„(3) Az állami adóhatóság (1) és (2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel véglegessé válik és végrehajtható.”
(3) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel végelegessé válik és végrehajtható.”
474. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/E. § (2) bekezdésében az „ellene bírósági felülvizsgálatnak nincs helye” szövegrész helyébe az „ellene közigazgatási per nem indítható” szöveg lép.
475. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott határozat megtámadására a szanálást elrendelő határozat megtámadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. Fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.”
(2) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 93. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is megtámadhatja a szanálási biztost kirendelő határozatot és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozatot, az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására meghatalmazást adhat e perben.”
(3) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 105. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kapcsolattartás formáját a szanálási feladatkörében eljáró MNB választja meg, amelyről az ügyfél más módra nem térhet át.”
(4) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 107. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ügyfél iratbetekintési joga – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.”
(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 108. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének közlése során hirdetményi közlésnek valamint közhírré tételnek van helye.”
(6) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.”
(7) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 112. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.”
(8) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 115. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 53. §-a szerinti közzétételi kötelezettségének az Ákr. 27. § (2) bekezdésével összhangban tesz eleget.”
(9) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 58. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„58. Jogorvoslat
116. § (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén
a) a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,
b) az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB általa ismert, döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,
d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha
da) azt a 17. § (5) bekezdése szerinti közérdek indokolja, és
db) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését,
e) nincs helye keresetváltoztatásnak és igazolási kérelem előterjesztésének,
f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni,
g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és
h) a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt és határozatát a kihirdetésig írásba foglalja. E határidők a perorvoslati eljárásokra is irányadóak.
(2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben
a) egyesbíró elé utalásnak,
b) megváltoztatásnak,
c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül nincs helye megváltoztatásnak:
a) a szanálási eljárást megszüntető határozat [21. §],
b) az ideiglenes értékelést jóváhagyó határozat [25. § (3) bekezdés],
c) az utólagos, végleges értékelést jóváhagyó határozat [26. §],
d) a vagyonértékesítés vagy az eszközelkülönítés keretében átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek visszaruházását elrendelő határozat [38. és 55. §],
e) a hitelezői feltőkésítés alkalmazhatóságához szükséges feltételek biztosítását elrendelő határozat [59–61. §, 69–70. §, 72–73. §],
f) a reorganizációs tervet jóváhagyó határozat [71. § (6) bekezdés],
g) a szolgáltatás vagy létesítmény biztosítását előíró határozat [86. §],
h) az egyes szerződéses feltételeknek a szanálás során történő kizárásáról hozott határozat [88. §],
i) az egyes kötelezettségek felfüggesztéséről hozott határozat [89. §],
j) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról hozott határozat [90. §],
k) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztéséről hozott határozat [91. §] és
l) a szanálási biztos kirendeléséről hozott határozat [93. §]
elleni közigazgatási perben.
117. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, valamint a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. Fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ában meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
118. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel közvetlenül okozott kárt köteles megtéríteni.”
476. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény
a) 22. § (4) bekezdésében az „A bíráló bizottság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a pályázó a döntés bírósági felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől kérheti.” szövegrész helyébe az „A bíráló bizottság döntése közigazgatási perben megtámadható.” szöveg,
b) 79. § (2) bekezdés b) pontjában a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „perben hozott jogerős ítélet” szöveg,
c) 96. § (2) bekezdésében a „Nem jogerős” szövegrész helyébe a „Nem végleges” szöveg,
d) 104. § (4) bekezdésében a „felfüggesztését” szövegrész helyébe a „szünetelését” szöveg,
e) 108. § (5) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg
lép.
477. § Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény
a) 1. § (4) bekezdésében az „, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész,
b) 104. § (3) bekezdése,
c) 108. § (5) bekezdésében az „Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.” szövegrész,
d) 110. § (1) bekezdésében az „a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész,
e) 111. §-a.
478. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet előterjeszteni,
b) az SZTNH a tényeket az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja,
c) az eljárásban – tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján,
d) nem alkalmazandóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései,
e) a projektminősítési eljárás ügyintézési határideje harminc nap,
f) a projektcsoport-minősítési eljárásban az egyes kijelölt projektek vizsgálatára és ezzel egyidejűleg a projektcsoport minősítésére vonatkozó ügyintézési határidő az egyes kijelölt projektekre vonatkozó külön kérelem benyújtását követő hatvan nap.”
