Időállapot: közlönyállapot (2017.VI.26.)

2017. évi XC. törvény - a büntetőeljárásról 5/13. oldal

b) mindazon személyes adatot, amelyre a büntetőeljárás céljából nincs szükség, és

c) a 346. § (2) bekezdésében meghatározott adat kivételével azon adatot, amelyet a büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni.

(2) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a leplezett eszközök alkalmazásának eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatok bizalmassága

247. § (1) A leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezése, végrehajtása, illetve az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítéséért az ügyben eljáró leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, ügyészség és bíróság felelős.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, az ügyészség vagy a bíróság, ha annak feltételei fennállnak, a leplezett eszközök alkalmazásával összefüggő adatokat a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védheti.

248. § (1) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítette, a törvény szerinti felülvizsgálatot a leplezett eszköz alkalmazásának megszüntetését követően haladéktalanul, azután kétévente el kell végezni.

(2) Ha a leplezett eszköz alkalmazásával kapcsolatos adatokat a büntetőeljárásban minősített adatként kezelik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát vagy felülbírálatát.

A leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett ügyiratok kezelése

249. § (1) E törvény rendelkezései szerint az eljárás ügyiratainak részét képezik

a) a leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett bizonyítási eszközök, így különösen a technikai eszközzel rögzített adatok, és

b) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti.

250. § (1) Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszközök alkalmazásának befejezéséig az alkalmazás során keletkezett bizonyítási eszközök, különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az alkalmazás befejezéséig kizárólag

a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv azon tagja,

b) az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve

c) az a bíró, bírósági vezető

ismerheti meg, aki a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggésben eljár.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az alkalmazás befejezéséig, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) más bíróság, ügyészség vagy más leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv,

b) a leplezett eszközök végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv, illetve

c) nemzetbiztonsági szolgálat

is megismerheti.

251. § (1) Ha más büntetőeljárás eredményességét, illetve az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét nem veszélyezteti, a bírói engedélyben szereplő érintett személyt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának a tényéről tájékoztatni kell

a) az előkészítő eljárás befejezését követően, ha nyomozás nem indult, vagy

b) a nyomozás befejezését követően, ha gyanúsítotti kihallgatására vagy vele szemben vádemelésre nem került sor.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásával összefüggő más adatról az érintett személy nem tájékoztatható. Az ilyen adatra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítését írásban, e rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni.

XLI. FEJEZET

A LEPLEZETT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

252. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel annak a bűncselekménynek a bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte.

(2) Akivel szemben a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, annak eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.

(3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a bíróság engedélyezte, az alkalmazás eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye akkor használható fel, ha a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követően harminc napon belül az engedélyben meg nem jelölt személy, illetve bűncselekmény vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi. Erről a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a leplezett eszközt engedélyező bíróságot az ügyészség útján tájékoztatja.

(5) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, a (4) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszköz alkalmazásának a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

253. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában kizárólag a más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmények; az emberrablás; az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan elkövetett közveszély okozása bizonyítására használható fel, ha

a) az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak,

b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi, és

c) a bíróság a (4) bekezdés alapján engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) bekezdés b) pontja szerinti előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását követő három munkanapon belül kezdeményezi az ügyészségnél a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az engedélyezését. Az ügyészség a kezdeményezéstől számított hetvenkét órán belül indítványozza a bíróságnál a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az engedélyezését.

(3) A bíróság az indítvány benyújtásától számított hetvenkét órán belül dönt.

(4) A bíróság akkor engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, ha

a) a leplezett eszköz alkalmazása, illetve annak eredménye az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek és

b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, valamint az ügyészség eljárása a (2) bekezdésben foglaltaknak

megfelel.

(5) Ha az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt előkészítő eljárás vagy nyomozás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz további alkalmazására van szükség, a korábbi bírói engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását a XXXVIII. Fejezet alapján indítványozni és engedélyezni kell. Ha a bíróság a (4) bekezdés szerint engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását, a 239. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot a felhasználni kívánt adat (1) bekezdés szerinti megszerzésének időpontjától kell számítani.

(6) Ha a leplezett eszközök alkalmazását nem maga a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv hajtotta végre, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a leplezett eszköz alkalmazásának az (1) bekezdésben meghatározottak szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szervhez megérkezett.

254. § (1) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét, ha

a) az érintett olyan védőként eljáró személy, akivel szemben a 357. § alapján, vagy

b) az érintett olyan hozzátartozó, akivel szemben a 343. § és a 357. § alapján

bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz nem lett volna alkalmazható.

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben megjelölt személy a 170. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján tanúként nem hallgatható ki, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tanúzási akadály esetén az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést kapott.

(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem lehet felhasználni olyan adatra nézve, amelyre az engedélyben megjelölt személy a 173. § illetve a 174. § alapján a tanúvallomást megtagadhatja, kivéve, ha

a) az érintettet tanúként kihallgatták, és a titoktartás körébe tartozó adatra tanúvallomást tett,

b) a 173. § esetén az érintettet az arra jogosult felmentette, vagy a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása az adatkérés keretében megkeresett szervezet számára kötelező, vagy

c) a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem akadálya annak, hogy a leplezett eszköz alkalmazásának eredményét az engedélyben megjelölt személy által elkövetett bűncselekmény bizonyítására használják fel.

255. § (1) Fedett nyomozó alkalmazása esetén a végrehajtásról készített feljegyzést és a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó ügyészi engedélyt kell az eljárás ügyirataihoz csatolni.

(2) A fedett nyomozót tanúként kizárólag a fedett nyomozót foglalkoztató szerv álláspontjának megismerését követően lehet kihallgatni. Fedett nyomozó tanúkénti kihallgatására, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény lefolytatására a vádemelés után kizárólag az ügyészség indítványára és akkor kerülhet sor, ha vallomása más módon nem pótolható.

(3) A fedett nyomozó a bíróság döntése nélkül különösen védett tanúnak minősül, ha tanúkénti kihallgatása, vagy a személyes jelenlétét igénylő más bizonyítási cselekmény lefolytatása szükséges. A fedett nyomozó különösen védett tanú minőségét a bíróság csak a fedett nyomozót foglalkoztató szerv hozzájárulásával szüntetheti meg.

(4) Ha a fedett nyomozó részére írásbeli tanúvallomás tételét engedélyezik, a fedett nyomozó más módon leírt vallomását a fedett nyomozót foglalkoztató szerv azon tagja hitelesíti, aki a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős. Akadályoztatása esetén ezen személy helyett a felettese jár el.

(5) A fedett nyomozó alkalmazása eredményének bizonyítékként történő felhasználása során minden szükséges intézkedést meg kell tenni a fedett nyomozó kilétének titokban maradása és biztonsága érdekében.

(6) Fedett nyomozónak a 222. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célból történő alkalmazása esetén az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásával kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését rendelheti el, ha

a) az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazásának eredményét bizonyítékként nem kívánja felhasználni, és

b) a fedett nyomozó alkalmazása tényének ismertté válása a fedett nyomozó életét, testi épségét, személyes szabadságát közvetlenül veszélyeztetné.

(7) A (6) bekezdés esetén a fedett nyomozó alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az ügyiratok zárt kezelése az ügyészség engedélye nélkül nem szüntethető meg.

XLII. FEJEZET

A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS KAPCSOLATA

256. § (1) Ha a büntetőeljárást az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján indították meg, a büntetőeljárás megindítását követően a leplezett eszközöket e törvény szerint kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárás megindításakor a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását e törvény szerint akkor is engedélyezni kell, ha előtte bírói, külső vagy ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végeztek.

257. § (1) A titkos információgyűjtés eredményéhez csatolni kell a titkos információgyűjtés elrendelésének és lefolytatásának a törvényességét igazoló iratokat.

(2) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit.

258. § A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárás megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított három munkanapon belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról.

A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználása

259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,

b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) Ha az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés adatai alapján a büntetőeljárás megindítását az (1) bekezdés b) pontja alapján, megfelelő időben kezdeményezték, bizonyítékként a kezdeményezés és a büntetőeljárás megindítása között végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye is felhasználható.

260. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha

a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet, és

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő harminc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve legkésőbb a felhasználni kívánt adat megszerzését követő egy éven belül teheti meg a feljelentést, ha

a) a büntetőeljárás korábbi kezdeményezésével a törvényben meghatározott feladatának az eredményességét veszélyeztetné, és

b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján az érintett szerv feladatkörébe tartozó bűncselekményre vonatkozik.

(3) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv hajtotta végre, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) és (2) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján kezdeményezik a büntetőeljárást, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekményének bizonyítására használható fel. Ha az engedély nem jelölte meg az érintett személyt, akkor a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye bármely személlyel szemben felhasználható.

HETEDIK RÉSZ

ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG

Adatkérés

261. § (1) A büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság, illetve – törvényben meghatározott esetben – az előkészítő eljárást folytató szerv bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérhet.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatszolgáltatást kérhet.

(3) Az adatkérés keretében a büntetőeljárással összefüggésbe hozható,

a) a szervezet birtokában lévő adat továbbítása,

b) a szervezet birtokában lévő elektronikus adat vagy irat továbbítása, vagy

c) a szervezet által teljesíthető tájékoztatás adása

kérhető.

