8. 69/C. § (5) bekezdésében, 69/H. § (5) bekezdésében a „közzétételéről” szövegrész helyébe a „közhírré tételéről” szöveg,
9. 73. § (1) bekezdés b) pontjában, 79. § (1) bekezdésében a „harmincöt” szövegrész helyébe a „negyvenöt” szöveg,
10. 73. § (1) bekezdés c) pontjában a „két hónapon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg,
11. 78. § (4) bekezdésében a „harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon belül, azonnal” szöveg,
12. 80/A. § (1)–(3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
13. 80/B. § (2) és (3) bekezdésében, 93. § (4) bekezdésében, 152. § (5) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
14. 81/C. § (1) bekezdésében a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe „jogorvoslatnak” szöveg,
15. 98. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében és (14) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,
16. 98. § (12) bekezdés a) pontjában, 162. § (1) bekezdés i) pontjában a „közzététel” szövegrész helyébe a „közhírré tétel” szöveg,
17. 98. § (13) bekezdésében a „közzé” szövegrész helyébe a „közhírré” szöveg, a „közzétenni” szövegrész helyébe a „közhírré tenni” szöveg,
18. 98. § (14) bekezdés c) pontjában a „közzétételt” szövegrész helyébe a „közhírré tételt” szöveg,
19. 100. § (1) és (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,
20. 100/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „történő jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,
21. 103/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
22. 103/B. § (3) bekezdés b) pontjában a „közzétételéhez” szövegrész helyébe a „közhírré tételéhez” szöveg,
23. 123. §-ában a „belföldi jogsegély” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,
24. 127. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „Ákr.” szöveg,
25. 131. § (3) bekezdésében a „jogerős megállapítása” szövegrész helyébe az „az azt megállapító döntés véglegessé válása” szöveg,
26. 136/A. § (2) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Az Ákr.-ben” szöveg,
27. 138. § (1) bekezdés d) pontjában, 139. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában, 139. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
28. 145. § (5) bekezdés b) pontjában a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,
29. 145. § (7) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzését” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a szolgáltatónál, intézménynél, hálózatnál (székhelynél, telephelynél), illetve a fenntartónál” szöveg, a „(székhely, telephely)” szövegrész helyébe a „(székhely, telephely), illetve a fenntartó” szöveg,
30. 145. § (10) bekezdés a) és b) pontjában az „ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „azzal kapcsolatos közigazgatási per” szöveg,
31. 145. § (10) bekezdés záró szövegében a „döntés bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „pert” szöveg
lép.
124. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 98. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek,
b) 98. § (8) bekezdése, (10a)–(10c) bekezdése,
c) 98. § (12) bekezdés f) pontja,
d) 131. § (5) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész,
e) 133/B. §-ában az „A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.” szövegrész,
f) 134. § (5) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész,
g) 145. § (2c) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész,
h) 145. § (9) bekezdése.
125. § A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény
a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában az „emelkedett jogerőre” szövegrész helyébe a „vált véglegessé vagy nem emelkedett jogerőre” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében az „eljárás jogerősen nem fejeződött be” szövegrész helyébe az „eljárást lezáró döntés nem vált véglegessé vagy nem emelkedett jogerőre” szöveg, a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg
lép.
126. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény a 2/A. §-t követően a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § A 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban fellebbezésnek van helye.”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tag joga, hogy)
„e) a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatát megtámadja;”
(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag jogosult, aki a határozat meghozatalában nem vett részt, vagy aki a határozat meghozatalában részt vett és ellene szavazott.”
(4) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú végzés közigazgatási perben megtámadható.”
127. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény
a) 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 2/A. § (1) bekezdésében a „vadászjegy kiállításával és érvényesítésével” szövegrész helyébe a „vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával” szöveg,
lép.
128. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény
a) 14. § (5) bekezdése,
b) 17. § (4) bekezdése,
c) 18. § (5) és (6) bekezdése,
d) 26. § (4)–(6) bekezdése.
129. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 11. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg lép.
130. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani.”
(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül.”
(3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1) és (2) bekezdés, valamint a 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint végleges döntéssel elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni.”
(4) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény „Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai
53/A. § Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban az eljáró hatóság és szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le.
53/B. § Azon építési beruházás építésügyi hatósági eljárására, amely legalább – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított – 90 millió forint építmény értékű, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Ngtv. 2. §-a kivételével.
53/C. § (1) A kérelemre indult építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik.
(2) Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő
a) a telepítési hatásvizsgálati szakaszban
aa) 50 nap,
ab) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap;
b) az integrált építési engedélyezési szakaszban
ba) 25 nap,
bb) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap.
53/D. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatok tekintetében szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe.
(2) Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, hatósági ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.
53/E. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezési eljárásban adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak.
(2) Ha a szakhatóság az eljárására irányadó ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
53/F. § (1) Amennyiben az eljárásban több mint ötven ügyfél vesz részt, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.
(2) Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyfél nyilatkozata nem pótolja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges.
(3) Az építésügyi hatóság határozata honvédelmi okból akkor nyilvánítható azonnal végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen megvalósuló, és a külön jogszabály szerinti honvédelmi és katonai célú építmény építésügyi hatósági engedélyezésére irányul.
53/G. § (1) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.
(2) Az eljárás megindulásáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.
53/H. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének véglegessé válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban.
53/I. § Az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntését a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megtámadni.”
(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan)
„12.1. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok és felügyeleti szerveik kijelölését és az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendelettel állapítsa meg.)
131. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a) 30. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
b) 35. § (5) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
c) 39. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,
d) 40. § (2) bekezdés c) pontjában és 47. § (1) bekezdés d) pontjában, a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
e) 48. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,
f) 48. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában, 48. § (3) bekezdésében, valamint 49. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
g) 57/C. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
h) 62. § (1) bekezdés 1.1. alpontjában a „hatáskörét” szövegrész helyébe a „hatáskörét, felügyeleti szervét” szöveg,
i) 62. § (1) bekezdés 17. pontjában a „bírósági felülvizsgálat céljából” szövegrész helyébe a „bíróság részére” szöveg
lép.
132. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (7) bekezdésében az „A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt.” szövegrész.
133. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e § szerinti megállapodások hatósági szerződések.”
134. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 44/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
b) 44/A. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg
lép.
135. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.”
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ellátások jogosultsági feltételei tekintetében az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.”
(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során – a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás mellett – az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő az igény elbírálása során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az az igénybejelentés visszavonásának minősül. Ha a nyugdíjas a felülvizsgálat során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.”
(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 67. §-sal egészül ki:
„67. § A véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartama a nyugellátás megállapítása iránti eljárásban a nyugellátásra való jogosultság megállapítása során – a 80. §-ban foglaltaktól eltérően – csak akkor csökkenthető, ha
a) a szolgálati idő, illetve a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamának jogalap nélküli megállapítása az igénylőnek felróható, vagy
b) az adott időtartamot a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendelet vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alapján külföldi szerv szolgálati időként figyelembe veszi.”
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 70. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a baleseti hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság azért nem állapítható meg, mert a baleset üzemiségét – véglegessé vált határozattal – még nem állapították meg, a kérelmet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – el kell utasítani. Ha az igénylő a kérelmét a baleset üzemiségének megállapítását követően újra benyújtja, a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A baleseti hozzátartozói nyugellátást igénylő személynek hozzátartozói nyugellátást kell megállapítani, ha a baleset üzemiségét – véglegessé vált határozattal – még nem állapították meg, és az igénylő hozzátartozói nyugellátásra jogosult. Ha a baleset üzemiségét a hozzátartozói nyugellátás megállapítását követően megállapítják, a jogosultsági feltételek fennállása esetén kérelemre
a) a hozzátartozói nyugellátást az eredeti kezdő időpontjára visszamenőleg meg kell szüntetni,
b) a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével meg kell állapítani, és
c) a különbözetet az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben folyósítani kell.”
(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíj előleget állapít meg.
(2) A nyugdíjelőleget a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból határozattal kell megállapítani.
(3) A nyugellátás megállapításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a nyugdíjelőleget megállapító határozatban foglaltak nem kötik, kivéve, ha a nyugdíjelőleget megállapító határozatot közigazgatási bíróság már elbírálta. Ha a nyugdíj előleget megállapító határozat véglegessé válását követően új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a közigazgatási bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.
(4) Az igénylő a nyugdíj előleget megállapító határozatban és a nyugellátást megállapító határozatban egyaránt feltüntetett megállapításokat a nyugellátást megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során akkor is vitathatja, ha a nyugdíj előleget megállapító határozattal szemben nem élt jogorvoslattal.
(5) A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani.”
(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Ha az egészségi állapottól függő nyugellátás iránti igényt arra tekintettel utasították el, hogy az igénylő nem megváltozott munkaképességű, az elutasító határozat véglegessé válását követő egy éven belül a nyugellátás iránt újabb igény akkor nyújtható be, ha az igénylő az igénybejelentéshez csatolja a háziorvos (szakorvos) igazolását arról, hogy az egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott.”
(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyugellátást megállapító elsőfokú határozatban foglalt nyugdíjösszeget a fellebbezésre tekintet nélkül folyósítani kell.
(7) Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.”
(9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás iránti igényt jogszabálysértően utasította el, a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével meghatározott időponttól kezdődően állapítja meg.”
(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően magasabb összegben újra megállapítja, ha
a) a nyugellátást jogszabálysértően állapította meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy
b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapította meg, de a magasabb összegben történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.
(1b) Az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben, valamint ha a nyugellátást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vagy a nyugdíjfolyósító szerv jogszabálysértése miatt nem folyósították, a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget és az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni a jogosultnak.
(1c) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az újra megállapítás iránti eljárás megindulását megelőző hat hónapon belül járó összeget ki kell fizetni a jogosultnak.”
(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást jogszabálysértően állapította meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, hivatalból alacsonyabb összegben újra megállapítja.”
(12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogszabálysértően arra nem jogosultnak állapított meg nyugellátást, a nyugellátást az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, hivatalból megszünteti.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat
a) az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjától rendeli el, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása a nyugellátásban részesülőnek nem róható fel,
b) a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően rendeli el, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása a nyugellátásban részesülőnek felróható.
(9) Nem lehet az (1) bekezdésben, az (1a) bekezdés a) pontjában, a (6) bekezdésben és a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a nyugellátást elutasító, illetve megállapító korábbi határozatot közigazgatási bíróság már elbírálta.”
(13) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni
a) a közigazgatási bíróság ítélete alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű,
b) a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét, ha a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.”
(14) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86/A. § (1) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, ki vette fel jogalap nélkül a nyugellátást.”
(15) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 88/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88/A. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult a 87. és 88. § szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül köteles megküldeni.
(2) A 87. § és 88. § szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, ki felelős az elhunyt jogszerző haláláért.”
(16) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) A nyugdíj előleggel kapcsolatos hatósági ügyekben nincs kijelölt másodfokú szerv.
(2) A 80. §-ban foglaltak nem érintik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az általános közigazgatási rendtartásban biztosított jogát a döntés módosítására vagy visszavonására. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.”
(17) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat alcíme a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell indítani.
(2) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, az egyszeri segély engedélyezése, a tartozás méltányosságból történő mérséklése, elengedése, valamint a fizetési kedvezmény engedélyezése ügyében hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.”
(18) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.
(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
b) a foglalkoztatók adatai,
c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
(4) A biztosított, volt biztosított a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek azokról az általa ismert, (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokról, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő öt napon belül hivatalból megindítja az egyeztetési eljárást.
(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás során bizonyítási eljárást folytathat le, e törvény alapján ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, és az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.
(7) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.
(9) A kérelemre indult egyeztetési eljárásra a (3), (4), (6), (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a (3) bekezdés szerinti értesítést az eljárás megindítását követő öt napon belül kell a kérelmezőnek megküldeni,
b) a kérelmező a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő harminc napon belül teheti meg.”
(19) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül.”
(20) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lezárt időszakra nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében kiegészíthetők vagy módosíthatók
a) jogszabálysértés esetén, ha az egyeztetési eljárást lezáró határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el, vagy
b) olyan tény, adat vagy bizonyíték alapján, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.”
(21) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/B. §-sal egészül ki:
„102/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
136. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 72. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy,” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
2. 72. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „(1) bekezdés szerinti határidő” szövegrész helyébe az „általános ügyintézési határidő” szöveg,
3. 74. §-ában a „határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásáig” szöveg,
4. 79. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
5. 80. § (2) és (3) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(1b) bekezdés” szöveg,
6. 81. § (1) bekezdésében a „valamint az e törvény szerinti más eljárások” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti más eljárások, valamint az e törvény szerinti eljárásokkal kapcsolatos közigazgatási perek” szöveg,
7. 81. § (2) bekezdésében a „fizetési kedvezmény” szövegrész helyébe az „a 94. § (1) bekezdése szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény)” szöveg,
8. 89. § (2), (6) és (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
9. 93. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
10. 94. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény)” szövegrész helyébe a „Fizetési kedvezmény” szöveg,
11. 96/C. § (1) bekezdésében a „köteles hivatalból megindítani az egyeztetési eljárást” szövegrész helyébe a „köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni” szöveg, az „az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani” szövegrész helyébe az „a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni” szöveg,
12. 96/C. § (2) bekezdésében a „hivatalból újabb adategyeztetési eljárást kell lefolytatni” szövegrész helyébe az „a 96/B. § (3) bekezdése szerint hivatalból új értesítést kell küldeni” szöveg,
13. 96/C. § (3) bekezdésében az „egyeztetési eljárást lefolytatni” szövegrész helyébe az „a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni” szöveg,
14. 96/D. § (2) bekezdésében az „újabb” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja szerinti újabb” szöveg,
15. 96/D. § (3) bekezdésében az „Újabb egyeztetési eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítésben a 96/B. § (3) bekezdése szerinti adatok közül” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti újabb egyeztetési eljárás esetén a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítésben az ott meghatározott adatok közül” szöveg,
16. 96/E. § (3) bekezdésében az „adategyezetési” szövegrész helyébe az „egyeztetési” szöveg,
17. 102/A. § (6) bekezdésében az „adategyeztetési” szövegrész helyébe az „egyeztetési” szöveg
lép.
137. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a) 44/F. §-a,
b) 66. § (3) bekezdése,
c) 71. § (1) bekezdése,
d) 71. § (2) bekezdésében a „belföldi jogsegély iránti” szövegrész és az „a megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül” szövegrész,
e) 72. § (1) bekezdése,
f) 72. § (4) bekezdésében, 96. § (2) bekezdés l) pontjában a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti” szövegrész,
g) 78. §-a,
h) 91. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész,
i) 93. § (6) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész,
j) 96. § (2) bekezdés k) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint” szövegrész.
138. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy]
„a) vonatkozásában nem magyar állampolgár esetén a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti hatósági bizonyítványnak megfelelő okiratot,”
(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az ingatlanértékelő)
„a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig,”
(kezeli.)
(3) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 96/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/B. § Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki a 96. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.”
139. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
a) 20. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
b) 39. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,
c) 49. § (4) bekezdés c) pontjában a „hatóság jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „hatóság végleges határozatban” szöveg,
d) 79/A. § (2) bekezdés e) pontjában, 83. § (2) bekezdésében, 123. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 110. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg
lép.
140. § Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
a) 19. § (1) bekezdése,
b) 123. § (6)–(6b) bekezdése.
141. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendelet szerinti eljárásban történik.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmet az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus űrlap kitöltésével elektronikusan kell benyújtani az egészségbiztosítási szervnél. Az ügyfél a kapcsolattartás más módját nem választhatja és más módra az eljárás során sem térhet át.”
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. 19/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.”
(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény az 5. címet megelőzően a következő 26/C. §-sal egészül ki:
„26/C. § A kapcsolattartás formáját az egészségbiztosító határozza meg. Az eljárás során az ügyfél a kapcsolattartás – egészségbiztosító által meghatározott – módjáról másik módra nem térhet át.”
(4) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az (1)–(3) bekezdés, valamint az (5) és (7) bekezdés szerinti hatósági eljárásban fellebbezésnek van helye.”
(5) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás
a) olyan előkérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és
b) az a) bekezdésben meghatározottak miatt a kérelem visszautasításra vagy az eljárás megszüntetésre került,
úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előkérdés elbírálásában hozott döntés véglegessé válásának a napjától számított hat hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válását követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.”
(6) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez.
(2) A méltányossági jogkörben hozott döntést kizárólag semmisségére hivatkozva lehet megtámadni.
(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal hozta.”
(7) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 82/M. §-sal egészül ki:
„82/M. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(8) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2j) bekezdéssel egészül ki:
„(2j) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatának eljárási szabályait.”
142. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 2. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
b) 19/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közzéteszi illetve közhírré teszi” szöveg,
c) 19/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 40. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
d) 39/B. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 50. § (5) bekezdésében” szöveg, a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,
e) 39/B. § (4)–(6) bekezdésében, 52/A. § (3) és (5) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
f) 52/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. 33. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 50. § (5) bekezdésében” szöveg, a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,
g) 52/A. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, 65. § (3a) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
h) 65. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg,
i) 75/A. §-ában a „72. § (1)–(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 67. §-ban, a 68. §-ban és a 72. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg,
j) 75/A. §-át követő alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadhatósága” szöveg
lép.
143. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 19/A. § (3) bekezdése,
b) 39/B. § (2) bekezdése,
c) 61. § (11) bekezdése,
d) 62. § (4) bekezdése,
e) 71. § (2) bekezdése,
f) 74. §-a,
g) 83. § (3) bekezdés c) pontjában az „és eljárási szabályait” szövegrész.
144. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”
(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”
(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”
(4) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény V. Része a 92. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Hatósági eljárásokra vonatkozó közös szabályok
92/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel a miniszter vagy kormányrendeletben kijelölt szerv jár el.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben a hatósági nyilvántartások csak az azokra vonatkozó jogi szabályozásban meghatározott adatok vonatkozásában minősülnek közhitelesnek.”
(5) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről és szervezett képzésekről hatósági nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatok tekintetében közhitelesnek minősül:
a) a szakmai továbbképzési programot készítő intézmény megnevezése, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő száma,
b) a szakmai továbbképzési program megnevezése,
c) a szakmai továbbképzés célcsoportja,
d) a szakmai továbbképzési programba való jelentkezés feltételei,
e) a szakmai továbbképzési program teljes óraszáma,
f) a szakmai továbbképzési program főbb területei,
g) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma,
h) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételének időpontja.”
(6) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentésnél az ügyfelet költségmentesség illeti meg.”
(7) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(8) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdése a következő o)–r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)
„o) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) adattartalmát és a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a kérelem elbírálásának rendjét, a működési engedély tartalmát, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást, továbbá a muzeális intézmény elnevezésével kapcsolatos kérdéseket,
p) a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait,
q) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
r) a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére, valamint a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentességre vonatkozó részletes szabályokat.”
145. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. § (1) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg lép.
146. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés d) és r) pontja.
147. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelem részben vagy egészben történő elutasításának, illetve visszautasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra az 51. § (1) bekezdésében foglaltak miatt, vagy a kérelem visszautasítására azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a határozat a kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelölt lakcímre történő kézbesítése azért volt sikertelen, mert az a hatósághoz
a) nem kereste jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,
b) ismeretlen vagy elköltözött jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját
követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény mellett a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetve a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.”
(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogok és tények bejegyzése, illetve adatok átvezetése tárgyában hozott fellebbezéssel meg nem támadható ingatlanügyi hatósági határozat ellen közigazgatási pert indíthat az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá – jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen – közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész.”
148. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 17. § (1) bekezdés 14. pontjában a „jogerős hatósági vagy bírósági” szövegrész helyébe a „végleges hatósági vagy jogerős bírósági” szöveg,
b) 25/A. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani” szöveg,
c) 28. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
d) 34. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági (bírósági) határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági és jogerős bírósági határozat” szöveg,
e) 39. § (2) bekezdésében az „a kérelmet részben el kell utasítani,” szövegrész helyébe az „a kérelmet részben vissza kell utasítani, vagy részben el kell utasítani,” szöveg,
f) 39. § (4) bekezdésében az „és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is,” szövegrész helyébe a „nélkül vissza kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor” szöveg,
g) 40/B. § (4) bekezdésében az „elutasításnak” szövegrész helyébe a „visszautasításnak” szöveg,
h) 45. § (2) bekezdésében a „hetven” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg,
i) 52. § (7) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,
j) 54. § (7) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,
k) 58. § (4) bekezdésében az „A bírósági felülvizsgálati kérelem” szövegrész helyébe az „A keresetlevél” szöveg,
l) 59. § (1) bekezdésében az „A bírósági felülvizsgálati kérelem” szövegrész helyébe az „A keresetlevél” szöveg, az „a felülvizsgálati kérelem” szövegrész helyébe az „a keresetlevél” szöveg,
m) 60. § (2) bekezdésében a „Az ingatlanügyi hatóság döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „Az ingatlanügyi hatóság döntése ellen indított közigazgatási per” szöveg,
n) 94. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg
lép.
149. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 27/A. §-a,
b) 39. § (5) bekezdése,
c) 44. § (3) bekezdésében az „E határozattal szemben felügyeleti eljárásnak nincs helye.” szövegrész,
d) 46. §-ában az „Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat.” szövegrész,
e) 47/A. § (1a) bekezdésében a „, legfeljebb azonban a megkeresés beérkezésétől számított 6 hónapos határidő elteltéig” szövegrész,
f) 54. § (3) bekezdése,
g) 54. § (5)–(7) bekezdése,
h) 56. § (6) bekezdése,
i) 57. § (3) bekezdése,
j) 59. § (3) bekezdése,
k) 61/A. §-a,
l) 64. § (4) bekezdése,
m) 75. § (5) bekezdése.
150. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) Törvényben meghatározott betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői tevékenységet az végezhet, aki megfelel a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti feltételeknek és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(2) A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a Kormány által kijelölt szerv nyilvántartást vezet a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkről.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, az anyja születési családi és utónevét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, állampolgárságát, a képesítésére vonatkozó adatot, valamint a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti további adatokat.
(4) A nyilvántartásban külön kell feltüntetni azokat a betegjogi, ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőket, akik e tevékenységet végzik és azokat, akik a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti tanfolyamot elvégezték, de a tevékenységet nem végzik.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) A (4) és (4a) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”
(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (16a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16a) Ha a (16) bekezdés a) pontja szerinti megkereső szerv egy EGT-állam hatósága, és a (16) bekezdés a) pontja szerinti megkeresés a belső piaci információs rendszeren keresztül történik, az információcserére a belső piaci információs rendszeren keresztül kerül sor. Ha a működési nyilvántartást vezető szerv a (16) bekezdés a) pontja szerinti kérdésben megkeresést kíván intézni egy EGT-állam hatósága felé, annak intézése a belső piaci információs rendszeren keresztül történik. Az e bekezdés szerinti hatósági ügyekben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40–41/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”
(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”
(5) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A működési nyilvántartásba történő felvételre irányuló eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”
(6) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 158. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság a kutatásengedélyezési ügyben hozott döntést nem változtathatja meg.
(5) A kutatásengedélyezési ügyben hozott döntés ellen indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
(7) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A (3) és (5) bekezdésben nem említett beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyről az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendelet szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek van helye, a másodfokú eljárást az ETT elnöksége folytatja le.”
(8) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény VIII. Fejezete a következő 164/D. §-sal egészül ki:
„164/D. § (1) A Magyarország területén végzendő kutatásengedélyezési eljárásokban nincs helye előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának.
(2) A VIII. Fejezet szerinti kutatásengedélyezési eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”
(9) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 183. §-sal egészül ki:
„183. § Az embriókkal vagy ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a döntést nem változtathatja meg.”
(10) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/H. §-sal egészül ki:
„244/H. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L.törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
151. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a) 52/A. § (3) bekezdésében, 58. § (7) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 64. § (3) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68. § (4) bekezdésében, 70/A. § (3) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében, 81. § (3) bekezdésében, 201/B. § (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
b) 58. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,
c) 112/A. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,
d) 158. § (3) bekezdésében a „negyvenöt nap” szövegrész helyébe az „ötvenöt nap” szöveg,
e) 159. § (7) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe az „ötvenöt napon” szöveg,
f) 164/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „45” szövegrész helyébe az „ötvenöt” szöveg,
g) 244/C. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg
lép.
152. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A 46. § (6a) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság értesítheti a jelen lévő ügyfelet a hivatalbóli eljárás megindításáról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (4) bekezdésében meghatározott, rendelkezésére álló adatok közlésével. E bekezdésben foglaltak alkalmazása során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, – az ellenkező bizonyításáig – az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló okiratot csatol.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fogyasztóvédelmi hatóság megvizsgálhatja a felhívás alkalmazásának lehetőségét
a) a 14. § (1) bekezdésében és a 14. § (5) bekezdésében szabályozott esetben a termék eladási ára és egységára vonatkozásában,
b) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében,
(6a) Az a) és b) pontban foglalt esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság nem vizsgálhatja a felhívás alkalmazásának a lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.
(6b) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság új eljárásban megállapítja a hatáskörébe tartozó egyéb jogkövetkezményt,
c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv vagy feljegyzés jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(6c) Nem alkalmazható a (6b) bekezdés a) pontja, ha
a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
b) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben a (6b) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül véglegessé vált döntésben egyéb jogkövetkezményt állapított meg,
c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül a (6b) bekezdés a) pontja alapján járt el.”
(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/A. § A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének – az Ákr. 36. §-ában előírtakon túl – tartalmaznia kell
a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,
b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot.”
(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 51/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal által hozott véglegessé vált döntést vagy a bíróság által hozott jogerős döntést, valamint az azzal kapcsolatos alábbi adatokat:
a) a közzététel e § szerinti jogcímét,
b) a véglegessé válásra vagy jogerőre történő utalást,
c) az eljáró hatóság vagy bíróság megnevezését,
d) az ügy számát és tárgyát,
e) a jogsértő vállalkozás nevét, székhelyét, a nyilvántartási számát vagy cégjegyzékszámát és adószámát,
f) a vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezését, honlapjának címét,
g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényére történő utalást,
h) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését, valamint
i) a közzététel napját és a honlapról történő törlés (7) bekezdés szerinti várható időpontját.”
(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 51/B. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés alapján közzétett adatokat – feltéve, hogy a vállalkozás felelősségét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal véglegesen vagy a bíróság jogerősen meg nem állapította – a közzétételtől számított két év elteltével törli a honlapról.
(8) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter biztosítja, hogy a honlapon az (1) bekezdés alapján közzétett közigazgatási vagy bírósági döntés, valamint az azzal kapcsolatos adatok szövegében a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére, honlapjának címére, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal végleges döntésére, valamint a bíróság jogerős határozatára, a jogorvoslati eljárás tényére és a megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezésre keresni lehessen.”
(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény az 56/B. §-t követően a következő 56/C. §-sal egészül ki:
„56/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
153. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 38. § (1) bekezdésében, 48. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,
b) 47/C. § (5) bekezdés a) pontjában, 51. § (3) bekezdésében, 51. § (5) bekezdés i) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
c) 49. § (1) és (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
d) 51. § (1) bekezdés a) pontjában a „fellebbezésre tekintet nélkül történő” szövegrész helyébe az „azonnali” szöveg,
e) 51. § (5) bekezdés c) pontjában a „jogerő beálltára” szövegrész helyébe a „véglegessé válásra” szöveg,
f) 51/B. § (4) bekezdés a) alpontjában az „a Ket. 69/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Ákr. 27. § (2) bekezdése” szöveg
lép.
154. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 47. § (12) bekezdése,
b) 48/A. §-a,
c) 49. § (3) bekezdése,
d) 50. §-a.
155. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
156. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett, a szülői felügyelet gyakorlására való jogosultság kizárólag a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezésének bemutatásával igazolható. A hivatkozott rendelkezés tartalmára vonatkozóan az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.”
(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A magánútlevél és a második magánútlevél azonnali vagy sürgősségi eljárás keretében történő kiállítása esetén, illetve az ideiglenes magánútlevél kiállítása esetén az okmány kiállításának ügyintézési határideje a kérelem benyújtásának napján kezdődik.”
(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni közigazgatási per keretében támadható meg.”
(4) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adatszolgáltatási ügyekben az ügyintézési határidő 20 nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.”
157. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 229. § (4) bekezdésében, 266. § (2) bekezdésében, 267. § (4) bekezdésében, 312. § (4) bekezdésében és 343. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.
158. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat véglegessé válását követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a kérelmet vissza kell utasítani.”
(2) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.”
159. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
a) 23. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
b) 23/D. § (4) bekezdésében a „jogerősen megállapítják” szövegrész helyébe a „megállapító döntés véglegessé vált” szöveg,
c) 23/E. § (10) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg
lép.
160. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/C. § (2) bekezdése.
161. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró hatóság elsőfokú döntését akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
(6) A bíróság az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság (a továbbiakban együtt: géntechnológiai hatóság) közigazgatási cselekményét nem változtathatja meg.”
162. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény
a) 9. § (1) bekezdésében, 10/A. § (1) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 21/B. § (2) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „130” szöveg,
b) 9. § (4) bekezdésében a „hivatalos lapban” szövegrész helyébe a „hatóság honlapján” szöveg,
c) 9. § (6) bekezdésében és 10/A. § (2) bekezdésében a „hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg,
d) 10/A. § (4) bekezdésében, 11/C. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 21/B. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
f) 23. § (3) bekezdésben az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
g) 26. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
163. § Hatályát veszti a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény
a) 3. § (4) bekezdése,
b) 4. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban az egészségügyi géntechnológiai hatóság, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság együtt: géntechnológiai hatóság)” szövegrész,
c) 8. § (1) bekezdés a) pontja,
d) 9. § (1) bekezdésében az „Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének időtartama.” szövegrész,
e) 9. § (4) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében a „hivatalos lapjában és” szövegrész,
f) 9. § (5) bekezdése,
g) 15. § (3) bekezdésében az „A géntechnológiai hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti általános ügyintézési határidőn belül dönt az engedély iránti kérelemről.” szövegrész,
h) 26. § (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész.
164. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
