Időállapot: közlönyállapot (2017.V.25.)

2017. évi L. törvény - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 3/12. oldal

d) a kötelezettségeiket megsértőkkel szemben figyelmeztetést alkalmaz vagy tűzvédelmi bírságot szab ki, valamint

e) a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„k) a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokat.”

(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 52. §-sal egészül ki:

„52. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

92. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 11/A. §-sában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 13/A. § (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

c) 21. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

93. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 13/A. § (4) bekezdése,

b) 14. § (1) bekezdése,

c) 47. § (2) bekezdés 2. pontjában az „az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szövegrész,

d) 47. § (2) bekezdés 7. pontja,

e) 47. § (2) bekezdés 24. pontjában az „a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szövegrész.

42. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

94. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól vagy bíróságtól. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(6) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából az igazgatóság tagja vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.”

(2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól vagy bíróságtól. A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából a fióktelep vezetője vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.”

(3) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felügyelet a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából a vezetőjelölt vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.”

(4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”

(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A felügyelet a kérelmező cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. A minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából a felügyelet adatot igényel az adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”

(6) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyelet a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró feltételről.”

(7) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő három hónap.

(2) E törvény hatálya alá tartozó ügyekben a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(3) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt vagy az eljárást megszünteti.”

(8) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár – a határozatban megjelölt időponttól kezdődően – újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye. Felfüggesztés és az engedély visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.”

(9) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről harminc napon belül dönt.”

(10) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

95. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény

a) 5. § (8) bekezdés a) és b) pontjában, 5/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, 6. § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (6) bekezdés a) pontjában és 8/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 5. § (4) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés b) pontjában és 8. § (7) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges határozattal” szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében az „5. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (3) bekezdés a) pontjában” szöveg, a „8. § (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „8. § (3) bekezdésében” szöveg,

d) 11. § (8) bekezdésében az „a közigazgatási hatásági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

96. § Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény

a) 6. § (2) bekezdésében az „a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó igazolások,” szövegrész,

b) 9/A. § (4) bekezdése.

43. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

97. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § A természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a feladatkörét és a működési területét érinti.”

(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § (1) Természetvédelmi hatósági ügyben

a) a természetvédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét a székhelyére is idézheti,

b) a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

(2) Az előzetes szakhatósági állásfoglalás 30 napig használható fel.”

(3) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdése a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„16. a természetvédelmi hatósági eljárásokat;

17. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást.”

(4) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„21. a barlangok természeti állapotfelvételével és kezelési tervük készítésével kapcsolatos előírásokat;”

98. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

a) 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében az „– az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett – a területet fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „a területet azonnal” szöveg,

c) 27. § (3) bekezdésében az „az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett –, fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „–, azonnal” szöveg,

d) 44. § (3) bekezdésében, 78/B. § (7) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 50. § (6) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

f) 66. § (6) bekezdés b) pontjában, 78/B. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

g) 76. § (1) bekezdésében az „eljárási határidő hetven” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő kilencven” szöveg,

h) 78. § (1)–(3) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

i) 78. § (4) bekezdésében az „(a továbbiakban: lefoglalás)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: zár alá vétel)” szöveg, a „lefoglalja” szövegrész helyébe a „zár alá veszi” szöveg,

j) 78. § (6) bekezdésében a „lefoglalható” szövegrész helyébe a „zár alá vehető” szöveg,

k) 85. § (1) bekezdés 14. pontjában a „kiirtásra vonatkozó eljárással” szövegrész helyébe a „kiirtással” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

a) 49. § (2) bekezdésében az „, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter határozza meg” szövegrész,

b) 85. § (1) bekezdés 11. pontjában a „kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság” szövegrész,

c) 85. § (1) bekezdés 14. pontjában a „körének meghatározására vonatkozó eljárással,” szövegrész,

d) 85. § (1) bekezdés 15. pontjában az „eljárási” szövegrész.

44. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

100. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.”

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/A. § A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.”

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) A vadászterület kijelölése iránti hatósági eljárásban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.

