Időállapot: közlönyállapot (2017.V.15.)

2017. évi XXXIX. törvény - az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról 4/6. oldal

a) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot, valamint

b) a 13. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

(2) A tagállami pénzbüntetés összegét a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege alapján kell meghatározni.

52/B. A megfeleltetés speciális szabályai

139. § (1) A megfeleltetés során a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami ítélet jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegének megfelelő alapulvételével kell eljárni.

(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami ítélet megfeleltetése során

a) a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek száma csak a b) pontban meghatározott esetben haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható mértéket,

b) amennyiben a tagállami hatóság a tanúsítványban a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére kiszabható szabadságvesztés időtartama felső határának meghatározásával egyidejűleg megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatáshoz hozzájárul, a bíróság a pénzbüntetés napi tételének számát – akár a Btk. alapján megállapítható mértéket meghaladóan – ezen időtartamnak megfelelően határozza meg, míg a pénzbüntetés egynapi tételének megfelelő összeget a tagállami pénzbüntetés összege és a meghatározott napi tétel számának hányadosaként határozza meg, amely a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(3) A jogi személlyel szemben alkalmazott tagállami pénzbüntetés esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

52/C. A bíróság eljárása

140. § (1) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(2) Ha a bíróság illetékessége az (1) bekezdésre is figyelemmel a 113/A. § a) pontja alapján nem állapítható meg – a 113/A. § b) pontjában meghatározott illetékességi okot megelőzően – a végrehajtási jogsegély teljesítésére a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére, illetve

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a), illetve a b) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

140/A. § (1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok a terhelt távollétében hozott tagállami ítélet esetén akkor sem alkalmazható, ha az érintett személy a kitűzött tárgyaláson való személyes részvétel lehetőségének ismeretében kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatásra vonatkozó jogáról és jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(4) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembevétel szabályait a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(6) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

140/B. § (1) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja a megkeresésben megjelölt összeg egésze megfizetésének tényét, vagy a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a tagállami hatóság azt igazolja vissza, hogy a megjelölt összeg megfizetése nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(2) A tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a végrehajtás átvételét követően is indokolás nélkül bármikor visszavonhatja, amely alapján a bíróság a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.

140/C. § (1) A tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén a pénzbüntetés előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(2) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a végrehajtás átvételét elrendelő határozatában jogszabályban meghatározott módon rendelkezik ennek végrehajtása iránt.

(3) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság a végrehajtásról a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint rendelkezik.

(4) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

140/D. § (1) A tagállami pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam a tanúsítványban hozzájárult. A tagállami pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.

(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a közjavára rendelt jóvátételt, a bíróság – az akadály indokának megjelölésével – tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges és a végrehajtást megszünteti.

(3) E fejezet alapján a terhelt által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar állam tulajdonába kerül.

52/D. A végrehajtás átadása

141. § (1) A pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a jogerős elítélés alapján bűnügyi költség megfizetésére kötelezés, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása átadható a terhelt lakóhelye, tartózkodási helye, a jogi személy székhelye vagy telephelye szerinti tagállamnak, vagy annak a tagállamnak ahol a terhelt vagy a jogi személy vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ha annak összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon átszámítva meghaladja a hetven eurót.

(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 138. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) Ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtási jogsegély teljesítése iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg.

(4) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti az alábbiakat is:

a) ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel részbeni teljesítésére már sor került,

b) ha a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a büntetés átváltoztatásához hozzájárul, az átváltoztatás esetén alkalmazható szabadságvesztés maximális tartamával együtt.

(5) A tanúsítvány a végrehajtás átvételét követően is bármikor visszavonható.

IX/D. Fejezet

Elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély

53. Értelmező rendelkezések

142. § (1) E fejezet alkalmazásában vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat: a tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban hozott, azon dolog vagy vagyon végleges tulajdonvesztését elrendelő tagállami bírósági határozat,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ideértve azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult, amelyet a bűncselekmény befejezését követően a bűncselekmény tárgyának elszállítása céljából használtak, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

b) amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy amely ezek helyébe lépett, továbbá amelyre a bűncselekményt elkövették, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amely az adott, illetve ígért vagyoni előny tárgya volt,

c) amelyre kiterjesztett vagyonelkobzás rendelhető el.

(2) E fejezet alkalmazásában a tagállami ítélet alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot is érteni kell.

54. A végrehajtás átvétele

143. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha

a) alappal feltehető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett vagyon vagy dolog, az érintett természetes vagy jogi személy vagyona, illetve jövedelme, vagy az érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye Magyarországon van, és

b) a tagállami hatóság megküldi

ba) a tagállami ítéletet vagy annak másolatát, és

bb) a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

54/A. A megfeleltetés speciális szabályai

144. § (1) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(3) A pénzösszeget a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

54/B. A bíróság eljárása

145. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.

