5. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
Előirányzat: 300,0 millió forint
A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.
6. Mini bölcsődei férőhelyek kialakításának támogatása
Előirányzat: 1 500,0 millió forint
Az előirányzatból a 10 000 főnél kisebb lakosságszámú, 20 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet mini bölcsőde kialakítására, amennyiben a településen nem működik bölcsőde, mini bölcsőde, továbbá a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt.
Az igényelhető maximális támogatás mértéke 10,0 millió forint.
A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, mely a
2017. évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből vagy a 2014–2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
7. Pannon Park beruházási projekt támogatása
Előirányzat: 7 880,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Pannon Park beruházási projekt 2018. évi munkálatainak megvalósítására. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
8. Békásmegyeri vásárcsarnok építése
Előirányzat: 2 000,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatására a békásmegyeri vásárcsarnok építésének 2018. évi ütemére. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
9. Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásának támogatása
Előirányzat: 723,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatására a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásához. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatás teljes összegének folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
10. Normafa Park kiemelt beruházás támogatása
Előirányzat: 620,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park kiemelt beruházás tárgyévi munkálatainak megvalósítására.
A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata számára oly módon, hogy
– a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és
– a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
11. Normafa Park történelmi sportterület megvalósításának támogatása
Előirányzat: 550,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 1507/2016. (IX. 21.) Korm. határozat 5.b) pontja alapján a „Hild-villa” felújításának és a hozzá kapcsolódó telek környezetrendezésének tárgyévi munkálatainak megvalósítására.
A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata számára. A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása az okirat kiadását követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
12. A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése Karcagon
Előirányzat: 1 108,1 millió forint
Az előirányzat szolgál a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának Magyarországon történő elhelyezéséről szóló 1130/2017. (III. 20.) Korm. határozat 6.b) pontja alapján a Karcag 2934/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott földrészleten a teljes körű infrastruktúra kiépítésének, a pavilon újraépítéshez kapcsolódó engedélyek beszerzésének, a
Pavilon Karcagra szállított elemeinek átvételének, őrzésének, tárolásának, újratervezésének és az újraépítési feladatainak teljes körű lebonyolításával kapcsolatos tárgyévi munkálatainak megvalósítására.
A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Karcag Város Önkormányzata számára. A támogatás 50%- ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
13. Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozása a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínén
Előirányzat: 369,1 millió forint
Az előirányzat szolgál a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínein emlékhelyek létrehozásáról, illetve fejlesztéséről, valamint a megvalósításukhoz szükséges források biztosításáról szóló 1873/2016. (XII. 28.) Korm. határozat 1.b) pontja alapján a Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozásával kapcsolatos tárgyévi munkálatok megvalósítására.
A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Kistarcsa Város Önkormányzata számára. A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
14. A Blaha Lujza tér rendezésének támogatása
Előirányzat: 1 000,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Blaha Lujza tér rendezésének támogatására.
A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros Önkormányzata részére. A támogatás
50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
15. Hermina garázs beruházás támogatása
Előirányzat: 2 659,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a Hermina garázs beruházás előkészítésére és tárgyévi munkálatainak megvalósítására. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést oly módon, hogy
– a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és
– a további részletek tárgyévi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.
Előirányzat: 7 700,0 millió forint
A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló
9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti.
Kiegészítő szabályok:
1. A pályázatot
a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
b) az I.2., I.9. és II.2. pontok szerinti jogcím esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
c) az I.5. és II.1. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
d) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter,
e) az I.7. és I.10. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen,
f) a II.3. és II.6. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
g) a II.4. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
2. Az Áht. szerinti támogató
a) az I.4., I.5. és II.1. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter,
b) az I.6., II.3. és a II.6. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter,
c) az I.3., II.4., II.7. és II.15. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter.
3. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait.
4. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.
5. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon előirányzatok esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.
| A | B | C | D | ||
| 1 | 1. | A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól: | |||
| 2 | I. ORSZÁGGYŰLÉS fejezetben | ||||
| 3 | Kampányköltségek (10. cím) | ||||
| 4 | X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 5 | A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport) | ||||
| 6 | Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport) | ||||
| 7 | Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport) | ||||
| 8 | Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (20. cím, 2. alcím, 28. jogcímcsoport) | ||||
| 9 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 10 | Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (32. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 11 | Különféle kifizetések (32. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 12 | Ágazati életpályák és bérintézkedések (32. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 13 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 14 | Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím) | ||||
| 15 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 16 | Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 17 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 18 | Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 19 | Ár- és belvízvédelmi kártalanítási feladatok (25. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 20 | Uniós programok árfolyam-különbözete (25. cím, 11. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 21 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 22 | Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 23 | Peres ügyek (21. cím, 2. alcím) | ||||
| 24 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 25 | Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 26 | GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 27 | Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 28 | Családi támogatások (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 29 | Korhatár alatti ellátások (21. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 30 | Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 31 | Közgyógyellátás (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 32 | XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 33 | Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím) | ||||
| 34 | A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím) | ||||
| 35 | Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím) | ||||
| 36 | Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím) | ||||
| 37 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 38 | Diákhitel tartozás csökkentésének támogatása (27. cím) | ||||
| 39 | Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím) | ||||
| 40 | Lakástámogatások (29. cím) | ||||
| 41 | Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím) | ||||
| 42 | Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 43 | Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 44 | Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 45 | Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport) | ||||
| 46 | 1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport) | ||||
| 47 | Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport) | ||||
| 48 | Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport) | ||||
| 49 | Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport) | ||||
| 50 | Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás (32. cím, 1. alcím, 26. jogcímcsoport) | ||||
| 51 | Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása (32. cím, 1. alcím, 28. jogcímcsoport) | ||||
| 52 | Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím) | ||||
| 53 | Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 54 | Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 55 | Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím) | ||||
| 56 | Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím) | ||||
| 57 | Követeléskezelés költségei (41. cím) | ||||
| 58 | Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím) | ||||
| 59 | XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 60 | Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 61 | Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 62 | Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 63 | Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 64 | Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 65 | Egyéb szerződéses kötelezettségekből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 66 | ÁFA elszámolás (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 67 | Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 68 | XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben | ||||
| 69 | Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 70 | LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 71 | Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím) | ||||
| 72 | Bérgarancia kifizetések (5. cím) | ||||
| 73 | LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 74 | Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 75 | Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 76 | Nyugdíjprémium céltartalék (2. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 77 | Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím) | ||||
| 78 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 79 | LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 80 | Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 81 | Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 82 | Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 83 | Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport) | ||||
| 84 | Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 85 | Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 86 | Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 87 | Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 88 | Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport) | ||||
| 89 | Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 90 | Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 91 | Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4. jogcím) | ||||
| 92 | Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 93 | Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 94 | Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím) | ||||
| 95 | Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 96 | Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 97 | Vagyongazdálkodás (3. cím) | ||||
| 98 | 2. | Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető: | |||
| 99 | VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben | ||||
| 100 | Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím) | ||||
| 101 | XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben | ||||
| 102 | Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím) | ||||
| 103 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 104 | Peres ügyek (20. cím, 13. alcím) | ||||
| 105 | XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 106 | NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 107 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 108 | Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport) | ||||
| 109 | Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím) | ||||
| 110 | A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím) | ||||
| 111 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 112 | Nagyvállalati beruházási támogatások (25. cím, 5. alcím, 7. jogcímcsoport) | ||||
| 113 | Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása (25. cím, 9. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 114 | Egyéb, EU által nem térített kiadások (25. cím, 11. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 115 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 116 | Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 117 | XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 118 | Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 119 | Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 120 | Peres ügyek (7. cím, 5. alcím) | ||||
| 121 | Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (8. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 122 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 123 | Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport) | ||||
| 124 | Hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 125 | Peres ügyek (20. cím, 5. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 126 | Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 127 | Szociális humánszolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb bérintézkedés | ||||
| 128 | XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben | ||||
| 129 | Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25. jogcímcsoport) | ||||
| 130 | LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben | ||||
| 131 | Start-munkaprogram (8. cím) | ||||
| 132 | 3. | Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében, illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető: | |||
| 133 | XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 134 | Méhészeti Nemzeti Program (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím) | ||||
| 135 | Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím) | ||||
| 136 | Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport, 4. jogcím) | ||||
| 137 | Iskolagyümölcs program (20. cím, 20. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. jogcím) | ||||
| 138 | XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 139 | Belügyi Alapok (20. cím, 25. alcím, 4. jogcímcsoport) | ||||
| 140 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 141 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (25. cím, 20. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 142 | XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 143 | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek (20. cím, 60. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 144 | XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben | ||||
| 145 | Közlekedés Operatív Program (2. cím, 4. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 146 | Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím) | ||||
| 147 | Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím) | ||||
| 148 | Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport) | ||||
| 149 | 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím) | ||||
| 150 | Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (2. cím, 10. alcím) | ||||
| 151 | Vidékfejlesztési Program (2. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport) | ||||
| 152 | Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (2. cím, 12. alcím, 2. jogcímcsoport) | ||||
| 153 | 4. | A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat: | |||
| 154 | XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben | ||||
| 155 | Magyar Államkincstár (8. cím) | ||||
| 156 | 5. | A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető: | |||
| 157 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 158 | Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (21. cím, 3. alcím) | ||||
| 159 | 6. | A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető: | |||
| 160 | XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben | ||||
| 161 | Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. jogcím) | ||||
| Megnevezés | Indikatív forráskeret a 2014–2020-as időszakban (adatok euróban) | |
| Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program | 7 733 969 530 | |
| Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program | 463 703 439 | |
| Terület- és Településfejlesztési Operatív Program | 3 389 963 001 | |
| Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program | 3 331 808 225 | |
| Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program | 3 217 105 883 | |
| Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program | 2 612 789 000 | |
| Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program | 794 773 905 | |
| Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program | 93 882 921 | |
| Vidékfejlesztési Program | 3 455 336 493 | |
| Magyar Halgazdálkodási Operatív Program | 39 096 293 | |
| Operatív Programok összesen | 25 132 428 690 | |
| Belső Biztonsági Alap | 61 493 119 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 31 877 477 | |
| Belügyi Alapok összesen | 93 370 596 | |
| Megnevezés | Indikatív forráskeret adatok euróban | |
| Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 | 153 300 000 | |
| Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021 | 214 600 000 |
A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.
| Fizetési | Fizetési osztályok | ||||||||||
| foko- zatok | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 1. | 69 000 | 77 000 | 78 000 | 79 000 | 89 000 | 122 000 | 127 000 | 129 500 | 142 000 | 154 500 | |
| 2. | 1,0175 | 1,0175 | 1,0200 | 1,0250 | 1,0275 | 1,0350 | 1,0350 | 1,0500 | 1,0450 | 1,0600 | |
| 3. | 1,0350 | 1,0350 | 1,0400 | 1,0500 | 1,0550 | 1,0725 | 1,0725 | 1,1000 | 1,1025 | 1,1350 | |
| 4. | 1,0525 | 1,0525 | 1,0650 | 1,0750 | 1,0900 | 1,1100 | 1,1100 | 1,1500 | 1,1675 | 1,2100 | |
| 5. | 1,0700 | 1,0700 | 1,0900 | 1,1000 | 1,1250 | 1,1475 | 1,1475 | 1,2000 | 1,2425 | 1,2850 | |
| 6. | 1,0875 | 1,0875 | 1,1125 | 1,1250 | 1,1600 | 1,1850 | 1,1850 | 1,2600 | 1,3175 | 1,3600 | |
| 7. | 1,1075 | 1,1075 | 1,1375 | 1,1525 | 1,1975 | 1,2225 | 1,2225 | 1,3350 | 1,3925 | 1,4200 | |
| 8. | 1,1275 | 1,1400 | 1,1625 | 1,1875 | 1,2350 | 1,2650 | 1,2725 | 1,4100 | 1,4675 | 1,4825 | |
| 9. | 1,1500 | 1,1725 | 1,1950 | 1,2250 | 1,2725 | 1,3075 | 1,3325 | 1,4850 | 1,5275 | 1,5450 | |
| 10. | 1,1725 | 1,2075 | 1,2300 | 1,2625 | 1,3100 | 1,3675 | 1,3950 | 1,5600 | 1,5875 | 1,6075 | |
| 11. | 1,1950 | 1,2425 | 1,2675 | 1,3000 | 1,3475 | 1,4275 | 1,4575 | 1,6250 | 1,6475 | 1,6700 | |
| 12. | 1,2175 | 1,2775 | 1,3050 | 1,3375 | 1,3775 | 1,4875 | 1,5200 | 1,6900 | 1,7075 | 1,7325 | |
| 13. | 1,2400 | 1,3125 | 1,3425 | 1,3750 | 1,4075 | 1,5475 | 1,5825 | 1,7550 | 1,7775 | 1,8025 | |
| 14. | 1,2625 | 1,3500 | 1,3800 | 1,4125 | 1,4425 | 1,6075 | 1,6450 | 1,8200 | 1,8475 | 1,8725 | |
| 15. | 1,2850 | 1,3875 | 1,4175 | 1,4500 | 1,4775 | 1,6675 | 1,7075 | 1,8850 | 1,9175 | 1,9425 | |
| 16. | 1,3075 | 1,4250 | 1,4550 | 1,4875 | 1,5125 | 1,7275 | 1,7700 | 1,9500 | 1,9875 | 2,0125 | |
| 17. | 1,3300 | 1,4625 | 1,4925 | 1,5250 | 1,5475 | 1,7875 | 1,8325 | 2,0150 | 2,0575 | 2,0825 | |
1. Az átlagbéralapú támogatás alapja
a) A 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde (a továbbiakban együtt: óvoda) kivételével – az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
b) A 40. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2. Az átlagbéralapú támogatás megállapítása
2.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást, beleértve a minősítéssel összefüggő többlettámogatást is a 2. melléklet II. pont 1. és 4. alpontja szerint kell megállapítani. Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.
2.2. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az 1. pont a) alpontban meghatározott állami intézmények pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján egy tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 4–6. alpontok,
b) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 4. alpont, az 5. alpont a)–c), e) pontjai
szerint kell megállapítani.
Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartók által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszámhányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.
3. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha
a) a pedagógus szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,
b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.
4. Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert együttes összegének meghatározása
a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege
aa) általános iskolában 4 505 000 forint/számított létszám/év,
ab) gimnáziumban, szakgimnáziumban (szakképzési és nem szakképzési évfolyamon egyaránt), művészeti szakgimnáziumban, szakközépiskolában – beleértve a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramot és az érettségire való felkészítő évfolyamokat is –, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat esetén 4 690 000 forint/számított létszám/év,
ac) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni és csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 405 000 forint/számított létszám/év,
ad) kollégiumban 4 509 000 forint/számított létszám/év,
ae) pedagógiai szakszolgálati intézményben 4 359 000 forint/számított létszám/év.
b) Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 2 831 000 forint/számított létszám/év.
c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az a)–b) és d) pontban, valamint a 2. pont 2.1. alpontban meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
d) Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2018. január 1-jei hatállyal Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt pedagógus, és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők esetén a bérnövekmény és közterheinek elismert összege
– Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
= középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 396 000 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 435 000 forint/fő/év,
– Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
= középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 448 000 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 1 594 000 forint/fő/év.
A támogatás a 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót a következők szerint:
da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2016. december 31-éig szerezték meg.
db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2018. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2017. évben szerezték meg.
5. A finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.
b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.
c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.
d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali munkarend (a továbbiakban: együtt: nappali oktatás) szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával (vagy óraadó pedagógussal), hanem utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
e) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként egy tizedesre történik.
6. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása
A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként:
a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) szakközépiskolában – beleértve a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramot és az érettségire való felkészítő évfolyamokat is – 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
d) szakgimnáziumban, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
e) szakgimnáziumban, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
h) művészeti szakgimnáziumban
ha) párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
hb) szakképzési évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus,
hc) szakképzési évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
j) pedagógiai szakszolgálati intézményben
ja) logopédiai ellátás esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
jb) nevelési tanácsadás esetén 87,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87,0 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
jc) gyógytestnevelés esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
jd) szakértői bizottság esetén 180,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180,0 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,
je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt:
| A | B | ||
| 1. | Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | |
| 2. | 1,0–1,9 | 1 | |
| 3. | 2,0–10,9 | 2 | |
| 4. | 11,0–20,9 | 4 | |
| 5. | 21,0–50,9 | 5 | |
| 6. | 51,0–100,9 | 6 | |
| 7. | 100,9 felett | 10 |
jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:
| A | B | ||
| 1. | Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő) | Pedagóguslétszám (fő) | |
| 2. | 1,0–100,9 | 2 | |
| 3. | 101,0–500,9 | 5 | |
| 4. | 501,0–1000,9 | 7 | |
| 5. | 1001,0–2000,9 | 9 | |
| 6. | 2000,9 felett | 12 |
k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus,
kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
kd) szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
l) fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus
után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
Ha az a)–e) és i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre történik.
1. A 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 200 000 forint/gyermek, tanuló/év.
2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál
a) óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermeket létszámát kettővel elosztva,
b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás és a szakképző iskola kivételével – az I. pont 5. alpont a) pontban leírtak szerint,
c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont 5. alpont b) pontban leírtak szerint,
d) az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót – a szakképző iskola kivételével – a nappali oktatásban egy főként,
kell figyelembe venni.
3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.
4. A nemzetiségi önkormányzat óvoda, kollégium és iskola esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat veheti figyelembe.
5. A szakképző iskola tanulóját – figyelemmel a 2. d) pontban leírtakra –az átlagbéralapú támogatáshoz számított létszámmal kell figyelembe venni.
6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatásra a fenntartó nem jogosult.
7. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) egy tizedesre kerekítve kell kiszámítani.
1. A 40. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fenntartó
a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola
aa) első-negyedik évfolyamán 2018. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 9 000 forint/fő/év,
ab) ötödik, hatodik és nyolcadik évfolyamán 2018. október–1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év,
ac) hetedik évfolyamán 2018. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 15 000 forint/fő/év,
ad) kilencedik évfolyamán 2018. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 20 000 forint/fő/év,
b) az a) pont szerinti tanulók kivételével, a középfokú iskolával, nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és jogszabályban meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2018. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év
összegű tankönyvtámogatásra jogosult.
2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni.
3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2018. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
1. A 40. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.
2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege
a) az 1–4. évfolyamon 980 forint/tanuló,
b) az 5–8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,
c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.
A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2018. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
3. A 40. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kell megállapítani a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.
4. A támogatás összege 347 000 forint/hónap, amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg.
5. A támogatások kizárólag a IV. pont alatt meghatározott feladatokra használhatók fel.
1. A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet III. 5. pont a) alpont alapján.
2. A fenntartót további kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év.
1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus végzettségű személyek, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel – az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakképző iskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig –, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés ad) pontjában leírt feltételeknek.
2. A fenntartó – a IV. pont 4. alpont szerinti támogatás kivételével – az átlagbéralapú támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.
3. A tankönyvtámogatás – ide nem értve a IV. pont 2. alpont szerinti támogatást – teljes összegét át kell adni annak az iskolának, amelyre a támogatást megállapították. E támogatásból elsősorban az Nkt. 46. § (5) bekezdése és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés szerinti normatív kedvezményben részesülők számára ingyenesen biztosított tankönyvek beszerzését kell biztosítani. A fennmaradó összeg a nevelési-oktatási intézményben működő könyvtári állomány gyarapítására fordítható, a fel nem használt összeget a központi költségvetés számára a kincstár útján vissza kell fizetni.
4. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni. A tárgyévet követő év január 31-ig fel nem használt – pénzügyileg nem teljesült – vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget, vissza kell fizetni. A nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy a II. pont szerinti működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.
5. Az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
6. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra.
7. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
8. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló közül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.
9. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre magántanuló,
c) a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,
d) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult,
e) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve ha e törvény másképp nem rendelkezik,
f) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,
g) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,
h) külföldi állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)–(6) bekezdés hatálya alá.
10. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
11. A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet (a továbbiakban: nemzetiségi irányelv), továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg,
ba) a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és
bb) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben foglaltaknak megfelelően történik,
c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
12. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha
a) a 11. pontban foglalt feltételek teljesülnek,
b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és
c) nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.
A felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.
13. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
14. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítési díj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.
15. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévben az alapfokú művészeti iskola előképző és az alapfokú évfolyamok első évfolyamain, azt követő tanévekben pedig felmenő rendszerben kell alkalmazni.
16. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1–12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.
17. Óvoda esetén alkalmazni kell az I. pont 4. alpont c) pontjában, I. pont 5. alpont d) pontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 1–2., 4., 7–9., 11., 13., 19–21., 23–24., alpontban és a 25. alpont a) pontjában foglaltakat.
18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat.
19. Az I. pont 4. alpont d) pont, valamint a 2. melléklet II. pont 4. alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.
A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.
20. Az I. pont 4. alpont d) pont és a 2. melléklet II. pont 4. alpont szerinti támogatás megállapításánál a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.
21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az I. pont 4. alpont a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma.
22. Az I. pont 4. alpont a) és b) pontjában rögzített támogatás szempontjából nevelő ésoktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb
− a 2018. év első nyolc hónapjában a 2018. január 1-jén ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagos létszáma,
− a 2018. utolsó négy hónapjában az erre az időszakra becsült nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagos létszáma,
egy tizedesre kerekítve. Az év végi elszámolás mindkét tanév tekintetében a 2018. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.
23. Az V. pont 2. alpontjában meghatározott kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont m) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2018. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.
24. Az V. pont szerinti támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.
25. Elszámolási szabályok:
a) A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
b) A 40. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy
ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell
baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és
bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és
bb) a ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) pont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.
SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott
A központi költségvetés a Kjt., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbéralapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.
A támogatás éves összegének meghatározása
a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása
A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-ánál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 365-tel kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 365-tel kell osztani.
b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L1/4
ahol:
Gsz = 2018. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,
L1 = adott évre az a) alpont szerinti összes ellátotti létszám.
c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása
T = Gsz*Ksz1*2 606 040
ahol:
Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.
d) A nevelőszülői ellátás támogatása
T = (Nsz*Nszad) + (Gsz*Ksz1*2 606 040)
ahol:
tervezésnél:
Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege* 365 nap
elszámolásnál:
Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok számával, legfeljebb 365 nap
ahol:
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Főtípus | Típus | Altípus | Szorzó szám (Ksz1) | Kiegészítő rendelkezések | |
| 2 | Szociális [Szoctv. 57. § (2) | ápolást, gondo- zást | idősek otthona (átlagos ellátás) | 1,00 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn. | |
| 3 | bekez- dés, a hajlék- talanok átmeneti intéz- ményei kivéte- lével]. | igénylő ellátás | idősek otthona (demens ellátás) | 1,18 | A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon a Kormány által kijelölt szerv, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demenciacentrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, a Kormány által kijelölt szerv, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demenciacentrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is. | |
| 4 | idősek otthona (emelt szintű ellátás) | 0,19 | A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót. | |||
| 5 | pszichiátriai betegek otthona | 1,22 | A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. |