(4) Az adatkérés állami vagy helyi önkormányzati nyilvántartásban kezelt adat továbbítására, illetve átvételére is irányulhat.

(5) Az adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni

a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,

b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy szolgáltatás adatait,

c) a szolgáltatandó adatok körét és

d) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét.

262. § (1) A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást

a) az adóhatóságtól,

b) a vámhatóságtól,

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,

e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan,

f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan.

(2) Az adatkéréshez szükséges engedély iránti indítványhoz csatolni kell az adatkérés indokoltságát alátámasztó ügyiratokat.

(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatok bizonyítékként nem használhatók fel és azokat haladéktalanul törölni kell.

263. § (1) Ha törvény ezt lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat.

(2) Az adatkérés keretében teljesítendő adatszolgáltatásra

a) elektronikus úton teljesítendő kérelem esetén legalább egy, legfeljebb harmincnapos,

b) egyéb úton teljesítendő kérelem esetén legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos

határidő állapítható meg.

264. § (1) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidő alatt teljesíteni vagy annak észlelését követően a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Az adatszolgáltatást hiányos vagy töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(2) Az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat – ideértve különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását – térítésmentesen teljesíteni.

(3) A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot az adatkérés keretében megkeresett szervezet köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti állapotába visszaállítani, illetve az adatszolgáltatást kérő szerv számára az adat tartalmát megismerhetővé tenni.

(4) Az adatkérés keretében csak annyi és olyan személyes adat szolgáltatása kérhető, amely az adatkérés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

(5) Ha az adatkérés eredményeként olyan személyes adat jut az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására, amely az adatkérés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni kell. Ha a törlendő személyes adat eredeti iratban szerepel, az adatkérés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza kell küldeni.

(6) Az adatkérés keretében az adatszolgáltatást kérő szerv birtokába került eredeti iratot legkésőbb az eljárás befejezésekor az adatkérés keretében megkeresett szervezetnek vissza kell küldeni.

(7) Ha az adatkérésről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. A kérelemmel érintett személynek a saját személyes adatai kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására az adatkérés céljából sor került. Erre az adatkérés keretében megkeresett szervezetet az adatkérésre vonatkozó kérelemben figyelmeztetni kell.

(8) A (7) bekezdés szerinti korlátozás az előkészítő eljárás befejezéséig, illetve a nyomozás befejezéséig tarthat, kivéve, ha a korlátozás megszüntetése az érintettel szemben folytatott más büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné. A korlátozás megszüntetéséről az adatkérés keretében megkeresett szervezetet tájékoztatni kell.

265. § (1) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat a megállapított határidőn belül nem teljesíti, annak teljesítését alaptalanul megtagadja, vagy a 264. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, rendbírsággal sújtható. Ha annak feltételei fennállnak, a rendbírság kiszabása mellett az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.

(2) Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény nem végezhető.

Feltételes adatkérés

266. § (1) Meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől, költségvetési szervtől vagy köztestülettől adatszolgáltatást kérhet

a) az ügyészség, illetve

b) az ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve.

(2) A feltételes adatkérést legfeljebb három hónap időtartamra lehet kérni, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható. A feltételes adatkérés legfeljebb egy évig tarthat.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján meghatározott feltétel a feltételes adatkérés időtartama alatt bekövetkezik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet megküldi a kérelemben meghatározott adatokat az adatszolgáltatást kérő szervnek.

(4) Ha a feltételes adatkérés időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a feltételes adatkérés keretében megkeresett szervezet törli az adatszolgáltatást kérő szerv kérelmében szereplő adatokat.

(5) A feltételes adatkérésre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni

a) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját,

b) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy szolgáltatás adatait,

c) a szolgáltatandó adatok körét,

d) a feltételes adatkérés időtartamát,

e) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint

f) azt a feltételt, amelynek bekövetkezése esetén az adatszolgáltatást teljesíteni kell.

(6) A feltételes adatkérésre egyebekben az adatkérés végrehajtásának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a feltételes adatkérés során a megjelölt feltétel bekövetkezése esetén az adatszolgáltatás haladéktalan teljesítését is lehet kérni.

Adatgyűjtés

267. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve adatgyűjtést végezhet a bűncselekmény gyanújának megállapítása céljából, illetve annak tisztázása érdekében, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatgyűjtést végezhet, ehhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

(3) Az adatgyűjtés során

a) az ügyészségről szóló törvényben, a rendőrségről szóló törvényben, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nyilvántartásokból adatok gyűjthetők,

b) a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra hozott adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők,

c) bárkitől felvilágosítás kérhető,

d) kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető, illetve

e) a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni.

(4) Az adatgyűjtést végző hatóság tagja az adatgyűjtésről feljegyzést készít.

(5) Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során fenntartja.

Egyéb adatszerző tevékenység

268. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatával elrendelheti

a) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási eszköz,

b) az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,

c) a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,

d) az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy körözését elérhetőségének megállapítása érdekében,

e) holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a körözését, amely bizonyítási eszköz.

(2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján elrendelt körözést vissza kell vonni az eljárás megszüntetését, illetve jogerős befejezését követően.

(3) A körözés visszavonásról vagy módosításáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. A vádemelés előtt a nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyészség is visszavonhatja vagy módosíthatja.

(4) Ha az eljárás nem a körözést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt van folyamatban vagy az eljárás során változik az ügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, és a körözés feltételei továbbra is fennállnak, a körözés visszavonása helyett az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság indokolt esetben e körülmény körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítése érdekében intézkedik.

(5) A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

269. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve

a) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adattovábbítást kérhet,

b) törvényben meghatározottak szerint az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe, illetve

c) törvényben meghatározottak szerint a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el.

(2) A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében végezheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott egyéb adatszerző tevékenységet.

270. § (1) Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve szaktanácsadó közreműködését veheti igénybe, ha a bizonyítási eszközök felderítéséhez, felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges. A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében vehet igénybe szaktanácsadót.

(2) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyészség vagy a nyomozó hatóság külön rendelkezik.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket a szaktanácsadóra megfelelően alkalmazni kell.

(4) A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben fel kell tüntetni.

(5) A szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan tanúként hallgatható ki.

NYOLCADIK RÉSZ

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

XLIII. FEJEZET

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

271. § (1) A kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve végrehajtása során arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak a korlátozását csak a legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze.

(2) Súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel vagy egyéb eljárási cselekménnyel nem érhető el.

(3) A kényszerintézkedést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. A kényszerintézkedés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen.

(4) A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket lehetőleg a napnak a hatodik és huszonkettedik órája között kell végrehajtani.

(5) Biztosítani kell, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének a büntetőeljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai.

(6) A kényszerintézkedés végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást.

(7) A bíróság és az ügyészség az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához igénybe veheti a nyomozó hatóságot.

272. § (1) Kényszerintézkedés

a) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés és

b) a vagyont érintő kényszerintézkedés.

(2) Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés

a) az őrizet,

b) a távoltartás,

c) a bűnügyi felügyelet,

d) a letartóztatás és

e) az előzetes kényszergyógykezelés [a b)–e) pont a továbbiakban együtt: személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés].

(3) Vagyont érintő kényszerintézkedés

a) a kutatás,

b) a motozás,

c) a lefoglalás,

d) a zár alá vétel és

e) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.

A tetten ért elkövető elfogása

273. § A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.

XLIV. FEJEZET

AZ ŐRIZET

Az őrizet feltétele és tartama

274. § (1) Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetét rendelheti el

a) tettenérés esetén, ha a személyazonossága nem állapítható meg,

b) ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető, vagy

c) ha a tárgyaláson rendzavarást követ el.

(3) Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott döntéséig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.

(4) Ha a körülmények nem változtak, a terhelt őrizete ismételten nem rendelhető el.

(5) Az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartást az őrizet tartamába be kell számítani.

(6) Ha az őrizetet a nyomozó hatóság rendelte el, erről az ügyészséget huszonnégy órán belül tájékoztatja. A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a rendzavarás alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséget.

Intézkedés az őrizet elrendelése után

275. § (1) Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell a terhelt által megjelölt nagykorú személyt.

(2) Az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megtagadhatja az (1) bekezdés szerinti személy tájékoztatását a büntetőeljárás eredményessége, vagy más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében.

(3) A tájékoztatás megtagadása esetén biztosítani kell, hogy a terhelt más nagykorú személyt jelölhessen meg, akit az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell tájékoztatni.

(4) Ha a tájékoztatás nyolc órán belül a (3) bekezdés alkalmazásával sem biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a terhelt és a védő jogorvoslattal élhet.

(5) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, illetve az általa gondozott más személy elhelyezéséről, valamint a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről az őrizetet elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik.

(6) A katona őrizetének elrendeléséről az elöljáróját is tájékoztatni kell.

XLV. FEJEZET

SZEMÉLYI SZABADSÁGOT ÉRINTŐ BÍRÓI ENGEDÉLYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések célja és feltételei

276. § (1) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának akkor van helye, ha

a) a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek, és

b) a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.

(2) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el

a) a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha

aa) megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, illetve

ab) megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne,

b) a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha

ba) a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett, illetve

bb) megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,

c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha

ca) a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve

cb) megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

277. § (1) Távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve – ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el.

(2) Bűnügyi felügyelet a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el.

(3) Bűnügyi felügyelet mellett távoltartás is elrendelhető.

(4) Letartóztatás a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el, ha különösen

a) a bűncselekmény jellegére,

b) a nyomozás állására és érdekeire,

c) a terhelt személyi és családi körülményeire,

d) a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára,

e) a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására

tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.

(5) Előzetes kényszergyógykezelés a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének van helye.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése

278. § (1) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.

(2) Távoltartás elrendelését a sértett is indítványozhatja. A sértett a távoltartás elrendelésére irányuló indítványát a vádemelés előtt az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az ügyészség a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(3) A bíróság a vádemelés előtt

a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi felügyeletet rendelhet el,

b) az ügyészség által indítványozott távoltartás helyett enyhébb magatartási szabályok előírásával bűnügyi felügyeletet rendelhet el,

c) bűnügyi felügyelet mellett távoltartást is, vagy bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendelhet el,

d) előzetes kényszergyógykezelés helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, bűnügyi felügyeletet és távoltartást vagy letartóztatást rendelhet el,

e) az indítványozott magatartási szabálynál enyhébb vagy attól eltérő magatartási szabályt is előírhat.

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések megszűnése és megszüntetése

279. § (1) A bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a lehető legrövidebb ideig tartson.

(2) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha

a) a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,

b) a nyomozás határideje lejárt és vádemelésre nem került sor,

c) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették,

d) az eljárást jogerősen befejezték.

(3) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg kell szüntetni, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) helyette más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendeltek el, vagy

c) más ügyben a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el.

(4) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meg lehet szüntetni, ha a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

(5) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a más ügyben elrendelt távoltartásra, illetve bűnügyi felügyeletre tekintettel meg lehet szüntetni, ha a távoltartással érintett személyre vagy az előírt magatartási szabályra figyelemmel a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet célja a más ügyben elrendelt távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel biztosított.

(6) A terhelt őrizete ismételten elrendelhető, ha szabadlábra kerülésekor a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést

a) azért szüntették meg, mert a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését más ügyben rendelték el, vagy

b) a (4) bekezdés alapján szüntették meg.

(7) A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést a bíróság szünteti meg, és azt a sértett indítványára elrendelt távoltartás kivételével a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti.

XLVI. FEJEZET

TÁVOLTARTÁS ÉS BŰNÜGYI FELÜGYELET

Távoltartás

280. § (1) A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

(2) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy).

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt

a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve

b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén, a magatartási szabályokat oly módon kell előírni, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak gyakorlását, amely jogokat a távoltartással érintett személy vonatkozásában e magatartási szabályok érintenek.

(5) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság az elrendeléséről szóló véglegessé vált határozatot kézbesíti

a) az indítvány előterjesztője,

b) a távoltartással érintett személy, és

c) ha a távoltartás elrendelését a sértett indítványozta, az ügyészség

részére.

(6) A távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a távoltartással érintett személyt is tájékoztatni kell.

Bűnügyi felügyelet

281. § (1) A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

(2) Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt

a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,

b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve

c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.

(3) A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat.

(4) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a bíróság magatartási szabályként meghatározza, hogy a terhelt a kijelölt területet, helyet milyen célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, milyen feltételek szerint hagyhatja el.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések

282. § A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedés

a) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve

b) az óvadék.

283. § (1) A bíróság elrendelheti, hogy a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze.

(2) A bíróság elrendeli, hogy a bűnügyi felügyelet megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze, ha a bűnügyi felügyeletet a letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendelte el.

(3) Ha a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a magatartási szabályok megsértésének minősül. Erre a terheltet a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának elrendelésekor figyelmeztetni kell.

(4) A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének feltételeit annak elrendelésekor tisztázza.

284. § Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályai megtartásának, és a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése.

285. § (1) A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az óvadék összegét, és az óvadék letétele esetére

a) letartóztatás helyett távoltartást, bűnügyi felügyeletet, vagy távoltartást és bűnügyi felügyeletet rendeljen el,

b) bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendeljen el,

c) bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén a bűnügyi felügyeletet szüntesse meg, vagy

d) bűnügyi felügyelet, vagy bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályokat írjon elő.

(2) Az óvadék megállapítására irányuló indítványban meg kell jelölni a letenni kívánt óvadék összegét.

(3) Az indítvány alapján a bíróság

a) az óvadék megállapítására és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére, vagy enyhébb magatartási szabályok előírására irányuló indítványt elutasítja, vagy

b) megállapítja az óvadék összegét és az óvadék letétele esetére

ba) enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendel el,

bb) az (1) bekezdés c) pontja esetén a bűnügyi felügyeletet megszünteti, vagy

bc) enyhébb magatartási szabályokat ír elő.

(4) A bíróság az óvadék megállapításáról a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésével, meghosszabbításával vagy fenntartásával, illetve a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetésére irányuló indítvány elbírálásával együtt is rendelkezhet.

(5) Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a terhelt vagy védője az óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre hivatkozik.

(6) Óvadék nem állapítható meg

a) előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, illetve

b) a távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében.

286. § (1) Az óvadék tárgya pénz lehet, az óvadékot a terhelt vagy védője teheti le.

(2) Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, annak összegét a bíróság a bűncselekmény tárgyi súlya alapján, a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.

(3) Fellebbezésnek az óvadék összegének megállapítása ellen is helye van.

287. § (1) Az óvadékot az óvadékot megállapító határozat véglegessé válását követően, a véglegessé válástól számított három hónapon belül lehet letenni. A letett óvadék nem vonható vissza.

(2) Az óvadék letételének igazolását követően a bíróság rendelkezése alapján

a) a letartóztatásban lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani, és a bíróság határozatában meghatározott enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést az előírt magatartási szabályok szerint kell végrehajtani,

b) távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet esetén a bíróság határozatában meghatározott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést, a meghatározott magatartási szabályok alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) Ha a terhelt vagy a védője az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tette le az óvadékot, óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha új körülményre hivatkozik.

288. § (1) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére, ha a bíróság a terhelt letartóztatását

a) a 293. § alapján, vagy

b) az óvadék letételét követően tanúsított magatartása következtében

elrendeli.

(2) Az óvadék letevője elveszti a jogát a letett óvadék összegére akkor is, ha a terhelt letartóztatását azért nem lehet elrendelni, mert a terhelt elérhetetlenné vált.

(3) Az óvadék elvesztését követően óvadék ismételten nem állapítható meg.

(4) Az óvadék összegét az óvadék letevőjének vissza kell adni, ha a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés – az (1) és (2) bekezdés kivételével – megszűnt vagy azt megszüntették.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet tartama

289. § (1) A vádemelés előtt elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy hónapig tart.

(2) A távoltartást, illetve a bűnügyi felügyeletet a bíróság alkalmanként legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A vádemelés előtt a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása iránt

a) az ügyészség,

b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a sértett vagy az ügyészség

a kényszerintézkedés tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

290. § (1) A vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

(2) Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, valamint a másodfokú bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig tart.

(3) A másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, továbbá a harmadfokú bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart.

(4) Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, vagy fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság 630. § (5) bekezdése szerinti döntéséig tart.

(5) A másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása után elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet, a lefolytatásra, vagy a megismételt eljárásra utasított bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

291. § (1) Ha a vádemelés után, a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elsőfokú bíróság általi fenntartásától vagy elrendelésétől számítva

a) hat hónap eltelt és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,

b) egy év eltelt, a másodfokú bíróság legalább hathavonta

a távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát felülvizsgálja.

(2) A vádemelés után elrendelt vagy fenntartott távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet indokoltságát az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt követően a másodfokú bíróság, ha az eljárás a harmadfokú bíróság előtt van folyamatban, a harmadfokú bíróság hathavonta felülvizsgálja.

(3) Ha az eljáró bíróság a bűnügyi felügyeletet, illetve a távoltartást a 290. § (2)–(4) bekezdése alapján elrendelte, vagy fenntartotta, a (2) bekezdésben meghatározott hat hónapos határidőt ettől az időponttól kell számítani.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet részleges feloldása és módosítása

292. § (1) Ha a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet tartama alatt a terhelt vagy a távoltartással érintett személy életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt

a) az előírt magatartási szabályoktól történő ideiglenes eltérés, vagy azok ideiglenes felfüggesztése szükséges, a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően, illetve a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait hivatalból vagy a terhelt, a védő és a távoltartással érintett személy indítványára részlegesen feloldhatja,

b) az előírt magatartási szabályok tartós vagy végleges módosítása szükséges, a bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a távoltartással érintett személy indítványára módosítja.

(2) A magatartási szabályok részleges feloldására vagy módosítására irányuló indítvány esetén az annak elbírálására az (1) bekezdés alapján jogosult bíróság, vagy ügyészség

a) az indítványt elutasítja,

b) az indítványnak részben helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja vagy módosítja, egyebekben az indítványt elutasítja, vagy

c) az indítványnak helyt ad, és a magatartási szabályokat részlegesen feloldja, módosítja.

(3) A távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldásáról és módosításáról rendelkező határozatot közölni kell

a) a távoltartással érintett személlyel is,

b) az ügyészséggel is, ha a részleges feloldást vagy a módosítást a távoltartással érintett személy indítványozta.

(4) A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal egyező részleges feloldása, módosítása ellen – az (5) bekezdés kivételével – nincs helye jogorvoslatnak. Az indítvány elutasítása, vagy az indítványt elbíráló határozat elutasító rendelkezése ellen az indítványozó terjeszthet előjogorvoslatot.

(5) Ha távoltartás magatartási szabályainak részleges feloldását, vagy módosítását a távoltartással érintett személy indítványozta, az indítványnak helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő, a részben helyt adó határozat ellen a terhelt és a védő is jogorvoslatot terjeszthet elő.

(6) Ha a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésekor ezt nem zárja ki, a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet alatt álló terhelt bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy szakértő idézésével kapcsolatos megjelenési kötelezettségének teljesítése, illetve ilyen értesítéssel kapcsolatos megjelenési jogának gyakorlása érdekében az ahhoz szükséges időtartamra és mértékben a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályaitól külön engedély nélkül is eltérhet. Ebben az esetben a terhelt köteles

a) az idézésről vagy az értesítésről legkésőbb annak kézhezvételételét követő munkanapon az idézés vagy értesítés megismerésének biztosításával együtt a magatartási szabályok megtartását ellenőrző hatóságot tájékoztatni,

b) az idézést vagy értesítést kibocsátó hatóság előtt történt megjelenését és annak időtartamát, a megjelenését követő három munkanapon belül igazolni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási és igazolási kötelezettség elmulasztása a magatartási szabályok megszegésének minősül.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet végrehajtása és magatartási szabályainak megszegése

293. § (1) Ha a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás elrendelése után állapítható meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés végrehajtásának feltételei nem állnak fenn, így különösen, ha a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz nem telepíthető, a terhelt őrizetét kell elrendelni, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában a bíróság új határozatot hoz.

(2) Ha a terhelt a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, rendbírsággal sújtható.

(3) A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete rendelhető el, és

a) a távoltartás magatartási szabályainak megszegése esetén a távoltartás mellett vagy helyett a terhelt bűnügyi felügyelete rendelhető el,

b) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása rendelhető el,

c) hátrányosabb vagy más magatartási szabályok megállapításának van helye, vagy

d) a terhelt letartóztatása rendelhető el.

(4) Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, rendbírsággal sújtható, vagy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása érdekében őrizete rendelhető el.

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet megszüntetése, valamint a magatartási szabályok megváltoztatása

294. § (1) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetését, valamint enyhébb magatartási szabályok megállapítását

a) az ügyészség, a terhelt, vagy a védő, illetve

b) a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a terhelt, a védő vagy a sértett

indítványozhatja.

(2) A távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetése vagy az enyhébb magatartási szabályok megállapítása iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

(3) A bíróság az indítvány elbírálását

a) mellőzi, ha a terhelt az elbíráláskor már nem áll személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

b) a terhelt egyidejű tájékoztatása mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és az indítvány elbírálása között a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést meghosszabbította vagy fenntartotta.

295. § (1) A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy fenntartása esetén hivatalból enyhébb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél így is elérhető.

(2) A bíróság az ügyészség indítványára a terhelt számára hátrányosabb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez szükséges.

XLVII. FEJEZET

A LETARTÓZTATÁS

296. § A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

A letartóztatás tartama

297. § (1) A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.

(2) A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A vádemelés előtt a letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyészség a letartóztatás tartamának lejárta előtt legalább öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.

(4) A vádemelést követően a letartóztatás tartamára a bűnügyi felügyelet tartamára vonatkozó rendelkezéseket a 298. §-ban meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

A letartóztatás tartamának felső határa

298. § (1) A letartóztatás legfeljebb

a) egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb,

b) két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb,

c) három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb,

d) négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható,

a) ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

b) az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott letartóztatás esetén,

c) ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban, vagy

d) ha hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

(3) Ha a terhelt a letartóztatás (1) bekezdés szerinti megszűnése után elrendelt bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, letartóztatása ismét elrendelhető. Ebben az esetben a letartóztatás (1) bekezdés szerinti tartamát a letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.

A letartóztatás végrehajtása

299. § (1) A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a terhelt letartóztatásának elrendelése esetén haladéktalanul megteszi a 275. §-ban szabályozott intézkedéseket.

(2) Az ügyészség rendelkezése alapján a letartóztatást rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha a nyomozási cselekmények elvégzése ezt indokolttá teszi, ennek tartama legfeljebb összesen hatvan nap lehet.

(3) A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye.

A letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása

300. § (1) A letartóztatás megszüntetése, illetve enyhébb, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránt az ügyészség, a terhelt, illetve a védője terjeszthet elő indítványt.

(2) A letartóztatás megszüntetése, illetve az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről határozatot hoz. Ha az indítványt nem az ügyészség terjesztette elő, a bíróság beszerzi az ügyészség észrevételét vagy indítványát.

(3) A letartóztatás megszüntetése iránt, ismételten azonos tartalommal előterjesztett indítvány érdemi indokolás nélkül nem utasítható el, ha a letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása óta három hónap eltelt.

(4) A bíróság az indítvány elbírálását

a) mellőzi, ha a terhelt már nem áll személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy más személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll,

b) a terhelt egyidejű értesítése mellett mellőzheti, ha az indítvány előterjesztése és az indítvány elbírálása között a letartóztatást meghosszabbította vagy fenntartotta.

XLVIII. FEJEZET

AZ ELŐZETES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

301. § (1) Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

(2) Az előzetes kényszergyógykezelésre az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a letartóztatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve fenntartása ellen a terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezésre.

(4) Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése iránt a terhelt házastársa és élettársa is indítványt terjeszthet elő.

(5) A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(6) Az előzetes kényszergyógykezelést a vádemelés előtt a bíróság legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg.

(7) Az előzetes kényszergyógykezelést végrehajtó intézet a vádemelés előtt az ügyészséget, a vádemelés után a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése indokolt.

XLIX. FEJEZET

KUTATÁS, MOTOZÁS

A kutatás

302. § (1) A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.

(2) Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az

a) bűncselekmény elkövetőjének elfogására,

b) bűncselekmény nyomainak felderítésére,

c) bizonyítási eszköz megtalálására,

d) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy

e) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására

vezet.

303. § (1) A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

(2) Ha a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul, a kutatást a bíróság rendeli el. A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott kutatáson ügyész részvétele kötelező.

(3) Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság nem rendeli el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel.

304. § (1) A kutatást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a kutatás célját és az elrendelését megalapozó tényeket.

(2) Ha ez lehetséges, a kutatást elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a személyt, bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs rendszert vagy adathordozót, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul.

305. § (1) A kutatást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében kell végrehajtani.

(2) A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a kutatást végrehajtani.

(3) A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.

(4) Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó is fellelhető.

(5) A terhelt kivételével a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

A motozás

306. § (1) A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének az átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármely dolog is átvizsgálható.

(2) Motozást a terhelttel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál.

(3) A motozást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

307. § (1) Ha a motozás meghatározott dolog megtalálására irányul, akkor a motozás alá vont személyt fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. A felszólítás teljesítése esetén a motozást nem lehet folytatni.

(2) A motozás nem történhet szeméremsértő módon.

(3) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, és a vizsgálat során egészségügyi dolgozó is jelen lehet.

(4) A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy, feltéve, hogy jelenléte az eljárás érdekeit nem sérti.

(5) A késedelmet nem tűrő eset kivételével a motozást a motozás alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti, és a motozás során csak azonos nemű személy lehet jelen. A testüregek átvizsgálását végző orvos, a vizsgálat során közreműködő egészségügyi dolgozó és a motozás alá vont személy által megjelölt nagykorú személy a motozás alá vont személytől különböző nemű személy is lehet.

(6) A terhelt kivételével a motozást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

L. FEJEZET

A LEFOGLALÁS

A lefoglalás elrendelése

308. § (1) A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza.

(2) El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya

a) bizonyítási eszköz, vagy

b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.

(3) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet.

309. § (1) A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

(2) A bíróság rendeli el a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz lefoglalását.

(3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el

a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény,

b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve

c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz

lefoglalását.

(4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.

310. § (1) Nem lehet lefoglalni

a) a terhelt és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve

b) a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését.

(2) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni

a) a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt, illetve

b) azt a bizonyítási eszközt, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható,

ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni a tanúvallomás megtagadására a 173. § alapján jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével összefüggő iratot vagy elektronikus adatot.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a lefoglalást el lehet rendelni, ha

a) a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,

b) a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,

c) a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,

d) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással, orgazdasággal vagy pénzmosással,

e) a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre való figyelmeztetést követően – önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve

f) a tanúvallomás megtagadásra a 174. § alapján jogosult személyt a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság.

A lefoglalás végrehajtása

311. § (1) A lefoglalást

a) birtokba vétellel,

Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.