Időállapot: közlönyállapot (2017.V.15.)

2017. évi XXXIX. törvény

az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20/B. § (2) bekezdés c) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont 2. pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

b) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg

lép.

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„f) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozat,”

(2) A Vht. 317. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„e) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

4. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

5. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

a) 5. § h) pont hb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe a „szökés (Btk. 434. §)” szöveg,

b) 6. § l) pont lb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe a „szökés (Btk. 434. §)” szöveg,

c) 6. § m) pont mb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítást (Btk. 331. §)” szöveg,

d) 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg,

e) 3. számú melléklet 1.2. pontjában a „[Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. §]” szövegrész helyébe a „[Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316-316/A. §]” szöveg,

f) 3. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában a „terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg

lép.

6. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

6. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené Magyarország közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.”

7. § Az Nbjt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megkereső állam által a nemzetközi elfogatóparancsban vagy a kiadatási kérelemben megjelölt, a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyak lefoglalását a kiadni kért személy elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.”

8. § Az Nbjt. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzését az iratokkal együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.”

9. § Az Nbjt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: külföldi ítélet) elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi ítélet elismerésére, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.

(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni.”

10. § Az Nbjt. 47. §-a és az azt megelőző 1. Cím címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„KÜLFÖLDI ÍTÉLET ELISMERÉSE

47. § (1) A külföldi ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a külföldi ítéletet magyar bíróság e törvény alapján elismerte. El nem ismert külföldi ítélet a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.

(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.

(3) A külföldi ítélet akkor ismerhető el, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(4) Ha a magyar joghatóság alá tartozó cselekményt külföldi bíróság már elbírálta, azonban a külföldi ítélet nem ismerhető el, a külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

(5) Külföldi ítéleten törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróság jogerős ítéletét is érteni kell.”

11. § (1) Az Nbjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként ismeri el a külföldi ítéletben kiszabott büntetést, ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a külföldi ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát - az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a külföldi ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.”

(2) Az Nbjt. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá a külföldi ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.”

12. § Az Nbjt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha a külföldön fogvatartásban lévő elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető, ha a külföldi ítélettel összefüggésben a külföldön fogvatartásban lévő elítéltet Magyarországra kitoloncolják, vagy más olyan határozatot hoznak, amely szerint az elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább a külföldi ítéletet hozó államban.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvehető, ha az elítélt a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért. Ebben az esetben a büntetés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható azzal az elítélttel szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy akinek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.

(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 34/A. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt a specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(6) A végrehajtás átvételét a miniszter ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a külföldi igazságügyi hatóság előzetes hozzájárulást ad a külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény elkövetése miatti büntetőeljárás lefolytatásához.

(7) Ha a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.”

13. § Az Nbjt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.

(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a) a külföldi ítélet elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése szükséges, amelyről az elismerésről hozott korábbi határozat nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(3) A bíróság a 49. § (1) és (2) bekezdése esetén az iratok alapján dönt, a 49. § (3) bekezdése esetén ülést tart.

(4) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.”

14. § Az Nbjt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel lehet függeszteni.”

15. § Az Nbjt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell befogadni.”

16. § Az Nbjt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyben külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött időt az átvett büntetésbe be kell számítani.”

17. § Az Nbjt. Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele címe az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) A 49. § (3) bekezdés esetén a bíróság az ügyész indítványára a végrehajtás átvétele iránti megkeresés teljesítése során elrendelheti a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha

a) az előzetes adatok alapján a végrehajtás átvételét kizáró körülmény nem merült fel, és

b) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzne, szökést kísérelne meg, vagy más módon kivonná magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Ha az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető, az ügyész elrendelheti az elítélt őrizetbe vételét.

(3) A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tárgyában ülést tart, amelyen az ügyész és a védő részvétele kötelező.

(4) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos megállapodás megkötéséig tart, és a tartama nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizetben és az ideiglenes végrehajtási letartóztatásban töltött időt be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.”

18. § (1) Az Nbjt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.”

(2) Az Nbjt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külföldi államnak az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, az átszállítás alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulással kapcsolatos kérelméről a miniszter a 16. § (1)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt.”

19. § Az Nbjt. 75/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/B. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A külföldön fogvatartott személynek, a külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső állam kérelmére a miniszter dönt.

(3) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges.

(4) Ha az átmenő átszállítás légi úton, Magyarország területén tervezett leszállással, vagy nem légi úton történik, az átmenő átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyekkel az átmenő átszállítás történik.

