Időállapot: közlönyállapot (2017.X.26.)

2017. évi CXXIX. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról * 

1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) I. Részének címe helyébe a következő cím lép:

„ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK”

2. § (1) A Tpvt. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Csekély jelentőségű a megállapodás,

a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot,

b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.

(2a) Versenytársak közötti megállapodás az olyan vállalkozások között létrejött megállapodás, amelyek az érintett piacok bármelyikén egymásnak tényleges vagy lehetséges versenytársai.

(2b) A (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti küszöbértéket meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás hatályának időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.”

(2) A Tpvt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul.”

3. § A Tpvt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nettó árbevétel helyett

a) biztosítóintézet esetében a bruttó biztosítási díjak értékét,

b) befektetési vállalkozás esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét,

c) árutőzsdei szolgáltató, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vagy pénzügyi szolgáltatást közvetítő vállalkozás esetében az értékesítés nettó árbevételének és a pénzügyi műveletek bevételeinek összegét,

d) tőzsde esetében a tőzsdei tevékenység bevételeiből a tőzsdei kereskedők által összesen befizetett éves díjak összegét,

e) pénztárak esetében a tagdíjbevételt,

f) pénzügyi intézmény esetében a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az értékpapírokból származó bevételek [bevétel forgatási célú részvényekből, bevétel részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés), bevétel egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)], a kapott jutalékbevételek, a pénzügyi műveletek nettó eredménye és az egyéb bevételek üzleti tevékenységből jogcímek alá tartozó bevételek összegét

kell figyelembe venni.”

4. § A Tpvt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési vállalkozás vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését, amelynek célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem vagy kizárólag az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja, ha az irányítás- vagy vagyonszerzés időtartama az egy évet nem haladja meg.

(2) Ha a továbbértékesítés egy éven belül mégsem valósul meg, az összefonódást – legkésőbb az egyéves átmeneti idő lejártától számított tizenöt napon belül – be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén az összefonódás a 29. § szerinti tilalomba ütközően végrehajtott összefonódásnak minősül.”

5. § A Tpvt. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja akkor is, ha a közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges tény elhallgatásán vagy nem a valóságnak megfelelő közlésén (a továbbiakban együtt: félrevezető közlés) alapult.”

6. § A Tpvt. II. Részének címe helyébe a következő cím lép:

„MÁSODIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL”

7. § A Tpvt. 33. §-a a következő(2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Gazdasági Versenyhivatal az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságaival – az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve – (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság).

(2b) A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.”

8. § A Tpvt. 33/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. A Gazdasági Versenyhivatal tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években felhasználhatja. A maradvány felhasználásáról a Gazdasági Versenyhivatal elnöke dönt.”

9. § A Tpvt. 42/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A gyakornok vagy fogalmazó besorolású vizsgáló közszolgálati jogviszonya egy év határozott időre szól, amely a kinevezésben foglalt határozott idő lejártát megelőzően határozatlan idejű jogviszonyra módosítható.”

10. § A Tpvt. a VIII. Fejezetét megelőzően a következő részcímmel egészül ki:

„HARMADIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSON KÍVÜLI ELJÁRÁSAI”

11. § A Tpvt. 43/D. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell

a) az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)–(3) bekezdését, az 54/A. § (4) bekezdését, az 55. § (1) ,(3) és (4) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 62/B. § (6) és (8)–(10) bekezdését, a 64. §-t, a 64/A. §-t, a 64/B. § (1)–(3) és (5)– (7) bekezdését, a 64/C. §-t, a 64/E. §-t, valamint a 78. § (2) bekezdését, továbbá

b) – ha e fejezet eltérően nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)

ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

bc) a megkeresésre,

bd) – az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában – a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére,

be) az igazolási kérelemre,

bf) az eljárási cselekményről való értesítésre,

bg) az eljárási cselekmények rögzítésére,

bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,

bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló fellebbezéssel támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, valamint

bj) a végrehajtásra

vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), fellebbezés alatt pedig a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatot kell érteni.

(3) Aki a felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésnek nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(4) Az ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján önállóan fellebbezhető vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg.”

12. § (1) A Tpvt. 43/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban – ha e fejezet eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell

a) a 45. §-t, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)–(3) bekezdését, az 55/A. §-t, valamint az 59. §-t, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a panaszost, illetve a bejelentettet, valamint azt kell érteni, akinek a magatartására a panasz vonatkozik, továbbá

b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 10. és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés 10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve

c) a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését.”

(2) A Tpvt. 43/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és panasszal kapcsolatos eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos eljárásában felhasználhatja.”

13. § (1) A Tpvt. 43/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem kérhető a bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján beszerezhető, valamint – a bejelentő, illetve a bejelentett azonosításához szükséges adatok kivételével – olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.”

(2) A Tpvt. 43/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentéssel kapcsolatos eljárásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell az Ákr.-nek

a) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

c) a megkeresésre,

d) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme általános szabályaira,

e) az eljárási cselekmények rögzítésére,

f) a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására és kiegészítésére,

g) a végzéssel szembeni jogorvoslatra, valamint

h) az eljárási költség meghatározására

vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt a bejelentőt és – az a), b) és e) pont, valamint a kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó szabályok alkalmazásában – a bejelentettet, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet kell érteni.”