(2) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a vagyonelkobzással érintett személy lakóhelyét és tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar bíróság vagy ügyész a 93–100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételére a 93–100. § szerint eljárt bíróság vagy ügyészség székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Ha a vagyonelkobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére,

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

c) tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a)–c) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

145/A. § (1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 143. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az elkobzás elrendelésére a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alapján nincs lehetőség,

c) a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése vagy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség, vagy

d) kiterjesztett vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély esetén a Btk. 74/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiterjesztett vagyonelkobzás elrendelésének nem lenne helye.

(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe,

b) abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy

c) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. § (4) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján az elkobzásnak vagy a vagyonelkobzásnak, illetve a Be. 569. § szerinti különleges eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a 114. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit azzal alkalmazza, hogy a terhelt alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett más személyt is érteni kell.

(5) A bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal abban az esetben is egyeztetés folytat, ha az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott megtagadási ok merül fel.

(6) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a végrehajtás biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93–100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

145/B. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtása a törvényszéki végrehajtó feladata.

145/C. § (1) A bíróság a végrehajtás átvétele esetén a határozatában rendelkezik arról, ha a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a 144. § (3) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti,

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(2) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz rendelkezést, és e természetes vagy jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához,

a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, elkövetési helyét és a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

145/D. § (1) A bíróság az eljárást, illetve a végrehajtást felfüggeszti, ha

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget,

b) Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót részben vagy egészben már végrehajtották, vagy

d) megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) A bíróságnak a felfüggesztés tartama alatt is megfelelő módon biztosítania kell, hogy a vagyonelkobzással érintett vagyon, illetve az elkobzással érintett dolog rendelkezésre álljon.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a felfüggesztésről történt tájékoztatást követően harminc napon belül nem válaszolt,

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához a tájékoztatásában megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését

a) elrendeli, illetve folytatja, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásáról akként rendelkezik, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – intézkedéséről értesíti a tagállami hatóságot. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztését követően a bíróság a (3)–(6) bekezdés alapján tett intézkedésről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

54/C. A végrehajtás átadása

146. § (1) A Btk. 72. § (1) bekezdés a)–c) pontja vagy a Btk. 72. § (2) bekezdése alapján elrendelt elkobzásának, a Btk. 74. §-a alapján elrendelt vagyonelkobzásnak, a Btk. 74/A. §-a alapján elrendelt kiterjesztett vagyonelkobzásnak, vagy a Btk. 75. §-a alapján pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásnak a végrehajtása átadható annak a tagállamnak, amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy a területén a vagyonelkobzással vagy elkobzással érintett vagyontárgy, illetve dolog, a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyona, jövedelme, vagy a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye található.

(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 143. § b) pontjában meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha megalapozottan feltételezhető, hogy

a) az elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található,

b) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé,

c) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található, vagy

d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és egy további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(4) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványban indokolt esetben megjelöli,

a) a tanúsítvány i) pont 1.1. alpontjában, hogy a vagyonelkobzás végrehajtása pénzösszegre irányul, ha a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás meghatározott értékre, vagy a Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve lett elrendelve,

b) hogy a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldte meg, ennek okával és körülményeivel együtt,

c) ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély előterjesztését megelőzően az azzal érintett dolog vagy vagyon biztosítása érdekében a VI. Fejezet alapján bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozat kibocsátására került sor,

d) hogy a vagyonelkobzás esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam egy meghatározott vagyontárgyra elrendelt vagyonelkobzás eredménytelen végrehajtása esetén a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is végrehajthassa,

e) ha a pénzösszegben, meghatározott értékű vagyonban vagy vagyonrészben meghatározott vagyonelkobzás esetén a bíróság hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam a vagyonelkobzást egyes vagyontárgyak elvonásával hajtsa végre.

(5) Elkobzás végrehajtásának átadására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdés d) és e) pontja nem alkalmazható.

(6) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítvány l) pont 1. alpontjában megjelöli, hogy az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának eredménytelensége esetén alternatív intézkedés nem alkalmazható.

X. Fejezet

Átmenő átszállítás

146/A. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállamba történő átszállítása esetén, a fogvatartott személy Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső tagállam kérelmére, a megkereső tagállam kérelmének kézhezvételétől számított hét napon belül a miniszter dönt.

(3) A miniszter az átmenő átszállítást akkor engedélyezheti, ha tájékoztatást kapott

a) a fogvatartott személy személyi adatairól, ideértve az állampolgárságát is,

b) az átmenő átszállítás alapját képező jogsegélyről,

c) a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekmény jogi minősítéséről és a történeti tényállásról, és

d) arról, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítését a végrehajtó állam engedélyezte.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tájékoztatás

a) az európai elfogatóparancs,

b) az európai nyomozási határozat, vagy

c) a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló tanúsítvány

megküldésével is teljesíthető.

146/B. § (1) A miniszter tájékoztatja a megkereső tagállamot, ha a fogvatartott személlyel szemben Magyarországon elfogatóparancs kibocsátására került sor.

