Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.9.)

2017. évi LXIX. törvény - a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról 4/4. oldal

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a - vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó - jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

173. § A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók kivételével az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató-helyettese gyakorolja.”

174. § (1) A Hpt. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény - az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint az (1a) bekezdésben és a 285. §-ban meghatározott eltéréssel - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirati formát is - köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.”

(2) A Hpt. 279. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hitelintézet pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést, valamint betét elfogadására vonatkozó szerződést azonosított elektronikus úton is köthet.”

(3) A Hpt. 279. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény és az ügyfél az (1) és az (1a) bekezdés szerint megkötött szerződésben megállapodhat arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton kötnek pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést. Az ilyen módon létrejött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés e törvény alkalmazásában írásbeli szerződésnek minősül.”

175. § A Hpt. 121. alcíme a következő 282/B. §-sal egészül ki:

„282/B. § Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott szociális feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó részére a jogszabályban meghatározott díj és költség mellett fizetési számlaként szociális számlát vezetni.”

176. § A Hpt. 290. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

k) a szociális számlához való jogosultságra, díjra és jellemzőire”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

177. § A Hpt. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

178. § A Hpt.

a) 69. § (7) bekezdésében a „21. § (7) bekezdés d)” szövegrész helyébe a „21. § (7) bekezdés e)” szöveg,

b) 184. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó” szöveg,

c) 184. § (2) bekezdésében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy” szöveg,

d) 185. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézmény prudens működését” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működését” szöveg,

e) 204/A. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

f) 279. § (13) bekezdésében a „(4) bekezdésben nem szabályozott szerződések” szövegrész helyébe a „fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződések” szöveg,

g) 288. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „- kérésének megfelelően - huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg,

h) 288/D. § (1) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg

lép.

179. § Hatályát veszti a Hpt. 271. § (1) bekezdésben és 279. § (13) bekezdésben a „hirdetményben” szövegrész.

14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

180. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli]

i) a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá - amennyiben ez lehetséges - a tényleges tulajdonosok bemutatását.”

181. § A Kbftv. 10. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)

e) tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.”

182. § A Kbftv. 11. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli]

g) a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá - amennyiben ez lehetséges - a tényleges tulajdonosok bemutatását.”

183. § A Kbftv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. A hozamból való részesedés mértéke, illetve sorrendje, valamint a veszteségből való részesedés mértéke, illetve sorrendje tekintetében eltérő sorozatok kizárólag zártkörű befektetési alapok esetében hozhatók létre.

(2) Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem lehet megosztani, kivéve

a) az illikviddé vált eszközök 128. §-ban foglaltak szerinti elkülönítése esetén, valamint

b) az olyan, devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja a befektetési alap adott sorozata devizakockázatának csökkentése a befektetési alap befektetési politikájának megfelelően.”

184. § A Kbftv. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Zártkörű befektetési alap esetében a kezelési szabályzat tartalmára vonatkozóan az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/2365 rendelet) is megfelelően alkalmazandó.”

185. § A Kbftv. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„129. § Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól, ideértve a 2015/2365 rendelet által meghatározott információkat is. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről.”

186. § A Kbftv. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. Fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti, figyelembe véve a 2015/2365 rendelet rendelkezéseit is.”

187. § A Kbftv. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves és féléves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései is megfelelően alkalmazandók.”

188. § A Kbftv. 140. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A zártkörű befektetési alap éves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.”

189. § A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„i) az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 rendeletének”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

190. § A Kbftv. 23. § (2) bekezdésében a „rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „- kérésének megfelelően - huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg lép.

15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

191. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró MNB vagy valamely más szanálási hatóság, vagy amely tekintetében szanálási intézkedés alkalmazására került sor;”

192. § (1) A Szantv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és az általa a szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt kártérítési igény csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén érvényesíthető, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.”

(2) A Szantv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB munkavállalói a szanálási feladatkör ellátásával összefüggésben végzett cselekményük vagy mulasztásuk miatt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel szemben csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén tartoznak munkavállalói kárfelelősséggel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.”

193. § (1) A Szantv. 22. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki)

c) rendelkezik könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével vagy megfelelő vagyonértékelési tapasztalattal, valamint”

(2) A Szantv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy olyan munkavállalót foglalkoztat, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - a független értékelés elkészítése céljából - igénybe vesz, aki megfelel a (7) bekezdés szerinti követelményeknek, valamint nem áll jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás alatt.”

194. § A Szantv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában

a) kötelezheti az áthidaló intézményt vagy a szanálási vagyonkezelőt, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alatt álló intézménynek az eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak,

b) gyakorolhatja a hitelezői feltőkésítés keretében leírt, a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői részéről fennálló követelések értékének növelésére vonatkozó hatáskörét.”

195. § A Szantv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából az áthidaló intézmény folytathatja a szanálás alatt álló intézményt megillető bármely olyan jogosultság gyakorlását, amelynek gyakorlására a szanálás alatt álló intézmény az átadott eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben jogosult volt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban vagy Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. Egyéb tekintetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy az áthidaló intézményt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.”

196. § A Szantv. 22. alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) Az áthidaló intézmény tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. Az áthidaló intézmény vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel az áthidaló intézménnyel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.

(2) A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy az áthidaló intézmény vezetésével szemben az (1) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.”

197. § (1) A Szantv. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szanálási vagyonkezelő tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. A szanálási vagyonkezelő vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel a szanálási vagyonkezelővel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.”

(2) A Szantv. 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy a szanálási vagyonkezelő vezetésével szemben a (7) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.”

