c) a házastársak közös állampolgárságán alapult.
(2) A külföldi bíróságnak a bíróság államának joga szerint jogerős vagy azzal egyenértékű joghatással bíró, a házasság létezésével, érvényességével vagy felbontásával összefüggő határozatát, ha az elismerést a magyar állampolgárságú házastárs maga kéri, és a 109. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn, akkor is el kell ismerni, ha a külföldi bíróság joghatósága e törvény szerint nem megalapozott.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, illetve a házastársak személyes viszonyaival összefüggő határozatok elismerése megtagadásának – a 109. § (4) bekezdés c)–e) pontjában foglaltaktól eltérően – akkor van helye, ha
a) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt magyar bíróság előtt az eljárás a külföldi eljárás megindítását megelőzően megindult,
b) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság korábban jogerős érdemi határozatot hozott, vagy
c) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában a határozatot hozó bíróság államától eltérő külföldi állam bírósága korábban olyan jogerős érdemi határozatot hozott, amely belföldön az elismerés feltételeinek megfelel.
117. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létezésével, érvényességével és megszűnésével összefüggő eljárásokban az eljárt külföldi bíróság joghatóságát akkor kell megalapozottnak tekinteni, ha az
a) az alperes bejegyzett élettárs szokásos tartózkodási helyén,
b) a bejegyzett élettársak utolsó közös szokásos tartózkodási helyén,
c) a bejegyzett élettársak közös állampolgárságán, vagy
d) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének helyén alapult.
(2) A 116. § (2)–(3) bekezdését a bejegyzett élettársi kapcsolat létezésével, érvényességével és megszűnésével összefüggő határozatokra megfelelően alkalmazni kell.
118. § A szülői felügyelettel, kapcsolattartással és gyámsággal kapcsolatos eljárásokban az eljárt külföldi bíróság joghatóságát akkor kell megalapozottnak tekinteni, ha
a) az a gyermek szokásos tartózkodási helyén alapult, vagy
b) a gyermek szüleinek házassági köteléke tárgyában eljárt bíróság hozta a határozatot, feltéve, hogy a házasságot érintő eljárásra joghatósága a 101. § alapján megalapozott volt.
119. § A családjogi és a bejegyzett élettársi kapcsolatból származó tartással kapcsolatos eljárásokban az eljárt külföldi bíróság joghatóságát akkor kell megalapozottnak tekinteni, ha az
a) az alperes szokásos tartózkodási helyén alapult,
b) a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helyén alapult, vagy
c) személyi állapot, szülői felügyelet vagy gyámság tárgyában eljárt bíróság hozta a határozatot, feltéve, hogy joghatósága a személyi állapotot érintő eljárásra a 101. §, illetve a 103. § alapján, szülői felügyeletet vagy gyámságot érintő eljárásra a 106. § alapján megalapozott volt, és a tartási követelés járulékos jellegű volt.
120. § (1) A magyar állampolgár gyermek örökbefogadásával kapcsolatos eljárásban hozott határozat a 109. §-ban megállapított feltételeken túl csak akkor ismerhető el, ha az örökbefogadást a magyar gyámhatóság jóváhagyta. Nincs szükség a magyar gyámhatóság jóváhagyására annak a többes állampolgárságú gyermeknek az esetében, akinek egyik állampolgársága magyar és a szokásos tartózkodási helye a határozat meghozatalakor a másik állampolgársága szerinti államban volt, feltéve, hogy az örökbefogadást a másik állampolgársága szerinti állam bírósága már jóváhagyta.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a külföldi bíróságnak a bíróság államának joga szerint jogerős vagy azzal egyenértékű joghatással bíró határozatát, ha az elismerést a magyar jog szerint nagykorúvá vált magyar állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 109. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn, akkor is el kell ismerni, ha a magyar gyámhatóság az örökbefogadást nem hagyta jóvá vagy a külföldi bíróság joghatósága e törvény szerint nem megalapozott.
121. § A 109. § (4) bekezdés c)–e) pontja helyett a 116. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben van helye
a) a származással,
b) az örökbefogadással,
c) a szülői felügyelettel, kapcsolattartással és gyámsággal,
d) a gondnoksággal és más védelmi intézkedésekkel,
e) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával, és
f) a névviseléssel
kapcsolatos határozatok elismerése megtagadásának.
