| ELŐIRÁNYZAT: | 22 017,0 millió forint |
Az előirányzat a települési önkormányzatokat a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg.
a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 2 720,8 millió forint |
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához illeti meg.
b) Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 3 251,5 millió forint |
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi könyvtárak fenntartásához.
c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 791,7 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 454 forint/fő |
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 10 261,2 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1 210 forint/fő, de településenként legalább 1 800 000 forint |
A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.
A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.
e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 1 213,2 millió forint |
A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg elsősorban a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.
Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:
− a 2012–2016. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,
− leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,
− szakmai besorolás,
− a települési önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,
− az önkormányzat területi elhelyezkedése.
A támogatásból az a) pont szerinti támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.
A támogatás folyósítása egy összegben, január hónapban történik.
f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 692,2 millió forint |
A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.
g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 692,2 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 407 forint/fő |
A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
h) Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 2 094,2 millió forint |
A támogatást a megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2017. október 15-éig kötött megállapodások alapján, a következők szerint:
ha) 1000 fő lakosságszámú vagy az alatti település
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 668 300 Ft/település |
hb) 1001–1500 fő lakosságszám közötti település
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1 060 760 Ft/település |
hc) 1501–5000 fő lakosságszám közötti település
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1 002 460 Ft/település |
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása januárban egy összegben történik.
i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 300,0 millió forint |
A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására.
A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2017. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2017. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.
A 2017. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.
A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
T = Ki*(Ei/ΣK)
ahol:
T = az önkormányzatot megillető támogatás összege
Ki= a 2017. évi önkormányzati hozzájárulás összege
Ei = az előirányzat összege
ΣK= a Ki országosan összesített összege.
Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása április hónapban egy összegben történik.
2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 12 860,6 millió forint |
Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatására szolgál.
Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok – a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett – javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.
a) Színházművészeti szervezetek támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 9 738,0 millió forint |
Az előirányzat a nemzeti és kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.
b) Táncművészeti szervezetek támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 182,9 millió forint |
Az előirányzat a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.
c) Zeneművészeti szervezetek támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 2 939,7 millió forint |
Az előirányzat a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.
A IV.1. pont a), b) és e) alpontjai, valamint IV.2. pont szerinti, a fenntartó önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2017. december 1-jéig állapítja meg.
3. Kulturális illetménypótlék
| ELŐIRÁNYZAT: | 3 605,0 millió forint |
A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére című 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kulturális Kjtvhr.) 21. §-a szerinti, 2018. január – 2018. december hónapokban kifizetendő kulturális illetménypótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához.
A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a kulturális illetménypótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a kulturális illetménypótléknak a kulturális Kjtvhr. 5. mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összeg és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.
A támogatás havi összege a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi kulturális illetménypótlék szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 10-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján – havonta történik.
A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd), I.1.e) és I.1.a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2016. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint:
| No. | Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) | Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában | Kiegészítés mértéke a beszámítás, kiegészítés alapjának százalékában | ||
| alsó határ | felső határ | ||||
| 1. | 1 | 7 000 | 0 | 45 | |
| 2. | 7 001 | 10 000 | 0 | 20 | |
| 3. | 10 001 | 12 500 | 0 | 0 | |
| 4. | 12 501 | 15 000 | 20 | 0 | |
| 5. | 15 001 | 17 500 | 40 | 0 | |
| 6. | 17 501 | 20 000 | 60 | 0 | |
| 7. | 20 001 | 26 000 | 85 | 0 | |
| 8. | 26 001 | 34 000 | 95 | 0 | |
| 9. | 34 001 | 42 000 | 100 | 0 | |
| 10. | 42 001 | 60 000 | 105 | 0 | |
| 11. | 60 001 | 100 000 | 110 | 0 | |
| 12. | 100 001 | 120 | 0 | ||
Az iparűzési adórendelettel sem 2015. július 1-jén sem 2016. július 1-jén nem rendelkező önkormányzatok esetében a kiegészítés mértéke a táblázat szerinti mérték 50%-a.
Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a 4–12. kategóriákban a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés 10 százalékponttal kisebb.
A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2018. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve a törvény melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) pontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.
A 32 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzattól – Budapest Főváros Önkormányzatának kivételével – a támogatáscsökkentés beszámítás alapját meghaladó része (a továbbiakban: szolidaritási hozzájárulás alapja) a nettó finanszírozás keretében elvonásra kerül szolidaritási hozzájárulás jogcímen az alábbi differenciálás szerint:
| No. | Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő- képessége szerint (forint) | Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának | ||
| alsó határ | felső határ | százalékában | ||
| 1. | 32 001 | 36 000 | 25 | |
| 2. | 36 001 | 50 000 | 50 | |
| 3. | 50 001 | 75 000 | 80 | |
| 4. | 75 001 | 100 000 | 95 | |
| 5. | 100 001 | 100 | ||
Budapest Főváros Önkormányzata esetében a szolidaritási hozzájárulás összege 5 000,0 millió forint.
Amennyiben az I.1. pont szerinti támogatás megállapítását követően az előirányzat e törvény szerinti összege lehetőséget ad rá, a 2016. évi országosan összesített beszámolók és a 2016. évi adóerő-képesség alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: miniszterek) 2017. december 22-éig közösen dönthetnek korrekciós támogatás nyújtásáról, a következők szerint.
a) Kiegészítő támogatás állapítható meg az I.1.b) pont bb)–bd) alpontok szerinti feladatokra abban az esetben, ha a 2016. évi országosan összesített beszámolók alapján a települési önkormányzatok országosan összesített nettó kiadása az alaptámogatások országosan összesített összegét meghaladja. Ebben az esetben a miniszterek a korrekciós támogatás fajlagos összegének megállapítására jogosultak.
b) A 2016. évi adóerő-képesség ismeretében a miniszterek az V. pont szerinti kategóriák és támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékek módosítására jogosultak, amely egyetlen kategóriát sem érinthet hátrányosan.
A fajlagos összegeket, valamint a támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékeket úgy kell megállapítani, hogy az előirányzat a korrekciós támogatás biztosításával se lépje túl a törvényi előirányzatot.
Kiegészítő szabályok:
1. Általános szabályok
a) Az e melléklet szerinti támogatások 2018. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.
b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2017. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében – a III.3. pont a) és b) alpont szerinti támogatások kivételével – pedig a 2017. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Belügyminisztérium adatait kell figyelembe venni. A III.3. pont a) és b) alpontja szerinti támogatásokat megalapozó lakosságszám tekintetében a Belügyminisztérium 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő adatait kell figyelembe venni.
c) Az e melléklet szerinti adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:
A 2016. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2017. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2016. évi iparűzési adóalap összegéről. A 2017. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem szolgáltató önkormányzat esetében:
ca) ha az önkormányzat 2015. július 1-jén sem rendelkezett iparűzési adórendelettel, úgy az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség 10 000 Ft,
cb) ha az önkormányzatnak 2015. július 1-jén még volt hatályos iparűzési adórendelete, de azt 2016. július 1-jéig megszüntette, úgy az egy lakosra jutó adóerő-képessége 12 500 Ft.
Ezen önkormányzatok esetében a számított adóalap a számított egy lakosra jutó adóerő-képesség és az önkormányzat lakosságszáma alapján kalkulált.
d) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2018. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet I.1-I.3. pontok, II.1-II.4. pontok, III.2-III.7. pontok, IV.1. pont a)–h) alpontok és a IV. 2. pont szerinti, valamint 2018. április 15-éig az e melléklet IV.1. pont i) alpont szerinti támogatások települési önkormányzatokat megillető összegét.
e) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait.
2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend:
a) Támogatások meghatározása
| No. | Adat- szolgáltatás időpontja | Támogatás jogcíme | Adatszolgáltatás alapja | Adatszolgáltatás célja | |
| 1. | az Ávr. szerint | I.2. | a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján | a lakossági díjak csökkentését célzó támogatás megalapozása | |
| 2. | az Ávr. szerint | II.1. és II.2. | gyermeklétszám a 2017/2018. nevelési évi nyitó (október 1-jei) tényleges, a 2017. december 31-ei állapotra becsült adatok, a 2018/2019. nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, valamint a segítők létszáma a becsült adatok alapján | a felmért gyermeklétszám, vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve segítők létszáma alapján a 2018. évi bértámogatás és óvodaműködtetési támogatás megalapozása | |
| 3. | az Ávr. szerint | II.3. | e tábla 2. pont szerinti gyermeklétszámából a 2017/2018. nevelési évben ténylegesen utaztatott gyermekek, továbbá 2018/2019. nevelési évben az utaztatott gyermekek becsült száma | utaztatott gyermekek támogatásának megalapozása | |
| 4. | az Ávr. szerint | III.3. | éves becsült ellátotti adatok, az a) és b) pontok esetében az ellátási terület | a III.3. szerinti jogcímek támogatásának megalapozása | |
| 5. | az Ávr. szerint | III.4. | a bértámogatás megállapításához az ellátottak éves becsült száma; az intézmény- üzemeltetési támogatáshoz a 2017. évi igénylés, valamint az időarányos teljesítés és a 2018. évi paraméterek figyelembevételével 2018. évre becsült adatok | 2018. évi szakmai dolgozók bértámogatása és az intézményüzemeltetési támogatás megalapozása | |
| 6. | az Ávr. szerint | III.5. | a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és feladatellátási helyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2018. évi feladatellátás becsült adatai | a dolgozók bértámogatása és az intézményi gyermekétkeztetési üzemeltetési támogatás megalapozása | |
| 7. | az Ávr. szerint | III.6. | a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése támogatásának megállapításához szükséges adatok | a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése támogatásának megalapozása | |
| 8. | az Ávr. szerint | III.7. | a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és feladatellátási helyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2018. évi feladatellátás becsült adatai | a dolgozók bértámogatása és a bölcsődei üzemeltetési támogatás megalapozása | |
| 9. | az Ávr. szerint | IV.1.h) | 2017. október 15-ei tényadatok | a megyei könyvtárral megállapodást kötő önkormányzatok számának felmérése a támogatásra jogosult önkormányzatok adatszolgáltatása alapján | |
| 10. | 2018. február 26. | IV.1.i) | Az önkormányzat által 2017. évben saját bevételei terhére könyvtári állománygyarapításra fordított összeg | A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatásának megalapozása |
b) Támogatások évközi módosítása
| No. | Adat- szolgáltatás időpontja | Támogatás jogcíme | Adatszolgáltatás alapja | Finanszírozás kezdő hónapja | |
| 1. | 2018. május 15. | I.2., II.1., II.2., II.3., II.4., III.3., III.4., III.5., III.6., III.7. | a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint a szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok módosíthatók; a III.4., III.5. és III.7. jogcímeknél a becsült éves ellátotti adatok, és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2018. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók; a III.6. jogcímnél az étkezési adagszám módosítható | I.2. esetében 2018. szeptember; II.1., II.2., II.3., II.4., III.3., III.4.a) és III.5.a), III.6. és III.7.a) esetében 2018. július; III.4.b), III.5.b) és III.7.b) esetében 2018. augusztus | |
| 2. | 2018. október 5. | I.2., II.1., II.2., II.3., II.4., III.3., III.4.a), III.5., III.6., III.7. | a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint szociális és gyermekétkeztetési jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok, az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2018. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók; a III.6. jogcímnél az étkezési adagszám módosítható | 2018. december |
c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele
| No. | Adat- szolgáltatás időpontja | Támogatás jogcíme | Adatszolgáltatás alapja | Finanszírozás kezdő hónapja | |
| 1. | 2018. május 15. | II.1., II.2., II.3., II.4., | 2018. szeptember 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.4. jogcím esetében a minősített óvodapedagógusok intézményváltásának jelzése | 2018. szeptember | |
| III.3., III.4. III.5., III.7. | 2018. július 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok megjelölésével | 2018. július; III.4. és III.5. esetében 2018. augusztus | |||
| 2. | 2018. október 5. | II.4., III.3., III.4.a), III.5.a), III.7.a) | 2018. december 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.4. jogcím esetében a minősített óvodapedagógusok intézményváltásának jelzése | 2018. december |
A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg. A kérelemhez – a II.4. pont szerinti támogatás kivételével – mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadás-átvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.
Az egyrészről települési önkormányzatok, másrészről települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok, központi költségvetési szervek, valamint nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a c) pont szerinti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról.
Az ellátottak arányában kell megosztani:
– a III.4.b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok,
– a III.5.b) alpont szerinti támogatást az intézményi gyermekétkeztetési feladat települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén.
Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át
– óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. jogcímek szerinti,
– III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4. pont b) alpont szerinti,
– intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5. pont b) alpont szerinti
támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le kell mondania.
Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át
– III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4. pont b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2018. május 15-éig igényelheti meg.
– intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5. pont b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2018. május 15-éig, illetve a b) pont szerinti táblázat 2. alpontja szerint 2018. október 5-éig igényelheti meg arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja,
– III.7. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.7. pont b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2018. május 15-éig, illetve a b) pont szerinti táblázat 2. alpontja szerint 2018. október 5-éig igényelheti meg arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja.
3. Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) A I.1. pont a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:
| No. | Lakosságszám alsó és felső határa | Elismert köztisztviselői létszám | |||
| minimum | maximum | ||||
| a | b | c | d | ||
| A. | Községek | ||||
| A.l. | 2 000–3 000 | 6 | 8 | ||
| A.2. | 3 001–5 000 | 8 | 14 | ||
| A.3. | 5 001–11 000 | 14 | 23 | ||
| B. | Városok | ||||
| B.l. | 1 085–5 000 | 10 | 19 | ||
| B.2. | 5 001–10 000 | 19 | 26 | ||
| B.3. | 10 001–20 000 | 26 | 40 | ||
| B.4. | 20 001–34 900 | 40 | 58 | ||
| B.5. | 34 901–43 700 | 58 | 85 | ||
| C. | Megyei jogú városok | ||||
| C.1. | 33 375–60 000 | 76 | 135 | ||
| C.2. | 60 001–100 000 | 135 | 200 | ||
| C.3. | 100 001–204 200 | 200 | 282 | ||
| D. | Fővárosi kerületek | ||||
| D.1. | 22 559–60 000 | 64 | 112 | ||
| D.2. | 60 001–100 000 | 112 | 131 | ||
| D.3. | 100 001–133 500 | 131 | 157 | ||
b) A I.1. pont a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők:
ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján:
| Megnevezés | Fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma | Fenntartó önkormányzatok száma | Korrekciós tényező | |
| ba.1) | 3 000 fő alatt | 2–5 önkormányzat | 0,13 | |
| 6–7 önkormányzat | 0,15 | |||
| 8–9 önkormányzat | 0,17 | |||
| 10 vagy több önkormányzat | 0,19 | |||
| ba.2) | 3 000–5 000 fő között | 3–5 önkormányzat | 0,12 | |
| 6–7 önkormányzat | 0,14 | |||
| 8–9 önkormányzat | 0,16 | |||
| 10 vagy több önkormányzat | 0,18 | |||
| ba.3) | 5 000 fő felett | 3–5 önkormányzat | 0,06 | |
| 6–7 önkormányzat | 0,08 | |||
| 8–9 önkormányzat | 0,10 | |||
| 10 vagy több önkormányzat | 0,12 |
bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2017. december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi önkormányzatot):
bb.1) 2–3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04,
bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07,
bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04.
c) Az I.1. pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevallásokba.
d) Az I.1. pont b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartási adatbázis I.1.b) pont ba) alpont szerinti és az OSAP-jelentés I.1.b) pont bb) és bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált megállapodik az I.1.b) pont támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
e) Amennyiben az OSAP-jelentés I.1.b) pont bb)–bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok magasabbak, mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP-jelentés 2018. június 30-áig történő javítása alapján az I.1.b) pont bb)–bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.
f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok:
fa) Az I.1.a)–e) pontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti Beszámítással csökkentett, kiegészítéssel növelt és VI. pont szerinti korrekcióval növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.
Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák, kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el.
fb) Az I.2. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
fc) Az I.3. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
fd) Az I.4. és I.5. jogcímek szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint használhatóak fel.
fe) Az I.6. pont szerinti támogatás a 2018. január-december hónapokban kifizetendő polgármesteri illetmény és tiszteletdíj és annak szociális hozzájárulási adójához használható fel.
4. A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása az alábbiak figyelembevételével történik.
Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása
2017/2018. nevelési évre:
2018/2019. nevelési évre:
ahol:
Vk1; Vk2 = a 2017/2018., illetve a 2018/2019. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,
V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb
– 2018. év első 8 hónapjában a 2017/2018. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,
– 2018. év utolsó 4 hónapjában a 2018/2019. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült
vezetői létszám.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.
Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra – az Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.
b) Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1-II.4. jogcímek szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.
c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A II.1.–II.4. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.
b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez a III.3.a)–b) és a III.5.a) pont szerinti jogcím, amely esetében az adott alpont szerinti feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.
c) A b) pontban szereplő kivétellel a III.3., III.4. és III.7. jogcímek szerinti támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
– az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és
– a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
d) A III.3. jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha
– a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, és
– a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
– a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma
= a c), db) és f)–i) pontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő,
= a j)–k) pontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő,
– az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.
e) Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.
f) A III.3., III.4. és III.7. jogcímek szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást – a Kiegészítő szabályok 2.c) pontja szerint – pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
g) A III.3., III.4. és III.7. jogcímek szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
Amennyiben a III.3., III.4. és III.7. jogcímek szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)–(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
– nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,
– bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,
– mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.
Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át.
i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:
ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – a III.3. c)–d) és f)–k) és III.7. pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a f) pont szerinti időszakos jelentést.
ib) Az ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.
ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.
id) Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,
idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában,
idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,
idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy
ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában
is részesül.
ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.
if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az ig)–il) alpontokban meghatározott kivételekkel.
ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.
ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
im) Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.
in) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az io) alpontban foglalt kivétellel.
io) Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.
ip) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén.
iq) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
– szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével – vagy
– gyermekvédelmi szakellátásban – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével –
is részesül.
ir) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe
– pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20–29 vagy 31–33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát,
– szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10–19 és F6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30 százalékát,
– közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
= gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével –,
= szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével – vagy
= gyermekvédelmi szakellátásban – utógondozói ellátás kivételével –
is részesül.
is) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után – a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben – az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.
j) A III.4.a) pontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.b) pontban az elismert intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik:
| Megnevezés | Finanszírozás szempontjából elismert létszám | |
| Intézményvezető/Szakmai vezető | 1 fő | |
| Segítő: – időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével) – gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével) | 4 ellátottra 1 fő |
k) Amennyiben a III.4. jogcím szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – pl. fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.
l) A III.5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2018. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díjkedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.
Az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.
A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
m) A III.7. pont esetében
ma) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;
mb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.7. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;
mc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás – III.7. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel;
md) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.
n) A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:
na) a III.1. jogcím szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2018. évi január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra és annak szociális hozzájárulási adójára használhatja fel,
nb) a III.2. jogcím szerinti támogatás a 3. melléklet I. pont 11. alpont f) pont szerinti ellátások önrészére, a III.3., III.5., III.6. és III.7. jogcímek szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére, az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Rövid időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás”, a „Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)”, az „Országos közfoglalkoztatási program”, a „Közfoglalkoztatási mintaprogram”, a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, az „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon, valamint az nc), ne) és nf) alpontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. Amennyiben az önkormányzat a III.3., III.5., III.6. és III.7. pont szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető,
nc) a III.3.a)–n) pontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás”, „Család- és gyermekjóléti központ”, a „Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”, az „Időskorúak nappali ellátása”, a „Demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Gyermekek egyéb napközbeni ellátása”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása”, a „Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére”, a „Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása” és a„Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
nd) a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a) és III.4.b) pontok között átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak átmeneti ellátása”, a „Demens betegek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak tartós bentlakásos ellátása”, a „Demens betegek tartós bentlakásos ellátása”, a „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ne) a III.5. jogcím szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.a)–b) pontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A III.5.a)–b) pontok szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
nf) a III.6. pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag az „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ng) a III.7. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy a III.7.a)–b) pontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A támogatás szempontjából kizárólag a „Bölcsődei ellátás” kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.
o) A III. pont szerinti támogatások
oa) a Szoctv., illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban, továbbá
ob) a Gyvt., illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.
6. A IV. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) A IV.1. a) és b) pontok szerinti támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges.
b) A IV.1. pont d), h) és i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2019. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett:
ca) A IV.1.a) és IV.1.e) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
cb) A IV.1.b) pont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
cc) A IV.1.c) és IV.1.g) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
cd) A IV.1.d) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cda) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) és cc) alpontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cdb) amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem közművelődési intézmény, közösségi színtér működtetésére fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
cdc) Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
cdd) az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15%-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.
ce) A IV.1.f) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cea) a támogatás szempontjából kizárólag a ca), cb) és cc) alpontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ceb) Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,
cec) amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.
cf) A IV.1.h) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cfa) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) alpontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cfb) a támogatást a megyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel,
cfc) ha a megyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.
cg) A IV.1.i) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cga) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) alpontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cgb) a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.
ch) A IV.2.a) pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak tevékenysége” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
ci) A IV.2.b) és IV.2.c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Előirányzat: 4 500,0 millió forint
Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása
Előirányzat: 100,0 millió forint
Az előirányzat azon helyi önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja. A támogatást a helyi önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti, továbbá az előző évi támogatás elszámolását követően az előző évi tényadatok alapján meg nem igényelt összeg növeli.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása
Előirányzat: 1 870,0 millió forint
Az előirányzat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása
Előirányzat: 12 000,0 millió forint
Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés tárgyévi működésének támogatására fordítható.
A támogatás nem haladhatja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
A közlekedésért felelős miniszter – mint támogató – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt.
5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása
Előirányzat: 2 050,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – az a települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás elosztása és a döntési javaslat előkészítése során figyelembe veendő környezetvédelmi súlyszámok a következők:
| Dízel autóbusz | Gázüzemű autóbusz (LPG és CNG) | Trolibusz | Elektromos és dízel- elektromos hajtású autóbusz, villamos | |
| 1,00 | 1,75 | 1,75 | 2,90 |
A támogatás a települési önkormányzatnak az EK rendelet alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
6. Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása
Előirányzat: 50,0 millió forint
A központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében – támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordítható.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása
Előirányzat: 300,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok tárgyévi váratlan kiadásai támogatására a bevételeik figyelembevételével.
A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, legkésőbb tárgyév november 30-áig dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év november 30-a, kivéve, ha a támogatói okirat más határidőt állapít meg,
b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a támogatói okiratban szereplő határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.
8. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása
Előirányzat: 280,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem fedezhető, indokolt többletköltségei megtérítésére az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) javaslatát követően dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása egy összegben, előfinanszírozás keretében a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse, amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
Amennyiben a közérdekű szolgáltatót annak tárgyévet megelőző évi beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt az elfogadottan elszámolt többletköltségről, és gondoskodik az előfinanszírozással nem fedezett résznek az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül támogatásként történő biztosításáról.
9. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása
Előirányzat: 3 000,0 millió forint
Az előirányzat az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzat szociális célú tüzelőanyag – tűzifa vagy barnakőszén – vásárlásának támogatására szolgál.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyévet követő év március 31-e.
10. Önkormányzatok rendkívüli támogatása
Előirányzat: 11 000,0 millió forint
a) A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszterek) a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 10-éig együttesen dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
− vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelyeknek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel,
− visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-e,
− vissza nem térítendő támogatás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 45. §-a szerinti kifizetésekhez, melynek felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
b) Az előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok díjára.
− Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.
− A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint lehet. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.
11. Önkormányzati elszámolások
Előirányzat: 13 501,0 millió forint
a) Az önkormányzati elszámolások előirányzatát növeli
aa) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben visszafizetett támogatások összege,
ab) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,
ac) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,
ad) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege,
ae) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,
af) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 83. § (6a) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,
ag) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2017. évi költségvetési törvény) 3. melléklet IV. Önkormányzati elszámolások jogcímének tárgyévet megelőző év december 31-ei pozitív egyenlegének összege.
b) Az önkormányzati elszámolások előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzatának az összege.
c) Az önkormányzati elszámolások előirányzat terhére a következő kifizetések teljesíthetők
ca) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,
cb) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
cc) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,
cd) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,
ce) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó kötelezettségvállalások,
cf) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti tárgyévi munkáltatói kifizetések,
cg) az önellenőrzés és a kincstári felülvizsgálat során a helyi önkormányzat javára megállapított visszatérítés összege.
d) Az előirányzat szolgál a 2017. évi költségvetési törvény 3. melléklet II. pontjában szereplő azon költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben csak az előleg kifizetése történt meg. A tárgyévet megelőző évben le nem hívott, de tárgyévben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a tárgyévet megelőző évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások tárgyévi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31.
e) Az előirányzat szolgál arra, hogy a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet) meghatározott hányada támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosításra kerüljön.
A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül.
Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik.
f) Az előirányzat szolgál
fa) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos Szoctv.
faa) 38. § (5) bekezdése alapján az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére járó lakásfenntartási támogatásra,
fab) 55/A. § alapján járó adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 90%-a,
fb) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá
fc) az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-a igénylésének fedezetéül.
Az e pont szerint biztosított támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
g) Az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása számára a Svájci- Magyar Együttműködési Program fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére.
1. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Előirányzat: 360,0 millió forint
A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére pályázati úton igényelhetik. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. A működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 35,0 millió forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 15,0 millió forint illeti meg az előirányzatból.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
2. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések
Előirányzat: 5 000,0 millió forint
a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása
Előirányzat: 2 000,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
b) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás
Előirányzat: 500,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
c) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása
Előirányzat: 2 500,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására. Az igényelhető támogatás maximális mértéke:
− fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 50,0 millió forint,
− megyei jogú városok esetében 40,0 millió forint,
− 10 000 fő vagy azt meghaladó lakosságszámú települések esetében 30,0 millió forint,
− 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 15,0 millió forint. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
Az a)–c) pontokra vonatkozó közös szabályok:
Egy önkormányzat az a)–c) pontok szerinti célok közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az a)–b) pontok esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az a)–b) pontok esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.
Az a)–c) pontok szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
3. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása
Előirányzat: 2 000,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott és működtetett, a bölcsődei vagy óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló
− új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására,
− az önkormányzat tulajdonában álló konyhák és kiszolgáló létesítmények kapacitásbővítésére, fejlesztésére, valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.
Az igényelhető maximális támogatás mértéke 40,0 millió forint, azzal, hogy az egy bölcsődés vagy óvodás ellátottra jutó támogatási igény nem haladhatja meg a 800 000 forintot.
A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, mely a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény, a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény és a 2017. évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből vagy a 2014–2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
4. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása
Előirányzat: 806,0 millió forint
a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
Előirányzat: 300,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet jogosulatlan igénybevételnek minősül.
A támogatás
aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az ab) alpont hatálya alá nem tartozó intézmény vagy közösségi színtér után,
ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2016. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér után
a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani.
Ha igény hiányában az ab) alpont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az aa) alpont szerinti célra kell felhasználni.
A vállalt önrészt
− a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint
− a települési önkormányzat által 2016. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér esetében
háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni.
Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2018. évben vállalt önrészek összesített összegének 1,5%-át.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a
„Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek” és a „Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
b) Járásszékhely múzeumok szakmai támogatása
Előirányzat: 136,0 millió forint
Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek az általuk fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak támogatására.
c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program) Előirányzat: 370,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez.
A b)–c) pontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
A b)–c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
