Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.26.)

2017. évi XC. törvény - a büntetőeljárásról 13/13. oldal

b) az (1) bekezdés b) pontja alapján, ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy

c) a (2) bekezdés alapján, ha a 671. § 12. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárásnak van helye,

d) a (2) bekezdés a) pontja esetén a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével.

Bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatása

820. § (1) A 819. § (1) bekezdése esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatását vagy a lefoglalt dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását (a továbbiakban együtt: vagyonkutatás) rendeli el, ha feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető és

a) nem indult nyomozás, vagy

b) az eljárás adatai alapján

ba) az elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele, vagy

bb) a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele tárgyában nem lehet érdemben állást foglalni.

(2) A 819. § (2) bekezdése esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően az ügyészség vagyonkutatást rendel el

a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonvisszaszerzés érdekében, ha a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén

aa) a vagyonelkobzás végrehajtása a bírósági végrehajtó tájékoztatása alapján nem vezetett eredményre, vagy

ab) a jogerős ügydöntő határozatot megelőzően a terhelt vagyonelkobzás alá eső vagyona nem volt biztosítható,

b) ha az elkobzás, a vagyonelkobzás vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele utólagos alkalmazásának lehet helye,

és feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.

(3) Az ügyészség a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén a vagyonkutatás elrendeléséről tájékoztatja a végrehajtót.

(4) A vagyonkutatást az (1) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a (2) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve folytatja le.

(5) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során az e törvényben meghatározottak szerint

a) adatszerző tevékenység folytatása,

b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,

c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés

rendelhető el.

(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján elrendelt vagyonkutatás során az (5) bekezdésben meghatározottak mellett leplezett eszközök alkalmazása is elrendelhető. A leplezett eszközök a Hatodik Rész rendelkezései szerint alkalmazhatók. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását a bíróság a Tizenkettedik Részben meghatározottak szerint engedélyezi. Ha korábban a nyomozás során már alkalmaztak bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt az érintett személlyel szemben, és a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog felkutatása során a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását ismételten engedélyezik, a leplezett eszközök alkalmazásának idejét össze kell adni és a 239. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot ennek megfelelően kell számítani.

(7) A vagyonkutatás során a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalás, illetve zár alá vétel rendelhető el arra a vagyonra, illetve dologra is, amely a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozhat.

(8) Ha a vagyoni érdekelt ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a magyar nyelvet nem ismeri, részére ügygondnokot kell kirendelni.

(9) A nyomozó hatóság, a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve és az ügyészség kapcsolatára a nyomozás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a vizsgálat szabályait azt követően kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat biztosítása érdekében lefoglalás vagy zár alá vétel elrendelésére került sor.

821. § (1) A vagyonkutatás legfeljebb az elrendeléstől számított két évig tarthat.

(2) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve az eljárást megszünteti, ha

a) a vagyonelvonásra irányuló eljárás céljának elérése kizárt, az a továbbiakban nem várható, vagy

b) a vagyonkutatás (1) bekezdésben meghatározott határideje lejárt.

(3) A vagyonelvonásra irányuló eljárás megszüntetése nem akadálya annak, hogy ha a vagyonelvonásra irányuló eljárás alapjául szolgáló új tény, körülmény merül fel, a vagyonkutatást ismét elrendeljék.

(4) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve a 820. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot kézbesíti a bírósági végrehajtónak.

(5) Az eljárást megszüntető határozat ellen panasznak nincs helye.

822. § (1) Ha az eljárás adatai vagy a vagyonkutatás adatai alapján elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele, vagy annak megállapítása szükséges, hogy valamely vagyon jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik, az ügyészség erre irányuló indítványt tesz a bíróságnak.

(2) Az ügyészség indítványa tartalmazza

a) az indítványban foglalt intézkedéssel érintett terhelt vagy egyéb érdekelt, illetve a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele esetén a kényszerintézkedéssel érintett terhelt azonosításra alkalmas személyes adatait,

b) az intézkedéssel, illetve kényszerintézkedéssel érintett vagyon, dolog vagy adat megjelölését,

c) az intézkedés alkalmazására vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételére irányuló indítványt az alkalmazandó jogszabályok megjelölésével együtt,

d) az indítványt megalapozó tények leírását.

A bíróság eljárása

823. § (1) Ha a bíróság illetékessége a 21. § (1)–(2) vagy (5) bekezdése alapján nem állapítható meg, az a bíróság jár el, amely bíróság illetékességi területén a vagyonelvonásra irányuló eljárás megindítására okot adó körülményt a hatóság észlelte.

(2) A bíróság az ügyiratok alapján dönt, szükség esetén tárgyalást tart.

(3) A bírósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(4) Ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(5) A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke szükség esetén ismerteti az alapügyben hozott határozat lényegét, ezt követően az ügyész ismerteti az indítvány lényegét.

