2. egyéb kötöttpálya: az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;
3. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer: a sikló, a sífelvonó és a kötélpálya;
4. egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység: az egyéb kötött pálya üzemeltetője által saját maga részére vagy más részére díj ellenében végzett személyszállítás vagy áruszállítás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység;
5. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: az egyéb kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
6. egyéb kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely az egyéb kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;
7. egyéb kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;
8. kötélpálya: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél két végpont között kifeszített, támasztékok nélküli vagy támasztékon megvezetett kötélzeten vagy kötélzeteken felfüggesztett kabinok, székek, illetve csillék biztosítják a szállítást;
9. sífelvonó: sportolást elősegítő alsó vagy felső (fej feletti) kötélvezetésű közlekedési eszköz, amely az utasokat oszlopokon megvezetett szállítókötélre rögzített, vagy oszlopokra felfüggesztett vontató függeszték vagy a szállítókötélre kapcsolható vontató elem, berendezés segítségével, vagy közvetlenül a szállítókötélbe kapaszkodva jármű nélkül, kötéllel vontatja;
10. sikló: olyan közlekedési eszköz, amelynél a jármű talajra lefektetett sínpályákon saját kerekein mozog olyan módon, hogy a közlekedési eszköz önerejéből haladni nem képes, vontatását egy vagy több kötél végzi, és hajtó gépezete nem a jármű, hanem a sínpálya szerkezetének tartozéka;
11. veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.”
54. § (1) Az Ekpt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.
(3) A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.
(4) Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.
(5) Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és a vasúti közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.
(6) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.
(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásából törli az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.”
(2) Az Ekpt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak rendelkezésére bocsátja a miniszteri rendeletben meghatározott információkat.
(2) A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.
(3) A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(4) Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató).
(5) Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
(6) Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.”
55. § Az Ekpt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési hatóság által kiadott műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges
a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyéb kötöttpálya építéséhez, átalakításához, az építési engedélyben foglaltaktól történő eltéréshez, használatbavételéhez, fennmaradásához, a forgalomba helyezéshez és megszüntetéséhez, a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározásához, az üzemszünethez,
b) az egyéb kötöttpályás jármű – miniszteri rendeletben szabályozott – előzetes típusengedélyezéséhez, típusengedélyezéséhez, átalakításához, üzembe helyezéséhez,
c) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.”
56. § (1) Az Ekpt. 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében)
„a) az egyéb kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg kell tartaniuk,
b) az egyéb kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az utasok kimentéséről gondoskodik,”
(2) Az Ekpt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról az egyéb kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a vasúti közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az eredetivel mindenben megegyeznek.”
57. § (1) Az Ekpt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört a képzési rendelet szerinti alapvizsgával (a továbbiakban: alapvizsga) rendelkező személy láthatja el. Alapvizsga a képzési rendeletben meghatározott alapképzésben tehető.
(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott a képzési rendeletben meghatározott időközönként, időszakos oktatáson vesz részt és időszakos vizsgát tesz.”
(2) Az Ekpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a képzési rendeletben meghatározott esetben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője végzi.”
(3) Az Ekpt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést végző szervezetek és a vizsgáztatást végző vasúti vizsgaközpont, valamint a vizsgabiztosok kötelesek biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon. A feltételek fennállását a közlekedési hatóság ellenőrzi.”
58. § Az Ekpt. a következő „9/A. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak egészségi alkalmassága” alcímmel egészül ki:
„9/A. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak egészségi alkalmassága
12/A. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.
(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott kormányrendeletben meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt vesz.
(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben kijelölt hatóság vagy hatóságok, vagy foglalkozás-egészségügyi orvos végzik.
(4) A hatóság vagy hatóságok (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a kormányrendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.
(5) Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.”
59. § (1) Az Ekpt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) a műszaki engedély kiadása,
b) az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott személy a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,
c) a siklók, sífelvonók, és az egyéb kötöttpályás üzemi létesítmények, az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,
d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése,
e) az egészségi alkalmasság megállapítása és ellenőrzése, valamint a vizsgáló szervezet 12/A. § szerinti tevékenységének ellenőrzése,
f) jogszabály külön rendelkezésének hiányában a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,
g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket kormány- vagy miniszteri rendelet feladatkörébe utal.”
(2) Az Ekpt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A közlekedési hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról az ügyfeleket hirdetményi úton értesíti.
(2) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban fellebbezésnek van helye.”