122. § (1) A külföldi határozat elismerése külön eljárást nem igényel. Az elismerhetőség kérdését jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a bíróság vizsgálja, amelynek eljárásában az felmerül.
(2) Az érdekelt külön eljárásban is kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a külföldi határozat belföldön elismerhető. Az ilyen kérelem tárgyában a bíróság nemperes eljárásban határoz.
(3) Az eljárásra
a) az ellenérdekű fél belföldi lakóhelye (székhelye), ennek hiányában szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági határozat esetén törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék),
b) ennek hiányában a kérelmező belföldi lakóhelye (székhelye), ennek hiányában szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági határozat esetén törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék), vagy
c) ha pedig a kérelmezőnek sincs belföldön lakóhelye (székhelye), szokásos tartózkodási helye, a Budai Központi Kerületi Bíróság, külföldi választottbírósági határozat esetén a Fővárosi Törvényszék
rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(4) Az eljárásra – ideértve az igénybe vehető jogorvoslatokat is – a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a végrehajtási tanúsítvány kiállítására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A külföldi határozat érdemi felülvizsgálatának nincs helye. A határozat belföldi elismeréséhez megkívánt, a 109. § (1) bekezdés a)–b) pontja, a 113. § (1) bekezdése, a 114. § (1) bekezdése és a 120. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállását, továbbá a 109. § (4) bekezdés a) pontja szerinti megtagadási ok hiányát hivatalból kell vizsgálni, míg a 109. § (4) bekezdés b)–e) pontja szerinti megtagadási okok hiányát ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.
(6) Ha a határozat elismerésére vonatkozó feltételek fennállnak, a bíróság az érdekelt kérelmére biztosítási intézkedést rendel el a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. A biztosítási intézkedés elrendelése a végrehajtási tanúsítvány kiállításának nem akadálya.
123. § A bírósági végrehajtásról szóló törvénynek megfelelően végrehajthatóvá nyilvánított külföldi határozatot belföldön az erre irányadó jogszabály rendelkezései szerint lehet végrehajtani.
124. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a nemzetközi jogsegélyre és a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó viszonosság fennállását rendeletben állapítsa meg.
125. § E törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
126. § (1) A 31–33. alcím rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) A 38–40. alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után hozott határozatokra kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a magyar állampolgár személyi állapotát és családjogi jogviszonyait érintő olyan külföldi határozatot, amely a 109–111. § és a 116–121. § rendelkezéseinek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha azt e törvény hatálybalépése előtt hozták.
127. § (1) E törvény 44. § (4) bekezdése a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 81. §-a a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletnek,
b) 101. § (1) bekezdése és 106. §-a a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletnek,
c) a 59. §-a a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló („Róma II.”), 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
d) 77. §-a a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
e) 30. §-a a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU tanácsi rendeletnek,
f) 3. § c) pontja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
128. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 136. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A közjegyző tanúsítványt állít ki)
„j) a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételéről.”
(2) A Kjtv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:
„146/A. § (1) A közjegyző előtt külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban e §-ban együtt: eskü) lehet tenni. Az esküvel a fél azt erősíti meg, hogy az eskü szövegét tartalmazó okiratban (a továbbiakban: esküokmány) foglaltak a valóságnak vagy akaratának megfelelnek.
(2) A közjegyző az eskü tételét az esküokmány esküt tartalmazó részének esküt tevő általi felolvasását vagy az esküokmányra vonatkozó eskü esküt tevő által történő szóbeli előadását követően az esküokmányra vezetett vagy ahhoz fűzött záradékkal tanúsítja. A záradék készítésére a 139. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az eskü tételét a közjegyző úgy is tanúsíthatja, hogy az eskü szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvet az esküt tevőnek alá kell írnia. Az esküokmány a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(4) Az eskü tételét tanúsító közjegyzői okiratban utalni kell arra, hogy az eskü tételére külföldi eljárásban történő felhasználás céljából került sor.”
129. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 186. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A végrehajtási tanúsítvány tárgyában határozatot hozó bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el, ha a 208. § alapján végrehajtási tanúsítvány kiállításának lenne helye.”
130. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 10. § f) pontjában a „Munka Törvénykönyve, a munkavédelemről szóló törvény és a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény” szöveg lép.