(2) A miniszter az elfogatóparancsot kibocsátó bírósággal, ügyésszel vagy nyomozó hatósággal történt egyeztetés alapján garanciát vállalhat arra, hogy az elfogatóparancs végrehajtására nem kerül sor.

(3) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a megkereső tagállam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(4) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges. A (3) bekezdés rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni.

(5) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével és a megkereső tagállam hatóságaival együttműködve gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(6) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt Magyarország területén meg kell szakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges, vagy

b) a légi úton történő átmenő átszállítás esetén Magyarország területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor.

(7) Az érintett személy őrizetbe vételéről a NEBEK a megkereső tagállamot haladéktalanul tájékoztatja. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Ha az őrizet tartama alatt az érintett személy továbbszállítása nem biztosítható, a továbbiakban a megkereső tagállammal együttműködve, erre irányuló jogsegély alapján kell gondoskodni az érintett személy fogvatartásáról. Ha a megkereső tagállam az őrizet tartama alatt jogsegélykérelmet nem terjeszt elő, a fogvatartott személyt szabadon kell bocsátani.

(8) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget a megkereső tagállam viseli, ha a megkereső tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban ettől eltérő viszonossági elv nem érvényesül. A költségek megkereső tagállam általi megtérítése érdekében a miniszter intézkedik.

146/C. § (1) A miniszter, a bíróság vagy az ügyész által előterjesztett, e törvényben meghatározott jogsegély teljesítése érdekében, Magyarországon vagy valamely tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése engedélyezésének kezdeményezése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha a megkeresett tagállam az átmenő átszállítást megtagadja, intézkedni kell, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor.

(5) Ha a megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy az érintett személy a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása vagy kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a tagállamban szabadságától megfosztható, a kérelmet vissza kell vonni, és intézkedni kell, hogy a jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor. Nem szükséges a kérelem visszavonása, ha a megkeresett tagállam garanciát nyújt arra, hogy a fogvatartott személy személyi szabadságának elvonására a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt nem kerül sor.

(6) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett tagállamban megszakítják, az érintett személy fogvatartásáról a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tagállam kérésének megfelelően az érintett személy fogvatartásának fenntartása érdekében jogsegélyt kell előterjeszteni.

(7) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén valamely tagállam területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelmet a leszállással érintett tagállamnak. Ha e megkeresés alapján a fogvatartott személy továbbszállítása akadályba ütközik, az érintett személy fogvatartásával összefüggésben a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) Az átmenő átszállítással összefüggésben keletkezett költséget a megkeresett tagállam kérelmére Magyarország megtéríti, ha a megkeresett tagállam és Magyarország között ezzel ellentétes viszonossági elv nem érvényesül. Az átmenő átszállítással összefüggésben Magyarország által megtérített költségről az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályainak megfelelően kell rendelkezni.

146/D. § A miniszter az átmenő átszállításra irányuló kérelmet a NEBEK tájékoztatása szerinti tagállamba vagy tagállamokba a 146/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról történő tájékoztatással, európai elfogatóparancs esetén az európai elfogatóparancsról történő tájékoztatással, jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele érdekében a tanúsítvány megküldésével terjeszti elő.

XI. Fejezet

Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély

55. Értelmező rendelkezések

147. § E fejezet alkalmazásában

1. veszélyeztetett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

2. veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat írt elő,

3. harmadik tagállam: az európai védelmi határozatot előterjesztő és az azt végrehajtó, Magyarországtól eltérő azon tagállam, amelybe a veszélyeztető személyt érintő, az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot, vagy a IX/B. Fejezet szerinti próbaidő alatti magatartási szabályt vagy alternatív szankciót megállapító tagállami határozatot, azok végrehajtása végett továbbították,

4. európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozat: minden olyan, a tagállamban folytatott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése miatt, az arra jogosult tagállami hatóság által kibocsátott határozat vagy tagállami ítélet, amely az alábbi kötelezettségek vagy tilalmak közül legalább egyet tartalmaz:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helyiségekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy a veszélyeztetett személlyel bármely formában érintkezzen, vagy a veszélyeztetett személlyel való érintkezéssel – ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is – kapcsolatban előírt kötelezettség,

c) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságra megközelítse a veszélyeztetett személyt, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

5. európai védelmi határozat: az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom érvényesülése érdekében, a veszélyeztetett személy védelmének végrehajtására irányuló jogsegély.

55/A. Az európai védelmi határozat fogadása

148. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtása elrendelhető, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a veszélyeztetett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni, és a tagállami hatóság megküldte

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot, valamint

b) a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kiállított, magyar nyelvű európai védelmi határozatot.

(2) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Ha a veszélyeztetett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, az európai védelmi határozat végrehajtására a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély teljesítésének 113–118/C. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

55/B. Veszélyeztetett személy kezdeményezése

149. § (1) A veszélyeztetett személy Magyarországon is előterjesztheti arra irányuló kérelmét, hogy a tagállami hatóság európai védelmi határozatot bocsásson ki, és annak végrehajtása végett jogsegélyt terjesszen elő.