A bíróság határozata

824. § (1) A bíróság a 819. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés b) pontja esetén az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve a 819. § (1) bekezdése esetén a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről rendelkezik, ha az indítvány alapos, egyéb esetben az indítványt elutasítja.

(2) A bíróság a 819. § (2) bekezdés a) pontja esetén, ha az indítvány alapos, megállapítja, hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyéb esetben az indítványt elutasítja.

(3) Ha a bíróság határozatát az ügyiratok alapján hozta meg, ügydöntő végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, de az ügyészség, az egyéb érdekelt, a terhelt és a védője a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérhetik.

(4) A bíróság a tárgyalásról értesíti a (3) bekezdésben megjelölteket.

(5) A (3) bekezdés alapján tartott tárgyalásra a 743–745. § az irányadó.

825. § (1) A bíróság tárgyaláson hozott ügydöntő végzése ellen az ügyészség és a 824. § (3) bekezdésében felsorolt további személyek fellebbezhetnek.

(2) A bíróságnak a 824. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott feladatát bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult.

A bűnügyi költség viselése

826. § A bíróság az elítéltet a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha megállapítja, hogy az indítványban megjelölt vagyon a jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik. Egyébként a vagyonelvonásra irányuló eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

CVII. FEJEZET

ELJÁRÁS HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN

827. § (1) A határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (a továbbiakban együtt: határzárral kapcsolatos bűncselekmény) miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E Fejezet hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett más bűncselekményre is, ha azt a határzárral kapcsolatos bűncselekménnyel egy eljárásban bírálják el.

A bíróság

828. § (1) Az egyesbíró akkor utalhatja a bíróság tanácsa elé az ügyet, ha az eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik.

(2) A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.

(3) Ha a terhelt különböző járásbíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (1) bekezdés szerint illetékes.

(4) Az eljárásra az a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság is illetékességgel rendelkezik, amely törvényszék területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ezen a bíróságon emel vádat.

(5) Az ügyészség az eljárás ügyiratainak megismerését a 100. § alkalmazásával oly módon biztosítja, hogy a 352. § (1) bekezdésében meghatározott időköz rövidíthető vagy mellőzhető.

A védő

829. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

A kényszerintézkedés végrehajtása

830. § (1) A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések elrendelése és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terhelttel együtt érkező tizennyolc év alatti személy érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút a hozzátartozóitól szükségtelenül ne különítsék el.

(2) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az őrizetet a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett.

(3) Ha az őrizetet a (2) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a vádemelés előtt az ügyészség, vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy az őrizetet a hozzátartozó terheltek elkülönítése nélkül kell végrehajtani, feltéve, hogy ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt érdekeinek a sérelmével.

(4) Ha a bíróság a nem magyar állampolgárságú vagy a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként

a) a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott befogadó állomást vagy közösségi szállást jelöl ki, ha ennek jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak,

b) ennek hiányában a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló más létesítményt jelöl ki, ha ott a terheltnek a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló, illetve a letartóztatott személyektől való elkülönítése lehetséges.

(5) A bíróság a (4) bekezdésben foglaltaktól akkor térhet el, ha az eljárás a terhelt ellen határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik.

(6) A bíróság rendelkezhet arról, hogy a letartóztatást a menedékjogról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani a büntetőeljárás hatálya alatt nem álló más személyektől való elkülönítés mellett.

(7) Ha a letartóztatást a (6) bekezdésben meghatározott helyen hajtják végre, a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet arról, hogy a letartóztatást a hozzátartozó terheltek elkülönítése nélkül hajtsák végre, feltéve, hogy ez nem jár a nyomozás vagy a fiatalkorú terhelt érdekeinek a sérelmével.

(8) A letartóztatás a bíróság rendelkezése alapján kivételesen rendőrségi fogdában is végrehajtható.

Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság tájékoztatása

831. § Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nem magyar állampolgárságú vagy Magyarországon lakcímmel nem rendelkező gyanúsított első kihallgatásáról tájékoztatja az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságot.

Az eljárás felfüggesztése és megszüntetése

832. § (1) A bíróság a 488. § (1) bekezdés d) pontja alapján felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha megállapítja, hogy a terhelt menedékjog iránti kérelme alapján menekültügyi eljárás van folyamatban.

(2) Az eljárást meg kell szüntetni, ha a Magyarországon lakcímmel nem rendelkező nem magyar állampolgár terhelt ismeretlen helyen tartózkodik. Erről a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható,

a) ha a bűncselekmény nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő,

b) ha a terhelttel szemben az eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmény mellett más bűncselekmény miatt is folyik, vagy

c) a másodfokú, a harmadfokú bírósági eljárás vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás során.

A nyelvhasználat

833. § A terhelt a vádirat, illetve az ítélet lefordításáról lemondhat.

A fiatalkorú elleni büntetőeljárás

834. § (1) A 680. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha az eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban. Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróságon az egyesbíró tanács elé utalhatja az ügyet.

