1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha gazdálkodó szervezet vagyonába tartozó vagyontárgy ismeretlen helyen van, és a gazdálkodó szervezet vezetője a vagyontárgy fellelhetőségi helyéről nyilatkozni nem tud vagy a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a vagyontárgy fellelhetőségi helyének megállapítása érdekében elrendeli annak körözését. Ha a körözés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság a körözést visszavonja.”
(2) A Cstv. a következő 83/T. §-sal egészül ki:
„83/T. § E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi CXLIV. törvény) módosított 33. § (1a) bekezdését és 33. § (2) bekezdését a 2017. évi CXLIV. törvény hatálybalépését követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.”
(3) A Cstv. 33. § (2) bekezdésében a „végrehajtói kézbesítéssel” szövegrész helyébe a „végrehajtói kézbesítéssel, illetve tárgykörözéssel” szöveg lép.
2. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a 72. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből”
(2) A Vht. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § A fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó keresményének – a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül –, illetve egyéb letéti pénzének – a 74. §-ban meghatározott kivétellel – legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.”
(3) A Vht. 74. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Mentes a letiltás alól)
„k) a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,”
3. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 6. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Eljárási jogsegély iránti megkeresés az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott feltétel hiányában is teljesíthető, ha a megkeresett állam e tekintetben is biztosítja a viszonosságot. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.”
4. § Az Nbjt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A büntetőeljárás átadható, ha – különösen az elkövetés helyére, a terhelt lakó- vagy tartózkodási helyére vagy a sértett érdekeire figyelemmel – célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.
(2) A büntetőeljárás átadásának, illetve a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés előterjesztésének nem akadálya, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt a megkeresett államban már büntetőeljárás van folyamatban.”
5. § Az Nbjt. 38–42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„38. § (1) A büntetőeljárás átadása iránt – a büntetőeljárást folytató bíróság vagy az ügyész (a továbbiakban: magyar igazságügyi hatóság) előterjesztése és az eljárás iratainak megküldése alapján – a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A legfőbb ügyész vagy a miniszter a büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem előterjesztésének indokoltságát külföldi állam kezdeményezésére is megvizsgálhatja.
39. § (1) A büntetőeljárás átadása érdekében a legfőbb ügyész vagy a miniszter – indokolt esetben a megkeresés előterjesztését megelőzően is – a külföldi állammal egyeztetést folytathat, különösen
a) az iratok, illetve azok meghatározott részének átadásáról, az átadás módjáról és az iratok lefordításának szükségességéről,
b) a büntetőeljárásban lefoglalt vagy bűnjelként kezelt dolgokról, azok átadásáról és az átadás módjáról,
c) a büntetőeljárásban zár alá vett vagyonról.
(2) A büntetőeljárás átadása esetén a Magyarországon folytatott eljárási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő ország által előterjesztett jogsegély iránti megkeresés alapján teljesítették volna. Az iratok, tárgyak, illetve vagyontárgyak átadása tekintetében az eljárási jogsegély rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
40. § (1) Ha a terhelt a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés alapjául szolgáló magyar büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a legfőbb ügyész vagy a miniszter a terhelt átszállításáról a megkeresett állammal egyeztetést folytat.
(2) A terhelt átszállítására csak a magyar büntetőeljárás átvételét követően kerülhet sor.
(3) Ha a büntetőeljárás átadása érdekében a magyar büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban lévő, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt átszállítására kerül sor, a kényszerintézkedés a terhelt külföldi hatóság részére történő átadásáig tart.
(4) Ha a terhelt házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll, és a (3) bekezdés szerinti egyeztetés alapján átadására más módon nem kerülhet sor, az eljárást folytató bíróság vagy az ügyész az átszállítása érdekében a terhelt őrizetét rendelheti el. Az átszállítási őrizet elrendelése az alkalmazott személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem érinti. A terhelt átszállítási őrizete a terhelt külföldi hatóság részére történő átadásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Az átszállítási őrizetet meg kell szüntetni, ha a tartama alatt a terhelt átszállítása elháríthatatlan akadály miatt nem hajtható végre. Ebben az esetben a terhelt őrizete az átszállítása érdekében ismételten elrendelhető.
(5) A terhelt átszállításáról a külföldi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(6) Ha a büntetőeljárás átadására oly módon kerül sor, hogy a terhelt a magyar büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a 13. § (2) bekezdését, a 15. §, illetve a 16. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
41. § (1) A büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem előterjesztését követően a büntetőeljárás folytatható, de nem kerülhet sor
a) a nyomozás megszüntetésére,
b) vádemelésre, a vádemelés elhalasztására,
c) az ügy közvetítői eljárásra utalására, vagy
d) ügydöntő határozat hozatalára.
(2) A büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem a külföldi állam átvételről szóló döntéséig vonható vissza.
42. § (1) Az eljárást folytató ügyész vagy bíróság – a terhelt átszállítására és a büntetőeljárásban lefoglalt dolgok átadására is figyelemmel – a külföldi államnak a büntetőeljárás átvételéről szóló döntését követően megállapítja, hogy a büntetőeljárás átadására került sor és a büntetőeljárást a továbbiakban a külföldi állam hatósága folytatja le, és erre tekintettel a Magyarországon folytatott eljárást megszünteti.
(2) Az eljárást megszüntető határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Az átadott büntetőeljárás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – Magyarországon nem folytatható.
(4) A bíróság vagy az ügyész az átadott büntetőeljárás folytatását rendeli el, ha
a) az átvevő külföldi állam a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos döntését visszavonja,
b) az átvevő külföldi állam a büntetőeljárás átvételét követően megállapítja, hogy a büntetőeljárás átvételére nem kerülhetett volna sor,
c) az átadott büntetőeljárás lefolytatását Magyarország átveszi.”
6. § Az Nbjt. 43. és 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„43. § (1) Külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvehető, ha – különösen az elkövetés helyére, a terhelt lakó- vagy tartózkodási helyére, vagy a sértett érdekeire figyelemmel – célszerű, hogy azt Magyarországon folytassák le.
(2) A külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvételének nem akadálya, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt Magyarországon már büntetőeljárás van folyamatban.
(3) Ha egy külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvétele indokolt, a legfőbb ügyész a büntetőeljárás átadása érdekében a külföldi államot megkeresheti.
44. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.
(2) A büntetőeljárás átvételével kapcsolatos egyeztetésre a 39. §-t és a 40. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3) A külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt átvételére csak a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos döntést követően kerülhet sor.
(4) Ha a terhelt az átvétellel érintett büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és átszállítására a büntetőeljárás átadásával összefüggésben került sor, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak, a terhelt átvételekor az ügyészség elrendeli a terhelt őrizetét.
(5) A terhelt átszállításáról a külföldi állammal történt megállapodásban foglaltak szerint, illetve a külföldi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a NEBEK gondoskodik.
(6) Ha a büntetőeljárás átvételére oly módon került sor, hogy a terhelt a külföldi büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a 34/A. §-t megfelelően kell alkalmazni.”
7. § Az Nbjt. III. Fejezetének 2. Címe a 44. §-t követően a következő 44/A–44/B. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Az átvett büntetőeljárásban végrehajtott eljárási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély alapján végezték volna.
(2) Ha a büntetőeljárás átvételére a külföldi államban történt vádemelést követően kerül sor, az ügyész a Be. 216. § (1) bekezdése, indokolt esetben a Be. 310. §-a alapján jár el.
(3) Ha az átvett büntetőeljárásban a külföldi hatóság a terheltet gyanúsítottként kihallgatta, vagy vele szemben vádemelésre került sor, a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatása időpontjának a büntetőeljárás átvételéről hozott döntést kell tekinteni. Ha a büntetőeljárás átvételére oly módon került sor, hogy a terhelt a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelése időpontjának a külföldi elrendelés időpontját kell tekinteni.
(4) Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt a felhívás kézbesítésétől kell számítani.
44/B. § (1) A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.
(2) Ha az átvett büntetőeljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába a külföldi államban folyamatban volt büntetőeljárásban a terhelttel szemben elrendelt külföldi fogvatartás vagy házi őrizet teljes időtartamát be kell számítani.”
8. § Az Nbjt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) Ha
a) a Btk. 3. §-a alapján Magyarországnak nincs joghatósága, vagy a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész nem rendeli el, vagy
b) a büntetőeljárás megszüntetése esetén a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében külföldi állam joghatósága állapítható meg, és
az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező külföldi államban a büntetőeljárás eredményes lefolytatása várható, a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét a külföldi államnál.
(2) Ha a büntetőeljárás átadására került sor, az (1) bekezdés b) pontja alapján a büntetőeljárás megszüntetését követően a külföldi államnál feljelentés nem tehető.
(3) A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy a miniszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészt, illetve a bíróságot tájékoztatni kell.
(4) A külföldi államnál tett feljelentés önmagában nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.”
9. § Az Nbjt. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„V. Fejezet
Eljárási jogsegély
1. Cím
Eljárási jogsegély előterjesztésének és teljesítésének szabályai nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában
61. § (1) Nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, illetve nem terjeszthető elő
a) ha az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül,
b) ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez kényszerintézkedés alkalmazása szükséges,
c) ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez fogvatartott személy átszállítása szükséges,
d) ellenőrzött szállítás esetén,
e) fedett nyomozó alkalmazása esetén,
f) titkos adatszerzés esetén,
g) közös nyomozócsoport létrehozása esetén,
h) tárgy visszaadása esetén.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a 76. § (1) bekezdésére figyelemmel a legfőbb ügyész fogadja, és – ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak – gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészhez történő eljuttatásáról.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a bíróság csak abban az esetben jogosult, ha azt a megkereső igazságügyi hatóság kifejezetten kéri, vagy a kért eljárási cselekmény végrehajtására a magyar jogszabályok alapján a bíróság jogosult.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész a bírósághoz történő továbbítás végett a miniszter részére küldi meg.
(5) Magyarország a megkereséseket magyar nyelven fogadja. A Magyarország által előterjesztett megkeresést a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva kell előterjeszteni.
(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a vádemelést megelőzően a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter jogosult.
(7) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkereső igazságügyi hatósággal történő kapcsolattartásra a legfőbb ügyész vagy a miniszter útján kerülhet sor.
(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét a legfőbb ügyész, illetve a miniszter adja át a megkereső igazságügyi hatóság részére, illetve veszi át a megkereső igazságügyi hatóságtól.
(9) A megkereső államtól az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerült bűnügyi költség megtérítése kérhető. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költséggel jár, a megkereső államtól annak részben vagy egészben történő megelőlegezése kérhető.
(10) A megkeresett állam kérésére a magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerült költséget megelőlegezi, illetve megtéríti.
(11) Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában e fejezet rendelkezéseit az (1)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Cím
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján teljesített eljárási jogsegély általános szabályai
62. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkereső állam igazságügyi hatósága által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.
(2) Ha e törvény vagy külföldi állam joga alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére vagy fogadására központi hatóság, miniszter vagy más hatóság jogosult, az eljárási jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban a külföldi igazságügyi hatóságra és a magyar igazságügyi hatóságra vonatkozó rendelkezéseket a megkeresés előterjesztésére vagy fogadására jogosult hatóságra kell megfelelően alkalmazni.
(3) Eljárási jogsegély iránti megkeresés alapján a megkereső igazságügyi hatóság által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.
62/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, az a magyar igazságügyi hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.
(3) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.
(4) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében az (1)–(3) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.
(5) Ha a magyar hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező miniszterhez vagy magyar igazságügyi hatósághoz továbbítja.
(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz.
62/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlenül is előterjeszthető, az sürgős esetben a NEBEK útján is előterjeszthető. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a megkereső igazságügyi hatóság által továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és – a megkereső állam által megkövetelt eltérő kapcsolattartási forma hiányában – a magyar igazságügyi hatóság által továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
62/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, indokolt esetben egyeztetést kezdeményez, amely során megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete, rendelkezésre bocsátása a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére észszerű határidőt tűzhet.
(3) Ha a teljesítés akadálya a (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján sem küszöbölhető ki, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés akadállyal nem érintett részét teljesíti.
62/D. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. A megkereső igazságügyi hatóság kérelmére más eljárási szabályok, illetve technikai módszer is alkalmazható, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
(2) Az ügyész rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresésben kért eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésében egyéb módon is közreműködhet.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és – erre vonatkozó kérelem esetén – a megkereső állam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkereső igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell teljesíteni. Ha a megkeresésben kérik, az azt teljesítő magyar hatóság az eljáró külföldi hatóságot kellő időben tájékoztatja a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről.
62/E. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a megkereső igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.
62/F. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a megkereső állam valamely hatóságának tagja a teljesítés során elvégzett eljárási cselekmény során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a külföldi hatóság tagjának jelenlétére vonatkozó megkeresést teljesíti, ha valószínűsíthető, hogy a külföldi hatóság tagjának jelenlétére figyelemmel az eljárási jogsegély iránti megkeresés olyan módon teljesíthető, hogy ezáltal a megkeresés kiegészítése a továbbiakban elkerülhető.
(3) A külföldi hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A külföldi hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a megkereső államtól. Ezenfelül további kártérítési igény a megkereső állammal szemben nem érvényesíthető.
62/G. § A megkereső igazságügyi hatóság kérelmére, vagy ha az az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során indokolttá válik, a magyar igazságügyi hatóság intézkedhet a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről. A védelmi intézkedések alkalmazásával kapcsolatban a megkereső igazságügyi hatósággal egyeztetés kezdeményezhető.
62/H. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését, a megkeresésben meghatározott egyes eljárási cselekmények elvégzését, vagy a megkeresés alapján beszerzett bizonyítási eszköz átadását észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése, vagy az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti halasztásáról – az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével – a megkereső igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
62/I. § (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a megkereső igazságügyi hatóságnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat. A bizonyítási eszközök, valamint az azzal kapcsolatos iratok átadásáról egyeztetés folytatható.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és egyéb eredeti iratoknak a megkereső igazságügyi hatóság részére történő átadása feltételéül szabható, hogy azokat a megkereső állam az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása helyett – amennyiben a megkereső hatóság másként nem kérte – az eljárási jogsegély iránti megkeresést másolat átadásával, vagy az eredeti tárgyak, okiratok átadását helyettesítő más, megfelelő módszer alkalmazásával kell teljesíteni.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a megkereső állam joga irányadó.
62/J. § A magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóságot tájékoztatja, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető.
62/K. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a megkereső igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a megkereső igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.
62/L. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő bűnügyi költségeket a magyar állam viseli.
(2) A megkereső államtól a tanú megjelenésével, valamint a szakértő kirendelésével kapcsolatos bűnügyi költség megtérítése kérhető.
(3) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költséggel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a megkereső igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.
3. Cím
Eljárási jogsegély nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján történő előterjesztésének általános szabályai
63. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a vádemelésig az ügyészség, azt követően a bíróság jogosult.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkeresett állam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságához kell továbbítani. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a megkeresés teljesítésére mely igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a megkeresést közvetlenül a külföldi állam központi hatóságához kell továbbítani.
(3) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott meghatározott feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.
(4) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben bármely, a Be. szerinti eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha a megjelölt eljárási cselekmény az ott meghatározott feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.
63/A. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkeresett állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelvre lefordítva kell megküldeni.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.
(3) Ha lehetőség van az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen megküldésére, a megkeresés sürgős esetben a NEBEK útján is előterjeszthető.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság által továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a megkeresett igazságügyi hatóság által a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(5) A megkeresett állam rendelkezése alapján a megkeresés előterjesztése, más iratok megküldése vagy a tájékoztatás nyújtása során az iratokat az adott állam által meghatározott módon kell továbbítani, az adott állam központi hatóságának, illetve minisztériumának kell továbbítani, vagy a megkeresett igazságügyi hatóság mellett e szervek részére is továbbítani kell.
(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a megkeresett igazságügyi hatóság az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával egyeztetést folytathat egymással.
(7) Ha e törvény vagy külföldi állam joga alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére vagy fogadására miniszter, központi hatóság vagy más hatóság jogosult, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésével kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóságra és a külföldi igazságügyi hatóságra vonatkozó rendelkezéseket a megkeresés előterjesztésére vagy fogadására jogosult hatóságra kell megfelelően alkalmazni.
63/B. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a megkeresett igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az eljárási cselekmény meghatározott határidőben vagy határnapon történő elvégzését kezdeményezheti.
63/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a megkeresett állam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.
(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a megkeresett állam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a megkeresett állam szabályai szerint köteles eljárni.
(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság megkeresett államban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a megkeresett állam által kifizetett kártérítés teljes összegét a megkeresett állam jogának megfelelően megtéríti.
63/D. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresett államban a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést folytathat a megkeresett igazságügyi hatósággal a megkeresett államban biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a magyar igazságügyi hatóság a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.
63/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során megszerzett bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok átvételéről egyeztetést kezdeményezhet.
(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a megkeresett igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja, amint arra Magyarországon már nincs szükség.
(3) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a megkeresett államban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a megkeresett állam jogszabályai irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.
63/F. § A magyar igazságügyi hatóság a megkeresett igazságügyi hatóságot tájékoztatja, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének indoka már nem áll fenn.
63/G. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésével összefüggésben Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.
(2) A megkeresett állam kérésére az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a tanú megjelenésével, valamint a szakértő kirendelésével kapcsolatos költséget a magyar igazságügyi hatóság megtéríti.
(3) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresett állami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.
(4) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi hatóság által a külföldi hatóságnak megtérített költség bűnügyi költség.
4. Cím
Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok
64. § Az eljárási jogsegély formái különösen:
a) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba,
b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő államba,
c) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,
d) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,
e) ellenőrzött szállítás,
f) fedett nyomozó alkalmazása,
g) közös nyomozócsoport létrehozása,
h) megkeresés nélküli információátadás,
i) tárgy visszaadása,
j) hivatalos irat kézbesítése.
5. Cím
Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba
65. § (1) A Magyarországon fogvatartott személynek a megkereső állam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadására irányuló megkeresést a miniszter fogadja.
(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására a megkereső állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) A miniszter az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesíthetőségéről
a) előzetes letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bírósággal vagy az ügyésszel,
b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíróval
egyeztet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személynek van védője, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a védőjével egyeztethessen.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) a megkeresés teljesítése ne veszélyeztesse a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás időszerűségét, amely érdekében a megkeresés teljesítése elhalasztható,
b) az ideiglenes átadás nem eredményezheti a fogvatartás időtartamának meghosszabbítását.
(6) Előzetes letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatósággal együttműködve biztosítja az előzetes letartóztatásban lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.
(7) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.
(8) A fogvatartott személy megkereső államba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a megkereső állam viseli.
(9) A fogvatartott személy megkereső államba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
65/A. § (1) A megkeresett államban fogva tartott személynek Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átvételére irányuló megkeresést a miniszter terjesztheti elő, amelyet a megkeresett állam igazságügyért felelős minisztere részére továbbít.
(2) A megkeresett államban fogvatartott személy ideiglenes átvételére a megkeresett állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése érdekében az eljárást folytató bíróság vagy ügyész tesz előterjesztést a miniszterhez.
(4) Az érintett személy fogvatartását a miniszter rendelkezése alapján, a fogvatartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.
(5) Ha a megkeresett állam igazságügyi hatósága tájékoztatása alapján szükséges, az eljárást folytató bíróság vagy ügyész a megállapodásban foglaltak vagy a megkeresett állam igazságügyi hatóságával történt egyeztetés alapján biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogvatartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.
(6) Ha a megkeresett állam tájékoztatása alapján a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(7) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.
(8) A (7) bekezdés nem alkalmazható, ha
a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor, a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,
b) a megkeresett állam a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárul,
c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy
d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.
(9) A (7)–(8) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a megkeresett államba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.
(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a megkeresett államba történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén az V/A. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a megkeresett államot tájékoztatni kell.
(11) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a megkeresett államba történő visszaszállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.
6. Cím
Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő államba
66. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzésével összefüggésben a megkereső államban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló jogsegély iránti megkeresést a miniszter fogadja.
(2) A fogvatartott személy ideiglenes átvételére a megkereső állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) Az ideiglenesen átszállított személy fogvatartását a miniszter rendelkezése alapján, a fogvatartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.
(4) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény tekintetében a 65/A. § (7)–(9) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a megkereső államba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(6) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a megkereső államba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a megkereső állam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.
66/A. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény külföldi államban történő elvégzésével összefüggésben a Magyarországon fogvatartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a megkeresett államnak történő ideiglenes átadására irányuló megkeresést a miniszter terjesztheti elő, amelyet a megkeresett állam igazságügyért felelős minisztere részére továbbít.
(2) A Magyarországon fogvatartott személy ideiglenes átadására a megkeresett állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése érdekében az eljárást folytató bíróság vagy ügyész tesz előterjesztést a miniszterhez.
(4) Ha a megkeresett állam rendelkezése alapján a fogvatartott személy ideiglenes átadásához az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása szükséges, a fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását is csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez. A fogvatartott személy nyilatkozatára és a védőjével történő egyeztetésre a 65/A. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.
(6) A fogvatartott személy megkeresett államba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén az V/A. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi.
(7) A fogvatartott személy megkeresett államba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.
7. Cím
Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján
67. § (1) A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.
(2) A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megkereső állam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a megkereső igazságügyi hatóság folytatja le.
(5) A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.
(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.
(7) A bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a megkereső igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.
(8) A bíróság a megkereső igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján, indítványra vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a megkereső hatóság eljárásának nyelvét megértse.
(9) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt megküldi a megkereső igazságügyi hatóságnak.
(10) A megkereső igazságügyi hatóságtól az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költség megtérítése kérhető.
67/A. § (1) Az eljáró bíróság vagy ügyész eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a megkeresett államban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.
(2) Terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására a megkeresett állam hozzájárulása, valamint a megkeresett állam joga által meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.
(3) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.
(4) A bíróság a kihallgatást vagy a meghallgatás során, a megkeresett igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat. A bíróság a megkeresett igazságügyi hatósággal egyeztetést folytathat az eljárási cselekmény végrehajtása során, az érintett személyek, illetve hatóságok megfelelő megértésének biztosítása érdekében szükséges tolmács biztosításáról.
8. Cím
Kihallgatás távbeszélő-készülék útján
68. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész teljesíti.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének nem akadálya, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(5) Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a megkereső igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a (4) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el. Ha a bíróság illetékessége a (4) bekezdés alapján nem állapítható meg, a megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A telefonkonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat az ügyész a megkereső igazságügyi hatósággal előzetesen egyeztetheti.
(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor a 67. § (3)–(9) bekezdését megfelelően kell alkalmazni, azzal hogy
a) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész is elláthatja,
b) az eljárási cselekményről felvétel készítése nem kötelező.
9. Cím
Ellenőrzött szállítás
69. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) Ellenőrzött szállítás végrehajtására irányuló megkeresés olyan bűncselekménnyel kapcsolatban engedélyezhető, amely tekintetében kiadatásnak van helye.
(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a megkereső állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(4) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:
a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,
b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,
c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,
d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,
e) a kísérés módjáról,
f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,
g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,
h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,
i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.
(5) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(6) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a megkereső igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(7) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a megkereső állam hatóságának tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.
69/A. § (1) Az ügyész ellenőrzött szállításnak egy vagy több külföldi állam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.
(2) Ellenőrzött szállítás végrehajtására irányuló megkeresés előterjesztésére olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kerülhet sor, amely tekintetében kiadatásnak van helye.
(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a külföldi állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(5) Több külföldi államot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi külföldi állam részére meg kell küldeni. A külföldi államot az ellenőrzött szállításban részt vevő további államokról tájékoztatni kell.
(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (4) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
10. Cím
Fedett nyomozó alkalmazása
70. § (1) Külföldi állam fedett nyomozójának Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a megkereső igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(4) A magyar vagy a külföldi állami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a megkereső állam hatóságával, és külföldi fedett nyomozó alkalmazása esetén a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a megkereső állam hatóságának, illetve a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(5) A magyar fedett nyomozónak külföldi állam területén történő alkalmazása során az adott állam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a külföldi állami hatósággal együttműködik.
70/A. § (1) Magyar fedett nyomozónak a megkeresett állam területén, illetve külföldi fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a külföldi állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(4) A magyar vagy a külföldi fedett nyomozónak valamely külföldi állam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti állam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a külföldi állami hatósággal együttműködik.
(5) A külföldi fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a megkeresett állam hatóságával és a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a megkeresett állam hatóságának, illetve a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
11. Cím
Közös nyomozócsoport létrehozása
71. § (1) A megkereső igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben teljesíthet, illetve terjeszthet elő:
a) a nyomozás során, ha a több külföldi államra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;
b) ha a bűncselekmény miatt több állam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.
72. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és az arra jogosult külföldi állami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.
(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:
a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,
b) a közös nyomozócsoport működési területéről,
c) a közös nyomozócsoport összetételéről,
d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,
e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,
f) a közös nyomozócsoport más államban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,
g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,
h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,
i) a működés költségeinek viseléséről,
j) a közös nyomozócsoport más államban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.
(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.
(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy külföldi tagja által, Magyarországon vagy egy külföldi államban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.
72/A. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén
a) a közös nyomozócsoport, – a megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a magyar jogszabályok alapján jár el,
b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,
c) közös nyomozócsoport külföldi tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,
d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.
(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett külföldi hatóságot, ha a közös nyomozócsoport külföldi tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.
72/B. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a külföldi állam területén végzett eljárási cselekmény esetén
a) a közös nyomozócsoport a külföldi állam jogszabályai alapján jár el,
b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.
(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a külföldi állam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport külföldi vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.
12. Cím
Megkeresés nélküli információcsere
73. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a külföldi igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak – az információ kérésére irányuló megkeresés nélkül is – közvetlenül tájékoztatást adhat, ha megalapozottan feltehető, hogy a tájékoztatás keretében átadott információ a külföldi hatóság számára bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében más okból szükséges.
(2) A magyar igazságügyi hatóság a tájékoztatás során nyújtott adat bizonyítékként történő felhasználásához akkor járulhat hozzá, ha az adat bizonyítékként történő felhasználásának a Be. szerinti feltételei fennállnak.
(3) A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő büntetőeljárásban külföldi hatóságtól – az információ kérésére irányuló megkeresés nélkül is – közvetlenül tájékoztatást fogadhat. A tájékoztatás során nyújtott adat a tájékoztatást nyújtó külföldi hatóság hozzájárulása nélkül bizonyítékként nem használható fel.
13. Cím
Tárgy visszaadása
74. § (1) A megkereső igazságügyi hatóság által a sértettnek vagy az arra jogosultnak történő visszaszolgáltatás érdekében előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel. A teljesítésre az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a megkeresésben megjelölt tárgy vagy a vagyontárgy található.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkereső igazságügyi hatóság,
a) a sértett vagy az arra jogosult tulajdonjogát kétséget kizáróan igazolja, és
b) a megkeresésben megjelölt tárgy, illetve vagyontárgy, a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható.
(3) A lefoglalást törvény rendelkezése alapján más hatóság is elrendelheti.
(4) Az (5)–(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek történő visszaszolgáltatás céljából a megkereső igazságügy hatóságnak át kell adni.
(5) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve a külföldi hatósággal történő egyeztetés alapján a lefoglalás a Be. 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy a Be. 155. § (2) bekezdése, vagy a megkereső igazságügyi hatóság rendelkezésére figyelemmel a Be. 155. § (3) bekezdése alapján kiadható, az ügyész, illetve – az ügyész vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat, illetve a vagyontárgyat a sértettnek, vagy a megkereső igazságügyi hatóság rendelkezése alapján az arra jogosultnak visszaszolgáltatja.
(6) A tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása jóhiszemű harmadik személy jogait nem sértheti.
(7) Ha a lefoglalásnak a (6) bekezdésben meghatározott akadálya van, az ügyész a megkereső igazságügyi hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja. Ha a (6) bekezdés szerinti akadály a lefoglalást követően állapítható meg, az ügyész, illetve – az ügyész vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.
75. § (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő olyan keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása és átadása érdekében, amely
a) a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható, és
b) lefoglalása a keresett tárgy, illetve vagyontárgy átadását és azonosítását követően a Be. 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a Be. 155. § (2) bekezdése alapján kiadható.
(2) A jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a sértett tulajdonjogát kétséget kizáróan alátámasztó adatokat, és szükség esetén csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítási eszközöket.
(3) Ha a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a külföldi államban lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a megkeresett igazságügyi hatóság átadta, a keresett tárgy, illetve vagyontárgy azonosságának megállapítását követően a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást a Be. 155. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megszünteti, és a Be. 155. § (2) bekezdése alapján a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.
(4) A magyar igazságügyi hatóság a külföldi államban lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy átadása előtt hozzájárulhat a keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséhez, ha
a) a tárgy, illetve vagyontárgy azonossága kétséget kizáróan megállapítható, és
b) a lefoglalás megszüntetését követően a megkeresett állam hatósága a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.
(5) Ha egy külföldi hatóság tájékoztatást nyújt az (1) bekezdésben foglaltak érdekében körözött tárgy megtalálásáról, amennyiben azt a külföldi állam jogszabályai lehetővé teszik, a magyar igazságügyi hatóság, valamint a nyomozás során az ügyész egyidejű tájékoztatása mellett a nyomozó hatóság – eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése nélkül – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával, hozzájárulhat a megtalált tárgy, illetve vagyontárgy sértett részére történő visszaszolgáltatásához.
14. Cím
Hivatalos irat kézbesítése
75/A. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy külföldi államban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.
(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek – a címzett tartózkodási helye szerinti állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a külföldi állam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.
(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti külföldi állam igazságügyi hatóságának a kézbesítés érdekében eljárási jogsegély keretében megküldeni, ha
a) a címzett címe ismeretlen,
b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,
c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy
d) a címzett a megkeresett államban fogvatartásban van.
(4) Ha a hivatalos irat kézbesítésére a (3) bekezdés alapján kerül sor, és a (2) bekezdés alapján a hivatalos iratról nem áll rendelkezésre a megkeresett állam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelven készített fordítás, a megkeresett állam részére a kézbesítendő hivatalos irat lényegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, amelyet a megkeresett állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelvére kell lefordítani. A kivonatot az eljárási jogsegély iránti megkereséshez kell csatolni.
(5) Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar igazságügyi hatóság idézésére nem jelenik meg, a Be. idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6) Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar igazságügyi hatóság idézésére megjelenik, tanú és szakértő, valamint – az idézés alapjául szolgáló büntetőeljárástól eltekintve – a terhelt vonatkozásában a 65/A. § (7)–(9) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(7) Ha a bíróság vagy az ügyész külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.”
10. § Az Nbjt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Csatolni kell a jogerős bírósági határozatot vagy annak hiteles másolatát.”
11. § Az Nbjt. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A házkutatásra, motozásra, lefoglalásra vagy más kényszerintézkedésre irányuló megkeresés
a) abban az esetben teljesíthető, ha a megkereső állam hitelt érdemlően – ideértve a kényszerintézkedést elrendelő külföldi hatóság határozatnák megküldését – igazolja, hogy a külföldi hatóság a kényszerintézkedés elrendelésére a külföldi állam joga alapján jogosult,
b) előterjesztése estén az eljárási jogsegély iránti megkereséshez mellékelni kell a kényszerintézkedést elrendelő határozatot.”
12. § Hatályát veszti
a) az Nbjt. 78. § (1) bekezdés a) és c) pontja,
b) az Nbjt. 80. § (1a) és (2) bekezdése,
c) az Nbjt. 81. § (1) bekezdésében az „A jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni.” szövegrész,
d) az Nbjt. 83. § (3) bekezdésében a „vagy az eljárási” szövegrész, és
e) az Nbjt. 83. § (4) és (5) bekezdése.
13. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetve nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. A meghatalmazott védő – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.”
(2) A Be. 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.”
14. § A Be. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a terhelt, vagy más erre jogosult a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodik, ideértve a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentését is, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a védő kirendelését visszavonja. A kirendelés a visszavonással hatályát veszti.”
15. § (1) A Be. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyész a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén érvényesíthet polgári jogi igényt.”
(2) A Be. 54. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A sértett jogutódja magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.
(7) Ha a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel, illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben viszontkeresetet nem indíthat, és ellenkövetelését nem számíthatja be. A terhelt és a magánfél között létrejött egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá.”
(3) A Be. 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai nem enyésznek el, ha
a) a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy
b) a magánfél az előterjesztett polgári jogi igényét visszavonja,
és a magánfél az ügy előzményére hivatkozással, az egyéb törvényes útra utasító határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a visszavonó nyilatkozat bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül az igényét egyéb törvényes úton szabályszerűen érvényesíti.”
16. § (1) A Be. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghatalmazást – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – írásba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. Ha a képviselő a meghatalmazás benyújtását elmulasztja, ennek pótlására egy alkalommal, legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével fel lehet hívni. Ez a határidő a magánindítvány határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat.”
(2) A Be. 57. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.”
17. § A Be. 70. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet]
„f) elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre.”
18. § (1) A Be. 70/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az ügy irataiban fel kell jegyezni, hogy másolat kiadására mely iratról, kinek a részére, milyen formában került sor.”
(2) A Be. 70/B. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Aki az (1)–(7) vagy a (10) bekezdés alapján az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus formában adathordozón vagy az általa megjelölt elektronikus levelezési címre adja ki, ha az
a) elektronikus formában,
b) elektronikus okiratként, vagy
c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként
az eljáró bíróságnál, ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.”
(3) A Be. 70/B. §-a a következő (12)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A másolat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, a (11) bekezdés szerint kiadott másolat nem hiteles.
(13) Ha a másolat (11) bekezdés szerinti elektronikus levelezési címre történő kiadása nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki vagy az indítványozót az általa megjelölt elektronikus levelezési cím útján tájékoztatja arról, hogy az eljárás során keletkezett iratról az (1)–(7) vagy a (10) bekezdés alapján kaphat másolatot.
(14) A másolat kiadására vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a másolat kiadására jogosultak számára az iratokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja.”
19. § A Be. 71/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/B. § (1) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, megelőző pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság, közigazgatási hatóság, kormányzati ellenőrzési szerv megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság felvilágosítást ad, a büntetőügy iratait vagy annak másolatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.
(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy uniós jogi aktussal létrehozott szerv megkeresésére – a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság vagy az Eurojust nemzeti tagja a büntetőügyről – indokolt esetben az érintettek személyes adatainak közlésével – felvilágosítást ad, a büntetőügy irataiba betekintést engedélyez, a büntetőügy iratairól másolatot ad át.”
20. § A Be. VI. Fejezete a 74/B. §-t követően a következő IV. Címmel és a következő 74/C–74/O. §-sal egészül ki:
„IV. Cím
AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS
74/C. § (1) E törvény rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartás során az e Címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag az E-ügyintézési törvény 17. § (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető.
(3) E Cím alkalmazásában jogi képviselőnek minősül az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha képviselőként meghatalmazás alapján, pótmagánvádló jogi képviselőjeként, tanú érdekében eljáró ügyvédként, pártfogó ügyvédként vagy eseti gyámként, illetve eseti gondnokként vesz részt az eljárásban.
Választható elektronikus kapcsolattartás
74/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője – feltéve, hogy az elektronikus ügyintézéshez való joga nem szünetel – az eljárás bármely szakaszában vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.
(2) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatot a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy képviselője az eljáró bíróságnál, ügyésznél vagy nyomozó hatóságnál a 74/C. § (2) bekezdése szerint teheti meg.
(3) Az elektronikus kapcsolattartás vállalása esetében az eljárás folyamán a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője köteles a bírósággal, az ügyésszel és a nyomozó hatósággal a kapcsolatot a 74/C. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton tartani és a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a részére.
(4) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője az eljárásban még nem vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a részére papíralapon történő első kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban e törvény rendelkezései szerint vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.
(5) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője a beadványát a 74/C. § (2) bekezdése szerint, azonban az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozat hiányában nyújtotta be, az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság elektronikus úton figyelmezteti őt arra, hogy a továbbiakban a kapcsolatot elektronikus úton az erre vonatkozó nyilatkozat 74/C. § (2) bekezdése szerinti megtételével tarthatja.
Kötelező elektronikus kapcsolattartás
74/E. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden beadványt kizárólag a 74/C. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton nyújthat be a bírósághoz, az ügyészhez és a nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság is elektronikus úton kézbesít a részére.
(2) Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy, ha az elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.
Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel
74/F. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejelentéssel, az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre jogszabályban feljogosított szakértő a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság részére történő nyilatkozattal vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.
(2) Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt az (1) bekezdés szerint vállalja, a szakvéleményét és egyéb beadványát elektronikus úton nyújtja be a bírósághoz, az ügyészhez és a nyomozó hatósághoz és a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a részére.
(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság felhívhatja a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó szakértőt, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása
74/G. § A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, továbbá a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.
A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás során
74/H. § (1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság – ha e tekintetben alapos kétsége merül fel – digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében.
(2) A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. A meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve meghatalmazott védővel, vagy anélkül kíván eljárni.
(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő meghatalmazását.
A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén
74/I. § (1) Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészhez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.
(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.
Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén
74/J. § (1) Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre, az elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: elektronikus úton kapcsolatot tartó) köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú irat megőrzéséről.
(2) Ha a bíróságnak, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg papíralapú iratot elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania, öt – különösen nagy mennyiségű irat esetén tíz – munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az irat digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó beadvány, irat vagy bizonyítási eszköz papíralapú bemutatása, megtekintése szükséges, erre különösen akkor kerülhet sor, ha annak nagy mennyisége, sajátos alakja miatt vagy jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, továbbá, ha a valódisága vitás. A papíralapú vagy adathordozón történő benyújtást, illetve továbbítást a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság hivatalból és indítványra is elrendelheti.
(4) Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány, irat vagy bizonyítási eszköz esetén, ideértve a védő és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.
Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén
74/K. § (1) A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy papíralapú beadványát – feltéve, hogy azt elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni – a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a 74/J. § (2) bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus úton kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az irat megismerésére jogosult másik személy számára.
(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti az iratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselője útján jár el, de az iratot nem a képviselő, hanem a büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni.
Adatkezelés
74/L. § A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb elektronikus ügyintézést biztosító szervek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett adatainak kezelésére.
Elektronikus irat
74/M. § (1) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az elektronikus úton kézbesített iratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el.
(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.
(3) E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei
74/N. § (1) Az elektronikus úton tett nyilatkozat hatálytalan, ha az a 74/C. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg.
(2) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát
a) nem elektronikus úton, vagy
b) elektronikus úton, de nem az e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon
nyújtotta be, – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.
(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a 74/C. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton benyújtott beadvány elintézését mellőzheti, ha azt az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője
a) a 74/D. § (5) bekezdése szerinti figyelmeztetés után és
b) az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, a 74/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában
nyújtotta be.
(4) Ha az irat azért nem kézbesíthető, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges szolgáltatásokkal nem rendelkezik, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az iratot papíralapon kézbesíti.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az elektronikus úton kapcsolatot tartó rendbírsággal sújtható.
Áttérés papíralapú kapcsolattartásra
74/O. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, beadványának papíralapú benyújtásával egyidejűleg indítványozhatja az eljáró bíróságnál, ügyésznél, vagy nyomozó hatóságnál a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezését. Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy az indítványozó körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő kapcsolattartás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.
(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést határozat meghozatala nélkül is engedélyezheti, az áttérés iránti indítvány elutasításáról rendelkező határozatát az indítványozónak papíralapon kézbesíti. E határozat elleni jogorvoslat papíralapon is előterjeszthető. A papíralapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti indítvány elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtottnak kell tekinteni, azt – az ismételten alaptalan áttérés iránti indítvány előterjesztésének esetét kivéve – elektronikus úton nem kell benyújtani.
(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság papíralapon tartja a kapcsolatot a büntetőeljárásban részt vevő személlyel, illetve papíralapú kapcsolattartásra tér át, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.”
21. § A Be. 85. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megidézze.”
22. § A Be. 158/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett adatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással láthatja el. Ha az adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az adat megőrzéséről annak más adathordozóra vagy más információs rendszerbe történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően az elrendelő az eredeti adatot tartalmazó adathordozóra és információs rendszerre a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.”
23. § A Be. 166. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A jegyzőkönyvet az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljáró tagja szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, a kijavítást és a kiegészítést aláírja, és arról az érdekelteket értesíti. Akik a nyomozási cselekményen jelen voltak, a jegyzőkönyv általuk történt megismerését követően a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják. A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, vagy az indítvány elutasítását az iratokban fel kell tüntetni. Elektronikus irat kijavítását vagy kiegészítését a kijavítandó vagy kiegészítendő rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni.”
24. § A Be. 169. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni. Elektronikus irat kijavítását a kijavítandó rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni.”
25. § (1) A Be. 211. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyomozási bíró az ülést zártcélú távközlő hálózat útján is megtarthatja. A zártcélú távközlő hálózat útján történő ülésre a (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel a 244/A–244/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Be. 211. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott ülést abban az esetben is megtarthatja zártcélú távközlő hálózat útján, ha a 244/A. § (2) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.
(7) Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott ülés esetén a nyomozási bíró a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását az ülés határnapjának meghatározásával egyidejűleg rendeli el, amelyről értesíti a fogva tartást végrehajtó intézetet, az ügyészt, a terheltet és a védőt. Ilyen esetben a határozatot az ülés határnapja előtt kevesebb, mint öt nappal is meg lehet hozni. A bíróság határozatát nem kell indokolni.
(8) Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában zártcélú távközlő hálózat útján tartott ülés esetén
a) a kihallgatás helye szerint illetékes bíróság bírájának a 244/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait a fogvatartást végrehajtó intézetnek a fogvatartott személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója is elláthatja, illetve
b) a 244/D. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet nem kell készíteni, a 244/D. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”
26. § A Be. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a vádirat benyújtásával egyidejűleg megküldi a bíróságnak a vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint – a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat kivételével – a tárgyi bizonyítási eszközöket. Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyész papíralapon annyi példányban küldi meg a vádiratot a bíróságnak, hogy valamennyi nem elektronikus úton kapcsolatot tartó vádlottnak jusson egy-egy példány. Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság részére az elektronikus formában rendelkezésre álló iratokat elektronikus úton is meg kell küldeni, vagy ha ez nem lehetséges, elektronikus adathordozón kell átadni.”
27. § A Be. 250. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyzőkönyvben a leírt sorok közé nem szabad beírni. A módosítás vagy javítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon. Az esetleges módosításokat vagy javításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja. Elektronikus irat kijavítását a kijavítandó rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni.”
28. § A Be. 260. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot – ha e törvény másképp nem rendelkezik – legkésőbb a meghozatalától, illetve a kihirdetésétől számított harminc napon belül, ha hosszabb indokolást igényel, hatvan napon belül kell írásba foglalni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a büntetőügy iratai között rögzíteni kell.”
29. § A Be. 261. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni. Elektronikus irat kijavítását a kijavítandó rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni. Ha a határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot megküldte.”
30. § A Be. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügydöntő határozatot a meghozatala után nyomban ki kell hirdetni. A tárgyaláson meghozott határozat – a bíróság tagjai által aláírt – rendelkező részét a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.”
31. § (1) A Be. 379. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az egyéb érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés alapján az elsőfokú bíróságnak az – egyéb érdekelt tulajdonjogát érintő – elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást kimondó rendelkezését)
„a) nem változtatta meg, és nem helyezte hatályon kívül, a másodfokú bíróság az iratokat az egyéb érdekelt tulajdonjogra vonatkozó igényének elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint első fokon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg,”
(2) A Be. 379. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés esetén a polgári perben első fokon eljáró bíróság az egyéb érdekelt tulajdonjogi igényét az egyéb érdekeltnek a büntetőeljárás során bejelentett fellebbezése keretei között, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint bírálja el.”
32. § A Be. 583. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártalanítási igényt keresetlevélben kell előterjeszteni, amely tartalmazza
a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,
b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,