(2) A veszélyeztetett személy (1) bekezdés szerinti kezdeményezését írásban terjesztheti elő, vagy azt a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, ügyész vagy rendőrkapitányság jegyzőkönyvbe foglalja. A kezdeményezést a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul továbbítja az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult tagállami hatósághoz.

55/C. Megtagadási okok

150. § A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a 148. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló büntetőeljárás vagy tagállami ítélet tekintetében – a 109. § (3) bekezdésre tekintettel – a 109. § (2) bekezdésben meghatározott figyelembevételt kizáró ok áll fenn,

c) az európai védelmi határozat tekintetében a 114. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontjában meghatározott megtagadási ok áll fenn,

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült.

55/D. A bíróság döntése

151. § (1) A bíróság az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul, legfeljebb a megérkezéstől számított harminc napon belül – figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a veszélyeztetett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a veszélyeztetett személyt érintő kockázat mértékét –

a) az európai védelmi határozat végrehajtását elrendeli, és megteszi a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, vagy

b) az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítését megtagadja.

(2) Az európai védelmi határozat megtagadásáról a bíróság értesíti a veszélyeztetett személyt is, amely során a veszélyeztetett személyt tájékoztatja, ha a magyar jogszabályok alapján az európai védelmi határozatban meghatározottak Magyarországon más törvényes úton érvényesíthetők.

(3) A bíróság a végrehajtás elrendelése esetén a határozatában megjelöli

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot és az abban elrendelt eljárásjogi intézkedést vagy kiszabott büntetést, illetve alkalmazott intézkedést,

b) a veszélyeztető személyt érintő, az európai végrehajtási határozatban meghatározott kötelezettségeket, illetve tilalmakat és azok időtartamát, a kezdő és befejező időpont feltüntetésével,

c) az e törvény alapján alkalmazható jogkövetkezményeket, ha a veszélyeztető személy a b) pontban meghatározott kötelezettséget, illetve tilalmat megsérti.

(4) A bíróság a kötelezettség, illetve tilalom időtartamát

a) eljárásjogi intézkedés esetén a tagállami határozatban meghatározott időtartam,

b) büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása esetén a tagállami ítélet megfeleltetése alapján megállapított időtartam

szerint határozza meg.

(5) A bíróság indokolt esetben kezdeményezheti a veszélyeztetett személy Be. 98. § szerinti védelmét.

(6) A veszélyeztetett személy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, kivéve azokra az adatokra nézve, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

151/A. § (1) Ha az európai védelmi határozat tagállami ítéleten alapul, a bíróság a tagállami ítéletet az európai védelmi határozat végrehajtásához szükséges mértékben megfelelteti, és a 151. § alkalmazása során a tagállami ítéletnek a veszélyeztető személyt érintő kötelezettség, tilalom megfeleltetett rendelkezései szerint intézkedik.

(2) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során az 134. §-ban meghatározott speciális megfeleltetési szabályokat is megfelelően alkalmazza.

(3) A tagállami ítélet megfeleltetése önmagában nem eredményezi a tagállami ítéletben meghatározott alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételét.

151/B. § Ha a kibocsátó tagállam az európai védelmi határozatban foglalt, a veszélyeztető személyt érintő eljárásjogi intézkedés, alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállamnak átadta, a bíróság a kibocsátó tagállam részére továbbított határozatait, tájékoztatásait egyidejűleg e harmadik tagállam részére is kézbesíti.

55/E. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

152. § (1) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát megküldi a veszélyeztetett személy tényleges vagy várható magyarországi lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát azzal küldi meg a veszélyeztetett személy részére, hogy ha a veszélyeztetett személy tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsérti, arról haladéktalanul tájékoztassa az (1) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságot.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság a veszélyeztetett személy bejelentése alapján vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette, haladéktalanul tájékoztatja az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot.

153. § (1) A végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén

a) a tetten ért veszélyeztető személy őrizetbe vehető, ha a magatartása szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt valósít meg,

b) büntetőeljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása bűncselekményt valósít meg,

c) szabálysértési eljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása szabálysértést valósít meg,

d) a rendőrségről szóló törvény alapján rendőri intézkedés alkalmazható.

(2) A kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot tájékoztatni kell.

(3) A bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(4) Ha az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállam átvette, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó harmadik tagállam részére kell teljesíteni.

55/F. Az európai védelmi határozat módosítása

154. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a 148–153. § megfelelő alkalmazásával

a) a végrehajtást elrendelő határozatát módosítja, illetve kiegészíti, szükség esetén annak egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, vagy

b) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadja.

(2) Ha a veszélyeztetett személy életkörülményeiben olyan változás következik be, amely az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség, illetve tilalom részleges vagy tartós megváltoztatását indokolja a bíróság a veszélyeztetett személy indítványára a végrehajtást elrendelő határozatát módosíthatja vagy kiegészítheti. E rendelkezés nem érintheti az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettségek, illetve tilalmak érdemét.