(2) A nem magyar állampolgár, Magyarországon lakcímmel nem rendelkező fiatalkorú esetében a környezettanulmány elkészítése nem szükséges, ha az eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt van folyamatban.

(3) Ha környezettanulmány elkészítése szükséges, az a 684. § (1) bekezdésétől eltérően nem tartalmazza a fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését.

(4) Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el, a terhelt számára lakásként gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet.

Bíróság elé állítás

835. § (1) Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napon belül állítja bíróság elé.

(2) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek akkor küldi vissza, ha

a) a bűncselekményre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy

b) a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

Büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

836. § (1) A bíróság büntetővégzést hoz a 740. § (1) bekezdés b) pontjában írt feltétel hiányában akkor is, ha a terhelt bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll.

(2) A bíróság a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon belül hozza meg.

HUSZONEGYEDIK RÉSZ

A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

837. § (1) E törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú bíróság határozata ellen az ügyészség, az elítélt és a védő fellebbezhet, és harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.

(2) A különleges eljárások:

a) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén,

b) az összbüntetési eljárás,

c) eljárás próbára bocsátás esetén,

d) eljárás jóvátételi munka esetén,

e) halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az államot illető bűnügyi költség megfizetésére.

(3) A bíróság a törvényben kizárt indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja. A nem jogosulttól származó indítványt a bíróság érdemi indokolás nélkül elutasítja, ha az eljárás hivatalból való lefolytatásának törvényi feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van helye, a bíróság az ügyiratok alapján is dönthet.

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén

838. § (1) Ha az alapügyben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés jogerős kiszabására került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára nyilvános ülésen vagy tárgyaláson nem ügydöntő végzésben határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról.

(2) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról határoz. Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztását nem rendelte el, a bűnügyi költséget az állam viseli.

Az összbüntetési eljárás

839. § (1) Az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság jár el.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az összbüntetésbe foglalásról az a bíróság határoz, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a legutóbb befejezett ügyben a katonai büntetőeljárás hatályát a 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) Az összbüntetési eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára indul. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve, ha azt az elítélt indítványozta – az elítélt hozzájárulását be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a hozzájárulását az elsőfokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti.

(4) A bíróság megállapítja, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, és ha indokolt, az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. A szabadságvesztések végrehajtásának a félbeszakítása ellen benyújtott fellebbezésnek a félbeszakításra nincs halasztó hatálya.

(5) A bíróság az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülés alapján dönt, az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki.

(6) Az ítéletben a bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is rendelkezik.

(7) Az összbüntetésbe foglalásra jogosult bíróság előtt folyamatban volt legutóbbi eljárásban a védő meghatalmazásának, vagy kirendelésének hatálya az összbüntetési eljárásra is kiterjed.

(8) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha az összbüntetésbe foglalást elrendelték. Ha az összbüntetésbe foglalást nem rendelték el, a bűnügyi költséget az állam viseli.

840. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt és a védő indítványára hatályon kívül helyezheti az összbüntetési eljárásban meghozott határozatát, és a 839. § alapján ismét lefolytatja az összbüntetési eljárását, ha az összbüntetési eljárás jogerős befejezését követően megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartamáról nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

Eljárás próbára bocsátás esetén

841. § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy tárgyalás alapján dönt a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel határoz.

(2) A nyilvános ülés vagy a tárgyalás megkezdése után az egyesbíró vagy a tanács elnöke ismerteti az alapügyekben hozott határozat lényegét.

(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.

Eljárás jóvátételi munka esetén

842. § (1) Az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy tárgyalás alapján dönt

a) a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta, vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte;

b) a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni; .

c) a jóvátételi munka végrehajthatósága megszűnésének megállapításáról, ha az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a jóvátételi munka végrehajtását nem teszi lehetővé.

(2) A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel határoz.

(3) A bűnügyi költséget az elítélt viseli, ha a bíróság a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról rendelkezik.

Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére

843. § (1) Az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. Az ötvenezer forintot meghaladó bűnügyi költség esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó bűnügyi költség esetén foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztás, illetve három hónapi részletfizetés engedélyezhető.

(2) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(3) A kérelemről az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság tárgyalás tartása nélkül, az ügyiratok alapján határoz. E határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

HUSZONKETTEDIK RÉSZ

A BÜNTETŐELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELJÁRÁSOK

CVIII. FEJEZET

AZ ALAPTALANUL ALKALMAZOTT SZABADSÁGKORLÁTOZÁSÉRT JÁRÓ KÁRTALANÍTÁS

A kártalanítás jogalapja

844. § Az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás jár a terheltnek, ha a büntetőeljárásban vagy annak eredményeként a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál.

845. § (1) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, vagy az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok volt megállapítható,

d) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

e) elévülés folytán a büntethetőség megszűnt, illetve

f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.