(2) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
479. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
a) 39. § (2) bekezdésében a „szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak” szövegrész helyébe a „kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek” szöveg,
b) 39. § (3) bekezdésében a „a Ket. 114. §-ában foglaltak szerint” szövegrész helyébe „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 120. §-ában foglaltak szerint” szöveg,
c) 39. § (5) bekezdésében a „A minősítési eljárások tekintetében a Ket. nyelvhasználatra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás magyar nyelven és – a Ket. 9. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven folyik, a kérelmet magyar nyelven és – a Ket. 9. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven kell benyújtani.” szövegrész helyébe az „A minősítési eljárások magyar nyelven és – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven és – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven kell benyújtani.” szöveg,
d) 39. § (6) bekezdésében a „Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül az SZTNH a Ket.-ben meghatározott szabályok szerint értesíti” szövegrész helyébe a „Ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az SZTNH értesíti” szöveg,
e) 40. § (1) bekezdés e) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
480. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. kártyakibocsátó: kártya kibocsátására jogszabály kijelölése vagy a működtető engedélye alapján jogosult szervezet,”
(2) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtető)
„d) hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a kártyakibocsátó, a megszemélyesítő, valamint a kártyaelfogadó NEK-kel kapcsolatos tevékenységét,”
(3) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A NEK központi nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8) A működtető hivatalból köteles a NEK központi nyilvántartásában a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni.”
(4) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kártyaelfogadó a kártya egyedi sorszámának vagy elektronikus egyedi azonosítójának megadásával a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül a kártya érvényességének tényéről elektronikus úton a NEK központi nyilvántartásból adatot igényelhet.”
(5) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljáró hatóság az engedélyezési eljárás során gondoskodik a szakhatóságok kijelölésével kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott szakkérdés tekintetében a szakhatóság állásfoglalásának beszerzéséről.”
(6) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kártyakibocsátási kérelmet az (5) bekezdés alapján engedélyezni kell, a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmezővel a kártyakibocsátást engedélyező hatósági szerződést köt, mely tartalmazza a működtető kártyakibocsátást engedélyező döntését, valamint a kártyakibocsátó szerződésszegése esetére a jelen törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket. A hatósági szerződés határozatlan időtartamra szól.”
(7) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az érvényes kártyafelhasználói regisztrációval rendelkező személy a kártyakibocsátónál benyújtott egyedi kérelemmel igényelhet kártyát. Törvény a kártyaigénylés egyéb eseteit is előírhatja.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt kérelem a kártyakibocsátó által rendelkezésre bocsátott papíralapú formanyomtatványon vagy az általa az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: kártyaigénylő lap) nyújtható be. A kártyaigénylő lap tartalmazza:
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
b) a kérelmező lakcímét,
c) a kérelmezőnek az a) és b) pont szerinti adatok kezelésére vonatkozó – a működtető és a megszemélyesítést végző szervezet számára az adategyeztetés és a kártya kibocsátása céljából adott – hozzájárulását,
d) 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció során bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányának számát,
e) másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az elsődleges kártya egyedi sorszámát, valamint
f) törvény által előírt egyéb adatot.”
(8) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a működtetőt és a regisztrációs szervet,
b) állapítsa meg a működtető, a kártyakibocsátó, a kártyaelfogadó és a megszemélyesítő megszemélyesítést végző szervezet által kibocsátandó dokumentumok körét és elfogadásának rendjét, továbbá a kártyaigénylés, a kártyafelhasználói regisztráció, a kártyakibocsátás hatósági ellenőrzésének, a kártyakibocsátás engedélyezésére irányuló eljárásnak, a minősítési eljárás lefolytatásának, valamint a NEK keretében megkötendő szerződés és hatósági szerződés és a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait.”
481. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény
a) 1. § (4) bekezdés a) pontjában az „ágazati törvény vagy ágazati törvény” szövegrész helyébe a „törvény vagy törvény” szöveg,
b) 1. § (5) bekezdés b) pontjában, 4. § (2) bekezdés b) pontjában, 5. § (2) bekezdés a) pontjában, 5. § (3) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, valamint 16. § (2) bekezdés f) pontjában az „ágazati törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
c) 1. § (6) bekezdésében, 4. § (5) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, valamint 13. § (3) bekezdésében az „Ágazati törvény” szövegrész helyébe a „Törvény” szöveg,
d) 4. § (6) bekezdésében, 5. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában, valamint a 14. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „ágazati” szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg,
e) 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint 5. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „ágazati törvény, vagy ágazati” szövegrész helyébe a „törvény, vagy” szöveg,
f) 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az ágazati törvény” szövegrész helyébe az „a törvény” szöveg,
g) 5. § (3) bekezdésében az „az ágazati törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg
lép.
482. § Hatályát veszti az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 15. §-a.
483. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez, engedély megszerzéséhez, illetve vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak az (1) bekezdés 21. pontja szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt
a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.”
(2) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 181. § (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló, a (2) bekezdésben meghatározott döntést közigazgatási perben megtámadhatja
a) a biztosító alapítói vagy tagsági jogait gyakorló legfőbb szerv képviselője, és
b) bármely olyan személy is, aki a 183. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási szerződésből eredő követelés jogosultja.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott perindítási jogosultság a (2) bekezdésben meghatározott döntés megtámadásán túl kiterjed a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonásáról szóló döntés megtámadására is, kivéve, ha a biztosító tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés tárgyában bíróság már jogerős ítélet született.
(8) A közigazgatási pert fel kell függeszteni, ha a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés tárgyában már közigazgatási per van folyamatban.
(9) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő kezdőnapja a hitelezők esetén a felszámolás megindításának a kezdeményezéséről szóló döntés esetén a közzététel napja.”
(3) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 239. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, a 258. § (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(4) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 258. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell]
„b) természetes személy kérelmező esetén – a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot;”
(5) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 258. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(6) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 297. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot, a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről szóló – a 181. § (2) bekezdésében meghatározott – döntést és a Felügyelet által a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben hozott, jogot vagy kötelezettséget tartalmazó határozatot megtámadja.
(4) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a (3) bekezdésben meghatározott perindítás tekintetében – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 17. § a) pontja szerinti – per megindítására jogosult személynek tekintendő, a közigazgatási per során képviselheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, továbbá a képviselet ellátására megbízást adhat.”
(7) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 416. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„a) – a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot,”
(8) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 418. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell)
„a) – a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot,”
484. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
1. 4. § (1) bekezdés 36. pontjában az „1952. évi III. törvényben (a továbbiakban: Pp.)” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvényben” szöveg,
2. 46. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
3. 69. § a) és b) pontjában a „vagy hatósági határozat” szövegrész helyébe a „vagy végleges hatósági határozat” szöveg,
4. 69. § c) pont ca) alpontjában a „Felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős” szövegrész helyébe a „Felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős vagy végleges” szöveg,
5. 69. § c) pont cb) alpontjában az „illetékes felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős” szövegrész helyébe az „felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős vagy végleges” szöveg,
6. 108/A. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg,
7. 138. § (1) bekezdés c) pontjában és 145. § (4) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben” szöveg,
8. 258. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „túl mellékelni kell” szövegrész helyébe a „túl – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelni kell” szöveg,
9. 261. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában” szövegrész helyébe az „a Felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős vagy végleges határozatában” szöveg,
10. 428. §-ában a „hivatalos” szövegrész helyébe a „hiteles” szöveg
lép.
485. § Hatályát veszti a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény 24. § (5) bekezdése.
486. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 214. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 225. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések esetében a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül, a munkáltatói intézkedéssel szemben lehet. A keresetet a 270. § (3) bekezdésének alkalmazásával a rendvédelmi szerv szervezeti egysége ellen kell benyújtani.”
(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.”
(4) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 257. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(5) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 307. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészég a keresetindításról egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert. A bíróság ítéletét a rendészetért felelős miniszternek megküldi.”
487. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 11. § (6) bekezdésében az „a kereset megegyezéssel történő módosítása” szövegrész helyébe az „a keresetváltoztatás” szöveg,
b) 32. § (5) bekezdésében a „munkaügyi pert” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvitát” szöveg,
c) 257. § (5) bekezdésében az „a bírósághoz keresetet lehet benyújtani” szövegrész helyébe a „bírósághoz lehet fordulni” szöveg,
d) 307. § (1) bekezdésében a „munkaügyi vitának, vagy egyébként bírósági” szövegrész helyébe a „szolgálati viszonyból származó jogvitának, közszolgálati jogvitának” szöveg
lép.
488. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 32. § (3) bekezdésében az „a kézbesítéstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül” szövegrész,
b) 214. § (1) bekezdésében az „és képviselője” szövegrész,
c) 270. § (1) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész,
d) 270. § (4) bekezdése,
e) 307. § (3) bekezdése.
489. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
490. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény
a) 31. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 40. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg
lép.
491. § Hatályát veszti az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. § (10) bekezdése.
492. § Hatályát veszti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény 4/A. §-a.
493. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény
a) 20. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 22. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 135. §-ában” szöveg
lép.
494. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, valamint az ellenőrzési eljárásban négy hónap.”
(2) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban fellebbbezésnek van helye.”
(3) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 13. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásában hozott döntésével szemben perindításra az az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél jogosult, aki a közlekedési hatóság eljárásában részt vett.”
(4) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti igazgatási szerv (2) bekezdésben foglalt végzése 15 napon belül közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
495. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
a) 11. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig” szöveg,
c) 18. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg
lép.
496. § Hatályát veszti a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 16. § (6) bekezdése.
497. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„33. Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,”
498. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
a) 5. § 26. pont a) aa) alpontjában és 37. pont d) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „ jogerős, véglegessé vált” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdésében az „a Ket. szerinti belföldi és nemzetközi jogsegély” szövegrész helyébe az „az Ákr. szerinti megkeresés” szöveg
lép.
499. § (1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditálási szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az akkreditáló szerv tevékenységével szemben közigazgatási per indításának van helye.”
(2) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az akkreditáló szerv által lefolytatott eljárásokban az Ákr.-ben rögzítetteken túlmenően a következő alapelveket kell érvényesíteni:
a) pártatlanság,
b) függetlenség a különböző érdekcsoportok túlsúlyától és az akkreditálásban érdekeltek kiegyensúlyozott képviselete,
c) az igénybevétel önkéntessége,
d) az eljárás átláthatósága és nyilvánossága,
e) a kérelmező által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott szabványoknak, valamint a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak való megfelelés,
f) az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhang.”
(3) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Akkreditálás iránti kérelmet)
„g) személytanúsító szervezet,”
(nyújthat be az akkreditáló szervhez.)
(4) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az akkreditáló szerv nyilvántartást vezet az akkreditált szervezetekről és természetes személyekről, amely tartalmazza)
„f) az akkreditált státusz részleges vagy teljes felfüggesztésére, részleges vagy teljes körű visszavonására vonatkozó információkat,”
(5) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
500. § A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 8. § (9) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
501. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg lép.
502. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényben foglaltak alkalmazásával.”
(2) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tűzvédelmi hatóság)
„b) eljár a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari szolgáltatóval szemben, amely során
ba) a szabálytalanság első alkalommal történő elkövetése esetén figyelmeztetésben részesíti,
bb) ugyanazon szabálytalanság ismételt elkövetése esetén legfeljebb egymillió-ötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki,
bc) a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja.”
(3) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„d) a 7. § szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok, valamint a hatósági eljárások lefolytatása során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók kötelező közreműködésének részletes szabályait;”
(4) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel módosított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
503. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
504. § Hatályát veszti a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény
a) 8. § (2) bekezdés k) pontja,
b) 8. § (2) bekezdés l) pontjában a „, valamint a nyilvántartásba vétel eljárási rendjét és az ahhoz szolgáltatandó adatok körét és módját” szövegrész.
505. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó)
„c) polgári peres vagy nemperes eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,”
(jár el.)
(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó)
„e) közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként”
(jár el.)
(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 46. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során a központi vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások jogszabályban meghatározott követelményeinek megtartását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(5) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a központi vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatója e törvényben vagy az e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat megsértette,
a) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,
b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti a szolgáltatót a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,
c) a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.”
(4) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi, valamint kormányrendeletben meghatározott további eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül,
b) a felügyeleti jelentésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 78. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy nyilvánosságra nem hozható személyes adatot nem tartalmazhat.”
(5) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bizalmi felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, és a jogszabályi feltételeknek megfelelő bejelentőt nyilvántartásba veszi.”