55/G. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

155. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot,

b) a veszélyeztetett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, vagy a veszélyeztetett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

c) az előírt kötelezettség vagy tilalom időtartama letelt,

d) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadta és erre figyelemmel az európai védelmi határozat a továbbiakban nem hajtható végre,

e) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását Magyarország átvette.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetéséről

a) a veszélyeztető személyt és a veszélyeztetett személyt,

b) a kibocsátó tagállami hatóságot, és

c) indokolt esetben a harmadik tagállamot tájékoztatja.

55/H. Az európai védelmi határozat kibocsátása

156. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a meghatározott személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová e személy jár, továbbá az e személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

ac) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személyt meghatározott távolságon belül megközelítse, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

b) távoltartást rendelt el,

akkor a határozatában megjelölt személy védelme érdekében európai védelmi határozat bocsátható ki, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye egy másik tagállam területén van, vagy a veszélyeztetett személy egy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat a veszélyeztetett személy, a veszélyeztetett személy jogi képviselője vagy meghatalmazott nagykorú hozzátartozója írásbeli indítványa alapján bocsátható ki. Az indítvány elbírálása során figyelembe kell venni

a) a védelem szükségességének mértékét, és

b) azt a körülményt, hogy a veszélyeztetett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni.

(3) Az indítványt írásban lehet előterjeszteni, vagy azt az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) Az európai védelmi határozatot a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell bocsátani.

(5) A bíróság az európai védelmi határozatban megjelöli, ha

a) a veszélyeztetett vagy a veszélyeztető személy pártfogó ügyvéddel, illetve kirendelt védővel rendelkezik,

b) a veszélyeztetett személy számára olyan technikai eszköz áll rendelkezésre, amely az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés ellenőrzését elősegíti, vagy a veszélyeztető személy számára a mozgását nyomon követő technikai eszköz viselése kötelező, vagy

c) az V. Fejezet vagy a IX. Fejezet szerint az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés végrehajtása egy harmadik tagállam részére továbbításra került.

(6) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság a 148. § (1) bekezdésében meghatározott iratoknak a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy tervezett lakó vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba történő megküldésével kezdeményezi.

157. § (1) Az európai védelmi határozat kibocsátására

a) feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró,

b) az a) pont kivételével a 156. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti pártfogó felügyelet esetén az alapügyben első fokon eljárt bíróság, vagy ha a pártfogó felügyelettel összefüggésben a büntetés-végrehajtási bíró eljárására került sor, a büntetés-végrehajtási bíró,

c) távoltartás esetén a távoltartást elrendelő bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A (1) bekezdés alapján eljáró büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az európai védelmi határozat kibocsátására irányuló indítvány az alábbi hatóságoknál is előterjeszthető:

a) annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelynek területén a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye van, vagy amelynek területén a veszélyeztetett személy lakni vagy tartózkodni kíván, illetve

b) távoltartás esetén az ügyben eljáró ügyésznél vagy nyomozó hatóságnál.

158. § Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély előterjesztése során a végrehajtás átadására irányuló jogsegély teljesítésének 119–119/E. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

159. § (1) A 156–158. § megfelelő alkalmazásával az ügyész európai védelmi határozatot bocsáthat ki a veszélyeztetett személy védelme érdekében, ha a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a 156. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg.

(2) Az ügyész által kibocsátott európai védelmi határozat tekintetében az ügyész eljárására az e fejezet bíróságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

160. § (1) A veszélyeztetett személyt tájékoztatni kell arról, hogy a 156. § és a 159. § alapján az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult szervnél európai védelmi határozat kibocsátását indítványozhatja.

(2) A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú veszélyeztetett személy esetében a indítványt a törvényes képviselő, az eseti gyám vagy az eseti gondnok nyújthatja be.

(3) A veszélyeztetett személy indítványa alapján a bíróság a 151. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, legkésőbb az indítvány megérkezéstől számított harminc napon belül dönt

a) az európai védelmi határozat kibocsátásáról, vagy

b) az indítvány elutasításáról.

(4) Ha a veszélyeztetett személy az indítványát a 157. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tagállamban terjesztette elő, a kezdeményezés tárgyában a bíróság annak a magyar bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül dönt.

(5) Az európai védelmi határozat kibocsátása és az indítvány elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

55/I. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

161. § Ha a magyar jogszabályok alapján a bíróság az európai védelmi határozat alapjául szolgáló határozatot módosítja, vagy olyan más határozatot hoz, amely az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettség vagy tilalom végrehajtását érinti, a bíróság az európai védelmi határozatot ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

162. § (1) Az európai védelmi határozatot vissza kell vonni, ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam átveszi.

(2) Ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását harmadik tagállam átveszi

a) a távoltartás végrehajtására a továbbiakban – ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is – a 87–92. § alkalmazandó,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtására – ideértve a magatartási szabályok megsértését is – a 132–135/E. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben a távoltartást, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt kötelezettséget, illetve tilalmat érintő határozatot hozott és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság indokolt esetben az európai védelmi határozatot módosítja vagy visszavonja.