198. § (1) A Szantv. 115. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)

„c) a lehetséges átvevőt, függetlenül attól, hogy

ca) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítéséről van szó, vagy

cb) a megkeresés, illetve a felkérés eredményezett-e átvételt;

d) az EBH-t és a Felügyeletet;”

(2) A Szantv. 115. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)

h) az áthidaló intézményt, a szanálási vagyonkezelőt, valamint ezek leányvállalatait;”

199. § A Szantv. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap - a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében - hitelt vehet fel jogi személytől, különösen

a) hitelintézettől,

b) más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől.”

200. § A Szantv. 138. és 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„138. § (1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amelynek mértékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg és arról értesíti az Alap tagjait.

(2) A rendszeres éves díj összegét az Alap tagja minden évben féléves részletekben, legkésőbb a tárgyfélév utolsó hónapjának tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.

139. § Az intézmény a tevékenységi engedélye visszavonásának évében a tevékenységi engedélye visszavonásának napjáig terjedő időszakra vonatkozóan köteles időarányos éves díjat fizetni.”

201. § A Szantv.

a) 3. § 15. pontjában a „követelés” szövegrész helyébe a „követelés vagy kötelezettség” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében a „hatósággal” szövegrész helyébe a „hatóságával” szöveg,

c) 22. § (4) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe az „évente” szöveg,

d) 33. §-ában a „veszteséget eredményez,” szövegrész helyébe „veszteséget vagy követeléseik átalakítását eredményezné,” szöveg,

e) 39. § (3) bekezdés e) pont ec) alpontjában az „a Felügyelet által” szövegrész helyébe az „az átvevő a” szöveg, az „a befolyásoló” szövegrész helyébe az „a Felügyelet a befolyásoló” szöveg,

f) 39. § (3) bekezdés f) pontjában a „Felügyelet által” szövegrész helyébe a „szanálási feladatkörében eljáró MNB által” szöveg,

g) 52. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogszabályi” szövegrész helyébe a „44. § (2) bekezdésében meghatározott” szöveg,

h) 54. § (3) bekezdésében az „értékpapír” szövegrész helyébe a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” szöveg,

i) 95. § (2) bekezdés f) pontjában a „hatósággal” szövegrész helyébe a „hatósággal és szanálási hatósággal” szöveg,

j) 133. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „befizetés,” szövegrész helyébe a „díj,” szöveg,

k) 74. alcím címében a „kötelesség” szövegrész helyébe a „kötelezettség” szöveg,

l) 148. § (2) bekezdésében az „e törvény hatályba lépését követő 10 év alatt” szövegrész helyébe a „2024. december 31. napjáig” szöveg

lép.

202. § Hatályát veszti a Szantv.

a) 132. § (5) bekezdés b) pontja,

b) 140. §-a.

16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

203. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 258. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell)

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, ideértve - amennyiben ez lehetséges - a tényleges tulajdonosok bemutatását is;”

204. § A Bit. 369. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.”

205. § A Bit. 430. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„430. § (1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványokról.

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy

a) nevét és születési nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) lakcímét,

e) személyi kódját és

f) - amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el - nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására - erre irányuló kérelem esetén - a Felügyelet a nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott - vizsgaidőpontban érvényes - adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a - vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó - jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

206. § A Bit.

a) 108/A. § (1) bekezdésében és 375. § (2) bekezdésében a „kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „közzététellel” szöveg,

b) 148/A. § (2) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,

c) 159. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „- kérésének megfelelően - huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg,

d) 430. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

207. § Hatályát veszti a Bit. 127. § (7) és (13) bekezdésében a „kifüggeszti ” szövegrész.

17. Záró rendelkezések

208. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 184. § és a 185. § 2017. július 13-án lép hatályba.

(3) A 134. § r) pontja, a 145. § (3) bekezdése, a 154. § (3) bekezdése, a 169. §, a 178. § e) pontja és a 206. § d) pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 5-23. §, a 25. § (2)-(3) bekezdése, a 26. § és 27. §, a 28. § b), valamint e) és f) pontja, a 29. § (2) bekezdése, a 30-32. §, a 38-98. §, a 100-123. §, a 125. §, a 126. § (2)-(4) bekezdése, a 127-129. §, a 130. § (1) bekezdése, a 132. § és 133. §, a 134. § a) és b) pontja, 134. § e)-k) pontja, 134. § p) és q) pontja, a 134. § t) és u) pontja, a 135. § (2) bekezdése, a 136-139. §, a 145. § (1) és (2) bekezdése, a 146. § és 147. §, a 148. § (1) bekezdése, a 151. §, a 153. §, a 154. § (1) és (4) bekezdése és az 1. és 2. melléklet 2018. január 3-án lép hatályba.

209. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 25-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 7-i 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016. június 8-i 2016/1011 rendelete a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendeletmódosításáról,

b) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015. november 25-i 2015/2365 rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról,

c) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet,

f) a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,

g) az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016. június 23-i 2016/1034 irányelve a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról.

1. melléklet a 2017. évi LXIX. törvényhez

1. A Tpt. 23. számú melléklete a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:)

„19. Nemzetközi Beruházási Bank.”

2. A Tpt. 25. számú melléklet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„10. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról.”

3. A Tpt. 25. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.)

„16. A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet.”

4. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 30. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„30. Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.”

2. melléklet a 2017. évi LXIX. törvényhez

1. A Bszt. 1. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény,”

2. A Bszt. 1. melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. Fhtv.: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény,”

3. A Bszt. 1. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

„16. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,”

3. melléklet a 2017. évi LXIX. törvényhez

A Hpt. 1. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

„15. Nemzetközi Beruházási Bank”