(4) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság harminc napon belül dönt.”
(5) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 35. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.
(3b) A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.”
(6) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali eljárási cselekmény elvégzése és a közbiztonság, a közrend védelme érdekében, valamint abban az esetben, ha más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, a Hatóság a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is jogosult megtartani.”
(7) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „Ideiglenes intézkedés” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Ideiglenes biztosítási intézkedés
37. § (1) A Hatóság a hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság, a közrend védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes biztosítási intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, a vitatott hálózati vagy előfizetői szerződéses rendelkezés, illetve ár vagy díj alkalmazását, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását végzésben megtilthatja.
(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatálya – ha azt korábban nem vonják vissza – az eljárás végleges befejezéséig, de legfeljebb 90 napig tart.
(3) A Hivatal ideiglenes biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Az ideiglenes biztosítási intézkedés ellen az ügyfél a végzés közlésétől számított öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz.”
(8) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt – panaszt elutasító – végzés közigazgatási perben megtámadható.”
(9) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, az ügyintézési határidő 120 nap.”
(10) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Elnök másodfokú határozata ellen jogszabálysértésre hivatkozással kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője indíthat közigazgatási pert.”
(11) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 44. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A Hivatal a 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott NMHH rendelet szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban hozott árverés vagy pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén az árverés vagy pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozata a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.
(7) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő – Hivatal általi – megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság döntésével szembeni fellebbezési kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Perújításnak nincs helye.”
(12) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. E határozat elleni keresetlevelet a közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben harminc napon belül határoz.”
(13) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 54/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.”
(14) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Rádiófrekvenciák használati jogát – jogszabályban meghatározott esetekben – a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. Ezen eljárásokban sommás eljárásnak nincs helye. Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultság tartalmáról jelen törvényben és a 182. § (3) bekezdés 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés vagy pályázati eljárás szabályairól szóló NMHH rendeletben, továbbá a kiírási dokumentációban meghatározott módon és eljárásrendben hatósági szerződés is köthető.”
(15) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 55/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ANFT-ben meghatározott azonosítók használatát (kijelölési engedély) és egyes azonosítók előzetes lekötését (lekötési engedély) a Hatóság engedélyezi. Ezen eljárásokban sommás eljárásnak nincs helye.”
(16) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 59. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közigazgatási perben támadható, a bíróság egyszerűsített perben tizenöt napon belül dönt.”
(17) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 144/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hivatal 144. § (10) bekezdése szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(2) Az Elnök 144. § (10) bekezdése szerinti határozatával szembeni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani az Elnökhöz. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
(18) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a 181/E. §-t követően a következő 181/F. §-sal egészül ki:
„181/F. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel módosított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(19) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„a) a Hatóság általi, az e-közműt üzemeltető szervezet számára történő adatszolgáltatás formátumára, rendjére és az adatok körére, valamint az elektronikus hírközlési építmények építtetői és az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségének Hatóság általi ellenőrzésére és – annak nem megfelelő teljesítése vagy a közműnyilatkozat elmaradása esetén – az alkalmazható bírság kiszabására vonatkozó szabályokat;”
224. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
1. 23. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel” szöveg,
2. 26. § (1) és (3) bekezdésében, 49. § (10) bekezdésében, 50/A. § (3) bekezdésében, 50/B. § (6) bekezdésében, 96/A. § (2) és (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