55/J. Az európai védelmi határozat megsértése

163. § (1) Ha az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam hatósága a bíróságot arról tájékoztatja, hogy a veszélyeztető személy az előírt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a 162. § (2) bekezdésének kivételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló távoltartásról, büntetésről vagy intézkedésről, és indokolt esetben az európai védelmi határozatot visszavonja vagy módosítja.

(2) A 162. § (2) bekezdése esetén a bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a távoltartást vagy próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállamot tájékoztatja, ha erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam nem intézkedett.

(3) A bíróság – szükség esetén a végrehajtó tagállammal történt egyeztetést követően – az (1)–(2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha az európai védelmi határozat megsértéséről a veszélyeztetett személytől vagy más forrásból értesül.”

77. § Az EUtv. 179. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„24. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

78. § (1) Az EUtv.

a) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „bűncselekmény, vagy” szövegrész helyébe a „bűncselekmény,” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „területére.” szövegrész helyébe a „területére, vagy” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,

d) 23. § (5) bekezdésében az „átvételéről” szövegrész helyébe az „átadásáról és átvételéről” szöveg,

e) 93. § (3) bekezdésében a „súlyát” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyát” szöveg,

f) 99. § (1) bekezdésében az „elveivel” szövegrész helyébe az „alapelveivel” szöveg,

g) 106. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg

lép.

(2) Az EUtv.

a) 1. számú melléklet felvezető szövegében az „50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)–(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „41. § (2) bekezdés a) pontja, 71/A. § (3) bekezdése, 71/B. § (4) bekezdése és 145/A. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg,

b) 1. számú melléklet 3. sor C oszlopában a „316. §” szövegrész helyébe a „316. §, 316/A. §” szöveg,

c) 1. számú melléklet 5. sor C oszlopában a „318. §” szövegrész helyébe a „318. §, 318/A. §, 331. § (2) bekezdés” szöveg,

d) 1. számú melléklet 8. sor C oszlopában a „353. § (3) bekezdés d) pont” szövegrész helyébe a „353. § (3) bekezdés d) pont, (5) és (6) bekezdés” szöveg,

e) 1. számú melléklet 21. sor C oszlopában a „184. §” szövegrész helyébe a „184. § a (4) bekezdés a) pont kivételével és a 184/A. § az (5) bekezdés kivételével” szöveg,

f) 1. számú melléklet 25. sor C oszlopában a „327. § (3) bekezdés a) pont” szövegrész helyébe a „327. § (3) bekezdés a) pont, 327. § (4) bekezdés” szöveg,

g) 1. számú melléklet 33. sor C oszlopában a „298. § a (2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe a „298. § a (2) és a (4) bekezdés kivételével” szöveg,

h) 1. számú melléklet 55. sor C oszlopában a „353. § (1)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „353. §”szöveg,

i) 1. számú melléklet 106. sor C oszlopában a „320. §” szövegrész helyébe a „320. § a (4) bekezdés kivételével” szöveg,

j) 3. számú melléklet felvezető szövegében az „50. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „71/A. § (1) bekezdése, 71/B. § (1) bekezdése, 71/C. § (2) bekezdése és 138. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg,

k) 4. számú melléklet felvezető szövegében az „51. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „71/B. § (2) bekezdése, 71/B. § (5) és (6) bekezdése” szöveg,

l) 8. számú melléklet g) pontjában az „a h) pontot már kitöltötte” szövegrész helyébe a „az f) pontot már kitöltötte” szöveg,

m) 10. számú melléklet felvezető szövegében a „137. §-a” szövegrész helyébe a „133. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja” szöveg,

n) 11. számú melléklet felvezető szövegében a „141. §-a” szövegrész helyébe a „135/D. § (2) bekezdése” szöveg,

o) 12. számú melléklet felvezető szövegében a „148. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „140/A. § (3) bekezdése” szöveg,

p) 14. számú melléklet felvezető szövegében a „156. §-a” szövegrész helyébe a „143. § b) pont bb) alpontja” szöveg,

q) 15. számú melléklet 14. sor B oszlopában a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette” szövegrész helyébe a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette, illetve korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette” szöveg

lép.

(3) Az EUtv. 1. számú melléklet 77. sor A oszlopában a „kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme” szövegrész hatályát veszti.

(4) Az EUtv. 1. számú melléklet 78. sor A oszlopa a következő „kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme” szövegrésszel egészül ki.

79. § (1) Az EUtv. a 3. számú melléklet szerinti 18. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az EUtv. a 4. számú melléklet szerinti 19. számú melléklettel egészül ki.

(3) Az EUtv. az 5. számú melléklet szerinti 20. számú melléklettel egészül ki.

22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

80. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

„c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása, valamint”

81. § A Bv.tv. 399. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 2012. évi CLXXX. törvény szerinti átadási letartóztatás és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, valamint az Nbjt. szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása esetén a külföldi államban folytatott büntetőeljárásban védőként eljáró személy fogva tartó intézetbe történő belépését – a védőre vonatkozó szabályok szerint – engedélyezni kell.”

23. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

82. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (10) bekezdés b) pontjában a „Btk. 314–316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314–316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.

24. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

83. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (1) bekezdés b) pontjában a „Btk. 314–316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314–316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.

25. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

84. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (9) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

26. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

85. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés 21. pont b) pontjában a „(Btk. 314–316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314–316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

27. Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezményéhez fűzött fenntartás visszavonása

86. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad a 2008. évi LXIII. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: Varsói Egyezmény) 9. cikk 4. bekezdése alapján tett fenntartás (a továbbiakban: Fenntartás) visszavonására.

(2) Hatályát veszti az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXIII. törvény 4. § a) pont 2. alpontjában az „A 9. Cikk 4. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy e cikk 1. bekezdést kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.” és az „In accordance with Article 9, paragraph 4, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that Article 9, paragraph 4, shall apply only in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty.” szövegrész.

(3) Hatályát veszti az (1) bekezdés.

28. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–2. §, a 4–37. §, az 50–56. §, az 59–74. §, a 76. §, a 78. § és a 80–85. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 86. § (2) bekezdése a Varsói Egyezmény 53. cikk 6. bekezdés második mondatában meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) A 86. § (2) bekezdése hatálybalépésének és a Fenntartás visszavonása hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(5) A 86. § (3) bekezdése a 86. § (2) bekezdése hatálybalépését követő napon lép hatályba.

88. § E törvény 2. §-a és az 5. § a)–d) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

89. § (1) E törvény 10–11. §-a, 24. §-a, 26–27. §-a, 28. § (3) bekezdése, 29–33. §-a és 52–56. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 3. §-a, 38–49. §-a, 75. §-a, 77. §-a, 79. §-a és az 1–5. számú melléklete a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 76. §-a

1. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24- i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;

2. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;

3. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;

4. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;

5. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló, 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;

6. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

7. az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„1. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)

Ezt az ENYH-t egy illetékes hatóság bocsátotta ki. A kibocsátó hatóság igazolja, hogy ennek az ENYH-nak a kibocsátása a benne megjelölt eljáráshoz szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a gyanúsított vagy a vádlott jogait is, és hogy a megjelölt nyomozási cselekmények megegyező körülmények között hasonló belföldi ügyben is elrendelhetők lennének. Kérem az alábbiakban megjelölt nyomozási cselekménynek vagy intézkedéseknek az elvégzését a nyomozás bizalmas jellegének megfelelő figyelembevételével, és azt követően az ENYH végrehajtásának eredményeként megszerzett bizonyítékok átadását.