(2) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel, állami tisztviselővel szemben, aki olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében jár el, amelynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a vadászatra jogosultnál, mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.”

(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult ellenőrizni.”

(5) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a vadászati hatóság eljárására,

b) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre

vonatkozó szabályokat.”

101. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

a) 11/A. § (2) bekezdésében a „tesz közzé” szövegrész helyébe a „tesz közhírré” szöveg,

b) 11/A. § (4) bekezdésében a „hirdetmény formájában közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg, a „hirdetmény formájában való közzétételt” szövegrész helyébe a „közhírré tételt” szöveg, a „közzétesz” szövegrész helyébe a „közhírré tesz” szöveg, a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,

c) 11/C. § (1) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

d) 27. § (6) bekezdésében a „nyilvánosan is közzé kell tenni” szövegrész helyébe a „közhírré kell tenni” szöveg,

e) 27/F. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

f) 61. § (4) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,

g) 65. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg, záró szövegrészében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,

h) 74/A. § (1) bekezdésében a „rendelkezik ügyféli jogállással” szövegrész helyébe a „e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül” szöveg,

i) 81. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

j) 81. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

k) 89/A. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

a) 11/C. § (2) bekezdése,

b) 18. § (6) bekezdése,

c) 74/B. § (7) bekezdése,

d) 88. §-a,

e) 100. § (1) bekezdés c) pont 17. alpontjában az „és a vadászatra jogosultak” szövegrész,

f) 100. § (1) bekezdés c) pont 27. és 30. alpontja.

45. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

103. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási hatósági ügyek tekintetében a területi kamara felügyeleti szerve az országos kamara, az országos kamara felügyeleti szerve a miniszter.”

(2) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bíróság a területi kamara működését felfüggesztette és felügyelőbiztost nem rendelt ki, a miniszter miniszteri rendeletben a kamara működése törvényességének helyreállításáig a kamara 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási feladatainak ellátására más eljáró területi kamarát jelöl ki.”

(3) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi kamara jogosult közigazgatási pert indítani – a fegyelmi ügyek kivételével – az országos kamara testületi szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel szemben arra hivatkozással, hogy az jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. A perindítási jogkör nem terjed ki a fegyelmi ügyekre.”

(4) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az országos kamara ellen a felügyelő bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül indíthatja meg.”

(5) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi kamara jár el. A területi kamara elsőfokú határozata ellen fellebbezésnek van helye. A területi kamara döntése elleni fellebbezés elbírálására az országos kamara jogosult.”

104. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

a) 31. § f) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 35/A. § (1) bekezdésében a „tanácsnak további vizsgálat nélkül el kell utasítania” szövegrész helyébe a „tanács végzésben visszautasítja” szöveg,

c) 36/C. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

d) 40. §-t megelőző alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadása” szöveg,

e) 42. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

105. § Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

a) 26. § (4) bekezdése,

b) 37/B. § (5) és (6) bekezdése,

c) 38. § (4)–(8) bekezdése,

d) 39. § (4) bekezdése,

e) 40. § (2) bekezdésében a „sérelmet szenvedett” szöveg,

f) 40. § (6) bekezdése.

46. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

106. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A méltányossági eljárás indulására irányuló kérelem nem terjeszthető elő kormányablaknál.

(16) A méltányossági eljárásban – a (10) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével –

a) sommás eljárásnak nincs helye és

b) az ügyintézési határidő kilencven nap.”

47. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

107. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazásában

a) ellenérték: minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a munkavégzésre tekintettel nyújtottak vagy amelyben megállapodtak;

b) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló, valamint a 3/B. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy;

c) foglalkoztató: a munkáltató, továbbá az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt a h) ponton kívüli egyéb – foglalkoztatásra irányuló – jogviszony keretében foglalkoztat;

d) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a munkaviszony, valamint – a 3/B. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka;

e) munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a jogszabály alapján járó illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és tizenharmadik havi illetmény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazás, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás;

f) munkahely: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott munkahely, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelye vagy a munkavégzés céljára biztosított más lakóhelyisége, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelye;

g) a munkaszerződés lényeges tartalmi eleme: a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alapbér, a munkakör, a munkahely (munkavégzés helye), valamint a munkaidő;

h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;

i) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat.