(3) A Tpvt. 43/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, az Ákr. vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra – a (7) bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével – a 82. § (1), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.”

(4) A Tpvt. 43/H. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdés szerinti határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.”

(5) A Tpvt. 43/H. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést kizárólag a bejelentő támadhatja meg, közigazgatási perben, a közlésétől számított nyolc napon belül. A közigazgatási perben a bíróság eljárására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi. Az e bekezdés szerinti perben nincs helye az érdekelt perbelépésének, a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező, és a bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

(11) A vizsgáló a bejelentéssel kapcsolatos eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján eljárást indított. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntethető, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(12) Ha a vizsgáló a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a bejelentés alapján indult eljárást megszüntetheti. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

14. § A Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.

(1a) Nem kérhető az összefonódás-bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az Eüsztv. alapján beszerezhető, valamint – az összefonódást bejelentő és az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozások azonosításához szükséges adatok kivételével – olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(1b) A nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentéshez az e törvény szerinti jogkövetkezmények – a 43/M. § szerinti díjfizetési kötelezettséget ide nem értve – nem fűződnek.”

15. § A Tpvt. 43/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell

a) a 45. §-t, a 48. § (2) bekezdését, a 49–51. §-t, az 53. § (1) bekezdését, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. §-t, az 55/A. §-t, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 59. §-t, a 62/A. § (2), (5) és (6) bekezdését, a 64. §-t, továbbá

b) – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az Ákr.-nek a képviselet általános szabályaira, a meghatalmazásra, a döntés közlésének általános szabályaira – nem ideértve a döntés szóban történő közlését –, a kézbesítésre, a kézbesítési meghatalmazottra, a döntés kijavítására, kiegészítésére, valamint a hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit

azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozásokat kell érteni.”

16. § A Tpvt. 43/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha egy összefonódás-bejelentésben több összefonódást jelentenek be, az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat összefonódásonként kell megfizetni.”

17. § A Tpvt. III. Részének címe helyébe a következő cím lép:

„NEGYEDIK RÉSZ

A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS”

18. § A Tpvt. 44. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

A versenyfelügyeleti eljárás, a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre és illetékessége

44. § (1) Versenyfelügyeleti eljárás az e törvény – ide nem értve a II. Fejezetet – rendelkezései megsértésének megállapítására, valamint a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, továbbá a külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás.

(2) A versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal folytatja le. A Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.”

19. § A Tpvt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.”

20. § (1) A Tpvt. a 46. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása”

(2) A Tpvt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásra az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Ákr. rendelkezéseit a versenyfelügyeleti eljárásban akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja.

(2) Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglaltakkal összhangban

a) az eljárás alapelveire,

b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

c) a hatáskör vizsgálatára, a hatásköri vitára,

d) a megkeresésre,

e) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére, a támogatóra,

f) – az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában – a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére,

g) az eljárási cselekményről való értesítésre,

h) az eljárási cselekmények rögzítésére, valamint

i) a határozatra és végzésre, a döntés véglegességére, kijavítására és kiegészítésére vonatkozóan.

(3) Az Ákr. rendelkezéseinek alkalmazásakor

a) elsőfokú döntés alatt a vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzését, illetve az eljáró versenytanácsnak a b) pont hatálya alá nem tartozó döntését,

b) másodfokú döntés alatt az eljáró versenytanácsnak a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezési eljárásban hozott végzését

kell érteni.”

21. § A Tpvt. 49. §-a és 50. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„49. § (1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy,

a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,

b) aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy tanúként való meghallgatását elrendelték,

c) aki az ügyben szakértőként járt el, vagy szakértőként való meghallgatását elrendelték,

d) aki az ügyben hatósági tanúként járt el, szemletárgy birtokosa vagy támogató.

(3) Az ügy elintézésében nem vehet részt

a) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy képviselője, valamint

b) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy vagy az a) pontban írt képviselőnek a Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagy volt házastársa.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl a vizsgálói végzéssel szembeni fellebbezési eljárásban nem vehet részt az, aki a megfellebbezett végzés meghozatalában részt vett, továbbá az ilyen személy hozzátartozója vagy volt házastársa.

50. § (1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének a kizárási ok észlelését követően haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti, a versenytanács eljárása során azonban az ügyfél a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.”

22. § A Tpvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentését követő naptól számított tizenöt napon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját, továbbá dönt arról is, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt vizsgáló, illetve versenytanácstag járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról végzésben kell dönteni, és azt az ügyféllel is közölni kell.”

23. § A Tpvt. 52. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél)

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben a vizsgáló az eljárást a 67. § szerint megindította, továbbá az, akit a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárásba ügyfélként bevont.”

24. § A Tpvt. 53. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban az összefonódást bejelentő jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó eljárásba az ügyfél jogutódja bevonható.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az eljárás nem a megfelelő vállalkozás ellen indult, a vizsgáló a megfelelő vállalkozást – az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával – az eljárásba bevonhatja.”

25. § (1) A Tpvt. az 53. §-át követően a következő alcímcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:

A kapcsolattartás általános szabályai

53/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal

a) írásban,

b) az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton,

c) írásbelinek nem minősülő elektronikus úton vagy

d) személyesen

tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.(2) A kapcsolattartás formáját a Gazdasági Versenyhivatal határozza meg. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazandó kapcsolattartási módokról a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján közzétett tájékoztatóban rendelkezik.”

