Időállapot: közlönyállapot (2017.III.16.)

2017. évi XVI. törvény

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„1. aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot;”

(2) Az Mkk. törvény 2. § 30a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;”

2. § (1) Az Mkk. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő e) ponttal egészül ki:

(A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a kárenyhítő juttatás kifizetésére az alábbi pénzforrások használhatóak fel:)

„d) a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás,

e) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás [az a)-e) pontban foglaltak együtt: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz].”

(2) Az Mkk. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag az országos jégkármegelőző rendszer működtetésére és kárenyhítő juttatás céljára teljesíthető kifizetés.”

3. § Az Mkk. törvény 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:)

„b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.”

4. § Az Mkk. törvény 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]

„d) üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,”

5. § Az Mkk. törvény 12. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.

(5) Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.”

6. § (1) Az Mkk. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:)

„f) az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről.”

(2) Az Mkk. törvény 14. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.”

7. § Az Mkk. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A mezőgazdasági termelő az uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött és az e törvényben, valamint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés (a továbbiakban: mezőgazdasági biztosítási szerződés) díjához támogatást vehet igénybe.

(2) A miniszter szakmai javaslata alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter a biztosító tárgyév január 31-ig benyújtott kérelmére - az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően - a tárgyév március 31-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeit.”

8. § (1) Az Mkk. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az agrárkár-enyhítési szerv részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referenciahozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár), valamint

f) a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.”

(2) Az Mkk. törvény 17. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a biztosító a 18. § (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(1b) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatás helyszíni ellenőrzését a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződés vizsgálatával látja el, amelynek során a biztosító a 16. § (1) bekezdés szerinti szerződés vonatkozásában az (1) bekezdésben felsorolt adatokat az agrárkár- enyhítési szerv ellenőrzésének végrehajtása céljából az agrárkár-enyhítési szerv részére rendelkezésre bocsátja.”

9. § (1) Az Mkk. törvény 18. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, az abban foglalt adatok kezelője az agrárkár-enyhítési szerv.”

(2) Az Mkk. törvény 18. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:)

„e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a díjtámogatott konstrukcióban kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,”

(adatokat.)

(3) Az Mkk. törvény 18. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kockázatkezelési adatbázis adatállományának - egyedi azonosításra alkalmas módon történő - megismerésére jogosult

a) a miniszter a felügyeleti jogkör gyakorlása és a mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos szakmapolitikai döntések meghozatala,

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárkár-megállapító szerv feletti szakmai irányítási feladatainak ellátása,

c) az agrárkár-megállapító szerv az illetékességi területére vonatkozó adatok tekintetében az agrárkár- megállapítással összefüggő feladatainak ellátása,

d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, és

e) a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás tekintetében a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok vonatkozásában az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter a Vidékfejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési és monitoring feladatainak ellátása

céljából.

(2b) Az országos meteorológiai szerv, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a vízügyi igazgatási szerv a kockázatkezelési adatbázis tartalmát egyedi azonosításra nem alkalmas módon, a mezőgazdasági káresemények bekövetkezésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése céljából jogosult megismerni.

(2c) Ha szükséges, az agrárkár-megállapító szerv a kármegállapítással összefüggő feladatai ellátásába bevonja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szervezetéhez tartozó falugazdászt (a továbbiakban: falugazdász). Az agrárkár-megállapításhoz kapcsolódó feladatok teljesítése céljából - a cél megvalósulásához szükséges mértékben - az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász rendelkezésére bocsátja a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis (2) bekezdés a)-b) és f) pontjában meghatározott adatokat.

(2d) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatkezelési adatbázisból erre irányuló kérelemre tudományos, valamint kutatási célra térítésmentesen adhat át anonimizált adatot.”

(4) Az Mkk. törvény 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá

b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kérelemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.”

10. § Az Mkk. törvény II. fejezete a következő 5. alcímmel egészül ki:

„5. Az országos jégkármegelőző rendszer

19/A. § (1) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv az e törvényben és a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére szolgáló 7. § (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz felhasználásának tehermentesítése érdekében országos jégkármegelőző rendszert működtet.

(2) Az országos jégkármegelőző rendszer keretében létrehozott, valamint működő berendezések tárgyévi működtetéséhez - a miniszterrel kötött megállapodás alapján - évente legfeljebb 1500 millió forint használható fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg forrása:

a) a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz, valamint

b) a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti pénzeszköz és önkéntes befizetések

(a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(5) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv a tárgyévet követő év március 31-ig a miniszter részére összefoglaló jelentést nyújt be az országos jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetéséről.

(6) Az országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszközt kell elsődlegesen felhasználni.

(7) A jégkár-megelőzési pénzeszköz jégkármegelőző rendszer működtetése céljából rendelkezésre bocsátott és fel nem használt része a tárgyévet követő évben felhasználható azzal, hogy annak összege a vonatkozó évre biztosítandó, a (2) bekezdésben foglalt pénzösszeget csökkenti.

(8) Az ország egész területét lefedő jégkármegelőző rendszer teljes kiépítéséig a jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetésére legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott pénzösszeg arányos része használható fel.

(9) A (8) bekezdés szerinti arányszám meghatározásánál a mezőgazdasági termelők által az országos jégkármegelőző rendszerrel lefedett megyékben megfizetett kárenyhítési hozzájárulást kell az ország egésze vonatkozásában megfizetett kárenyhítési hozzájáruláshoz viszonyítani.

(10) Az országos jégkármegelőző rendszernek a létrehozására irányuló tevékenység - így különösen a tervezés és a kivitelezés - közfeladatnak minősül, amennyiben ezt a tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjának a) alpontja szerinti átlátható szervezet végzi.”

11. § Az Mkk. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az agrárkár-megállapító szervet,

b) az agrárkár-enyhítési szervet,

c) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, valamint

e) az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet

rendeletben jelölje ki.”

12. § Az Mkk. törvény 27. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

„d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kockázatkezelésről szóló 36., termény-, állat- és növénybiztosításról szóló 37. cikke,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

13. § Az Mkk. törvény

a) 2. § 13. és 27. pontjában a „referenciahozam-érték” szövegrész helyébe a „referencia hozamérték” szöveg,

b) 11. § (5) bekezdésében a „referenciahozam-értékének” szövegrész helyébe a „referencia hozamértékének” szöveg,

c) 17. § (2) bekezdésében az „a díjtámogatott konstrukcióban” szövegrész helyébe az „a pályázati felhívás szerinti díjtámogatott konstrukcióban (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció)” szöveg

lép.

14. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 79/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ökológiai jelentőségű területet tárgyévben bejelentő ügyfél köteles az ökológiai jelentőségű terület tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása esetén az adott ökológiai jelentőségű területen

a) elvégezni a parlagfű és más veszélyes gyomok elleni védekezést a jogszabályban foglaltaknak megfelelően,

b) elszállítani a szilárd hulladékot, és

c) elvégezni a rágcsálók és egyéb állati kártevők elleni védekezést.”

15. § Hatályát veszti az Mkk. törvény

a) 12. § (6) bekezdése,

b) 24. § (2) bekezdés f) pontja, valamint

c) 27. § a)-b) pontja.

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.

(2) Az 1. § (1) bekezdése 2017. június 15-én lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére