1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem köteles az illeték előzetes megfizetésére az ügygondnok, a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok és eseti gyám, valamint az a fél, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult személy vagy szervezet pert indított.”
(2) Az Itv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon perek és igények esetén, amelyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a per tárgyának az értékét meghatározza, az illeték számításának alapja az ott meghatározott érték.”
(3) Az Itv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vagylagos vagy eshetőleges igények esetén az illetéket csak egyszer, annak az igénynek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.”
(4) Az Itv. 42. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:)
„c) egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;”
(5) Az Itv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul – ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja –, az (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.”
(6) Az Itv. 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt – az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt – díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Ez a szabály nem alkalmazható, ha
a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy
b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése.
(7) Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert – akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott – előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.”
2. § (1) Az Itv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.”
(2) Az Itv. a 45. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetéke
45/A. § (1) A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illetéke – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – 30 000 forint.
(2) Az illeték alapjára a 39–41. §-ban foglaltakat, az illeték mértékére a 42. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a marasztalási perben, valamint akkor, ha az eljárás tárgya adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyfelügyeleti üggyel, sajtótermékkel és a panaszügyek kivételével médiaszolgáltatással, továbbá elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos.
(3) A kisajátítási kártalanítási határozat jogalapjának vitatása tárgyában kezdeményezett eljárás illetéke 10 000 forint.
(4) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per illetéke – ha az eljárás tárgyának az értéke nem állapítható meg – 10 000 forint.
(5) A közigazgatási nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.
(6) A 42. § (6) és (7) bekezdését a közigazgatási bírósági eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.”
(3) Az Itv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint.”
(4) Az Itv. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a fellebbezés a házassági perben hozott ítéletnek a lakáshasználat rendezése iránti igényre vonatkozó rendelkezése ellen is irányul, ennek értékét a fellebbezési illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni.”
(5) Az Itv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke
a) ítélet esetén a 39–41. § szerint meghatározott illetékalap után 2%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 700 000 forint,
b) végzés esetén 15 000 forint.”
(6) Az Itv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 46–48. §-ban és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot hatályon kívül helyezik, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.”
3. § (1) Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„a) az eljárást megindító beadvány visszautasításáról – cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli visszautasításáról –, valamint az eljárás megszüntetéséről rendelkező döntés elleni fellebbezés, illetve felülvizsgálat, ha a megszüntetésre az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt, a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, vagy azért került sor, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye;”
(2) Az Itv. 57. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„g) a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;”
(3) Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„q) az általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás;”
(4) Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„w) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás;”
(5) Az Itv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha
a) a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig – közigazgatási perben legkésőbb az első tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt –
aa) a felperes eláll a keresetétől;
ab) az eljárás szünetel, és az eljárás e szünetelés folytán megszűnik;
ac) az alperes a követelést elismeri vagy a követelést teljesíti;
ad) a felek egyezséget kötnek;
ae) a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik;
b) a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja – cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja –, vagy az eljárást az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt, a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megfizetett illeték mérsékelt összegén felüli része beszámít a keresetlevél előterjesztése és a perindítás joghatásainak a fenntartására irányadó szabályoknak megfelelően, ismételten benyújtott kérelem folytán keletkező eljárás illetékébe.
(3) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetve az eljárás megszüntetését a felek közösen kérik.
(4) Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően egyezséget kötnek. Ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – közigazgatási perben az első tárgyalást – követően törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetéke 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, hogy a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.
(5) Ha az illeték mérséklésének az oka a fellebbezési eljárásban vagy a felülvizsgálati eljárásban merül fel, a mérsékelt illeték kedvezménye csak a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárás illetékére terjed ki.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.
(7) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának rendelkezését a nemperes eljárásban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban megfelelően alkalmazni kell, ha a fél a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt áll el a kérelmétől. A fizetési meghagyásos eljárást követően indult peres eljárásban [42. § (2) bekezdés] – amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak – a mérsékelt illeték kedvezménye csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.
(8) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(9) A fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.
(10) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (3), (4) és (9) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.”