(5) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy - a megkereső állam engedélye nélkül - Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(6) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(7) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az átmenő átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott leszállás történik, vagy

b) a nem légi úton tervezett átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt kell megszakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges.”

20. § Az Nbjt. 75/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/C. § (1) A fogvatartott személynek bűnügyi jogsegély teljesítése céljából más állam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett államban megszakítják, vagy a légi úton történő átmenő átszállítás során előre nem tervezett leszállásra kerül sor, az érintett személy továbbszállítása, illetve fogvatartása érdekében a miniszter intézkedik, indokolt esetben erre irányuló jogsegélyt kell előterjeszteni.”

21. § Az Nbjt.

a) 17. §-ában a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,

b) 41. §-ában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg

c) 79/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,

d) 80. § (4) bekezdésében az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,

e) 83. § (2) bekezdés e) pontjában a „külföldi ítélet érvényének elismerése” szövegrész helyébe a „külföldi ítélet elismerése” szöveg

lép.

7. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

22. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

8. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

23. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg lép.

9. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

24. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha)

„e) a terhelt azonos cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.”

(2) A Be. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés e) pontja nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha a terhelt elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.”

25. § (1) A Be. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására kerülhet sor)

„c) a 73. § (3b) bekezdése esetén, ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható.”

(2) A Be. 73/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki - ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható -, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.”

26. § A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szabálysértési nyilvántartások (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartások) adatait.”

27. § A Be. 178/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„178/B. § (1) Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

a) magyar állampolgár, be kell szerezni a tagállamok bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat, vagy

b) más tagállam állampolgára, a bűnügyi nyilvántartó szerv útján be kell szerezni a terhelt korábbi - az állampolgársága szerinti tagállamban kezelt - elítélésére vonatkozó adatokat.

(2) Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész megállapítja, hogy a gyanúsítottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve az ügyész - ha annak feltételei fennállnak - az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza.

(3) Ha azt nemzetközi szerződés előírja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a terhelt vonatkozásában beszerzi a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet is.

(4) Ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, az ügyész az arra jogosult bíróságnál haladéktalanul kezdeményezi a külföldi ítélet elismerését.”

28. § (1) A Be. 188. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„e) jogsegély külföldi vagy tagállami hatóság általi végrehajtása vagy teljesítése szükséges, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs,”

(2) A Be. 188. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a gyanúsított nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt,”

(3) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„k) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható.”

29. § A Be. 266. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság az eljárást)

„e) hivatalból felfüggeszti, ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható,

f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a vádlott nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt.”

30. § A Be. 268. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és egyesülettől. Ennek keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását igényelheti különösen az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból. A bíróság a vádlottra vonatkozóan beszerzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértési nyilvántartások adatait, továbbá a 178/B. § (2) bekezdése alapján a vádlottal kapcsolatos tagállami ítéletre vonatkozó adatokat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve ha annak feltételei fennállnak, az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezi. Ha a bíróság az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amelynek figyelembevétele a büntetőeljárás szempontjából lényeges lehet, az arra jogosult bíróságnál az ítélet elismerését kezdeményezi.”

31. § A Be. 532. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a terhelt részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése nem indokolja.”

32. § A Be. 608. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvény az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”

33. § A Be.

a) 16. § (1) bekezdés n) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

b) 158/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) vagy terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

c) 178/A. § (1) bekezdésében, 358. § (2a) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „jellege” szövegrész helyébe a „megítélése” szöveg,

lép.

10. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

34. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 357. § (3) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

11. A bűnüldöző szervnek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

35. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. számú melléklet 7. pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

12. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

36. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

13. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

37. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

14. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

38. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény

a) a szabálysértési jogsegély ügyekben nemzetközi szerződés, illetve európai közösségi jogi aktus alapján, valamint

b) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2014/41/EU irányelv) nemzeti jogukba átültető államok által kibocsátott európai nyomozási határozat (a továbbiakban: ENYH) kibocsátása és végrehajtása során

alkalmazandó.”

39. § (1) A Szjstv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési jogsegély formái:

a) az eljárási jogsegély,

b) ENYH kibocsátása és végrehajtása,

c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve átadása.”

(2) A Szjstv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szabálysértési jogsegély akkor bocsátható ki, illetve hajtható végre, ha az abban foglalt eljárási cselekmény végrehajtása arányos, megfelelő és alkalmazható.”