(2) E törvény hatálya a munkaügyi hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: munkaügyi ellenőrzés) és a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzés alapján indított munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvény alkalmazásában ügyfél:

a) az a foglalkoztató, akit munkaügyi ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben munkaügyi hatósági eljárást indítottak,

b) az (5b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

c) a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatás kötelezettje,

d) a 3/B. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti munkáltató.”

(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A munkaügyi ellenőrzés és az annak alapján induló munkaügyi hatósági eljárás lefolytatására a (2) és (3) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jogosult.

(2) Általános hatáskörű munkaügyi hatóság (a továbbiakban: munkaügyi hatóság) a kormányrendeletben kijelölt munkaügyi hatóság. Az általános munkaügyi hatóság felügyeleti szervét a kormányrendelet jelöli ki. Az általános hatáskörű munkaügyi hatóság hatásköre a (3) bekezdésben meghatározott ügyekre nem terjed ki.

(3) Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:

a) a bányafelügyelet, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek vonatkozásában;

b) a honvédelmi munkaügyi hatóság, a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter;

c) a rendvédelmi munkaügyi hatóság, a rendvédelmi szervek – a d) pontban meghatározott szervek kivételével – és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában,

d) a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatóság, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak munkavégzése vonatkozásában.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatóságok hatáskörére, felügyeleti szervére, valamint feladataira és eljárására kormányrendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(3) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre, illetve az Mt. 136. §-ában és 137. §-ában, 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában, 146. § (1)–(3) bekezdésében, 147. §-ában, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzésére terjed ki.”

(4) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed

a) a munkaviszonyra [1. § (1) bekezdés h) pont], ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,

b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra és a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyra,

c) az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,

d) az iskolaszövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,

e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),

f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,

g) az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.

(2) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik

a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka,

b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,

c) a Köt.-ben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,

d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti, valamint

e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.”

(5) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni munkaügyi ellenőrzést tarthat. A helyszíni munkaügyi ellenőrzésre az Ákr. szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi hatóság jogosult

a) az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre való belépésre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,

b) az ellenőrzéshez szükséges iratok, nyilvántartások megtekintésére, azokról másolat vagy képfelvétel készítésére,

c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, a munkahelyen található biztonsági berendezések képfelvételének megtekintésére, a munkahelyre való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, és azokról másolat készítésére,

d) a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, illetve e személyek tanúként történő meghallgatására,

e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) használatára.

(3) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban – kivéve, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. Az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az a munkahelyen dolgozók munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(4) Ha a foglalkoztató az iratot, nyilvántartást a hatóság felhívására – a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság az iratot, nyilvántartást zár alá veheti. Ugyancsak zár alá vehető az irat, nyilvántartás, ha az ellenőrzés helyszínén nincs mód arra, hogy a munkaügyi hatóság azokról másolatot készítsen, vagy egyéb okból szükségesnek mutatkozik. A munkaügyi hatóság az iratokat, nyilvántartásokat – eljárási érdekből – legfeljebb öt munkanapra veheti zár alá.

(5) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

(6) A munkaügyi hatóság a hatósági ellenőrzés során készített iratmásolatot, hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és köteles azokat az eljárás végleges befejezését követő három év elteltével megsemmisíteni.”

(6) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az ügyfél a saját munkaügyi ellenőrzését nem kérheti.

(2) A munkaügyi ellenőrzés során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott munkavállalónak az Ákr. adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek a panasza vagy közérdekű bejelentése alapján a hatóság munkaügyi ellenőrzést kezd.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személynek tanúkénti első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.

(4) A munkaügyi hatóság – a tényállás tisztázásához szükséges mértékben, határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett – legfeljebb két ízben felhívhatja hiánypótlásra az ügyfelet.

(5) Az ügyfél nyilatkozata nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.

