c) a kártalanítási igény összegét,
d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és
f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.”
33. § A Be. 584. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártalanítási igény elbírálása során az (1) bekezdés szerinti bíróság az e törvényben foglalt eltérésekkel a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint jár el. A perben felperesként a terhelt vagy örököse, alperesként a magyar állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.”
34. § A Be. Hatálybalépés alcíme a következő 606/C. §-sal egészül ki:
„606/C. § (1) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 74/C–74/O. §-át – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Módtv.2. hatálybalépését követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §) iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.”
35. § A Be.
a) 56. § (5) bekezdésében a „polgári eljárásjog” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény” szöveg,
b) 57. § (3) bekezdésében a „Polgári perrendtartásban” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvényben” szöveg,
c) 71. § (5) bekezdésében az „irat eredeti példányában” szövegrész helyébe az „iratban” szöveg,
d) 155. § (6) bekezdésében, 159. § (3) bekezdésében, 160. § (3) bekezdésében, 207. § (2) bekezdés g) pontjában, 214. § (1a) bekezdésében, 284. § (3) bekezdésében és 416. § (5) bekezdésében a „Polgári perrendtartás” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény” szöveg,
e) 157. § (2) bekezdésében a „biztosítási” szövegrész helyébe az „ideiglenes” szöveg,
f) 160. § (3) bekezdésében a „határkörrel” szövegrész helyébe a „hatáskörrel” szöveg,
g) 244/B. § (1) bekezdésében a „személyzet lehet jelen” szövegrész helyébe a „személyzet, valamint fogva lévő személy esetében az őrzést ellátó személy lehet jelen” szöveg,
h) 244/B. § (4) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár, illetve bírósági fogalmazó”, valamint az „a bírósági titkár” szövegrész helyébe az „a bírósági titkár, illetve a bírósági fogalmazó” szöveg,
i) 257. § (4) bekezdésében a „határozat eredeti példányát” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg,
j) 262. § (4) bekezdésében az „ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát” szövegrész helyébe az „indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot” szöveg és az „a határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát” szövegrész helyébe az „az indokolást is tartalmazó határozatot” szöveg,
k) 369. § (1) bekezdésében a „határozatainak kiadmányait” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg és a „határozatának kiadmányaival” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg,
l) 395. § (3) bekezdésében a „határozatának kiadmányait” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg és a „határozatának kiadmányával” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg,
m) 429. § (2) bekezdésében a „határozatának kiadmányait” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg és a „határozatának kiadmányával” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg,
n) 583. § (3) bekezdésében a „kártalanítási igényt” szövegrészek helyébe a „keresetlevelet” szöveg, és
o) 584. § (1) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet” szöveg
lép.
36. § Hatályát veszti a Be.
a) 69/A–69/D. §-a és az azt megelőző alcím címe,
b) 70. § (1) bekezdés g) pontja,
c) 70. § (7a) és (7b) bekezdése,
d) 71/A. §-a,
e) 193. § (1) bekezdésében és 253. § (3) bekezdésében az „összefűzött” szövegrész,
f) 219. § (1a) bekezdése,
g) 250. § (6) bekezdése és
h) 588. § (5) bekezdésében az „a határozat eredeti példányára vezetett” szövegrész.
37. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 14/F. § (1)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A körözött járműre elért találat esetén a körözést a lefoglalásra irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, amely alapján a hozzáférési jogosultsággal rendelkező, találatot elérő szerv járművet a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja, és a NEBEK útján késedelem nélkül kezdeményezi a találat érvényességének ellenőrzését, valamint a járműre elkövetett bűncselekményről elsődlegesen rendelkezésre álló adatok beszerzését.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti találat érvényességének megerősítése, illetve a találattal érintett járműre elkövetett bűncselekményről rendelkezésre álló adat hetvenkét órán belül nem szerezhető be, a találatot elérő szerv a jármű lefoglalását megszünteti, és a járművet annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta.
(3) A jármű lefoglalásának (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről – a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint az egyéb releváns információk közlése mellett – az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a NEBEK útján tájékoztatni kell.
(4) Ha arra korábban nem került sor, a találat érvényességének megerősítéséről vagy a jármű lefoglalásának (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a találatot elérő szerv tájékoztatja az eljárási jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.
(5) A találat érvényességének megerősítése esetén találatot elérő szerv a jármű lefoglalásáról, a NEBEK útján azzal tájékoztatja az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatóságát, hogy a jármű lefoglalására, illetve a további eljárási cselekményekre irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére hatvan nap áll rendelkezésére.
(6) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi a találatot elérő szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 73. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatósága által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog
a) a Be. 155. § (2) bekezdése alapján a dolog tulajdonosának, vagy
b) külföldi hatóság rendelkezése szerint, a Be. 155. § (3) bekezdése alapján a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő részére
kiadható.
(7) A (6) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik – így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló – személy jogát sértené.
(8) Ha az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatósága az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (6) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a találatot elérő szerv a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A találatot elérő szerv a lefoglalás megszüntetéséről a külföldi központi hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.”
38. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 9. § (1) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos” jár el.
39. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezése lép:
„9/A. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság 5–9. §-ban foglalt szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő fél terrorcselekmény áldozata, úgy jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak minősül.”
(2) A Jstv. 89. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. és 26. cikke.”
40. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 159/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bíróság határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.”
41. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 6. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki)
„j) terrorcselekmény áldozatává vált.”
(2) Az Ást. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ez a törvény a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i EU 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. és 26. cikkének való megfelelést szolgálja.”
42. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény A közvetítői megbeszélés kitűzése alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az eljárásban a Be. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az eljárásban a közvetítőként eljáró ügyvéd elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, és nem minősül elektronikus ügyintézést biztosító szervnek.
(3) A közvetítő a közvetítői eljárás során előterjesztett, a Be. 74/D. § (2) bekezdése szerinti, az elektronikus kapcsolattartás vállalására vonatkozó nyilatkozatot a 16. § (1) bekezdésében meghatározott iratokkal együtt megküldi az ügyésznek.
(4) A közvetítői eljárásban a Be. 74/N. § (5) bekezdése alapján rendbírság nem szabható ki.
(5) A közvetítői eljárásban előterjesztett, a Be. 74/O. § (1) bekezdése szerinti indítványt a közvetítő nem utasíthatja el, de a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés csak a közvetítői eljárásra vonatkozik.”
43. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény – eltérő rendelkezés hiányában – csak olyan cselekmény esetében alkalmazható, amely a magyar jogszabályok szerint szabálysértés, és a külföldi állam joga szerint is büntetendő.”
44. § Az Szjstv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő szabálysértési jogsegély iránt megkeresést, amely államának joga szerint szabálysértés, de a magyar jog szerint bűncselekmény, a központi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint illetékes hatósághoz, és erről a megkereső külföldi hatóságot értesíti.
(2) Ha külföldi hatóság a megkeresését az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú mellékletében meghatározott olyan cselekmény tekintetében terjesztette elő, amely az államának joga szerint szabálysértés, a központi hatóság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértés, sem közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés megállapítására nem alkalmas.”
45. § Az Szjstv. 27. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A pénzbírságot kiszabó külföldi határozat akkor is végrehajtható, és a végrehajtását a központi hatóság átveszi, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jogszabályok szerint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül.
(1b) Az Európai Unió tagállamaitól érkező külföldi határozatot pénzbírságot kiszabó külföldi határozatnak kell tekinteni, és a végrehajtását a központi hatóság átveszi, ha a végrehajtás átvételét
a) jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság,
b) szabálysértés elkövetését megállapító vagy azon alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség, vagy
c) sértett vagy közjavára fizetendő jóvátétel
vonatkozásában kezdeményezik.
(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés esetén a pénzbírságot kiszabó külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye. A sértett javára fizetendő jóvátétel esetén a bírság adók módjára történő behajtásának sincs helye.”
46. § (1) Az Szjstv. 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldi határozat végrehajtásának átvételét meg kell tagadni, ha)
„a) határozat végrehajthatósága a Szabs. tv. szerint elévült, és a határozat olyan cselekményre vonatkozik, amely a magyar joghatóság alá tartozik,”
(2) Az Szjstv. 29. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi határozat végrehajthatóságára a Szabs. tv. elévülésre vonatkozó szabályait azzal kell alkalmazni, hogy az elévülés határideje a végrehajtás átvétele iránti megkeresés központi hatósághoz érkezésének napján kezdődik.”
47. § Az Szjstv. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés az Európai Unió tagállamaiból érkező jogsegély esetén akkor alkalmazható, ha a cselekményt nem a kibocsátó állam területén követték el és az elbírálásra a magyar joghatóság kiterjed. Ebben az esetben a végrehajtás a külföldi határozatban kiszabott pénzbírság teljes összegére terjed ki, abban az esetben is, ha a pénzbírság összege meghaladja a magyar jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összeget.”
48. § Hatályát veszti az Szjstv.
a) 4. § (2) bekezdés e) pontjában az „és bélyegzőlenyomatát” szövegrész,
b) 29. § (3) bekezdése.
49. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„h) az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv – jogszabályban meghatározott – személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátása céljából.”
(2) A Bnytv. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatigénylők kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével (a továbbiakban: elektronikus úton előterjesztett adatigénylés) terjeszthetik elő. Az elektronikus úton előterjesztetett adatigénylés során az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartó szerv által adott egyedi azonosítóval azonosítja magát, az így küldött kérelem hiteles dokumentumnak minősül. A bűnügyi nyilvántartó szerv az adatközlést elektronikus úton teljesíti, amelyet akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha az egyedi informatikai alkalmazás annak hozzáférhetőségét igazolja.”
(3) A Bnytv. 96. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„d) állapítsa meg a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályait.”
50. § Hatályát veszti a Bnytv. 96. § (3) bekezdés a) pontja.
51. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 33. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem szabható ki)
„c) életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés.”
52. § A Btk. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/A. § (1) A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes időtartamát, valamint a pénzbírságot be kell számítani – a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja szerint lefolytatott perújítási eljárást követően, a perújítással érintett cselekmény miatt – a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe és javítóintézeti nevelésbe.
(2) A beszámításnál egynapi szabálysértési elzárás egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek, valamint egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.
(3) A szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, a pénzbüntetés azonos értékének, illetve egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.
(4) A szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka a közérdekű munka azonos mértékének, továbbá a szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka hat óránként egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek, valamint egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.”
53. § A Btk. IX. Fejezete a 92/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámítására vonatkozó szabályok
92/B. § (1) Ha a perújítás, a felülvizsgálat, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat, vagy a megismételt eljárás eredményeként hozott ítélet az alapügyben hozott határozatot megváltoztatatja, az alapügyben kiszabott és végrehajtott büntetést vagy intézkedést be kell számítani. Ha a büntetés vagy az intézkedés neme eltér, a beszámításra a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(2) A beszámításnál
a) egynapi szabadságvesztés egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek, hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek,
b) egynapi elzárás egynapi szabadságvesztésnek, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek, hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek,
c) négy óra közérdekű munka egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek, hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek,
d) egynapi tétel pénzbüntetés egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, hat óra jóvátételi munkának vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek,
e) egynapi javítóintézeti nevelés egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek vagy hat óra jóvátételi munkának,
f) hat óra jóvátételi munka egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, egynapi tétel pénzbüntetésnek vagy egynapi javítóintézeti nevelésnek,
felel meg.”
54. § A Btk. 186. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Aki az (1)–(4) bekezdésben meghatározott egészségügyi termék hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
55. § A Btk. 279. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a hatóság eljárását megzavarja, akadályozza vagy meghiúsítja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bírósági eljárásban követik el.”
56. § (1) A Btk. 396. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.”
(2) A Btk. 396. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E § alkalmazásában)
„c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.”
57. § A Btk. 408. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„408. § (1) Aki törvényben előírt engedély nélkül
a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél,
c) biztosítási, viszontbiztosítási,
d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt valamely tevékenységhez kapcsolódóan törvényben előírt
a) engedély nélkül közvetítői tevékenységet végez,
b) nyilvántartásba vétel, illetve bejelentés hiányában közvetítői tevékenységet végez oly módon, hogy annak megtörténte ellenőrzését elmulasztotta,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
58. § A Btk. 422. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából
a) nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül más helyiséget vagy területet, továbbá – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járművet titokban átkutat,
b) nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül más helyiségben vagy területen, továbbá – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járművön történteket titokban technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti.”
59. § (1) A Btk. 465. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„l) 219. §-a a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
m) 3., 10., 12., 14., 31., 63., 72–77., 80., 314–318/A., 319. és 331. §-a a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Btk. 465. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„d) 219. §-a a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
60. § A Btk.
a) 219. § (1) bekezdésében a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések” szövegrész helyébe a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések” szöveg,
b) 219. § (2) bekezdésében a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések” szövegrész helyébe a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések” szöveg, és az „érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének” szövegrész helyébe az „érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása érdekében szükséges tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének” szöveg,
c) 219. § (3) bekezdésében a „különleges adatra” szövegrész helyébe a „különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra” szöveg,
d) 286. § (1) bekezdésében az „ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői” szövegrész helyébe az „ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői” szöveg,
e) 286. § (2) bekezdésében az „ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői” szövegrész helyébe az „ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői” szöveg,
f) 349. § (3) bekezdésében a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg,
g) 399. § (4) bekezdés c) pontjában, 400. § (2) bekezdés b) pontjában, 402. § (2) bekezdésében és 403. § (3) bekezdésében a „tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári” szövegrész helyébe a „tőzsdei, központi értéktári” szöveg
h) 422. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyéb helyiségét” szövegrész helyébe az „ahhoz tartozó egyéb helyiségét” szöveg,
i) 422. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyéb helyiségében” szövegrész helyébe az „ahhoz tartozó egyéb helyiségében” szöveg
lép.
61. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott átadás végrehajtását elhalasztó határozatot az átadásról szóló határozatot követően is meghozhatja. A bíróság az átadás végrehajtásának elhalasztásáról az iratok alapján határoz.”
(2) Az EUtv. 22. § (5)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztotta, az elhalasztás indokoltságát
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét követően haladéktalanul, majd ezt követően három hónap múlva,
b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését követő három hónap múlva
az iratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
(5a) Ha az átadás végrehajtásának elhalasztása a hat hónapot meghaladja, a bíróság az elhalasztás indokoltságát a hatodik hónaptól kezdődően három havonta ülésen vizsgálja felül, amelyen az ügyész részvétele kötelező.
(6) Az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálatát
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,
b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését
követően az ügyész, a terhelt, illetve a védője is indítványozhatja. Ha a terhelt, illetve a védő az elhalasztás felülvizsgálatára irányuló ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
(7) A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során
a) megkeresi azt a bíróságot, illetve ügyészséget, amely előtt az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás folyamatban van annak érdekében, hogy a büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről tájékoztatást kérjen,
b) tájékozódik az elhalasztás alapjául szolgáló szabadságvesztés vagy elzárás büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának állásáról.
(8) A bíróság az elhalasztás indokoltságát az (5)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és új határozatot hoz, amelyben
a) fenntartja az átadás végrehajtásának elhalasztását,
b) a fenntartással egyidejűleg elrendeli a terhelt ideiglenes átadását, vagy
c) elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását.
(9) A bíróság elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,
b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését
követően egy év eltelt.”
62. § Az EUtv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai nyomozási határozat fogadására a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult, és az európai nyomozási határozat végrehajtása során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.”
63. § Az EUtv. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ügyész rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az európai nyomozási határozat végrehajtásában egyéb módon is közreműködhet.”
64. § Az EUtv. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az európai nyomozási határozatot a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja csak az ügyész jóváhagyásával adhatja át közvetlenül a tagállami hatóságnak.”
65. § Az EUtv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását a tagállam területén jelen lévő bíróság, ügyész vagy – ügyészi jóváhagyással – a nyomozó hatóság tagja általi közvetlen átadás esetén is meg kell küldeni a központi hatóság számára.”
66. § Az EUtv. 62/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság vagy az ügyész a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, illetve a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen.”
67. § Az EUtv. 63/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság vagy az ügyész a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, illetve a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.”
68. § Az EUtv. 66/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult, és az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.”
69. § Az EUtv. 66/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ügyész rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresésben kért eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésében egyéb módon is közreműködhet.”
70. § Az EUtv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, és az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.”
71. § Az EUtv. 71/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/E. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által, a sértettnek vagy az arra jogosultnak történő visszaszolgáltatás érdekében előterjesztett jogsegély iránti megkeresése alapján a magyar igazságügyi hatóság lefoglalja azt a tárgyat, illetve vagyontárgyat,
a) amely tekintetében a tagállami igazságügyi hatóság a sértett vagy az arra jogosult tulajdonjogát kétséget kizáróan igazolta, és
b) amely a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható.
(2) A tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés fogadására és teljesítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel. A teljesítésre az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a tárgy vagy a vagyontárgy található.
(3) A lefoglalásról törvény vagy az ügyész rendelkezése alapján más hatóság is rendelkezhet.
(4) A lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat – az (5)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a sértettnek történő visszaszolgáltatás céljából a megkereső tagállami igazságügyi hatóságnak át kell adni. Az átadást követően a tárgyról, illetve a vagyontárgyról történő rendelkezésre a tagállam joga az irányadó.
(5) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján a lefoglalás a Be. 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy a Be. 155. § (2) bekezdése, vagy a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére figyelemmel a Be. 155. § (3) bekezdése alapján kiadható, az ügyész, illetve – az ügyész vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat, illetve a vagyontárgyat a sértettnek vagy a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezése alapján az arra jogosultnak visszaszolgáltatja.
(6) A tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása jóhiszemű harmadik személy jogait nem sértheti.
(7) Ha a lefoglalásnak a (6) bekezdésben meghatározott akadálya van, az ügyész a tagállami hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja. Ha a (6) bekezdés szerinti akadály a lefoglalást követően állapítható meg, az ügyész, illetve – az ügyész vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.
(8) Ha az (1)–(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a 32. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
72. § Az EUtv. 36/I. alcíme a következő 71/F. §-sal egészül ki:
„71/F. § (1) A bíróság vagy az ügyész eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami igazságügyi hatósághoz olyan keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása és átadása érdekében, amely
a) a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható, és
b) lefoglalása a keresett tárgy, illetve vagyontárgy átadását és azonosítását követően a Be. 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a Be. 155. § (2) bekezdése alapján kiadható.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a sértett tulajdonjogát kétséget kizáróan alátámasztó adatokat, és szükség esetén csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítási eszközöket.
(3) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállamban lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a tagállami igazságügyi hatóság átadta, a keresett tárgy, illetve vagyontárgy azonosságának megállapítását követően a bíróság vagy az ügyész a lefoglalást a Be. 155. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megszünteti, és a Be. 155. § (2) bekezdése alapján a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.
(4) A bíróság vagy az ügyész a tagállamban lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy átadása előtt hozzájárulhat a keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséhez, ha
a) a tárgy, illetve vagyontárgy azonossága kétséget kizáróan megállapítható, és
b) a lefoglalás megszüntetését követően a tagállami igazságügyi hatóság a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.
(5) Ha egy tagállami hatóság tájékoztatást nyújt az (1) bekezdésben foglaltak érdekében körözött tárgy megtalálásáról, amennyiben azt a tagállami jogszabályok lehetővé teszik, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozás során az ügyész egyidejű tájékoztatása mellett a nyomozó hatóság – eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése nélkül – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával hozzájárulhat a megtalált tárgy, illetve vagyontárgy sértett részére történő visszaszolgáltatásához.
(6) Ha az (1)–(5) bekezdés eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése során a 33. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
73. § Az EUtv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„V. Fejezet
A felügyeleti intézkedést elrendelő határozat végrehajtására irányuló jogsegély
37. Értelmező rendelkezés
72. § E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: az előzetes letartóztatástól eltérő, az ügydöntő határozat meghozatala előtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés, amely a terhelt számára kötelezettséget vagy tilalmat állapít meg.
38. A végrehajtás átvétele
73. § (1) Felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget, tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:
a) a terhelt kötelezése a magyarországi elérhetőségében történt változás bejelentésére,
b) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál jelentkezzen,
c) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezéstől,
d) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,
e) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott helyen tartózkodjon,
f) arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.
(2) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha
a) a terhelt
aa) lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van és a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult, vagy
ab) a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt a felügyeleti intézkedés magyar hatóság általi végrehajtását kéri és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik,
b) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi
ba) a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és
bb) az 5. számú mellékletben megjelölt, a tagállami határozatnak megfelelően kitöltött tanúsítványt magyar nyelven.
74. § (1) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, valamint Budapesten és a 73. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) A bíróság feladatait a nyomozási bíró látja el.
(3) A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresésről az iratok alapján dönt.
(4) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről a bíróság vagy a hatóság a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
75. § (1) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresés, illetve az egyéb iratok bármely olyan írásban dokumentálható módon közvetlenül előterjeszthetők, amelyek lehetővé teszik az iratok hitelességének megállapítását. Az iratok ilyen módon történő megküldése esetén a jogsegély iránti megkeresés előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.
(2) Ha arra a megkeresés előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság küldje meg számára az eredeti tanúsítványt, illetve a jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló eredeti tagállami határozatot vagy ezek hitelesített másolatát.
(3) A jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróságnak a tagállami igazságügyi hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
76. § (1) A bíróság a tagállami határozat és a tanúsítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül megvizsgálja, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása átvételének feltételei fennállnak-e, és
a) a felügyeleti intézkedés végrehajtását átveszi, egyben meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket, vagy
b) a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételét megtagadja.
(2) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételének megtagadásáról indokolt határozatot hoz.
(3) A bíróság a jogsegély iránti megkeresés tárgyában hozott jogerős határozatot haladéktalanul megküldi a tagállami igazságügyi hatóság részére.
(4) A bíróság határozatával szemben fellebbezést az jelenthet be, akivel a határozatot közölték. A kézbesítés útján közölt határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni. A bíróság a fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.
(5) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult törvényszéknek, amely a kézhezvételt követően legkésőbb az iratoknak a törvényszékhez érkezésétől számított harminc napon belül jogerős határozatot hoz.
(6) Ha a (4) és (5) bekezdés szerinti határozat az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és megjelöli a döntéshez előreláthatólag szükséges időtartamot.
77. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét megtagadhatja, ha
a) a végrehajtás átvétele sértené a kettős büntethetőség elvét,
b) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető,
c) a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,
d) a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,
e) a végrehajtás átvételének a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn,
f) a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt tagállami határozatra vonatkozik, vagy oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a felügyeleti intézkedés a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre,
g) a terhelt Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,
h) a felügyeleti intézkedés megsértése miatt kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása az 5. §-ban meghatározott okból megtagadható lenne.
(2) A bíróság a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és a végrehajtás átvételét az (1) bekezdés a) pontja alapján nem tagadhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták tekintetében.
(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában a jogsegély iránti megkeresés teljesítésének nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.
78. § (1) A bíróság a végrehajtás átvétele érdekében haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a 77. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.
(2) Ha a 77. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, a bíróság erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására észszerű határidőt tűz, egyben megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntéshez szükséges.
(3) A bíróság a végrehajtás átvétele, a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtása, valamint a felügyeleti intézkedés megszakításának indokolatlan elkerülése érdekében, vagy más indokolt esetben
a) a megkereső tagállami igazságügyi hatósággal az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy
b) más tagállam hatóságával is
egyeztetést kezdeményezhet.
79. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele esetén – a tagállami határozatban meghatározott kötelezettségeknek, illetve tilalmaknak leginkább megfelelő módon – megállapítja, hogy a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedést a Be.-ben foglalt mely kényszerintézkedésként vagy e törvény szerinti mely intézkedésként kell végrehajtani, és a tagállami határozatnak megfelelő módon meghatározza a terhelt számára előírt kötelezettségeket és tilalmakat.
(2) A bíróság által meghatározott kényszerintézkedés vagy intézkedés, illetve a terhelt számára előírt kötelezettségek és tilalmak nem lehetnek szigorúbbak a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés tartalmánál.
(3) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele estén a bíróság a felügyeleti intézkedés tartamát, illetve határidejét a tagállami határozatban megjelölt időtartamnak, illetve határidőnek megfelelően állapítja meg, azonban az nem haladhatja meg a magyar törvényben meghatározott tartamot, illetve határidőt.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele esetén annak végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók.
(5) A végrehajtás átvétele esetén óvadék megállapítására nem kerülhet sor, azonban a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása elrendelhető.
80. § (1) A bíróság a 73. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedés esetén a terheltet arra kötelezi, hogy az elérhetőségének megváltozását a változást követő három munkanapon belül a bíróságnak jelentse be.
(2) A bíróság a 73. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedés esetén a terheltet arra kötelezi, hogy meghatározott időszakonként a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságon jelentkezzen.
(3) A terhelt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén rendbírsággal sújtható. Erre a terheltet a végrehajtás átvételéről szóló határozatban figyelmeztetni kell.
(4) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség meghatározása esetén a felügyeleti intézkedés indokoltságát hathavonta felülvizsgálja.
81. § (1) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtására lakhelyelhagyási tilalomként, házi őrizetként vagy távoltartásként kerül sor, a felügyeleti intézkedés részleges feloldásáról a bíróság dönt.
(2) A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetbe vételére, illetve szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor.
(3) A (2) bekezdés nem akadálya annak, hogy a felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése estén – a terhelt magatartása miatt – büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás megindítására, vagy a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés alkalmazására kerüljön sor, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
82. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés tartamának, illetve határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal nem kezdeményezte a felügyeleti intézkedés meghosszabbítását vagy fenntartását, a bíróság a 6. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítás felhasználásával tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot a felügyeleti intézkedés meghosszabbításának, illetve fenntartásának szükségességéről.
(2) A tagállami igazságügyi hatóság felügyeleti intézkedés fenntartására, illetve meghosszabbítására irányuló kezdeményezésének elbírálása során a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.
(3) A bíróság a végrehajtás során bármikor egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal arról, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása a továbbiakban is indokolt-e.
83. § (1) A bíróság a 6. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítás felhasználásával haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot
a) a terhelt elérhetőségének megváltozásáról,
b) arról, ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található Magyarországon,
c) a felügyeleti intézkedés megsértéséről, és az azzal összefüggésben Magyarországon esetlegesen foganatosított intézkedésről, vagy
d) a végrehajtás során felmerült olyan körülményekről, amely alapján a tagállami határozat vagy az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése indokolt.
(2) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása során olyan körülmény merül fel, amely alapján a tagállami határozat, illetve az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítása nélkül a felügyeleti intézkedés végrehajtása nem folytatható, és a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követő öt napon belül nem kap megfelelő visszajelzést, a bíróság határidő tűzésével a tagállami igazságügyi hatóságot a tagállami határozat, illetve az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítására hívhatja fel.
(3) Ha tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt, a terhelt visszaszállítása érdekében európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, az európai elfogatóparancs végrehajtása során a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltétel nem vizsgálható.
84. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság a tagállami határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.
85. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtását megszünteti, ha
a) a terhelt a végrehajtás megkezdését követően Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre,
b) a tagállami igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonta, és erről a bíróságot értesítette,
c) a módosított felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételét a 84. § alapján megtagadta,
d) a felügyeleti intézkedés tartama vagy határideje fenntartás vagy meghosszabbítás nélkül letelt,
e) a 83. § (2) bekezdése alapján meghatározott határidő eredménytelenül eltelt,
f) a 83. § (3) bekezdése alapján kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt őrizetbe vételére került sor,
g) a terhelttel szemben más ügyben személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó szigorúbb, a felügyeleti intézkedés végrehajtását kizáró kényszerintézkedés elrendelésére került sor, vagy a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.
(2) Ha a felügyeleti intézkedés megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott indoka felmerül, a bíróság a megszüntetés elkerülése érdekében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetést folytathat.
(3) A megszüntető határozatot a bíróság a tagállami igazságügyi hatóság részére haladéktalanul megküldi.
86. § A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő bűnügyi költséget a magyar állam viseli.
39. A végrehajtás átadása
87. § (1) Ha a büntetőeljárás során a bíróság felügyeleti intézkedésként házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást rendelt el, a felügyeleti intézkedés végrehajtása más tagállamnak átadható, ha
a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye a tagállam területén van, és a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba történő visszatéréséhez, vagy
b) a terhelt a felügyeleti intézkedésnek a lakóhelyétől vagy a tartózkodási helyétől eltérő más tagállamban történő végrehajtását kérte, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés továbbításához hozzájárult.
(2) A bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedéssel kapcsolatban az alábbi kötelezettségek, illetve tilalmak végrehajtásának átadására kerülhet sor:
a) a terhelt kötelezése elérhetőségében történt változás bejelentésére,
b) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban, meghatározott hatóságnál jelentkezzen,
c) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezéstől,
d) arra vonatkozó tilalom, hogy egy meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,
e) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen tartózkodjon.
(3) Ha a bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedéssel összefüggésben a (2) bekezdéstől eltérő kötelezettség vagy tilalom megállapítására került sor, vagy arra is sor került, a (2) bekezdéstől eltérő kötelezettség vagy tilalom végrehajtásának átadására a tagállam hozzájárulása esetén, előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor.
(4) A terhelt hozzájárulását vagy kérelmét írásban, továbbá a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával terjesztheti elő.
88. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadását
a) a felügyeleti intézkedést elrendelő határozat, és
b) az 5. számú mellékletben megjelölt – a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló – tanúsítvány megfelelő kitöltésével és annak a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre történő fordításának
megküldésével kezdeményezi.
(2) A bíróság és a tagállami igazságügyi hatóság kapcsolattartására a 75. § rendelkezéseit, tagállami igazságügyi hatóságokkal történő egyeztetésre a 78. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(3) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadására irányuló jogsegély iránti megkeresés egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadására irányuló jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.
89. § Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása a tagállamban még nem kezdődött meg, és a bíróság – a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása vagy határozata alapján – megállapítja, hogy a felügyeleti intézkedés tagállami jogszabályok szerinti leghosszabb tartamára vagy a felügyeleti intézkedés tagállami átalakítására figyelemmel a felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtása nem megfelelő, a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásának vagy határozatának kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról.
90. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés végrehajtását átveszi, a felügyeleti intézkedés végrehajtására és ellenőrzésére az e törvényben meghatározott kivételekkel a tagállami jogszabályok az irányadóak.
(2) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadása esetén a felügyeleti intézkedés részleges feloldására a magyar bíróság is jogosult.
(3) A bíróság a felügyeleti intézkedés módosításáról vagy a felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos egyéb döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.
(4) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadását követően a felügyeleti intézkedés magyar jogszabályok szerinti meghosszabbítása indokolt, a bíróság a meghosszabbításról oly módon dönt, hogy a bíróság határozata legkésőbb a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt öt nappal megérkezzen a tagállami igazságügyi hatósághoz.
(5) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása során a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés tagállami jogszabályoknak megfelelő határidejének lejártáról tájékoztatja a bíróságot, a bíróság megvizsgálja a felügyeleti intézkedés fenntartásának indokoltságát, és ennek eredményéről, valamint a felügyeleti intézkedés magyar jogszabályok szerinti határidejéről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
(6) A tagállami igazságügyi hatóság azzal kapcsolatos megkeresése esetén, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtását a tagállami igazságügyi hatóság megszünteti, a felügyeleti intézkedés végrehajtására a továbbiakban a magyar jogszabályok az irányadóak.
91. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bíróságot a felügyeleti intézkedés megsértéséről tájékoztatja, a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik a felügyeleti intézkedésről, amelyről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bíróságot a felügyeleti intézkedés végrehajtását érintő körülményről tájékoztatja, illetve a bíróság határozatának vagy az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítását kezdeményezi az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
92. § A felügyeleti intézkedés megsértése esetén, a felügyeleti intézkedés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a terhelt Magyarországra szállítása érdekében a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltételre tekintet nélkül európai elfogatóparancs bocsátható ki.”
74. § Az EUtv. 93. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat és a 7. számú mellékelt szerinti tanúsítvány bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni. E rendelkezést a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.”
75. § Az EUtv. 98. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását elhalasztja, erről, valamint a végrehajtás elhalasztásának várható időtartamáról a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
(6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve alkalmazása iránt, amelyről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.”
76. § Az EUtv. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.”
77. § Az EUtv. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozat és a tanúsítvány bármely olyan módon megküldhető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. E rendelkezést a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.”
78. § Az EUtv. 104. és 105. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„104. § (1) A tagállami hatóság megkeresése alapján – a megkeresésben megjelölt határidőn belül, vagy ha a tagállami hatóság a megkeresésben határidőt nem jelölt meg, akkor haladéktalanul – a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bíróság vagy az ügyész közvetlenül nyújt tájékoztatást arról, hogy a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon is folyamatban van-e büntetőeljárás (a továbbiakban: párhuzamos eljárások).
(2) A megkeresés közvetlenül és bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni. E rendelkezést a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar bíróság vagy ügyész részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A megkeresés teljesítésére az a bíróság vagy ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van vagy folyamatban volt.
(4) Ha a megkeresett bíróság vagy ügyész előtt nincs vagy nem volt folyamatban a megkeresésben megjelölt büntetőeljárás, a megkeresett bíróság vagy ügyész a rendelkezésre álló adatok alapján megkísérli beazonosítani a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget. A bíróság vagy az ügyész a megkeresést hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.
(5) Ha a (4) bekezdés alapján a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy ügyészség beazonosítása nem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyész a megkeresést a legfőbb ügyészhez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja. Ha a legfőbb ügyész beazonosítja a Magyarországon folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárást, a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.
(6) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a megkeresésben említett személyt a tagállamban fogva tartják, a tagállami megkeresést soron kívül kell teljesíteni.
(7) Ha a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tájékoztatást nem tudja megadni, erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a tájékoztatás megadásához előreláthatóan szükséges időtartamot.
(8) Ha a megkeresésben megjelölt büntetőeljárás Magyarországon folyamatban van vagy folyamatban volt, a bíróság vagy az ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot
a) az elérhetőségéről,
b) a büntetőeljárás állásáról, a büntetőeljárás befejezése esetén a büntetőeljárást befejező érdemi határozatról,
c) a kapcsolattartás során alkalmazható nyelvekről.
(9) A büntetőeljárás, valamint az azzal érintett személyek beazonosítása, a büntetőeljárás állásának tisztázása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetés folytatható. Az egyeztetés során az információ átadása megtagadható, ha az Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sértené, amely kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.
(10) A legfőbb ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon nincs vagy nem volt folyamatban büntetőeljárás.
105. § (1) Ha párhuzamos eljárások folytatására utaló adat merül fel, az eljáró bíróság vagy ügyész az adat megerősítése érdekében közvetlenül megkeresi a tagállami hatóságot.
(2) A megkeresés továbbítására, valamint a tagállami hatósággal történő kapcsolattartásra a 104. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a megkeresés teljesítésére melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.
(4) A bíróság és az ügyész – az eljárás állására és a terhelt előzetes fogvatartására is figyelemmel – a megkeresésben észszerű határidőt szabhat a megkeresés teljesítésére. Ha a terhelt Magyarországon személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a megkeresés soron kívüli teljesítése kérhető.
(5) Megkeresésében a bíróság vagy az ügyész legalább az alábbi adatokat közli a tagállami hatósággal:
a) a terhelt, valamint a sértett azonosítására alkalmas adatai,
b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény leírása,
c) a büntetőeljárás állása,
d) a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy bíróság megnevezése,
e) az a tény, hogy a terhelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
(6) A tagállami büntetőeljárás, valamint az azzal érintett személyek beazonosítása, a tagállami büntetőeljárás állásának tisztázása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetés folytatható. Az egyeztetés során az információ átadása megtagadható, ha az Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sértené, amely kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.”
79. § (1) Az EUtv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 104–105. § szerinti információcsere alapján vagy más módon megállapítható, hogy párhuzamos eljárások vannak folyamatban, és a párhuzamos eljárások következtében kialakult joghatósági összeütközés más módon nem oldható fel, a legfőbb ügyész az arra jogosult tagállami igazságügyi hatósággal konzultációt folytat a párhuzamos eljárások következményeinek elkerülése érdekében.”
(2) Az EUtv. 106. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A legfőbb ügyész a büntetőeljárás felfüggesztéséről tájékoztatja a tagállami hatóságot. A konzultáció során a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal a büntetőeljárásról, a büntetőeljárás állásáról, az abban érintett személyekről egyeztetést folytathat. Az egyeztetés során a kért információ átadása megtagadható, ha az sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét.
(4) A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek annak eldöntése érdekében, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást. Ilyen lényeges szempont a bűncselekmény elkövetési helye, a terhelt állampolgársága, a sértett(ek) állampolgársága, a terhelt fogvatartásának helye, a tagállamokban folyó büntetőeljárások állása, az a tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, illetve hogy a tagállamokban folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott tagállamban folyó más büntetőeljáráshoz.”
80. § Az EUtv. 107. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A konzultáció eredménye alapján
a) a legfőbb ügyész fogadja a tagállami büntetőeljárás átvételére irányuló megkeresést, vagy tudomásul veszi, hogy a tagállami hatóság a tagállami büntetőeljárást megszünteti, vagy
b) a legfőbb ügyész, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezésére a miniszter – indokolt esetben a büntetőeljárás elkülönítését követően – a magyar büntetőeljárás átadására irányuló jogsegély iránti megkeresést terjeszt elő.
(3) Ha a legfőbb ügyész a tagállami büntetőeljárást átvette, a büntetőeljárás befejezéséről a tagállami hatóságot tájékoztatja.”
81. § Az EUtv. a 66. alcímet követően a következő 66/A. alcímmel egészül ki:
„66/A. Átmeneti rendelkezések
178/A. § (1) E törvénynek az európai uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel a Mód. tv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Ha a 111/A. § alapján a Mód. tv. hatálybalépése előtt már elismert tagállami ítélet ismételt megfeleltetésének van helye, a 111/H. § alapján a tagállami ítéletet elismerő, az elismerésekor hatályban lévő törvény rendelkezéseinek megfelelő bírósági határozat megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elbíráláskor hatályban lévő törvény a terhelt számára kedvezőbb rendelkezést tartalmaz.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a 122/B. § (1) bekezdése alapján a tagállami jog feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának lenne helye, de a terheltet már korábban feltételes szabadságra bocsátották.
(4) Nincs helye felülvizsgálatnak, illetve a törvényesség érdekében bejelentetett jogorvoslatnak, ha a (2) bekezdés alapján a 111/E. §-ra figyelemmel a tagállami ítéletet végrehajtandó szabadságvesztésként elismerő bírósági határozat megváltoztatására került sor.”
82. § Az EUtv. 179. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„25. a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
83. § Az EUtv.
a) 2/A. § (2) bekezdésében a „példányt” szövegrészek helyébe az „alkalommal” szöveg,
b) 5. § (7) bekezdésében a „határozat egy példányát” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg,
c) 29. §-ában a „22. § (4)” szövegrész helyébe a „23. § (3)” szöveg,
d) 36. § 1. pontjában az „az arra jogosult hatóság által büntetőeljárásban kibocsátott,” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban az arra jogosult igazságügyi hatóság által kibocsátott vagy más hatóság által kibocsátott és igazságügyi hatóság által jóváhagyott,” szöveg,
e) 38. § (1) bekezdésében a „bármely olyan módon előterjeszthető,” szövegrész helyébe a „bármely olyan módon – ideértve a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja általi közvetlen átadást is – előterjeszthető,” szöveg,
f) 49. § (1) bekezdésében a „bíróság vagy az ügyész” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyész vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság” szöveg,
g) 62. § (1) bekezdésében és a 68. § (1) bekezdésében a „számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye” szövegrész helyébe a „számlát vezető bankfiók helye vagy egyéb pénzügyi intézmény telephelye” szöveg,
h) 66/A. § (4) bekezdésében a „62. §-ában” szövegrész helyébe a „6. § (5) bekezdésében” szöveg,
i) 70/E. § (1) bekezdésében a „a tagállami hatóság vagy a közös nyomozócsoport tagállami tagja” szövegrész helyébe a „a közös nyomozócsoport tagállami tagja” szöveg,
j) 70/G. § (1) bekezdésében a „az ügyész vagy a nyomozó hatóság, illetve a közös nyomozócsoport magyar tagja” szövegrész helyébe a „a közös nyomozócsoport magyar tagja” szöveg,
k) 93. § (1) bekezdésében a „szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven” szövegrész helyébe a „szerinti, magyar nyelvű vagy magyar nyelvre lefordított tanúsítvánnyal” szöveg,
l) 98. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdésben” szöveg,
m) 100. § (3) bekezdésében az „értesíti” szövegrész helyébe a „tájékoztatja” szöveg,
n) 101. § (2) bekezdésében a „határozatot a tanúsítvánnyal együtt” szövegrész helyébe a „tanúsítványt” szöveg, valamint a „lefordított határozatot és tanúsítványt” szövegrész helyébe a „határozatot és a lefordított tanúsítványt” szöveg
o) 103. § (2) bekezdésében a „szerzi be” szövegrész helyébe a „is beszerezheti” szöveg
p) 107/A. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul a” szövegrész helyébe a „haladéktalanul és közvetlenül a” szöveg
lép.
84. § Hatályát veszti az EUtv.
a) 5. § (3) bekezdésében az „elismerését és” szövegrész,
b) 34. §-a
c) 45. § (2) bekezdése,
d) 66. § (3) bekezdése,
e) 71/D. § (4) bekezdése,
f) 93. § (1) bekezdésében az „elismeri és” szövegrész,
g) 93. § (2) bekezdésében az „elismerésére és” szövegrész,
h) 93. § (5) bekezdésében az „elismerésére és” szövegrész,
i) 94. § (2) bekezdésében az „elismerését és”, valamint az „elismerni és” szövegrész,
j) 94. § (3) bekezdésében az „ismeri el és”, valamint az „elismerését és” szövegrész,
k) 95. § (1) bekezdésében az „elismerését és” szövegrész,
l) 95. § (2) bekezdésében az „elismerése és” szövegrész,
m) 96. § (1) bekezdésében az „elismerése és” szövegrész,
n) 96. § (2) bekezdésében az „ismeri el és” szövegrész, az „elismerését és”, az „elismerése és”, valamint az „elismeréséhez és” szövegrész,
o) 97. § (1) bekezdésében az „elismerésének és” szövegrész,
p) 97. § (2) bekezdésében az „elismerése és” szövegrész,
q) 98. § (4) bekezdés b) pontjában az „elismeréséről és” szövegrész,
r) 100. § (4) bekezdése,
s) 107. § (4) bekezdése.
85. § (1) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a kért intézkedést – ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést is – a magyar jogszabályoknak megfelelően oly módon kell végrehajtani, mintha a figyelmeztető jelzést magyar hatóság helyezte volna el. A foganatosított intézkedésről vagy a végrehajtás akadályáról, illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a SIRENE Irodát értesíteni kell.”
(2) A SIS II. tv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tárgy további sorsának rendezése tekintetében szükségessé váló – nem igazságügyi útra tartozó információcserét – az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.”
(3) A SIS II. tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. Ebben az esetben a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgy lefoglalása esetén a lefoglalást elrendelő hatóság az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 71/E. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha a rendelkezésre álló vagy a 27. § (3) bekezdése alapján beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog
a) a Be. 155. § (2) bekezdése alapján a dolog tulajdonosának, vagy
b) tagállami hatóság rendelkezése szerint, a Be. 155. § (3) bekezdés alapján a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő részére
kiadható.
(3) A (2) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik – így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló – személy jogát sértené.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A hatóság a lefoglalás megszüntetéséről a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.”
86. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Ha a közérdekű munka büntetés tartama az 1978. évi IV. törvény alapján napokban került meghatározásra, a Btk. 92/B. § (2) bekezdése szerinti beszámításnál négy óra közérdekű munka alatt egynapi közérdekű munkát kell érteni.”
87. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A körözési eljárást lefolytató szerv a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (1a) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.”
88. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 10/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha (2) bekezdés szerinti adatközlés vagy a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatása alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy gyermektartásdíj vagy a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás indult, az igazságügyért felelős miniszter az illetékes végrehajtót értesíti az adós javára megítélt kártalanításról, és hogy annak terhére mely követelések kielégítése érdekében van helye követelés lefoglalásának. Ez esetben a kártalanítás kifizetésére csak a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást követően – a 10/A. § (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – kerülhet sor azzal, hogy ha a követelésfoglalás a 70/B. § (6) bekezdése szerinti teljesítési határnapot megelőző nyolcadik munkanapig nem érkezik meg az igazságügyért felelős miniszterhez, akkor a kártalanítás kifizetésére annak figyelmen kívül hagyásával kerül sor.
(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró határozatában úgy rendelkezett, hogy részben vagy egészben meg nem térített polgári jogi igényt, illetve bűncselekmény miatt megállapított kártérítést vagy sérelemdíjat a kártalanítás összegéből le kell vonni, az ennek megfelelő összeget a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja részére, a kártalanítási összeg fennmaradó részét az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére kell kifizetni. Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy gyermektartásdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás indult, a kifizetésre csak a végrehajtó ennek lefoglalására irányuló végrehajtási cselekményének foganatosítását követően – a 10/A. § (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – kerülhet sor azzal, hogy a követelés kielégítésére elsősorban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére kifizetendő összeg szolgál. Ez utóbbi esetben, ha a követelésfoglalás a 70/B. § (6) bekezdése szerinti teljesítési határnapot megelőző nyolcadik munkanapig nem érkezik meg a miniszterhez, akkor a kártalanítás kifizetésére annak figyelmen kívül hagyásával kerül sor.”
(2) A Bv. tv. 10/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A kártalanítást megállapító határozatba foglalt kifizetési módnak az (5) bekezdés keretei között történő, illetve a teljesítési adatok, így különösen a számlaszám megváltoztatását az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, illetve a jogi képviselő, valamint a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja a büntetés-végrehajtási bírónál megtett bejelentéssel kezdeményezheti. A kifizetési mód, illetve a teljesítési adatok megváltozásáról a büntetés-végrehajtási bíró haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert. A változás akkor vehető figyelembe, ha a kifizetés a kártalanítást megállapító határozatban foglaltaknak megfelelően még nem történt meg.”
89. § A Bv. tv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a szabálysértési elzárás foganatba vétele a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását megszakítja.”
90. § A Bv. tv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A büntetés, az intézkedés, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben, a Szabs. tv.-ben és az e törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.”
91. § A Bv. tv. I. Fejezete a 26. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai
26/A. § A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a büntetőügyben eljáró bíróságnak és ügyésznek a végrehajtás érdekében megtett intézkedése során – a 121. § (1) bekezdés g) pontjában és a 353. § e) pontjában foglalt kivétellel – az elektronikus kapcsolattartásra a Be. szabályai az irányadóak.”
92. § A Bv. tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés nem hajtható végre.”
93. § A Bv. tv. III. Fejezete a 43/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása
43/B. § (1) A tanács elnöke a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére a rendbírsággal sújtott kérelmére a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett halasztást engedélyezhet, illetve a 40. § (3) bekezdésében meghatározott okból és keretek között halasztást engedélyez.
(2) A halasztási kérelem elbírálása során a 39. § (7)–(9) bekezdését és a 40. § (4)–(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.”
94. § A Bv. tv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozatával szemben a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot
a) megváltoztathatja, vagy
b) hatályon kívül helyezheti, és az eljárást megszüntetheti, vagy szükség esetén az eljárt bíróságot
új eljárásra utasíthatja.”
95. § A Bv. tv. 61/C. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bv. szerv vezetője a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott – az előterjesztés megküldésével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyésznél a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelését. Ez esetben az előterjesztésben utalni kell arra, hogy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét kezdeményezte a bv. szerv vezetője az ügyésznél.
(1b) Az ügyész a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét soron kívül elrendeli, ha
a) a végrehajtásra váró újabb szabadságvesztés tartamára tekintettel alaposan feltehető, hogy az elítélt szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,
b) alappal tartani lehet attól, hogy az elítélt szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekményt vagy szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértést követne el, illetve a megkezdett cselekményt folytatná, vagy
c) az elítélt a magatartási szabályokat, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait súlyosan megszegte.
(1c) Az ideiglenes foganatba vétel a büntetés-végrehajtási bírónak a reintegrációs őrizet megszüntetéséről való döntése meghozataláig, de legfeljebb a még letöltendő szabadságvesztés tartamáig terjedhet. Az ügyész határozata ellen a Be. szerinti panasznak van helye. Az ideiglenes foganatba vétel végrehajtása érdekében az ügyész a rendőrség útján intézkedik. Az ügyész a határozatát haladéktalanul megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak.”
96. § A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
„t) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása és a társadalmi kötődés programba történő bevonás feltételeinek megállapítása és a környezettanulmány elkészítése körében az elítélt által eltávozásra, illetve letelepedésre megjelölt lakás tekintetében az elítélt lakáshasználati jogára és lakáskörülményeire, a befogadó környezetre, az elítélt családi állapotára, iskolai végzettségére, szakképzettségére, foglalkozására, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes adataira.”
97. § A Bv. tv. 82. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásban)
„7. befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy reintegrációs őrizetének elrendelése esetén élni kíván, továbbá ahol az elítélt az enyhébb végrehajtási szabályok elrendelése vagy a társadalmi kötődés programba történő bevonása esetén az eltávozáskor tartózkodna.”
98. § A Bv. tv. 96. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)