3. 26. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
4. 29. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 35. § (8) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében és 149/A. § (4) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
5. 30. §-ában az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítani” szövegrész helyébe a „visszautasítani” szöveg,
6. 32. § (2) bekezdésében az „az eljárást megszüntetheti” szövegrész helyébe az „a kérelmet visszautasíthatja” szöveg,
7. 35. § (5) bekezdésében a „kötelezheti” szövegrész helyébe a „hívhatja fel” szöveg,
8. 37/A. § (10) bekezdésében a „lefoglalták” szövegrész helyébe a „elszállították” szöveg,
9. 37/A. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében az „a lefoglalt” szövegrész helyébe az „az elszállított” szöveg,
10. 41. § (1) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg, az „eltérésekkel” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel” szöveg,
11. „Közlés” alcím címében a „Közlés” szövegrész helyébe a „Közzététel” szöveg,
12. 43. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy azonnal” szöveg,
13. „A Hivatal döntése elleni jogorvoslat” alcím címében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Hatóság” szöveg,
14. 44. § (1) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
15. 47. § (7) bekezdésében az „élhet jogorvoslati kérelemmel” szövegrész helyébe a „indíthat közigazgatási pert” szöveg,
16. 50. §-ában a „lefoglalni” szövegrész helyébe a „lefoglalni vagy zár alá venni” szöveg,
17. 51. §-ában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg, az „eltérésekkel” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel” szöveg,
18. 55. § (1c) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg, a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
19. 55. § (1d) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták” szöveg, a „bírósági felülvizsgálati eljárás” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg,
20. 55. § (12a) bekezdésében a „határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette” szövegrész helyébe a „határozat elleni közigazgatási perben a bíróság elrendelte a keresetlevél halasztó hatályát” szöveg,
21. 58. § (4) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
22. 58. § (6) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el” szövegrész helyébe a „nem utasítja vissza” szöveg,
23. 61/A. §-ában a „végrehajtás felfüggesztésének” szövegrész helyébe a „keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének” szöveg,
24. 67/C. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg, a „jogerőre emelkedést” szövegrész helyébe a „véglegessé válást” szöveg,
25. 94. § (3) bekezdés e) pontjában a „jogorvoslati eljárásnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási pernek” szöveg,
26. 94. § (3d) bekezdésében, 95. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
27. 95. § (7) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,
28. 149/A. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegérsz helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg, a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a véglegessé válásának” szöveg,
29. 149/A. § (11) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták”, a „bírósági felülvizsgálati eljárás” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg
lép.
225. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
1. 26. § (5) bekezdésében az „E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
2. 36. §-a,
3. 37/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. szerinti” szövegrész,
4. 37/C. § (4) bekezdése,
5. 38. § (2) bekezdésében a „legkisebb összege a – (3)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – ötvenezer forint,” szövegrész és a „legalább ötvenezer forint,” szövegrész,
6. 38. § (3) bekezdésében a „legkisebb összege tízezer forint” szövegrész,
7. 38. § (5) bekezdésében az „ötvenezer forinttól” szövegrész,
8. 41. § (4) bekezdése,
9. 42. § (2) és (3) bekezdése,
10. 43. § (1) bekezdése,
11. 43. § (3) bekezdése,
12. 44. § (1) bekezdésében az „a Ket. vagy” szövegrész,
13. 44. § (4) és (5) bekezdése,
14. „Az Elnök döntése elleni jogorvoslat” alcíme,
15. 47. § (6) bekezdése,
16. 53/A. § (2) és (3) bekezdése,
17. 54/A. § (3) bekezdése,
18. 55. § (12) bekezdése,
19. 61. § (4) bekezdése,
20. 83. § (4) bekezdése,
21. 95. § (6) bekezdése,
22. – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról 2016. évi CXX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított – 182. § (1) bekezdés g) pontja.”
226. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a felek a hatóság előtt egyezséget kötnek, és azt a hatóság jóváhagyja, az eljárási költséget – az ügyfél képviseletében eljáró személy költségei és az eljárás résztvevőjének jogellenes magatartása által okozott költségek kivételével – a hatóság viseli.”
(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését)
„a) az alkalmazáskor a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés,”
(3) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja)
„d) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,”
(4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja)
„m) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló, 2014. április 16-i 2014/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés b) és c) pontja.”
227. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
1. 3. § (1) bekezdés g) pontjában az „a 15. § (1) bekezdés a) pontja vagy 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének magállapítását” szövegrész helyébe az „az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítását” szöveg,
2. 15. § (2) bekezdésében az „annak jogerős befejezéséről” szövegrész helyébe a „végleges döntéséről” szöveg, az „a döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről vagy végzésről” szövegrész helyébe a „kapcsolódó közigazgatási pert befejező jogerős határozatról” szöveg,
3. 15. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügy jogerős elbírálásáig” szövegrész helyébe az „ügyben a más közigazgatási szerv által meghozandó döntés véglegessé válásáig” szöveg,
4. 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
5. 15. § (6) bekezdésében a „döntés bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „döntés elleni közigazgatási per” szöveg,
6. 15/A. § (2) bekezdésében az „eljárás alá vont” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy” szöveg,
7. 15/A. § (3) bekezdésében a „rendelkezés” szövegrész helyébe a „gyakorlat” szöveg, a „helyzetükben, tulajdonságukban vagy jellemzőjükben (a továbbiakban együtt: tulajdonság)” szövegrész helyébe a „tulajdonságukban” szöveg, a „tulajdonságú” szó helyébe a „jellemzőkkel bíró” szöveg, a „rendelkezését” szövegrész helyébe a „gyakorlatát” szöveg,
8. 15/A. § (5) bekezdésében az „ellenőrzést” szövegrész helyébe a „tesztelést” szöveg,
9. 16. § (3) bekezdésében az „az eljárás alá vont, a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont személy” szöveg,
10. 16. § (10) bekezdésében az „(5)–(9)” szövegrész helyébe az „(5), (6) és (9)” szöveg,
11. 17/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyilvános” szövegrész helyébe a „közérdekből nyilvános” szöveg,
12. 17/A. § (2) bekezdésében a „székhelye” szövegrész helyébe a „székhelye is” szöveg,
13. 17/C. § (1) bekezdésében és 17/D. § (2) bekezdésében a „jogerős és” szövegrész helyébe a „végleges és” szöveg,
14. 17/C. § (1) bekezdésében, 17/C. § (2) bekezdés e) pontjában és 17/C. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „határozat elleni közigazgatási per” szöveg,
15. 17/C. § (2) bekezdés b) pontjában és 17/C. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,
16. 17/C. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének, illetve véglegessé” szöveg,
17. 17/D. § (1) bekezdésében a „jogerős és” szövegrészek helyébe a „végleges és” szöveg, a „határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrészek helyébe a „határozat elleni közigazgatási per” szöveg,
18. 17/D. § (3) bekezdésében a „határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak” szövegrész helyébe a „határozata ellen közigazgatási pert indítottak” szöveg,
19. 17/D. § (4) bekezdésében az „a jogerős” szövegrész helyébe az „a végleges” szöveg,
20. 17/E. § (2) bekezdésében az „eljárás alá vont ügyfél” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy” szöveg, az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont személy” szöveg,
21. 17/E. § (4) bekezdésében a „szemletárgyként való lefoglalására” szövegrész helyébe a „zár alá vételére vagy lefoglalására” szöveg,
22. 18. § (1) bekezdésében a „képviseleti jogosultságát az alapszabálya vagy alapító okirata és az ügyféltől kapott írásbeli meghatalmazás” szövegrész helyébe a „képviseleti jogosultságát – ha a szervezet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján annak igazolására kötelezhető – az alapszabálya vagy alapító okirata és az ügyféltől kapott írásbeli meghatalmazás, vagy ezek hiteles másolata” szöveg,
23. 18. § (3) bekezdésében és 20. § (1) bekezdésében az „olyan tulajdonságon” szövegrész helyébe az „olyan, a 8. §-ban meghatározott valamely” szöveg,
24. 19. § (1) bekezdés b) pontjában az „a jogsértő” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont személy” szöveg
lép.
228. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
a) 3. § (1) bekezdés i) pontjában a „jogerősen” szövegrész,
b) 15. § (1) bekezdésében az „az e törvény” szövegrész,
c) 15. § (6) bekezdése,
d) 16. § (1) bekezdése,
e) 16. § (2) bekezdésében az „A Braille-írásra történő fordítással felmerült költségek eljárási költségnek minősülnek.” szövegrész,
f) 16. § (3) és (4) bekezdésében az „egyéb” szövegrész,
g) 16. § (11) és (12) bekezdése,
h) 17/B. § (1) és (3) bekezdése,
i) 17/E. § (1) bekezdése.
229. § (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat elleni közigazgatási perben – ha a tárgyalás tartását valamely fél kérte – a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenötödik napra kell kitűzni. Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg – és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte – az eljárást meg kell szüntetni.”
(2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a helyszín közlekedési hatósággal együttes megtekintése után azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül nyilatkoznak arról a közlekedési hatóságnak, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni.”
230. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
b) 16. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perben” szöveg,
c) 17. § (1a) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,
d) 17. § (4) bekezdés a) pontjában, 17/A. § (1) bekezdésében, 17/B. § (7) bekezdés b) és c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
e) 17. § (8) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe „véglegesen vagy jogerősen” szöveg
lép.
231. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 1. § (3) bekezdése,
b) 14. §-a,
c) 17/B. § (4) bekezdés e) pontja.
232. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági hatáskört gyakorol.”
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A MOB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.”
(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/E. § Az MPB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.”
(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/K. § Az NVESZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.”
(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/Q. § Az NDHSZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.”