(6) Az ügyfél a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével, valamint a munkavállalók munkavégzésével kapcsolatban keletkezett iratot másolatban nem nyújthatja be.

(7) Ha az ügyfél a munkaügyi hatóság által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja vagy valótlan adatokat közöl, a munkaügyi hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezheti, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság a munkaügyi ellenőrzés során ismételten is kiszabható.

(8) Ha az ügyfél az adatszolgáltatási kötelezettségét a munkaügyi hatóság általi ismételt elrendelésben meghatározott határidőben nem teljesíti, az elmulasztott adatszolgáltatás utóbb nem pótolható.”

(7) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A munkaügyi ellenőrzés befejezéséről az ügyfél kérelmére kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza, hogy a munkaügyi hatóság az ügyfélnél a 3. § (1) bekezdése szerinti mely tárgykörökben, milyen időszakra vonatkozóan folytatott munkaügyi ellenőrzést.

(2) Ha a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzés során jogsértést nem tapasztalt, és az ügyfél az ellenőrzés eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérte, a munkaügyi hatóság az ügyfelet a munkaügyi ellenőrzés lezárásáról írásban tájékoztatja.

(3) Az eljárást befejező, végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a munkaügyi hatóság utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. Az utóellenőrzés nem mellőzhető, ha a kötelezés alapja a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés.”

(8) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A munkaügyi hatósági eljárás hivatalból indul.

(2) A jogsértés megállapítására és a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazására – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem indítható munkaügyi hatósági eljárás, ha a jogsértés elkövetésétől számított 3 év eltelt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a jogsértés elkövetésétől számított 3 év elteltével is indítható eljárás, ha

a) a 3 évnél korábban megkezdett jogsértés a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy

b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti hatóság a munkaügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

(4) Ha a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintően az ellenőrzést megelőzően a felek között az ellenőrzés tárgyát érintően munkaügyi vita indult, a munkaügyi hatóság az eljárást a munkaügyi vita jogerős befejeződéséig felfüggeszti.

(5) A munkaügyi hatósági eljárásban a 4. §, a 4/A. § és az 5. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(9) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaügyi hatóság eljárásában a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)

a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontja esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,”

(10) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés helyett a külön jogszabályban meghatározott, munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmaz, kivéve, ha a munkaügyi bírság kiszabása a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nem mellőzhető.”

(11) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Ákr. 84. § b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha a munkaügyi hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá az e) vagy i) pontja szerinti jogsértés miatt hozta.”

(12) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztató a folyamatban lévő hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti.”

(13) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogsértéssel okozott hátrány nagyságát, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértő állapot időtartamát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, a jogsértéssel érintett munkavállalók számát, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”

(14) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A munkaügyi hatóság az Flt. 57/A. § (2) bekezdése alapján kezelt adatokból – az ellenőrzési tevékenysége keretében – hatósági hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.”

(15) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § (1) Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.

(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehet indítani.

(3) A munkaügyi hatósági eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

(16) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/C. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során végleges hatósági határozat vagy – közigazgatási per esetén – jogerős és végrehajtható bírósági határozat jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé válásának időpontját,

c) a jogsértés megjelölését,

d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,

e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. A munkaügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat informatikai adatbázisában a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásakor, a határozat ellen indított közigazgatási per esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon helyezi el.

(3) A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.

(4) A munkaügyi hatóság – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a külön jogszabályban meghatározott munkaügyi jogsértést első esetben elkövetett, végleges hatósági vagy – közigazgatási per esetén – jogerős és végrehajtható bírósági döntéssel munkaügyi bírsággal, központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

(5) Külön jogszabály meghatározhat olyan munkaügyi jogsértéseket is, amelyek vonatkozásában a munkaügyi hatóság nyilvánosságra hozatali kötelezettsége akkor keletkezik, ha a jogsértést megállapító hatósági határozat véglegessé válásától vagy – közigazgatási per esetén – a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a korábbival azonos jogsértést ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában – a több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül végleges hatósági vagy jogerős és végrehajtható bírósági határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(6) A munkaügyi hatóság a határozatának megtámadása esetén

a) a (4) és (5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős határozatában foglalt döntésére figyelemmel teszi közzé,

b) – amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.

