(3) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
315. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal írásban és közhírré tétel útján közli.”
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró határozat véglegessé válásától számított 5 évig kezeli.”
(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 121/H. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal eljárást lezáró határozatának véglegessé válását követően a 121/B–121/G. § és 119/A. § (3) bekezdése nem alkalmazható.”
(4) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 121/I. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a független rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal eljárást lezáró határozat véglegessé válását követően a 121/B. §–121/G. § nem alkalmazható.”
(5) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„129. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.
(2) Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő
a) a 82. § (5) bekezdése szerinti eljárásban négy hónap,
b) a 128. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja, valamint a 128/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásokban négy hónap,
c) a 128/A. § (6) bekezdése szerinti eljárásban két hónap,
d) az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásban 55 nap,
e) a III/A. Fejezetben szabályozott eljárásokban 15 hónap.
(3) A Hivatal elnökének a rendszerhasználati díjak, a külön díjak és a csatlakozási díjak alkalmazási szabályairól szóló rendeletében szabályozott, a nem téli fogyasztási időszakra vonatkozó igazolási kérelem tárgyában a Hivatal hatósági bizonyítványt bocsát ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás automatikus, és nem érinti a Hivatal ellenőrzési jogát a nem téli fogyasztási időszakra vonatkozó felhasználások vonatkozásában.
(4) A 127. § b), c), l) és ly) pontjában közvetlenül érintett az engedélyes.”
(6) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„129/A. § (1) Közigazgatási perben a Hivatalnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján a földgázellátási üzemzavar vagy válsághelyzet esetén, valamint a tanúsítási eljárásban hozott határozatát a bíróság nem változtathatja meg.
(2) A közigazgatási perben a keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének nincs helye, ha a Hivatal határozata
a) végső menedékes kijelölési eljárásában az engedélyes jogait korlátozza, vagy annak engedélyét visszavonja, továbbá, ha végső menedékest jelöl ki,
b) más engedélyes kijelölése érdekében a korábbi engedélyes vagy az eszköz tulajdonosának jogait, kötelezettségeit korlátozza.
(3) A Hivatal véglegessé vált határozatait – az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárások, illetve a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közhírré teszi.”
(7) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(8) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„132/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságot és a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata során feltárt hibák kijavítására kötelezésre, a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az eljárás során kirendelt szakértő tevékenysége folytatásának részletes feltételeit rendeletben jelölje ki.”
316. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
a) 61/C. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szöveg,
b) 61/C. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
c) 119/A. § (3) bekezdés c) pontjában a „határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy a Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő” szövegrész helyébe a „határozat vonatkozásában a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította, vagy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő” szöveg,
d) 121/H. § (6) bekezdésében, 121/I. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 125. § (4a) bekezdésében, 127. § s) pontjában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
f) 128. § (3) bekezdésében a „d) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg,
g) 146/B. § (2) bekezdésében az „első- és másodfokú bírósági” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg,
h) 146/M. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg
lép.
317. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
a) 63/C. § (6) bekezdése,
b) 89. § (6a) bekezdése,
c) 115. § (1) bekezdésében a „– körülmények jelentős megváltozása esetén –” szövegrész,
d) 133. § (2) bekezdés 2. pontjában az „eljárási” szövegrész,
e) 133. § (3) bekezdése.
318. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/P. § (2) bekezdés d) pontjában a „jogerős bírósági, hatósági” szövegrész helyébe a „jogerős bírósági, vagy végleges hatósági” szöveg lép.
319. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról a következő élelmiszerlánc-felügyeleti eljárásokban:
a) a növényvédő szerek, valamint a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok, termésnövelő anyagok forgalombahozatali, felhasználási engedélyezése és az engedély módosítása,
b) engedélyköteles növény- és talajkezelő termékek eseti, szükséghelyzeti és kísérleti engedélyezése,
c) növényvédő szer hatóanyagok egyenértékűségével és megfelelőségével kapcsolatos eljárás,
d) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásaira figyelemmel módosított címketerv módosításának engedélyezése,
e) az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegű felhasználásának, az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény engedélyezése, az engedély módosítása, megújítása,
f) a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékelési eljárása,
g) a Helyes Kísérleti Gyakorlat (GEP) alkalmazásának engedélyezése,
h) tanúsító szervezet elismerése,
i) nem állami laboratóriumok engedélyezése,
j) idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén) engedélyezése,
k) kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljából jogszabályban meghatározott tilalmazott károsító, vizsgálatköteles áru, továbbá egyéb, Magyarországon nem honos életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatalának, belföldi szállításának, fuvarozásának, illetve felhasználásának engedélyezése.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyelet hatósági eljárásával kapcsolatos perben egyezség nem köthető.”
(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül, a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizennégy hónapon belül dönt.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer hatóanyagok egyenértékűségével és megfelelőségével kapcsolatos döntését hat hónapon belül hozza meg.”
320. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
a) 8/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „lefoglalni” szövegrész helyébe a „zár alá venni” szöveg,
b) 40. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
c) 40. § (5) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „hetvenöt” szöveg, a „százhatvan” szövegrész helyébe a „kétszáztíz” szöveg,
d) 42. § (3) bekezdésében a „hirdetmény” szövegrész helyébe a „közhírré tétel” szöveg,
e) 57. § g) és s) pontjában a „lefoglalását” szövegrész helyébe a „zár alá vételét, lefoglalását” szöveg,
f) 57. § s) pontjában a „zárolási” szövegrész helyébe a „zárolási, lefoglalási” szöveg,
g) 64. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
h) 71. § (6) bekezdésében a „jogsértés jogerős megállapításától” szövegrész helyébe a „jogsértést megállapító határozat véglegessé válásától” szöveg
lép.
321. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
a) 40. § (4) és (6) bekezdése,
b) Melléklet 76. pontjában a „jogerősen” szövegrész.
322. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott bejelentéssel, illetve panasszal kapcsolatos eljárásra – a Tpvt. 43/H. § (2) bekezdésétől és 43/I. § (1) bekezdésétől eltérően – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.”
323. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
a) 27. § (1) bekezdésében a „Tpvt. 63. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdését, (5) bekezdés a) pontját, valamint (6) bekezdését” szövegrész helyébe a „Tpvt. 63. § (1) bekezdését és (3) bekezdés a) pontját” szöveg,
b) 27. § (2) bekezdésében a „Tpvt. 72/A. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „Tpvt. 72/A. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg
lép.
324. § Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5/G. §-a.
325. § A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.”
326. § A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 6. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt” szöveg lép.
327. § Hatályát veszti a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13/K. § (3) és (4) bekezdése.
328. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg, az „eltérésekkel” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel” szöveg,
b) 20/A. §-ában a „tekintetni” szövegrész helyébe a „tekinteni” szöveg lép.
329. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 73. § (4) és (5) bekezdése,
b) 74. § (7) bekezdése.
330. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 4. § (4a) bekezdésében, 7. § (3a) bekezdésében és 19. § (5a) bekezdésében a „peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő” szövegrész helyébe a „peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő” szöveg lép.
331. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A rendőrség az eljárás megindításakor köteles a bántalmazott részére felvilágosítást adni az áldozatsegítő, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, a civil segítő szervezetekről, valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről is, továbbá a bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő felhasználásával összefüggésben.”
(3) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 12. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem elbírálására a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult. A kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül kell a bíróságnál benyújtani. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.”
332. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
b) 9. § (2) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,
c) 12. § (1) bekezdésében a „bírói felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni jogorvoslatra” szöveg,
d) 12. § (7) bekezdés b) pontjában az „a (3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének” szövegrész helyébe az „az azonnali jogvédelem biztosításának” szöveg,
e) 12. § (7) bekezdés c) pontjában az „az (5) bekezdésben foglalt esetben” szövegrész helyébe az „a határozat bíróság általi megváltoztatása esetén” szöveg
lép.
333. § Hatályát veszti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
a) 8. § nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül” szövegrész,
b) 12. § (3)–(5) bekezdése.
c) 19–23. §-a.
334. § (1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
„e) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságra (a továbbiakban: ÁRMB).”
(2) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 9. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet együttesen kérheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kérték.
(2) Az ÁRMB a kérelmet – az ágazat, valamint a kezdeményezők (4) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megjelölésével – a miniszter hivatalos lapjában végzésben közzéteszi. A közzététel időpontjától számított harminc napig más, e törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról az ÁRMB-t, valamint azokat a szervezeteket, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet benyújtották.
(3) A harmincnapos határidő leteltével a kérelmet benyújtó és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek megállapodnak ÁPB létrehozásáról.”
(3) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodást az érdekképviseletek az aláírástól számított 15 napon belül nem küldik meg a miniszternek és az ÁRMB-nek, az ÁRMB az eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet visszautasítja.”
(4) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 9. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjának soron következő számában végzésben közzé kell tenni.”
(5) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ÁPB megszűnik, ha)
„e) a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti eljárás iránt kérelem benyújtására nem kerül sor.”
(6) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát az ÁPB két oldala képviselői együttes kérelmének megfelelően, a miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után, az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. Ha a kollektív szerződést nem az ÁPB-ben kötötték, a kiterjesztésre – a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén – e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.”
(7) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztési és a kiterjesztés visszavonására irányuló eljárásában hatóságként jár el. A miniszter határozatát az érintett érdekképviselet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet hiányában az az érintett munkáltató támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg.
(5) A miniszter eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(6) A (4) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban
a) az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b) az eljárási cselekmény teljesítésére, illetve a végzés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap,
c) a miniszter döntése szóban nem közölhető,
d) előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem nem nyújtható be,
e) a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,
f) sommás eljárásnak nincs helye,
g) a miniszterre irányadó ügyintézési határidő 120 nap,
h) a miniszter a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja akkor is, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért,
i) a kérelmet a miniszterhez személyesen nem lehet előterjeszteni,
j) a kérelmező a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg, a kapcsolattartás írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történik az e törvényben meghatározottak szerint,
k) a kérelmező az eljárás szünetelését nem kérheti,
l) a miniszter eljárása eljárási költségmentes.”
(8) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiterjesztés hatályát veszti, ha
a) a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi,
b) a miniszter a kiterjesztésre vonatkozó határozatot visszavonja.”
(9) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlönyben közzéteszi.”
(10) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB határozatot hoz:
a) a megelőző határozat véglegessé válásától számított öt év elteltével erre irányuló kérelem esetén,
b) ha az az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat véglegessé válásától számított három év elteltét követően kéri.
(4a) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállásáról az ÁRMB határozatot hoz, ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a 17. § (2) bekezdésének való megfelelés vizsgálatát kéri.”
(11) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ÁRMB az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben hatóságként jár el, eljárására az Ákr. szabályait azzal kell alkalmazni, hogy
a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott közigazgatási tapasztalattal rendelkező elnököt kell tekinteni,
b) az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
ba) az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
bb) az Ákr. 50. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően az eljárási cselekmény teljesítésére, illetve a végzés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap,
bc) az érdekképviseletnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (a továbbiakban: NGTT) részt vevő érdekképviseleti szövetségben fennálló tagságára vonatkozó igazolást és az érdekképviselet nemzetközi munkavállalói, illetve munkáltatói szervezeti tagságáról szóló igazolást az ügyfél nyilatkozatával nem lehet pótolni, kötelező azokat a kérelem mellékleteként az ÁRMB részére megküldeni,
bd) az ÁRMB döntése szóban nem közölhető,
be) előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem nem nyújtható be,
bf) a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,
bg) sommás eljárásnak nincs helye,
bh) az ÁRMB ügyintézési határideje 120 nap,
bi) nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának,
bj) az ÁRMB döntését módosíthatja vagy visszavonhatja akkor is, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért,
bk) a kérelmet az ÁRMB-hez személyesen nem lehet előterjeszteni,
bl) a kérelmező a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg, a kapcsolattartás írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történik az e törvényben meghatározottak szerint,
bm) a kérelmezők az eljárás szünetelését nem kérhetik.”
(12) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ÁRMB határozatát az az ágazati érdekképviselet támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti.”
(13) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 22. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁRMB tagjainak tagsági jogviszonyát a miniszter által kiadott okirat tanúsítja.”
(14) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 22. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az ÁRMB tagjának tagsági jogviszonya megszűnik:
a) a tagsági jogviszonya lejártának időpontjában,
b) ha a miniszter az általa delegált tagot visszahívja,
c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az ÁPBT-t, valamint a minisztert,
d) a tag lemondásával,
e) ha a tag tevékenységét legalább 60 napig nem látja el,
f) a tag halálával,
g) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, ha a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg,
h) ha bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján.”
335. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény
1. 7. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz (a továbbiakban: ÁRMB)” szövegrész helyébe az „ÁRMB-hez” szöveg,
2. 7. § (2) bekezdésében a „nyilatkozik” szövegrész helyébe az „írásban nyilatkozik” szöveg,
3. 7. § (3) bekezdésében a „nyilatkoznia kell” szövegrész helyébe az „írásban nyilatkoznia kell” szöveg,
4. 9. § (7) bekezdésében a „semmis” szövegrész helyébe a „nem jön létre” szöveg,
5. 9. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
6. 10. § (2) bekezdésében a „jelezze” szövegrész helyébe az „írásban jelezze” szöveg,
7. 11. § (3) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,
8. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „12. §” szövegrész helyébe a „12. § (1) bekezdése” szöveg,
9. 18. § (2) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe az „– a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint –” szöveg,
10. 21. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
11. 21. § (9) bekezdésében az „illetékmentes” szövegrész helyébe az „eljárási költségmentes” szöveg,
12. 22. § (1) bekezdésében a „testület” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
13. 22. § (13) bekezdésében a „megbízás” szövegrész helyébe a „jogviszony” szöveg,
14. 23. § (1) bekezdésében a „megbízásával” szövegrész helyébe az „okirattal” szöveg,
15. 24. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban: NGTT)” szövegrész helyébe az „az NGTT-ben” szöveg,
16. 24. § (7) bekezdésében a „12. §” szövegrész helyébe a „12. §-ban” szöveg,
17. 25. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg
lép.
336. § Hatályát veszti az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény
a) 24. § (3) bekezdés a) pontjában a „valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja” szövegrész,
b) 24. § (4) bekezdése,
c) 24. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdésében” szövegrész.
337. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A bejelentésre az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevőt kell érteni.”
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
338. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
a) 28. § a) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy végleges döntésben” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntésével” szöveg,
c) 39. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárási rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény megkeresésre vonatkozó eljárási rendelkezéseit az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel” szöveg,
d) 40. § (1) bekezdésében a „nemzetközi jogsegélyügyekben” szövegrész helyébe a „megkeresésekben” szöveg,
e) 41. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
f) 51. § (1) bekezdésében az „A külpolitikáért” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért” szöveg
lép.
339. § Hatályát veszti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
a) 2. § i) pontjában a „, tény vagy jogosultság” szövegrész,
b) 53. § i) pontja,
c) 54. §-a.
340. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 66. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.
341. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (2) bekezdésében és 7. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.
342. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (4) bekezdése.
343. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartást vezető szerv
a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását,
b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,
c) a 19/B. § szerint hatósági ellenőrzést végez, valamint
d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.”
(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”
344. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
a) 11. § (1) bekezdés f) pontjában, 19. § (1) bekezdés e) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,
c) 19/A. § (4) és (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.
345. § Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
a) 4. § (1) bekezdése,
b) 19/C. §-a,
c) 38/D. §-a.
346. § (1) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) az e törvény szerinti jelnyelvi tolmácsolási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet folytatók Névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a Névjegyzék vezetésére, a jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet folytatók Névjegyzékén szereplő jelnyelvi tolmácsok kötelező továbbképzésére, szakmai gyakorlatára, valamint azok bejelentésére, igazolására és ellenőrzésére vonatkozó”
(részletes szabályokat.)
(2) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a jelnyelvi tolmácsszolgálatok pályáztatásával összefüggő szabályokat és a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozására vonatkozó részletes szabályokat,
b) a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének részletes szabályait.”
347. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg lép.
348. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kijelölő hatóság eljárásaiban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.”
(2) A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
349. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozatot közigazgatási perben megtámadhatja. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A felperes, a felperes oldalán érdekeltként részt vevő személy és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.”
(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (2) bekezdés i) pontja alapján folytatott eljárása felfüggeszthető az eljárás során kezdeményezett cégellenőrzés, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésétől a cégellenőrzés, nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséig terjedő időtartamra.”
(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntése ellen a döntés közlését követő 15 napon belül lehet közigazgatási pert kezdeményezni.”
350. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. A jegyző döntése elleni jogorvoslatra a 115. §-t kell alkalmazni.”
351. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a) 5. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
b) 22. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényből” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ből” szöveg, a) pontjában a „jegyzőkönyvre” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvre és feljegyzésre” szöveg, c) pontjában a „belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket” szövegrész helyébe a „megkeresésre, az Ákr.” szöveg,
c) 71. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, illetve végleges” szöveg,
d) 81. § (3) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási határozat” szöveg
lép.
352. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 16/A. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 31. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg
lép.
353. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 35/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 35/F. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felettes szerv határozatát közigazgatási perben a panasz előterjesztésére jogosult személy támadhatja meg.”
354. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 13. § (4) bekezdés e) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 17/F. § (4) bekezdésében a „határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg” szövegrész helyébe a „határozat ellen közigazgatási pert indíthat” szöveg,
c) 33/O. § (4) bekezdés d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,
d) 33/P. § (7) bekezdésében, 34/E. § (1) bekezdésében, 34/L. § (7) bekezdésében a „felülvizsgálata iránt” szövegrész helyébe az „ellen” szöveg,
e) 34/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „idézés kibocsátása nélkül jogerősen elutasította” szövegrész helyébe a „jogerősen visszautasította” szöveg,
f) 34/K. § (7) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata kizárt” szövegrész helyébe a „perben nem támadható meg” szöveg,
g) 34/L. § (5) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kérte” szövegrész helyébe a „határozatot bíróság előtt megtámadta” szöveg,
h) 34/W. § (10) bekezdésében a „sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre” szövegrész helyébe a „keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van” szöveg,
i) 34/W. § (10a) bekezdésében a „megállapításainak felülvizsgálata iránti” szövegrész helyébe a „megállapításai elleni” szöveg,
j) 34/W. § (11) bekezdésében a „sérelmezett határozat a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre” szövegrész helyébe a „keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van” szöveg
lép.
355. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 34/L. § (4) bekezdése,
b) 34/W. § (4) bekezdés l) pontjában az „A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál.” szövegrész,
c) 34/W. § (8) és (9) bekezdése.
356. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-ában meghatározott hatásköröket, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a miniszter gyakorolja.”
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy)
„a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a szakmai irányító miniszter,”
(gyakorolja.)
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy)
„c) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket kormányrendeletben kijelölt szerv”
(gyakorolja.)
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha az elsőfokú hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője.
(2) A járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően
a) törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a fellebbezés elbírálására és a felügyeleti jogkör gyakorlására;
b) törvény rendelkezhet úgy, hogy nincs kijelölt másodfokú hatóság.”
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/G. § (1) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben a járási hivatal az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül.
(2) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási hivatal hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a járási hivatal az (1) bekezdés alapján jár el, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(3) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal külön jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.
(5) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.
(6) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.”
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„h) a hatósági közvetítők tevékenységére, a hatósági közvetítővé válás feltételeire és a hatósági közvetítő kiválasztására vonatkozó szabályokat,
i) a hatósági eljárásban kirendelt ügygondnokok tevékenységére, az ügygondnokká válás feltételeire, az ügygondnok kiválasztására és kirendelésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
357. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
a) 20. § c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
b) 21/B. § (2) bekezdésében a „kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg
lép.
358. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel megállapított 4. mellékletben meghatározott illetékességgel 2018. január 1. napjától kezdődően működnek.”
359. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
360. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontjában az „érdekét érintő” szövegrész helyébe az „érdekét közvetlenül érintő” szöveg lép.
361. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 4/A. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a védelemért felelős miniszter hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet harminc napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat véglegessé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat véglegessé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a védelemért felelős miniszter az ügyféllel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.”
362. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 8. § (1) és (2) bekezdésében, 29. § (7) bekezdésében, 29/B. § (1) bekezdésében a „hatósági ügy, illetve eljárás” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás” szöveg lép.
363. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 9. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg lép.
364. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (5) bekezdés g) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.
365. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
a) 18. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „határozat bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „pert” szöveg,
b) 18. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált” szöveg,
c) 18. § (7) bekezdésében a „felülvizsgálata iránt bírósági eljárás” szövegrész helyébe az „ellen közigazgatási per” szöveg,
d) 33. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg
lép.
366. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősítő a Hatóság (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatát a közlésétől számított hatvan napon belül támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya van. Ha a minősítő a határozat közlésétől számított hatvan napon belül nem fordul bírósághoz, a nemzeti minősített adat minősítése a határozat közlésétől számított hatvanegyedik napon a határozatban foglaltak szerint megszűnik, illetve minősítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint megváltozik.”
(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott perben a bíróság zárt tárgyalást tart.”
367. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) 54. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv” szöveg,
b) 60. § (5) bekezdésében és 62. § (6) bekezdésében a „két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg” szövegrész helyébe a „kilencven nap” szöveg,
c) 62. § (2a) bekezdésében a „döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban” szövegrész helyébe a „döntés megtámadására indított perben” szöveg,
d) 64/A. § (1) bekezdésében a „kérelmezheti a Hatóságnál” szövegrész helyébe a „kérelmezheti a Hatóságnál, azzal, hogy a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő” szöveg,
e) 64/C. § (1) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg,
f) 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok részben foglalt táblázat 4. sorában az „a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, és a minősített adatok kivételével” szövegrész helyébe az „a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével” szöveg
lép.
368. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) 52. § (2) bekezdésében az „, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni” szövegrész,
b) 60. § (2) bekezdése,
c) 62. § (2) bekezdése,
d) 63. § (2a) bekezdése.
369. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester, a főpolgármester, a helyi védelmi bizottság elnöke, a fővárosi és megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi feladatoknak e törvényben meghatározott irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el. Az elsőfokú államigazgatási hatósági eljárásban hozott határozataik ellen fellebbezésnek van helye.”
(2) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iparbiztonsági hatóság a 25. § (1) bekezdése szerinti végleges határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, az üzem telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatósággal, a fővárosban a főpolgármesterrel, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével közli.”
(3) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„l) a IV. Fejezet hatálya alá tartozó üzemekkel és azok veszélyes tevékenységével összefüggésben folytatott hatósági eljárások kiegészítő szabályait, az alkalmazható bírságok rendszerét és részletes szabályait,”
(4) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„r) a személyes polgári védelmi kötelezettség és a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás kiegészítő szabályait.”
370. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 25. § (1) bekezdésében a „biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés két példányát” szövegrész helyébe a „biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést” szöveg,
b) 25. § (5) bekezdésben az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
c) 35. § (8) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg
lép.
371. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 26. § (1a) bekezdésében az „és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje” szövegrész,
b) 40. § (3a) bekezdése.
372. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 27. § (2) bekezdésében a „hatósági, illetve bírósági eljárás jogerős” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás végleges, illetve a bírósági eljárás jogerős” szöveg lép.
373. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„15. A önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti eljárás
46. § Az önkormányzati tanács eljárására a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénynek az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
374. § Hatályát veszti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 16. alcíme.
375. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 21. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kifogást a pályázattal érintett bíróság elnökénél írásban kell benyújtani, aki azt – kúriai pályázat kivételével – 5 munkanapon belül felterjeszti az OBH elnökéhez. Kérelmezettként az OBH elnökét, kúriai pályázat esetén a Kúria elnökét kell megjelölni. Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a kifogást 5 munkanapon belül megküldi a közigazgatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéknek.
(6) A Fővárosi Törvényszék a kifogás tárgyában 15 napon belül, nemperes eljárásban dönt. A bíró kinevezése esetén a Fővárosi Törvényszék a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét e törvény 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, valamint 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén a Fővárosi Törvényszék kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja. Ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a pályázatot elnyert személyt e törvénynek a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályai szerint nem lehetne bíróvá kinevezni, illetve a pályázatot elnyert személy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, erre vonatkozó végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint – a szükséges intézkedés megtétele érdekében – a pályázat elbírálójával és a köztársasági elnökkel. A Fővárosi Törvényszék a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, a pályázat elbírálójával, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökével.”
376. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg lép.
377. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bekezdésében és 5. § (5) bekezdésében az „az állami adóhatóság igazolás alapján” szövegrész.
378. § Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 41. § (6) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint,” szövegrész.
379. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 61. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A területileg illetékes gazdasági kamarának a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet szakképzési tevékenységének ellenőrzése során meghozott döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.”
(2) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá a térségi integrált szakképző központ feladatellátását biztosító ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást köt. A megállapodás megkötésének hiánya nem akadálya az ingatlan, illetve ingó vagyon használatbavételének. Ha a megállapodás a felek között az e bekezdésben meghatározott határnapig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre, a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter közigazgatási hatósági határozata alapján kerül sor. A szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa a megállapodást a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hozott határozatnak megfelelő tartalommal, a határozat véglegessé válásától számított 5 napon belül köti meg.”
380. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
a) 14. § (9) bekezdésében az „A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.” szövegrész,
b) 45. § (3) és (5) bekezdése,
c) 60. § (2) bekezdése.
381. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő VIII. FEJEZETTEL egészül ki:
„VIII. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGY
142/A. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyben (a továbbiakban: önkormányzati hatósági ügy) a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.
(2) Ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a hatáskörét átruházza, elbírálja a fellebbezést, valamint gyakorolja a másodfokú hatóság és – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét.
(3) Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás vagy a jegyző eljárási kötelezettségét önkormányzati hatósági ügyben elmulasztotta, a kormányhivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy a felhívásban megállapított határidőn – legfeljebb huszonegy napon – belül folytassa le az eljárást.
142/B. § Törvény vagy önkormányzati rendelet az önkormányzati hatósági ügy intézésére további szabályokat állapíthat meg.”
382. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A köznevelési intézmény nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntés ellen fellebbezésnek van helye.”
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 38. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
(5) A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha a 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van kivéve, ha a döntéshozó a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke miatt a másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelte el.”
(4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 38. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a jelentkező az érettségi vizsgára a köznevelési feladatot ellátó hatóságnál jelentkezik, a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak – külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint – a vizsgajelentkezésre vonatkozóan meghozott döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van helye a döntés kézhezvételét követő öt napon belül kormányrendeletben meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A másodfokú hatóság a döntését nyolc napon belül elektronikus úton, írásban közli a köznevelési feladatot ellátó hatósággal, valamint postai úton megküldi a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak és a fellebbezőnek.
(9) A középfokú felvételi eljárás keretében tett központi írásbeli felvételi vizsga vizsgadolgozatának értékelésére vonatkozó, az iskola által hozott döntés ellen – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – a szülő, a tanuló, a döntés kézhezvételétől számított három napon belül, kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén fellebbezést nyújthat be a jogszabályban meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését az észrevétel benyújtását követő nyolc napon belül elektronikus úton, írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és a kérelmezőnek.”
(5) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadható. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.”
(6) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntést a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik közigazgatási perben megtámadhatja. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadásra biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A keresetlevelet a bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetében a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál kell benyújtani.”
(7) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”
(8) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyermek, tanuló érdekében a köznevelési feladatot ellátó hatóság kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A köznevelési feladatot ellátó hatóság dönt a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Ha a szülő a köznevelési feladatot ellátó hatóság felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.”
(9) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A köznevelési feladatot ellátó hatóság fegyelmi büntetésként kizárt tanuló számára másik iskolát, kollégiumot kijelölő határozata ellen – jogszabályban meghatározott hatósághoz – fellebbezésnek van helye.”
(10) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének törvényessége és az Alapszabálynak megfelelő működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a törvényes működés helyreállítására vagy egyéb intézkedés megtételére.”
(11) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„j) a kerettantervek jóváhagyásának rendjét, valamint az eljárással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(12) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. §-a a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyházi, a magán és a nemzetiségi önkormányzat által alapított, fenntartott köznevelési intézmény működési engedélye kiadásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása, továbbá a logopédiai ellátás során alkalmazott eljárás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(13) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban az ügyintézési határidő három hónap. A nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő négy hónap.
(3a) Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magánintézmények – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – fenntartói támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem indítható meg.”
(14) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3c) A köznevelési intézmény nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásban, a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(15) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. §-a következő (3e) bekezdéssel egészül ki:
„(3e) A köznevelési feladatot ellátó hatóságnak a hatósági ellenőrzését követően indult eljárásban hozott döntése ellen – kormányrendeletben meghatározott hatósághoz – fellebbezésnek van helye.”
(16) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/H. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
383. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 21. § (7) és (9) bekezdésében, 58. § (13) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 34. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,
c) 40. § (3) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság” szöveg,
d) 53. § (2) bekezdés h) pontjában, (5) bekezdésében, (8) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
e) 53. § (8) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,
f) 58. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg, a „fellebbezésre való tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
g) 58. § (13) bekezdésében az „a fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
h) 63/J. § (9) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény III., IV. és VII. Fejezeteinek” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény III., IV. és IX. Fejezetének” szöveg,
i) 63/J. § (12) bekezdésében a „munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz” szöveg,
j) 63/J. § (14) bekezdésében az „az eljárás jogerős befejezését” szövegrész helyébe az „az eljárás végleges befejezését” szöveg,
k) 78. § (10) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben” szöveg,
l) 79. § (7) bekezdésében a „– fellebbezésre tekintet nélkül –” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg
lép.
384. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 39. § (4) bekezdése,
b) 40. § (3) bekezdésében a „köznevelési feladatokat ellátó hatóság,” szövegrész,