(2) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság

a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el;

b) az eljárást jogerős ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert

ba) elévülés miatt a vádlott büntethetősége megszűnt,

bb) az ügyészség a vádat ejtette, vagy

bc) a cselekményt már jogerősen elbírálták;

c) az eljárást véglegessé vált nem ügydöntő végzésében azért szüntette meg, mert

ca) a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott,

cb) a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy

cc) a vád nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan;

d) a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, és

da) vele szemben kizárólag próbára bocsátást, jóvátételi munkát vagy megrovást alkalmazott, vagy

db) a büntetés kiszabását mellőzte.

(3) Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletért, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította és annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott

a) szabadságvesztés tartamát,

b) elzárás tartamát,

c) közérdekű munka tartamát,

d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,

e) javítóintézeti nevelés tartamát.

(4) Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat folytán

a) a terheltet jogerősen felmentette, kivéve, ha kényszergyógykezelését rendelte el,

b) a terheltet jogerősen enyhébb büntetésre ítélte,

c) a terheltet jogerősen próbára bocsátotta, számára jóvátételi munka végzését írta elő vagy megrovásban részesítette,

d) az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében megszüntette, vagy

e) a terhelt esetében mellőzte a kényszergyógykezelés elrendelését.

846. § (1) A 845. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárt a kártalanítás, ha a kártalanítást igénylő

a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg, illetve az elfogására irányuló intézkedés alól kivonta magát vagy azt megkísérelte,

b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ügydöntő határozat megállapította,

c) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett a büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,

d) letartóztatását vagy a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyeletét a 293. § alapján rendelték el,

e) perújítás során való felmentése, enyhébb büntetésre ítélése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása vagy megrovásban részesítése, illetve az eljárás vele szemben való megszüntetése megtörtént, de az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul.

(2) A vallomástétel megtagadása önmagában nem zárja ki a kártalanítást.

847. § (1) Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárás folytatását utóbb elrendelik, feltéve, hogy ennek eredményeként az eljárást nem szüntetik meg a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt.

(2) Ha a kártalanítást a 845. § (3) bekezdés a) pontjában vagy a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén utóbb a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani.

(3) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha próbára bocsátás esetén utóbb a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni.

(4) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha jóvátételi munka esetén a bíróság utóbb büntetést szab ki.

(5) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjában, illetve (3) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha utóbb rendkívüli jogorvoslat során olyan jogerős ügydöntő határozatot hoznak a terhelttel szemben, amely miatt a kártalanítás a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint nem jár.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a már kifizetett kártalanítást az állam visszaköveteli.

(7) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtandó szabadságvesztés vagy a kiszabott büntetés tekintetében kártalanításnak a 844. § vagy a 845. § alapján helye lehet. Ilyen esetben, ha kártalanítást kell fizetni, a korábban kifizetett kártalanítási összeget be kell számítani.

A kártalanítási eljárás

848. § (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

849. § (1) A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Ha a kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E határidő elmulasztása jogvesztő.

850. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási eljárás során az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint adatszolgáltatást kérhet olyan adat vagy irat beszerzése érdekében, amelyre a kérelem vagy a keresetlevél hivatkozik, vagy amely a kártalanítási eljárás során felmerülő körülmény tisztázásához szükséges. Az adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatszolgáltatást a következő nyilvántartásokból kérhet:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,

c) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) A kártalanítási eljárásban a büntetőügyben eljárt bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

Az egyszerűsített kártalanítási eljárás

851. § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és az igazságügyért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.

(2) Ha az eljárást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntette meg, az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynél az ügyészség a letartóztatás, az előzetes kényszergyógykezelés, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a kérelmet a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

(3) A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül az eljárást megszüntető határozattal, az ügydöntő határozatokkal, a kényszerintézkedésről szóló határozatokkal, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 845. §-ban meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott- e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.

(5) Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.

(6) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.

(7) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye.

(8) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

852. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 853–854. §-a szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.

(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet az igazságügyért felelős miniszternél terjeszti elő.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a keresetlevelet és a 851. § (3) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat az igazságügyért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a kártalanítási perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg. Ha a keresetlevélből nem állapítható meg, hogy a kártalanítási perre mely bíróság rendelkezik hatáskörrel, az igazságügyért felelős miniszter a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak küldi meg a kérelmet és a 851. § (3) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat.

A kártalanítási per

853. § (1) A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása miatt bekövetkezett

a) kár megtérítése, illetve

b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj

követelhető.

(2) A kártalanítási perben a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kártalanítás a kártalanítást megalapozó

a) eljárást megszüntető határozat közlésének vagy

b) ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének

a napján válik esedékessé.

(4) A kártalanítási perben a büntetőügy során eljárt meghatalmazott védő díját és költségeit nem lehet érvényesíteni.

854. § (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza

a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,

b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,

c) a kártalanítási igény összegét,

d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és

f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.