(7) A munkaügyi hatóság nyilvántartásba-vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató végleges hatósági határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált hatósági határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

(17) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a határozat végrehajtására, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn. A határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályait megfelelően kell alkalmazni.”

(18) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5a) és (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját.

(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), valamint a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg.”

(19) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap)

„a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a 2/A. §, 3. § és a 6. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint az ellenőrzés speciális eszközeit,

b) a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a rendvédelmi szerveknél és az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában a rendvédelmi munkaügyi hatóság kijelölését,”

108. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

1. 1. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a 3/B. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

2. 3. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „ellenőrzés kiterjed” szövegrész helyébe a „hatóság hatásköre” szöveg, záró szövegrészében a „megtartására” szövegrész helyébe a „megtartásának ellenőrzésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés alapján induló munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki” szöveg,

3. 3. § (1a) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság hatásköre” szöveg,

4. 3. § (3) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrészek helyébe a „munkaügyi hatóság hatásköre” szöveg,

5. 3. § (5) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság hatásköre” szöveg,

6. 6. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet” szövegrész helyébe az „eljárásában a következő intézkedéseket alkalmazhatja” szöveg, i) pontjában az „1. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (10) bekezdése” szöveg,

7. 6. § (4) és (5) bekezdésében, 7/A. § (7) bekezdésében, 8. § (5) bekezdés a) pontjában, 8/E. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe „végleges” szöveg,

8. 6. § (6) bekezdésében az „az 1. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 3/B. § (1) bekezdés e) és f) pontja” szöveg,

9. 7. § (6) bekezdésében a „közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „hatósági határozat jogerőre emelkedésétől illetve véglegessé válásától” szöveg,

10. 7. § (8) bekezdésében a „munkaügyi bírság” szövegrész helyébe a „munkaügyi bírság, illetve a 6. § (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés” szöveg,

11. 7/A. § (3) bekezdésében a „Magánszemély munkáltató” szövegrész helyébe a „Természetes személy foglalkoztató (ideértve az őstermelőt is)” szöveg,

12. 8. § (4) bekezdésének záró szövegében, 8/E. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

13. 8. § (5) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

14. 8. § (7) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

15. 8/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 8/D. § (3) bekezdésében a „2. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „2. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

16. 8/C. § (7) bekezdésében a „jogerős közigazgatási határozatban” szövegrész helyébe a „végleges hatósági határozatban” szöveg,

17. 8/E. § (3) bekezdésében a „munkaügyi bíróságoktól” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróságoktól” szöveg,

18. 8/F. § (1) bekezdésében az „a Ket. 137. §-ában meghatározott feltételek fennállnak” szövegrész helyébe az „az Ákr. 132. §-ában meghatározott feltétel fennáll” szöveg,

19. 8/F. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

a) 3. § (4) bekezdése,

b) 7. § (2) bekezdése,

c) 8. § (1) bekezdése,

d) 9. § (3) bekezdése,

e) 11. § (1) bekezdése.

48. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

110. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi.

(7) Ha az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a részadat-szolgáltatás során átadott adatok felhasználására jogszerűtlenül, nem a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott céllal került sor, vagy azok harmadik személy részére továbbításra kerültek, az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi.”

111. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. § (8b) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

49. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

112. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 9. § (2) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „végleges határozata” szöveg lép.

50. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

113. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény tervezett kutatási területe.”

(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag írásban, eredeti példányban, az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.”

(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és az eljárás tárgyáról

a) hirdetményt tesz közzé az atomenergia-felügyeleti szerv honlapján és hirdetőtábláján, valamint a hirdetmeny.magyarorszag.hu közigazgatási portálon,

b) értesíti az eljárásban közreműködő szakhatóságot.