(6) Az Itv. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„a) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, ha az a munkavállaló vagy az állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;”
(7) Az Itv. 62. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„g) a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben;”
(8) Az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„h) a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve;”
(9) Az Itv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az e törvényben nem rendezett kérdésekben a költségkedvezményekről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.”
(10) Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 99/Q. §-sal egészül ki:
„99/Q. § E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
4. § Az Itv.
1. 32. § (1) bekezdésében a „bíróság által felülvizsgált” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben elbírált” szöveg,
2. Tételes illetékek alcím címében az „illetékek” szövegrész helyébe az „illetékek a polgári eljárásban” szöveg,
3. 46. § (3) bekezdésében a „beavatkozó” szövegrész helyébe a „beavatkozó és az érdekelt” szöveg,
4. 56. § (2) bekezdésében a „beavatkozóra” szövegrész helyébe a „beavatkozóra és az érdekeltre” szöveg,
5. 57. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „polgári ügyekben” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási ügyekben” szöveg,
6. 57. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog” szövegrész helyébe a „költségkedvezmény” szöveg,
7. 57. § (1) bekezdés k) pontjában a „bíróság általi felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „ellen indított közigazgatási per” szöveg,
8. 57. § (1) bekezdés p) és s) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „ellen indított közigazgatási per” szöveg,
9. 57. § (1) bekezdés r) pontjában a „bírói felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni jogorvoslatra” szöveg,
10. Illetékfeljegyzési jog alcím címében az „Illetékfeljegyzési” szövegrész helyébe a „Tárgyi illetékfeljegyzési” szöveg,
11. 59. § (1) bekezdésében az „illetékfeljegyzési” szövegrész helyébe a „tárgyi illetékfeljegyzési” szöveg,
12. 62. § (1) bekezdésében a „feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül” szövegrész helyébe a „felet – ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is –” szöveg,
13. 74. § (2) bekezdésében az „utasították el” szövegrész helyébe az „utasították vissza” szöveg,
14. 81. § (3) bekezdésében az „f) pontja” szövegrész helyébe a „b) pontja” szöveg,
15. 81. § (3) bekezdésében a „jogi hatály” szövegrész helyébe a „joghatás” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti az Itv.
a) az „A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK” alcím címe,
b) 43. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése,
c) 43. § (5) bekezdésében a „Pp. 349. §-ában meghatározott” szövegrész,
d) az „A JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN” alcím címe,
e) az „ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN” alcím címe,
f) 56. § (5) bekezdése,
g) 59. § (2) bekezdése,
h) 60. §-a,
i) 61. §-a,
j) 62. § (1) bekezdés r) pontja, valamint
k) 62. § (2) bekezdése.
6. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 37. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2) A Hmtv. 37. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
7. § A Hmtv. 38. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg lép.
8. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 23. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2) A Toptv. 23. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
9. § A Toptv. 24. § (2) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg lép.
10. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 4. §-ában a „Polgári perrendtartásnak” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek” szöveg,
b) 43. § (3) bekezdésében a „hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóját” szöveg,
c) 116. § (4) bekezdésében az „elutasította” szövegrész helyébe a „visszautasította vagy elutasította” szöveg
lép.
11. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ahol e törvény valamely intézkedés haladéktalan megtételét vagy végzés haladéktalan meghozatalát írja elő, annak 3 munkanapon belül kell eleget tenni.”
(2) A Csődtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye;
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac) a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak;
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
bc) az eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
c) bíróság által tárgyalás tartásának csak az e törvényben meghatározott esetekben van helye;
d) ha a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli meghallgatást tart;
e) a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea) a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére;
eb) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f) a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban az e törvényben meghatározott esetekben kötelező;
g) közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h) magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás elbírálásakor van helye;
i) a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás megszüntetésének nincs helye.”
(3) A Csődtv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót – ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is – félnek kell tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.”
(4) A Csődtv. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése tárgyában 30 napon belül határoz.”
12. § (1) A Csődtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.”
(2) A Csődtv. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem joghatásai fennmaradnak, ha az adós a (4) bekezdés szerinti végzés közlésétől számított 15 napon belül a csődeljárás elrendelése iránti kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
(3) A Csődtv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem visszautasításának okát, valamint – ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került – azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje 8 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni.”
(4) A Csődtv. 10. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)
„g) utalást arra, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.”
(5) A Csődtv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési haladék időtartama alatt)
„a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítás elbírálható,”
(6) A Csődtv. 21/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.”
13. § (1) A Csődtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező.”
(2) A Csődtv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; felülvizsgálatnak nincs helye. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).”
(3) A Csődtv. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül hivatalból meg kell szüntetni az adós ellen kezdeményezett egyéb felszámolási eljárást, ha pedig a másik eljárásban az adós értesítése még nem történt meg, a felszámolás elrendelése iránti kérelmet vissza kell utasítani.”
(4) A Csődtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A hitelező – a gazdálkodó szervezet által indított perben – a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítás útján is érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.”
(5) A Csődtv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)–(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés ellen perújításnak nincs helye. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(6) A Csődtv. 45/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését. A jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben történő közzétételéről a bíróság haladéktalanul intézkedik. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 200 000 forint, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a bíróság – a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével – ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.”
(7) A Csődtv. 45/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adósnak a (2) bekezdés szerinti felszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(8) A Csődtv. 46. §-a a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetben a felszámoló a követelés vitatásáról szóló közléssel egyidejűleg tájékoztatja a munkavállalót, hogy követelését a vitatásról szóló közléstől számított harminc napon belül – a munkáltatóval szembeni keresetlevél előterjesztése útján – munkaügyi perben érvényesítheti.
(6b) A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti perben a munkavállaló számára megítélt követeléseket – ideértve a perköltséget is – a felszámoló a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi és erről a hitelezőt tájékoztatja.
(6c) Ha a munkavállaló a Pp. 508. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben munkaügyi pert nem indít vagy a per jogerős érdemi határozat nélkül fejeződik be, a felszámoló a munkavállaló hitelezői igényének nyilvántartásba vételét megtagadja és erről a munkavállalót tájékoztatja.”
14. § (1) A Csődtv. 63/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 napon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 napon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A bíróság a kifogást 5 napon belül megküldi a felszámolónak, aki arra 8 napon belül tehet észrevételeket. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást benyújtó fél fellebbezhet a közléstől számított 8 napon belül. A bíróság a felszámoló (1) bekezdés szerinti kérelmét akkor is elutasítja, ha az egyszerűsített felszámolás feltételei nem állnak fenn, az elutasító végzés ellen a felszámoló élhet fellebbezéssel a végzés közlésétől számított 8 napon belül. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni.”
(2) A Csődtv. 63/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a felszámoló által benyújtott jelentést és vagyonfelosztási javaslatot – a kifogás elbírálásának eredményeként – nem kell átdolgozásra visszaadni a felszámolónak, a bíróság végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós jogutód nélküli megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság a (2) bekezdés szerinti észrevételezésre nyitva álló határidő elteltét követő 15 napon belül dönt. Az adós jogutód nélküli megszüntetéséről és a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”
(3) A Csődtv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felszámolási eljárásban egyesítésnek, felfüggesztésnek nincs helye. A felszámolási eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén, az elsőfokú és a másodfokú eljárásban legfeljebb egy-egy alkalommal van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik.
(7) A bíróság soron kívül jár el.”
15. § A Csődtv.
1. 6. § (5) bekezdésében a „Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja” szövegrész helyébe a „Pp.-ben és az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdésében az „elutasítására” szövegrész helyébe a „visszautasítására” szöveg,
3. 10. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul végzést hoz” szövegrész helyébe a „15 napon belül végzést hoz” szöveg,
4. 10. § (1) bekezdésében a „végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a „végzés ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogorvoslatnak nincs helye” szöveg,
5. 12. § (4) bekezdésében a „közokiratba foglalt hitelezői követelést [Pp. 195. §],” szövegrész helyébe a „közokiratba [Pp. 323. §] foglalt hitelezői követelést,” szöveg,
6. 15. § (3) bekezdésében a „külön fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni” szöveg,
7. 24/A. § (3) bekezdésében a „kirendelő végzés” szövegrész helyébe a „kirendelő, felmentő, a kirendelést megszüntető és e kérelmeket el- vagy visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a kirendelő végzés” szöveg,
8. 27/A. § (10) bekezdésében az „érintett felszámoló élhet fellebbezéssel” szövegrész helyébe az „érintett felszámoló, valamint – a végzésnek a felszámolót megillető díj és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen – a hitelező élhet fellebbezéssel” szöveg,
9. 46. § (6) bekezdésében az „a vitathatónak minősített hitelezői igényeket elbírálás végett” szövegrész helyébe az „a vitatott igényeket – kivéve a Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetet – elbírálás végett” szöveg,
10. 46. § (6) bekezdésében a „megküldi,” szövegrész helyébe a „megküldi – a vitatott hitelezői igénynek a felszámolási bíróság általi elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye –,” szöveg,
11. 50. § (6) bekezdésében a „végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja” szövegrész helyébe a „végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
12. 56. § (1) bekezdésében a „kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye” szövegrész helyébe a „kifogásnak helyt adó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye” szöveg,
13. 60. § (1) bekezdésében az „és az adós megszüntetéséről,” szövegrész helyébe az „és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről,” szöveg,
14. 66. § (3) bekezdésében a „3 munkanapon belül hoz végzést, és haladéktalanul,” szövegrész helyébe az „5 munkanapon belül hoz végzést, és egyidejűleg” szöveg,
15. 68. § (5) bekezdésében a „3 munkanapon belül hozza meg, és haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe a „3 munkanapon belül hozza meg, és egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott módon” szöveg,
16. 69. § (1) bekezdésében a „Pp. 96. § (3)” szövegrész helyébe a „Pp. 133. § (3)” szöveg,
17. 69. § (6) bekezdésében a „Pp. 96. § (3)” szövegrészek helyébe a „Pp. 133. § (3)” szöveg
lép.
16. § A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Kpjtv.) 3. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg lép.
17. § Hatályát veszti a Kpjtv. 11. §-a.
18. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. § (6) bekezdésében a „[polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §]” szövegrész.
19. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 42/B. § (1) bekezdés c) pontjában az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg lép.
20. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Vht. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatót nem illeti meg a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog.”
(3) A Vht. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Közérdekű perben (Pp. XLII. Fejezet) hozott határozat alapján végrehajtási lap kiállítását kérheti az, aki az ítélet tartalma alapján érintett jogosultnak [Pp. 577. § (1) bekezdés] minősül a követelés vonatkozásában. A végrehajtást kérő az érintett jogosulti körhöz való tartozását az ítéletben meghatározott módon köteles a kérelmében igazolni.
(2) Társult perben (Pp. XLIII. Fejezet) hozott határozat végrehajtásának elrendelése céljából a társult per reprezentatív felperesének kérelme alapján a társult per felpereseinek követelései tárgyában egy közös végrehajtási lapot is ki lehet állítani. Ennek feltétele, hogy a társult perlési szerződés [Pp. 586. § (1) bekezdés] a reprezentatív felperest mint reprezentatív végrehajtást kérőt a közös végrehajtás kezdeményezésére feljogosítsa.”
(4) A Vht. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértő és szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe.”
(5) A Vht. 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kézbesítési megbízottra vonatkozó, a Pp. 143. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a végrehajtási eljárás során megfelelően irányadó.”
21. § (1) A Vht. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.
(2) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.
(4) Az (1)–(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, részben szűnt meg vagy az elévülés csak részben következett be.
(5) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.”
(2) A Vht. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A végrehajtási eljárás szünetelése vonatkozásában a Pp. 121. § (3) bekezdése, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (8) bekezdése nem alkalmazandó.”
(3) A Vht. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha
a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy
b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.
(2) A bíróság a végrehajtás korlátozásáról – ha az elbíráláshoz szükséges tények nem állapíthatóak meg – a felek meghallgatása, a végrehajtó megnyilatkoztatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után határoz.
(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.
(4) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetve részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetve annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).”
(4) A Vht. 217. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kifogásra a Pp. perindításra vonatkozó rendelkezései közül az áttételre, a visszautasításra és az elutasításra, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.”
(5) A Vht. 317. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„j) 37/B. § (4) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
22. § A Vht.
a) 12. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának”, az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg;
b) 19/A. §-ában, 31/D. § (1) és (3) bekezdésében, 35/A. § (6) bekezdésében a „vélelem” szövegrész helyébe a „fikció” szöveg;
c) 31/E. § (4) bekezdésében a „24. §-át” szövegrész helyébe a „21. és 22. §-át” szöveg;
d) 37/A. §-ában a „vélelem megdöntésére irányuló kérelem” szövegrész helyébe a „kifogás” szöveg, a „99/B. §-ában” szövegrész helyébe a „140. §-ában” szöveg;
e) 37/B. § (3) bekezdésében a „102. § (2) és (5)–(7)” szövegrész helyébe a „145. § (3) és (6)” szöveg;
f) 37/C. § (6) bekezdésében a „vélelem” szövegrészek helyébe a „fikció” szöveg;
g) 48. § (7) bekezdésében a „217. §-ának (5)” szövegrész helyébe a „344. § (6)” szöveg;
h) 180/A. § (1) bekezdésében a „67. § (1) bekezdés a) és c)” szövegrész helyébe a „65. § a)–c)” szöveg;
i) 214. § (2) bekezdésében a „XIV. fejezetének (270–275/B. §-ának)” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatra vonatkozó” szöveg;
j) 217. § (5) bekezdésében a „120. §” szövegrész helyébe a „166. §” szöveg;
k) 288. § (1) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg
lép.
23. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (3) és (4) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró bíróság” szöveg lép.
24. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 85. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2) Az Szt. 85. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3) Az Szt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(4) Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet nemperes eljárásban – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5) Az Szt. „Képviselet” alcíme a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.”
(6) Az Szt. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.”
(7) Az Szt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.”
25. § (1) Az Szt. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szabadalombitorlás miatt indított perekben ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy az elsőfokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A különös méltánylást érdemlő ok fennállását megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.”
(2) Az Szt. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szabadalombitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a szabadalombitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.”
(3) Az Szt. 104. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírálja el.
(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is – tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzésben határoz.”
(4) Az Szt. 104. § (10)–(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szabadalmas a szabadalombitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.
(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
(12) Az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és – az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
(14) Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett – az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.”
(5) Az Szt. 104. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az (1) bekezdés szerinti, valamint minden más szabadalommal kapcsolatos perben egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni a 89. §-ban, a 94. §-ban, valamint a 95. § (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.”
26. § Az Szt.
a) 89. §-ában és 90. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Pp. általános rendelkezéseiben” szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg,
b) 90. § (1) bekezdés b) pontjában a „Pp. általános – a bírák kizárására vonatkozó – rendelkezéseiben megjelölt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg,
c) 101. § (2) bekezdésében a „Pp. 257. §-ában” szövegrész helyébe a „Pp. 389–391. §-ában” szöveg,
d) 104. § (5) bekezdés c) pontjában a „biztosíték” szövegrész helyébe az „ellenbiztosíték” szöveg,
e) 104. § (6) bekezdésében „A biztosíték letételét” szövegrész helyébe „Az ellenbiztosíték adását” szöveg,
f) 104. § (9) bekezdésében „az ellenfelet” szövegrész helyébe „az ellenérdekű felet” szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti az Szt. 104. § (18) bekezdése.
28. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hare tv.) 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó polgári nemperes eljárás.
(2) Az adósságrendezési eljárás lefolytatása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye,
b) szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának időpontjáig, az eljárásban részt vevő felek közös kérelmére van helye,
c) az eljárás megszüntetésének az adósságrendezés megindításának időpontjáig van
helye.”
(2) A Hare tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A bíróság a kérelmet visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;
c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el;
d) a hitelező a 7. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt kezdeményezte az eljárást.
(2) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti visszautasító végzés közlésétől számított 15 napon belül a kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti, az adósságrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a visszautasító végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.”
(3) A Hare tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, ellenkező esetben az adósságrendezés megindítását kezdeményező kérelmet elutasítja. Az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(4) A Hare tv. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”
(5) A Hare tv. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság végzéssel jóváhagyja, az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánítja, és elrendeli e végzésnek a jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben való közzétételét. Az egyezséget jóváhagyó és eljárást befejezettnek nyilvánító végzés ellen fellebbezésnek van helye; perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye. Ha az egyezség nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli az eljárás folytatását a 29. §-ban szabályozott vagyonfelosztási szabályok szerint.
(4) Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejűleg a bíróság külön végzésben a pénzügyi gondnokot felmenti, és – a 33. §-ban foglaltak szerint – megállapítja a díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi gondnok és a miniszter részéről fellebbezésnek van helye.”
(6) A Hare tv. 32. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá a pénzügyi gondnok és a polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról. A vagyonfelosztás jóváhagyása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye, perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4a) Ha a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően a helyi önkormányzat és hitelezői a hitelezők követelésének kielégítését célzó egyezséget kötnek, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget végzéssel jóváhagyja és az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezségkötésre és a bíróság végzésére a 20. § (3) és (4) bekezdését, a 20/A. §-t, a 22. § (3) és (4) bekezdését, a 22/A–24. §-t, a 25. § (1)–(4) bekezdését, a 26. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni. Az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) A bíróság az eljárást befejezetté nyilvánító végzésben a pénzügyi gondnokot e tisztsége alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi gondnok és a miniszter fellebbezhet.
(6) Az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító végzést a bíróság a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi.”
29. § A Hare tv.
a) 3. § (4) bekezdés a) pontjában az „eljárás megszüntetése” szövegrész helyébe az „adósságrendezés megindítását kezdeményező kérelem elutasítása” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el” szövegrész helyébe a „nem utasította vissza” szöveg,
c) 14. § (2) bekezdés h) pontjában „az általános hatáskörű bíróság előtt” szövegrész helyébe „a Pp. IV. Fejezete alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt” szöveg,
d) 14. § (4) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasítja; a kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
e) 14. § (5) bekezdésben a „csökkentheti” szövegrész helyébe a „csökkentheti; a végzés ellen fellebbezésnek van helye” szöveg,
f) 15. § (2) bekezdésében „az általános hatáskörű bíróság” szövegrész helyébe „a Pp. IV. Fejezete alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság” szöveg
lép.
30. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény „A közraktári tevékenységből eredő perek” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A közraktári tevékenységgel kapcsolatos és a közraktári jegyre alapított perek
23/A. § (1) A közraktári tevékenységből eredő perekben, a közraktárban letett árura vonatkozó birtokperekben és a közraktári jegyre alapított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott perekben a keresetet más keresettel összekapcsolni nem lehet.
(3) A perben az írásbeli ellenkérelem és beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet a bíróság kivételesen legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Viszontkereset előterjesztésének nincs helye.
(4) A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye. A tárgyalási időköz nyolc nap, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap.
(5) A perben a bíróság soron kívül jár el.
(6) A bíróság határozatában a teljesítési határidőt három napban köteles megállapítani. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított három nap.”
31. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
a) 31. § (1) bekezdés g) pontjában a „közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „közigazgatási vagy polgári perben” szöveg,
b) 31. § (1) bekezdés m) pontjában és 32/C. § (1) bekezdés m) pontjában az „1952. évi III. törvény XVIII. Fejezete” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvény XXXII. Fejezete” szöveg
lép.
32. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 77. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.”
(2) A Vt. 77. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3) A Vt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(4) A Vt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet nemperes eljárásban – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5) A Vt. „Képviselet” alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.”
(6) A Vt. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.”
(7) A Vt. 89. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.”
33. § (1) A Vt. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.”
(2) A Vt. 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védjegybitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.”
(3) A Vt. 95. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is – tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.”
(4) A Vt. 95. § (10)–(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.
(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
(12) Az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és – az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
(14) Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett – az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.”
(5) A Vt. 95. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a védjeggyel kapcsolatos minden más perben egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni az e törvény 80. §-ában és 85. §-ában, valamint 86. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.”
34. § A Vt.
a) 80. §-ában és 81. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Pp. általános rendelkezéseiben” szövegrész helyébe a „Pp.-ben” szöveg,
b) 81. § (1) bekezdés b) pontjában a „Pp. általános – a bírák kizárására vonatkozó – rendelkezéseiben megjelölt” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,
c) 93. §-ában a „257. §-ában” szövegrész helyébe a „389–391. §-ában” szöveg,
d) 95. § (5) bekezdés c) pontjában a „biztosíték” szövegrész helyébe az „ellenbiztosíték” szöveg,
e) 95. § (6) bekezdésében „A biztosíték letételét” szöveg helyébe „Az ellenbiztosíték adását” szöveg,
f) 95. § (9) bekezdésében „az ellenfelet” szövegrész helyébe „az ellenérdekű felet” szöveg
lép.
35. § Hatályát veszti a Vt. 95. § (16) bekezdése.
36. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 81/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság polgári nemperes eljárásban, a határozat megküldésétől számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.”
(2) A Gyvt. a következő 127/A. §-sal egészül ki:
„127/A. § A gyámhatóság akkor is félként jár el azokban a közigazgatási perekben, polgári perekben, valamint egyéb bírósági eljárásokban, amelyekben jogszabály alapján perindításra jogosult, ha egyébként nincs perbeli jogképessége.”
(3) A Gyvt. 136. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgári perben érintett kiskorú tartózkodási helyére vonatkozóan a szülő tájékoztatását a bíróság és a gyámhatóság megtagadhatja a korlátozottan cselekvőképes gyermek kérelmére, vagy a kiskorú törvényes képviselője kérelmére, ha a gyermek nincs a szülő gondozásában, a szülő nem jogosult vele kapcsolatot tartani vagy csak felügyelt kapcsolattartásra jogosult és a gyermek tartózkodási helyének szülő általi megismerése az érdekét veszélyeztetné.”
37. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg lép.
38. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdés s) pontjában az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2)” szövegrész helyébe a „2016. évi CXXX. törvény 439. § (2)” szöveg lép.
39. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás polgári nemperes eljárás, amely a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárásban a bíróság soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az Eütv. 187/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a kérelemről polgári nemperes eljárásban, a kérelmező és a törvényes képviselő, illetve a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság a jognyilatkozatot abban az esetben pótolja, ha a művi meddővé tétel elvégzése a kérelmező érdekét – figyelembe véve különösen a kérelmező egészségügyi, személyi és családi körülményeit – nem sérti.”
(3) Az Eütv. 187/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a kérelemről polgári nemperes eljárásban, a cselekvőképtelen személy, a törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(4) Az Eütv. 199. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. A bíróság a határozatot, annak meghozatalától számított legkésőbb öt napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő kettő napon belül elrendeli annak kézbesítését.”
(5) Az Eütv. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az e fejezetben szabályozott eljárások során a járásbíróság hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárásban jár el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A 196–200. § szerinti eljárásokban kijelölt bírósági titkár is eljárhat.”
(6) Az Eütv.
a) 21. § (2) bekezdésében a „keresetet indít” szövegrész helyébe a „kérelmet terjeszt elő” szöveg,
b) 187/A. § (3) bekezdésében a „keresetet indíthat” szövegrész helyébe a „kérelmet terjeszthet elő” szöveg,
c) 187/B. § (2) bekezdésében az „indíthat keresetet” szövegrész helyébe a „terjeszthet elő kérelmet” szöveg
lép.
40. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e § szerinti pert a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.”
(2) Az Fgytv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e § szerinti pert a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.”
41. § Az Fgytv. 34. § (8) bekezdésében az „a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) I–XXX. fejezetének” szöveg lép.
42. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.”
(2) Az Szjt. 41/D. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi felülvizsgálatára irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(3b) A kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.”
(3) Az Szjt. 41/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 41/C. § (2) bekezdés e) pontja szerinti nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) Az Szjt. 41/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(5) Az Szjt. 41/D. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) A bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást. Az eljárásban szünetelésnek helye nincs.”
(6) Az Szjt. 41/D. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.”
