„32. § Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.”
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családtámogatási eljárásban a kérelmet írásban kell előterjeszteni.”
(3) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 36. §-sal egészül ki:
„36. § A családtámogatási ellátással kapcsolatos eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”
(4) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás visszafizetéséről, az igényelbíráló szerv vagy az egyéb szerv részére előírt megtérítési kötelezettségről határozatban kell rendelkezni.”
(5) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”
(6) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A 22. §, valamint a 43. § (5) és (6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.
(3) A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.”
(7) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 50/D. §-sal egészül ki:
„50/D. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
165. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a) 4. § g) pontjában, 29. § (1) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) bekezdés b) pontjában, 43. § (5) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdésében a „fennállást” szövegrész helyébe a „fennállását” szöveg,
c) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges határozatban” szöveg,
d) 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv” szövegrész helyébe az „A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet elbíráló szerv” szöveg,
e) 35. § (1) bekezdés b) pontjában a „családtámogatási kifizetőhely” szövegrész helyébe a „családtámogatási kifizetőhely (az a) és b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: igényelbíráló szerv)” szöveg,
f) 43. § (3) bekezdésében az „a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után” szövegrész helyébe a „végleges visszafizetésre kötelező határozat alapján” szöveg,
lép.
166. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a) 11. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban előírtak szerint” szövegrész,
b) 34. § (2) bekezdése.
167. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást az a hatóság folytatja le, amelynél az eljárás előbb indult meg.”
(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bizottság a véleményét a megkeresésétől számított 110 napon belül hozza meg.”
(3) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
168. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
a) 7. § (9) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges, a „jogerősen alkalmazott” szövegrész helyébe a „végleges határozattal kiszabott” szöveg,
b) 7/B. § (4) bekezdésében a „civil szervezetet az ügyfél jogai illetik meg” szövegrész helyébe a „civil szervezetek a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek” szöveg
lép.
169. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
a) 2. § (9) bekezdésében az „a kérelemre induló, helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében” szövegrész,
b) 8/A. § (2) bekezdése.
170. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt legalább 2 évente ellenőrzi a szolgáltatókat. A telephely ellenőrzését végző temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a hatósági ellenőrzés eredményét a szolgáltató székhelye szerint illetékes temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságnak is megküldi.”
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóhatóság az erről szóló bejelentés esetén vagy hatóság megkeresésére hivatalból köteles vizsgálni, hogy a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelel-e.”
(3) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul visszavonja.
(2) Ha a hatóság ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,
a) kötelezi szolgáltatót a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,
b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti a szolgáltatót a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,
c) – a jogsértés súlyát, jellegét és ismétlődését figyelembe véve – százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szab ki.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 60 napon belül vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést nem állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt – adott tevékenység, telephely vagy mindkettő vonatkozásában – visszavonja.”
171. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
a) 30. § (7) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 31. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg
lép.
172. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény „Felhatalmazó rendelkezések” alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárásra alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárási szabályok kiegészítő és eltérő szabályait rendeletben állapítsa meg.”
173. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény
a) 19. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
174. § Hatályát veszti a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (3) bekezdésében a „ – belföldi jogsegély keretében –” szövegrész.
175. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
b) a kérelem a kormányabaknál nem terjeszthető elő;
c) nem alkalmazható az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 26. §-a;
d) nem alkalmazhatóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
e) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.”
(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a 111/H. §-t követően a következő 111/I. §-sal egészül ki:
„111/I. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
176. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
a) 41/C. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 41/D. § (1) és (5) bekezdésében a „41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „41/C. § (1) bekezdés e) pontja szerinti” szöveg
lép.
177. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41/D. § (6) bekezdése.
178. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nyilvántartó az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladat- és hatáskörben eljárva, a gyártmány-típus-alvázszám összefüggések helyességének biztosítása érdekében azok előzetes ellenőrzését végzi.”
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény az 5. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Speciális közlekedési igazgatási eljárási szabályok
6. § (1) Az ügyfélnek személyesen kell eljárnia – az elektronikusan is elintézhető ügyek kivételével – a vezetői engedély kiállítása, cseréje, pótlása, valamint a külföldi vezetői engedély honosítása iránti kérelem benyújtása esetén.
(2) A nyilvántartónak
a) a 33/B. § (1) bekezdése szerinti, a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultság felfüggesztéséről, továbbá
b) az eredetiségvizsgálati hatósági eljárásban közreműködő vizsgálónak az adminisztrátori vagy vizsgálói tevékenységre való jogosultság törléséről
hozott döntése nem nyilvános.
(3) A 3–5. §-ban meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatos eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(4) A kérelemre induló, azonnal elintézhető eljárások esetén az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napján kezdődik.
6/A. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul intézkedik a vezetési jogosultság szünetelésének, valamint a vezetői engedély visszavonásának engedély-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt azokban az esetekben, amelyekben a vezetési jogosultság szünetelésének kezdő időpontja a határozat meghozatalánál korábbi időpontra esik.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásának járműnyilvántartásba történő bejegyzésére azokban az esetekben, amelyekben a jármű hivatalból történő forgalomból kivonását a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(3) A nyilvántartó más EGT-állam, vagy viszonosság esetén a harmadik ország nyilvántartó hatóságának nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján haladéktalanul intézkedik a járműnyilvántartásban szereplő jármű forgalomból történő kivonásának járműnyilvántartásba történő bejegyzése iránt.”
(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza
a) a kérelmező nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,
b) a jármű okmányazonosítóját és az okmány fajtájának megjelölését,
c) a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát, cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a cégvezető adatait,
d) a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,
e) az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,
f) az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy eltérésére vonatkozó megállapításokat,
g) az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,
h) az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,
i) a jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,
j) a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.”
(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a bejegyzésre jogosult hatóságnál
a) a járművezető, a járműtulajdonos, az üzembentartó a természetes személyazonosító adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye, telephelye címének, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számának megváltozásának,
b) a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjoga megváltozásának,
c) a járműtulajdonos az üzembentartó személye megváltozásának, valamint a járműokmányokban megjelölt műszaki adatok változásának,
d) használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a használt és a bontásra vásárolt jármű járműazonosító adatainak és az előző tulajdonosának természetes személyazonosító adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezésének, székhelyének, telephelyének, valamint
e) a jogosult a parkolási igazolványra való jogosultság, továbbá a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásának
nyilvántartásban történő átvezetését kezdeményezni.”
(5) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A jármű előzetes eredetiségvizsgálata során a 9/B. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatok tanúsítása és igazolása tekintetében a tényállás tisztázásában a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek (a továbbiakban: közreműködő) közreműködnek. A közreműködő eljárása során kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez, továbbá az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók.
(2) Az engedélyezési eljárásban a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság határozathozatal helyett a közreműködővel hatósági szerződést köt a hatóság részéről az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a közreműködő részéről a tényállás tisztázására, a járművek egyedi azonosítóinak valóságának megállapítására vonatkozó eljárásra. A hatósági szerződésben kell rögzíteni a közreműködő kizárólagos felelősségét meghatározó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények helyessége, fennállása, érvényessége és időszerűsége tekintetében.”
(6) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(7) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/C. §-sal egészül ki:
„41/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartás, az okmánytár működése és az adatszolgáltatás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
179. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
a) 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „jogerőre emelkedésekor” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg,
b) 9/B. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–f) pontjaiban” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–h) pontjában” szöveg,
c) 9/B. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés h) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés j) pontjában” szöveg,
d) 9/B. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdés b)–g) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)–h) pontjában” szöveg,
e) 13. § (3) bekezdésében a „9/B. § (1) bekezdés a), f) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „kérelmező nevét és lakcímét, valamint a 9/B. § (1) bekezdés f)–h) és j) pontjában” szöveg,
f) 14. § (2) bekezdés a) pontjában, 15/A. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
g) 33/B. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg
lép.
180. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § a) pontja.
181. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott olyan határozatot, amely jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik, a gazdasági kamara támadhatja meg.”
(2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 36. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A közigazgatási pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.”
182. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény
a) 8. § (5) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg,
b) 8/B. § (2) bekezdés f) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozattal” szöveg,
c) 10. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,
d) 28. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság” szöveg,
e) 36. §-t megelőző alcím címében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrésze helyébe a „megtámadása” szöveg,
f) 42. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg
lép.
183. § Hatályát veszti a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 28. § (3) és (4) bekezdése.
184. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.
185. § Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/D. § (2) bekezdése.
186. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon meghozott hajózási hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő 5/B. §-sal és 5/C. §-sal egészül ki:
„5/B. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
5/C. § A területi szinten hozott elsőfokú, azonnali eljárási cselekményt tartalmazó hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a hajózási hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel.
(3) A hajózási engedély érvényességi ideje alatt a hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében – a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigénylés útján – ellenőrzi azt is, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.”
(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hajózási hatóság a hajózási bírság összegének megállapításánál mérlegeli:
a) a jogsértés víziközlekedés biztonságára gyakorolt hatását,
b) a jogsértő vagyoni helyzetét jövedelmi viszonyait,
c) a jogsértő magatartás felróhatóságát, valamint a jogsértő személy korábbi jogsértő magatartását,
d) a jogsértő magatartás emberi életet és testi épséget veszélyeztető jellegét,
e) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
f) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
g) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
h) a jogsértő állapot időtartamát,
i) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
j) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.”
187. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 6/A. § (6) bekezdés b) pontjában, 52/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében, 78/A. § (9) és (10) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
c) 87. § 52. pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg
lép.
188. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 60/B. § (2) bekezdése.
189. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el
a) a tagfelvétellel és a kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárása,
b) a 2. § (3) bekezdés c), p) és q) pontja szerinti eljárása
során.
(5a) Az eljárást első fokon a területi szervezet folytatja le. A területi szervezet döntése ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására az országos szervezet jogosult.”
(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási pert az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának közlésétől számított harminc napon belül kell megindítani.”
190. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 15/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott határozat véglegessé válásáig” szöveg lép.
191. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
a) 2/A. §-a,
b) 29. § (4) bekezdése.
192. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. 151. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők)
„d) hatósági igazolványának számát, a hatósági igazolvány kiadásának időpontját,”
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap azzal, hogy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően –, ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásáról a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, akkor a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
(15) Ha a kérelmező az eljárás iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem előterjesztését követő 21 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A kérelmező a hiánypótlásnak 8 napon belül köteles eleget tenni.”
(3) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet
a) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti eljárásban a hatóság végleges döntéséig vagy
b) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban a hatóság végleges döntéséig
kezeli.”
193. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
a) 151. § (3) bekezdésében a „hivatalból igazolványt” szövegrész helyébe a „hivatalból hatósági igazolványt” szöveg,
b) 151. § (10) bekezdésében az „igazolványszáma” szövegrész helyébe a „hatósági igazolványának száma” szöveg,
c) 152. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „nyilvántartásba vételt végző szervezet” szöveg,
d) 152. § (4) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételt végző szervezetnek” szöveg
lép.
194. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.”
195. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában „a határozat jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe „a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedéstől vagy véglegessé válástól” szöveg,
d) 7. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésekor” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg
lép.
196. § Hatályát veszti a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1a) bekezdése.
197. § Hatályát veszti a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 19. § (10) bekezdése.
198. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény a 67/B. §-t követően a következő 67/C. §-sal egészül ki:
„67/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
199. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
a) 31. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,
b) 61. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg
lép.
200. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
a) 33. § (2) bekezdés c) pontja,
b) 61. § (8) bekezdése.
201. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6b) A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, vagy a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban – adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a bíróság, az ügyészség, az állami adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bűnüldöző szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére. A nyilvántartó szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
(2) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló végleges határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló végleges határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg – ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban – az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.”
(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás költségeit az állam viseli.
(2) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról jogszabály rendelkezik.”
202. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kulturális örökség védelmére vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatok ellátásában jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv működik közre.”
(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az ismertté vált régészeti lelőhelyeket nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.”
(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az akkreditációt vissza kell vonni
a) ha az akkreditált intézmény – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem tesz eleget régészeti feltárási kötelezettségének,
b) ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy
c) a 27/A. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.”
(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/I. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kérelmező a nyilatkozatot akkor támadhatja meg, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg.”
(5) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 72. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért – a védettség tényére vonatkozó adatszolgáltatás kivételével – a hatóságot igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentességet kap a világörökségi gondnokság, valamint a nyilvántartási adatokat jogszabályban meghatározott feladatellátásához igénylő, feltárásra jogosult intézmény vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv, amely ezt az adatszolgáltatás iránti kérelmében igazolja.”
(6) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a 92/F. §-t követően a következő 92/G. §-sal egészül ki:
„92/G. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(7) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:
1. jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és a hatóságok felügyeleti szervét, valamint a feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket és testületeket, és állapítsa meg az azok eljárására és szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szempontokat és szakkérdéseket, az eljárások alóli mentesség feltételeit, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a védett műemléki értékek ellenőrzésének szabályait, továbbá az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat;
2. meghatározza az örökségvédelem körében a nyilvántartásba vétel, a hatósági és egyéb nyilvántartás részletes szabályait;
3. meghatározza az örökségvédelem körében az ideiglenes védetté nyilvánítás, valamint a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetésének részletes szabályait;
4. meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket;
5. szabályozza az örökségvédelmi bírsággal, a műemlékek kategóriába sorolásával kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat;
6. szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
7. szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének előmozdítására;
8. meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti emlékek, valamint a műemléktől elvált alkotórészek, tartozékok, berendezési tárgyak elhelyezésének szabályait;
9. meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;
10. meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;
11. szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait, a feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályait és eljárásrendjét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti megfigyelése vonatkozásában a 23/G. § (7) és (8) bekezdése szerinti értesítés és miniszteri döntés részletes szabályait;
12. meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait;
13. állapítsa meg a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentési, valamint a fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használata engedélyezésének szabályait;
14. állapítsa meg a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat;
15. meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek, illetve jelölhetők ki műemléki környezetnek;
16. állapítsa meg a védett műemléki érték fenntartására és méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;
17. meghatározza a műemlékek tudományos kutatásának, értékvizsgálatának szabályait, az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;
18. állapítsa meg a műemléki értéket érintő örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek végzésének szabályait;
19. határozza meg a történelmi emlékhelyeket;
20. szabályozza a Bizottság és a NÖRI emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;
21. állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével – a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzésnek a rendjét, a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait;
22. állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével – a 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait;
23. szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét, valamint meghatározza a nemzeti emlékhely fenntartható használatát elősegítő támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletszabályokat;
24. szabályozza a hadtörténeti örökség terepkutatásával és védetté nyilvánításával kapcsolatos részletszabályokat.”
203. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
1. 2. § b) pontjában a „7. § 3–5., 13–14. és 26.” szövegrész helyébe a „7. § 9–11., 24–25. és 46.” szöveg,
2. 7. § 7. pontjában az „együttesei” szövegrész helyébe az „együttesei (a továbbiakban együtt: hadtörténeti örökségi elem)” szöveg,
3. 7. § 15. pontjában a „jogszabállyal” szövegrész helyébe a „miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel” szöveg,
4. 7. § 27. pontjában a „szaktevékenység” szövegrész helyébe a „tevékenység” szöveg,
5. 11/A. §-ában a „nyilvántartásba vételének” szövegrész helyébe a „védelmének részletes” szöveg,
6. 17. § (1) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe az „azonnal végrehajthatóvá nyilvánított” szöveg,
7. 20. § (1) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
8. 28/A. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel szabályait jogszabály állapítja meg” szövegrész helyébe a „kezdeményezésről a hatóság jogszabályban foglaltak szerint dönt” szöveg,
9. 28/A. § (3) bekezdésében a „döntés végrehajtható” szövegrész helyébe a „döntést a hatóság azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja” szöveg,
10. 31. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el” szövegrész helyébe a „határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja” szöveg,
11. 48. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében,74. § (2) és (4) bekezdésében, 74/C. § (2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg
12. 52. § (3) bekezdésében a „49. § b) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „73. § b)–d) pontjában” szöveg,
13. 55. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter a kivitelhez” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter a külföldi kölcsönzéshez” szöveg,
14. 61/J. § (9) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
15. 61/J. § (10) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „megtámadására” szöveg,
16. 69. § (1) bekezdésében az „elrendelt vagy engedélyezett” szövegrész helyébe az „elrendelt, engedélyezett vagy tudomásul vett” szöveg,
17. 71. § (2) bekezdés k) pontjában a „64. § d) pontja szerint” szövegrész helyébe a „64/A. § szerint” szöveg,
18. 72. § (1) bekezdésében a „minősül” szövegrész helyébe a „minősül, mely tanúsítja a védettség fennállásának vagy megszüntetésének tényét”, szöveg, valamint a „miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg,
19. 72. § (1a) bekezdésében a „korlátozható” szövegrész helyébe a „korlátozható, ezen adatok közléséért igazgatási szolgáltatási díj nem szedhető” szöveg,
20. 75. §-ában a „hetven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg,
21. 93. § (2) bekezdés i) és n) pontjában az „a nyilvántartott” szövegrész helyébe az „egyes nyilvántartott” szöveg,
22. 93. § (2) bekezdés q) pontjában a „nyilvántartásának szabályait és – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az ezzel összefüggő” szövegrész helyébe a „nyilvántartásával összefüggésben – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az” szöveg,
23. 93. § (7) bekezdés b) pontjában az „a hadtörténeti örökség” szövegrész helyébe az „egyes hadtörténeti örökségi elem” szöveg,
24. 1. melléklet A:1 mezőjében a „7. § 19.” szövegrész helyébe a „7. § 33.” szöveg
lép.
204. § Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
a) 28/A. § (2a) bekezdése,
b) 29. § (3) és (4) bekezdése,
c) 31. § (5) bekezdésében az „Az ideiglenes műemléki védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (3) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.” szövegrész,
d) 49. §-a,
e) 58. §-a,
f) 93. § (2) bekezdés a)–g) és o)–p) pontja,
g) 93. § (2) bekezdés j) pontjában az „a hatósági és egyéb nyilvántartás szabályait és” szövegrész,
h) 93. § (7) bekezdés a) és b) pontja.
205. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a következő 7. §-sal és 8. §-sal egészül ki:
„7. § (1) Ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. A Harmadik rész hatálya alá tartozó eljárások kivételével, ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.
(2) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával, különösen annak hitelességével kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.
(3) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi.
8. § Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az eljáró hatóság húsz napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(2) Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül, a IV. és V. Fejezet, valamint a VII–IX/B. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított hetvenöt napon belül dönt.”
(3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény „Az elismerési és a honosítási eljárás közös eljárási szabályai” alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.”
(4) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismerési ügyekben az eljáró hatóságok más EGT-állam hatóságaival a belső piaci információs rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40–41/A. §-ának megfelelően.”
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az alkalmassági és a szakmai vizsga lebonyolításáért az oktatási intézmény a kérelmező által fizetendő költségtérítést szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg – a tárgyak számától függetlenül – a 150 000 forintot.
(2) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha az európai szakmai kártya birtokosaként a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását kéri az eljáró hatóságtól.”
(6) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 68/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68/B. § Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős bírósági ítéletről vagy ügyészi határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.”
(7) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcímet megelőzően a következő 68/C. §-sal egészül ki:
„68/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
206. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 1. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
b) 54. § (1) és (2) bekezdésében a „nemzetközi jogsegélykérés” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,
c) 55. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésétől illetve véglegessé válásától” szöveg, a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül illetve azonnal” szöveg,
d) 60/D. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg
lép.
207. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 9. § (7) bekezdése,
b) 10. §-a,
c) 62. § (2) bekezdése.
208. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/C. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kérelem a Hatóság által rendszeresített űrlapon, a közvetlen érintettséget igazoló adatok megadásával nyújtható be. A kérelem nem terjeszthető elő kormányablaknál.
(4) A kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Az eljárás során hiánypótlásra felhívásra legfeljebb két ízben van lehetőség.”
(2) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Hatóság határozata meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal, ideiglenes biztosítási intézkedésként megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.
(5) A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolásra hívhatja fel. Az igazolás során az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.”
(3) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közhírré tett közleménynek tartalmaznia kell:
a) a közhírré tétel e törvény szerinti jogcímét,
b) a határozat elleni közigazgatási per, ügyészi felhívás és fellépés tényét és – amennyiben rendelkezésre áll – azok eredményét is.”
(4) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
209. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
a) 14/B. § (2) bekezdésében a „jogerős lezárását” szövegrész helyébe a „végleges lezárását” szöveg, a „bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „elleni közigazgatási per esetén a közigazgatási per” szöveg,
b) 16/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
c) 16/E. § (2) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg
lép.
210. § Hatályát veszti az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/E. § (3) bekezdése.
211. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés g) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 300. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(3) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 300. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés g) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(4) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 307. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,]
„a) aki – amennyiben természetes személy – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,
b) aki – amennyiben nem természetes személy a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,”
(5) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 307. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja azt a tényt, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(6) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 307. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (5) bekezdés c) és f) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”
(7) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 356. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,)
„c) aki – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”
(8) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 357. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt
a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.”
(9) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 402. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a szabályozott piaccal, a tőzsdével, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.”
212. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
a) 63/A. § (4) bekezdésében és 72. § (4) bekezdésében a „jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat” szöveg,
b) 300. § (1) és (2) bekezdésében a „mellékelni kell” szövegrész helyébe a „mellékelni kell – az (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –” szöveg,
c) 300. § (5) bekezdésében az „a), b) pontjában” szövegrész helyébe az „a), b) és e) pontjában” szöveg,
d) 304. § h) pontjában a „mindazon” szövegrész helyébe az „– a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mindazon” szöveg,
e) 307. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „mellékelni kell:” szövegrész helyébe a „mellékelni kell a (8) bekezdés figyelembevételével:” szöveg,
f) 357. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős határozat” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges határozat” szöveg,
g) 357. § (1) bekezdés b) pontjában a „Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős” szövegrész helyébe a „Felügyelet, más hatóság öt évnél nem régebben végleges vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős” szöveg
lép.
213. § Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
a) 300. § (6) bekezdése,
b) 357. § (3) bekezdésében a „vagy mentesítést” szövegrész,
c) 400. § (2) bekezdése,
d) 1. számú melléklet 13. pontja.
214. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentést egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani.
(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e), és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével – tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének – a közvetítői szakmai képzés elvégzését igazoló okirat kivételével – a c), f), és m) pontjában írtak igazolására szolgáló iratokat, valamint a közvetítői szakmai képzés elvégzését igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát.”
(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter hivatalbóli eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. Az igazolvány személyesen vehető át.”
(3) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közvetítő – ha abban az időszakban kérik fel és a felkérést elfogadná – a felkérésre adott elfogadó nyilatkozatát megelőzően írásban tájékoztatja a feleket arról, hogy a névjegyzékbe még nem került bejegyzésre, valamint arról, hogy ha a miniszter a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a névjegyzékbe bejegyzés helyett megtiltja a tevékenység folytatását, az általa lefolytatott eljárás nem fogja kiváltani a közvetítő eljáráshoz kapcsolt jogkövetkezményeket.”
(4) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 38/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közigazgatási bírósági eljárásban elrendelt bírósági közvetítés esetén a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi.”
(5) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a 39/A. §-t követően a következő 39/B. §-sal egészül ki:
„39/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(6) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentés benyújtására, a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.”
215. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a „polgári jogviták” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási jogviták” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,
c) 5. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
d) 5/A. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg,
e) 6. § (1) bekezdés g) pontjában a „kérelemben” szövegrész helyébe a „bejelentésben” szöveg,
f) 38/B. § (1) bekezdésében a „polgári perrendtartás” szövegrész helyébe a „polgári, illetve a közigazgatási perrendtartás” szöveg,
g) 38/B. § (2) bekezdésében a „6–22. §” szövegrész helyébe a „6–21. §” szöveg,
h) 38/G. § (2) bekezdésében a „névjegyzékbe-vételi kérelemmel” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentéssel” szöveg
lép.
216. § Hatályát veszti a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
a) 17. § (2) bekezdésében az „A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a miniszter írásban értesíti.” szövegrész,
b) 40. § b) pontja,
c) „Jogorvoslat” alcíme.
217. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) szabályozza a minőségvédelmi bírság mértékét és kiszabásának rendjét,
b) jelölje ki a növénytermesztési hatóságot vagy hatóságokat,
c) állapítsa meg a szaporítóanyag-minősítés eljárási rendjét, a mintavétel szabályait, a mintavevői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, és
d) állapítsa meg a tovább szaporítás és az árutermesztés céljára szolgáló szántóföldi, kertészeti, szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldség-, erdészeti növényfajták szaporítóanyaga előállításának, feldolgozásának, kiszerelésének és forgalomba hozatalának személyi és tárgyi feltételeit, valamint a 15. § (7) bekezdése szerinti engedély kiadásának rendjét és a 15. § (9) és (10) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés, valamint a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
218. § Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény
a) 23. § (4) bekezdése,
b) 30. § (2) bekezdés c) és e) pontja.
219. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha)
„h) polgári, közigazgatási vagy büntetőügyben rendkívüli jogorvoslati kérelem előkészítéséhez kér segítséget,”
(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.”
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 39. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”
(4) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a jogi segítségnyújtó szolgálatot vagy szolgálatokat és
b) állapítsa meg az e törvény szerinti támogatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárás részletes szabályait.”
(5) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) az e törvény szerinti támogatások iránti kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványra és a támogatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,”
220. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 13. § b) pontjában a „határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó” szövegrész helyébe a „határozatot bíróság előtt megtámadó” szöveg,
b) 23. § (3) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 47/B. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
c) 23. § (3) bekezdésében és 41. § (2) bekezdésében a „elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez” szövegrész helyébe a „bíróság előtti megtámadásához” szöveg,
d) 28. § (2) bekezdésében az „ügyfél” szövegrész helyébe a „fél” szöveg,
e) 34. § b) pont 3. alpontjában a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válás vagy jogerőre” szöveg,
f) 35. § (2) bekezdésében a „büntető- vagy” szövegrész helyébe a „büntető-, közigazgatási vagy” szöveg,
g) 36. §-ában, 50. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
h) 38/A. §-ában és 52. § (2) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától vagy jogerőre” szöveg,
i) 47/B. § (1) és (2) bekezdésében és a 47/C. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálati kérelem” szövegrészek helyébe a „keresetlevél” szöveg,
j) 47/C. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálati kérelmet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet” szöveg,
k) 48. §-ában, 58. §-ában, 61. § (1) bekezdésében és 63. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg,
l) 57. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
m) 58/A. § (1) bekezdésében a „jogerős díj megállapító” szövegrész helyébe a „végleges díj megállapító” szöveg,
n) 60. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-a” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 135. §-a” szöveg,
o) 61. § (3) bekezdésében, 62. § (3) és (7) bekezdésében, valamint 63/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg,
p) 69. § (4) bekezdésében a „polgári eljárásban” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási” szöveg
lép.
221. § Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) „Bírósági felülvizsgálat” alcíme,
b) 38/A. §-ában az „A visszafizetendő összeg mérséklése vagy elengedése iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
c) 39. § (3) bekezdése,
d) 41. § (2) bekezdésében az „A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
e) 45. §-ában a „(29–32. §)” szövegrész.
222. § A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény
a) 15. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 15. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
c) 22. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg
lép.
223. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „Ügyintézési határidő” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése
31. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.
(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő kilencven nap.
(3) Az általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő kilencven nap.
(4) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.”
(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – köteles benyújtani. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”
(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében – amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság harminc napon belül dönt.”
