1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(2) Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
(6) Ügyvédet mindenki szabadon választhat.
2. § (1) Ügyvédi tevékenység:
a) a jogi képviselet ellátása,
b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
f) az a)–e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
g) az a)–f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
(2) Nem minősül ügyvédi tevékenységnek
a) a nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi alkalmazotti szolgálati jogviszony, egyházi szolgálati viszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között,
aa) a munkáltató, egyházi szolgálati viszony esetében az egyházi jogi személy, vagy önkéntes jogviszony esetén a fogadó szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató),
ab) a munkáltató társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy
ac) a munkáltatóval irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv
számára végzett jogi tanácsadás és okiratszerkesztés, vagy
b) törvény felhatalmazása alapján a 4. § (1) bekezdésében felsorolt személyen kívüli más személy által végzett jogi képviseleti tevékenység, jogi tanácsadás és okiratszerkesztés.
(3) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyvédi tevékenységnek a törvényes képviselet, valamint a szervezeti képviselet ellátása.
3. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:
a) szabadalmi ügyvivői tevékenység,
b) adótanácsadás,
c) társadalombiztosítási tanácsadás,
d) biztosítási tanácsadás,
e) munkaügyi tanácsadás,
f) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,
g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
j) ingatlanközvetítői tevékenység,
k) társasházi közös képviselői tevékenység,
l) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint
m) közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja.
(3) Az (1) bekezdés i)–k) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység és a 2. § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
4. § (1) Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász,
g) ügyvédjelölt és
h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)
folytathat.
(2) Ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.
(3) Az ügyvédi irodára e törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédi tevékenység gyakorlójára vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(4) Ügyvédi tevékenységet természetes személy egyidejűleg csak az (1) bekezdésben meghatározott egyetlen kamarai formában végezhet.
5. § (1) Ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország egész területén folytathat.
(2) Ha az ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország területén kívül folytatja, e tevékenységére e törvényt és a kamarai szabályzatokat is alkalmazni kell.
(3) Ügyvéd külföldi ügyvédi irodához társtulajdonosként szabadon csatlakozhat.
6. § Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó e tevékenységében szabad és független, és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.
7. § (1) Az ügyvédi kamarai felvételét, illetve a nyilvántartásba vételét követő két hónapon belül a területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke előtt az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az alkalmazott ügyvéd esküt, az ügyvédjelölt és a jogi előadó fogadalmat tesz.
(2) Az ügyvédi eskü, illetve a fogadalom letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele.
(3) Az eskü szövege a következő: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi tevékenységem gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem/munkáltatóm érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”
(4) A fogadalom szövegét kamarai szabályzat állapítja meg.
(5) Az eskü-, illetve fogadalomtételről a területi kamara okiratot készít, amely az eskü, illetve a fogadalom (a továbbiakban együtt: eskü) szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az esküokirat másolatát a területi kamara megőrzi.
(6) Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
8. § (1) Az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a 4. § szerinti – az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – minőségére való utalással.
(2) Ügyvédi tevékenység olyan, az ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett név alatt folytatható, amely nem téveszthető össze másnak az ügyvédi nyilvántartásba korábban bejegyzett nevével.
(3) A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.
(4) Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvéd neve mellett és a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvédi iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak névhasználatára vonatkozó részletes szabályokat kamarai szabályzat határozza meg.
9. § (1) Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy – a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
10. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.
(2) Az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:
a) az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b) az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
c) azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
11. § (1) Az ügyvédi titoktartási kötelezettség a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.
(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot – az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között – kezelhetik és használhatják fel.
12. § (1) Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja.
(5) Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.
13. § (1) Az ügyvédi titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a védekezés céljából készült irat hatósági, bírósági és más közhatalmi eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az ezen alcímben meghatározott esetek kivételével – közhatalmi szervek által nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E jogairól az érintett lemondhat, kivéve, ha az irat büntetőügyben való védelemhez kapcsolódik.
(3) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból.
(4) A hatóság jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát. Az irat minősítése kérdésében a hatóság kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárásban dönt. Az iratot a hatóság csatolja a kérelméhez.
(6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a hatóság számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.
(7) E § rendelkezéseit a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
14. § (1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenysége kivételével, a 2. § szerinti ügyvédi tevékenységgel és a 3. § (1) bekezdés a)–f) és m) pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani.
(2) Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában
a) egyes ügyvédi tevékenységek folytatásához a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű felelősségbiztosítás meglétét is előírhatja, valamint
b) meghatározza az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegét, valamint törvényben nem szabályozott követelményeit.
(4) Az ügyvédi iroda tagja biztosítására az ügyvédi iroda, az alkalmazott ügyvéd és az alkalmazott európai közösségi jogász biztosítására a munkáltató köt felelősségbiztosítást.
(5) A munkáltató felelősségbiztosításának az ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységére és az ügyvédasszisztens tevékenységére is ki kell kiterjednie.
15. § (1) Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász, valamint a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosítására annyiban kell felelősségbiztosítást kötni, amennyiben a saját EGT-államának előírásai szerinti, Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítása vagy biztosítópénztári tagsága nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az ügyfél kérelmére a kamara
a) közli az ügyféllel az európai közösségi jogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon adatokat, amelyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és
b) tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon kezdeményezheti.
16. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) székhelye az irodája, amely annak a területi kamarának a működési területén található, amelynek a tagja, illetve amely ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.
(2) Az ügyvéd alirodája a székhelyen kívüli, az (1) bekezdés szerinti területi kamara működési területén található irodahelyiség.
(3) Az ügyvéd fiókirodája az (1) bekezdésen kívüli területi kamara működési területén található irodahelyiség.
(4) Az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményeket, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával, illetve alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.
(5) Ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben vagy egészben az irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a címét köteles bejelenteni annak a területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette.
17. § (1) Az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd (a továbbiakban: egyéni ügyvéd), az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: helyettesített ügyvéd) az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet bíz meg.
(2) A helyettes ügyvéd az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el.
(3) Helyettes ügyvéd lehet ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda.
(4) Az (1) bekezdés szerinti megbízás a helyettes ügyvédnek az ügyvédi kamarai nyilvántartásba helyettesként való bejegyzésével lép hatályba, és akkor veszti hatályát, ha
a) a helyettes vagy a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy
b) a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból véglegesen törölték.
(5) A területi kamara a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból
a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé válása napjával,
b) más esetben az új helyettes bejegyzésével egyidejűleg
törli.
(6) A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében – e törvény keretei között – helyettesítéséről mással állapodjon meg.
18. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenység végzése során, – ha jogszabály elektronikus aláírás használatát írja elő – csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás használható:
a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban vagy az ahhoz csatolt szerepkör igazolásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti bizalmi szolgáltató (a továbbiakban: bizalmi szolgáltató) feltüntette, hogy az aláíró ügyvédi kamarai tagsága fennáll vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepel, és
b) a bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb négy órán belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát vagy igazolást csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha a területi kamara nyilvántartása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamarával megállapodást kötő személy vagy szervezet a bizalmi szolgáltató részére igazolta, hogy a kibocsátás időpontjában az aláíró kamarai tagsága fennállt, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepelt, valamint azt, hogy az ügyvédi tevékenysége gyakorlását nem szüneteltette és nem függesztették fel.
(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról adatot szolgáltat az ügyvédi kamaráknak.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Eüsztv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti az ügyvédi kamarát is.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem használhatja az elektronikus aláírást, ha
a) kamarai tagsága megszűnt, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték,
b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,
c) ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
d) az elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(6) A területi kamara az (5) bekezdés a)–c) pontjában, az ügyvédi tevékenység gyakorlója az (5) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését vagy visszavonását.
(7) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt a területi kamara megkeresésére haladéktalanul visszavonja, vagy ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, haladéktalanul gondoskodik a tanúsítvány érvényességének felfüggesztéséről.
(8) Okiratok ellenjegyzése kivételével az ügyvédi iroda által használt elektronikus bélyegzőre e törvénynek az elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
19. § (1) Ügyvédi joggyakorlat az ügyvédként, kamarai jogtanácsosként, alkalmazott ügyvédként, európai közösségi jogászként, alkalmazott európai közösségi jogászként, alkotmánybíróként, bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédjelöltként vagy jogi előadóként folytatott joggyakorlat.
(2) Külföldön teljesített ügyvédi joggyakorlat kamarai szabályzatban meghatározott feltételekkel fogadható el.
(3) Az ügyvédi joggyakorlat időtartamát együttesen kell figyelembe venni.
20. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt
a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében,
b) közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-helyettesként, vagy
c) közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem láthat el jogi képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint amelynek az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.
(5) Korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó korábbi munkáltatójával szemben a versenytilalmi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenységet folytathat azzal, hogy korábbi munkáltatójával szemben jogi képviseletet akkor láthat el, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.
(7) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ügyvédre, ha
a) az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik,
b) az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy az ügyvéd a másik ügyfél javára is vállalhassa ügyvédi tevékenység végzését,
c) az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és
d) az ügyvéd észszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.
(8) Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.
21. § (1) Ha a 20. § szerinti valamely korlátozó ok
a) az ügyvédi iroda, az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség valamely tagja, vagy
b) az egyéni ügyvéddel, ügyvédi irodával munkaviszonyban álló, ügyvédi tevékenységet folytató valamely alkalmazott
vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni ügyvédre, a teljes ügyvédi irodára, ügyvédi társulásra, illetve ügyvédi irodaközösségre vonatkozik.
(2) A 20. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző ügyvédi tevékenységet folytató természetes személyek és ügyvédasszisztensek közreműködésével látják el, a különböző közreműködők között biztosított az ügyvédi titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.
22. § (1) Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az,
a) akivel szemben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) aki büntetett előéletű, vagy jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de
ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,
cc) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbaidő leteltétől számított három évig,
cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d) aki a kamarából való kizárás, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
e) aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, vagy
g) akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki.
(2) Az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.
(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja kegyelmi mentesítés esetén nem alkalmazható.
23. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:
a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás,
b) gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony,
c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b) pontját a kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra.
(3) A választott közjogi tisztségviselői megbízatás – ideértve a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az általa létrehozott bizottság tisztségviselője vagy tagja megbízatását is – az ügyvédi tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik.
24. § (1) Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:
a) az oktatói tevékenység,
b) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
c) a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
d) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,
e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
f) a választottbírói tevékenység,
g) a jogi szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,
h) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
i) a választási bizottsági tagság,
j) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység,
k) a végelszámolói feladat ellátása,
l) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,
m) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása, valamint
n) az m) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása.
(2) A kamarai jogtanácsosi és a jogi előadói tevékenység gyakorlásával a 23. § (1) bekezdés c) pontja alá eső tevékenységek közül nem összeférhetetlen továbbá a jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja.
(4) Az e § szerinti tevékenység az ügyvédi tevékenység gyakorlásától minden szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem ügyvédként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.
(5) Ugyanazon ügyben nem folytatható egyidejűleg a 2. § és 3. § szerinti ügyvédi tevékenység és az e § szerinti tevékenység.
(6) Az (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenység és a 2. § és 3. § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízás teljesítésében az ügyvédi iroda (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
25. § A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó munkáltatója és munkáltatójának kapcsolt vállalkozása számára munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenységet folytathat.
26. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.
(2) Az összeférhetetlenségi okot az ügyvédi tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított
a) tizenöt napon belül a területi kamarának – az ügyvédi titok megsértése nélkül – be kell jelentenie, valamint
b) harminc napon belül meg kell szüntetnie.
(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig ügyvédi tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható.
27. § (1) Ügyvédi tevékenység
a) megbízás,
b) kirendelés, vagy
c) az e törvényben meghatározott esetekben munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, egyházi szolgálati viszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony
alapján folytatható.
