1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés i) pontja.
2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább százmillió forint értékű felelősségbiztosítást kell kötni és azt a közjegyzői működés tartama alatt fenn kell tartani.
(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző jogosult.”
3. § (1) A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
(A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:)
„c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor, valamint
d) bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).”
(2) A Kjtv. 11/A. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell)
„e) közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a nyilvántartásba vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét.”
4. § A Kjtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves
a) bírói, ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői működés,
b) a jogi szakvizsga megszerzését követően központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat, vagy
c) a jogi szakvizsga megszerzését követően szerzett alkotmánybírói, nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezési vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységből eredő gyakorlat.”
5. § A Kjtv. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az érintett területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőt – beleegyezésével – a területi kamara illetékességi területén megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) az érintett közjegyző által addig betöltött székhely (álláshely) egyidejű megszüntetésével, pályázat kiírása nélkül helyezheti át.”
6. § (1) A Kjtv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
„a) a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha e napig a felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,
b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha e napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,”
(napján.)
(2) A Kjtv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a közjegyző az állásáról lemondott, közjegyzői működését a felmentéséről szóló határozatban megjelölt napig, ha pedig e napig a felmentéséről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának napjáig köteles folytatni.”
7. § A Kjtv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZJEGYZŐHELYETTES, A KÖZJEGYZŐJELÖLT ÉS A KÖZJEGYZŐI IRODAI ÜGYINTÉZŐ”
8. § A Kjtv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:)
„e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.”
9. § A Kjtv. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § Közjegyzői irodai ügyintézőként kérelemre a területi kamara nyilvántartásába a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki
a) a tizennyolcadik életévét betöltötte,
b) az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,
c) büntetlen előéletű,
d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzői irodai ügyintézői munkakör betöltésére munkaszerződést kötött, és
e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.”
10. § (1) A Kjtv. 29. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és – ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését – a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.”
(2) A Kjtv. 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni.”
(3) A Kjtv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A titoktartás (9. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzői irodai ügyintézőre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzői irodai ügyintéző az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok. A közjegyzői irodai ügyintéző kereső foglalkozást – a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet.”
11. § (1) A Kjtv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, a közjegyzőhelyettesekről és a közjegyzői irodai ügyintézőkről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.”
(2) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,
c) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja,
d) a közjegyzői irodai ügyintéző aláírásmintája.”
(3) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásából, ha
a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
b) a 27/B. § b) pontja szerinti feltételnek már nem felel meg,
c) a 29. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg,
d) a területi elnökség megállapítja, hogy a nyilvántartásba való felvétel jogszabályi feltételei már a bejegyzéskor sem álltak fenn, vagy
e) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának.”
12. § A Kjtv. a következő 49/B. §-sal egészül ki:
„49/B. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el.
(2) Az igazolvány a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) a területi kamarai tagságot,
c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét, valamint
d) a közjegyző – közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző – külön jogszabályban meghatározott székhelyét.
(3) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az elnöki tisztség igazolása céljából a területi kamara elnökét, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét arcképes elnöki igazolvánnyal látja el.
(4) Az elnöki igazolvány – az a) pont tekintetében a közjegyzők nyilvántartásából – az alábbi adatokat tartalmazza magyar és angol nyelven:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) azt, hogy az érintett személy melyik területi kamara, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,
c) az érintett személy aláírásának képét, valamint
d) az elnöki igazolvány okmányazonosítóját.”
13. § A Kjtv. 54. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.”
14. § A Kjtv. 69/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait.”
15. § A Kjtv. 111. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a közjegyzői okiratot e törvény rendelkezései szerint a félnek, egyéb érdekeltnek, illetve a segédszemélynek aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia, az elektronikus közjegyzői okiratot e személy a közjegyző jelenlétében
a) legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el,
b) a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
c) olyan aláírással látja el, amely olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
(5) Az elektronikus közjegyzői okiratot a közjegyző a felek általi aláírást követően minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
(6) A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az érintett személy kizárólag az országos kamara által a bizalmi szolgáltatótól beszerzett és a közjegyző rendelkezésére bocsátott technikai eszközt használhatja.
(7) Az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papíralapon készíthetők el.”
16. § A Kjtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)–c) pontjában megjelölt személy.”
17. § A Kjtv. 136. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fél személyazonosságának elektronikus úton történő adatigényléssel való ellenőrzése mellőzhető az (1) bekezdés a) és b), d)–i) pontja szerinti ténytanúsítás esetén, kivéve, ha
a) az (1) bekezdés d) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az okiratot felmutató fél a személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,
b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az ülés elnöke az ülés résztvevői személyazonosságának tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,
c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti ténytanúsítás esetén a kérelmező fél a tanúsítani kért eljáráson jelen lévő valamely személy személyazonosságának tanúsítását kéri, e személy ahhoz hozzájárul, és a személyazonosítás feltételei fennállnak,
d) az (1) bekezdés h) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az óvást kérő a személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak.”
18. § A Kjtv. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus hiteles kiadmányt és hiteles másolatot, ha az sérülésmentes papíralapú okiratról vagy elektronikus közjegyzői okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.”
19. § A Kjtv. 139. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának valódisága elektronikus közokirat formájában is tanúsítható az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával. A fél elektronikus aláírásának érvényességéről a közjegyző – bizalmi szolgáltató útján – a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik, ennek tényére a tanúsítványban utalni kell.
(6) A közjegyző az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával tanúsítja a fél olyan aláírásának valódiságát, amely aláírás olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
(7) Ahol jogszabály a fél aláírásának közjegyző általi hitelesítését vagy a fél aláírása valódiságának közjegyző általi tanúsítását említi, ott ezen az (5) vagy (6) bekezdés szerint történő ténytanúsítást is érteni kell. Az ekként hitelesített aláírással ellátott okirat bizonyító ereje megegyezik annak az okiratnak a bizonyító erejével, amelyen a fél aláírását közjegyző hitelesítette.”
20. § A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző köteles az általa készített papíralapú közjegyzői okirat hiteles kiadmányát, valamint az elektronikus közjegyzői okiratot – a papíralapú és elektronikus záradéki tanúsítvány kivételével –, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a papíralapú közokirat digitalizált másolatát és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, valamint mind a papíralapú, mind az elektronikus okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
21. § (1) A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 180. §-sal egészül ki:
„180. § A 17. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosnak minősül.”
(2) A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 181. §-sal egészül ki:
„181. § E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXIX. törvénnyel megállapított 17. § (1) bekezdés g) pontját a 2018. január 1-jét megelőzően meghirdetett pályázatoknál nem kell alkalmazni.”
22. § A Kjtv. 183/A. § a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásának vezetésével, továbbá a közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az elnöki igazolvány kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
b) a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás, valamint a közjegyzői irodai ügyintézőként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárás részletes szabályait,
c) a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait.”
23. § A Kjtv.
a) 23. § (3) bekezdésében a „kölcsönös áthelyezése” szövegrész helyébe az „áthelyezése” szöveg,
b) 31/A. § (6) bekezdésében a „közjegyzőjelölt és az egyéb irodai alkalmazott” szövegrész helyébe a „közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és az egyéb irodai alkalmazott” szöveg,
c) 31/A. § (6) bekezdésében, valamint 49/C. § (2) bekezdés j) pontjában a „közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt” szövegrész helyébe a „közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző” szöveg,
d) 31/A. § (6) bekezdésében a „névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet” szövegrész helyébe a „névjegyzékében, illetve a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásában a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzői irodai ügyintézőt” szöveg,
e) 49/C. § (1) bekezdésében a „közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről” szövegrész helyébe a „közjegyzőkről, közjegyzőhelyettesekről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzői irodai ügyintézőkről” szöveg,
f) 49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „közjegyző és a közjegyzőhelyettes” szövegrész helyébe a „közjegyző, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző” szöveg,
g) 49/C. § (2) bekezdés g) pontjában a „közjegyzőhelyettest” szövegrész helyébe a „közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, közjegyzői irodai ügyintézőt” szöveg,
h) a 183. § b) pontjában a „székhelyét” szöveg helyébe a „székhelyét, valamint hagyatéki ügyekben a közjegyzők illetékességét” szöveg
lép.
24. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
a) 24/B. § (2), (3), (10) és (11) bekezdésében, 24/E. § (3) és (4) bekezdésében és 24/F. § (4) bekezdésében a „közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe a „közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg,
b) 24/B. § (8) bekezdésében a „ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően” szövegrész helyébe az „ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően” szöveg
lép.
25. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (10) bekezdésében és 29/A. § (1) bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
26. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (5) bekezdésében az „az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos” szövegrész helyébe az „az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
27. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
28. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 5. § (4) bekezdésében az „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba” szöveg lép.
29. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 11. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor)
„a) az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá”
(2) A Vht. 31/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a végrehajtást elrendelő közjegyző a végrehajtás elrendelése során keletkezett adatokat kezeli. A MOKK az elrendelt végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a számítástechnikai rendszerén keresztül elektronikus úton továbbítja a Kar hivatali szerve részére.”
(3) A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”
(4) A Vht. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan kiürítése iránt az ingatlan értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül található.”
(5) A Vht. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar hivatali szerve a 217. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen.”
(6) A Vht. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak.
(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.”
(7) A Vht. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget –, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.”
(8) A Vht. 171. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.”
(9) A Vht. 250. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kar jogai és feladatai különösen:)
„7. engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve cégadatának módosítását;”
(10) A Vht. 254/H. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel – a következő ügyekben:)
„b) a végrehajtói iroda alapítási, továbbá alapító okiratának, illetve cégadatának módosítási engedélye megadása iránti eljárás,”
(11) A Vht. 269. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem indítható meg a fegyelmi eljárás, ha
a) a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától, vagy ha van a fegyelmi felelősséget megalapozó, illetve azt alátámasztó hivatalos irat, annak kézhezvételétől számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy
b) a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.”
(12) A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg. A vizsgálóbiztos a feladatát személyesen látja el.”
(13) A Vht. 293. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást felfüggesztheti.”
(14) A Vht. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a végrehajtó a felszólításnak nem tett eleget, erről a miniszter értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki.”
(15) A Vht.
a) 22. § b) pontjában az „ügyvédi fegyelmi hatóságnak” szövegrész helyébe az „ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának” szöveg,
b) 32. § (1) bekezdésében és 84. § (4) bekezdésében a „Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK)” szövegrész helyébe a „MOKK” szöveg,
c) 171. § (4) bekezdésében a „végrehajtást foganatosító bíróságnál” szövegrész helyébe a „217. § alapján” szöveg,
d) 250/A. § (6) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart” szöveg,
e) 252. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti a Vht.
a) 18. § (3) bekezdésében „az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Kar hivatali szerve,” szöveg,
b) 31/A. §-a,
c) 277. § (2) bekezdésében a „jelölt” szöveg.
31. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 2. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a Kamarába)
„f) az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében szabadalmi ügyvivői tevékenységet.”
(2) A Szüt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szabadalmi ügyvivő tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.”
(3) A Szüt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek – teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban – a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli iparjogvédelmi ügyekben a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője – ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza – a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.”
32. § A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. a következő 14/A–14/B. §-sal egészül ki:
„14. § (1) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen
a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás,
b) a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony,
c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.
(2) A választott közjogi tisztségviselői megbízatás – ideértve a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az általa létrehozott bizottság tisztségviselője vagy tagja megbízatását is – a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik.
14/A. § (1) Nem esik a 14. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá
a) az oktatói tevékenység,
b) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
c) a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
d) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,
e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
f) a választottbírói tevékenység,
g) a jogi, mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományos szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,
h) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
i) a választási bizottsági tagság,
j) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység,
k) a végelszámolói feladat ellátása,
l) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,
m) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása,
n) az m) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása,
o) az ügyvédi, alkalmazott ügyvédi, kamarai jogtanácsosi, ügyvédjelölti, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadói tevékenység,
p) közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
(2) A szabadalmi ügyvivő az oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja.
(3) Az e § szerinti tevékenység a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásától minden szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.
(4) Az (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenység és a szabadalmi ügyvivői tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
14/B. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.
(2) Az összeférhetetlenségi okot a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított
a) tizenöt napon belül a Kamarának – a szabadalmi ügyvivői titok megsértése nélkül – be kell jelentenie, valamint
b) harminc napon belül meg kell szüntetnie.
(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig szabadalmi ügyvivői tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható.”
33. § A Szüt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. „A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei” alcíme a következő 15/A–15/D. §-sal egészül ki:
„15. § (1) Szabadalmi ügyvivői titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója köteles a szabadalmi ügyvivői titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a szabadalmi ügyvivői titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott a szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosulttól.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
15/A. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett szabadalmi ügyvivői tevékenység keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott. Ha a szabadalmi ügyvivői titok tárgya másik szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. Az alkalmazott szabadalmi ügyvivőt nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság titoktartási kötelezettsége az iroda, illetve a társaság tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda, illetve a társaság különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda, illetve a társaság ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség az alkalmazott szabadalmi ügyvivőjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:
a) a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
c) azok a szabadalmi ügyvivői megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
15/B. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség a 15/A. § (3) és (4) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivői titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert szabadalmi ügyvivői titkot kötelesek megtartani.
(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert szabadalmi ügyvivői titkot az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között kezelhetik és használhatják fel.
15/C. § (1) A szabadalmi ügyvivői titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(5) A szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére vagy kezdeményezésére a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
15/D. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratokat és adatokat, a szabadalmi ügyvivői titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.”
34. § A Szüt. 16. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép, valamint a Szüt. a következő 16/A–16/B. §-sal egészül ki:
„A szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásának korlátai; az ügyfélképviselet szabályai
16. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli ütközése előrelátható.
(2) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt
a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében,
b) közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-helyettesként, vagy
c) közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet.
(3) A szabadalmi ügyvivő nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint amelynek az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig.
(4) A szabadalmi ügyvivő nem folytathat olyan szabadalmi ügyvivői tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.
(5) Korábbi munkáltatójával szemben a szabadalmi ügyvivő akkor folytathat szabadalmi ügyvivői tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat vagy versenytilalmi megállapodás ettől eltérően rendelkezhet.
(6) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szabadalmi ügyvivőre, ha
a) az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik,
b) az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy a szabadalmi ügyvivő a másik ügyfél javára is vállalhassa a szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését,
c) a szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és
d) a szabadalmi ügyvivő észszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.
(7) A szabadalmi ügyvivő az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.
16/A. § (1) Ha a 16. § szerinti valamely korlátozó ok
a) a szabadalmi ügyvivői iroda vagy a szabadalmi ügyvivői társaság valamely tagja, vagy
b) az egyéni szabadalmi ügyvivővel, a szabadalmi ügyvivő irodával vagy a szabadalmi ügyvivői társasággal munkaviszonyban álló, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató valamely alkalmazott
vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni szabadalmi ügyvivőre, a teljes szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozik.
(2) A 16. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató természetes személyek közreműködésével látják el, a különböző közreműködők között biztosított a szabadalmi ügyvivői titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.
16/B. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(2) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.
(3) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) A megbízás – a felmondás esetén kívül – megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.”
35. § (1) A Szüt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Kamara alapszabályában, vagy az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával a szabadalmi ügyvivői hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
e) kizárás a Kamarából.
(3) A kiszabott pénzbírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.
(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga.
(5) A szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
(6) A Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt szabadalmi ügyvivői tevékenység nem folytatható.
(7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint
b) kizárás mellett a kamarai közügyektől való eltiltás vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás.
(8) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő jogszabályok, a Kamara alapszabálya, vagy a fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, akkor azokat kell alkalmazni.”
(2) A Szüt. 23. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándék vagy gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivő szándékossága vagy gondatlansága enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy mulasztásban szándékosságát vagy gondatlanságát elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi tanács [23/B. § (1) bek.] – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – tárgyalás nélkül határozhat.”
(3) A Szüt. 23/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,
a) aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője, valamint Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
b) aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt képviselője, továbbá Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
c) a Kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja;
d) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;
e) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;
f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.”
(4) A Szüt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására a gyanú tudomására jutásától számított harminc napon belül a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki.”
(5) A Szüt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét.”
(6) A Szüt. 24/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a tények tudomásra jutásától, illetve a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, és a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és a határozat kivonatának megküldésével a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult. Ügyészi indítványra a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2) A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás megindítását, és erről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, ha
a) a panasz nyilvánvalóan alaptalan;
b) fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg;
c) a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy
d) a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.”
(7) A Szüt. 24/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/B. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.
(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak kézhez vételétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő és a panasz előterjesztője egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;
b) határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy
c) kitűzi a tárgyalást.
(3) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.
(4) Ha a fegyelmi tanács a (3) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.
(5) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott, fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.”
(8) A Szüt. 24/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/C. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, képviselőjét és a vizsgálóbiztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni. A tárgyalásról a Kamara elnökét értesíteni kell.”
(9) A Szüt. 24/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. 24/D. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíteni kell a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult.
(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írják alá.”
(10) A Szüt. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/E. § (1) A fegyelmi tanács a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha
a) a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll, vagy
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
(2) Ha a fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(4) A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(5) A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivővel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével a kamarai tagságból, illetve a kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.”
(11) A Szüt. 24/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/G. § (1) A fegyelmi tanács határozatát az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.”
(12) A Szüt. 24/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/H. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.”
(13) A Szüt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Kamara honlapján digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését.”
(14) A Szüt. „Fegyelmi felelősség” alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A fegyelmi tanács
a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és a szabadalmi ügyvivő jelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy
b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően
a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
(2) A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
36. § (1) A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki)
„d) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött olyan munkáltatóval, amely szabadalmi ügyvivőt foglalkoztat.”
(2) A Szüt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből.”
(3) A Szüt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete. A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.”
(4) A Szüt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § A Kamara törvénysértő határozatát – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatok kivételével – a Kamara tagja közigazgatási perben támadhatja meg.”
(5) A Szüt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXXXVI. törvény) 32. §-ával megállapított 14. § és 14/A. § hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.
(2) A 2017. évi CXXXVI. törvény 34. §-ával által megállapított 16. §-t és 16/A. §-t a 2017. december 31. után indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetésekre a 25/A. § nem alkalmazható.”
(6) A Szüt. 4. § (3) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében és 30. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.
37. § Hatályát veszti a Szüt.
a) 25. § (4) bekezdése,
b) 30. § (10) bekezdése.
38. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható, ideértve a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget is;”
(2) Az Szja tv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § E törvénynek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés o) pontját 2017. október 1-jét követően átvállalt az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesített egyéb fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell.”
(3) Az Szja tv. 3. § 17. pont e) alpontjában az „az ügyvédekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
39. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pont 3. alpontjában az „ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó” szövegrész.
40. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet, továbbá ügyvédi tevékenységet nem folytathat.”
41. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.”
(2) Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kérelem a szerződő felek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható vagy módosítható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges.”
(3) Az Inytv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.”
(4) Az Inytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.”
(5) Az Inytv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
(6) Az Inytv.
a) 32. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyvéd (jogtanácsos)” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,
b) 32. § (6) bekezdésében, 37. § (3) bekezdés b) pontjában és 37. § (3b) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,
c) 35. § (1) bekezdésében az „a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik,” szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti az Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja, 32. § (4) és (4a) bekezdése és 35. § (5) bekezdése.
43. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében az „a szolgáltatót a jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
44. § Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdés 1. pont h) alpontja.
45. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult.”
46. § Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
(3) Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4–3:15. §-ait és 3:94–3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371–372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107–108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.”
47. § Hatályát veszti az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése.
48. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.”
(2) A Jst. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A jogi segítségnyújtó szolgálat által pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda esetében a meghatalmazást a kirendelő végzés pótolja.”
(3) A Jst. 61. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvenni.”
(4) A Jst. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot értesíteni az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (6) bekezdésében foglaltakról, ezek hiányában a bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazza) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról.
(7a) A jogi segítségnyújtó szolgálat a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda (7) bekezdés szerinti jelzése alapján, indokolt esetben felmentheti a pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát és gondoskodik másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről.”
(5) A Jst. 65. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő)
„b) irodájának, alirodájának, fiókirodájának címét, telefonszámát,”
(6) A Jst. 66. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Jogi segítő szervezet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd – legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt – a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.
(3) Jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban: egyetem) akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.”
(7) A Jst. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.”
(8) A Jst. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a névjegyzékbe vételtől számított kilencven napon belül szolgáltatási szerződés megkötésére nem kerül sor vagy a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.”
(9) A Jst. 71. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)
„a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították,”
(10) A Jst. 71/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapot. Ha a visszaküldött adatlap valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak beérkezését követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A jogi segítségnyújtó szolgálat a névjegyzékbe vételről a jogi segítőt a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti.”
(11) A Jst. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult perek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”
(12) A Jst. 75. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„e) a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapra vonatkozó részletes szabályokat”
(13) A Jst.
a) 3. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,
b) II. és VI. Fejezetének címében a „POLGÁRI” szövegrész helyébe a „POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI” szöveg,
c) 39. § (2) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,
d) 66. § (1) bekezdésében a „kötő” szövegrész helyébe a „kezdeményező adatlapot visszaküldő” szöveg,
e) 68. § (2) bekezdésében a „polgári eljárásban” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási eljárásban” szöveg,
f) 70. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyvédekről” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről” szöveg,
g) 73. § (1) bekezdésében a „polgári” szövegrész helyébe a „polgári, közigazgatási” szöveg
lép.
49. § Hatályát veszti a Jst.
a) 67. § (2) bekezdésében a „,velük – erre irányuló kérelmükre – a jogi segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási szerződést köt” szövegrész,
b) 67. § (4) bekezdése,
c) 68. § (4) és (5) bekezdése,
d) 71. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy jogtanácsos” szövegrész.
50. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (5) bekezdésében, 11. §-ában, 21. § (4) bekezdésében, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében az „ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba” szöveg lép.
51. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (4) bekezdésében és a 19/M. § (4) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját” szöveg lép.
52. § A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény 4. § (5) bekezdésében és 47. § (1) és (3) bekezdésében az „ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba” szöveg lép.
53. § (1) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kihirdető jogszabálynak a szerződés kihirdetéséről rendelkező és annak szövegét tartalmazó rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződés Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének, a szerződés ideiglenes alkalmazása esetében a Magyarország tekintetében való ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjával.
(4) Ha a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napja a szerződés kihirdetésekor nem ismert, a kihirdető jogszabály a (3) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazásának feltételeire utal azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(5) A kihirdető jogszabálynak az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok legkésőbb a (3) bekezdés szerinti időpontban hatályba lépjenek.”
(2) Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának Magyarország tekintetében való beálltára vagy ideiglenes alkalmazására a szerződés kihirdetését megelőzően került sor, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, illetve az ideiglenes alkalmazás jóváhagyását. Ha a kihirdető jogszabály vagy az azt hatályon kívül helyező jogszabály kihirdetését megelőzően az érintett nemzetközi szerződéssel összefüggésben Magyarország tekintetében már keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi kötelezettség, a nemzetközi jogi kötelezettség keletkezése vagy megszűnése időpontját a jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni.”
54. § Hatályát veszti az Nsztv. 11. § (2) bekezdése.
55. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat,
b) állapítsa meg az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti eljárás, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait és
c) állapítsa meg az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokat,
b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat és
c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit, valamint az áldozatsegítő szolgálat által készített, az áldozatok jogairól szóló tájékoztató részletes tartalmi követelményeit.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bírósági ügyintézők tanúgondozással kapcsolatos feladatait, valamint a tanúgondozás részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy – az áldozatsegítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”
56. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 9. § (3) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos” szöveg,
b) 9. § (1) és (3a) bekezdésében, 15. § (3a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés h) pontjában, 29. § (2) bekezdés i) pontjában, 30. § (5) és (5b) bekezdésében, 31/A. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklet II.1. b) pont ba) alpontjában, 1. számú melléklet II.3. c) pont ca) alpontjában, 1. számú melléklet II.9. a) pontjában, 2. számú melléklet I.2. pontjában, 2. számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontjában, 3. számú melléklet II.2. c) pontjában, 3. számú melléklet II.14. b) pontjában, 3. számú melléklet II.16. a) pontjában az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg,
c) 37. § (2) bekezdésében az „ügyvédi törvényben” szövegrész helyébe az „ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg,
d) 69. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg
lép.
57. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/B. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 33. § (3) bekezdésében a „vezető jogtanácsos” szövegrész helyébe a „vezető jogász” szöveg, lép.
58. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 13/A. § (4) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
59. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
a) 18/D. § (1) bekezdésében a „Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és” szövegrész helyébe a „Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy” szöveg,
b) 18/E. § (1) bekezdésében az „aláírásuk” szövegrész helyébe az „aláírása” szöveg
lép.
60. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18/B. § (3)–(5) bekezdése.
61. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
a) 56/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „vezető jogtanácsost” szövegrész helyébe a „vezető jogászt” szöveg,
b) 56/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető jogtanácsosként” szövegrész helyébe a „vezető jogászként” szöveg,