(6) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érmes a járadék megállapítására és folyósítására irányuló kérelmét a harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően terjesztheti elő a sportpolitikáért felelős miniszterhez. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A sportpolitikáért felelős miniszter a kérelem jóváhagyása esetén a járadékot a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően – a kérelem benyújtása és a folyósítás időpontja közötti időtartamra jegybanki alapkamattal növelt értékben – folyósítja.”
(7) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra vonatkozóan, hogy a kérelmező nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.”
233. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény
a) 51. § (2) bekezdés g) pontjában a „hatósági jogkörben” szövegrész helyébe a „hatósági hatáskörben” szöveg,
b) 51. § (2) bekezdés h) pontjában a „hatósági jogköröket” szövegrész helyébe a „hatósági hatásköröket” szöveg,
c) 61. § (2) bekezdésében az „a Ket. rendelkezései szerint” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás keretében” szöveg,
d) 61/A. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg lép.
234. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény
a) 22. § (8) bekezdése,
b) 51. § (2) bekezdés g) pontjában az „a Ket. rendelkezései alapján” szövegrész,
c) 51. § (6) bekezdése,
d) 61. § (3) bekezdése,
e) 61. § (5) bekezdés a) pontjában az „és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,” szövegrész.
235. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint jár el.
(2) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntés ellen az ügyfél fellebbezéssel élhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen törvény alapján nincs helye fellebbezésnek. A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.”
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”
(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19/D. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.
(2) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.
(3) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.”
(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.”
(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/E. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.
(9) A Hatóság a tényállás tisztázása során felhívhatja az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.”
(7) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/G. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ügyfél a Hivatal (3)–(5) bekezdés szerinti határozatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg közigazgatási perben. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
(8) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/N. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e § szerinti regisztrációról és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatokról, azonosítókról a Hatóság nem hatósági, nem közhiteles nyilvántartást vezet.”
(9) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény III/A. Fejezete a következő 2/E. Címmel egészül ki:
„2/E. CÍM
HATÓSÁGI SZERZŐDÉS
19/O. § (1) A Hatóság hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – hatósági szerződést köthet.
(2) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.
(3) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.”
(10) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a következő 36/L. §-sal egészül ki:
„36/L. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
236. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a) 19/A. § (5) bekezdésében, 19/J. § (2) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
b) 19/A. § (6) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítani” szövegrész helyébe a „visszautasítani” szöveg,
c) 19/A. § (7) bekezdésében, 19/H. § (9) bekezdésében, 26/B. § (2), (6) és (7) bekezdésében, 28. § (10) bekezdésében, 31/A. § (2) bekezdésében, 31/D. § (1) bekezdésében, 31/H. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
d) 19/A. § (10) bekezdésében az „által hozott jogerős határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozata” szöveg,
e) 19/E. § (6) bekezdésében a „kötelezheti” szövegrész helyébe a „hívhatja fel” szöveg,
f) 19/I. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
g) 31/B. § (2d) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától szöveg,
h) 31/B. § (2g) bekezdésében az „A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján a Hivatal elektronikus úton a jogerős döntéseket az MNF részére megküldi” szövegrész helyébe az „A véglegessé vált döntéseket az MNF részére elektronikus úton megküldi” szöveg,
i) 31/C. § (3) bekezdés c) pontjában, 31/D. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
j) 31/D. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
k) 35. § (2) bekezdésében a „szerződésnek a Ket. 77. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „szerződés” szöveg
lép.
237. § Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a) 19/A. § (11) bekezdésében az „E végzés ellen önálló fellebbezésnek csak a Ket. 16. § (6) bekezdésében meghatározott esetben van helye.” szövegrész,
b) 35. § (1) bekezdésében az „Az MNF közterület-használati kérelmet elutasító döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.” szövegrész,
c) 35. § (2) bekezdésében az „a Ket. 38/A. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész.
238. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 8. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A telepítések ellenőrzése tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az eljáró hegybíró illetékességi területét az általános illetékességi területtől eltérően is megállapíthatja.”
(2) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény a következő VIII. Fejezettel egészül ki:
„VIII. FEJEZET
SZŐLŐTERMESZTÉSSEL ÉS BORTERMELÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
56. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott döntések üzleti titkot tartalmazó rendelkezései nem hozhatók nyilvánosságra, azokat kizárólag a hatóság ismerheti meg.”
239. § Hatályát veszti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 48. § (7) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész.
240. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény „A hatósági engedélyezés szabályai” alcíme a következő 4/C–4/E. §-sal egészül ki:
„4/C. § A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazagtási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.