(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.
28. § (1) Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya.
(2) Az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
(4) A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.
(5) A megbízás teljesítésében – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, az ezek alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt, valamint a külföldi jogi tanácsadó járhatnak el.
(6) A megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltételben, és csak a kárnak a megbízott kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható.
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3) Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
30. § (1) A felek – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2) A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult.
(3) Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E bekezdés alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele
a) a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint
b) az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott.
31. § A megbízó javára átvett pénzből – a megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett – kielégíthető a megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más törvény a beszámítást tiltja.
32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
(4) A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.
(5) Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.
(6) Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.
(7) A (2)–(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseit az okirat ellenjegyzését megelőzően a jognyilatkozatot tevő olyan személyek, szervezetek, és az azok képviseletében eljáró személyek vonatkozásában is alkalmazni kell, akiknek az azonosítását az ügyvéd korábban nem végezte el.
(8) A korábban már azonosított személy vagy szervezet adatainak esetleges változását az ügyvéd az okirat ellenjegyzését megelőzően a (2)–(4) és a (6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ellenőrzi.
(9) Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni. Az adatigénylésért ebben az esetben sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.
(10) Ha a (9) bekezdés szerinti elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban.
33. § (1) Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.
(2) Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
d) az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,
e) a 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,
f) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,
g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.
(3) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (2) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.
(4) Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) név,
b) székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe,
c) az azonosított jogi személy vagy más szervezet cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma, ezek hiányában a nyilvántartó szerv neve és az azonosító szám vagy a létrejöttéről, nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma,
d) az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai,
e) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy vagy más szervezet azonosítása kötelező,
f) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.
(5) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (4) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.
(6) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja.
(7) Az ügyvéd a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli.
34. § (1) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e törvény alapján eljárhatnak.
(4) A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.
(5) A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. A meghatalmazás korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.
(6) A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti.
(7) A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.
(8) A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben – ideértve a (7) bekezdésben megjelölt szerveket is – a közléssel hatályosul.
35. § (1) A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben meghatározottakon túl megszűnik
a) a megbízó vagy a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével,
b) a megbízott egyéni ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével.
(2) A megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták.
(3) A megbízott a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(4) Kamarai formaváltás esetén – ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást – a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni.
36. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.
(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság (e fejezetben a továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
(3) A területi kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.
(4) A kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) tarthat igényt.
(5) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit.
(6) A területi kamara és a kirendelt ügyvéd a hatóságot haladéktalanul értesíti, ha a kirendelt ügyvéd
a) kamarai tagsága megszűnt,
b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d) a kirendelhető ügyvédek jegyzékében már nem szerepel, vagy
e) vele szemben a III. Fejezet szerinti korlátozó okok valamelyike bekövetkezett.
(7) Az eseti gondnok, az eseti gyám és az ügygondnok részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.
37. § (1) Törvényben meghatározott esetben a hatóság kirendelő határozata alapján a területi kamara jelöli ki a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet.
(2) A kirendelt védő a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből jelölhető ki.
(3) A területi kamara a kirendelés alapján kirendelt védőként eljáró ügyvédet elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon jelöli ki.
(4) A kijelöléskor biztosítani kell a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédek arányos munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését.
(5) A kirendelt védő részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata és a kijelölés pótolja.
38. § (1) A területi kamara a kirendelt védőként kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.
(2) A területi kamara a jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen.
(3) A jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy – az önkéntes jelentkezésen túlmenően – minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a jegyzékbe.
(4) A területi kamara köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni és a változást honlapján közzétenni.
39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.
(2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult.
(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
(4) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.
40. § (1) Az ügyvéd a büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat.
(2) A védői tevékenység ellátása során az ügyvéd a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
41. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász, valamint – az e törvényben meghatározottak szerint – a külföldi jogi tanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél érdekeinek megfelelő joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozat megtételének előkészítésével, továbbá múltbeli, a jelenben fennálló vagy jövőbeli körülmények jogi értékelésével kapcsolatban az ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg.
(2) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a javaslatait.
(3) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során – ha a felek szigorúbb követelményt nem határoznak meg – az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadja el.
(4) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.
42. § (1) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfél, valamint a munkáltatója és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(3) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
(5) Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.
(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
43. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
(2) Az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,
b) minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,
c) a feleknek alá kell írniuk,
d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
(5) Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.
(6) A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.
44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.
(3) Az (1) bekezdés c)–d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat
a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy
b) az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy
azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(4) Az (1) bekezdés b)–d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(5) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy a fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el.
(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett – az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására – más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(7) Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.
45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.
46. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) papíralapú okiratot – utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével – elektronikus okirati formába alakíthat.
(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az Eüsztv.-t – az Eüsztv. 102. § (6) bekezdése, 103. § (4) és (5) bekezdése kivételével – és a végrehajtási rendeleteit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyvéd az elektronikus másolaton csak minősített elektronikus aláírást használhat és kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet.
(3) A (2) bekezdés szerinti minősített elektronikus aláírás elhelyezésével az ügyvéd tanúsítja, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett. A tanúsítás – az ellenkező bizonyításáig – teljes bizonyító erővel bír.
(4) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okirat elektronikus formába való alakítása során az elektronikus okiratot is ellenjegyzi a 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(5) Az ügyvéd az elektronikus okiratot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.
(6) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az átalakítástól számított öt évig megőrzi.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének feltételeit a kamarai jogtanácsos azon ügyfele biztosítja, akinek az ügyében az okirat keletkezett.
47. § (1) Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
(2) A letéti szerződést írásba kell foglalni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.
(5) Semmis a letéti szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési tevékenységgel összefüggésben kizárja vagy korlátozza.
48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
49. § (1) Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre
a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint
b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.
(2) Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében három – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.
(3) A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.
(4) Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető.
(5) A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.
50. § (1) A letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét.
(2) Ha a felek a letéti szerződésben eltérően nem állapodnak meg, az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz utáni kamat a letevőt illeti meg, a számlavezetéssel, illetve a széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az ügyvédet terhelik. Ha a felek a letéti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az ügyvédi letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, e költségek az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz vagy kamatai terhére nem számolhatók el.
(3) Az ügyvédi letéti számla, illetve a széf feletti rendelkezésre jogosult az ügyvéd, akadályoztatása esetén a területi kamara nyilvántartásában szereplő helyettes ügyvéd, valamint a területi kamara által kijelölt irodagondnok. Az ügyvédi számla, illetve a széf feletti rendelkezésre az ügyvéd más személyt is meghatalmazhat.
(4) Az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.
51. § (1) Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
(2) Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell
a) a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
b) a letéti szerződés ügyazonosítóját,
c) a letét típusát,
d) a letét tárgyát,
e) ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
f) pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
g) a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
h) az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.
(4) Az elektronikus letéti nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a letéti szerződés megszűnését követő tíz évig tartalmazza.
(5) Az elektronikus letéti nyilvántartásból az ügyvédi kamara
a) a letevő számára a letétkezelő ügyvéd kamarai azonosító számának és a (3) bekezdésben meghatározott egyedi azonosító számnak a megadása esetén elektronikus úton a letét adatairól,
b) az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács számára a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv számára az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek adatairól
adatot szolgáltat.
52. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni. A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra e § szabályait nem kell alkalmazni.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem köteles kiadni a fogalmazványait, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; az ügyfél kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
(4) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy a megbízottat megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles megtéríteni a kárt a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzben vagy dologban bekövetkezett hiány esetén, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
53. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet.
(2) Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
b) az ügyfél nevét,
c) az ügy tárgyát,
d) a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
e) az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.
(3) Az ügyvéd a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.
(4) Az ügyekről vezetett nyilvántartásba
a) a kamarai hatósági ellenőrzés során az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személy vagy szerv,
b) az ügyfelek jogainak védelme érdekében, az e törvényből fakadó feladatai ellátásához szükséges mértékben a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok
betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.
(5) Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat – ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.
(6) Az ügyvéd a kamarai tagsága megszűnése vagy megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvéd részére történő kiadásáról, valamint az e törvény szerinti nyilvántartás megőrzéséről.
(7) A kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okirat és a kamarai jogtanácsos által kezelt nem selejtezhető iratok megőrzéséről, valamint a kamarai jogtanácsos által az e törvény szerint vezetendő nyilvántartás vezetéséről és megőrzéséről a kamarai jogtanácsos munkáltatója gondoskodik.
54. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a területi kamara engedélyével határozott ideig szüneteltetheti ügyvédi tevékenységét, ha
a) gondoskodott a saját, illetve az olyan ügyvédi iroda megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja,
b) gondoskodott az alkalmazásában, illetve az olyan ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt, alkalmazott európai közösségi jogász, illetve ügyvédasszisztens munkaviszonyának a megszüntetéséről, amelynek nem marad ügyvédi tevékenységet folytató tagja, valamint
c) arcképes igazolványát a területi kamarában a szüneteltetés időtartamára leadja.
(2) Ügyvédi iroda tagja ügyvédi tevékenységének szüneteltetéséhez az ügyvédi iroda előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy a szüneteltetés tartama alatt is ellátja.
(4) Ha a 23. § (3) bekezdése szerinti megbízatás az érintett tisztségviselő jogállását szabályozó törvény alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen, az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a megbízatás időtartama alatt ügyvédi tevékenységét szünetelteti. A megbízatást és annak a megszűnését a területi kamarának be kell jelenteni, amely azt hivatalból nyilvántartásba veszi.
(5) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének az időtartama nem lehet rövidebb, mint három hónap és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – ötévenként meghosszabbítandó.
55. § (1) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és – a tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével – nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
(2) Az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvédi kamarai tisztségviselő e megbízatása a szüneteltetés kezdő napjával megszűnik.
56. § (1) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének a meghosszabbítását – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – a területi kamara határozott időre engedélyezi.
(2) Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles az ügyvédi tevékenység folytatását legalább harminc nappal megelőzően a területi kamarának bejelenteni.
(3) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyvédi tevékenységét a munkaviszonya megszűnése miatt szünetelteti, az ügyvédi tevékenység az új, ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló munkaviszony létesítésének igazolását követő naptól folytatható. Ebben az esetben a szünetelés időtartamának nem kell elérnie a három hónapot.
(4) A területi kamara az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságot az ügyvédi tevékenység folytatását megelőzően hivatalból ellenőrzi.
(5) A tevékenység folytatásának a tényét a területi kamara a nyilvántartásba hivatalból jegyzi be.
57. § (1) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – az e törvényben meghatározott kivétellel – ügyfele megbízásából gyakorolja.
(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet a területi kamara tagjaként folytathatja.
(3) A 97. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel ügyvéd nem lehet egyidejűleg egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda tagja.
(4) Az ügyvéd ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között is folytathat. E törvénynek az ügyvédi megbízásra vonatkozó rendelkezéseit – az ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezések kivételével – az ügyvéd e bekezdés szerinti önkéntes jogviszonyára, megbízóra vonatkozó rendelkezéseit arra a fogadó szervezetre is alkalmazni kell, akivel az ügyvéd az e bekezdés szerinti közérdekű önkéntes jogviszonyt létesített.
58. § (1) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) a kérelem előterjesztését megelőző tíz évben legalább egy évig ügyvédi joggyakorlatot folytatott,
e) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja,
f) a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
g) rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel,
h) társas ügyvédi iroda tagja kivételével helyettesítésére ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megállapodást kötött és
i) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró okok alá.
(2) Kérelmére a területi kamarába ügyvédként kell felvenni azt az európai közösségi jogászt, aki
a) Magyarország területén megszakítás nélkül legalább három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal vagy az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatban,
b) rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,
c) az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
d) a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik,
e) rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételekkel,