b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját
követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről a menekültügyi hatósághoz „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, a közlést hirdetmény útján kell teljesíteni.
(4) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.
(5) A kifogásnak a menekültügyi hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
b) az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.
(6) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. A kifogás elbírálása során az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha
a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik.
(8) A hirdetmény útján közölt döntést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. Hirdetményi közlést követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem alkalmazhatók.
(9) A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. A hirdetmény tartalmazza a kifüggesztés napját, az eljáró hatóság megnevezését és az ügy számát. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel.
Képviselet és meghatalmazás
32/T. § (1) Ahol e törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, valamint az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.
(2) A meghatalmazott köteles írásban igazolni képviseleti jogosultságát. A meghatalmazást közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.
(3) A menekültügyi hatóság végzéssel visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására vagy képviseleti jogosultságát felszólításra sem igazolja. A képviselet visszautasítása esetén az ügyfél új képviselőt választhat vagy személyesen eljárhat.
(4) A meghatalmazás kiterjed a folyamatban lévő eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra, kivéve, amelyeket csak személyesen lehet megtenni, vagy amelyeket maga a meghatalmazás is kizár.
(5) Akit a 32/X. §-ban szereplő magatartása miatt az eljárás korábbi szakaszában eljárási bírsággal sújtottak, annak a hivatkozott bekezdés szerinti ismételt magatartása miatt a képviseleti jogosultságát a menekültügyi hatóság végzéssel visszautasíthatja. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
A kapcsolattartásra vonatkozó szabályok
32/U. § (1) A menekültügyi hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a menekültügyi hatóság határozza meg.
Betekintés az eljárás irataiba
32/V. § (1) Az eljárás irataiba történő betekintéssel összefüggésben az Ákr. 33-34. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy felhasználói vagy megismerési engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba.
(2) A menekültügyi hatóság végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról, a végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.
(3) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a menekültügyi hatóság kérelemre hitelesíti.
Az eljárás további résztvevői
32/W. § (1) A meghallgatás kezdetén a menekültügyi hatóság megállapítja az eljárás további résztvevőinek személyazonosságát. A menekültügyi hatóság felhívja az eljárás további résztvevőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.
(2) Az eljárás további résztvevőinek kizárására az Ákr. 22-24. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az eljárás további résztvevőjét figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték vagy adat szolgáltatásának, valamint a hamis tolmácsolás következményeire.
(4) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni, azzal, hogy a - 34. § (1) és (2) bekezdéseinek figyelembevételével - a fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli és azt megelőlegezi.
(5) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.
Az eljárás akadályozásának következményei
32/X. § Az eljárás akadályozásának következményeire - így különösen ha az ügyfél vagy az eljárás további résztvevője hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítékot vagy adatot szolgáltat, hamis tartalommal tolmácsol, vagy az eljárás lefolytatását más módon szándékosan akadályozza, vagy késlelteti, vagy az eljárás bármely szereplőjével szemben nem a közigazgatási eljárásokban elvárható módon jár el - az Ákr. 77. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
Pénzügyi követelés végrehajtása
32/Y. § (1) Ha a kötelezett személy a menekültügyi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a döntés végrehajtható. A végrehajtást a menekültügyi hatóság végzéssel rendeli el. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(2) Az e törvény alapján biztosított, jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összegének visszafizetése érdekében - az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén - a menekültügyi hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg végrehajtását. A jogosulatlanul felvett támogatás, a jogosulatlanul igénybe vett, valamint a jogosulatlanul térítésmentesen igénybe vett ellátás költsége köztartozás, végrehajtását az állami adó- és vámhatóság foganatosítja.
(3) A végrehajtás foganatosítására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
(6) A végrehajtást a menekültügyi hatóság indokolt esetben végzéssel felfüggesztheti, amelyről a kötelezettet és a végrehatást foganatosító szervet értesíti. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(7) Ha a felfüggesztést indokoló körülmény megszűnt, a végrehajtást folytatni kell.
(8) A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a követelés elévült vagy a további eljárási cselekményektől már nem várható eredmény. A végrehajtást foganatosító szerv a megszűnési okról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő menekültügyi hatóságot értesíti.
(9) A végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év elteltével elévül.
(10) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
(11) Nem számít bele az elévülési időbe a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama.”
71. § A Met. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.
(2) A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes.
(3) Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül, kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a felmerülő költségek megtérítéséről dönt.
(4) A menekültügyi hatóság (3) bekezdés szerinti végzését a hatóság közli az eljárásban részt vevő személyekkel és azon hatóságokkal, amelyek eljárásában a döntés relevanciával bír. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
(5) A menedékjogot élvező személy az eljárási költségek viselése alól - kérelmére, indokolt esetben - teljes vagy részleges személyi költségmentességben részesülhet.”
72. § A Met. 35/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”
73. § A Met. 49. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az átadásról rendelkező végzés három napon belül közigazgatási perben megtámadható.
(7) A keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(8) A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
(9) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.”
74. § A Met. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.
(2) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntés közigazgatási perben megtámadható.
(3) A keresetlevelet a döntés közlésétől számított hét napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(4) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül dönt.
(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg. A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
(6) A közigazgatási perben - az 51. § (2) bekezdés e) és (7) bekezdés h) pontja alapján hozott menekültügyi döntések kivételével - a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”
75. § A Met. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján hozott döntés közigazgatási perben megtámadható. A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”
76. § A Met. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Az e törvény által szabályozott eljárásokban a szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik.
(2) Az e törvényben meghatározott kivétellel a szakhatósági eljárás határideje 15 nap.
(3) A szakhatóság állásfoglalásától a menekültügyi hatóság nem térhet el, ha az abban foglaltak elbírálása nem tartozik a hatáskörébe.
(4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
(5) Ha a szakhatóság utólag észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a menekültügyi hatóság határozatának vagy eljárását megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.
(6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmazza
a) a szakhatóság megnevezését,
b) az ügy azonosításához szükséges adatokat,
c) a szakhatóság állásfoglalását,
d) döntését megalapozó jogszabályhelyeket,
e) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.”
77. § A Met. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A kérelmet elutasító határozat nyolc napon belül közigazgatási perben megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(2) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(3) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha
a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,
b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy
c) az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.
(4) A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a bírósági határozat meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg.
(6) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
78. § (1) A Met. 75. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetén közigazgatási pernek nincs helye.
(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozatot megtámadó keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen, nyolc napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.”
(2) A Met. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”
79. § A Met. 75/A. §-át megelőző alcíme és 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata
75/A. § A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során a VII. Fejezet és az 56-68. §-t megfelelően kell alkalmazni.”
80. § A Met. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a VII. Fejezet, valamint a 66. § (2) bekezdés a) pontja megfelelően alkalmazandó.”
81. § A Met. 80/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés közigazgatási perben megtámadható.”
82. § (1) A Met. 80/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben előterjesztett vagy a gyorsított eljárásban hozott elutasító döntést három napon belül lehet megtámadni. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.”
(2) A Met. 80/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.”
83. § (1) A Met. X. Fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„ADATKEZELÉS ÉS NYILVÁNTARTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
(2) A Met. a 81. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A menekültügyi nyilvántartás”
84. § A Met. a 83. §-t követően a következő alcímmel és 83/A. §-sal egészül ki:
„A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítványra, hatósági igazolványra, illetve a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok
83/A. § (1) A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, valamint a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) határozat.
(2) A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés mint döntés, a bejegyzés napján válik véglegessé.
(3) A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartással kapcsolatos határozat egyszerűsített közigazgatási perben megtámadható.
(4) Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az ügyfél tudomására jutott.
(5) A menekültügyi hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni az általa vezetett hatósági nyilvántartásban.
(6) A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki, ami az ügyfél kérelmére papíralapon is kiadható.
(7) Ha a hatósági bizonyítványt a menekültügyi hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
(8) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a menekültügyi hatóság nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.
(9) A menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül állítja ki.
(10) A menekültügyi hatóság - kormányrendeletben meghatározott esetben és adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.”
85. § (1) A Met. a 84. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A befogadó állomás, a járási hivatal, az önkormányzat és a támogatást folyósító szervek által vezetett nyilvántartások”
(2) A Met. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A befogadó állomás (1)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére a 83/A. § (1)-(9) bekezdését kell alkalmazni.”
86. § A Met. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek (1)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
87. § A Met. a 86. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Adatigénylés és adattovábbítás”
88. § A Met. 86. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:
(A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben - adatokat igényelhet)
„e) közvetlen hozzáféréssel az elektronikus anyakönyvből,
f) közvetlen hozzáféréssel az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából,
g) a papíralapú anyakönyvnek az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatairól, és
h) az elektronikus és papíralapú anyakönyvi alapiratokból.”
89. § A Met. a következő 86/A. §-sal egészül ki:
„86/A. § A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”
90. § (1) A Met. a 89/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás”
(2) A Met. 89/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felelős Hatóság (1)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
91. § A Met. a következő 92/D-92/E. §-sal egészül ki:
„92/D. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv.4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A Módtv.4. 59. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
92/E. § (1) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatás késedelmes visszafizetése miatt a folyósító pénzintézet által felszámolt, a tőke összegét meghaladó járulékos költségeket a menekültügyi hatóság vezetője a tőke összeg megtérülése mellett - kivételes méltányosságot igénylő esetben - kérelemre elengedheti.
(2) A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
92. § A Met. 93. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségmentesség szabályait.”
93. § A Met.
a) 32. § (3) bekezdésében a „határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „határozat közigazgatási perben megtámadható”,
b) 71/A. § (11) bekezdésben és 80/K. § (7) bekezdésében a „felülvizsgálati kérelmet” szövegrészek helyébe a „keresetlevelet”,
c) 25/D. § (2) bekezdés e) pontjában a „három” szövegrész helyébe az „egy”,
d) 31/D. § (4) bekezdésében az „ügygondnokot rendel ki” szövegrész helyébe az „ügygondnokot és tolmácsot rendel ki”,
e) 36. § (8) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat iránti kérelme” szövegrész helyébe a „közigazgatási per iránti keresetlevele”,
f) 66. § (5) bekezdésében a „végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „végzés - az 53. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közigazgatási perben megtámadható”,
g) 71/A. § (11) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.)”,
h) 71/A. § (14) bekezdésében a „felülvizsgálati” szövegrész helyébe a „közigazgatási peres”,
i) 80/K. § (4) bekezdésben a „végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye” szövegrész helyébe a „végzés közigazgatási perben nem támadható meg”,
j) 27. §-ban, 31/H. § (4) bekezdésben, 42. § (2) bekezdésben, 45. § (9) bekezdésben, 54. § (1) bekezdésben, 80/K. § (11) bekezdésben, 92/C. §-ban, a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges”,
k) 80/K. § (7) bekezdésben a „felülvizsgálati kérelmet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet”
szöveg lép.
94. § Hatályát veszti a Met.
a) 26. § (5) bekezdése,
b) 32. § (3) bekezdésében az „amely határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja” szövegrész.
c) 36. § (5) bekezdése,
d) 44/A. §-a,
e) 46. §-a, 46. §-át megelőző alcíme,
f) 46/A. §-a,
g) 66. § (1) bekezdése,
h) 71/A. § (9) bekezdése,
i) 71/A. § (10) bekezdésében a „- bírósági titkár -”szövegrész,
j) 78. § (2) bekezdése.
95. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (6) bekezdésében szereplő „megállapítása céljából” szövegrész helyébe a „megállapítása, továbbá az ellátási és integrációs feladatai ellátása céljából” szöveg lép.
96. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. 81/B. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]
„c) a menekültügyi hatóság a menekültkéni, oltalmazottkénti, menedékeskénti és befogadottkénti elismerésre, a státuszok felülvizsgálatára és visszavonására irányuló, továbbá ellátási és integrációs feladatai ellátása érdekében.”
97. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény
a) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek;
b) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
98. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 118. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
„g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
99. § Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
100. § Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