4/D. § A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
4/E. § A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági üggyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a tartásához szükséges, illetve a birtoklására jogosító hatósági engedéllyel.”
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény „A polgári célú pirotechnikai tevékenységek szabályai” alcíme a következő 18/F–18/H. §-sal egészül ki:
„18/F. § A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
18/G. § A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a birtoklásához szükséges, illetve az arra jogosító hatósági engedéllyel.
18/H. § A hatóság visszautasítja
a) az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó – maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalmú – tűzijáték terméknek a jogszabály rendelkezése alapján előzetes bejelentési kötelezettség mellett a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részéről történő engedély nélküli felhasználására vonatkozó bejelentést, valamint
b) az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazására vonatkozó előzetes bejelentést,
ha azt nem a bejelentés előterjesztésére jogosult ügyfélkapuján keresztül terjesztették elő.”
(3) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„c) a 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket,
d) a 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket.”
241. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
a) 3/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe az „engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válását” szöveg,
b) 3/A. § (5) bekezdés a) pontjában és 18/D. § (5) bekezdésében az „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig” szöveg,
c) 3/A. § (5) bekezdés b) pontjában az „eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig” szöveg,
d) 4/B. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
e) 5. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „egészségügyi” szövegrész helyébe az „egészségi” szöveg,
f) 18/E. § (7) bekezdésében a „másodfokú határozat, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „másodfokú határozat véglegessé válása, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedése” szöveg
lép.
242. § Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (4) bekezdése.
243. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendelet szerinti engedélyezési eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.
(5) A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendelet szerinti engedélyezési eljárásokban az engedélyező hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(6) A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendelet szerinti engedélyezési eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 146. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
244. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági ellenőrzést végző szervek a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak.”
245. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 19. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
246. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 14. § (6) bekezdés d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
247. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény I. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„I. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI
1. § (1) Közigazgatási nemperes eljárás a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárása.
(2) A közigazgatási nemperes eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény egyszerűsített perre vonatkozó szabályait – az ezen, valamint külön törvényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 15. alcíme szerinti eljárásra.
2. § (1) A közigazgatási nemperes eljárásban a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kérelemre végzéssel határoz.
(2) A kérelemre a közigazgatási perrendtartás keresetlevélre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A közigazgatási nemperes eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.
(4) A kérelem tárgyában hozott végzésre a közigazgatási perrendtartás ítéletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(5) A közigazgatási nemperes eljárásban egyesbíró jár el.”
(2) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult közigazgatási nemperes eljárásban kell alkalmazni.”
248. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közigazgatási perben nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének, ha a Hivatal határozatában a távhőszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerűsége, engedélyes kijelölése vagy engedélyének visszavonása tárgyában döntött.”
(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az e törvényben meghatározott eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
(3) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárása során az ügyintézési határidő két hónap.”
(4) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény az „Előmunkálati jog” alcímet megelőzően a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A műszaki biztonsági szerv által lefolytatott hatósági eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.”
(5) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 61/B. §-sal egészül ki:
„61/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
249. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
a) „A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai” alcím címében a „feladatai” szövegrész helyébe a „feladatai és eljárása” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés f) pontjában a „4. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzés” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzés” szöveg,
c) 22. § (2) bekezdésében, 25. §-ában és 29. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
d) 25. §-ában és 29. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 59/B. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg
lép.
250. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében az „A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében éves ellenőrzési tervet készít.” szövegrész,
b) 5. § (1) bekezdése,
c) 57. § (1) bekezdésében az „– az 57/A–57/B. §-ban foglalt eltéréssel –” szövegrész,
d) 57/A. §-a,
e) 57/B. §-a.
251. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bejelentéshez csatolni kell
a) helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát,
b) nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát,
c) civil szervezet, közalapítvány vagy közhasznú szervezet esetén a fogadó szervezet hatályos létesítő okiratának másolatát,
d) nem költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár, közlevéltár és nyilvános magánlevéltár esetén az alapító okirat másolatát,
e) nem költségvetési szervként működő közművelődési intézmény esetén a létesítő okirat másolatát vagy a közművelődési megállapodás másolatát.
(4) Ha a fogadó szervezet
a) civil szervezet vagy közalapítvány, a miniszter a civil és egyéb, bírósági bejegyzéssel létrejött, cégnek nem minősülő szervezetek országos névjegyzékéből beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet bírósági nyilvántartásba vett adatait,
b) egyházi jogi személy, a miniszter a bevett egyházak nyilvántartásából beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet adatait, illetve nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a bevett egyház és a (3) bekezdés b) pontja nyilatkozatot kiállító belső egyházi jogi személy adatait,
c) cég, a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel beszerzi a fogadó szervezet cégkivonatát,
d) egyéni vállalkozó, a miniszter az egyéni vállalkozók nyilvántartásából beszerzi, illetve ellenőrzi az egyéni vállalkozó adatait,
e) vagy a fogadó intézmény bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenység keretében kíván önkéntest foglalkoztatni, a miniszter a hatóságtól beszerzi a bejelentés, illetve az engedély adatait.”
(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter megtagadja a bejelentő, illetve a bejelentésben meghatározott tevékenységi kör nyilvántartásba vételét, valamint törli a nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve tevékenységi kört, ha
a) a bejelentő nem lehet fogadó szervezet, vagy
b) a bejelentő által benyújtott iratokból és a 11. § (4) bekezdése szerint beszerzett adatokból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a bejelentésben megjelölt tevékenységi körben önkéntes nem foglalkoztatható.”
252. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
a) 7. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,
b) 1. melléklet 4. pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenységek esetén annak adatai, valamint” szöveg
lép.
253. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
a) 11. § (4a) és (4b) bekezdése,
b) 12. § (4) bekezdésében a „munkaügyi hatóságnak és a” szövegrész,
c) 13. § (1) bekezdésében a „munkaügyi hatóság vagy a” szövegrész.
254. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgálati készítmény Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatához a gyógyszerészeti államigazgatási szerv – az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján kiadott – engedélye szükséges.”
(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vizsgálati készítmény Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatok esetében nincs helye előzetes szakhatósági állásfoglalásnak.”
(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje hetvenöt nap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje hatvan nap. Génterápiára és szomatikus sejtterápiára szolgáló, valamint genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje kilencven nap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje legfeljebb hetvenkét nap. Xenogén sejtterápiára szolgáló vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje tizenkét hónap, ezen belül az etikai jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb tizenegy hónap.”
(4) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A klinikai vizsgálatokkal valamint a gyógyszerekkel, kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal, vizsgálati készítményekkel kapcsolatos engedélyezési, módosítási, ellenőrzési eljárásban hozott döntést a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
(8) A klinikai vizsgálat kezdeményezője az azt végző egészségügyi szolgáltatóval, illetve a klinikai vizsgálat vezetőjével a klinikai vizsgálat végzésére írásban szerződést köt. A szerződés érvényességéhez a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján kialakított egyetértése szükséges.”
(5) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 26. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvényben meghatározott engedélyezési és ellenőrzési eljárásokban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.
(11) Az e törvény hatálya alá tartozó engedélyezési és ellenőrzési eljárásokban az ügyintézési határidőbe nem számítanak be az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelvében meghatározott időtartamok sem.”
(6) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
255. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
a) 3. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
b) 15/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg,
c) 17/B. § (1) bekezdésében a „– a hatósági ellenőrzés keretében folytatott eljárások esetén –” szövegrész helyébe az „a hatósági ellenőrzés, valamint a hatósági eljárás során” szöveg,
d) 18. § (4) bekezdésében a „nyilvánosan közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
e) 20. § (9) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a „teszi közzé” szövegrész helyébe a közhírré teszi” szöveg,
f) 20. § (10) bekezdésében a „közétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,
g) 20. § (10) bekezdés a) pontjában, 20. § (11) bekezdés c) pontjában a „közzététel” szövegrész helyébe a „közhírré tétel” szöveg,
h) 20. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg, a „közzétételével” szövegrész helyébe a „közhírré tételével” szöveg, a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
i) 20/A. § (8) bekezdésében a „jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését és megjelölését” szövegrész helyébe az „annak a honlapnak az elnevezését és megjelölését, amelynek tekintetében a véglegessé vált döntésével ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt rendelt el” szöveg,
j) 26. § (9) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
256. § Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 26. § (8) bekezdése.
257. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(6) A 2. § és a 2/A. § szerinti engedélyezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.
(7) A 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban, valamint a vállalkozások tanúsítási eljárásában a hatóság hatvan napon belül dönt, amennyiben kormányrendelet rövidebb határidőt nem állapít meg.
(8) A 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.
(9) A 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásokban a hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírság mértékét a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet az alábbi körülményeket mérlegelve állapítja meg:
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d) a jogsértő állapot időtartama,
e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g) a jogsértőnek való felróhatóság.”
(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
258. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény
a) 2. § (7) bekezdésében a „Kérelem jogerős elutasítását” szövegrész helyébe a „Kérelem végleges elutasítását” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „jogerős marasztaló döntés” szövegrész helyébe a „végleges marasztaló döntés” szöveg,
c) 4/A. § (6) bekezdésében a „A jogerősen kiszabott” szövegrész helyébe a „A végleges határozatban kiszabott” szöveg,
d) 6. § (4) bekezdésében az „a kérelem jogerős elutasítását” szövegrész helyébe az „a kérelem végleges elutasítását” szöveg,
e) 6. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
259. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a rendészetért felelős miniszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására – határidő megjelölése mellett – felhívja a kamara elnökét.”
(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti panasz elbírálására irányuló eljárásban az elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálását az országos szervezet alapszabályában kijelölt szerve bírálja el.”
(3) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„c) az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő és azokat kiegészítő, a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre vonatkozó közigazgatási hatósági eljárási szabályokat”
(rendelettel állapítsa meg.)
260. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
a) 8. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
b) 8. § (6) bekezdésében a „jogerős befejezésig” helyébe a „véglegessé válásig” szöveg,
c) 39. § (1) bekezdésében a „jogerőssé” helyébe a „véglegessé” szöveg,
d) 62/A. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „harmincöt” szöveg
lép.
261. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
a) 60. § (3) bekezdése,
b) 62. § (1) és (2) bekezdése,
c) 62. § (4) és (5) bekezdése,
d) 78. § a) és d) pontja.
262. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”
(2) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat,
b) állapítsa meg az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti eljárás, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait és
c) állapítsa meg az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokat,
b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat és
c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit, valamint az áldozatsegítő szolgálat által készített, az áldozatok jogairól szóló tájékoztató részletes tartalmi követelményeit.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bírósági ügyintézők tanúgondozással kapcsolatos feladatait, valamint a tanúgondozás részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy – az áldozatsegítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”
263. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a) 5. § b) és d) pontjában, valamint 15/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától vagy jogerőre” szöveg,
b) 12. §-ában a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig vagy jogerőre” szöveg,
c) 15. § (1) és (2a) bekezdésében, 33. § (2) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg,
d) 15. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg,
e) 16. § (2) bekezdés d) pont 5. alpontjában a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válás vagy jogerőre” szöveg,
f) 16. § (4) bekezdésében a „szabálysértési vagy” szövegrész helyébe a „szabálysértési, közigazgatási vagy” szöveg
lép.
264. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. A jegyző az engedélyt hivatalból háromévente felülvizsgálja. Amennyiben az engedély a megadását követően felmerült körülmények folytán a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a jegyző az engedélyt módosítja vagy visszavonja.”
(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő 11/E. §-sal egészül ki:
„11/E. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(3) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdése a következő j)–l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„j) a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit, az e tevékenységre vonatkozó bejelentés rendjét és feltételeit, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
k) a vidámparki, mutatványos és hasonló szórakoztató berendezések és szerkezetek időszakos műszaki vizsgáztatásának rendjét,
l) a 6. § (8) bekezdésében meghatározott, a jegyzői hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásban történő szakhatósági közreműködés szabályait és az azzal kapcsolatos szakkérdéseket”
(rendeletben állapítsa meg.)
265. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
a) 6/C. § (2) bekezdés b) pontjában, 6/E. § (2) bekezdés b) pontjában és 6/F. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 6/E. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
c) 8. § (1) bekezdésében az „egyesületet az ügyfél jogállása illeti meg” szövegrész helyébe az „egyesület e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül” szöveg,
d) 8. § (2) bekezdésben az „eljárási jogosultság” szövegrész helyébe az „ügyféli minőség” szöveg
lép.
266. § Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
a) 9. § (5) bekezdése,
b) 12. § (2) bekezdés b) és d) pontja és (8) bekezdése.
267. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 9/B. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
268. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A 69. § 1. és 2. pontja szerinti eljárásban a kérelmet a vasúti igazgatási szerv által erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.
(3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti igazgatási szerv közhírré teszi a 69. § 1., 5., 7., 14. 17., 18., 21. és 25. pontja szerinti eljárásokban hozott határozatairól szóló közleményt azzal, hogy a közhírré tétel kiterjed a Hálózati Üzletszabályzat, a keretmegállapodás, a belső megállapodás, valamint az üzemi menetrend szövegére is. A közhírré tett közlemény nem tartalmazhatja az érdekeltek által előzetesen – indokoltan – üzleti titoknak minősített adatokat.”
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a pályahálózat-működtetőknél, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjénél vagy a vállalkozó vasúti társaságoknál ellenőrzéseket végezni annak vizsgálata érdekében, hogy azok megfelelnek-e a 21. §-ban megállapított, a számviteli elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseknek. E tekintetben a vasúti igazgatási szerv jogosult az előírásoknak való megfelelés vizsgálatához szükséges tájékoztatás adására kötelezni a pályahálózat-működtetőt, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét, továbbá minden olyan vállalkozást vagy gazdasági társaságot, amely vállalkozó vasúti társasági vagy pályahálózat-működtetői feladatokat lát el. A vasúti igazgatási szerv felhívására a pályahálózat-működtető, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője, továbbá minden olyan vállalkozás vagy gazdasági társaság, amely vállalkozó vasúti társasági vagy pályahálózat-működtetői feladatokat lát el, rendelkezésre bocsátja a számviteli elkülönítésnek és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályairól szóló rendeletben meghatározott számviteli adatokat. Az állami támogatással kapcsolatos kérdésekért felelős hatóság meglévő hatásköreinek sérelme nélkül, a vasúti igazgatási szerv ezekből a beszámolókból is következtetéseket vonhat le az állami támogatásokra vonatkozóan, és ezekről jelentést tesz az illetékes hatóságoknak.
(2) A vasúti igazgatási szerv ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a vasúti igazgatási szerv vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.
(3) A vasúti igazgatási szerv az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a vasúti igazgatási szerv vezetője által meghatározott egyéb statisztikai adatokat.
(4) Az ellenőrzési tervet és jelentést a vasúti igazgatási szerv a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.”
(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vasúti igazgatási szerv figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a kötelezettségek megszegése a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztette, és a jogsértő a jogsértést
a) a helyszínen megszüntette, vagy
b) megelőzően hat hónapon belül azonos jogsértést nem követett el.”
(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vasúti közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a kérelem szóban nem terjeszthető elő. A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelmet a közlekedési hatósághoz kell benyújtani. A hatóság a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott, a nemzeti vasúti jármű-nyilvántartásba történő adatfelvételi eljárásokon kívül írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban részt vevőkkel. A vasúti infrastruktúra engedélyezési eljárásaiban a nagy terjedelmű tervek, dokumentumok benyújtása az elektronikus formán túl legalább egy példányban papíralapon is kötelező.
(4) Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles a szakértői vizsgálatokban közreműködni.
(5) A vasúti közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés a), d), e) és p) pontjában meghatározott eljárásokban az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”
(6) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasúti közlekedési hatóság által meghozott elsőfokú hatósági döntések végrehajtása esetén – a pénzfizetési kötelezettséget megállapító hatósági döntések kivételével – a végrehajtást foganatosító szerv az elsőfokon eljárt hatóság.”
(7) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárással összefüggő döntésével, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében hozott döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(8) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 80/F. §-sal egészül ki:
„80/F. § (1) A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásában hozott döntésével szemben perindításra az az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél jogosult, aki a közlekedési hatóság eljárásában részt vett.
(2) A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásaiban hozott határozatát a bíróság nem változtathatja meg.”
(9) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„81. § (1) A közlekedési hatóság a vasúti pálya és tartozékai, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, az engedélyben előírt üzemeltetési feltételek betartását, valamint a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítások elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg,
a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére illetve az üzemben tartót az engedélyben előírt üzemeltetési feltételek betartására kötelezi és
b) az üzemben tartóval szemben bírságot szab ki.
(2) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását, vagy a vasúti személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.
(3) A közlekedési hatóság a vasúti pályának, a vasúti járműnek vagy a vasúti járműre szerelt nyomástartó edénynek engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata, üzemeltetése esetén
a) az üzembentartóval szemben bírságot szab ki, és
b) a vasúti pálya, a vasúti jármű, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó edény átalakítását, vagy a (4) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendeli el.”
(10) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a 81/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárás
81/D. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
81/E. § A területi szinten hozott elsőfokú, azonnali eljárási cselekményt tartalmazó hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(11) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasúti igazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt végzése a közléstől számított 15 napon belül támadható meg közigazgatási perben. Ha a vasúti igazgatási szerv a döntését nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.”
269. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