131. § A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Magyarország az Egyezményhez az alábbi fenntartásokat, illetőleg nyilatkozatokat teszi:
a) fenntartások az Egyezmény 33. Cikke alapján
– a 4. Cikk második bekezdéséhez:
Magyarország az Egyezmény 4. Cikke második bekezdésének alkalmazását kizárja.
– a 16. Cikkhez:
Magyarország az Egyezmény 16. Cikkének alkalmazását kizárja.
– a 18. Cikkhez:
A diplomáciai vagy konzuli képviselő által az Egyezmény 15. Cikke, illetőleg a megbízott által az Egyezmény 17. Cikke alapján történő bizonyításfelvételhez a magyar hatóságok nem nyújtanak támogatást kényszerítő eszközök alkalmazása útján.
b) nyilatkozatok az Egyezményhez
– a 2. Cikkhez:
Magyarországon az Egyezmény 2. Cikke szerinti Központi Hatóság feladatait az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.
– a 8. Cikkhez:
A megkereső bíróság tagjai a magyar Központi Hatóság előzetes hozzájárulásával jelen lehetnek a megkeresett bíróság által foganatosított bizonyításfelvételi cselekménynél.
– a 15. Cikkhez:
Az Egyezmény 15. Cikke alapján más Szerződő Állam diplomáciai vagy konzuli képviselője Magyarország területén a magyar hatóságok előzetes hozzájárulása nélkül foganatosíthat bizonyítási cselekményt az általa képviselt Szerződő Államban folyamatban lévő eljárás céljára, feltéve, hogy az olyan személyt érint, aki kizárólag a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő Államának polgára. A bizonyítási cselekmény kényszer, illetőleg hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával vagy kilátásba helyezésével nem járhat.
– a 17. Cikkhez:
Az Egyezmény 17. Cikkének második bekezdése szerinti engedélyt Magyarországon a Központi Hatóság jogosult megadni.
– a 23. Cikkhez:
A magyar hatóságok nem teljesítenek olyan megkereséseket, amelyeket „pre-trial discovery of documents” néven ismert eljárás tárgyában terjesztettek elő, kivéve, ha a jogsegélykérelem pontosan megjelöli azon okiratot, amelyet birtokosának rendelkezésre kell bocsátania, és ez az okirat az eljárás céljával közvetlen kapcsolatban áll.”
132. § A polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről és a nemzetközi kézbesítést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XXXVI. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Magyarország az Egyezményhez az alábbi nyilatkozatokat, illetőleg fenntartásokat teszi:
– a 2. cikkhez:
Magyarországon az Egyezmény 2. cikke szerinti Központi Hatóság feladatait az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.
– az 5. cikk harmadik bekezdéséhez:
Az Egyezmény 5. cikkének első bekezdésében meghatározott kézbesítési módok alkalmazására Magyarországon csak akkor kerülhet sor, ha a kézbesítendő iratot ellátták hiteles vagy a megkereső állam joga által bírósági eljárás céljára alkalmasnak tekintett magyar nyelvű fordítással.
– a 6. cikkhez:
Az Egyezmény 6. cikkében meghatározott tanúsítványt Magyarországon a Központi Hatóság állítja ki.
– a 8. cikkhez:
Magyarország ellenzi azt, hogy a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli képviselői közvetlenül kézbesítsenek iratokat Magyarország területén, kivéve, ha a címzett a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő államának állampolgára.
– a 9. cikkhez:
Az Egyezmény 9. cikke értelmében konzuli úton továbbított kézbesítendő iratokat Magyarországon a Központi Hatóság fogadja.
– a 10. cikkhez:
Magyarország az Egyezmény 10. cikkében meghatározott kézbesítési módok alkalmazását ellenzi a területén.
– a 15. cikkhez:
Magyarország kinyilvánítja, hogy a magyar bíróságok eldönthetik a jogvitát, amennyiben az Egyezmény 15. cikkének második bekezdésében meghatározott valamennyi feltétel teljesült.
– a 16. cikkhez:
Magyarország kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 16. cikkében meghatározott igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, amennyiben azt a határozat keltétől számított egy éven túl nyújtják be.”
133. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 5. számú melléklete 2. pont a) alpontjában a „nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.) vagy az Nmtvr. 2. §-ában említett nemzetközi szerződés” szövegrész helyébe a „nemzetközi magánjogi szabályok” szöveg lép.
134. § Hatályát veszti
a) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet, valamint
b) a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény 4. §-a.
