(4) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a klímavédelemért felelős hatóság felügyeleti jogköre és a hatósági ellenőrzés részletes szabályait, az e területen alkalmazható jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.”
(6) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
433. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében, 18/E. § (2) bekezdésében és 34/A. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „jegyzőkönyvben” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben” szöveg,
c) 18/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
d) 18/A. § (6) bekezdésében, 33. § (6) bekezdésében, 34. § (7) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,
e) 18/B. § (3) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
f) 18/G. § (2) bekezdésében a „közzé teszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
g) 35. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg
lép.
434. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
a) 18/G. § (1) bekezdése,
b) 32. § (2) bekezdésében és 33. § (2) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész.
435. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hegyközségi rendtartást közhírré tétel útján is közölni kell.”
436. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény
a) 5. § (7) és (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 17. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,
c) 42. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
437. § Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény
a) 51. § (4) bekezdése,
b) 30. alcíme.
438. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a) 3:97. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági engedély” szövegrész helyébe a „véglegessé vált hatósági engedély” szöveg,
b) 3:100. § (2) bekezdésében és 3:329. § (1) bekezdésében a „jogerős engedély” szövegrész helyébe a „véglegessé vált engedély” szöveg,
c) 4:131. § (1) bekezdésében az „örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe az „örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásával” szöveg,
d) 4:131. § (2) bekezdésében az „örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe az „örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától” szöveg,
e) 4:138. § (3) bekezdésében a „gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „gyámhatósági határozat véglegessé válásával” szöveg,
f) 5:58. § (2) bekezdésében a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „lefoglalt vagy zár alá vett” szöveg,
g) 6:55. § (2) bekezdésében a „jogosult személyét igazoló jogerős határozat” szövegrész helyébe a „jogosult személyét igazoló jogerős vagy véglegessé vált határozat” szöveg,
h) 6:548. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg
lép.
439. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény I. fejezete a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A Hivatal közigazgatási hatósági eljárására vonatkozó szabályok, adatkezelés
5/D. § (1) A Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit ezen alcímben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A Hivatal illetékessége kiterjed az ország területére.
(3) A Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban – törvény vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazanadó jogi aktusának eltértő rendelkezése hiányában – közvetlenül érintett:
a) a Hivatal felügyelete alá tartozó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, akire vagy amelyre nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
b) akit a Hivatal ellneőrzése során vagy panaszeljárásban vizsgálat alá von, illetve adatszolgáltatásra kötelez,
c) aki jogszabály alapján arra jogosultként kérelmet nyújt be.
(4) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő hetvenöt nap.
(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. A Hivatal hiánypótlási felhívást többször kibocsáthat. A hiánypótlás teljesítésére rendelkezésre álló határidő többszöri hiánypótlás esetén sem haladhatja meg összesen a 30 napot.
(6) Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Hivatal felhívására az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani.
(7) A Hivatal eljárása, valamint hatósági ellenőrzése során jogosult az üggyel kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, az ügyféltől eseti és rendszeres információt kérni.
(8) Ha a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy vagy szervezet kéri, a Hivatal az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatatást ad.
(9) A Hivatal eljárásaiban hozott és végrehajthatóvá nyilvánított döntések végrehajtását – a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó döntések kivételével – a Hivatal foganatosítja.
5/E. § A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.
5/F. § (1) A Hivatal eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.
(2) A Hivatal döntése – a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó, kérelemre induló panaszeljárás (a továbbiakban: panaszeljárás) kivételével – szóban nem közölhető.
(3) A Hivatal hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó kérelem – a panaszeljárás kivételével – kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(4) A Hivatal az általa kiadott engedélyeket, kötelezést vagy jogosultságot megállapító határozatát módosíthatja vagy visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás vagy módosítás során az ügyfelet költségmentesség illeti meg.
(5) A Hivatal előtti hatósági eljárásban az ügyfél nyilatkozata a hiányzó bizonyítékot nem pótolja.
(6) A Hivatal előtti eljárásban – a panaszeljárás kivételével – a kapcsolattartás módja írásbeli.
5/G. § (1) A Hivatal a védett adatot más hatóságnak vagy szervnek jogszabályban meghatározott együttműködés keretében átadhatja.
(2) A Hivatal a hatósági eljárása során és az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatok mellett a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője
a) lakcímének,
b) az eljárásban kapcsolattartási módként megadott egyéb elérhetőségének, valamint
c) külön törvényben vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának
kezelésére.
5/H. § (1) A Hivatal eljárásai során kiszabható eljárási bírság legmagasabb összege természetes személy esetén egymillió forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén ötmillió forint.
(2) A Hivatal a döntéseit egybefoglalhatja. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti.”
(2) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
440. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Közbeszerzési Hatóság felkérésétől számított 5 napon belül, amennyiben a kirendelést elfogadja, ennek közlésével egyidejűleg az előzetes szakértői díj- és költségjegyzékről tájékoztatást küld a Közbeszerzési Hatóságnak. A Közbeszerzési Hatóság az elfogadásról visszaigazoló levelet küld. A szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidő ez esetben a visszaigazoló levél Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez érkezésének napjával kezdődik.”
441. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A hatóság eljárásaiban
a) az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról mellőzhető,
b) a szervezet köteles a szakértői eljárásban közreműködni.”
(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A zárt célú és honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek – e törvényben meghatározott – hatósági feladatainak ellátására Kormány által kijelölt szervnek a véglegessé vált határozata az ügyfélen és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 33. § (3) bekezdése alapján iratbetekintésre jogosult személyen kívül más számára nem ismerhető meg.”
442. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
a) 14. § (2) bekezdés h) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szöveg,
b) 26. § (6) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
c) 26. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „(4)” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,
d) 26. § (7) bekezdés d) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg
lép.
443. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani; a kérelem vagy bejelentés nem terjeszthető elő, illetve nem tehető meg kormányablaknál. A hatóság a bejelentés alapján az engedélyt a bejelentést követő tizenöt napon belül egészíti ki. Az engedély bejelentés alapján történő kiegészítésének eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság az engedélyezési eljárásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kötelező bizonyítási eszközként alkalmazza a (2) bekezdésben meghatározott összetételű szakértői bizottság által elkészített szakértői véleményt, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdése szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti.”
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői vélemény kötelező bizonyítási eszközként történő alkalmazása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme esetén, amely olyan – az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti – képzés folytatására irányul, amely szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által megállapított esetekben.
(4) Az engedélyezési, valamint az ellenőrzési eljárásban részt vevő ügyfél köteles
a) a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá
b) közreműködni a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges szakértői vizsgálatban, melynek során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen
ba) az érintett területre, építménybe történő belépést,
bb) a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását.”
(4) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői vélemény kötelező bizonyítási eszközként történő alkalmazását írja elő, vagy az ilyen szakértői vélemény felhasználása esetén jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – a szakértői vélemény bizonyítási eszközként történő alkalmazása érdekében szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(5) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat kormányrendelet, a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás adatait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg.”
(6) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatóság és a kamara 7. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésével összefüggő, továbbá a 8. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.”
(7) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzése során az eljárásban – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által megállapított esetek kivételével – kötelező bizonyítási eszközként alkalmazza a (4a) bekezdésben meghatározott összetételű szakértői bizottság által elkészített szakértői véleményt. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de négyévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OSAP) szerinti adatszolgáltatást nem teljesítettek.”
(8) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzést az ügyfél nem kérheti.”
(9) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét – amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg – a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, az agrárpolitikáért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara (a továbbiakban együtt: illetékes kamara) bevonásával látja el azzal, hogy a hatóság a 20. § (4a) bekezdése szerinti szakértői bizottság felnőttképzési programszakértő tagját az illetékes kamara javaslatának figyelembevételével rendeli ki.”
(10) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
(11) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben – az a) pontban foglaltak vonatkozásában az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – határozza meg]
„b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás adatait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére, kinevezésének visszavonására, díjazására és összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat,”
444. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 4. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése érdekében a szakértői bizottság tagjait” szöveg,
b) 8. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
c) 20. § (4a) bekezdésében az „ A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait” szövegrész helyébe az „A (4) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése érdekében a szakértői bizottság tagjait” szöveg,
d) 20. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 20. § (10) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
f) 20. § (12) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg
lép.
445. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
a) 20/A. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
b) 20/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „lefoglalásra” szövegrész helyébe a „zár alá vételre és lefoglalásra” szöveg,
c) 20/C. § (8) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg
lép.
446. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény II. FEJEZETE a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A katonai igazgatás által lefolytatott hatósági eljárások speciális szabályai
5/A. § (1) A 3. § szerinti nyilvántartásokból adatszolgáltatás az ügyfél által aláírt kérelemnek a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervénél való írásbeli előterjesztése alapján történhet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem nem kizárólag az ügyfél adataira vonatkozik, az adatszolgáltatás hatósági ügyintézés céljából, az ügyintézés céljának meghatározásával kérhető, feltéve, hogy az ügyfél igazolja érintettségét a megfelelő okirat vagy annak másolatának csatolásával. Az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó okirati bizonyítékot.
(3) A 3. § szerinti nyilvántartásokban kezelt adatok módosítása jogszabályban meghatározott hatóságoktól, szervezetektől történő adatszolgáltatás esetén hivatalból, egyéb ügyfél esetén a hatósági nyilvántartásban kezelt adatra vonatkozó megfelelő okirat vagy annak másolata alapján kérelemre történik.”
447. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény
a) 26. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
b) 61. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
c) 66. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
d) 67. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg
lép.
448. § Hatályát veszti a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény
a) 61. § (3) bekezdésében az „A jogerős másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a hadköteles a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti.” szövegrész,
b) 67. § (4) bekezdése.
449. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § A halgazdálkodási vagy halvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek halasztó hatálya van.”
450. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény a 3. §-t követően a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. Egyes eljárási rendelkezések
3/A. § A minősítési eljárásban
a) az ügyfél a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg,
b) a hiánypótlás teljesítésére legfeljebb tizenöt napos határidőt lehet tűzni.”
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A minősítési eljárásban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése az e törvényben meghatározott eljárásokban nem alkalmazható.”
(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A minősítő a minősítési engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést és a környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását hivatalból ellenőrzi. Az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”
(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogsértés megállapítására és a bírság kiszabására irányuló eljárás megindítása tekintetében a Kvt. rendelkezései alkalmazandók.”
451. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény
a) 3. § (3) bekezdésében a „70” szövegrész helyébe a „90” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében az „a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók” szövegrész helyébe a „nincs helye elektronikus ügyintézésnek” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
d) 9. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
e) 13. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
f) 17. § (1) bekezdésében a „bekezdésében és a 12–16. §-ban” szövegrész helyébe a „bekezdésében, valamint a 12–13. §-ban” szöveg,
g) 1. melléklet A/II mező c) pont ca) és cb) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
h) 5. mellékletében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált” szöveg
lép.
452. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény
a) 2. § (3) bekezdése,
b) 4. § (3) bekezdés a) pontja,
c) 4. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja,
d) 6. § (4) bekezdésében az „egyéb” szövegrészek,
e) 8. § (2) bekezdésében az „– a Ket.-ben foglalt követelményeken felül –” szövegrész.
453. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § A kijelölési eljárás során
a) a tájékoztatás,
b) a hiánypótlás, és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban tehető meg.”
454. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3/F. § (3) bekezdésében az „1. § (4)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (4)–(6) bekezdése, valamint az 1/A. §” szöveg lép.
455. § Hatályát veszti az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 1. § (4) bekezdésében az „és újrafelvételi eljárásnak” szövegrész.
456. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 48. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2c) bekezdéssel egészül:
„(2b) Az MNB az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá egyéb statisztikai adatokat.
(2c) Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jelentést az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.”
(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az MNB hatósági eljárásaiban sommás eljárásnak nincs helye, a kérelem – a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás megindítására vonatkozó kérelem kivételével – nem terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál.
(2) Az MNB a hatósági eljárása során több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.
(3) Az MNB eljárásaiban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyintézési határidő három hónap.
(4) Ha azt e törvény nem zárja ki, az eljárás szünetelését indokolt esetben egy alkalommal lehet kérni.
(5) Az MNB az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az MNB-nek az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(6) Az MNB eljárásaiban
a) nincs helye előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának,
b) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
c) az ügyfél köteles az iratokat eredetiben szolgáltatni.”
(3) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/A. § (1) Az MNB végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye minden olyan esetben, ahol a végzés elleni önálló jogorvoslat lehetőségét törvény nem zárja ki.
(2) Ha az MNB a döntés végrehajtását felfüggeszti, vagy a bíróság azonnali jogvédelmet biztosít, de ennek ellenére a kötelezett teljesíti a döntésben foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.”
(4) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 54. §-a és 55. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„54. § (1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság döntésének kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és az 55. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat.
(2) A döntés hivatalból történő módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.
55. § (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az MNB-től a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
(2) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
(3) Ha az MNB elutasítja a (2) bekezdésben meghatározott igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.
(4) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.”
(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 57. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat hatósági eljárás megindításának hiányában a hatósági ellenőrzés lezárásáig, hatósági eljárás megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig, illetve az üggyel kapcsolatos bírósági eljárás – ideértve a rendkívüli jogorvoslati illetve a perorvoslati eljárást is – jogerős befejezéséig kezelheti.
(5) Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az MNB, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.”
(6) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az alapítási, az egyesülési és a tevékenységi engedély megszerzésére, valamint a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő tizenkét hónap.
(2) Az átalakulási és szétválási engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hat hónap.
(3) A pénzügyi szolgáltatás közvetítői és a biztosításközvetítői tevékenységi engedély megszerzésére és ezen tevékenységek megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hat hónap.
(4) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hat hónap.
(5) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hat hónap.
(6) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg, a 49. § (3) bekezdésében és az (1)–(5) bekezdésben meghatározott szabályok nem alkalmazhatók.
(7) Ha az ügyfél az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt negyvenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(8) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet, a központi értéktár és a központi szerződő fél üzletszabályzata és szabályzatai, valamint módosításuk jóváhagyására, valamint a forintbankjegy- és érmeutánzat engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap.”
(7) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB
a) átfogó vizsgálatot,
b) célvizsgálatot,
c) témavizsgálatot,
d) rendkívüli célvizsgálatot és
e) utóvizsgálatot
végez, amely magában foglalja a hatósági ellenőrzést és – a 75. § (1) bekezdésében meghatározott esetben indított – hatósági eljárást.”
(8) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 69. § (1)–(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében tizenkét hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli.
(1a) Az MNB 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő három hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.
(1b) Ha a célvizsgálat vagy a rendkívüli célvizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti, egyéb esetben az ellenőrzési eljárás a vizsgálati jelentés közlésével zárul.”
(9) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Jogszabálysértés megállapítása esetén az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.”
(10) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított százhúsz napon belül hoz döntést.”
(11) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni ellenőrzés során történő eljárására a 67. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél a szakértői vizsgálatban közreműködni köteles.”
(12) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél hivatalból fogyasztóvédelmi
a) célvizsgálatot,
b) témavizsgálatot, vagy
c) utóvizsgálatot
tarthat, amely magában foglalja a hatósági ellenőrzést és a – jogsértés megállapítása esetén induló – hatósági eljárást.”
(13) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 86/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.”
(14) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 86/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a célvizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti, egyéb esetben a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás a vizsgálati jelentés közlésével zárul.”
(15) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 86/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Jogszabálysértés megállapítása esetén az eljárás alá vont szervezet és személy a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.
(4) Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hozza meg a döntését.”
(16) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A piacfelügyeleti eljárás magában foglalja a hatósági ellenőrzést és a jogsértés megállapítása esetén induló hatósági eljárást.”
(17) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő az ellenőrzés hivatalból történő megindításának napjától számított
a) hat hónap a hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására, továbbá
b) jogszabálysértés megállapítása esetén további három hónap a hatósági eljárás lefolytatására.”
(18) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés lezárásáig kezelheti, ha az MNB az ellenőrzés alapján hatósági eljárást nem indított, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett,
b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás során hozott intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig kezelheti, vagy
c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos bírósági eljárás – ideértve a rendkívüli jog- és perorvoslati eljárást is – jogerős befejezéséig kezelheti, ha az MNB döntését közigazgatási perben megtámadták vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményezett.”
(19) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a kérdésben az MNB kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt az MNB a kérelméhez mellékeli.”
(20) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 91. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 90. § (5) bekezdésétől eltérően, ha az MNB hatósági eljárására vonatkozó más törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB az (1) bekezdésben meghatározott adatokat
a) a hatósági eljárás megindításának hiányában legfeljebb a 90. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés lezárásától,
b) a 90. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától,
c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatban indult bármely bírósági eljárás jogerős befejezésétől
számított 5 évig kezelheti.”
(21) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 92/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban – az eljárás eredményessége érdekében – végzéssel elrendelheti, hogy a Ákr. alapján iratbetekintésre jogosult az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be. Az iratbetekintésre jogosult a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése a piacfelügyeleti eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges.”
(22) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 92/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az MNB a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.”
(23) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 54. alcíme a következő 183/I. §-sal egészül ki:
„183/I. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény hatálybalépése napján már folyamatban lévő azon ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban, ahol az MNB érdemi határozatot még nem hozott, illetve az eljárást még nem szüntette meg, a 2017. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az eljárás egésze tekintetében, és a döntések végrehajtása során azzal, hogy a pénzfizetési kötelezettséget az állami adóhatóság hajtja végre.”
457. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
1. 46. § nyitó szövegrészében a „hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „hatósági eljárása és ellenőrzése során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg, záró szövegrészében az „eltérésekkel” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel” szöveg,
2. 51. § (1) bekezdésében a „hatósági eljárása” szövegrész helyébe az „az eljárása” szöveg,
3. 52. § (2) bekezdésében az „ötvenezer” szövegrész helyébe a „tízezer” szöveg,
4. 53. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
5. 53. § (1a) bekezdésében, 88. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
6. 56. §-ában a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, az „MNB-döntés” szövegrész helyébe az „MNB-döntés vagy mulasztás” szöveg,
7. 63. § (3) bekezdésében az „Az adatszolgáltatásból” szövegrész helyébe az „A rendszeres adatszolgáltatásból” szöveg,
8. 67. § (10) bekezdésében a „jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvet vagy feljegyzést” szöveg,
9. 67/B. § (2) bekezdésében az „– a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – abban az esetben” szövegrész helyébe az „abban az esetben is” szöveg,
10. 72. § (2) bekezdésében a „vizsgálat” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg,
11. 77. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
12. 81. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután” szövegrész helyébe az „eljárás kérelemre történő megindításának feltétele, hogy a fogyasztó” szöveg,
13. 81. § (3) bekezdés b) pontjában a „tartozó törvényekben előírtak szerint” szövegrész helyébe a „tartozó személyre vagy szervezetre vonatkozó szabályok szerint” szöveg,
14. 83. § (4) bekezdésében a „három hónap” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg,
15. 84. § záró szövegrészében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
16. 87. §-ában a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
17. 87/A. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – különösen indokolt esetben – az MNB” szövegrész helyébe a „Különösen indokolt esetben az MNB” szöveg,
18. 88. § (4) bekezdés a) pontjában a „megsértette, vagy” szövegrész helyébe a „megsértette,” szöveg,
19. 88. § (4) bekezdés b) pontjában az „érinti,” szövegrész helyébe az „érinti, vagy” szöveg,
20. 90/A. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság” szöveg,
21. 90/A. § (9) bekezdésében a „lefoglalni” szövegrész helyébe a „lefoglalni vagy zár alá venni” szöveg,
22. 90/C. § (1) bekezdésében a „nem foglalható le” szövegrész helyébe a „nem foglalható le, zár alá nem vehető” szöveg,
23. 92/A. § (3) bekezdésében a „Ket. 69. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a (2a) bekezdés” szöveg,
24. 93. § (4) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrészek helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,
25. 95. § (5) bekezdésében az „A Ket. 76. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az Ákr. 92. § (3) bekezdésében” szöveg
lép.
458. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
1. 50/A. § (1), (2) és (4) bekezdése,
2. 52. § (3) bekezdése,
3. 60. §-a,
4. 63. § (1) bekezdése,
5. 81. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá” szövegrész,
6. 86. § (5) bekezdésében az „a 63. § (1) és (3) bekezdésében,” szövegrész,
7. 86. § (6) bekezdése,
8. 87/A. § (1) bekezdésében az „, amely határidő egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható” szövegrész,
9. 90. § (6) bekezdése,
10. 93. § (11) bekezdésében az „a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontját és (4) és (5) bekezdését, a 70. §-át, valamint” szövegrész.
459. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A fémkereskedelmi hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés tekintetében. A fémkereskedelmi hatóság a megismert személyes adatokat az engedélyezési eljárás végleges befejezéséig kezeli.”
(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 12. §-a és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„12. § (1) A fémkereskedelmi hatóság
a) a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytató személytől a jogsértéssel érintett anyagot lefoglalja vagy zár alá veszi, valamint lefoglalhatja vagy zár alá veheti az annak szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt eszközt, ugyanakkor a lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésekor a hatóságnak vizsgálnia kell a jogsértés súlyát, valamint mérlegelnie kell az eset összes körülményét annak érdekében, hogy az ne okozzon túlzott érdeksérelmet a dolog tulajdonosa számára,
b) a tényállás tisztázása érdekében jogosult lefoglalni vagy zár alá venni – ha a tényállás másként nem tisztázható, az jelentős késedelemmel járna vagy a lefoglalás, illetve zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné – bármely fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot, valamint bármely dolgot, amelyre az eljárásban mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség van,
c) a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség megsértése esetén alkalmazott figyelmeztetésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanon tárolt valamennyi fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot lefoglalja vagy zár alá veszi.
(2) A lefoglalást vagy zár alá vételt meg kell szüntetni
a) ha a fémkereskedelmi hatóság a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot nem szabott ki,
b) ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el,
c) a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel,
d) a szállításra, tárolásra, raktározásra és hasznosításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha az ügyben hozott végleges határozatban kiszabott bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették vagy arra – elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
e) a tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalt vagy zár alá vett dologra, ha a tényállás a lefoglalás vagy zár alá vétel fenntartása nélkül is tisztázható,
f) ha az elrendelésének oka megszűnt,
g) ha a hatóság az eljárást megszüntette.
(3) A fémkereskedelmi hatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak véglegessé válását megelőzően a zár alá vett dolog előzetes értékesítéséről dönt, ha a zár alá vett dolog huzamos tárolásra alkalmatlan.
(4) A fémkereskedelmi hatóság a zár alá vett dolog előzetes értékesítéséről akkor is dönthet, ha a zár alá vett dolog
a) kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna vagy
b) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
(5) Az előzetes értékesítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.
(6) A fémkereskedelmi hatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de természetben már ki nem adható zár alá vett vagy elkobzott dolog esetén az értékesítésből befolyt ellenértéknek a kezelésből, szállításból, tárolásból eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a zár alá vétel alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, szállításából, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.
13. § (1) A zár alá vett anyag, dolog és eszköz – a 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével – annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság zár alá vette, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási, szállítási és rakodási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék. A fémkereskedelmi hatóság a 10 ezer forintot el nem érő, tárolással kapcsolatban felmerült költséget nem szabja ki. A 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a zár alá vett anyagot, eszközt, dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.
(2) Ha a 12. § (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerint kiadni rendelt anyagot, eszközt és dolgot a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (1) bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, azt a fémkereskedelmi hatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog és eszköz helyébe lép. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a szállításra használt, nem a törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz zár alá vételének a 12. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről rendelkező végzés meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen eltelte vagy a felhívás sikertelen kézbesítése miatt nem kerülhet sor.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerinti értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy a fémkereskedelmi hatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték a Magyar Államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után a fémkereskedelmi hatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.
(4) A lefoglalt vagy zár alá vett anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni, ha az ügyben végleges döntéssel a 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti bírságot szabnak ki, vagy a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség megsértése esetén alkalmazott figyelmeztetésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, és a fémkereskedelmi hatóság a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot lefoglalta vagy zár alá vette.
(5) A jogsértéssel érintett anyag fuvarozására, szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a tulajdonos a 12. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakról írásban nem nyilatkozik, vagy az ügy összes körülményére tekintettel megállapítható, hogy a tulajdonos tudomással bírhatott arról, hogy a jogsértés időpontjában az eszközt jogsértés céljából használják fel, és a végleges döntéssel kiszabott bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, vagy arra részletfizetést, illetve fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján – nem engedélyeztek.
(6) A jogsértéssel érintett anyag fuvarozására, szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a végleges döntéssel kiszabott bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított nyolc napon belül benyújtott kérelem alapján – nem engedélyeztek.
(7) Az elkobzásról az (5) és (6) bekezdés esetén a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradását megállapító, illetve ha a jogsértés elkövetője ismeretlen, az eljárást megszüntető végzésben kell rendelkezni.
(8) Ha a lefoglalt vagy zár alá vett anyag fajtája a fémkereskedelmi hatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakvélemény alapján kell tisztázni.
(9) A lefoglalt vagy zár alá vett anyag, eszköz és dolog elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint a (8) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítésének díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha a véglegessé vált határozatban jogsértés került megállapításra. Ellenkező esetben a felmerült költségeket a Magyar Állam viseli.
(10) A lefoglalt vagy zár alá vett terméknek, eszköznek és dolognak a fémkereskedelmi hatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a vámjogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szállításra, tárolásra, raktározásra és hasznosításra használt lefoglalt eszköz esetén az eszköz minden megkezdett 100 kg saját tömege után 200 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által felszámított díjtétel az irányadó. Ha a végrehajtható döntéssel bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő, a jogsértéssel érintett anyag szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt lefoglalt vagy zár alá vett eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos meg nem fizetett költségek együttes összege eléri az eszköz lefoglaláskori vagy zár alá vételkori értékét, azt a fémkereskedelmi hatóság értékesíti.
(11) A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok értékesítése során befolyt összegből az alábbi költségek számolhatók el:
a) az elkobzott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, eszközök lefoglalást vagy zár alá vételt követő szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek,
b) az elkobzott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, eszközök árverés útján történt értékesítésével összefüggő költségek, továbbá
c) minden egyéb költség, amely az adott fémkereskedelmi jogsértési eljárással összefüggésben a fémkereskedelmi hatóságnál mint kiadás merült fel, és amelynek kiadásként történő elszámolását jogszabály nem tiltja.
(12) Az értékesítésből, illetve a költségtérítés címén befolyt bevételeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fizetési számlájára kell megfizetni.
(13) Ha a kötelezés jellege megengedi, a fémkereskedelmi hatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást is megállapíthat.
(14) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a fémkereskedelmi hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
(15) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (14) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a fémkereskedelmi hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.”
(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fémkereskedelmi hatóság eljárásában a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható és a döntés szóban nem közölhető.”
(4) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.
(2b) A zár alá vett és elkobzott, valamint a kiadni rendelt, de át nem vett eszközök, anyagok, dolgok értékesítésére az adózás rendjéről szóló törvénynek az árverés és elektronikus árverés útján történő értékesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
460. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény
a) 5. § (4) bekezdés b) pontjában az „az eljárás jogerős befejezését” szövegrész helyébe az „a bírósági eljárás jogerős vagy a hatósági eljárás végleges befejezését” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,
c) 11. § (9) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
d) 11. § (11) bekezdés a) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,
e) 11. § (13) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg
lép.
461. § A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény
a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 11. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg
lép.
462. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1a) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye, ide nem értve a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárását.
(1b) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a hatóságnak a függő hatályú döntésben nem kell rendelkeznie az ügyfelet megillető kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha harmadik személy javára a Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog áll fenn, az eljárás – a szerződésnek a jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott módon történő közlése esetén – a Földforgalmi törvény 22. §-ában meghatározott okiratoknak és a közzétételi és hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.”
(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elővásárlási és az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”
(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Az eljárást fel kell függeszteni
a) a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás esetén a képviselő-testület kifogás elbírálásáról szóló döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig,
b) a képviselő-testület kifogás elbírálásáról szóló döntésének megtámadása esetén a bíróság jogerős döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig.”
(5) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntése szóban nem közölhető.”
(6) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A bíróság elsőfokú ítélete ellen – kivéve a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványa ellen indított közigazgatási perben hozott elsőfokú ítéletet – fellebbezésnek van helye.”
(7) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 77. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld használatának megszerzésére irányuló szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a sommás eljárás szabályai nem alkalmazhatóak.
(4) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld használati jogosultságának megszerzésére irányuló szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a hatóságnak a függő hatályú döntésben nem kell rendelkeznie az ügyfelet megillető kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(8) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az eljárás haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányul és harmadik személy javára a Földforgalmi törvényen vagy más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog áll fenn, az eljárás – a szerződésnek a jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott módon történő közlése esetén – a Földforgalmi törvény 50. §-ában meghatározott okiratoknak és a közzétételi és hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.”
(9) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § A földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban nem kell alkalmazni a 27. § (4) bekezdését, a 30. § (1) bekezdését, a 35. §-t és a 37. § (1) bekezdését.”
(10) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 94. § (1) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
[Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza
a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek természetes személy földhasználójának]
„be) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személyek esetében a belső egyedi azonosítóját;”
(11) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A földhasználati nyilvántartási eljárásokban sommás eljárásnak nincs helye.”
(12) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földhasználati nyilvántartás adatbázisából a földhasználó által az ország területén használt valamennyi földterület területnagyságát és AK-értékét, valamint a földhasználat jogcímét tartalmazó földhasználati összesítő állítható ki a nyilvántartásnak a 94. § (1) bekezdés b) pont ba), bd) és be) alpontjában, valamint c) pont ca), cc) és cd) alpontjában foglalt azonosító adatai alapján.”
(13) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103/D. § A képviselő-testület határozata ellen indított közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”
463. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
a) 27. § (3) bekezdésében az „A Ket. szerinti egyéb” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
b) 30. § (1) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „80” szöveg,
c) 37. § (1) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,
d) 76. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
e) 83. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
f) 85. §-ában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg
lép.
464. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
a) 30. § (2) és (5) bekezdése,
b) 33. §-a,
c) 34. §-a,
d) 38. §-a,
e) 44. § (3) bekezdése,
f) 79. §-a,
g) 81. §-a,
h) 87. §-a.
465. § (1) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásokban az ügyintézési határidő 3 hónap.”
(2) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 3. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban az oktatásért felelős miniszter gyakorolja a felügyeleti szerv részére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogosítványokat.”
(3) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) a tankönyvvé, a pedagógiai-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás és a nevelési-oktatási program részeként jóváhagyott információhordozók és feladathordozók tankönyvvé nyilvánításának rendjét”
(rendeletben határozza meg.)
(4) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a tankönyvvé, a pedagógiai kézikönyvvé nyilvánítási eljárás igazgatási szolgáltatási díja tekintetében az adópolitikáért felelős miniszterrel, az állami tankönyvtámogatás rendje tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, ennek keretében különösen az iskolai tanulói tankönyvtámogatás elveinek, felhasználási szabályainak megállapítását, az országos és az iskolai tankönyvellátás és tankönyvrendelés szabályait rendeletben határozza meg.”
(5) A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
466. § A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény
a) 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. § (2) bekezdésében a „miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdésében a „miniszter által rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg
lép.
467. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.”
468. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
a) 19. § (3) bekezdésében, 29. § (5) bekezdés a) pontjában, 29. § (7) bekezdésében, 32. § (7) bekezdésében, 75. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 29. § (5) bekezdés b) pontjában a „hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben” szöveg,
c) 72. § (3) bekezdés j) pontjában és (4) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg
lép.
469. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
a) 75. § (3) bekezdésében, 78. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 137. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,
c) 137. § (4) bekezdés b) pontjában a „hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben” szöveg,
d) 184. § (2) bekezdés j) pontjában és (3) bekezdés l) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását” szöveg,
e) 189. § (1) bekezdés f) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,
f) 205. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
g) 215. § (4) bekezdésében a „bíróság, illetve hatóság jogerős” szövegrész helyébe „bíróság jogerős ítélete, illetve hatóság végleges” szöveg
lép.
470. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(2) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a kérelmező magyarországi székhelyű nem természetes személy, az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(3) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)
„a) a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja;”
(4) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki)
„a) a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja;”
(5) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével igazolja –, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.”
(6) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével igazolja –, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.”
(7) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (9) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt
a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.”
(8) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 171. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozatot és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.”
471. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
a) 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „mellékeli” szövegrész helyébe a „mellékeli – az (1a) bekezdés figyelembevételével –” szöveg,
b) 19. § (10) bekezdés a) pontjában a „jogerős határozat” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges határozat” szöveg,
c) 19. § (10) bekezdés b) pontjában a „jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges határozatban” szöveg,
d) 139. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 174. § (2) bekezdés d) pontjában a „peres eljárásokban” szövegrész helyébe a „közigazgatási perekben” szöveg
lép.
472. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 169. § (2) bekezdése.
473. § (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik. A határozatot támadó közigazgatási perben kizárólag okirati bizonyításnak van helye.”
(2) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