(6) A közmeghallgatáson elhangzottakról készült feljegyzés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban Ákr.) meghatározottakon kívül

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát,

b) a közmeghallgatáson résztvevő atomenergia-felügyeleti szerv, a szakhatóság és az engedélyes részéről megjelent személyek azonosításához szükséges adatokat

tartalmazza.

(7) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatást az Ákr. alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, vagy a kép- és hangfelvételről a (6) bekezdésnek megfelelő tartalmú feljegyzést készít, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a hangfelvételt írásos feljegyzésben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(8) A közmeghallgatás lebonyolítása során biztosítani kell, hogy a megjelentek egyenlő feltételek mellett kérdezhessenek, nyilváníthassanak véleményt.”

(4) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény „Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai” alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában közreműködő szakhatóságok megnevezését, a bevonás esetköreit, a vizsgálandó szakkérdést és az eljárás tárgyát a 2. melléklet határozza meg.

(2) A szakhatósági eljárásban az ügyintézési határidő a (3) bekezdésben foglaltak kivételével huszonegy nap.

(3) A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság ügyintézési határideje harminc nap.

(4) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság által kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás egy évig hatályos.”

(5) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában hiánypótlásra felhívásnak több ízben helye van.”

(6) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban

a) az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában sommás eljárásnak nincs helye,

b) a kapcsolódó eljárás iránti kérelem nem irányulhat a megelőző eljárás lefolytatására,

c) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,

d) a döntés szóban nem közölhető.”

(7) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § (1) A 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés, bővítés engedélyezése és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése esetében az ügyintézési határidő tizenkét hónap, amely indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2) A 17. § (2) bekezdés 15. pontja szerinti radioaktívhulladék-tároló létesítése engedélyezésének és a 17. § (2) bekezdés 12. pontja szerint radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete kijelölése esetén az ügyintézési határidő tizenkét hónap, amely indokolt esetben, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az ügyintézési határidő tizenegy hónap:

a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti, a nukleáris létesítmény üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges engedélyezés esetében,

b) a 17. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti ügyben,

c) a 17. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti engedélyezési eljárásban, ha a nukleáris létesítmény átalakítása miatt a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítása szükséges,

d) a 17. § (2) bekezdés 15. pontja szerinti engedélyezési eljárásban, beleértve azon átalakításokat, amelyek a radioaktív-hulladék tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylik, kivéve a tároló létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének eseteit.

(4) Az ügyintézési határidő nyolc hónap

a) a 17. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott nukleáris létesítményre, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolójára vonatkozó tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése esetében,

b) nukleáris létesítményekre vonatkozó első biztosítéki nyilvántartásba-vételi eljárás esetében.

(5) Az ügyintézési határidő százötven nap a 17. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti építési engedélyezési eljárásokból a konténment építési engedélyezési, 4. pontja szerinti gyártási engedélyezési eljárásokból a legmagasabb biztonsági osztályba tartozó rendszerelemek gyártási engedélyezési és 14. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban.

(6) Az ügyintézési határidő százhúsz nap

a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontjában, 3. pontjában az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, 4. pontjában az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, 6., 7., 9. és 44. pontjában és a 17. § (8a) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban,

b) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel a 17. § (2) bekezdés 5. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásban,

c) a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel a 17. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban,

d) a 17. § (2) bekezdés 39. pontjában meghatározott ügyekben kiemelt létesítmény esetében,

e) a 17. § (2) bekezdés 12. pontjában meghatározott a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének felülvizsgálata esetében, kivéve, ha erre az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében kerül sor,

f) a 17. § (2) bekezdés 26. pontjában meghatározott ügyekben kiemelt létesítmény esetében,

g) a határozott időre adott engedély időbeli hatályának módosítására irányuló eljárásban,

h) az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedélyben előírt feltétel teljesítése határidejének módosítására irányuló eljárásban,

i) a hivatalból indított eljárásban.”

(8) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 14. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A (4) és (4a) bekezdés szerinti határozat, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat tekintetében a keresetlevél halasztó hatályának bíróság általi elrendelésének nincs helye.”

(9) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő beérkezésétől számított 120 napon belül bírálja el.”

(10) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv által hozott közigazgatási határozatot kizárólag a 11/A. § (1) bekezdése szerinti ügyfél támadhatja meg közigazgatási perben.

(2) Az alperes hatóság csak a védiratban indítványozhatja a megelőző eljárásban közreműködő szakhatóság perbevonását. A bíróság a perbevonási indítványt haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbevonás elfogadása tárgyában.”

(11) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter – e törvény figyelembevételével, indokolt esetben – eltérő követelményeket állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetekre vonatkozóan a 17. § (2) bekezdés 26–42. pontjával kapcsolatos feladatokat ellátó honvédségi szervezet kijelöléséről és az eljárási szabályokról külön jogszabály rendelkezik.”

(12) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény a 66/E. §-t követően a következő 66/F. §-sal egészül ki:

„66/F. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(13) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„m) az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának, nyilvántartásának és értékelésének rendjét; valamint a radioaktív anyagok nyilvántartásával és ellenőrzésével, továbbá a nukleáris anyagok nyilvántartásával és ellenőrzésének szabályaival összefüggő eljárási szabályokat,”

(14) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § x) pont xi) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:)

xi) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, kezelése, feldolgozása, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, szállítása engedélyezési és a hatósági felügyelet alóli felszabadítási eljárását, valamint a radioaktív anyagok szállításának, fuvarozásának és csomagolásának eljárási szabályait,”

(15) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„z) a honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter a 17. § (2) bekezdés 26–42. pontjával kapcsolatos feladatok ellátására honvédségi szervezet kijelölését és részletes eljárási szabályait.”

(16) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter az e törvényben meghatározottaktól eltérő követelményeket.”

(17) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

114. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében az „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárás végleges döntéssel történő befejezéséig” szöveg,

b) 11/A. § (1a) bekezdésében a „döntés jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától” szöveg,

c) 16/B. § (9) bekezdés d) pontjában, a 19/B. § (3) bekezdés g) pontjában és 19/B. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

d) 17. § (2c) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

e) 18/B. §-ában az „akkor e jogvita eldöntéséig” szövegrész helyébe az „a kijelölési eljárás befejezéséig” szöveg,

f) 19. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

g) 19. § (4a) és (4d) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

115. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11/A. § (2d) bekezdésében a „de legalább a (2c) bekezdésben meghatározott terület” szövegrész.”

b) 12. § (1), (8) és (9) bekezdése,

c) 13. § (3) bekezdésében az „, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele” szövegrész,

d) 18/B. §-ában a „A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.” szövegrész,

e) 67. § v) pont va) és vb) alpontja.

51. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

116. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg.”

52. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

117. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.

(4) Védjegyügyekben nem alkalmazandók az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései, sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.”

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”

(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény a 120. §-t követően a következő 120/A. §-sal egészül ki:

„120/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

118. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 38. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 39. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

c) 39. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek” szöveg, a „közzétételére” szövegrész helyébe a „közhírré tételére” szöveg,

d) 41. § (3) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg, az „a Ket.-nek” szövegrész helyébe az „az Ákr.-nek” szöveg,

e) 46. § (2) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-ben” szöveg, az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

f) 46/B. § (1) bekezdésében az „A Ket.-nek” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-nek” szöveg,

g) 77. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 38. § (5) bekezdése,

b) 40. § (5) bekezdése,

c) 77. § (8) bekezdése.

53. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása

120. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”

(2) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az életjáradék megállapításáról a kárpótlási hatóság az igénylés benyújtásától számított 4 hónapon belül dönt.”

121. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7/A. § (2) bekezdése.

54. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

122. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését megállapító döntés véglegessé vált, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított teljes összeget,

b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított összeg 50%-át

kell kifizetni.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az ellátás a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított összeg 50%-át,

b) a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatban megállapított teljes összeget

kell kifizetni.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyermek

a) felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával ideiglenesen

aa) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el, vagy

ab) ha az aa) alpontban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség,

1. a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,

2. a tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség vagy azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt – gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el; vagy

b) érdekében áll az anya előzetes letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő együttes elhelyezése, az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával, ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén helyezi el.”