60. § Az Ekpt. a következő „12/A. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre” alcímmel egészül ki:
„12/A. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre
18/B. § (1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) az 5. alcím szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás,
b) nyilvántartás vezetése az egyéb kötöttpályás tevékenységeket végző személyekről és szervezetekről,
c) az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,
d) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek piacának nyomon követése, elemzése, értékelése
e) jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,
f) a miniszter részére a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,
g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(2) A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv által meghatározott, ésszerű határidőn belül.
(4) A vasúti igazgatási szerv jogosult a bejelentésre kötelezett tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni.
(5) A vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást legfeljebb két ízben adhat ki.
(6) Az ügyintézési határidő a vasúti igazgatási szerv eljárásában hat hét.
(7) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatait a honlapján közhírré teszi.
(8) A vasúti igazgatási szerv döntését a bíróság megváltoztathatja.”
61. § (1) Az Ekpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. Az egyéb kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.
(2) Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a vasúti közlekedési hatóság bírságot szab ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a vasúti közlekedési hatóság részére be kell mutatni.
(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.
(6) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén
a) bírságot szab ki, és
b) a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.
(7) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.
(8) Az (5) bekezdés szerinti bírság jogsértésenként
a) a sífelvonót üzemeltetővel szemben 500 ezer forintig,
b) a sífelvonó kivételével az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben 1 millió forintig,
terjedhet.
(9) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.”
(2) Az Ekpt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén
a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,
b) felszólítja az üzemeltetőt az egyéb közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.
(2) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.
(3) Ha a jogsértés
a) a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,
b) járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,
c) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig,
d) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig
terjedhet jogsértésenként.”
(3) Az Ekpt. „13. A hatósági ellenőrzés, bírság” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A tevékenység végzését szüneteltető szervezet kivételével a 6. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatosan, a kormányrendeletben meghatározott keskeny nyomtávolságú vasút és a múzeumvasút kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítására vonatkozó részletes szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.
(2) Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.
(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában. Ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a szervezetet törli, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.”
62. § (1) Az Ekpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A közlekedési hatóság jogosult
a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,
b) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,
c) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,
d) a műszaki engedélyek kiadásának alapjául szolgáló adatokat,
e) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,
kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.”
(2) Az Ekpt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A közlekedési hatóság személyes adatokat az egyéb kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.
(3) A 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy az egyéb kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.
(4) A közlekedési hatóság által kezelt adatokat – a minősített adatok kivételével – a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
(3) Az Ekpt. „14. Adatvédelem, adatkezelés” alcíme a következő 22/A. és 22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat jogszabályban erre feljogosított szerv részére.
(2) A 21. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.
(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.
22/B. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.”
63. § Az Ekpt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk szabályait,
b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,
c) az egyéb kötöttpályás vizsgaközpont kijelölését,
d) a vasúti igazgatási szerv által kiszabható bírság és közlekedési hatóság által kiszabható bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat,
e) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
f) a jogszabályban meghatározott munkakörben foglalkoztatottakkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,
g) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereken közlekedő járművek műszaki engedélyezésének szabályait,
b) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre vonatkozó szabályokat,
c) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai követelményeire, valamint közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait
d) a közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, továbbá az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.”
64. § Az Ekpt.
a) 3. §-ában a „,valamint” szövegrész helyébe az „a vasúti igazgatási szerv, valamint” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében az „Az egyéb kötött pályát vagy a trolibusz kötött pályáját üzemeltető” szövegrész helyébe az „Az egyéb kötött pálya üzemeltetője” szöveg,
c) 16. § (1) bekezdésében a „tulajdonosa” szövegrész helyébe a „tulajdonosa, vagyonkezelője” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti az Ekpt.
a) 1. § c) pontja,
b) 5. § (1) bekezdése,
c) 5. § (2) bekezdésében az „és a függővasút” szövegrész,
d) 10. alcíme,
e) 11. alcíme.
66. § Az Ekpt. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ekptmódtv.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Ekptmódtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
67. § Nem lép hatályba az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény 8. § (2) bekezdése.
68. § Nem lép hatályba a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 2017. évi XV. törvény 2. §-a.
69. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 3. § (3) bekezdése, a 6. §, a 7. § (1) és (5) bekezdése, a 17. §, valamint a 21–25. § 2017. szeptember 19. napján lép hatályba.
(3) A 18. § (3) bekezdése, a 27–33. §, a 35. §, a 37–44. §, az 53–56. §, az 57. § (1) és (3) bekezdése, az 58. §, az 59. § (1) bekezdése és a 61–66. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 36. §, az 57. § (2) bekezdése, az 59. § (2) bekezdése és a 60. § 2018. január 2-án lép hatályba.
70. § (1) Ez a törvény a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény
a) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 9. cikkének,
b) az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikkének,
c) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének,
d) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (4) bekezdésének, 26. cikkének és 29. cikk (3) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