A. SZAKASZ:
Kibocsátó állam: ...................................................................................................................................................................................
Végrehajtó állam: ..................................................................................................................................................................................
B. SZAKASZ: Sürgősség
Kérem, jelezze, ha az alábbi okokból sürgősség esete áll fenn:
□ Bizonyíték eltitkolása vagy megsemmisítése
□ Tárgyalás közelgő időpontja
□ Bármely egyéb ok
Kérjük, részletezze:
Az ENYH végrehajtására vonatkozó határidőket a 2014/41/EU irányelv rögzíti. Ugyanakkor, ha rövidebb vagy meghatározott határidőre van szükség, kérem, hogy jelölje meg az időpontot, és nevezze meg a sürgősség indokát:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
C. SZAKASZ: Az elvégzendő nyomozási cselekmény(ek)
1. Ismertesse a kért segítséget/nyomozási cselekmény(eke)t, ÉS adott esetben jelölje meg, ha a következő nyomozási cselekmények egyikéről van szó:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
□ A végrehajtó hatóságnak már birtokában lévő információ vagy bizonyíték megszerzése
□ A rendőrség vagy igazságügyi hatóság adatbázisaiban fellelhető információ megszerzése
□ Meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ gyanúsított vagy vádlott
□ sértett
□ harmadik fél
□ Adott telefonszámhoz vagy IP-címhez tartozó előfizetéssel rendelkező személyek azonosítása
□ Őrizetben lévő személy ideiglenes átszállítása a kibocsátó államba
□ Őrizetben levő személy ideiglenes átszállítása a végrehajtó államba
□ Videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ gyanúsított vagy vádlott
□ Telefonkonferencia útján történő meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ Információ a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról
□ Információ a banki és egyéb pénzügyi műveletekről
□ Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmény
□ banki és egyéb pénzügyi műveletek nyomon követése
□ ellenőrzött szállítások
□ egyéb
□ Fedett nyomozás
□ Titkos távközlési információgyűjtés
□ Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedés(ek).
D. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi európai nyomozási határozattal (ENYH)
Jelezze, ha ez az ENYH egy korábbi ENYH kiegészítése. Adott esetben adja meg a korábbi ENYH azonosításához szükséges információkat (az ENYH kibocsátásának dátuma, a hatóság, amelyhez azt továbbították és a továbbítás dátuma [amennyiben rendelkezésre áll], a kibocsátó és a végrehajtó hatóság ügyiratszáma):
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Kérem, adott esetben jelezze, ha ugyanebben az ügyben ENYH-val már megkerestek másik tagállamot is:
...............................................................................................................................................................................................................
E. SZAKASZ: Az érintett személy személyazonossága
1. Adjon meg minden ismert információt azon i. természetes vagy ii. jogi személy(ek) személyazonosságára vonatkozóan, akit vagy akiket a nyomozási cselekmény érint (ha több személyt érint, mindegyik személy esetében külön adja meg az információkat):
(i) Természetes személy(ek) esetében
Név: .......................................................................................................................................................................................................
Utónév (utónevek): ................................................................................................................................................................................
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen): .........................................................................................................................................................
Felvett nevek (ha van ilyen): .................................................................................................................................................................
Nem: ......................................................................................................................................................................................................
Állampolgárság: ....................................................................................................................................................................................
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám: .....................................................................................................
A személyazonosító okmány(ok) (személyazonossági igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll:
................................................................................................................................................................................................................
Születési idő: .........................................................................................................................................................................................
Születési hely: .......................................................................................................................................................................................
Lakóhely és/vagy ismert lakcím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert lakcím:
...............................................................................................................................................................................................................
A személy által értett nyelv(ek):
...............................................................................................................................................................................................................
(ii) A személy által értett nyelv(ek):
Megnevezés: .........................................................................................................................................................................................
A jogi személy formája: ........................................................................................................................................................................
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
...............................................................................................................................................................................................................
A jogi személy nyilvántartott székhelye: ...............................................................................................................................................
Nyilvántartási szám: .................................................................................................................................................................................
A jogi személy címe: .................................................................................................................................................................................
A jogi személy képviselőjének neve: ........................................................................................................................................................
Kérem, jelölje meg, hogy az érintett személy milyen minőségben vesz részt az eljárásban:
□ gyanúsított vagy vádlott
□ sértett
□ tanú
□ szakértő
□ harmadik fél
□ egyéb (kérem, nevezze meg) .............................................................................................................................................................
2. Amennyiben a fent megadott címtől eltér, kérem, adja meg az elvégzendő nyomozási cselekmény helyét:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
3. Adjon meg egyéb olyan információkat, amelyek támpontul szolgálhatnak az ENYH végrehajtásához, ha van ilyen:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
F. SZAKASZ: Az eljárás típusa, amelynek céljából az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátották:
□ (a) a kibocsátó állam nemzeti joga szerint bűncselekménnyel kapcsolatban igazságügyi hatóság által indított, vagy az igazságügyi hatóság előtt megindítható büntetőeljárások; vagy
□ (b) a közigazgatási hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet; vagy
□ (c) az igazságügyi hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet;
□ (d) az a), b) és c) pontban említett olyan eljárásokkal kapcsolatban, amelyek olyan bűncselekményekhez vagy jogsértésekhez kapcsolódnak, amelyekért valamely jogi személy felelősségre vonható vagy büntethető a kibocsátó államban.
G. szakasz: Az európai nyomozási határozat (ENYH) kibocsátásának indokai
1. A tények összefoglalása
Ismertesse az ENYH kibocsátásának indokait, beleértve az alapjául szolgáló tények összefoglalását is, a vád szerinti vagy a még nyomozás tárgyát képező bűncselekményeket, azt, hogy mely szakaszig jutott a nyomozás, az esetleges kockázati tényezők okait, valamint bármely egyéb lényeges információt.
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
2. A kibocsátott ENYH tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
3. A kibocsátandó ENYH tárgyát képező bűncselekmény a kibocsátó állam jogában olyan szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek maximális időtartama a kibocsátó állam joga szerint legalább három év, továbbá szerepel az alább felsorolt bűncselekmények között? (jelölje meg a megfelelő négyzetet)
□ bűnszervezetben való részvétel
□ terrorizmus
□ emberkereskedelem
□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
□ korrupció
□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
□ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
□ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
□ számítástechnikai bűnözés
□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és
-fajták tiltott kereskedelmét is
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□ rasszizmus és idegengyűlölet
□ szervezett vagy fegyveres rablás
□ kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
□ csalás
□ zsarolás és védelmi pénz szedése
□ termékhamisítás és szerzői jog megsértése
□ hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem
□ fizetőeszközök hamisítása
□ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
□ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□ lopott gépjárművek kereskedelme
□ erőszakos közösülés
□ gyújtogatás
□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
□ szabotázs
H. SZAKASZ: Egyes intézkedésekkel szemben támasztott további követelmények
Töltse ki a kért nyomozási cselekmény(ek)re vonatkozó szakaszokat:
H1. SZAKASZ: Őrizetben levő személy átadása
(1) Őrizetben levő személynek a kibocsátó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
Igen □ Nem □ Kérem az érintett hozzájárulásának kérését
(2) Őrizetben levő személynek a végrehajtó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, [...] hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez: