c) 40. § (4) bekezdése,
d) 46. § (21) bekezdésében az „A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.” szövegrész,
e) 63. § (5) bekezdésében az „A pedagógusigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.” szövegrész,
f) 63/K. § (4) bekezdése,
g) 94. § (1) bekezdés g) pontja,
h) 96. § (3b) és (3d) bekezdése.
385. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2. § szerinti jogosultsági feltételei tekintetében – a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel kivételével – a kérelmező nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és az eljárást meg kell szüntetni.”
(3) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság az ellátás – 9. § (1) bekezdésében vagy a 12. § (1) bekezdésében meghatározott – legkisebb összegének megfelelő előleget állapíthat meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.”
(4) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 16/C. §-sal egészül ki:
„16/C. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos ügyekben a keresetlevelet a másodfokon eljárt rehabilitációs hatóságnál kell benyújtani.”
(5) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/A. § (1) Ha az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján ez indokolt, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását a döntés közlésétől számított öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja.
(2) A rehabilitációs hatóság a jogszerűnél magasabb összegben megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy ízben, az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül alacsonyabb összegben újra megállapítja.
(3) Ha az ellátás megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában került sor, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül megszünteti.
(4) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható, ha az ellátást megállapító határozatot a bíróság már elbírálta.
(5) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának alacsonyabb összegben történő újra megállapítását és megszüntetését hivatalból kell elrendelni, ha
a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülőnek nem felróható, az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjától, vagy
b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülőnek felróható, az ellátás megállapításának kezdő időpontjára visszamenőlegesen.
(6) Ha a megváltozott munkaképességű személy ellátását újra megállapítják vagy megszüntetik, a korábban megállapított ellátás nem folyósítható.
(7) Ha a visszakövetelt vagy megtérített ellátás összege megváltozik, a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával összefüggő követelését – a korábban megállapított követelés egyidejű megszüntetése mellett – újra megállapítja.”
(6) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a rehabilitációs hatóság eljárásában a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.”
(7) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.”
(8) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 27/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat.”
(9) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„j) a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység és a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék, valamint a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(10) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/H. §-sal egészül ki:
„38/H. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. év iL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
386. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a) 14. § (1) és (1a) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését” szöveg,
b) 14. § (2) bekezdésében az „e törvényben meghatározott eljárás” szövegrész helyébe az „e törvényben meghatározott eljárás, valamint az ezzel összefüggésben indult közigazgatási per” szöveg,
c) 18. § (2) bekezdésében a „jogorvoslatra tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
d) 20/B. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 27. § (6) bekezdésében, 27/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 27/A. § (6) bekezdésében a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg
lép.
387. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a) 14. § (3) bekezdésében az „a megkereséstől számított 15 napon belül” szövegrész,
b) 18. § (2) bekezdésében az „, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének” szövegrész,
c) 28. § (4), (4a) és (6) bekezdése.
388. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 57. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A kincstár (4) bekezdés szerinti intézkedésével szemben azonnali jogvédelemnek nincs helye.
(7) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata elleni keresetlevelet a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket a Kormány rendelete határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, hivatalbóli eljárásban megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az Ákr. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) Az elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A közigazgatási perre az 57. § (6) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.”
(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A keresetlevelet a bírsággal sújtott személynek a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtania.”
(6) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen indított közigazgatási perben az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.”
(7) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A törzskönyvi nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során az Ákr. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő 20 nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb 15 napos határidőt állapíthat meg. A kincstár az ügyféllel a kapcsolatot írásban tartja. A kérelemnek helyt adó döntés a bejegyzés napján közöltnek tekintendő.
(3) A döntést megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.”
(8) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105/B. § (1) A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesítő szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírsággal sújtható.
(2) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, valamint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.”
(9) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.”
(10) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/F. §-sal egészül ki:
„111/F. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
389. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 36. § (1) bekezdésében a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen” szövegrész helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen” szöveg,
b) 42. § (3) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „jogerősen, illetve véglegesen” szöveg,
c) 57. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
d) 65. § (3) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg, az „eltérésekkel” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel” szöveg,
e) 106. §-ában az „a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban” szövegrész helyébe az „a véglegessé vált hatósági határozat ellen indított közigazgatási perben” szöveg
lép.
390. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 57. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján” szövegrész,
b) 65. § (4) bekezdése,
c) 83/A. § (2) bekezdésében az „a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján” szövegrész,
d) 104. § (4) bekezdése.
391. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 31. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az Országos Etikai Bizottság (a továbbiakban: Etikai Bizottság) tagjait és elnökét az Országos Közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagjainak számát az Alapszabály határozza meg. Az Etikai Bizottság az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el. Feladata a másodfokú etikai eljárás lefolytatása.”
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MKK-tag a nyilvántartásba vétel, annak elmulasztása, illetve a nyilvántartásból való törlés ellen az Elnökséghez benyújtandó fellebbezéssel élhet. A nyilvántartással kapcsolatos döntésekkel, illetve mulasztással szembeni jogorvoslatra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ügyészség a köztestületi felügyeleti per indításáról egyidejűleg értesíti a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert és az igazságügyért felelős minisztert. A bíróság az ítéletét megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek és az igazságügyért felelős miniszternek.”
(4) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz intézett közszolgálati panaszt legkésőbb a határidő utolsó napján megküldték. Ha a fél a közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.
(8) A (2) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt esetben a sérelmezett intézkedés, továbbá a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat kivételével a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására.”
(5) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 216. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a közigazgatási államtitkár állásából való felfüggesztésével – a közigazgatási államtitkárral közölni kell. A közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben a közléstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszterelnök elé.”
(6) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„225. § (1) A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter mondja ki.
(2) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a helyettes államtitkár állásából való felfüggesztéséve – a helyettes államtitkárral közölni kell. A helyettes államtitkár a javaslattal szemben a közléstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszter elé.”
(7) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgármester tisztségéből a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő döntést a polgármester annak közlésétől számított nyolc napon belül a közszolgálati jogvitára vonatkozó szabályok szerint megtámadhatja. A bíróság nyolc napon belül dönt, határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.”
(8) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/K. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a települési önkormányzatnál végzett közszolgálati ellenőrzés keretében a települési önkormányzat szervének határozatával okozott olyan jogszabálysértést tár fel, amelyből a polgármester közvetlen vagy közvetett anyagi előnyre tehet szert, és más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye, a jogszabálysértés megszüntetése érdekében a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.”
(9) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alkotmánybíróság főtitkára, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek vezetői a közigazgatási államtitkárral, az Alkotmánybíróság Hivatalának, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek helyettes vezetői a helyettes államtitkárral azonos illetményben és juttatásban részesülnek.”
(10) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a 260/A. §-t követően a következő 260/B. §-sal egészül ki:
„260/B. § A központi nyugdíjbiztosítási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők illetménykiegészítésének mértékét e törvénynek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvénnyel megállapított 134. § (1) bekezdés 13. pontja hatálybalépésétől 2017. november 1-jéig az e törvény 2017. március 31-én hatályos 134. § (1) bekezdés 13. pontja alapján kell megállapítani.”
392. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 7. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,
b) 35. § (3) bekezdésében a „munkaügyi vitának” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvitának” szöveg,
c) 72. § (9) bekezdésében, 180. § (1) bekezdés f) pontjában és 182. § (5) bekezdés f) pontjában a „munkaügyi per” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogvita” szöveg,
d) 225/I. § (2) bekezdésében és 225/K. § (2) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz” szöveg
lép.
393. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 35. § (5) bekezdése,
b) 190. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „a döntés közlésétől számított harminc napon belül” szövegrész,
c) 225/K. § (4) bekezdése,
d) 238. § (5) bekezdése.
394. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta, a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, és a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen telt el, az intézmény az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, az igazolásra, a döntés alakjára, tartalmára, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A másodfokú döntés a közléssel végleges.”
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(2) A keresetlevél a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással is benyújtható. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.”
(4) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti határidő jogvesztő. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
(5) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a mulasztási ítéletben megállapított mulasztást a fenntartó az ítéletben megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság a miniszter teljesítés kikényszerítése iránti kérelme alapján megállapítja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.”
(6) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e §-ban meghatározott eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásban közreműködik az oktatási hivatal. A bíróság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogvitát közigazgatási perben bírálja el.”
(7) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 68. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az oktatási hivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzése eredményeként]
„e) felhívja a felsőoktatási intézmény figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére, ha megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény a jogszabályban, az intézményi szabályzatban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály, a szabályzat vagy a hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.”
(8) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 68. § (5) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő)
„a) felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban hét hónap;
b) felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban kilenc hónap;
c) a felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására, valamint a doktori iskola létesítésére irányuló eljárásban öt hónap;”
(9) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az oktatási hivatal 67. § (3) bekezdés c), e) és f) pontja szerinti eljárásában első fokon hozott döntésével szemben – kormányrendeletben meghatározott hatósághoz – fellebbezésnek van helye.
(9) A 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(10) A 76–77. § szerinti eljárásban nincs helye sommás eljárásnak.”
(10) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 71/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A miniszter által az (5) bekezdés alapján indított közigazgatási perre a köztestületi felügyeleti per szabályait kell megfelelően alkalmazni. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
(11) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított – önállóságát. A felsőoktatási intézmény szenátusának döntése alapján a rektor a fenntartói intézkedést – a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságának védelme érdekében – a közléstől számított harminc napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A határidő jogvesztő. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
(12) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 107/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítását bűncselekmény befolyásolta, a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, és a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen telt el, a kiállító vizsgaközpont a nyelvvizsga-bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Ha a kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül megszűnt, a nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatal semmisíti meg. A megsemmisítésre egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(13) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 107/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A vizsgaközpont által hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.
(8) A szóbeli nyelvvizsgáról – a nyelvvizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján – hangfelvétel készül. A vizsgázó, valamint a vizsgázó törvényes képviselője a vizsgázó minden nyelvvizsga-feladatát a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval együtt, továbbá szóbeli teljesítményének értékelését a vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napig megtekintheti, illetve a szóbeli nyelvvizsgáról készült hangfelvételt meghallgathatja, továbbá a vizsgázó a megoldásairól kézzel írott másolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé. A betekintésre, valamint a nyelvvizsga-feladatok másolására adott idő nem lehet kevesebb negyvenöt percnél. A betekintési lehetőséget úgy kell biztosítani, hogy az megelőzze a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét.”
(14) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a következő 114/I. §-sal egészül ki:
„114/I. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
395. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 23. § (3) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,
b) 23. § (3) bekezdésében, 48/R. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében, 96. § (1) és (7) bekezdésében, 107/A. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
c) 31. § (7) bekezdésében a „jogerősen elbocsátás” szövegrész helyébe a „véglegesen elbocsátás” szöveg,
d) 42. § (4) bekezdésében és 48/P. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 48/K. §-ában, 48/P. § (2) bekezdésében, 52/A. § (1) bekezdésében, 68. § (4) bekezdésében és 107/A. § (1) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,
f) 59. § (1) bekezdés e), f), g) és h) pontjában a „jogerőre emelkedésének napján” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának napján” szöveg,
g) 65. § (2) bekezdésében a „kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem tett eleget kötelezettségének” szövegrész helyébe a „mulasztási pert indíthat” szöveg,
h) 71/A. § (5) bekezdésében a „bírósági eljárást kezdeményezhet” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert indíthat” szöveg,
i) 73. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedése időpontjától” szövegrész helyébe a „véglegessé válása időpontjától” szöveg
lép.
396. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 57. § (7) bekezdése,
b) 68. § (5) bekezdés f) és g) pontja,
c) 75. § (3) bekezdése,
d) 107/A. § (3) bekezdése,
e) 3. melléklet III. pont 6. pontjában az „A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől számított negyvenöt nap.” szövegrész.
397. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (3) bekezdés b) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép.
398. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben, illetve hatósági ellenőrzésekben – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jár el.
(2) A Hivatal eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel 75 nap.
(4) Az ügyintézési határidő a Hivatal
a) 5/A. § (3) bekezdése szerinti eljárásában 135 nap,
b) 5/F. § (6) bekezdése és a 16. § (3) bekezdése szerinti eljárásában 21 nap,
c) 31/B. § szerinti eljárásában 30 nap,
d) 36. § szerinti eljárásában – az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – 135 nap.
(5) Az ügyintézési határidő a Hivatal
a) 36. § szerinti eljárásában 75 nap,
b) 37. § szerinti eljárásában 60 nap,
c) 37/A. § szerinti eljárásában 45 nap,
ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódik, és kormányrendelet az eljárást kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást.
(7) A Hivatal véglegessé vált határozatait – a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közhírré teszi.
(8) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(9) A Hivatal döntéseinek végrehajtását – a pénzfizetési kötelezettségek kivételével – maga foganatosítja.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozattal kapcsolatos perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Hivatal felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a Hivatal hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.”
(4) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárásnak az Ákr. szerinti eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá a járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is – a vezetékjog alapítást kérő viseli.”
(5) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 25. alcíme a következő 87/C. §-sal egészül ki:
„87/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
399. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
a) 5/C. § (1) és (2) bekezdésében a „jegyzőkönyv” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyv vagy feljegyzés” szöveg,
b) 5/C. § (3) bekezdésében a „jegyzőkönyvet” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvet vagy feljegyzést” szöveg,
c) 6. § (6) bekezdésében a „kérelmére indított eljárásban” szövegrész helyébe a „mint ügyfél kérelmére induló eljárásban, vagy hivatalból” szöveg,
d) 20. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,
e) 31/A. § (3) bekezdésében és 81. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,
f) 37/A. § (7) bekezdésében, 84. § (1) és (2) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltatási” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatói” szöveg,
g) 40/A. § (4) bekezdésében, 54. § (1) és (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
h) 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 55/F. § (1) és (2) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdésében, 81. § (5) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
i) 61/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy hatósági” szövegrész helyébe a „vagy véglegessé vált hatósági” szöveg,
j) 2. melléklet I. 1. pont b) alpontjában a „legalább a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj összege, legfeljebb a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj kétszerese,” szövegrész helyébe a „legfeljebb 25 millió forint,” szöveg
lép.
400. § Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
a) 4. § (3) bekezdése,
b) 55/B. § (1) bekezdése,
c) 81. § (2) bekezdés c) pontja.
401. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) meghatározza a szabálysértési nyilvántartás kezelésével, valamint az abból történő adatigényléssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat,”
402. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 2. § (4) bekezdésében a „közigazgatási bírság” szövegrész helyébe az „ – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság” szöveg,
b) 144/A. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján a közösségellenes magatartás miatt kiszabott, meg nem fizetett közigazgatási bírságot” szövegrész helyébe az „a közösségellenes magatartás miatt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásban kiszabott, meg nem fizetett bírságot” szöveg,
c) 216. § (1) bekezdés e) pontjában a „közigazgatási bírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás” szöveg
lép.
403. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 162. § (4) bekezdése.
404. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 142. § (4) bekezdésében az „Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.” szövegrész.
405. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatról készült közleményt a közlekedési hatóság a honlapján közhírré teszi.”
406. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 12/B. § (5) bekezdésében a „hirdetmény” szövegrész helyébe a „közlemény” szöveg,
b) 12/E. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
c) 18. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg
lép.
407. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 16. § (3) bekezdése.
408. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény I. FEJEZETE a következő 1/A. alcímmel egészül ki:
„1/A. Eljárásjogi rendelkezések
1/A. § A vizsgálat és záradékolási eljárás ügyintézési határideje huszonöt nap.”
(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó térképi adatbázisok állami átvételének ügyintézési határideje kilencven nap.”
(3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„b) állapítsa meg az a) pont szerinti hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági eljárások részletes szabályait,”
(4) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„k) állapítsa meg a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv hatáskörébe tartozó hatósági eljárások részletes szabályait.”
409. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
a) 14. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 17. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a „bírósági” szövegrész helyébe a „jogerős bírósági” szöveg,
c) 29. § (4) bekezdésében és 29/B. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg
lép.
410. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (3) bekezdése.
411. § A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény 4. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
412. § (1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § (1) Felvonót, mozgólépcsőt, mozgójárdát (a továbbiakban együtt: berendezés) létesíteni, áthelyezni, átalakítani, a létesítést követően használatba venni és műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatukat elvégezni az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatóság engedélyével (nyilvántartásba vételével) lehet.
(2) A műszaki biztonsági hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a berendezések kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatát végző ellenőrökről (a továbbiakban: ellenőrök). A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az ellenőr nevét, születésének helyét és időpontját, az ellenőr képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását.
(3) A műszaki biztonsági hatóság az ellenőrök jegyzékét honlapján közzéteszi, amely tartalmazza az ellenőr nevét, az ellenőri engedély számát, továbbá – ha ahhoz az ellenőr előzetesen hozzájárult – a hatósági nyilvántartásba bejelentett lakcímét, székhelyét, a telefonszámát és az elektronikus levélcímét.”
(2) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 10/A. alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) Aki
a) a berendezés létesítésére, vagy üzembe helyezésére, üzemeltetésére, alkalmasságának ellenőriztetésére vonatkozó,
b) – a berendezésnek a hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó dokumentált intézkedésének eredményeként történő leállításának esetkörét kivéve – a biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó, vagy
c) a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a bejelentésre vonatkozó
kötelességét megszegi, azt a Kormány által rendeletben kijelölt műszaki-biztonsági hatóság közigazgatási bírsággal sújtja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a műszaki-biztonsági hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt (ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket) és a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.”
(3) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) berendezés létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára és bejelentésére vonatkozó kötelesség megszegése esetén a műszaki-biztonsági hatóság által kiszabható bírság megállapításának részletes szabályait,”
(rendeletben határozza meg.)
(4) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a műszaki biztonsági hatóság részére a műszaki biztonsági hatósági eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(5) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 18. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának, valamint a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának hatáskörébe tartozó műszaki biztonsági hatósági eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.”
(6) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 20. alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
413. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény
a) 16. § (7) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
b) 17. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerő beálltára” szövegrész helyébe a „véglegessé válásra” szöveg,
c) 17. § (2) bekezdés i) pontjában, 25. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
d) 17. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény” szöveg,
e) 18. § (3) bekezdésében a „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg
lép.
414. § A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény
a) 2. § 4. pontjában a „4.” szövegrész helyébe a „10.” szöveg,
b) 8. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény” szöveg
lép.
415. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 275. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.
416. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
417. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény
a) 17. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 22. § (6) bekezdésében a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,
c) 22. § (7) bekezdésében a „jogorvoslattal” szövegrész helyébe a „fellebbezéssel” szöveg
lép.
418. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/A. § Ha törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján valamely közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására az agrárkamara jogosult, – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első fokon az agrárkamara megyei ügyintéző szervezete jár el. A megyei ügyintéző szervezet döntése ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására az agrárkamara országos ügyintéző szervezete jogosult.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény IX. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IX. FEJEZET
TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS ÉS JOGORVOSLAT
43. § (1) Az agrárkamara felett az ügyészség – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara
a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(3) Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a köztestületi felügyeleti per szabályai szerint jár el.
44. § Ha az agrárkamara tagja szerint az általa fizetendő tagdíjat és más pénzügyi kötelezettséget megállapító határozat e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, az alapszabályban meghatározottak szerinti határidőben és módon jogorvoslattal élhet. A jogorvoslat kérdésében eljáró szerv 90 napon belül dönt. A tag a jogorvoslati kérelem elbírálásáról szóló döntés közlésétől, vagy a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül közigazgatási pert indíthat. A határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye.”
419. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 7/B. § (2) bekezdés f) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozattal” szöveg lép.
420. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el
a) a kamarai tagfelvétel, a kamarából történő kizárás kivételével a kamarai tagsági jogviszony megszüntetése, a tagsági jogviszony megszűnésének megállapítása,
b) a tagsági jogviszony szüneteltetésének engedélyezése,
c) a praxisengedély kiadása, visszavonása,
d) az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,
e) az állatorvosi és asszisztensi névjegyzékkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
f) az asszisztensi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,
g) az állategészségügyi intézményekkel és az engedélyezett állategészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
h) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges útlevél kiállításával kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
i) a hatósági ellenőrzés lefolytatása,
j) hatósági bizonyítvány kiállítása
során.”
(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állatorvosi névjegyzékben fel kell tüntetni a Kamara tagjának)
„g) végleges döntéssel elbírált etikai vétségeit, az elmarasztaló határozat véglegessé válásától számított két évig.”
(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tagfelvételt és a praxisengedély iránti kérelmet elutasító döntést határozatba kell foglalni, és a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító döntés ellen az elnökséghez fellebbezhet.”
(4) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A másodfokú etikai eljárást lezáró határozatot (a továbbiakban: másodfokú határozat) az eljárás alá vont kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos a másodfokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg.”
421. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény
a) 19. § (6) bekezdés a) pontjában az „a felvételi eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „a felvételi eljárásban hozott határozat véglegessé válásáig” szöveg,
b) 29. § (4) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében a „kamarai tag” szövegrész helyébe a „kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos” szöveg,
c) 30. § (4) bekezdésében az „Az eljárás alá vont kamarai tag” szövegrész helyébe az „A bíróság által el nem bírált ügyben az eljárás alá vont kamarai tag és – ha az etikai eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszos” szöveg,
d) 47. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg
lép.
422. § Hatályát veszti a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény
a) 20. § (3) bekezdésében az „A vezetőség a tagfelvétel és a praxisengedély engedély iránti kérelemről a beérkezését követő ülésén, de legkésőbb a beérkezésétől számított huszonegy napon belül dönt.” szövegrész,
b) 23. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 31. § (3) és (4) bekezdése,
d) 38. § (3) bekezdésében a „A vezetőség az állat-egészségügyi szolgáltató praxisengedély kiadása iránti kérelméről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított huszonegy napon belül dönt.” szövegrész,
e) 39. § (3) bekezdése.
423. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 10. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha)
„b) a bejelentő munkaügyi kapcsolatai nem rendezettek, vagy”
(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kérelmező engedélyköteles szolgáltatás nyújtására jogosult postai szolgáltatónak minősül, ha a Hatóság a szolgáltatási engedély iránti kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.”
(3) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hatósághoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.”
(4) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 65. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hatóság egyes eljárásaiban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az egyes eljárástípusok keretében az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza.
(2) A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik. A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjesztheti elő. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(3) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.”
(5) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 65. § (8)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.
(9) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(10) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.
(11) A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.”
(6) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidő 120 nap.”
(7) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 73. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.”
(8) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény a 77/C. §-t követően a következő 77/D. §-sal egészül ki:
„77/D. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
424. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 11. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 13. § (6) bekezdésében, 68. § (7) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „a)–e), h) és i) pontjai” szövegrész helyébe az „a)–e) és h) pontja” szöveg,
c) 12. § (2) bekezdésében az „adatbázisban” szövegrész helyébe az „adatbázisban, valamint munkaügyi kapcsolatai rendezettek-e” szöveg,
d) 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
e) 12. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
f) 33. § (4) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
g) 69. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
h) 69. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
i) 70. § (2) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
j) 71. § (1) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,
k) 74. § (1) és (2) bekezdésében a „közhitelű” szövegrészek helyébe a „közhiteles” szöveg,
l) 75. § (1) bekezdésében a „Ket. felhatalmazása alapján a Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, a „készítésére is, a Ket.-nek” szövegrész helyébe a „készítésére is” szöveg, az „átalakítása hiteles elektronikus irattá szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra irányadó szabályai szerint, az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélye alapján azzal, hogy” szövegrész helyébe a „hiteles elektronikus irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy” szöveg,
m) 75. § (2) bekezdésében a „készítésére is, a Ket.-nek” szövegrész helyébe a „készítésére is” szöveg, az „alakítása szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra irányadó szabályai szerint, az elektronikus ügyintézési felügyelet engedélye alapján azzal, hogy” szövegrész helyébe az „alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy” szöveg
lép.
425. § Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 10. § (3) bekezdés i) pontja,
b) 65. § (6) bekezdésében az „a Ket. vagy” szövegrész,
c) 65. § (7) bekezdése,
d) 68. § (5) bekezdésében az „összegének alsó határa százezer forint,” szövegrész,
e) 68. § (6) bekezdésében az „ötvenezer forinttól” szövegrész,
f) 70. § (5) és (6) bekezdése,
g) 72. § (1)–(3) bekezdése,
h) 73. § (11) bekezdése.
426. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartó hatóság az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat az ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárásban meghozott hatósági határozata alapján veszi nyilvántartásba. Az ágazati kijelölő hatóság az erre vonatkozó véglegessé vált határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak.”
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem adatait az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból, valamint a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóság nyilvántartásából
a) az ágazati kijelölő hatóságnak a rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatának véglegessé válása után egy évvel, vagy
b) a kijelölést elutasító határozat véglegessé válásakor törölni kell, és erről az üzemeltetőt írásban értesíteni kell.
(6) Az ágazati kijelölő hatóság haladéktalanul köteles megküldeni
a) a kijelölés visszavonására vagy elutasítására vonatkozó véglegessé vált határozatot a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóságnak,
b) a kijelölés visszavonására vonatkozó véglegessé vált határozatot a nyilvántartó hatóságnak.”
(3) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 8. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) és a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat]
„c) az ágazati kijelölő hatóság a 9. § szerinti eljárásban a hatósági ellenőrzés időtartamára, valamint a 9. § szerinti határozat véglegessé válásáig”
(kezeli.)
427. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a közszolgáltató a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal harminc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 48. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A díjfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap.
(3) A Hivatal a díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait közhírré teszi.
(4) A díj felügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a közszolgáltató, valamint az érintett települési önkormányzat.
(5) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.”
(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § (1) A hulladékgazdálkodási vagy minősítési eljárásban, valamint a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más eljárásában hozható döntés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben hozható döntés feltétele.
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a meghatározott cselekmény végrehajtását a Hivatal foganatosítja.”
(4) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény X. Fejezete a következő 34a. alcímmel egészül ki:
„34a. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokra vonatkozó különös szabályok
78/A. § (1) Hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban
a) az ügyfél a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg,
b) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb tizenöt nap.
(2) A telepengedélyezési eljárásban, illetve a tárolóhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárásban hozható döntés az e törvény szerinti engedélyezési eljárásban hozható döntés feltétele.”
(5) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki és a bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„3a. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások szabályait,
4. a hulladékgazdálkodási engedélyezés, valamint a nyilvántartásba vétel tartalmi követelményeit,”
428. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
a) 20. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
b) 37. § (1) bekezdés a) pontjában az „a bíróság vagy a hatóság jogerősen” szövegrész helyébe a „bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel” szöveg,
c) 79. § (8) bekezdésében a „45” szövegrész hyébe az „55” szöveg,
d) 82/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
e) 84. § (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,
f) 85. § (1) bekezdésében a „lefoglalhatja” szövegrész helyébe a „lefoglalhatja vagy zár alá veheti” szöveg,
g) 85. § (2) és (9) bekezdésében a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „zár alá vett” szöveg,
h) 85. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „lefoglalást” szövegrész helyébe a „lefoglalást vagy a zár alá vételt” szöveg,
i) 85. § (4) bekezdésében a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „zár alá vett” szöveg, a „lefoglalta” szövegrész helyébe a „zár alá vette” szöveg, a „lefoglalás” szövegrész helyébe a „zár alá vétel” szöveg,
j) 85. § (5) bekezdésében a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „zár alá vett” szöveg, a „lefoglalást” szövegrész helyébe a „zár alá vételt” szöveg,
k) 85. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „zár alá vett” szöveg, a) pontjában a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „véglegesen” szöveg, b) pontjában a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „zár alá vett szöveg, a „lefoglalást” szövegrész helyébe a „zár alá vételt” szöveg
lép.
429. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.
(2) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kijelölő rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban dönt.
(3) Az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének
a) vizsgálatára és minősítésére irányuló eljárásra a (6)–(9) és a (11) bekezdést is alkalmazni kell, és
b) elbírálására irányuló eljárásban az eljárási határidő 60 nap.
(4) A minősítő határozatot az állomány tagjának halála esetén közeli hozzátartozójával vagy élettársával is közölni kell.
(5) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt szerv dönt.
(6) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos eljárás során az eljáró szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel.
(7) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos ügyben hozott határozatba harmadik személy nem tekinthet be.
(8) A baleseti járadék megállapítása iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(9) A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárás során hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(10) A baleseti járadék megállapításával és továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásokban az eljáró szerv a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényben meghatározottak szerint az egészségkárosodás mértékének megállapítására irányuló szakvélemény kiadása érdekében megkeresi az orvosszakértői szervet.
(11) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.
(12) A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait kormányrendelet határozza meg.”
(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 186. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdéstől eltérően a Honvédség kártérítési felelőssége, a kiegészítő támogatások, az egészségkárosodási ellátások és a baleseti járadék tárgyában hozott másodfokú határozat ellen benyújtott keresetben a per alpereseként a miniszter által vezetett minisztériumot kell megjelölni.”
(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás ideje alatt is az e törvényben foglaltak szerint gyakorolhatja a jogorvoslati jogát.
(2) A Honvédség a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényét a rendelkezésre állás időszakában is a munkáltatói jogkört gyakorló honvédségi szervezet székhelye szerint illetékes közigazgatási ügyekben eljáró bíróságon érvényesítheti.”
(4) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének, valamint a baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait.”
(5) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„25. a kiegészítő támogatások megállapításának és folyósításának szabályait, a térítéses szolgáltatásokat és az azokra jogosultak körét, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait,”
(6) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„35. az állomány tagja balesetének szolgálati kötelmekkel való összefüggése vizsgálatának, a szolgálattal összefüggő balesetekkel, a szolgálattal összefüggésben kialakult vagy súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálásának rendjét,”
430. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 115. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
b) 151. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,
c) 186. § (1) bekezdésében és 187. § (2) bekezdésében a „bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz” szöveg,
d) 186. § (4) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
e) 189. § (1) bekezdésében a „hatályon kívül helyezi” szövegrész helyébe a „megsemmisíti” szöveg
lép.
431. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 7. § (9) bekezdésében a „vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet” szövegrész,
b) 8. § (6) bekezdése.
432. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 4. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.”
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A felügyeleti díj üzemeltetői és légijármű-üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére a zárolást és a zárolás feloldását követő 8 napon belül.”
(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 13. alcíme a következő 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