(4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló másodfokú gyámhatósági döntés ellen az ügyfél tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert. A másodfokú gyámhatóság a keresetindítás tudomására jutásától számított nyolc napon belül terjeszti elő a védiratát. A bíróság lehetőleg a keresetlevél hozzá való érkezését követő harminc napon belül határoz.”

(5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyámhatóság a (3) és a (6) bekezdésben meghatározott kérelemről huszonöt napon belül dönt. Ha a gyámhatóság huszonöt napon belül nem dönt, a bejelentett tartózkodási helyet jóváhagyottnak kell tekinteni. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmét akkor utasítja el, ha a tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében.”

(6) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményének elkészítéséért díjazásban nem részesül.

(8) A megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság pártatlanul és befolyásmentesen alakítja ki szakmai véleményét. A szakmai vélemény tartalma tekintetében a megyei, fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság nem utasítható. Az adott ügyben nem lehet a szakértői bizottság tagja az a személy, akivel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.”

(7) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Szociális Ágazati Portálon – a (12) és (13) bekezdésben meghatározottak szerint – közhírré kell tenni

a) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

b) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a 100/A. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

c) az a) és b) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott, és a közhírré tett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.”

(8) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (12) bekezdés e) pont ef) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell a d) pontban nem említett jogsértés esetén)

„ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit és azok alkalmazásának időpontját,”

(9) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A működést engedélyező szerv gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki)

„c) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését,

d) ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti,”

(10) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértő magatartás megvalósulásától, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt.”

(11) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve – a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően – több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható.”

(12) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 103/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény szerinti gyámhatósági eljárásokban, vagy ha a felhatalmazása alapján kiadott rendelet – gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen – a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy rendelhető ki, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a Kormány által erre kijelölt szervhez a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.”

(13) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyámügyi eljárásban a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy eljárási képességgel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben e törvény vagy más jogszabály alapján jogosult eljárást kezdeményezni vagy jognyilatkozatot tenni.

(2a) Az e törvény szerinti eljárásokban az ügyfél a szakértői vizsgálatban köteles közreműködni.”

(14) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 15. § (1)–(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni.”

(15) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről – a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – hatvan napon belül dönt.

(2a) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről a kötelező gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül dönt, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja.

(2b) A gyámhatóság – a nemzetközi örökbefogadás kivételével – a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti esetben az örökbefogadás engedélyezéséről kilencven napon belül dönt.”

(16) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 128/C. §-sal egészül ki:

„128/C. § Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban az iratbetekintési jog a titkos örökbefogadással összefüggésben a Ptk. 4:126. § (6) bekezdésében, a származás megismeréséhez fűződő joggal összefüggésben a Ptk. 4:135. §-ában foglalt korlátozással gyakorolható.”

(17) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatás iránti kérelméről első fokon)

„d) a kérelem módosítását követő naptól számított harminc napon belül határoz, ha a fenntartó a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben benyújtott kérelmet tárgyév január 6-át követően módosítja.”

(18) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem indítható meg.”

(19) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„y) az e törvény szerinti gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői szakterületeket, a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenység bejelentésének részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a névjegyzék vezetésére vonatkozó eljárás részletes szabályait.”

(20) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„f) – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az országos szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait,”

(21) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 183. §-sal egészül ki:

„183. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

123. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 20/B. § (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 62/C. § (1) bekezdésében, 69/F. § (1) bekezdés a) és b) pontjában. 98. § (1) bekezdésében, 145. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

2. 23. § (3) bekezdésében az „a fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

3. 25. § (8) bekezdésében, 66/D. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

4. 32. § (8) bekezdés a) pontjában a „fellebbezésre tekintet nélküli” szövegrész helyébe az „azonnali” szöveg,

5. 62/C. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

6. 67/A. § (5) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

7. 68. § (4) bekezdésében, 93. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,