekben használták, használják vagy használhatják.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság a rá alkalmazandó jogszabályoknak vagy szabályozási rendelkezéseknek megfelelően valamennyi szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a megkeresett hatóság területén lakó vagy ott letelepedett címzett részére valamennyi olyan dokumentumot kézbesítsen, vagy az ilyen címzettet valamennyi olyan határozatról értesítse, amelyet a megkereső hatóság adott ki, és e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik.
Az okmányok kézbesítésére vagy határozatok közlésére vonatkozó megkeresést írásban, a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén, vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani.
1. A jegyzőkönyv szerinti megkeresés írásban történik. A megkereséshez mellékelni kell a teljesítésükhöz szükséges okmányokat. Sürgős esetben a szóban előterjesztett megkeresések is elfogadhatóak, ezeket azonban haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
2. Az (1) bekezdés szerinti megkeresés a következő információkat tartalmazza:
a) a megkereső hatóság megnevezését;
b) a megkeresés célját és indokát;
c) a kérelmezett intézkedést;
d) a kapcsolódó jogi vagy szabályozási rendelkezéseket és más jogi eszközöket;
e) azoknak a természetes vagy jogi személyeknek lehetőség szerint minél pontosabb és átfogóbb megjelölését, akikre a vizsgálat irányul;
f) a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását;
g) a megkeresés teljesítéséhez szükséges minden egyéb információt.
3. A megkeresést a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani. Ez a követelmény nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti megkeresést kísérő dokumentumokra.
4. Amennyiben a megkeresés nem felel meg az (1)–(3) bekezdésben meghatározott formai követelményeknek, helyesbítés vagy kiegészítés kérhető; ez idő alatt óvintézkedések rendelhetők el.
1. A jogsegély iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, saját hatáskörében és a rendelkezésére álló eszközökkel, úgy jár el, mintha saját nevében vagy ugyanennek a Félnek egy másik hatóságának a megkeresésére járna el, megadja a megkeresett hatóságnak már rendelkezésre álló információkat, elvégzi a megfelelő vizsgálatokat vagy intézkedik azok elvégzéséről. Ez arra a hatóságra is vonatkozik, amelynek a megkeresett hatóság a megkeresést címezte, amennyiben az utóbbi nem tud saját maga eljárni.
2. A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett Fél jogi vagy szabályozási rendelkezéseivel összhangban kell teljesíteni. Amennyiben a megkeresés nem hajtható végre, a megkereső Felet erről haladéktalanul tájékoztatják.
3. Az egyik Fél kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik Fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy az (1) bekezdésnek megfelelően bármely más érintett hatóság hivatalában, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő műveleteknek minősülő tevékenységekre vonatkozó információk megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv alkalmazásában szüksége van.
4. Az egyik Fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői a másik Fél egyetértésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi területén végrehajtott vizsgálatoknál.
1. A megkeresett hatóság a vizsgálat eredményét írásban közli a megkereső hatósággal, mellékeli az alapvető iratokat, a hiteles másolatokat vagy egyéb adatokat.
2. Ez a tájékoztatás számítógépi formában is történhet.
3. Eredeti dokumentumot kizárólag kérésre adnak át, olyan esetben, ahol a hitelesített másolat nem elegendő. Az eredeti példányt a lehető leghamarabb visszaküldik.
1. A segítségnyújtás megtagadható vagy bizonyos feltételek vagy követelmények teljesítéséhez köthető azon esetekben, amikor valamely Fél úgy ítéli meg, hogy az e jegyzőkönyv alapján történő segítségnyújtás:
a) sértené a Kazah Köztársaság vagy azon európai uniós tagállam szuverenitását, amelyet e jegyzőkönyv alapján segítségnyújtásra kértek fel; illetve
b) sértheti a közrendet, közbiztonságot vagy más alapvető érdeket, különösen a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdésében említett esetekben; illetve
c) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
2. A segítségnyújtást a megkeresett hatóság elhalaszthatja azon az alapon, hogy az folyamatban lévő nyomozást, bűnvádi eljárást vagy pert veszélyeztet. Ilyen esetben a megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy nyújtható-e segítség a megkeresett hatóság által megkívánt feltételek mellett.
3. Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet megkeresés esetén maga sem tudna teljesíteni, akkor megkeresésében erre a tényre felhívja a figyelmet. Ekkor a megkeresett hatóság határoz az ilyen megkeresésre való válaszadás módjáról.
4. Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a megkeresett hatóság döntését és annak okait haladéktalanul közölni kell a megkereső hatósággal.
1. A jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt információ az egyes Feleknél alkalmazandó előírásoktól függően bizalmas vagy korlátozott természetű. Az információk a hivatali titoktartási kötelezettség körébe tartoznak, valamint az információt fogadó Fél hasonló információkra vonatkozó hatályos jogszabályai és az Európai Unió intézményeire vonatkozó megfelelő rendelkezések szerinti védelmet élvezik.
2. Személyes adatok csak akkor továbbíthatóak, ha az adatot fogadó Fél vállalja, hogy ezeket az adatokat legalább olyan szintű védelemben részesíti, mint amit az adatokat küldő Fél megfelelőnek ítél meg.
3. Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információknak a vámjogszabályokat sértő műveletek miatt indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását e jegyzőkönyv alkalmazásában történő felhasználásnak kell tekinteni. Ezért a Felek a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően megszerzett információkat és a megtekintett dokumentumokat felhasználhatják bizonyítékként jegyzőkönyveikben, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásokban és vádemelés céljára. Az információt átadó vagy az okmányokhoz hozzáférést biztosító illetékes hatóságot tájékoztatni kell az ilyen felhasználásról.
4. Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információk kizárólag e jegyzőkönyvben meghatározott célokra használhatók fel. Ha az egyik Fél ettől eltérő célra kívánja felhasználni ezeket az információkat, ahhoz az információkat átadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. Az ilyen felhasználásra ezután az utóbbi hatóság által megállapított korlátozások vonatkoznak.
A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban – az adott felhatalmazás keretei között – szakértőként vagy tanúként megjelenjen, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait bemutassa. A megkereső hatóság által a tisztviselőnek küldött idézésben különösen meg kell jelölni, hogy mely közigazgatási vagy igazságügyi hatóság előtt kell megjelennie a tisztviselőnek, és ott milyen ügyekben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg.
A Felek lemondanak az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költségek egymástól való követeléséről, kivéve adott esetben olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségei esetében, akik nem közszolgálati megbízást teljesítenek.
1. E jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával egyrészről a Kazah Köztársaság vámhatóságait, másrészről az Európai Bizottság illetékes szolgálatait és adott esetben az Európai Unió tagállamainak vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges valamennyi gyakorlati rendelkezésről és intézkedésről, figyelembe véve a hatályos szabályokat, különösen az adatvédelem terén.
2. A Felek konzultálnak egymással, a későbbiekben pedig folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően fogadnak el.
1. Az Európai Unió és az Európai Unió tagállamai vonatkozó hatásköreinek figyelembevételével, ennek a jegyzőkönyvnek a rendelkezései:
a) nem sértik a Felek egyéb nemzetközi megállapodásokból vagy egyezményekből fakadó kötelezettségeit;
b) kiegészítik azokat a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó megállapodásokat, amelyek az Európai Unió egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság között már létrejöttek, vagy létrejöhetnek; valamint
c) nem érintik az Európai Unió azon rendelkezéseit, amelyek a jegyzőkönyv alapján megszerzett és az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamainak érdeklődésére számot tartó információknak az Európai Bizottság illetékes intézményei és a tagállamok vámhatóságai közötti közlésére vonatkoznak.
2. E cikk (1) bekezdése ellenére, e jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek az Európai Unió egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság között megkötött vagy megköthető kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodások rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
3. Az e jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a Felek a közöttük folytatott rendszeres vámügyi párbeszéd keretében konzultálnak egymással a felmerült kérdés megoldása érdekében.”
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. § és az 5. § a Megállapodás 281. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, valamint a 2. §, a 3. § és az 5. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
5. § Hatályát veszti az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 2011. évi VI. törvény.