(3) Ha az eljárást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntette meg, a keresetlevelet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynél az ügyészség a letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, illetve a 845. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta. Egyéb esetben a keresetlevelet a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő egy hónapon belül érdemi vizsgálat nélkül az eljárást megszüntető határozattal, az ügydöntő határozatokkal, a kényszerintézkedésről szóló határozatokkal, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.

(5) A 846. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott kizáró ok fennállására vonatkozóan vagy a kártalanítási per során felmerülő körülmény tisztázása érdekében az alperes indítványára a bíróság beszerezheti a büntetőügyben eljárt ügyészség vagy nyomozó hatóság nyilatkozatát. A nyilatkozat a kizáró ok vagy a kártalanítási per során felmerülő körülmény megítélésével kapcsolatos jogi álláspontot tartalmazza, illetve ahhoz csatolni kell az azt alátámasztó iratokat.

A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok

855. § (1) Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylővel szemben a kártalanítás alapjául szolgáló büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban jogerősen polgári jogi igényt ítéltek meg, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a megítélt polgári jogi igényt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni. A kártalanítási összeg fennmaradó részét a bírósági végrehajtó foglalást igazoló nyilatkozatának beérkezését követően ki kell fizetni.

(2) Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylővel szemben a kártalanítás alapjául szolgáló büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban pénzbüntetést szabtak ki, vagyonelkobzást rendeltek el, vagy a kártalanítást igénylőt bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, és azt a kártalanítás kifizetéséig nem hajtották végre, az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítás kifizetése előtt a végrehajtás érdekében megkeresi a bírósági végrehajtót. A megkeresésben közölni kell a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait, illetve a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos adatokat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján az igazságügyért felelős miniszter kezelheti a polgári jogi igénnyel és a vagyonelkobzással kapcsolatos adatokat, az adatkérésre vonatkozó rendelkezések alapján a bírósági végrehajtótól adatok szolgáltatását kérheti, továbbá a bírósági végrehajtó a polgári jogi igény vagy a vagyonelkobzás végrehajtása érdekében a kártalanítási eljárással kapcsolatos személyes adatokat megismerheti, illetve azokat kezelheti.

CIX. FEJEZET

A VISSZATÉRÍTÉS

856. § (1) A pénzbüntetés, a szabálysértés miatt alkalmazott pénzbírság, valamint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha

a) rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte vagy az Alkotmánybíróság megsemmisítette és megismételt eljárást kell lefolytatni,

b) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte és az ügyiratokat az ügyészségnek küldte meg,

c) rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, vagy

d) a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés miatt alkalmazott pénzbírság, továbbá bűnügyi költség megfizetésére kötelezést nem tartalmaz.

(2) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés, szabálysértés miatt alkalmazott pénzbírság vagy bűnügyi költség megfizetésére kötelezést alacsonyabb mértékben tartalmaz, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell a terheltnek visszatéríteni, a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.

(3) Vagyonelkobzás, elkobzás esetén, valamint akkor, ha a lefoglalt dolog az állam tulajdonába került, az (1) és (2) bekezdés irányadó azzal, hogy ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, visszatérítésnek csak akkor van helye, ha a bíróság a felmentő ítéletben vagy az eljárást megszüntető határozatban vagyonelkobzást vagy elkobzást nem vagy alacsonyabb mértékben rendelt el. Az elkobzott dolgot, a vagyonelkobzás alá eső vagyont, továbbá a lefoglalt dolgot elsősorban természetben kell visszaadni. Ha ez nem lehetséges, vagy a vagyonelkobzás pénzösszegre vonatkozott, a vagyonelkobzáskor, illetve az elkobzáskor irányadó forgalmi értéket vagy a pénzösszeget alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.

(4) A visszatérítést a bíróság hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő vagy az egyéb érdekelt indítványára rendeli el.

(5) Ha

a) a rendkívüli jogorvoslatot a terhelt halála után indítványozták,

b) a terhelt a rendkívüli jogorvoslati eljárás során meghal, vagy

c) a terhelt rendkívüli jogorvoslat alapján hozott határozat meghozatala után, de a visszatérítés indítványozása előtt meghal,

a visszatérítést a terhelt örököse is indítványozhatja.

(6) Ha a visszatérítést a terhelt örököse indítványozta, az (1)–(3) bekezdés azzal irányadó, hogy a visszatérítést a terhelt örököse részére kell teljesíteni.

857. § (1) A visszatérítést

a) perújítás esetén a megismételt eljárásban jogerős ügydöntő határozatot hozó vagy a 644. § (3) és (4) bekezdése esetében a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntő bíróság,

b) alkotmányjogi panasz esetén az ügyben elsőfokon eljárt bíróság,

c) felülvizsgálat, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat és jogegységi eljárás esetén a Kúria,

d) egyszerűsített felülvizsgálat esetén az alapügyben jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság

rendeli el.

(2) Ha a visszatérítés alapja a 856. § (1) bekezdés d) pontja vagy (2) bekezdése, és a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott jogerős ügydöntő határozatban a bíróság a sértett által előterjesztett polgári jogi igénynek helyt adott, a visszatérítés összegét a polgári jogi igény kielégítésére kell fordítani, feltéve, hogy a polgári jogi igény kielégítése addig még nem vagy nem teljes egészében történt meg.

(3) A polgári jogi igény kielégítése után fennmaradó összeget a terheltnek vissza kell téríteni.

CX. FEJEZET

KEGYELEM A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

A kegyelmi eljárás megindítása

858. § (1) A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi eljárást az e Fejezetben meghatározott rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(2) A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

(4) A kegyelmi kérelmet írásban kell benyújtani annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(5) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel az a bíróság vagy ügyészség indíthatja meg, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(6) Kegyelmi kezdeményezés esetén, vagy ha a kegyelmi kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a bíróság vagy az ügyészség beszerzi a terhelt arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Ha a terhelt a hozzájárulását megtagadja, a kegyelmi eljárás nem folytatható le.

A kegyelmi eljárás

859. § (1) A kegyelmi eljárásnak a büntetőeljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya.

(2) A bíróság vagy az ügyészség a kegyelmi eljárásban e törvénynek az adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint beszerzi azokat a terheltre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához és a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükségesek.

(3) A bíróság vagy az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározott célból különösen a következőket szerezheti be:

a) a terheltről készített környezettanulmány,

b) fogva tartott terhelt esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye, vagy

c) a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentés.

(4) A kegyelmi kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést, a büntetőeljárás ügyiratait vagy azok egy részét, valamint a (2) bekezdésben meghatározott célból beszerzett adatokat, iratokat azok beszerzését követő nyolc napon belül

a) a vádemelés előtt az eljáró ügyészség a legfőbb ügyészhez,

b) a vádemelés után a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez

terjeszti fel.

860. § (1) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést, valamint a felterjesztett adatokat, iratokat megvizsgálja, és – ha szükséges – az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint a 859. § (2) bekezdésében meghatározott célból adatszolgáltatást kérhet. Az adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) A büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó kegyelem iránti előterjesztést a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(4) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve az igazságügyért felelős miniszter a bíróság kegyelmi kezdeményezését a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

861. § A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot – az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében – az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Az igazságügyért felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt.

862. § (1) Ha az előterjesztő a legfőbb ügyész volt, a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot és a kegyelmi eljárás iratait az igazságügyért felelős miniszter megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot és a kegyelmi eljárás iratait annak az ügyészségnek küldi meg, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(2) Ha az előterjesztő az igazságügyért felelős miniszter volt, a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot és a kegyelmi eljárás iratait az igazságügyért felelős miniszter megküldi annak a bíróságnak, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter nem ellenjegyzi, e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti. Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik. Az erről szóló tájékoztatás és a kegyelmi eljárás iratainak megküldésére az (1) és (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot vagy a kegyelmi eljárás befejeződéséről szóló tájékoztatást a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszüntető kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozattal egyidejűleg az eljárást megszüntető határozatot is kézbesíti. Fogva tartott terhelt esetén a bíróság vagy az ügyészség a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozat másolatát megküldi a fogva tartást végrehajtó szervnek.

(5) Ha a kegyelmi eljárás a (3) bekezdésben meghatározotton kívül más okból fejeződik be, ennek tényét az a szerv vagy személy állapítja meg, amely vagy aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van.

(6) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás a (3) bekezdésben meghatározott okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.

CXI. FEJEZET

A BŰNÜGYI KÖLTSÉG ÉS A RENDBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE VAGY ELENGEDÉSE

863. § (1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének különös méltánylást érdemlő okból történő mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet az államot illető bűnügyi költség megfizetésére kötelezett, a rendbírsággal sújtott (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett), a fizetésre kötelezett védője, a fizetésre kötelezett képviselője vagy hozzátartozója nyújthatja be.

(2) Az államot illető bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére történő kötelezés esetén valamennyi fizetésre kötelezettnek kérelmet kell benyújtania. A kérelem benyújtására ebben az esetben is az (1) bekezdésben megjelölt személyek jogosultak.

(3) Az államot illető bűnügyi költség megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló határozatot meghozó ügyészségnél, a rendbírság megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet a rendbírságot kiszabó bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni.

864. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kérelem felterjesztését megelőzően az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint beszerzi azokat a fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek az eljárás lefolytatásához és a kérelem elbírálásához szükségesek.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból különösen a következő adatok szolgáltatását kérheti:

a) a fennálló tartozás mértékét, illetve az addigi befizetés adatait tartalmazó igazolás,

b) a fizetésre kötelezettnek a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatai,

c) a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró részleges környezettanulmány, illetve

d) fogva tartott fizetésre kötelezett esetén a büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye.

(3) A kérelmet, a büntetőeljárás ügyiratait vagy azok egy részét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott célból beszerzett adatokat, iratokat, azok beszerzését követő nyolc napon belül a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel.

865. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelmet és a felterjesztett adatokat, iratokat megvizsgálja, és – ha szükséges – az adatkérésre vonatkozó rendelkezések szerint a 864. § (1) bekezdésében meghatározott célból adatszolgáltatást kérhet. Az adatkérésre ilyen esetben a 263. §-t és a 264. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelmek elbírálása során adatot igényelhet a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem tárgyában hozott döntését annak a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak küldi meg, amely a kérelmet felterjesztette. A kérelmet felterjesztő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kérelem tárgyában hozott döntést továbbítja a fizetésre kötelezettnek és a kérelmet benyújtó személynek.

HUSZONHARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések

866. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza

a) a bírósági ügyintéző által a büntetőeljárásban ellátható feladatokat,

b) az előkészítő eljárás lefolytatásának, a leplezett eszközök alkalmazása indítványozásának, illetve engedélyezésének, a nyomozó hatóságok nyomozásának, valamint az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóságok együttműködésének szabályait,

c) az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a büntetőeljárásban részt vevő személyekre és a büntetőeljárásban végzett eljárási cselekményekre vonatkozó szabályokat,

2. a büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök alkalmazásának szabályait,

3. a különleges bánásmódot igénylő személy részvételét igénylő eljárási cselekmény elvégzésére szolgáló helyiség kialakítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

4. a büntetőeljárás ügyiratai megismerésének szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben,

5. a bűnügyi költség előlegezésének a szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben,

6. a terhelt költségkedvezményével kapcsolatos szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

7. a büntetőeljárásban a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

8. a terhelt és a meghatalmazott védő költségeinek és a meghatalmazott védő díja állam, pótmagánvádló vagy magánvádló általi megtérítésének szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

9. a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

10. a tanú költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

11. a szakértő és a szaktanácsadó díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

12. a tolmács és a fordító díjára és költségeire vonatkozó szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

13. az elmeállapot megfigyelésére kijelölt egészségügyi intézményeket, a pszichiátriai fekvőbeteg-intézetben az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos költségeket és ezek elszámolását az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

14. a bűnügyi felügyelet és a távoltartás végrehajtásának szabályait a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,

15. az óvadék letétele esetén a bírósági letét szabályait,

16. a fogva tartásban lévő terhelt elmeállapota megfigyelésének szabályait az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

17. a lefoglalás szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben,

18. a zár alá vétel szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben,

19. a bírósági ügyvitel szabályait,

20. a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőeljárásban hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokat,

21. a bírósági eljárásban az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítésének szabályait,

22. az elektronikus bírósági iratkezelés részletes szabályait,

23. a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő tevékenységének a szabályait

rendeletben megállapítsa.

(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy

a) az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) a büntetőeljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogásával és előállításával felmerült költség megtérítésének szabályait az igazságügyért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

c) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait

rendeletben megállapítsa.

(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében

a) a nyomozásra illetékes parancsnokokat, hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás szabályait, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével,

b) a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait az

igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben megállapítsa.

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályait a kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza.

Hatálybalépés

867. § Ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

868. § (1) E törvény rendelkezéseit – a 868–876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az eljárást – a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel – a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.

(3) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és e törvény alapján egyesbíró jár el, e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást – az (5) bekezdésben szabályozott kivétellel – az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy a megismételt eljárás lefolytatására e törvény hatálybalépése előtt érkezett a bírósághoz.

869. § (1) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak.

(2) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során kizártnak minősül

a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 207. § (6) bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyes bírájaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2013. november 22. után indult,

b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 131. § (3) bekezdése, 138. § (3) bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2016. november 30. után indult.

870. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.

(3) A korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.

(4) E törvénynek az igazolási kérelem előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően történt mulasztás esetében kell alkalmazni.

(5) A korábbi jogszabály alapján felfüggesztett eljárást e törvény hatálybalépését követően e törvény szerint kell lefolytatni.

871. § (1) E törvénynek a tanúvallomás megtagadására vonatkozó szabályait e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a korábbi tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény rendelkezései szerint került sor.

872. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásának törvényességét az engedélyezés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést végző szerv e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül döntést hoz arról, hogy előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz- e.

(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására e törvény által meghatározott időtartamba be kell számítani a (2) bekezdés alapján kezdeményezett büntetőeljárásban végzett bírói, vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés időtartamát.

873. § (1) A bűnügyi felügyelet elrendelésének, tartamának számítására vonatkozó szabályokat a korábbi jogszabály alapján elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított házi őrizet, távoltartás vagy lakhelyelhagyási tilalomtárgyában hozott első esedékes döntéssel kezdődően kell alkalmazni.

(2) A bíróság a korábbi jogszabály alapján elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom fenntartásának szükségességét e törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül felülvizsgálja. A bűnügyi felügyelet tartamának számítására vonatkozó szabályokat e döntést követően kell alkalmazni.

(3) Ha a korábbi jogszabály alapján letett óvadék mellett a bíróság nem rendelt el házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat, a bíróság e törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül rendelkezik a bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy az óvadék visszaadásáról.

874. § (1) E törvénynek a kizárólagos ügyészségi nyomozásra vonatkozó szabályait e törvény hatálybalépését követően indult nyomozásokban kell alkalmazni.

(2) Ha a korábbi jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás korábbi jogszabály szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének lejártakor kell a nyomozás ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról intézkedni.

(3) E törvénynek a magánindítvány előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények esetében kell alkalmazni.

(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály alapján elrendelt feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság eljárási cselekményeket végez, a nyomozó hatóság a hatálybalépéstől számított három napon belül feljegyzést készít, és e törvény rendelkezései szerint a feljelentést átteszi, elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli.

(5) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha a korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztásának tartama e törvény hatálybalépését követően eredményesen eltelt. Ebben az esetben az ügyészség a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat.

(6) A korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztása esetén az eljárást e törvény szabályai szerint folytatni kell, ha

a) a gyanúsítottnak a vádemelés elhalasztása ellen bejelentett panaszát e törvény hatálybalépése után bírálják el,

b) a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztása tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a vádemelés elhalasztása tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy

c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi, illetve a kötelezettségét nem teljesíti, és az nem is várható.

(7) Ha a vádemelés elhalasztására a Btk. 180. §-ában vagy 212. § (3) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor, az eljárást e törvény szabályai szerint folytatni kell, ha

a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja, és az nem is várható, vagy

b) a gyanúsítottat a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett ugyanolyan bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.

(8) A bíróság nem szüntetheti meg az eljárást,

a) amiatt, hogy a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat nem tartalmazza az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, illetve ezek nemére vonatkozó indítványát, vagy

b) ha a korábbi jogszabály alapján benyújtott a vádirat korábbi jogszabály szerinti hiányosságainak pótlása nem történt meg, de a vádirat e törvényben foglaltaknak megfelel.

875. § (1) Ha az ügyiratok e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek, a bíróság e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül előkészítő ülést tart, kivéve, ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően kitűzte a tárgyalást.

(2) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján közvetítői eljárás lefolytatása érdekében függesztette fel az eljárást, a közvetítői eljárás befejezését követően megszünteti az eljárást, ha a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazható.

(3) Ha bíróság a korábbi jogszabály alapján a Btk. 180. §-ában vagy a 212. § (3) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást, és e büntethetőséget megszüntető ok alapján megszünteti az eljárást, a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat.

(4) Jogegységi eljárást az e törvény hatálybalépése előtt befejezett vagy a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is lehet indítványozni.

876. § (1) Ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróság elé állítás során az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, e törvény hatálybalépését követően a további eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(2) Ha a bíróság a végzését tárgyalás mellőzésével e törvény hatálybalépése előtt hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

(3) Ha a tárgyalás mellőzését a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványozta, a bíróság a korábbi jogszabály alapján dönt, ha az indítvány a bíróságra e törvény hatálybalépése előtt érkezett.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló vádejtés esetén is vádindítvány alapján jár el, ha a vádindítványt e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz benyújtották.

(5) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló eljárhat jogi képviselő nélkül is, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetve a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogi szakvizsgával rendelkezik.

(6) Ahol a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt elrendelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés végrehajtását e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdték, ott végrehajtható e törvény hatálybalépését követően is.

(7) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett különleges eljárást a bíróság a korábbi jogszabály rendelkezései szerint fejezi be.

Sarkalatossági záradék

877. § A Hatodik Rész, a 339. § (2) és (3) bekezdése, a 340. § (1) és (2) bekezdése, a 341. §, a 343. §, a 344. § (6) bekezdése, a 345. § (2) és (3) bekezdése, az LV. Fejezet, a 464. § (3) bekezdése, a 641. § (4) bekezdése, a 820. § (6) bekezdése, a 872. § és a 879. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

878. § Ez a törvény

1. a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i Egyezménynek,

2. a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2001. október 16-i Jegyzőkönyvnek,

3. az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelvnek,

4. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak,

5. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak,

6. a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak,

7. a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB tanácsi kerethatározatnak,

8. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24- i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,

9. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak,

10. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak,

11. az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározatnak,

12. a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározatnak,

13. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak,

14. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak,

15. a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatnak,

16. az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, 2008. december 16- i 2009/426/IB tanácsi határozatnak,

17. a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról szóló, 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak,

18. a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak,

19. a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak,

20. a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

21. az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

22. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

23. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

24. a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

25. a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

26. az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

27. a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

28. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

29. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

30. az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

31. a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló 2016. március 9-i 2016/343/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

32. a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/680/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

33. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i 2016/800/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

34. a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló 2016. október 26-i 2016/1919/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Hatályon kívül helyező rendelkezés

879. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.