40. § (1) A Szjstv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában központi hatóság:

a) az eljárási jogsegély kibocsátásával és teljesítésével kapcsolatban - a d) pontban foglaltak kivételével - a legfőbb ügyész,

b) az ENYH kibocsátásával, valamint végrehajtásával kapcsolatban a legfőbb ügyész,

c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével és átadásával kapcsolatban a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv, valamint

d) a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásából történő automatizált adatkeresés esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szerv.”

(2) A Szjstv. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény alkalmazásában

1. ENYH: az arra jogosult hatóság által az 1. számú mellékletben foglalt formanyomtatványnak megfelelően szabálysértési eljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem,

2. tagállami hatóság: tagállami bíróság, ügyészség, illetve az ENYH kibocsátására vagy végrehajtására a tagállam joga alapján jogosult hatóság.”

41. § A Szjstv. I. Fejezete a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az ENYH kibocsátása és végrehajtása során az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványban megjelölt gyanúsított vagy vádlott alatt az eljárás alá vont személy, a nyomozás alatt a szabálysértési eljárás értendő.”

42. § (1) A Szjstv. 4. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A jogsegély iránti megkeresés, az ENYH előterjesztésének és visszavonásának általános szabályai”

(2) A Szjstv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresést írásban, indokolt esetben az előterjesztő azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel lehet előterjeszteni. Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelően hivatalból, illetve az eljárás alá vont személy vagy képviselője kezdeményezésére az a bíróság vagy szabálysértési hatóság jogosult kibocsátani, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.”

43. § A Szjstv. A személyes adatok kezelése alcímet megelőzően a következő 8/A-8/G. §-sal egészül ki:

„8/A. § Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

8/B. § Az ENYH-t a kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság az ENYH végrehajtásáról szóló döntés kézhezvételéig bármikor jogosult visszavonni. A kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság a visszavonásról köteles a központi hatóság útján haladéktalanul tájékoztatni a tagállami hatóságot.

8/C. § Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a központi hatóságot, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az ENYH-t vissza kell vonni.

8/D. § (1) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság - a kérelem indokainak megjelölése mellett - az ENYH-ban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) a bíróság vagy a szabálysértési hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény végrehajtásakor jelen lehessen;

b) az ENYH-t vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben a tagállami hatóság azt a tájékoztatást adja, hogy az ENYH a kért időben nem hajtható végre, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság megfontolja az ENYH módosítását vagy visszavonását, és erről - a központi hatóság útján - tájékoztatja a tagállami hatóságot.

8/E. § Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint az ENYH végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság - a központi hatóság útján - a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az ENYH-val elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az ENYH-t ennek megfelelően módosítja, vagy kiegészíti, és azt a központi hatóság útján haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak.

8/F. § (1) Az ENYH végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során beszerzett bizonyítási eszközt az ENYH-t előterjesztő bíróság vagy szabálysértési hatóság veszi át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) ENYH kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. A bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok szerint kell rendelkezni.

8/G. § (1) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése - ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is - határozati formát igényel, a határozat meghozatalára az ENYH kibocsátásával kerül sor. Az ENYH-ra a továbbiakban - a kézbesítésre vonatkozó rendelkezések kivételével - a Szabs.tv.-nek az eljárási cselekményt elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekményt elrendelő határozat kézbesítése szükséges, úgy arra az ENYH jogorvoslati jogról szóló kioktatást és a jogosultra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó kivonatának kézbesítése útján kerülhet sor.”

44. § A Szjstv. Költségviselési szabályok alcíme a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Magyarország viseli mindazokat a költségeket, amelyek az ENYH-ban foglalt eljárási cselekmény végrehajtásával kapcsolatban Magyarország területén merülnek fel.

(2) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH végrehajtása aránytalan költségekkel járna, úgy - a központi hatóság útján - az aránytalannak ítélt költségrész bemutatását követően megállapodhat a kibocsátó hatósággal a költségek megosztásáról és a megosztás módjáról, illetve az ENYH esetleges módosításáról.

(3) Az ENYH előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség szabálysértési költség.”

45. § A Szjstv. a 12. §-t követően a következő alcímmel és a 12/A-12/O. §-sal egészül ki:

„Az ENYH végrehajtásának szabályai

12/A. § Az ENYH olyan módon történt előterjesztése esetén, amely lehetővé teszi az ENYH hitelességének megállapítását, az ENYH előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

12/B. § (1) Az ENYH-t a központi hatóság fogadja és annak átvételét haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül - a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával - a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével igazolja a tagállami hatóság felé.

(2) Ha a központi hatósághoz valamely tagállamból olyan ENYH érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, úgy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ENYH-t haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(3) Ha a tagállami hatóság az ENYH-t - az ENYH végrehajtásáról szóló döntésről való tájékoztatást megelőzően - visszavonja, a központi hatóság az ENYH végrehajtását megszünteti.

12/C. § (1) A központi hatóság az ENYH átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a tagállami hatóság által kibocsátott ENYH végrehajtásának feltételei fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A központi hatóság indokolt esetben - megfelelő határidő megállapításával - az ENYH kiegészítését, illetve módosítását, továbbá az ENYH végrehajtásával kapcsolatos döntéshez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól.

(3) A központi hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott időpontra figyelemmel - legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül az ENYH végrehajtásáról szóló döntés nem hozható meg, a központi hatóság erről - a késedelem okainak megjelölése mellett - haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

12/D. § A 12/C. § (1) bekezdésében foglalt döntése alapján a központi hatóság

a) intézkedik az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény végrehajtásáról, vagy

b) az ENYH végrehajtását megtagadja.

12/E. § (1) A központi hatóság az ENYH végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az ENYH kibocsátása - annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon - indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem lenne elvégezhető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha megállapítható, hogy az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a központi hatóság az ENYH-t a tagállami hatóság részére visszaküldi.

12/F. § (1) A központi hatóság az ENYH végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

b) az ENYH alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem szabálysértés, és a tagállam joga szerint sem valósít meg sem szabálysértést, sem bűncselekményt,

c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem létezik, vagy végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

d) az ENYH alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb eljárás megindításának akadályát képezi,

e) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik, vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

f) nem áll rendelkezésre az ENYH szabályszerűen előterjesztett, magyar, angol, német vagy francia nyelvű fordítása,

g) az ENYH olyan mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve módosításra megállapított határidő eredménytelenül telt el, vagy az ENYH a kiegészítést, illetve a módosítást követően sem hajtható végre.

(2) A tanú vagy a szakértő távbeszélő készülék útján történő meghallgatására irányuló ENYH az (1) bekezdés c) pontja alapján nem tagadható meg abból az okból, hogy a Szabs.tv. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását. Ebben az esetben a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12/G. § (1) Az ENYH, valamint az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében a központi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) A központi hatóság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállami hatósággal is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) Ha a központi hatóság a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, az ENYH kiegészítésére, illetve módosítására, valamint az ENYH végrehajtásáról szóló döntéshez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátására - az ENYH végrehajtására rendelkezésre álló határidőre is figyelemmel - határidőt állapíthat meg.

12/H. § A központi hatóság az ENYH végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

12/I. § Ha az ENYH előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint bűncselekmény, vagy a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértésnek, sem bűncselekmények nem minősül, a központi hatóság az ENYH-t végrehajtás végett továbbítja az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint kijelölt hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a 12/F. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

12/J. § (1) Az ENYH végrehajtására az ENYH alapjául szolgáló eljárási cselekmény tekintetében a Szabs.tv. alapján hatáskörrel rendelkező bíróság vagy szabálysértési hatóság rendelkezik hatáskörrel.

(2) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság illetékességét az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, a központi hatóság kijelöli a végrehajtó hatóságot.

12/K. § (1) Az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményt - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott időpontra figyelemmel - az ENYH végrehajtásáról hozott döntést követő kilencven napon belül kell végrehajtani.

(2) Ha az eljárási cselekmény az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hajtható végre, a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a késedelem okának megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, valamint megjelöli a végrehajtáshoz szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény végrehajtásának megfelelő ütemezéséről.

(3) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(4) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a központi hatóság az ENYH végrehajtását befejezi, és erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

12/L. § (1) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján rendelkezésre áll olyan eljárási cselekmény, amely alkalmas az ENYH-ban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

(2) Ha a központi hatóság, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH eredményes végrehajtásához, vagy az ENYH-ban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

12/M. § A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

12/N. § (1) Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése a Szabs.tv. rendelkezései alapján határozati formát igényel, az ellen a Szabs.tv. rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatban az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható.

(2) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság tájékoztatja a tagállami hatóságot az ENYH végrehajtása során hozott határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

12/O. § Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen jogorvoslatot terjesztettek elő, a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.”