(2) A Tpvt. a következő alcímcímmel és 53/B. §-sal egészül ki:

Nyelvhasználat

53/B. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalos nyelve a magyar.

(2) Az angol nyelven kiállított okiratot az eredeti nyelven is be lehet nyújtani; ebben az esetben a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból vagy a többi ügyfél kérelmére az okirat magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának benyújtását rendelheti el.

(3) A tolmácsra az Ákr. tolmácsra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

26. § A Tpvt. 54. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

Adatkezelés

54. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult megismerni és kezelni az ügyfélnek és a versenyfelügyeleti eljárás egyéb résztvevőjének az azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatot.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – jogosult megismerni és kezelni az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adatot.

(3) Ha a bizonyítási eszköz a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adaton, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adaton túli személyes, illetve védett adatot is tartalmaz, és az ilyen adat elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a Gazdasági Versenyhivatal a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat és védett adat megismerésére és kezelésére jogosult. A tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adat megvizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal csak addig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat szükséges-e a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához. E vizsgálat lefolytatását követően a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatot, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adatot az 55/C. § (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálata, panasszal, bejelentéssel, összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárása vagy versenyfelügyeleti eljárása során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában felhasználhatja.”

27. § A Tpvt. az 54. §-át követően a következő alcímcímmel és 54/A. §-sal egészül ki:

Adatok zárt kezelése

54/A. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést az érintett személlyel kell közölni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint az ügyfél csak a vállalkozási tevékenységére vonatkozó közhiteles nyilvántartás nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme, a szakértő csak az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.

(3) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a Gazdasági Versenyhivatal az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként megkeresett jogi személy nevének, székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre a természetes személy adatainak zártan kezelésével kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

28. § A Tpvt. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy – ideértve a tanút a tanúvallomásán, illetve szemletárgy birtokosát is a szemléről készült iraton kívüli iratok tekintetében – az iratokba az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően tekinthet be, ezt megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az adat megismerése jogszabályban biztosított joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.”

29. § A Tpvt. 55/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja önálló jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő lejártáig vagy – ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak – az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem kerülhet sor.”

30. § A Tpvt. 55/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok – az 54. § (4) bekezdése szerinti felhasználás kivételével – kizárólag a véglegessé vált döntés végrehajtása, a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése, a véglegessé vált döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé.”

31. § A Tpvt. 55/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55/D. § Az iratbetekintés során az arra jogosult – az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában – az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, vagy – az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés mértékéről és a költségek megfizetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre hitelesít.”

32. § A Tpvt. 56. §-a és 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„56. § Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. A határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

57. § (1) Az igazolási kérelemről vizsgálati szakaszban történt mulasztás esetén a vizsgáló, a versenytanács eljárása során történt mulasztás esetén az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az igazolási kérelemre egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

33. § (1) A Tpvt. 59. §-át megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím lép:

„A döntések közlése”

(2) A Tpvt. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél az első kapcsolatfelvétel alkalmával erre történő felhívás ellenére nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács – különösen ha az eljárás indokolatlan elhúzásának megakadályozása miatt szükséges, és az eljárás eredményes lefolytatását nem veszélyezteti – dönthet úgy, hogy a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával rövid angol nyelvű összefoglalóban tájékoztatni kell az ügyfelet.”

(3) A Tpvt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A döntések közlésére egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

34. § A Tpvt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben csak a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban van helye önálló jogorvoslatnak.”

35. § A Tpvt. 60/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60/A. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha

a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került kijelölésre,

b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás jogsértő-e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,

c) az eljárás okafogyottá vált, vagy

d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték.

(2) Az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha a vizsgált ügylet a 23. § szerint nem összefonódás, ideértve azt az esetet is, ha a 28. § (2) bekezdése szerinti esemény még nem következett be.

(3) A versenyfelügyeleti eljárást az (1) bekezdés a)–c) pontja alapján megszüntető végzést a 43/G. § szerinti bejelentést tevő bejelentővel is közölni kell.”

36. § A Tpvt. 61. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

Eljárási bírság és az eljárás akadályozásának egyéb következményei

61. § (1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi, vagy kötelezettségét egyébként önhibájából megszegi. Aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, azt a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.

(2) Eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi.

(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.

(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.

(5) Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.

(6) Az eljárási bírság kiszabásánál

a) a jogellenes magatartás súlyát,

b) – ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak – az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét

kell figyelembe venni.”

37. § A Tpvt. 62–62/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„62. § (1) Az összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke

a) a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban, vagy ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben hárommillió forint.

(2) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát, végzésében – nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett – kötelezi az összefonódást bejelentőt – az eljárás megindításának okától függően – az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, végzésében – nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett – kötelezi az összefonódást bejelentőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli része megfizetésére.

(4) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.

62/A. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díjat – a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában – az összefonódást bejelentő köteles megfizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő nevét, az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, valamint a 62. § (2) bekezdése szerinti esetben a 67. § (4) bekezdése szerint az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a 62. § (3) bekezdés szerinti esetben pedig a 69. § szerinti végzés iktató számát.

(3) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell a 43/M. § (2) bekezdését.

(4) A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást a 60/A. § (1) bekezdés c) pontjában, d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okból megszünteti.

(5) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét vissza kell téríteni, a visszatérítendő összeget a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul átutalja annak a fizetési számlának a javára, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették.

(6) Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására és nyilvántartására az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól – a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kivételével – mentesség nem adható. A 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozásnak akkor engedhető költségmentesség, ha igazolja, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése számára – a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel – aránytalan nehézséget jelentene.

62/B. § (1) A 67. § (3) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.

(2) A 67. § (5) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban – ha az összefonódást az eljáró versenytanács megtiltja vagy feltételt, illetve kötelezettséget ír elő – a felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.

(3) A 67. § (7) vagy (8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt kell kötelezni, aki az összefonódás-bejelentésben a félrevezető közlést tette, illetve akinek félrevezető közlésén a visszavont határozat alapult.

(4) A 67. § (2), (6), illetve (9) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfelet kell kötelezni. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(5) A 75. § szerinti kötelezettségvállalással zárult eljárásban felmerült eljárási költséget a kötelezettségvállalást tett ügyfél viseli. Ha több vállalkozás tett kötelezettségvállalást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eljárás résztvevője viseli az eljárás során jogellenes magatartásával okozott költséget.

(7) Az (1)–(3) bekezdés, valamint a (6) bekezdés szerinti esetben az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.

(8) A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a Gazdasági Versenyhivatal megtéríti.

(9) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az állam viseli.

(10) Az eljárási költség meghatározására, az eljárási költség előlegezésére és az eljárási költség viseléséről való döntésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

38. § A Tpvt. a 62/B. §-át követően a következő alcímcímmel és 62/C. §-sal egészül ki:

Fizetési kedvezmény

62/C. § (1) Ha a kötelezés jellege megengedi, részletekben történő teljesítés is megállapítható.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a kötelezettséget megállapító döntést hozó vizsgálótól, illetve eljáró versenytanácstól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére irányuló kötelezettség esetén is.

(4) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.”

39. § A Tpvt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Tpvt. ezt követően a következő és 63/A. §-sal egészül ki:

„63. § (1) Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő

a) a III. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatt indított eljárásban három hónap,

b) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított eljárásban hat hónap,

c) a 67. § (3), (6) vagy (8) bekezdése alapján indított eljárásban hat hónap,

d) a 67. § (4) bekezdés a) pontja vagy (5) bekezdése alapján indított eljárásban négy hónap,

e) a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – harminc nap,

f) a 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban hatvan nap,

g) a 67. § (9) bekezdése alapján indított eljárásban – a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően – az a) vagy a b) pont szerinti időtartam.

(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, az ügyintézési határidő a (2) bekezdés d) pontja szerinti határidő.

(4) A versenyfelügyeleti eljárás 70/A. § (1) bekezdése szerinti szétválasztása esetén a szétválasztás utáni eljárásokra a szétválasztás előtt irányadó ügyintézési határidő az irányadó.

(5) A versenyfelügyeleti eljárások 70/A. § (2) bekezdése szerinti egyesítése esetén az egyesítés utáni eljárásra a legkorábban indított eljárás ügyintézési határideje az irányadó.

(6) Az eljárási cselekmény teljesítésére rendelkezésre álló határidőre vonatkozó külön törvényi rendelkezés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, továbbá – ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács eltérő határidőt nem állapít meg – az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről vagy a végzés meghozataláról.

(7) Az ügyintézési határidőn, illetve a döntés meghozatalára nyitva álló egyéb határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(8) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

1. a hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,

2. az ügyfél megszűnésétől az 53. § (1) bekezdése szerinti esetben a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtására előírt határidő leteltéig, határidőben benyújtott kérelem esetén annak elbírálásáig, az 53. § (2) bekezdése szerinti esetben a jogutódnak az eljárásba való bevonásáig terjedő időtartam,

3. az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozásnak az eljárásba ügyfélként való belépésére vonatkozó felhívástól a vállalkozás ügyfélként való belépéséig, de legfeljebb a belépésre vonatkozó felhívásban meghatározott határidő leteltéig terjedő időtartam,

4. az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén – ha az ügyfélnek nem volt meghatalmazott képviselője – az új törvényes képviselő bejelentéséig terjedő időtartam,

5. a szakhatóság eljárásának időtartama,

6. az eljárás felfüggesztésének időtartama,

7. a 65/A. § (3) bekezdése szerinti nemperes eljárás vagy a 65/C. § (10) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindításától a bíróság jogerős végzésének közléséig terjedő időtartam,

8. a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

9. a hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam,

10. az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve okirat vagy más irat bemutatására való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam,

11. a 64/B. § (6) bekezdése szerinti felvilágosítás adása, illetve adat, irat szolgáltatása iránti megkereséstől az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

12. a védett adat jogosultjának az 55/B. § (2) bekezdése szerinti, illetve az ügyfélnek a 65/C. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételre való felhívásától a nyilatkozat megtételéig, de legfeljebb az arra előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

13. a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az ügyfél iratbetekintése tárgyában hozott végzése közlésétől a végzéssel szembeni jogorvoslati határidő lejártáig vagy – ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak – az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezés esetén az eljáró versenytanács véglegessé vált döntésének, illetve az eljáró versenytanács végzésének közigazgatási perben történt megtámadása esetén a bíróság jogerős végzésének közléséig terjedő időtartam,

14. az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfél részére való megküldésétől az ügyfél nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb a nyilatkozattételre biztosított határidő lejártáig terjedő időtartam,

15. a 75/A. § (1) bekezdése szerinti felhívás közzétételétől az észrevételek benyújtására előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

16. az összefonódás vizsgálatára irányuló, a 67. § (4) bekezdése alapján indított eljárásban a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől az esedékes díj megfizetéséig terjedő időtartam, valamint

17. a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

(9) Az ügyintézési határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve – a versenytanácsi eljárás szakaszában – a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal,

c) a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb két hónappal,

d) a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb húsz nappal,

e) a (2) bekezdés g) pontja szerinti eljárásban – a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően – az a) vagy a b) pontban meghatározottak szerint,

f) a (3) bekezdés szerinti esetben további egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

63/A. § (1) A 67. § (4) vagy (5) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően az összefonódás nem tiltható meg, nem írható elő a 30. § szerinti feltétel vagy kötelezettség, és az összefonódás végrehajtható. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése, illetve a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti, már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, és az összefonódás végrehajthatóságának tényéről az összefonódást bejelentő kérelmére hatósági bizonyítványt kell kiállítani. A hatósági bizonyítványra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően a határozat, illetve a hatósági bizonyítvány visszavonásának nincs helye.”

40. § (1) A Tpvt. a 64. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

„A határidő számítása”

(2) A Tpvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a 33/B. § szerinti igazgatási szünet időtartama. Ha a hónapokban megállapított határidő az igazgatási szünet ideje alatt járna le, a határidő az igazgatási szünetet követő első napon jár le.

(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Gazdasági Versenyhivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.”

41. § A Tpvt. 64/A. §-a és 64/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Tpvt. ezt követően a következő 64/C–64/F. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

64/B. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges adatot, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, ha a tényállás tisztázásához szükséges és az Eüsztv. alapján nem szerezhető be, felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására. Nem kérhető az ügyféltől – az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével – olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(3) Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adat, irat szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(4) A 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az üzleti gyakorlat alkalmazója köteles igazolni az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságát. Ha az üzleti gyakorlat alkalmazója nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a felhívásban az üzleti gyakorlat alkalmazóját figyelmeztetni kell.

(5) Az adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – köteles a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.

(6) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges körben és mértékben bármely személyt vagy szervezetet megkereshet felvilágosítás adása, a vizsgálat tárgyával összefüggő adat, irat szolgáltatása érdekében. A megkeresett iratbetekintési jogára és költségeire, valamint – természetes személy esetén – az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívás megtagadására, a szolgáltatott adat, irat bizonyítékként felhasználhatóságára, a nyelvhasználatra, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zártan kezelésére, továbbá az ügy elintézéséből való kizárására a tanúra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívja az ügyfelet, illetve a megkeresettet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

64/C. § Az idézés általános szabályaira és az idézett személy megjelenési kötelezettségére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a székhelyére minden esetben idézhet.

64/D. § (1) A tanú, valamint a 64/B. § (6) bekezdése szerinti egyéb megkeresett – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani. A védett adat tekintetében – a minősített adat kivételével – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

(3) A tanúra és a tanúmeghallgatásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

64/E. § (1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes vagy azonosító adatot és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) A szakértő kirendelésére és a szakértői vizsgálatra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

64/F. § A szemlére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

42. § A Tpvt. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zár alá vétel úgy is megtörténhet, hogy a vizsgáló a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(5) Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a vizsgáló úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére.

(6) A zár alá vételre és a lefoglalásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a védett adat tekintetében – a minősített adat kivételével – a titoktartás alóli felmentést a dolog birtokosa részére megadottnak kell tekinteni.”

43. § (1) A Tpvt. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vizsgáló

a) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban,

b) a 67. § (3) és (6)–(8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban, vagy

c) a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban a 29. § szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény félrevezető közlésének valószínűsíthetősége esetén

a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, illetve a vizsgált összefonódással kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás).

(1a) A helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.”

(2) A Tpvt. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül közigazgatási nemperes eljárásban, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.

(3a) A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban nincs helye az érdekelt perbelépésének. A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.”

(3) A Tpvt. 65/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját, illetve – a (2) bekezdés szerinti esetben – az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a vizsgálati cselekmény célját.

(7a) A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A hatósági tanúra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7b) A helyszíni kutatás során a vizsgáló az érintettet szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.”

44. § A Tpvt. 65/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely valamely közhatalmi eljárásban a védekezéshez való jog gyakorlásának érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenységet gyakorló és az ügyfél mint annak ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfélnek vagy az érintett ügyvédi tevékenységet gyakorlónak a birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból.”

45. § A Tpvt. a 65/D. §-át követően a következő alcímcímmel és 65/E. §-sal egészül ki:

Biztosítási intézkedések

65/E. § A biztosítási intézkedésekre az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést öt napon belül kell megtenni.”

46. § A Tpvt. 66. §-a és azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

Tárgyalás

66. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

(2) A tárgyalás nyilvános, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács ugyanakkor a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre kizárja vagy – ha a zártan kezelt személyes vagy azonosító adat, védett adat vagy egyéb korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében feltétlenül szükséges – hivatalból kizárhatja.

(3) A tárgyalásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

47. § A Tpvt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálatot elrendelő végzés meghozatalának napján hivatalból indul.

(2) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő magatartás észlelése esetén, ha a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

(3) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy a 24. § (1)–(3) bekezdése szerinti összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtották.

(4) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentés alapján a vizsgáló – az eljáró versenytanáccsal egyetértésben – végzéssel elrendeli az összefonódás vizsgálatát, ha

a) nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, vagy

b) az összefonódás-bejelentés nem felel meg a 43/J. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek vagy – a 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás esetén – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 171. §-a alapján be kell szerezni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatósági állásfoglalását, és nem áll rendelkezésre a Médiatanács olyan előzetes szakhatósági hozzájárulása, amely az összefonódást feltétel és kötelezettség előírása nélkül engedélyezi.

(5) A vizsgáló – az eljáró versenytanáccsal egyetértésben – végzéssel elrendeli a bejelentésköteles összefonódás vizsgálatát akkor is, ha a valószínűsíthetően az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérő nem bejelentett összefonódás tekintetében nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését.

(6) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján valószínűsíti, hogy az összefonódást a 29. §-ba ütköző módon végrehajtották, a 29. §-ban foglalt tilalom megsértésének vizsgálatára külön versenyfelügyeleti eljárást indít.

(7) A vizsgáló – az eljáró versenytanáccsal egyetértésben – végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy

a) az összefonódás-bejelentésben a bejelentő valamely lényeges tényt félrevezetően közölt, és ezért nem került sor az összefonódás vizsgálatára a (4) bekezdés szerint,

b) a 30. § alapján hozott, közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek az ügyfél általi félrevezető közlésén alapult, vagy

c) a 75. § (1) bekezdése alapján hozott, közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult.

(8) A vizsgáló végzéssel elrendeli az összefonódás újbóli vizsgálatát, ha a (7) bekezdés a), illetve b) pontja alapján indított eljárásban az eljáró versenytanács a 76. § (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti határozatot hozott.

(9) A vizsgáló végzéssel elrendeli a magatartás újbóli vizsgálatát, ha az eljáró versenytanács

a) a határozatát a 75. § (6) bekezdése szerinti okból visszavonta, vagy

b) a (7) bekezdés c) pontja alapján indított eljárásban a 76. § (1) bekezdés n) pontja szerinti határozatot hozott.

(10) A vizsgálatot elrendelő végzésben meg kell jelölni a versenyfelügyeleti eljárás tárgyát, ideértve – a (2) bekezdés szerinti esetben – a vizsgált időszakot is.

(11) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható, ha azt az ügy súlya, illetve a valószínűsített jogsértéssel érintett fogyasztók száma indokolja.”

48. § A Tpvt. a következő 68. §-sal és 69. §-sal egészül ki:

„68. § (1) Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás – a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve –, ha

a) a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta három év,

b) a IV., illetve az V. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta öt év,

c) összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén

ca) a csak a 24. § (4) bekezdése szerint bejelentésköteles összefonódás végrehajtása óta hat hónap,

cb) a ca) alpont hatálya alá nem tartozó esetben az összefonódás végrehajtása óta öt év,

d) a 67. § (7) bekezdés a)és b) pontja szerinti esetben az összefonódás végrehajtása óta öt év,

e) a 67. § (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé válása óta öt év

eltelt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában

a) ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik,

b) ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni

a) az 53. § (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak a versenyfelügyeleti eljárásba történő bevonására,

b) a versenyfelügyeleti eljárásnak a 70. § (2) bekezdése szerint a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra történő kiterjesztésére, és

c) a 67. § (8) és (9) bekezdése szerinti esetben.

69. § Ha a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban beszerzett adatok alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését, a vizsgáló – az eljáró versenytanáccsal egyetértésben – végzéssel elrendeli az összefonódás piaci hatásai teljes körű vizsgálatát.”

49. § A Tpvt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Tpvt. ezt követően a következő 70/A. §-sal egészül ki:

„70. § (1) Ha a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölt magatartás a végzésben megjelöltekhez képest más, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértést is megvalósít, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti.

(2) A vizsgálat kiterjeszthető a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra is.

70/A. § (1) A vizsgáló a több ügyféllel szemben, illetve az azonos ügyféllel vagy ügyfelekkel szemben több jogsértés miatt indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra szétválaszthatja, ha az egyes ügyfelek vagy jogsértések tekintetében az ügy önállóan is elbírálható.

(2) A vizsgáló együttes elbírálás céljából elrendelheti az olyan folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg.”

50. § A Tpvt. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy

a) a tényállás tisztázásához további vizsgálatra, illetve a vizsgálat 70. § szerinti kiterjesztésére, vagy

b) az 53. § (3) vagy (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak az eljárásba történő bevonására van szükség.”

51. § (1) A Tpvt. 73. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a vizsgálatot lezáró jelentés alapján a 72. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre vagy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy a magatartás nem jogsértő, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet azzal, hogy erre legfeljebb harmincnapos határidő biztosítható, ha korábban az ügyfélnek a (3) bekezdés szerint lehetősége volt nyilatkozni a vizsgáló jelentésére.

(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni az összefonódás vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárásban, ha az összefonódás megtiltására, a 30. § (3) bekezdése, a 78. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alkalmazására nincs szükség.”

(2) A Tpvt. 73. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldésével egyidejűleg az eljáró versenytanács értesíti az ügyfelet az iratbetekintési jog 55. § (5) bekezdése szerinti megnyíltáról.

(6) Ha az előzetes álláspontra tett ügyféli észrevétel alapján merül fel a 72. § (1) bekezdése szerinti körülmény, az eljáró versenytanács az iratokat a vizsgálónak a szükséges intézkedések megtétele céljából visszaadhatja.”

52. § A Tpvt. 74. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

Versenytanácsi tárgyalás a határozat meghozatala előtt

74. § (1) Az eljáró versenytanács a határozat meghozatala előtt tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Nem kell tárgyalást tartani abban az esetben, ha nem készül előzetes álláspont.

(2) Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek a tárgyalásra való felkészülésre megfelelő idő álljon rendelkezésére.”

53. § A Tpvt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában

a) az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban

aa) megállapítja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon,

ab) az összefonódásra vonatkozóan előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget ír elő, vagy

ac) az összefonódást megtiltja,

b) a 67. § (7) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy az összefonódás-bejelentésben – az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon – lényeges tényt félrevezetően közöltek, és a vizsgáló által a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt visszavonja,

c) a 67. § (7) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy a 30. § alapján hozott határozat a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, és a határozatot visszavonja,

d) a 13. § (4) bekezdése alapján megállapítja, hogy a megállapodás a 11. § szerinti tilalom alá esik,

e) a 16/A. § alapján megállapítja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra,

f) megállapítja a jogsértés tényét,

g) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

h) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

i) jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,

j) elrendeli a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

k) bírságot szab ki, illetve

l) a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazza arra vonatkozó kötelezettség előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet,

m) a 75. § alapján a vállalkozást a kötelezettségvállalás teljesítésére kötelezi,

n) a 67. § (7) bekezdés c) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult, és a határozatot visszavonja, vagy

o) megállapítja, hogy a magatartás nem jogsértő.

(2) Az összefonódást megtiltó határozatban az eljáró versenytanács – ha alkalmazandó – egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról is.

(3) Az (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti megállapítás mellett bírság kiszabásának nincs helye.”

54. § A Tpvt. 77. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az utóvizsgálat ügyintézési határideje három hónap; azt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve – a versenytanácsi eljárás szakaszában – a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

(6) A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben határozatban megállapítja a feltétel nem teljesülésének tényét, és – ha az összefonódást végrehajtották – a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, valamint bírságot szabhat ki,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – ha a határozat 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti módosítására nem kerül sor – a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, és bírságot szabhat ki,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki,

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását vagy bírságot szab ki.”

55. § (1) A Tpvt. 78. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki)

e) az összefonódás-bejelentésben – az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon – lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt vissza kell vonni, vagy

f) a versenyfelügyeleti eljárásban a határozat szempontjából lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a 30. § alapján vagy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozatot vissza kell vonni.”

(2) A Tpvt. 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szab ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor.”

(3) A Tpvt. 78. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek a hatósági ellenőrzést végző szervek részéről a bírságtól való eltekintésre vonatkozó rendelkezései a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazhatók. Az említett törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozással (a továbbiakban együtt: kis- vagy középvállalkozás) szemben az első esetben előforduló, nem az EUMSz. 101. vagy 102. cikkébe ütköző jogsértés esetén az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható.

(9) Az eljáró versenytanács nem tekinthet el a bírságtól a (8) bekezdés alapján, ha

a) a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodásban nyilvánul meg, vagy

b) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.”

56. § A Tpvt. 79/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Nem jár díj, ha a bizonyíték megszerzése a Gazdasági Versenyhivatal által előírt jogszerű együttműködés megsértésével történt.”

57. § (1) A Tpvt. 79/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott bizonyíték alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről külön végzést hoz, amelyet csak a bizonyítékot szolgáltató személlyel közöl. Az 55. §-tól eltérve e végzésbe csak a bizonyítékot szolgáltató személy tekinthet be.”

(2) A Tpvt. 79/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A díj visszafizetését az eljáró versenytanács legkésőbb a visszafizetést megalapozó okot megállapító hatósági vagy bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül külön végzésben rendeli el. A végzés ellen a díjat igénylő személy önálló jogorvoslattal élhet. A visszafizetendő díj köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”

58. § A Tpvt. a 80. §-át követően a következő XI/A. és XI/B. Fejezettel egészül ki:

XI/A. FEJEZET

ELJÁRÁS AZ EURÓPAI UNIÓS VERSENYSZABÁLYOK ALKALMAZÁSA SORÁN

80/A. § (1) Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vállalkozások európai uniós jog hatálya alá tartozó összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK tanácsi rendelet így rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra alkalmazni kell a 80/D. § (4)–(8) bekezdését, a 80/E. §-t és a 80/F. §-t.

80/B. § Az eljáró versenytanács a 74. § szerinti tárgyalás kitűzése előtt megküldi előzetes álláspontját az Európai Bizottságnak, továbbá indokolt esetben az érintett tagállami versenyhatóságnak is. A tárgyalás leghamarabb az előzetes álláspontnak az Európai Bizottság részére történt megküldését követő harmincadik napra tűzhető ki. Ilyen esetben a versenyfelügyeleti eljárásra irányadó ügyintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik.

80/C. § Ha a versenyfelügyeleti eljárásban az Európai Bizottságtól vagy más tagállami versenyhatóságtól származó bizonyíték kerül felhasználásra, az eljáró versenytanács döntésének indokolásában – az 1/2003/EK tanácsi rendelet által előírt feltételek teljesülésének bemutatásával – alá kell támasztani az ilyen bizonyítékok felhasználhatóságát.

80/D. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást felfüggesztheti vagy megszüntetheti, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján hozott döntésével az uniós léptékű összefonódás elbírálását a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi át, összefonódás-bejelentésként az Európai Bizottságnak megküldött bejelentést kell tekinteni, és az összefonódás vizsgálatát el kell rendelni; a versenyfelügyeleti eljárásra a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség végrehajtására a vizsgálatot elrendelő végzés közlésével kerül sor.

(5) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha az Európai Bizottság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. Ha az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

(6) Ha a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált összefonódáshoz kapcsolódóan az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdése alapján arról tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy más tagállamtól a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett hozzá, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha a Gazdasági Versenyhivatal nem kíván a kérelemhez csatlakozni, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács – miután erről az Európai Bizottságot tájékoztatta – a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelemhez csatlakozik, és az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelemhez csatlakozik, azonban az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

(7) Az (5) vagy a (6) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(8) A 62. § (1) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén is fennáll.

80/E. § (1) Ha az Európai Bizottság eljárása során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikke vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet 13. cikke szerinti helyszíni vizsgálat foganatosítása szükséges, a helyszíni vizsgálathoz előzetes bírói engedélyre van szükség. Ebben az esetben, továbbá a helyszíni vizsgálatnak az 1/2003/EK tanácsi rendelet 21. cikkében előírt előzetes bírói engedélyezése tekintetében a 65/A. §-ban foglalt eljárás alkalmazandó.

(2) A bíróság engedélye iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé.

(3) Ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

80/F. § Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és – az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti esetben – az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.

XI/B. FEJEZET

ELJÁRÁS A 2006/2004/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN

80/G. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal látja el feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint

b) a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében.

(2) A kölcsönös jogsegély során a Gazdasági Versenyhivatal a – 2008/282/EK, valamint a 2011/141/EU bizottsági határozattal módosított – 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.

80/H. § (1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján a Gazdasági Versenyhivatalt információ beszerzése iránt keresik meg, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett információk átadásáról szóló végzésével zárul.

(3) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti.

(4) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve a feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult.”

59. § A Tpvt. a XII. Fejezet alatt a következő alcímcímmel és 80/I. §-sal egészül ki:

A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása

80/I. § A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

60. § A Tpvt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § (1) A vizsgáló önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el.

(2) A vizsgáló végzésével szemben fellebbezést a bejelentő is előterjeszthet, illetve az eljáró versenytanács végzését közigazgatási perben megtámadhatja, ha a végzést e törvény alapján vele közölni kell. Az e bekezdés szerinti perben a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező.

(3) A vizsgáló végzésével szemben fellebbezés a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő. A fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el harminc napon belül; ezt a határidőt a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(4) Ha a fellebbezési eljárásban a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a vizsgáló végzésének meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az eljáró versenytanács a vizsgáló végzésének megsemmisítése mellett a vizsgálót végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(5) Az eljáró versenytanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6) Az eljáró versenytanács 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése szerinti végzésével szembeni keresetről a bíróság tizenöt napon belül határoz.”

61. § A Tpvt. 83. §-át megelőző alcímcím, valamint 83. §-a és 84. §-a helyébe a következő alcímcím és rendelkezések lépnek:

Jogorvoslat a határozattal szemben

83. § A Gazdasági Versenyhivatal a 11. §-ban, illetve az EUMSz. 101. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szembeni keresetlevelet és az ügy iratait a védiratával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak.

84. § (1) Ha a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében a bíróság a határozatnak a bírság összegét meghatározó rendelkezését megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, a Gazdasági Versenyhivatal a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeget visszatéríti az érintett ügyfélnek, és a visszatérítendő összeg után minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű kamatot fizet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a jogerős bírósági ítélettel szemben rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő leteltekor, ha pedig a jogerős ítélettel szemben rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek, az azt az eljárást befejező bírósági határozat Gazdasági Versenyhivatallal való közlése napján áll be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kamat kifizetését az eljáró versenytanács külön végzésben rendeli el.”

62. § A Tpvt. a 84. §-át követően a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

XII/A. FEJEZET

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL DÖNTÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

84/A. § A végrehajtásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

84/B. § (1) Az eljáró versenytanács a döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának elrendelésével egyidejűleg – ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható – végrehajtási bírságot szab ki.

(2) A végrehajtási bírság a vállalkozással és a vállalkozás törvényes képviselőjével szemben egyidejűleg is kiszabható.

(3) A napi összegben kiszabott végrehajtási bírságot a kötelezett a végrehajtás elrendelésétől a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig terjedő időszakra köteles megfizetni. A végrehajtási bírság legkisebb napi összege vállalkozás esetében ötvenezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében tízezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében a végrehajtási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint.

(4) Az egy összegben kiszabott végrehajtási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében a végrehajtási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.