(6) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 80. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos bejelentés, illetve kérelem közvetlenül a bizalmi felügyelethez nyújtható be.”
(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bizalmi felügyelet eljárásai során a sommás eljárásnak nincs helye, a hiánypótlásra a bizalmi felügyelet több alkalommal felhívhatja az ügyfelet, a döntés szóban nem közölhető.”
(8) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 93. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A bizalmi felügyelettől hatósági ellenőrzését az ügyfél nem kérheti. Hivatalból indított hatósági ellenőrzés során a bizalmi felügyelet a 95. § szerint jár el.”
(9) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezési lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban nyilvános adatként, illetve dokumentumként közzétehető a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, nyilvántartásbavételi száma, a szolgáltatás megjelölése, nyújtásának helye, megkezdésének időpontja, a szolgáltatási szabályzat, a szolgáltatási rend, a szolgáltatási kivonat, valamint az általános szerződési feltétel. A bizalmi felügyelet által közzétett nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(10) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„p) a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket.”
506. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
a) 47. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 86. § (2) bekezdésének d) pontjában és 87. § (1) bekezdésének d) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg
lép.
507. § Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
a) 93. § (7) és (8) bekezdése,
b) 106. § b) pontja.
508. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény
a) 66. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által” szövegrész helyébe a „Közigazgatási perben” szöveg,
b) 66. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendes és rendkívüli jogorvoslati” szövegrész helyébe a „perorvoslati” szöveg,
c) 94. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedik, az ellen kizárólag bírósági jogorvoslatnak van helye” szövegrész helyébe a „véglegessé válik, ellene kizárólag közigazgatási per indításának van helye” szöveg
lép.
509. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati időt a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy szakértőjelöltként is megszerezheti.
(2) Nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét a névjegyzékbe történő felvételét kérő személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítvány a kiállításától számított egy éven belül használható fel.
(3) A miniszter rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha
a) a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot vagy
b) a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik.”
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.”
(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A névjegyzéket vezető hatóság a hiánypótlásra legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg.”
(4) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem benyújtásához a jogi vizsgát megismételni, valamint az 5. § (2) bekezdés g) pontjában és az 5. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt feltételeket igazolni nem kell. A szakterület kiterjesztése iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”
(5) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A minőségbiztosítási bizottság elnökének (4) bekezdés szerinti végzését az igazságügyi szakértő közigazgatási perben megtámadhatja.”
(6) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Ha az alkalmatlan minősítést tartalmazó értékelést kapott igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatát közigazgatási perben megtámadja, erről a Kamara a keresetlevél továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.”
(7) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 49. § (4) és (5) helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A hatóság a jogerős vagy véglegessé vált döntéssel megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által a díj megállapító döntés jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követően a hatóság nevére kiállított, és a hatóság vagy a hatóság gazdasági szervezeti eleméhez benyújtott számla alapján, a számla kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles kifizetni. A díjmegállapító döntés jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának nem feltétele, hogy azt a hatóság jogerősítő vagy véglegesítő záradékkal lássa el.
(5) A szakértői díj késedelmes kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat illeti meg. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) – a döntés jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának időpontjától számított harminc napon belül – átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell megfizetni.”
(8) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakértőjelölt kérelmére a Kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül szakértőjelölti igazolványt állít ki, amelynek tartalmát a miniszter rendeletben állapítja meg. A Kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez csatolta a munkája feletti szakértői felügyelet alapjául szolgáló jogviszonyról szóló iratok másolatát, és az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy azok az eredetivel mindenben megegyeznek.”
(9) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 63. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el – az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel – a következő ügyekben:
a) felvétel a szakértőjelölti nyilvántartásba, törlés a nyilvántartásból,
b) szakértőjelölti igazolvány kiállítása,
c) kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,
d) a kamarai tagság 68. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteltetésének engedélyezése és
e) a kamarai tagság 69. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő felfüggesztése.
(2) A Kamara döntései ellen az e törvényben meghatározott esetekben fellebbezésnek van helye.
(3) A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara törlési okról tudomást szerez.
(4) A Kamara hiánypótlásra felhívást a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül bocsáthat ki, amelyben legfeljebb harmincnapos határidőt adhat a hiánypótlás teljesítésére.”
(10) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A küldöttgyűlés által meghozott határozatot a 71. § (3) bekezdés a) pontja esetében a szavazásban részt vett küldött, a küldöttgyűlés egyéb határozata esetében a küldöttek legalább egyharmada közigazgatási perben támadhatja meg. A Kamara a keresetlevél benyújtásáról a továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.”
(11) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c), e), g) és n) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagok legalább egynegyede jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti, hogy az elnökség határozatát vagy szabályzatát a küldöttgyűlés tárgyalja meg. A küldöttgyűlés az elnökség határozatának vagy szabályzatának vizsgálatát követően legalább kétharmados többséggel az elnökség határozatát vagy szabályzatát hatályon kívül helyezheti és az elnökséget új határozat vagy szabályzat meghozatalára utasíthatja. Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a tagok részére a feladat jellegétől függő megfelelő jogorvoslat áll rendelkezésére.”
(12) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kizárási indítványt elutasító döntést a Kamara elnöke vagy az eljárás alá vont igazságügyi szakértő közigazgatási perben támadhatja meg.”
(13) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 109. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet az (1) bekezdés alapján elutasító végzés ellen a kezdeményező közigazgatási pert indíthat a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül.”
(14) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult.”
(15) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 125. §-a és 126. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„125. § A fegyelmi eljárásban meghozott határozatokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint kell kézbesíteni azzal, hogy a kézbesítettnek tekintettséggel szemben
a) a kézbesítettnek tekintettségről történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kézbesítettnek tekintettségtől számított harminc napon belül és
b) kizárólag a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítési szabályok megsértésére hivatkozással
terjeszthető elő kifogás.
126. § (1) A fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen
a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője,
b) a kezdeményező vagy
c) a Kamara elnöke
keresetlevelet nyújthat be.
(2) A keresetlevél benyújtásáról a Kamara a továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
(3) E § alkalmazásában érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó, az eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapító vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmentő határozata. Az eljárás során hozott egyéb határozat és végzés – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.”
(16) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. § A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.”
(17) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„h) a névjegyzék vezetésének, és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás részletes szabályait,
i) a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadásának részletes szabályait”
(rendeletben határozza meg.)
(18) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„b) a névjegyzékből a kamarai tagság megszűnése miatti törlésre vonatkozó eljárás szabályait,”
(rendeletben határozza meg.)
(19) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény a 159. §-t követően a következő 159/A. §-sal egészül ki:
„159/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
510. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
1. 2. § 1. és 9. pontjában, 9. § (6) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrészek helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
2. 2. § 1. és 9. pontjában az „a polgári perrendtartásról” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a közigazgatási perrendtartásról” szöveg,
3. 5. § (3) bekezdés b) pontjában, 13. § (2) bekezdés a)–c) pontjában, 67. § (5) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
4. 11. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,
5. 17. § (3) bekezdésében a „jogerősen befejezett” szövegrész helyébe a „jogerősen befejezett vagy véglegessé vált döntéssel lezárt” szöveg,
6. 19. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést” szöveg,
7. 42. § (4) bekezdés a) pontjában, 56. § (1) bekezdésében, 93. § (5) bekezdésében, 2. számú melléklet 7.4. pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált” szöveg,
8. 50. § (7) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegesen” szöveg,
9. 64. §-ában, 67. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,
10. 67. § (4) bekezdésében, 68. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
11. 68. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
12. 69. § (5) bekezdésében a „határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró” szöveg,
13. 74. § (2) bekezdésben a „kérelem” szövegrész helyébe a „keresetlevél” szöveg,
14. 100. § (5) bekezdés b) pontjában a „hoz határozatot” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg,
15. 109. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szöveg,
16. 109. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést” szöveg,
17. 112. §-ában a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig” szöveg,
18. 127. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy hatósági” szövegrész helyébe a „vagy véglegessé vált hatósági” szöveg
lép.
511. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 19. § (6) bekezdése,
b) 74. § (3) bekezdése,
c) 76. § (4) bekezdése,
d) 100. § (7) bekezdése,
e) 109. § (4) bekezdése,
f) 134. § (5) bekezdése,
g) 135. § (3) és (4) bekezdése,
h) 136. § (3) és (4) bekezdése,
i) 137. §-a.
512. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg – ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.”
513. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
a) 10. § (2) bekezdésében a „nem tiltja meg” szövegrész helyébe a „nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg” szöveg,
b) 11/C. § (3) bekezdésében, 11/E. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,
c) 12. § (1) bekezdés g) pontjában a „11/E. § szerinti közigazgatási bírság” szövegrész helyébe a „11. § szerinti településkép-védelmi bírság, valamint a 11/E. § szerinti közigazgatási bírság” szöveg
lép.
514. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben nem kell alkalmazni az Ákr.
a) ügygondnokra vonatkozó szabályait,
b) költségmentességre vonatkozó szabályait,
c) 26. §-át és
d) 64. §-át.
(2) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye sommás eljárásnak és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) Az SZTNH az eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
(2) Az SZTNH az eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ha az SZTNH az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(3) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő tűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az SZTNH az eljárást megszünteti.”
(3) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az ügyfél hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre több ízben is felhívható.”
(4) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”
(5) A szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 154. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási perben megtámadhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban azonnali jogvédelem biztosításának helye nincs.
(3) A bíróság határozata nyomán megismételt eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.”
(6) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény a 159. §-t követően a következő 159/A. §-sal egészül ki:
„159/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
515. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény
a) 75. §-ában az „– az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „– az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
b) 79. § a) pontjában a „hetven napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg,
c) 122. § (2) bekezdésében az „a Ket. szabályait” szövegrész helyébe az „az Ákr. szabályait” szöveg,
d) 128. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Ket. szerint” szövegrész helyébe az „az Ákr. szerint” szöveg,
e) 145. § (3) bekezdésében a „jóváhagyására irányuló eljárás – ide értve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a Ket. szabályait nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „jóváhagyására irányuló eljárás – ideértve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, arra az Ákr. szabályait nem kell alkalmazni” szöveg
lép.
516. § Hatályát veszti a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 130. § (3) bekezdése.
517. § Hatályát veszti a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény 136. § (8) bekezdése.
518. § Nem lép hatályba a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése.
519. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
520. § A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII. törvény 7. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„7. Miniszteri törvényességi felügyelet
13. § (1) A Honvédelmi Sportszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet az e §-ban meghatározottak szerint a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Az e törvény alapján gyakorolt miniszteri törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) A minisztert a Honvédelmi Sportszövetség nyilvántartásba vételét, törlését elrendelő, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok változásával kapcsolatban hozott bírósági határozattal szemben jogorvoslati jog illeti meg. Ha a nyilvántartás adata törvénysértő, vagy utóbb törvénysértővé vált, a honvédelemért felelős miniszter – törvényben meghatározott feltételek alapján – az adat törlését, kijavítását, megváltoztatását kezdeményezheti.
(3) Ha a honvédelemért felelős miniszter a Honvédelmi Sportszövetség működésében jogsértést állapít meg, megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett köztestületi szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A köztestületi szerv, tisztségviselő köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(4) A működés beszüntetése, illetve folyamatos törvénysértés esetét kivéve a felhívásra a súlyos jogszabálysértésnek a honvédelemért felelős miniszter tudomására jutásától számított 6 hónapon belül, de legfeljebb az arra okot adó körülmény bekövetkezését követő 3 éven belül kerülhet sor.”
521. § A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2016. évi CXLI. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el.”
522. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény hatálya nem terjed ki
a) a szabálysértési eljárásra,
b) a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra,
c) az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra,
d) a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra, és
e) a versenyfelügyeleti eljárásra.”
(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.”
(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 70. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott módon történő szemle megtartásáról az ügyészt előzetesen – a szemle megtartásáról való hatósági döntést követően haladéktalanul – értesíteni kell, továbbá ahhoz a rendőrség és lehetőség szerint hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész a szemle megtartásával nem ért egyet, azt megtiltja.”
(4) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha
a) – az ideiglenes intézkedést kivéve – az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe,
b) azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
c) a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,
d) annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
e) az ügyész a vádemelést elhalasztotta és annak tartama eredményesen telt el,
f) a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes,
g) az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye, vagy
h) valamely súlyos eljárási jogszabálysértést törvény semmisségi oknak minősít.”
(5) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 143. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott jogerős hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. E törvény alkalmazásában, ahol jogszabály
a) közigazgatási hatóság jogerős döntését említi, azon a hatóság végleges döntését,