46. § A Szjstv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvény 1. § (1) bekezdése, 2. §-a, 3. § (4) és (5) bekezdése, 3/A. §-a, 4. §-t megelőző alcíme, 4. § (1) bekezdése, 8/A-8/G. §-a, 11/A. §-a, 12. §-t követő alcíme, 12/A-12/O. §-a, 1. számú melléklete és 2. számú melléklete a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

47. § A Szjstv.

a) 9. § (1) bekezdésében a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész helyébe a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;

b) 9. § (3) bekezdésében az „eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész helyébe az „eljárási jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;

c) 12. § (3) bekezdésében az „a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell” szövegrész helyébe az „a Szabs. tv.-t kell” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Szjstv. 23. §-a és az azt megelőző alcím.

49. § (1) A Szjstv. az 1. számú melléklet szerinti 1. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Szjstv. a 2. számú melléklet szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.

15. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

50. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdés c) pontjában a „314-316. §” szövegrész helyébe a „314-316/A. §”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

16. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

51. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

17. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

52. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

„k) a külföldi ítélet elismerése, illetve az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése esetén

ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

kd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;”

(2) A Bnytv. 12. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”

(3) A Bnytv. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság által közölt, a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.

(3) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem közölte a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.”

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

„j) a külföldi ítélet elismerése, illetve a tagállami ítélet megfeleltetése esetén

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;”

(5) A Bnytv. 17. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”

(6) A Bnytv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a 18-20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el.”

(7) A Bnytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:

a) a tagállamok közötti - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott - kölcsönös cseréjének elősegítése,

b) az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve

c) a büntetett előélet igazolásának, illetve a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának az elősegítése.”

(8) A Bnytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját.”

(9) A Bnytv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek.”

(10) A Bnytv. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel alcíme a 68. §-t követően a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § Ha

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.”

(11) A Bnytv. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.”

53. § A Bnytv. V. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímmel, illetve 76/A-76/C. §-sal egészül ki:

„A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolat

76/A. § (1) Ha

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.

(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatigénylés alapján kér adatokat és az a személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

(3) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

76/B. § (1) Ha a 76/A. § szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel vagy az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett tagállami ítélet szerepel, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján az érintettre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel vagy adatigénylés alapján történő adattovábbítás teljesítése érdekében, illetve hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során van szükség.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv nem kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, ha az érintett személlyel, illetve a kérelmezővel szemben hozott tagállami ítélet alapján

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, illetve a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzésének nem lenne helye,

b) az adatátvétel, illetve az adatigénylés céljára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervnek történő továbbításának nem lenne helye, illetve

c) a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény jellegére tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény igazolását nem érintenék.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet megfeleltetését a bíróságnál kezdeményezi, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig felfüggeszti.

(5) Ha a magyar bíróság a tagállami ítéletet megfeleltette, a bűnügyi nyilvántartási szerv

a) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat továbbítja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervnek, illetve

b) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatok figyelembevételével állítja ki a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

76/C. § A bűnügyi nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervet a 76/A. §, illetve a 76/B. § alapján tett intézkedésekről, illetve arról, ha ilyen intézkedésre nem került sor.”

54. § A Bnytv. V/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„V/A. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A TAGÁLLAMI ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL

76/D. § A nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.

76/E. § Ha a 68/A. §-ban meghatározott elektronikus úton történő összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, a bűnügyi nyilvántartó szerv ennek tényéről a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel keretében, elektronikus úton tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervet.”

55. § A Bnytv. Átmeneti rendelkezések alcíme a 100. §-t követően a következő 100/A. §-sal egészül ki:

„100/A. § E törvénynek az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 68/A. §-át, 71. § (1) bekezdését, 73. § (2) bekezdését, 76/A-76/C. §-át és 76/E. §-át a Módtv1. hatálybalépését követően kezdeményezett közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a Módtv1. hatálybalépését követően indult hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kell alkalmazni.”

56. § A Bnytv.

a) 33. § (2) bekezdés g) pontjában és 34. § (1) bekezdésében a „mentesítés” szövegrész helyébe a „törlés” szöveg,

b) 34. § (1) bekezdésében a „mentesítésre” szövegrész helyébe a „törlésre” szöveg,

c) 59. § h) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg, és

d) 71. § (1) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően” szöveg

lép.

18. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

57. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

19. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

58. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 184/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

59. § A Btk. 314. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, vagy

b) terrorista csoportot szervez.”

60. § A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

61. § A Btk. Terrorcselekmény alcíme a következő 316/A. §-sal egészül ki:

„316/A. § (1) Aki

a) a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetése vagy az elkövetésére történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, a közös elkövetésben megállapodás, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, illetve

b) terrorista csoporthoz csatlakozás

céljából Magyarország területére beutazik, onnan kiutazik vagy azon átutazik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott utazást szervezi, vagy az ilyen utazás támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt.”

62. § (1) A Btk. 318. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„318. § (1) Aki

a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terrorcselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközzel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) A Btk. Terrorizmus finanszírozása alcíme a következő 318/A. és 318/B. §-sal egészül ki:

„318/A. § (1) Aki

a) terror jellegű bűncselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terror jellegű bűncselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terror jellegű bűncselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközökkel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában terror jellegű bűncselekmény:

a) az emberölés [160. § (1) bekezdés, 160. § (2) bekezdés, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy, vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul],

b) a testi sértés (164. §, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul),

c) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés],

d) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232. §, ha a cselekmény légi jármű vagy tengeren hajózó hajó ellen irányul).

e) a radioaktív anyaggal visszaélés (250. §),

f) a rombolás (257. §),

g) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),

h) a jármű hatalomba kerítése (320. §),

i) a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés],

j) a közérdekű üzem működésének megzavarása (323. §),

k) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el),

l) a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (325. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el).

318/B. § A 318. § és a 318/A. § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”

63. § A Btk. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„319. § A 314-315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.”

64. § A Btk. 459. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32. nemzetközileg védett személy: az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.”

65. § Hatályát veszti a Btk. 313. § (4) bekezdése.

66. § A Btk.

a) 37. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „[314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316. §]” szövegrész helyébe a „[314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,

b) 74/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „[314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés és 316. §]” szövegrész helyébe a „[314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. § és 316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,

c) 282. § (3) bekezdés b) pontjában a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]”szöveg

d) 399. § (3) bekezdésében a „bűncselekményének” szövegrész helyébe a „büntetendő cselekményének” szöveg,

e) 400. § (1) bekezdésében a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „büntetendő cselekményből” szöveg

lép.

20. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

67. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

21. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

68. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással is rendelkezésre bocsáthatja.”

69. § (1) Az EUtv. 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha)

„f) az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.”

(2) Az EUtv. 5. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyész álláspontjának figyelembevételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészt is tájékoztatja.

(10) Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása végett.”

70. § Az EUtv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett.”

71. § Az EUtv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető.”

72. § Az EUtv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az iratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.”

73. § (1) Az EUtv. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem vagy - a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán - nem megfelelően biztosítható.”

(2) Az EUtv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.”

74. § Az EUtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A keresett személy átvételét a NEBEK a rendőrség közreműködésével - szükség esetén az átmenő átszállításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - végzi.”

75. § (1) Az EUtv. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IV. fejezet

Az európai nyomozási határozat végrehajtására irányuló jogsegély

35. § (1) Az eljárási jogsegély IV/B., V., VII. és VII/A. Fejezetben, valamint a 93. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy

b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,

az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.

(4) A bíróság vagy az ügyész csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.

36. § E fejezet alkalmazásában

1. európai nyomozási határozat: az arra jogosult hatóság által büntetőeljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem;

2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.

22. Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az a bíróság vagy ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására - ha az európai nyomozási határozatból más nem következik - a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.

(5) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)-(4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(6) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(8) Késedelmet nem tűrő esetben - ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.

38. § (1) Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar, angol, francia vagy német nyelven bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.

(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyész részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

39. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdés szerinti döntését - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel - legkésőbb az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyész

a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak, vagy

b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.

(5) Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint nem lenne elvégezhető,

a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(7) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

40. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,

d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,

e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

g) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) az európai nyomozási határozatot nem szabályszerűen vagy nem magyar, angol, német vagy francia nyelven terjesztették elő,

i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

41. § (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(2) A bíróság és az ügyész a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő,

b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, vagy

c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

(4) Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

42. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték megszerzésére vezethet.

(2) A 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat az alábbiak egyikére irányul:

a) a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,

b) adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül hozzáférhet,

c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki-, illetve meghallgatása Magyarország területén,

d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,

e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.

  Vissza az oldal tetejére