c) 56/E. §-ában a „vezető jogtanácsos” szövegrész helyébe a „vezető jogász” szöveg
lép.
62. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 9. § b) pontjában és 16. § (4) bekezdés d) pontjában az „az ügyvédekről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti” szöveg lép.
63. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 20. § (2a) bekezdésében az „ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
64. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 10. §-ában a „ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett” szövegrész helyébe a „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
65. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 6. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„j) másodlagos öröklési vita:
ja) az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita,
jb) a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita.”
(2) A Hetv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölést a bizalmi vagyonkezelő a 18/A. § rendelkezései szerint a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadta, a bizalmi vagyonkezelőt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.”
66. § A Hetv. II. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Ha a jegyző vagy a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létesített, haladéktalanul írásban értesíti a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt és közli vele a végintézkedés rá vonatkozó tartalmát.
(2) A jegyző vagy a közjegyző az (1) bekezdés szerinti értesítésben felhívja a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt, hogy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban az (1) bekezdés szerinti értesítést kiadó jegyzőnek, ha pedig az értesítést a közjegyző adta ki, akkor az értesítést kiadó közjegyzőnek nyilatkozzon arról, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadja-e. A kijelölt bizalmi vagyonkezelő e nyilatkozatának ezen határidő alatt a felhívást kiadó jegyzőhöz, ha a felhívást a közjegyző adta ki, akkor a felhívást kiadó közjegyzőhöz meg kell érkeznie, az elkésve érkezett nyilatkozat hatálytalan. Erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.
(4) Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést nem fogadja el, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem jön létre. Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalomtól eltérően fogadja el, a (2) bekezdés szerinti határidő alatt nyilatkozatot egyáltalán nem tesz vagy a nyilatkozata elkésett, úgy kell tekinteni, hogy a kijelölést nem fogadja el.
(5) A bizalmi vagyonkezelőnek a kijelölés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban sem megváltoztatni, sem visszavonni nem lehet, mind a megváltoztató, mind a visszavonó nyilatkozat hatálytalan.
(6) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a jegyző adta ki, akkor a jegyző, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a közjegyző adta ki, akkor a közjegyző végzéssel állapítja meg. E végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, a közjegyzővel is – közölni kell.
(7) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét megállapító végzésnek tartalmaznia kell a végintézkedésnek a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölésre vonatkozó rendelkezéseit.”
67. § A Hetv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Leltározni kell a hagyatékban lévő
a) belföldön fekvő ingatlant,
b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint
d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.
(2) A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
(3) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)–dc) alpontjaiban meghatározott személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.
(4) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa) méhmagzat,
ab) kiskorú,
ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
ad) ismeretlen helyen lévő személy,
ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b) csak a Magyar Állam.
(5) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.
(6) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett hagyatékból (a hagyatéknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett részéből, hányadából) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti vagyontárgyakat meghaladóan, a vagyontárgyakat a hagyatéki leltárban egyedileg csak akkor kell megjelölni, ha azokat maga a végintézkedés egyedileg határozza meg, egyébként azokat elegendő a leltárban körülírással, vagy a vagyontárgyakra, vagyonrészre, vagyoni hányadra jellemző más összefoglaló megnevezéssel (így különösen ingóvagyon, követelések, befektetett eszközök, nyáj, élelmiszeripari gépek) feltüntetni.”
68. § A Hetv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Ha a hagyatéki leltár felvétele során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatékként átadva nincs, e vagyontárgyat ennek a körülménynek a megjelölésével kell felvenni a leltárba, és a hagyatéki leltárt a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőnek kell megküldeni. A hagyatéki leltárnak a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőhöz történt megküldéséről a jegyző az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt értesíti, közölve azt is, hogy a leltárt melyik közjegyzőnek küldte meg.
(2) Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is dönteni kell, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni.”
69. § (1) A Hetv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közjegyző a hagyatéki eljárást a 18/A. § (2) bekezdése szerinti közjegyzői felhívás kibocsátásával egyidejűleg, a 18/A. § (6) bekezdése szerinti, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét megállapító közjegyzői végzés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.”
(2) A Hetv. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át.”
70. § A Hetv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A hagyatéki eljárás költségét – a közjegyzői munkadíj kivételével – a hagyatéki eljárásban
a) annak kell előlegeznie,
aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte,
ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt), vagy
ac) akinek a cselekménye folytán a fordítás szükségessé vált;
b) az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált;
c) ha a b) pont szerinti személy nem állapítható meg, akkor egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(2) Az (1) bekezdés szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl –, egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(4) A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást egyéb tekintetben
a) annak kell előlegeznie,
aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy
ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt);
b) az viseli, aki örököl, aki a hagyatékból dologi hagyományosként, halál esetére megajándékozottként, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelőként, a végintézkedéssel létesített alapítványként részesül; ilyen személy hiányában az egyéb öröklésben érdekeltek, ha egyéb öröklésben érdekeltek sincsenek, akkor az, aki a hagyatéki eljárás megindulását kezdeményezte.
(5) Ha a hagyatéki eljárás költségének előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.”
71. § (1) A Hetv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és)
„a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt, a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, közérdekű meghagyás, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a végintézkedéssel létesített alapítvány jogcímén igénye nincs, vagy”
(2) A Hetv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 6. § (1) bekezdés jb) pontja szerinti másodlagos öröklési vita a hagyaték teljes hatályú átadásának nem akadálya.”
72. § (1) A Hetv. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos egyezséget köthet, amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott tartalmának. Az osztályos egyezség szerint a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőt megillető hagyatékot végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén kell átadni a 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelőnek.”
(2) A Hetv. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át, átruházás esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket ajándék jogcímén a Magyar Államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a Magyar Államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.”
73. § A Hetv. 99. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor – az ehhez szükséges mértékben – a végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így
a) a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára átruházni, valamint
b) a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki tartozások kiegyenlítésére fordítani.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal – egyébként – rendelkezni jogosult örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de ingó vagyontárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan esetén legalább három hónapos határidőt kell szabni.
(6) A vagyontárggyal rendelkezni jogosult örökösként érdekelt köteles az (5) bekezdés szerinti felhívásnak megfelelően a vagyontárgyat a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtónak kiadni, lehetővé tenni a vagyontárgy birtokbavételét és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a végrendeleti végrehajtót a (4) bekezdésben foglaltak teljesítésében akadályozza.
(7) A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a vagyontárgy átruházásának, értékesítésének.
(8) A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozásnak (4) bekezdés alapján történt kielégítését, valamint a hagyatéki vagyontárgy e célból történt átruházását, értékesítését követően, késedelem nélkül köteles az örökösként érdekeltekkel elszámolni, a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt hagyatéki vagyontárgyat (annak már megtörtént értékesítése esetén az értékesítésből befolyt és a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt ellenértéket) a vagyontárggyal – egyébként – rendelkezni jogosult öröklésben érdekeltnek kiadni.
(9) A (4)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha – akár a hagyatéki tartozás kiegyenlítésére jogosítással vagy kötelezéssel együtt, akár enélkül – a végintézkedés arra jogosítja vagy kötelezi a végrendeleti végrehajtót, hogy a hagyatékot vagy annak meghatározott részét, hányadát vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgyat értékesítsen és az abból befolyt ellenértéket a végintézkedés rendelkezései szerint az örökösként érdekeltnek adja ki.”
74. § A Hetv. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrendeleti végrehajtó feladatát, jogait és kötelezettségeit a végintézkedés szabja meg, az örökösként érdekeltek a végrendeleti végrehajtót csak a 99. § (1) bekezdés keretei között, ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, akkor a 99. § (2) bekezdés keretei között utasíthatják.”
75. § (1) A Hetv. 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:)
„a) a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével (ideértve a végrendeleti végrehajtói feladat teljesítését is), a végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnésére vonatkozó végintézkedési rendelkezés hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével,”
(2) A Hetv. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól a hagyatéki eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a többi öröklésben érdekelt, valamint az személy, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kellene, közösen kérik.”
76. § A Hetv. 110. § (2) bekezdés l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)
„l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,
m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,
n) a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott, valamint
o) a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott”
(végzés ellen.)
77. § A Hetv. VII. Fejezete a következő 118/A. és 118/B. §-sal egészül ki:
„118/A. § (1) A közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az országos kamarának a közjegyzők, valamint a szolgáltatók részére rendelkezésre álló, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: megkereső rendszer) használatával jár el.
(2) A 118. § (5) bekezdése szerinti, közjegyző általi adatigénylés iránti megkeresés, valamint az arra adott válasz adattartalma a megkereső rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A megkereső rendszerben rögzített adatokat – a rendelkezésre álló adatoknak a szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása és a hagyatéki eljárás lefolytatásának gyorsítása érdekében – a közjegyző kezeli. A megkereső rendszerben rögzített, titkosított adatok kezelésére – a titkosítás feloldása nélkül – a megkereső rendszer működtetésével összefüggésben az országos kamara is jogosult.
(3) A megkereső rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a megkereső rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé.
(4) A megkereső rendszer a közjegyzők, valamint a szolgáltatók (a továbbiakban együtt: felhasználók) számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A megkereső rendszerben a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(5) Az országos kamara 30 napig őrzi a megkereső rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített megkereséseket, 10 évig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a megkeresés adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).
(6) A megkeresést annak kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A megkereső rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, az országos kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.
(7) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a) a közjegyző által a szolgáltatók részére kézbesítendő megkeresést a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
b) a szolgáltatók által a közjegyzőnek kézbesítendő iratot a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett közjegyző részére küldje meg.
(8) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő megkeresés informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.
118/B. § (1) A megkereső rendszer – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2) A megkereső rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a megkereső rendszer a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a megkereső rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.
(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a megkereső rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a megkereső rendszer működését.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a megkereső rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a megkereső rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
(5) A megkereső rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozására képes eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.”
78. § A Hetv. a következő 125. §-sal egészül ki:
„125. § A megkereső rendszerhez történő csatlakozásig, de legfeljebb 2018. december 31-ig a közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus kapcsolattartási út alkalmazásával jár el.”
79. § A Hetv.
a) 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara)” szöveg,
b) 28. § (6) bekezdésében a „vagyonrendelőt, további” szövegrész helyébe a „vagyonrendelőt (a vagyonrendelő jogutódát), valamint – ha az ismert, akkor – a további” szöveg,
c) 101. § (5) bekezdésében az „öröklésben érdekeltekkel közölni” szövegrész helyébe az „öröklésben érdekeltekkel és azzal a személlyel, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kell, közölni” szöveg,
d) 118. § (5) bekezdésében az „a pénzforgalmi szolgáltatónál” szövegrész helyébe az „a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban együtt: szolgáltató)” szöveg,
e) 118. § (5) bekezdésében az „a pénzforgalmi szolgáltatóktól” szövegrész helyébe az „a szolgáltatóktól” szöveg
lép.
80. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Védekezés céljából készült irat esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
81. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. szóló törvény (a továbbiakban: Bszi.) 166. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétett határozatban – ha törvény másként nem rendelkezik – nem kell törölni)
„b) a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét,”
(2) A Bszi. XII. Fejezete a következő 52/A. alcímmel egészül ki:
„52/A. A polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartása
166/A. § (1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítési fikció beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.
(2) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.”
(3) A Bszi. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„172. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő megjelölésére, valamint
b) a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás költségtérítésének összegére és megfizetése módjára
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
82. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 9. § (1) bekezdésében az „az ügyvédekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
83. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a) 3:95. § (2) bekezdésében és 3:102. § (4) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg,
b) 3:100. § (1) bekezdésében, 3:101. § (1) bekezdésében és 3:329. § (1) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg ,
c) 3:331. § (3) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrészek helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg
lép.
84. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/C. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha
a) arról kutatási másolat készül vagy
b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult.
(3) Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben, az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy – az irat vagy iratrész pontos megjelölésével – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (7) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.
(5) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.
(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(7) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.
(8) Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén az MNB kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a méreteinél és súlyánál fogva arra alkalmas.
(9) Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben – a (8) bekezdésben foglalt korlátozással – az MNB-nek adja ki.
(10) A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.”
85. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
86. § (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 9. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést)
„b) ellenjegyző ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, ha a szerződő felek ezzel is meghatalmazták és a felek képviseletében regisztrált felhasználóként jár el, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (1)–(4) bekezdése szerinti ellenőrzést követően”
(a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve az annak alapján nyilvántartandó adatokat a 7. § alkalmazásával rögzíti a nyilvántartásban.)
(2) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 21. § c) pontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
87. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
a) 226/A. § (3) bekezdésében a „jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosa” szöveg, a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg,
b) 243. § (2) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg
lép.
88. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 18/A. § (1) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
89. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
(2) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
a) 55. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogtanácsost” szövegrész helyébe a „jogászt” szöveg,
b) 20. alcímének címében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „jogász” szöveg,
c) 59. § (1) bekezdésében a „vezető jogtanácsosa” szövegrész helyébe a „vezető jogásza” szöveg,
d) 59. § (2) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „jogász” szöveg
lép.
90. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „,valamint – egyéni vállalkozó hitelszerződésével összefüggésben – a vele munkaviszonyban álló jogtanácsos” szövegrész.
91. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 145. § (7) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg,
b) 195. § (7) bekezdésben az „az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében” szöveg
lép.
92. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban E-ügyintézési tv.) 108. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyeket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (6) bekezdése megjelöl.”
(2) Az E-ügyintézési tv. 1. § 29. pontjában a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg lép.
93. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy, amelyet a bíróság nyilvántartásba vesz. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított.”
94. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. § (6) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg lép.
95. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,”
(2) A Pp. 65. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint”
(3) A Pp. 71. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn.”
(4) A Pp. 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:]
„b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,”
(5) A Pp. 259. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha keresetlevéllel indult per esetében a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontjában vagy (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt valamely ok miatt a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a 255. § (1) bekezdésében meghatározott per esetében az eljárást hivatalból meg kell szüntetni.”
(6) A Pp. 259. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
(7) A Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
„b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni,”
(8) A Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
„e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,”
(9) A Pp. 459. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.
(5) A perben részítélet meghozatalának nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.”
(10) A Pp. 509. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.”
(11) A Pp. 515. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„515. § [Intézkedések a keresetlevél alapján]
(1) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását kérelemre, indokolt esetben felfüggesztheti. A kérelem tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti, ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke ezt indokolja. A felfüggesztő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
(12) A Pp. 594. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A 325. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy)
„b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor van a 325. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő.”
(13) A Pp. 595. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A biztosíték adása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzés ellen az alperes külön fellebbezéssel élhet.”
(14) A Pp. 603. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a közjegyzői iratanyag megérkezését követően a bíróság intézkedik az Fmhtv. szerinti értesítés, felhívás, tájékoztatás és figyelmeztetés felperessel történő közlése iránt, azzal hogy a felhívás teljesítésére harminc napos határidőt kell meghatározni.”
(15) A Pp. 606. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell. Az áttérés iránti kérelem visszautasításáról vagy elutasításról szóló végzést a bíróság a féllel, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel papír alapon közli. A végzés ellen papír alapon is előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A papír alapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem visszautasítása vagy elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni, azt – az ismételten hiányos vagy alaptalan áttérés iránti kérelem előterjesztésének esetét kivéve – elektronikus úton nem kell benyújtani.”
(16) A Pp. 628. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„g) a polgári peres eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
(17) A Pp. 630. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel. A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben az elektronikus kapcsolattartás tekintetében az E-ügyintézési tv. 12., 20. és 57. §-át, 101–103. §-át, valamint VII., VIII. és XIV. Fejezetét kell alkalmazni.
(7) A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/H. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján, az általa megadott elektronikus levélcímre – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott idő elteltével – értesítést kap.”
96. § A Pp.
a) 67. § (4) bekezdése a „jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai jogtanácsos” szöveggel,
b) 75. § (3) bekezdése a „jogi előadó” szövegrész helyett az „ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)” szöveggel,
c) 101. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a „befejező” szövegrész helyett a „befejező vagy az eljárás megszűnését megállapító” szöveggel,
d) 102. § (6) bekezdése az „a (3)–(5)”szövegrész helyett az „az (1)–(5)” szöveggel,
e) 104. § (1) bekezdése az „az intézkedéseit” szövegrész helyett a „soron kívül jár el, az intézkedéseit” szöveggel,
f) 114. § (3) bekezdése az „Ügyvédi képviselet” szövegrész helyett az „Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet” szöveggel, az „az ügyvédnek” szövegrész helyett az „az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak” szöveggel,
g) 176. § (1) bekezdés b) pontja a „bíróságot és a választottbíróságot” szövegrész helyett a „bíróságot” szöveggel,
h) 182. § (2) bekezdése a „visszautasító” szövegrész helyett az „e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító” szöveggel,
i) 249. § (1) bekezdése az „a perfelvételi tárgyaláson” szövegrész helyett a „bármely tárgyaláson” szöveggel,
j) 273. §-a a „teljesíti” szövegrész helyett, a „haladéktalanul teljesíti” szöveggel,
k) 316. § (3) bekezdése az „a jelen” szövegrész helyett a „törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen” szöveggel,
l) 355. § (4) bekezdése a „végzés” szövegrész helyett a „kiegészítés iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzés” szöveggel,
m) 400. § (1) bekezdése a „393. §-ban” szövegrész helyett a „393–395. §-ban” szöveggel,
n) 547. §-a a „házassági” szövegrészek helyett a „házastársi” szöveggel,
o) 549. § (2) bekezdése a „Ha ezt” szövegrész helyett az „Ennek elmulasztása esetére, vagy ha ezt” szöveggel,
p) 614. § (1) bekezdése a „valamint a 176. § (1) bekezdés k)” szövegrész helyett az „a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a)” szöveggel,
q) 618. § (1) bekezdés záró szövegrésze a „keresetlevelet” szövegrész helyett a „keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást,” szöveggel
lép hatályba.
97. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
a) 27. § (1), (3) és (4) bekezdése,
b) 28. § c) pontja,
c) 76. § b) és d) pontja,
d) 219. § (2) bekezdése,
e) 262. § (2) bekezdése,
f) 456. § (19) bekezdése és
g) 457. § 22. pontja.
98. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe következő rendelkezés lép és az 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed arra, aki)
„b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja,
c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol.”
(2) A Pmt. 73. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai jogtanácsost – az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.
(1b) A kamarai jogtanácsost az e törvény szerinti szolgáltatónak minősülő ügyfele számára a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”
(3) A Pmt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogi előadó a bejelentést annál a kamarai jogtanácsosnál teszi meg, akinek az irányításával a 73. § (1a) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenységet gyakorolja. A kamarai jogtanácsos a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának.”
(4) A Pmt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) Az e törvényben meghatározott felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról, valamint az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül.”
(5) A Pmt.
a) 1. § (1) bekezdés l) pontjában az „ügyvédre” szövegrész helyébe az „ügyvédre, európai közösségi jogászra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra” szöveg,
b) 5. § d) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe az „a kamarai jogtanácsosokra, valamint” szöveg,
c) 5. § d) pont da) alpontjában az „ügyvédek” szövegrész helyébe az „ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok” szöveg,
d) 5. § d) pont da) alpontjában, 75. § (3) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek helyébe az „ügyvéd, kamarai jogtanácsos” szöveg,
e) 75. § (5) bekezdésében az „Az ügyvéd” szövegrész helyébe az „Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos” szöveg,
f) 66. § (4) bekezdésében az „ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.)” szövegrész helyébe az „ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)” szöveg,
g) 19. alcím címében az „ügyvédekre” szövegrész helyébe az „ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra” szöveg,
h) 73. § (1) bekezdésében az „Üt. 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Üttv. 2. § (1) bekezdésében” szöveg,
i) 73. § (3) bekezdésében az „ügyvédet” szövegrész helyébe az „ügyvédet és a kamarai jogtanácsost” szöveg,
j) 74. § (1) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75. § (4) bekezdésében az „az ügyvéd” szövegrészek helyébe az „az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos” szöveg,
k) 75. § (2) bekezdésében az „ügyvédhez” szövegrészek helyébe az „ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz” szöveg,
l) 75. § (3) bekezdésében a „73. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „73. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg,
m) 76. § (4) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott szabályzatot” szöveg
lép.
99. § Hatályát veszti a Pmt. 76. § (2) bekezdése.
100. § (1) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.”
(2) A Vbt. 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről és a megfizetésével összefüggésben felmerülő terhek viseléséről az elnökségbe tagot delegáló jogi személyek állapodnak meg.”
(3) A Vbt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A 61. § (4) bekezdése szerinti jelentős tapasztalattal az a személy rendelkezik, akinek a neve legalább öt éve fel van tüntetve valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján (névjegyzékén), vagy legalább öt éve rendszeresen jogi képviseletet lát el választottbírósági ügyekben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke visszautasítja annak a személynek az elnökségbe delegálását, aki nem felel meg az elnökségbe delegálhatóság e törvényben meghatározott feltételeinek.”
(4) A Vbt. 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„66. § Az 1. § (3) bekezdés, a 8. §, a 41. § és az 56. § rendelkezéseit a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.”
101. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 42. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.”
(2) Az Üttv. 110. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség
a) a kötelezettség teljesítéséért ténylegesen felelős természetes személyt, vagy
b) ha ez a személy nem állapítható meg, vagy a területi kamara fegyelmi hatásköre nem terjed ki rá, az irodavezető ügyvédet – több irodavezető esetén az irodavezető ügyvédeket közösen – terheli.”
(3) Az Üttv. 127. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.”
(4) Az Üttv. 127. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Ha az eljárás alá vont személy)
„b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.”
(5) Az Üttv. 158. § (1) bekezdésének 20. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik)
„20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról,”
(6) Az Üttv. 186. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni.”
(7) Az Üttv. 208. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérelmet elektronikus úton kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó határozat alapján a 2018. január 1-től hatályos szabályok alkalmazásával 2018. január 1-jét megelőzően is
a) leteheti a kérelmező az e törvény szerinti esküt vagy fogadalmat,
b) kibocsátható, előállítható és kiadható a kérelmező részére az e törvény szerinti, 2018. január 1-jétől használható arcképes igazolvány.”
(8) Az Üttv. 208. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege)
„a) 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig káreseményenként legalább tízmillió forint,”
(9) Az Üttv. 208. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:
„(34) Ha a 2018. január 1-je előtt indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban alkalmazandó jogszabály jogtanácsos jogi képviseleti jogáról rendelkezik, 2018. január 1-jétől jogi képviselőként – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kamarai jogtanácsos járhat el, és az e jogszabályoknak a jogi előadóra vonatkozó szabályai szerint 2018. január 1-jétől ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó járhat el.”
(10) Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
102. § Az Üttv.
a) 43. § (1) bekezdése, 44. § (4) bekezdése, 158. § (1) bekezdés 28. pontja a „munkáltatójának” szövegrész helyett az „ügyfelének” szöveggel,
b) 44. § (3) bekezdése a „c)–d)” szövegrész helyett a „b)–d)” szöveggel,
c) 66. § (3) bekezdése és 70. § (3) bekezdése „a munkaviszonya keretei között” szövegrész helyett az „a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben” szöveggel,
d) 73. § (2) bekezdése a „kihirdetetett” szövegrész helyett a „kihirdetett” szöveggel,
e) 113. § (2) bekezdése a „szüneteltetése” szövegrész helyett a „szüneteltetése vagy felfüggesztése” szöveggel,
f) 157. § (1) bekezdés d) pontja a „kamarai jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd” szöveggel
g) 158. § (1) bekezdés 3. pontja a „tevekénységhez” szövegrész helyett a „tevékenységhez” szöveggel,
h) 159. § (4) bekezdés b) pontja a „küldöttgyűlést” szövegrész helyett a „küldöttgyűlésnek” szöveggel,
i) 178. § (4) bekezdése a „megszűnését követő” szövegrész helyett a „megszűnésének napját követő” szöveggel,
j) 186. § (5) bekezdése az „(1) bekezdés szerinti” szövegrész helyett az „(1) és (2) bekezdés szerinti” szöveggel,
k) 209. § a) pontja a „megszerzésétől eltérő” szövegrész helyett a „megszerzése országától eltérő” szöveggel,
l) 209. § b) pontja az „a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony” szövegrész helyett az „az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges” szöveggel
lép hatályba.
103. § (1) Nem lép hatályba az Üttv. 106. § (4) bekezdés a) pontjában a „,továbbá nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az Üttv.
a) 154. § (3) bekezdése,
b) 159. § (4) bekezdés e) pontja.
104. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 1–12. §, a 14–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–52. §, az 55–94. §, a 98. § és a 99. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 13. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
1. Az Üt tv. 1. melléklet 48. sora a következő szöveggel lép hatályba:
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| „48 | nyelvtudás | + | + | + | + | + | + | + | + | –” |
